Változások a felsőoktatásban. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Változások a felsőoktatásban DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Motíváció és lehetőségek A magyar gazdaság és társadalom igényei 2

Kutatás és innováció - helyzetelemzés Gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország ipari termelési központi szerepkörének erősödésével a jövőben innovációs központtá is váljon. 2013-ban a KSH adatai szerint GDP 1,44%-át fordították K+F-re, ami a 2012-höz képest 15.5 %-os növekedést jelent úgy, hogy közben a GDP is növekedett. A húzó erőt a vállalkozások adták, ráfordításaik 22%-ot meghaladó mértékben emelkedtek, a KFI ráfordítások felét a vállalati oldal biztosítja. Ennek domináns részét azonban a hazánkban koncentrált KFI tevékenységet végző nemzetközi nagyvállalati szektor teszi ki, amely az összes vállalkozás ráfordításának 56%-át adja. Magyarország a régió hagyományos termékeket előállító gyártási központjából egyre inkább a magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztést igénylő termelés irányába mozdult el. A gazdasági környezet egyre fokozottabb mértékben igényli az innovatív termékek létrehozását a beszállítói lánc minden szintjén az originális termékgyártótól egészen a lánc alacsonyabb szintjein található KKV-kig Az egyetemi K+F+I költségek stagnáltak az elmúlt években, annak ellenére, hogyahazai hazai K+F+I tudományos, szakmai és szervezeti szempontból legfontosabb szereplői a felsőoktatási intézmények. 3

Kutatás-finanszírozás EUROSTAT: A K+F GDP-hez viszonyított aránya 1,3 %-ra növekedett. KSH, legfrissebb adatok: 2013-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 420 milliárd forintot, a GDP 1,44%-át fordították. 2012-höz viszonyítva a folyó áron számított növekedés kiugróan magas, 15,5%-os volt. 4

Hol áll Magyarország? 0.9 0.8 0.7 0.6 0.544 0.5 0.4 0.3 0.323 0.2 0.1 0.0 5 BG TR RO LV MK PL LT MT HR HU SK EL RS CZ PT ES IT NO EE CY SI EU27 FR IE AT UK IS BE LU NL FI DK DE SE CH Felzárkózó innovátorok Mérsékelt innovátorok Innovációkövetők Vezető innovátorok

Mi ennek az oka? Legnagyobb eltérés a kutatási rendszernél Humánerőforrás 0.6 Gazdasági hatások 0.5 0.4 Kutatási rendszer 0.3 0.2 Innovatív vállalkozások 0.1 0 Finanszírozás EU Magyarország Szellemi jogvédelem Céges K+F ráfordítások Technológia transzfer 6

Felsőoktatás szerepe - megállapítások A felsőoktatási intézmények K+F+I létszámában a legnagyobb a tudományos minősítéssel rendelkezők száma (66%, míg a vállalati kutatóhelyek esetén ez az érték csak 10%). A publikációs és az ezek eredményességét mérő hivatkozások közel kétharmadát a felsőoktatási intézmények kutatói állítják elő, ezen belül a legjelentősebb szerepet nemzetközi szinten 10-15 intézet látja el, melyek többsége a hat kutatóegyetemen működik. Növekvő mértékben jelennek meg az intézmények az iparjogvédelmi bejelentések területén: a hazai szabadalmak 15%-át már itt állítják elő. Ellentétben az akadémiai és vállalati kutatóhelyekkel, a felsőoktatási kutatók regionális megoszlása lényegében kiegyensúlyozott: a kutatók 57%-a Budapesten kívül dolgozik. A felsőoktatási intézmények részben a K+F+I, részben az oktatási tevékenységük miatt intenzív kapcsolatban állnak a gazdasági és társadalmi szereplőkkel, képesek megérteni azok igényeit, ilyen módon hatékony külső partneri kapcsolatot tudnak kialakítani. Kiemelt szerep a vállalati K+F+I területén, hiszen Magyarországon az MTA intézményhálózatán kívül nem jellemzőek a K+F+I intenzív beszállítók, ezt a szerepet a megfelelő strukturális módosítások után a felsőoktatási intézmények el tudják látni. Kizárólag a felsőoktatási kutatóintézetek esetén biztosított az, hogy a kutatási eredmények azonnal beépülnek az oktatásba. 7

Motíváció Növekvő kereslet a diplomás munkaerő iránt Magyarországon Változások a munkaerő összetételében végzettségi szint szerint Forrás: Cedefop Skill Forecast Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet 2010-hez képest 2020-ra + 18,3% -kal fog növekedni a 12,4%-os EU28-átlaghoz képest 8

Helyzetelemzés Az OECD összegző elemzése és a felvételi számok 9

OECD Oktatási Körkép Education at a Glance 2014 A kiadványhoz kapcsolódó, Magyarországra vonatkozó összegző elemzésében az OECD a felsőoktatást illetően öt témát emelt ki: 1. Az iskolai végzettség nagyon sokat számít a magyar munkaerőpiacon. 2. Továbbra is a középfokú és a felsőfokú végzettség közötti szakadék áthidalása a fő kihívás. 3. Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak és a közelmúltban csökkentek. 4. Az iskolából a munka világába való átmenet Magyarországon kihívást jelent. 5. Az oktatási méltányosság továbbra is jelentős kihívás. A következőkben a vonatkozó statisztikai adatokat mutatjuk be és elemezzük (amelyek forrása az Education at a Glance 2014 kiadvány és apisa2012felmérés), majd a stratégiában megfogalmazott célokkal reflektálunk ezekre a kihívásokra. 10

Az iskolai végzettség és a munkaerő-piac Az iskolai végzettség a magyar munkaerő-piacon nagyon sokat számít: a felsőfokú végzettségűek esetében a foglalkoztatottsági ráta sokkal magasabb, és több mint kétszer annyit keresnek, mint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők. Below upper secondary education Upper secondary or post-secondary non-tertiary education Tertiary education 100 90 80 70 60 50 40 30 SVK 49 POL 45 CZE 43 HUN 41 SLO 38 ISR 38 BEL 37 IRL 36 LAT 34 RUS 33 EST 32 AUT 31 DEU 30 FIN 29 FRA 29 OECD 28 ESP 28 ITA 28 ENG 27 USA 27 NLD 25 CAN 25 NOR 25 DNK 25 TUR 25 SWE 25 CHL 24 GRC 24 LUX 22 CHE 21 BRA 19 POR 19 AUS 18 ISL 18 MEX 16 NZL 16 JPN 12 KOR 12 11

Végzési arányok Magyarországon a fiatalok 94%-a esetében várható, hogy középfokú végzettséget szerez élete során, ami az OECD-országok viszonylatában az egyik legmagasabb arány. Másrészről a fiatalok csupán 23%-a esetében várható, hogy felsőfokú végzettséget szerez Secondary programs Tertiary programs 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 n Iceland New Zealand Poland Australia Denmark Korea Finland Ireland Netherlands Japan United Kingdom Slovenia Slovak Republic Norway Portugal Israel Czech Republic Austria Sweden United States OECD average France EU21 average Canada Germany Switzerland Spain Turkey Italy Greece Chile Estonia Hungary Mexico Belgium Luxembourg 12

Oktatási ráfordítások Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak (2011-ben csupán a GDP 4,4%-át tették ki), és a 2008. évi gazdasági válság óta 9%-kal csökkentek. Másrészről viszont a felsőoktatás esetében az egy hallgatóra jutó ráfordítás 2008. óta 13%- kal nőtt, ami az OEC All levels Tertiary education 9.0 8.0 7.0 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 Denmark Iceland Korea New Zealand Norway Israel Chile United States Canada Belgium Finland United Kingdom Sweden Netherlands Mexico Ireland France OECD average Slovenia Australia EU21 average Austria Switzerland Estonia Portugal Spain Poland Japan Germany Czech Republic Italy Hungary Slovak Republic Turkey 13

Átmenet az iskolából a munka világába 30.00 NEET populáció aránya a 15-29 évesek körében (2012) NEET populáció: nem foglalkoztatott, és sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő személyek 25.00 20.00 15.00 10.00 5.00 0.00 Country Netherlands Luxembourg Norway Iceland Switzerland Sweden Austria Germany Slovenia Australia Finland Denmark Canada Czech Republic Greece New Zealand Belgium OECD average United States Israel Estonia Poland United Kingdom France Portugal Korea Slovak Republic Hungary Brazil Ireland Mexico Chile Italy Spain Turkey 14

Oktatási méltányosság Mean PISA math score (2012) Strength of the relationship between score and socio-economic status 700 600 500 400 300 200 100 0 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5.0 0.0 15 Shanghai-China Singapore Hong Kong-China Chinese Taipei Korea Macao-China Japan Liechtenstein Switzerland Netherlands Estonia Finland Canada Poland Belgium Germany Viet Nam Austria Australia Ireland Slovenia Denmark New Zealand Czech Republic France United Kingdom Iceland Latvia Luxembourg Norway Portugal Italy Spain Russian Federation Slovak Republic United States Lithuania Sweden Hungary Croatia Israel Greece Serbia Turkey Romania Cyprus1, 2 Bulgaria United Arab Emirates Kazakhstan Thailand Chile Malaysia Mexico Montenegro Uruguay Costa Rica Brazil Argentina Tunisia Jordan Colombia Qatar Indonesia Peru

A kihívásokra reflektáló megoldási javaslatok a stratégiában A Magyarországra vonatkozó összegző elemzés kulcstémái Az iskolai végzettség nagyon sokat számít a magyar munkaerő-piacon. Továbbra is a középfokú és a felsőfokú végzettség közötti szakadék áthidalása a fő kihívás. Az oktatásra fordított közkiadások alacsonyak és a közelmúltban csökkentek. Az iskolából a munka világába való átmenet Magyarországon kihívást jelent. Az oktatási méltányosság továbbra is jelentős kihívás. A stratégiában megjelenő releváns célok Zökkenőmentes átmenet a szakképzésből Az intézmények profiltisztítása, a lemorzsolódás csökkentése, a hallgató/oktató arány kiigazítása, mester-tanítvány kapcsolat A közvetlen állami finanszírozás kismértékű emelése, 10%-os kiválóság-alapú juttatás a fiatal kutatóknak, jelentős közvetlen (EFOP) és közvetett (GINOP) uniós fejlesztési források Projektalapú oktatás, a személyes készségek megjelenítése a tantervben, duális képzés, a szakképzés jövőbeni reformja, egyetemi-ipari együttműködés Az intézményhálózat szerkezet-átalakítása, közösségi felsőoktatási képzési központok a hátrányos helyzetű régiókban 16

Kiemelt probléma MTMI területek Magyarország az elmúlt években fokozottan szembesült azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy nem olyan mértékben jelentkeznek a fiatalok a matematikai, természettudományos, műszaki, vagy informatikai (a továbbiakban MTMI) képzésekre amilyen mértékben a hazai munkaerőpiaci szereplők igénye megkívánná MTMI végzettségű munkavállalók hiánya a munkaerőpiaci szereplők visszajelzései alapján már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti. A növekvő szakemberigényt a felsőoktatás kibocsátása nem követi. A jelentkezők és felvettek száma nem növekszik, stagnál vagy enyhény csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért. A kibocsátási mennyiséget a rendkívül magas lemorzsolódás is csökkenti. 2015-ben az összes jelentkező 24,47%-a jelentkezett MTMI képzésre. 17

MTMI területek Műszaki (Bsc) 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Összes jelentkező Első helyen jelentkező Felvett 18

MTMI területek Informatika (Bsc) 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Összes jelentkező Első helyen jelentkező Felvett 19

MTMI területek Természettudományi (Bsc) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Összes jelentkező Első helyen jelentkező Felvett 20

Fokozatváltás a felsőoktatásban fejlesztési koncepció Stratégiai célok és projektek 21

Fokozatváltás a felsőoktatásban 2014. december 22-én Magyarország kormánya elfogadta a magyar felsőoktatás fejlesztési irányait meghatározó koncepciót. A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol 22

Küldetés A köznevelést, szakképzést és a felsőoktatást egységes rendszerként kezelve mindenki számára elérhetővé tesszük a képességeinek és az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelelő képzettség megszerzését. A magas szintű, minőségi felsőoktatás és a világszínvonalú kutatás az ország nemzetközi versenyképességének egyik pillére." A felsőoktatási intézmények a vállalati és közösségi innováció legfontosabb szolgáltatói, meghatározó a szerepük a magyar vállalatok innovációs képességének fejlesztésében, és ilyen módon a fenntartható gazdasági teljesítményük növekedésében. 23

Fokozatváltás a felsőoktatásban Teljesítményelvű oktatási környezet Országos és intézményi szinten egyaránt megerősítjük a vállalati és intézményi kapcsolatrendszert. A felmerülő munkerőpiaci igényeket becsatornázzuk a képzések tartalmába. A képzési programokat átalakítjuk oly módon, hogy minden hallgató a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő, a munkaerőpiacon értékes tudásra tegyen szert. Növeljük a hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket, és bevezetjük a kompetencia-mérést valamennyi belépő és kilépő hallgató számára mérve ezzel az intézmény hozzáadott értékét. Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetjük az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerét, mérni fogjuk az oktatói teljesítményt, és egyúttal megteremtjük a versenyképes bérezés feltételeit. 24

Fokozatváltás a felsőoktatásban Teljesítményelvű oktatási környezet Növeljük a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeit. Jelenleg a hallgatók 10,41%-a vesz részt külföldi részképzésben, ennek aránya 2023-ra 20%-ra nő. Ezzel párhuzamosan megteremtjük annak a feltételeit, hogy a külföldön tanuló hallgatók számára attraktív legyen a tanulmányaik folytatására hazatérni (szakmai gyakorlat, magas szintű mester és doktori képzés) A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése részben az intézményrendszer kihasználtsága, a bevételek növelése, részben az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében a külföldi hallgatói arány jelentős növelését igényli Az idegen nyelven folyó képzés részarányának növelése és kötelezővé tétele 25

Fokozatváltás a felsőoktatásban Világszínvonalú kutatás Fókuszáljuk az egyes intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységét, és intézmények közötti K+F+I hálózatokat alakítunk ki. Erősítjük a felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságát: 50 %- kal növeljük a közvetlenül EU-s forrásból elnyert projektek számát. A doktori képzés újra a mester-tanítvány viszonyán alapuló, eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozását célzó rendszerré válik, amit az anyagi ösztönzés módja is támogat. A doktori képzési rendszer kétszintűvé válik, a második szakaszba azok a hallgatók kerülnek, és jutnak kiemelt támogatáshoz, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek. Folyamatosan megújítjuk, és az intézmények nemzetközi megmérettetésében is versenyképessé tesszük az oktatási és kutatási célú infrastruktúrát. 26

Fokozatváltás a felsőoktatásban Világszínvonalú kutatás A kutatás-finanszírozás rendszerét átalakítjuk úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa. A felsőoktatás kutatási kapcsolatait nemcsak az intézményrendszeren belül, de azon kívül is erősíteni kell: a hazai közfinanszírozású (MTA, állami) és magán kutató intézetekkel koordinált, az erőforrásokat optimálisan felhasználó, egymást kiegészítő tevékenységi területen folytatott együttműködés kiemelt szerepet játszik Létrehozzuk és kiemelt finanszírozásban részesítjük 2016-tól a nemzeti kiválósági központok rendszerét, mely felváltja a felsőoktatási kiválóságok jelenlegi rendszerét (ún. kutatóegyetemek ). Megteremtjük a kutatóhely érdekeltségén és az ott folyó, de személyekhez (fiatal kutatókhoz, doktoranduszokhoz) és diszciplinákhoz kapcsoltan finanszírozott, mérhető teljesítményen alapuló felfedező kutatási projektek rendszerét 27

Fokozatváltás a felsőoktatásban Az intézményrendszer (át)alakítása A felsőoktatási intézményhálózatot átalakítása, úgy, hogy egy hierarchikus, Magyarország tér-, gazdaság- és társadalomszerkezetéhez igazodó, versenyhelyzetet teremtő, hatékony intézményrendszer jöjjön létre. A térségi funkciónak megfelelően kell biztosítani a felsőoktatás jelenlétét. A határon túli magyar felsőoktatást mint a teljes rendszer elemét fejlesztjük minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt. A kialakult szakstruktúra a képzés hatékonysága és a munkaerőpiaci és hosszú távú társadalmi követelmények határozott figyelembevételével átalakításra kerül. 28

Az intézkedések jelenlegi állapota 29

Stratégiai akciók állapota Oktatás-képzés képzés Strategiai akció Módosítá módja Állapota Új kormányrendeletben a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékére Azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket Közösségi felsőoktatási képző központok rendszerének a létrehozása Duális képzési rendszer elindítása A doktori képzés átalakítása, a fokozatszerzési arány növelése Lemorzsolódás csökkentése, hallgatói támogatás rendszerének a kidolgozása Kormányrendelet Nftv. Nftv. Nftv., rendelet Nftv. módosítás Intézményi eljárás, HÖOK 30

Stratégiai akciók állapota Oktatás-képzés képzés Strategiai akció Módosítá módja Állapota Közalkalmazotti bértábla átalakítása két lépcsőben, első lépcső 2o16 nivellálás, második lépcső 2o18 Gyakorlati szakemberek számának a növelése az oktatásban Intézményi minőségirányítása rendszer kidolgozása, fenntartói ellenőrzési rendszer bevezetése A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szak specifikus bemeneti pontszámrendszerének kialakítása Gyakorlatorientált alap és mesterképzések létesítése, melyek nem a doktori képzésre, hanem a magasabb minőségű ismeretek biztosítása révén közvetlenül a munkaerőpiacra készít fel Nftv. Nftv. Rendelet, intézményi szabályoás, Nftv. Ágazati intézkedés, 16 ról 41 szakra már megtörtént Nftv. 31

Stratégiai akciók állapota Oktatás-képzés képzés Strategiai akció Módosítá módja Állapota Oktatók-kutatók teljesítmény és kompetencia értékelési rendszerének bevezetése Hallgatói kompetencia mérés bevezetése (bemeneten és a kimeneten egyaránt) Külföldi (mind európai, mind Európán kívüli) hallgatókat vonzó képesség növelése, továbbá a hallgatói, oktatóikutatói mobilitás ösztönzését. Magyar hallgatók külföldi részképzésen való részvételének támogatása Hallgatói ösztönző rendszer, kredit és eredmény alapú átsorolási rendszer Rendelet Rendelet Ágazati feladat CAMPUS MUNDI, Nftv. módosítás Nftv. 32

Stratégiai akciók állapota Oktatás-képzés képzés Strategiai akció Módosítá módja Állapota Új kormányrendelet alkotása szükséges a szaklétesítés és szakindítás szétválasztása kapcsán, a szakindítás feltételeinek könnyítése (egyszerűbb indítás, ugyanakkor folyamatos, szigorúbb ellenőrzés a képzés során és a kimenetkor). Rendelet Az akkreditációs rendszer átalakítása, a bemeneti szabályozás mellett a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság fokozottabb szerepvállalása a kimeneti eredmények és a képzési szintek besorolásához szükséges készségek, kompetenciák, tanulási eredmények mérése terén KKK-átdolgozás és új rendelet alkotása Nftv. Módosítás, MAB belső eljárás rendjének módosítása Rendelet 33

Stratégiai akciók állapota Ágazati részstratégiák Strategiai akció Módosítá módja Állapota Orvosképzés rendszerének továbbfejlesztése, átalakítása Pedagógusképzés rendszerének továbbfejlesztése Ágazati feladat, kormányelőterjesztés 2o15 október Ágazati feladat Műszaki, informatikai és természettudományos képzés rendszerének a továbbfejlesztése és átalakítása Agrárképzés rendszerének az átalakítása Ágazati feladat Ágazati feladat 34

Stratégiai akciók állapota Kutatás, innováció Strategiai akció Módosítá módja Állapota A felsőoktatási intézmények kompetencia térképe alapján a kiemelt kompetencia területek meghatározása az ágazatirányítás szintjén. A kutatóhely érdekeltségén és az ott folyó, de személyekhez kapcsoltan finanszírozott, mérhető teljesítményen alapuló felfedező kutatási projektek rendszerének megteremtése. Forráskoncentrálás a nemzetközileg versenyképes alapkutatási projektek támogatására. Ágazati feladat Új Nemzeti Kiválósági Program EFOP, GINOP Ipar és egyetem közötti együttműködés feltételeinek kialakítása, a Felsőoktatás és Ipar Együttműködési Központok rendszerének létrehozása, elsősorban a KKV-k számára innovációs inkubációs környezet biztosítása az ágazatirányítás részéről. GINOP, EMMI együttműködés 35

Stratégiai akciók állapota Kutatás, innováció Strategiai akció Módosítá módja Állapota A felsőoktatási intézmények gazdálkodási feltételrendszerének módosítása a vállalatokkal való együttműködés biztosítása érdekében, ami törvényi és rendeleti szintű jogalkotást feltételez. A felsőoktatási intézmények belső folyamatainak, szerkezetének megfelelő kialakítása fenntartói hatáskörben, az intézményekkel együttműködve Nftv., 2o15 vége, intézményi belső szabályozás Ágazati feladat Együttműködés az MTA kutatóintézeteivel szervezeti és tartalmi, rögzített szabályok alapján Ösztönző rendszer kialakítása a vállalati szakemberek kutatóintézeti kutatásba való ideiglenes - de akár huzamosabb ideig is tartó bekapcsolására Ágazati feladat Ágazati feladat 36

Stratégiai akciók állapota Harmadik misszió felsőoktatási intézmények társadalmi hatásai Strategiai akció A felsőoktatásnál rendelkezésre álló szellemi kapacitás becsatornázása a helyi gazdasági, társadalmi és civil stratégiák kialakításába és végrehajtásába. A felsőoktatási intézmények inkubációs szolgáltatásainak fejlesztése az EFOP humánerőforrás fejlesztő forrásaival, és csatlakozás biztosítása a GINOP valamint a VEKOP gazdaságfejlesztési és K+F programjaihoz Módosítá módja Állapota S3 stratégia, GINOP Ágazati feladat A megkezdett felsőoktatási sportfejlesztési programok folytatása és bővítése, ennek eredményeképpen a színvonalas sport-infrastruktúra megteremtése minden intézményben Felsőoktatási közösségi képző központok létrehozásának a támogatása, szükséges törvényi háttér megteremtése (folyó projektek: Salgótarján, Kisvárda, Székesfehérvár, hamarosan kezdődő: Ózd, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Tatabánya) Ágazati feladat Nftv., ágazati feladat 37

Stratégiai akciók állapota Intézményi struktúra, irányítás Strategiai akció A felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása (projekteket ld. később). Módosítá módja Állapota Nftv., ágazati feladat A külhoni intézmények szakemberhiány pótlása érdekében meg kell teremteni az oktatói kiküldetések rendszerét. Létre kell hozni mind a rektor, mind a kancellár irányítására és motíválására vonatkozó operatív rendszert (értékelés, célkitűzés, reporting, stb.) Akadémiai és gazdasági irányítás szétválasztása kancellár, konzisztórium, konzisztóriumok létrehozása Jelenlegi háttérintézményi struktúra funkcióinak racionalizálása és rögzítése (OH, Educatio Nkft., OFI, EMET, TKA, BI, NIIF, MTA KIK stb.). Nftv. Ágazati feladat Nftv., ágazati feladat EMMI feladat 38

Stratégiai akciók állapota Intézményi struktúra, irányítás Strategiai akció A hallgatói szolgáltatások rendszerének új elvek szerinti kialakítása, minőségbiztosításának kidolgozása és a kancellári rendszerrel való összhang megteremtése Meg kell újítani a hallgatók térítési és juttatási szabályait rögzítő kormányrendeletet PPP konstrukciók értékelése, kiváltása, a szükséges költségvetési források biztosítása Biztosítani kell a stabil költségvetési forrást az intézmények kutatási alapbázisának fenntartásához - valós kutatási tevékenységen alapuló felosztási elvek meghatározásával Módosítá módja Állapota Ágazati feladat Kormányrendelet Költségvetési Törvény, ágazati feladat Nftv., ágazati feladat Kredit és feladat alapú finanszírozási rendszer kidolgozása, a finanszírozás szintjének áttekintése Rendelet 39

Törvény és rendeleti módosítások Doktori képzés átalakítása - alapelvek A képzési idő meghosszabbítása: 3 évről 2+2 évre Azösztöndíjemelése (első két évben 4o%, a második két évben 8o% a mai összeghez viszonyítva) Doktoriiskola, kutatóhelyés témavezetőfelelősségéneknövelése a fokozat megszerzésében Minőségirányítási rendszer kidolgozása és implementálása A tutoriális jelleg erősítése szemben a képzési/oktatási karakterrel Doktoranduszok nyugdíjjogosultsága 40

Törvény és rendeleti módosítások Intézményrendszer- Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ Állami felsőoktatási intézmény székhelyén kívül működő felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet A képzés egy meglévő felsőoktatási intézmény kihelyezett képzése, a hallgató ezen intézmény hallgatója Céla hátrányoshelyzetű régiók versenyhelyzetének javítása Funkcióa tudásszolgáltatás a helyi közösség és vállalkozások felé, illetve értelmiségképző és megtartó szerep Az elmaradott régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra elsősorban a helyben történő boldogulást 41

Törvény és rendeleti módosítások Duális képzés mint oktatási innováció

Duális képzés - 2015/2016 es tanév A duális képzés mind az intézmények, mind a vállalatok részéről pozitív fogadtatásra talált 21 felsőoktatási intézmény 79 alapképzési szakra (30 különféle szak) benyújtott kérelmét fogadta el a Duális Képzési Tanács Az intézmények közel 400 külső partnerszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, ebből 344 szervezet felelt meg a minősítés kritériumainak; Maximálisan 1120 hallgató fogadását vállalták 2015-ben Előzetes adatok a felvételik után: 19 intézmény partnereként 230 szervezet vett fel közel 500 duális hallgatót. 111, 48% 2015-ben hallgatót fogadó Együttműködő partnerek száma, aránya Agrár Gazdaság Informatika Műszaki 34, 15% 37, 16% 49, 21% Felvett duális képzési hallgatók aránya Agrár Gazdaság Informatika Műszaki 44, 10% 92, 21% 250, 57% 55, 12% 43

Pályaorientáció és tehetséggondozás Példa az MTMI területéről Lépések a munkaerőpiac számára releváns hallgató bemeneti összetételének eléréséhez 44

Nemzeti MTMI Platform Célok és szereplők növelni a műszaki- és természettudományok népszerűségét a köznevelésben, növelni az MTMI területre jelentkező hallgatók számát munkavállalók magasabb megbecsülése és hatékonyabb alkalmazása a vállalati és kutatási szektorokban. A cél nem egyszerűen a tudományos életpálya anyagi szempontból vonzóbbá tétele, hanem olyan életutak (role-models) bemutatása, melyek intellektuális kihívást és egyben inspirációt jelentenek az arra fogékony fiatalok számára. 45

Az MTMI képzés Értéklánc-alapú megközelítése Korai pályaorientáció Egyetemi előkészítő képzések, 0. évfolyam Hallgatói sikeresség támogatása 1 2 3 4 5 6 Képzők képzése (MTMI területen oktató általános és középiskolai tanárok) Intézményi kampányok, beiskolázás Felkészítés a céges környezetbentörténő munkavégzésre 46

A program elemei PÁLYAORIENTÁCIÓ, toborzás és tudatos felkészítés szükséges, amiben a felsőoktatási intézményeknek aktívan közre kell működniük. Az MTMI szakmákról alkotott kép gyenge és torz. A karrierérvek nem ismertek (sikeres életpálya, kiemelkedő jövedelem, könnyű elhelyezkedés), elterjedtek a negatív sztereotípiák ( kocka ). A középiskolások valós információkkal sem a foglalkozásokról, sem a képzésről nem rendelkeznek. A szakválasztás esetleges, a téves elképzelésekkel felvettek lemorzsolódnak. A bemeneti problémák nem oldhatóak meg a jelenleg is alacsony bekerülési küszöb lejjebb vitelével; a jelentkezők számát és minőségét (tudatosság, képességek, felkészültség) kell emelni. 47

A program elemei KÉPZŐK KÉPZÉSE. A közoktatásban az MTMI tárgyak nem népszerűek. A korszerű és alkalmas digitális tananyag kevés. A tanárok felkészültsége bizonyos területeken természetszerűen hiányos és egyenetlen Valamennyi pedagógus számára hozzáférhetővé kell tenni a korszerű informatikai eszközöket (otthoni pc/laptop/tablet és szélessávú internet), digitális készségeik fejlesztésével párhuzamosan. NULLADIK ÉVFOLYAM A felsőfokú képzéshez a középiskolai matematika- és fizikaoktatás nem adja meg a kívánt bemeneti alapot, felkészítő vagy felzárkóztató képzésre van szükség. 48

A program elemei VÁLLALATI SZAKEMBEREK BEVONÁSA AZ OKTATÁSBA Az oktatásból a gyakorlati, piaci tapasztalattal rendelkező szakembereket a munkaerőpiac elszívja; az intézmények finanszírozása nem tud versenyképes jövedelmet biztosítani. Az oktatói kör a gyakorlati orientáció szempontjából kontraszelektált. Az átlagéletkor meghaladja a kívánatos értéket. ÁTJÁRHATÓ KÉPZÉSEK A képzés fejnehéz : az elméleti matematika és természettudományos tárgyak a képzés elején hozzájárulnak a nagyarányú lemorzsolódáshoz. A tanterv a teljes, 7 féléves képzés elvégzésére épít, nincs korábbi kimeneti út. A lemorzsolódók piacképes gyakorlati tudás nélkül hagyják el a képzést, amire a felsőoktatási szakképzésbe történő beterelésük adhat megoldást. RÖVID-CIKLUSÚ KÉPZÉSEK. A piacon igény mutatkozik rövidebb, gyakorlatorientált képzésben részesülő szakemberekre is. 49

Nemzeti Kiválóság Program Kutatói életpálya megtartó képességének növelése TÁMOP 424/A /A1, A2 Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos és konvergencia program Cél a kutatói életpálya minden szakaszában (mesterszakos hallgatóktól a tapasztalt oktató-kutatókig) nemzetközi színvonalú támogatást (ösztöndíjat) nyújtson a kimagasló tehetségű hallgatóknak és a kiváló oktató-kutatóknak kutatóknak Hazai viszonylatban hiánypótló ösztöndíjrendszer 6,75 milliárd forint keretösszeg Az NKP 2014-ben 1708 főt támogatott. 2015. tavaszán zárult le 50

Intézményi kiválóság Korábbi modell A nemzeti felsőoktatási kiválóság lehetséges alanyait, a kiválóság kritériumait a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet (kiválósági rendelet) tartalmazza. Az intézményi kiválósági minősítések (kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) négy évre szólnak Az intézményi kiválóság központi költségvetési támogatásának összege minden évben (2013, 2014, 2015, 2016) 9.850 millió Ft. A kiválósági támogatás összege felhasználásának jogcímei: oktatás: az emberi erőforrások mennyiségének és képzettségi szintjének növelése; független kutatás-fejlesztés: a tudás és a megértés előmozdítása, ideértve az együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztést, beleértve a kutatóhelyek fenntartását, működtetését; a kutatási eredmények terjesztése; a technológiaátadásra irányuló tevékenységek, amennyiben e tevékenységek belső természetűek és a belőlük származó összes bevételt az érintett kutatóhelyek elsődleges tevékenységeibe fektetik be ismét; az oktatói és kutató kiválóság elismerése és javadalmazása; nemzetközi kapcsolatépítést és államközi megállapodás alapján külföldi hallgatók fogadását szolgáló szervezetfejlesztés. A programokat felváltja a kiválósági alapú kutatás finanszírozási modell 51

Oktatói - Kutatói életpálya Köznevelés Felsőoktatás Oktatók-kutatók MTMI 40 - Nemzeti MTMI Platform Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ EFOp pályaorientáció Érettségi Nemzeti Tehetség Program OTDK Szakkollégium Köztársasági ösztöndíj Phd+2 BA 2 MA 3 Új Nemzeti Kiválóság Program (UNKP) 2,2 mrd/év Posztdoktor Bsc, Msc, Doktori, 2 éven belül PhDszerzett oktató - kutatók 4 5 Senior Kutató 6 Kutató csoport 1 5 2 EFOP Kutatói utánpótlás MTA, NKFIH ösztöndíjak 4 Nemzeti Kutatási Program 15 milliárd/év 3 52

Az intézményrendszer irányítása és működésének optimálása Az akadémiai és operatív irányítás szétválasztása 53

Működési problémák fő okai A túl tágan (közpénzek kontroll nélküli felhasználására is) értelmezett intézményi autonómia, az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek hiánya. Az intézményi autonómia félreértelmezése (testületi döntések mindenhatósága, választott testület választja az intézmény vezetőjét, a rektort). Az első számú vezető (rektor) esetenkénti szakmai felkészületlensége, tényleges menedzsment készségeinek hiánya. A fenntartói kontrol csak indirekt módon, a gazdasági főigazgatón ill. a későbbiekben a költségvetési felügyelőkön keresztül valósul meg, az intézmény irányításának felelőssége továbbra is a rektoré a törvény szerint nehezen számon kérhető. Az indirekt beavatkozásokhoz megfelelő apparátus nem volt rendelve. A fenntartói és közpénzügyi (ÁSZ, KEHI) ellenőrzések hiányosságai (a szükségesnél ritkább, és csak elvétve terjed ki a hatékony gazdálkodás vizsgálatára is). A jogszabályi környezet ágazati sajátosságokat figyelembe venni nem mindig tudó részbeni rugalmatlansága. A hallgatói önkormányzatok működésének, gazdálkodásának szabályozatlansága. 54

Intézkedések, státusz Az akadémiai (stratégiai) és a gazdálkodási-működtetési (operatív irányítási) rendszer irányítási felelősségének szétválasztása A jogi környezet szükség szerinti felülvizsgálata, a folyamatok fenntartói ellenőrzési lehetőségének a megteremtése Fenntartói érdekek képviseletének erősítése Kancellári funkció bevezetése Konzisztórium, a fenntartói jogok bizonyos részének delegálása Jelentési rendszer az intézmény belső folyamatainak ellenőrzésére Közfeladat-ellátás és közpénz-felhasználás hatékonyságának és gazdaságosságának folyamatos nyomon követése Intézményi belső folyamatok egységesített leírása, implementációja Egységes, az állami intézményekre kiterjedő, fenntartó számára transzparenciát biztosító vállalatirányítási rendszer létrehozása A hallgatói önkormányzatok működésének, gazdálkodásának szabályozása Kész Elkezdődött, folyamatban van 55

Irányítási modell rektor és kancellár Munkáltatói joggyakorlás korlátozott Célkitűzés és ezen célok értékelése Irányítás és értékelés a szenátusnál Fenntartó Teljes körű munkáltatói joggyakorlás Irányítás EMMI FEÁT dedikált főosztályokon keresztül Célkitűzés, értékelés, beszámoltatás Rektor együttműködés Kancellár Oktatási, kutatási, művészeti szervezeti egységek Karok Intézetek Tanszékek Funkcionális szervezeti egységek Gazdálkodás Jog, igazgatás Üzemeltetés stb. Szolgáltatási szervezeti egységek Kollégium Könyvtár Pályázatok, stb. Stratégiai irányítás Operatív irányítás

Tipikus intézkedések Ingatlanvagyonnal való felelős gazdálkodás nem használt vagyonelemek nem oktatási célú hasznosítása (tipikusan PPP épületek) Költségcsökkentési akciótervek, amelyek hatása rövid távon érvényesül Külső szerződésállomány áttekintése: szerződések újratárgyalása, rossz kondíciójú szerződések felmondása, stb. Pályázati források intézményi célú hasznosulásának a növelése: tartalom nélküli külső és belső kifizetések leállítása, új szerződéseknél pályázatíró cégek mellőzése, a pályázat tárgykörébe tartozó intézményi költségek átterhelése Jövedelemstruktúra áttekintése: teljesítmény nélküli kifizetések csökkentése, jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, bérplafon. Rossz hatékonyságú tevékenységek csökkentése: kis létszámú képzések nem engedélyezése, stb. Együttműködés az intézmények között, bizonyos költségtételek intézményrendszeren belül tartása: egymás ingatlanjainak használata bérlés helyett, stb. Az FSA-ból finanszírozott hatékonyság- és bevétel növelő projektek 57

Az intézmények gazdálkodásának alakulása Likviditási ráta = (pénzkészlet + vevőállomány) / lejárt tartozásállomány A kancellárok belépésének időpontja A kancellárok belépésével a 2013-ban elkezdődött struktúraátalakítási folyamatok 2015-ben felgyorsultak és irányítottá váltak a tartozásállomány kevesebb mint a felére csökkent, a likviditási ráta nő Forrás: Magyar Államkincstár 58

Az intézmények gazdálkodásának alakulása A legnehezebb helyzetben lévő intézmények A korábban éveken keresztül csőd közelben lévő, és jelentős FSA konszolidációs támogatással működő Nyugat-magyarországi Egyetem 2015-ben az erre a célra kapott konszolidációs támogatás nélkül jelentősen tudta csökkenteni a tartozásállományát Az Eötvös József Főiskola kis mérete ellenére képes volt a folyamatait rendbe hozni, ma stabil a gazdálkodása A Szolnoki Főiskola esetében a PPP teher határolja be a fejlődési lehetőségeket, erre tekintettel született meg a fenntartói döntés a Kecskeméti Főiskolával való összeolvadásról A kancellárok belépése változtatott a rossz működési modelleken és fejlődési pályára állította a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket. Forrás: Magyar Államkincstár 59

Az intézmények gazdálkodásának alakulása Klinikával rendelkező intézmények Forrás: Magyar Államkincstár 60

Köszönöm a figyelmet! 61