(C) htt://kgt.bme.hu/ ikroökonómia Elıadásvázlat. október 4. I. Rövid elmélettörténeti visszatekintés - Klasszikus közgazdaságtan (dam Smithtıl egészen a XIX. század második feléig) kínálatorientált közgazdaságtan volt; - Smith fımővében arra a kérdésre itıl gazdag egy nemzet? azt a választ adta: a termeléstıl. inél többet termelünk, annál nagyobb a jólét. - Ez akkor teljes mértékben elfogadott nézet volt és erre a korszakra most is elfogadható, hiszen túlkereslet uralkodott, azaz minden terméket el lehetett adni legfeljebb nem az elkézelt áron. - termelékenység fejlıdésével a kínálat felzárkózott a kereslethez, a XIX. században több területen kéesek voltak a keresletnél többet termelni. a kínálatorientált közgazdaságtan már nem volt a korábbi mértékben alkalmazható: a) Német Történeti iskola Támadta a klasszikus iskolát; Nincsenek tértıl és idıtıl független gazdasági törvények; közgazdaságtan nem természet-, hanem társadalomtudomány; Konkrét helyzetek, korszakok leírásokból lehet esetleg fejlıdési tendenciákat kiolvasni, de ezek elırejelzésre nem használhatók; b) Osztrák Iskola Elégedetlen a klasszikus iskolával Carl enger: Vannak általános törvényszerőségek a gazdaságtudományokban is, de: Ezeket nem a termelésbıl kell levezetni, hanem a keresletet meghatározó egyéni szubjektív értékítéletekbıl, azaz Váltás: nem a korábbi értelemben vett gazdasági értékalkotó tevékenységet, a kínálatot, hanem a szubjektív értékeket, a keresletet kell a gazdaságelmélet alajává tenni. II. Költségvetési korlát és költségvetési egyenes Két terméket tekintünk, -t és -t. fogyasztó rendelkezésére álló énzösszeg:. két termék egységárai: és. Ha az termékbıl mennyiséget, a termékbıl edig mennyiséget kíván vásárolni, akkor ehhez + mennyiségő énz szükséges. Ha a rendelkezésre álló énzmennyiséget teljes mértékben a két termék vásárlására fordítja, akkor adott árak mellett mindazon termékkombinációkat tudja megszerezni, amelyek az + feltételt kielégítik. (Költségvetési korlát) /
(C) htt://kgt.bme.hu/ költségvetési korlát feltételét -re átrendezve azt kajuk, hogy. Ábrázolva a következı grafikon a költségvetési egyenes - adódik: P P Gyakorló feladatok:. Értelmezze a költségvetési egyenes és a tengelyek közös ontjait ( P -t és P -t) közgazdasági szemontból!. it fejez ki a költségvetési egyenes meredeksége? - fogyasztó mindazon termékkombinációkat vásárolhatja meg, amelyek a P P háromszöghöz tartoznak a háromszög oldalait is beleértve. Ha a fogyasztó az énzmennyiségért valamely a PP szakaszon aluli részben lévı termékkombinációt vásárolná, akkor a rendelkezésére álló énz egy részét elazarolná, hiszen a szóban forgó termékkombinációt kevesebb énzbıl is meg tudná szerezni. - Ha a fogyasztó rendelkezésre álló énzmennyisége nı (csökken), akkor a költségvetési egyenes árhuzamosan felfelé (lefelé) tolódik. - Ha valamelyik termék egységára változik, akkor változik a költségvetési egyenes meredeksége. /
(C) htt://kgt.bme.hu/ Gyakorló feladat: Tegyük fel, hogy a termék ára csökken és egyben nı a fogyasztó rendelkezésére álló énzmennyiség. Hogyan változik a költségvetési egyenes alakja? III. fogyasztó otimális döntése fogyasztó döntésének két oldala: a) szubjektív értékítélet, amely a hasznossági függvényében, illetve az ebbıl levezetett közömbösségi görbék térkéében jut kifejezésre, valamint b) a gazdasági (költségvetési) korlát, azaz a termékek vásárlására fordítható énzmennyiség. Ezeket közös koordináta-rendszerben ábrázolva: R U R U Nyilván U < U. z U hasznossági szint gazdaságilag elérhetı, hiszen l. az R és az R ontokban a rendelkezésre álló énzmennyiséget teljes mértékben azarlás nélkül elkölti, és biztosítja magának az U hasznossági szinthez tartozó szükségletkielégítést; az U hasznossági szint viszont gazdaságilag elérhetetlen a fogyasztó számára. Könnyen belátható, hogy sem az R, sem az R ont nem jelenti az otimális megoldást, hiszen az hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbét felfelé mozdítva olyan helyzet U alakul ki, amelyre ugyanaz igaz, mint az U -ra csak a hasznossági szint nagyobb. Következéskéen: z otimális termékkombinációt ( ; ) a költségvetési egyenes és az origótól legtávolabb esı közömbösségi görbe közös érintési ontja határozza meg. /
(C) htt://kgt.bme.hu/ z otimumontban érvényes: Helyettesítési határráta Határhasznok (recirok) aránya Termékárak aránya azaz d d U U. Gyakorló feladat: agyarázza meg az elızı összefüggésben az elıjeleket! z otimális termékkombináció számszerő meghatározása: Legyen a fogyasztó hasznossági függvénye (, ) edig U, a költségvetési korlát +. hasznossági függvénybıl levezethetık a határhasznok. [ ] ( ) U U ( ) nalóg módon: ( ) U. Így a határhasznok aránya 4 4 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ U U, amely a termékárak arányaival egyenlıvé téve a összefüggéshez vezet. ivel ez bármelyik énzmennyiséghez tartozó, de meredekségő költségvetési egyenes és az ezt érintı közömbösségi görbére igaz, ezért most még figyelembe kell vennünk a ténylegesen felhasználható énzmennyiséget, -t. Ez úgy történik, hogy az elızı eredményt -re megoldjuk,, és ezt a költségvetési korlátba behelyettesítjük. Tehát, + + amibıl, és a korábbi, -re vonatkozó kifejezés felhasználásával következik. Gyakorló feladat: Határozza meg az otimális termékkombinációt, ha a) tökéletesen helyettesítı termékekrıl, illetve b) tökéletesen kiegészítı termékekrıl van szó! IV. i történik, ha a) a fogyasztó rendelkezésre álló énzmennyisége nı? 5 5 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ költségvetési egyenes az origótól távolodik árhuzamosan felfelé tolódik és egy a korábbinál magasabb hasznossági szint érhetı el. ˆ ˆ b) valamelyik termék egységára nı? költségvetési egyenes meredeksége nı, alacsonyabb hasznossági szintet lehet csak elérni. ˆ ˆ V. z IC-görbe, az Engel-törvény és az Engel-görbe Ha a fogyasztó rendelkezésre álló énzmennyisége folyamatosan nı, akkor egyre magasabb hasznossági szintet kées elérni. Ha az így kialakuló otimális ontokat összekötjük, akkor az IC-görbét (jövedelem-fogyasztás-görbe) kajuk: 6 6 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ IC görbe Gyakorló feladat: itıl függ az IC-görbe alakja? Normális esetben az IC-görbe mindvégig ozitív meredekségő, ami közgazdasági szemontból azt jelenti, hogy a jövedelem növekedésével nı a termékek kereslete. Gyakorló feladat: Legyen adott az alábbi IC-görbe. Jellemezze a tengelyeken feltüntetett termékeket! Ehhez gondolja végig, hogyan változik a keresletük a jövedelem növekedésével! IC görbe z IC-görbébıl az ún. Engel-görbe vezethetı le. hhoz a vízszintes tengelyen szerelı terméke iránti keresletet a mindenkori jövedelemszinttel kacsoljuk össze. Tehát az egyes költségvetési egyenesekhez tartozó jövedelemszinteket (éldánkban, és ) az alsó koordináta-rendszerben kacsolatba hozzuk az termék keresett mennyiségeivel (éldánkban, és ): 7 7 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ IC görbe Engel görbe z Engel-görbe különbözı alakot vehet fel, attól függıen, hogy a) a kereslet jövedelem-rugalmassága -nél nagyobb, b) a kereslet jövedelem-rugalmassága egyenlı -gyel, c) a kereslet jövedelem-rugalmassága -nél kisebb, d) a kereslet jövedelem-rugalmassága a jövedelem különbözı értékei mellett ozitív és negatív értékeket vesz fel. Ezeket tartalmazza a következı ábra: 8 8 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ Gyakorló feladatok:. zonosítsa be a fenti négy esetet a grafikonon látható görbékkel! Véleményét indokolja meg!. korábban már említett Engel-törvény (a jövedelem növekedésével csökken az élelmiszerekre költött jövedelemrész) csak az egyik görbének felel meg. elyik az? VI. PC-görbe és az egyéni keresleti görbe Valamely termék árának a változásával megváltozik az otimális termékkombinációhoz tartozó hasznossági szint. Ha az így kialakuló otimális ontokat egymással összekötjük, akkor megkajuk a PC-görbét (ár-fogyasztás-görbe): PC görbe 9 9 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ fenti ábrából könnyedén levezethetı az egyéni keresleti görbe. Ehhez a vízszintes tengelyen feltüntetett termék iránti keresletet az ezt meghatározó egységárakkal kell összekacsolni; ha az termék egységára változik (éldánkban az árak < < ), akkor változik a költségvetési egyenes meredeksége (ha az ár nı, akkor a görbe meredekebb lesz, ha csökken, akkor laosabb), így a fogyasztó különbözı hasznossági szinteket tud elérni, amelyekhez természetesen különbözı keresleti szintek (éldánkban, és ) is tartoznak: PC görbe Keresleti görbe /
(C) htt://kgt.bme.hu/ ikroökonómiai fejtörı 5 dott egy fogyasztó, aki két terméket (-t és -t) fogyaszt a megfelelı mennyiségeket és jelöli. fogyasztó hasznossági függvénye (, ) U. szóban forgó termékek bolti árai 4 és 5. két terméket különbözı boltokban kell megvásárolni, az terméket egy 4 km-es távolságban lévı üzletben tudja megszerezni, a termék boltja km-es távolságban van tıle. z termék egy egységének m-en való szállítási költsége,; a termék megfelelı költsége. ( bolthoz való eljutás költségeitıl eltekintünk.) megszerzett jövedelme, ebbıl adót kell fizetni. a) Határozza meg a fogyasztó otimális termékszerkezetét! b) Tegyük fel, hogy fogyasztónk mindkét terméket változatlan bolti áron egy tıle 5 kmes távolságban lévı raktáráruházban is megvásárolhatja. Határozza meg az ennek megfelelı otimális termékszerkezetet! c) ekkora adócsökkentés teszi a fogyasztót érdekeltté abban, hogy a termékeket a raktáráruházban szerezze be? /