GERONTOLÓGIA 10. Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük II SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar III. Geriátria III. 1. Az idıs betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint) Geriátria: Idoskori elváltoz ltozások, betegségek gek és s kezelésük III. 2. Az idıskori elváltozások, betegségek és kezelésük III. 2. 1. Az idegrendszer idıskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László) III. 2. 2. Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III. 2. 3. Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III. 2. 4. Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei idıskorban (Dr. Gerı László) III. 2. 5. Az öregedés hatása a légzırendszerre és betegségeire (Dr. Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III. 2. 6. Csont-izület-kötıszövet idıkori eltérései (Dr. Lakatos Péter) III. 2. 7. Gasztroenterológiai megbetegedések idıskorban (Dr. Miheller Pál) III. 2. 8. A bır öregedése (Dr. Horkay Irén) III. 2. 9. Idıskori szemészeti problémák (Dr. Kolozsvári Lajos) III. 2. 10. Fül-orr-gégebetegségek idıskorban (Dr. Nagy Tibor) III. 2. 11. Az idıskori szédülés (Dr. Szirmai Ágnes, Dr. Küstel Marianna) III. 2. 12. Idıs kor és vesebetegség (Dr. Szegedi János) III. 2. 13. A szájüreg, az állcsontok és a fogazat jellemzı elváltozásai idıskorban (Dr. Orosz Mihály, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Hermann Péter) III. 2. 14. Vérképzés idıskorban, -zavarai és betegségei (Dr. Demeter Judit) III. 2. 15. Az idıskori fertızı betegségek (Dr. Rozgonyi Ferenc) III. 2. 16. Perioperatív szak és mőtéti érzéstelenítés idıs korban (Dr. Darvas Katalin) III. 2. 17. Geriátriai sebészet és traumatológia (Dr. Papp Géza) III. 3. 3. A gyógyszeres kezelés szempontjai (Dr. Nagy Lajos)
Az endokrin-anyagcsere jellegzetességei gei idoskorban A hormontermelésben bekövetkezett változv ltozások további anyagcserezavarokat idéznek elo,, amelyek együttesen alakítj tják k ki az idoskorban észlelheto degeneratív és atrophiás folyamatokat. A dopaminerg neuronok mennyisége csökken. A növekedési hormon elválasztása sa csökken. Mérséklodik a melatonin termelodés. A pajzsmirigy hormonok nem változnak. v (A mellékpajzsmirigy hormonjai közül a parathormon (PTH) szintjét t sok szerzo emelkedettnek találta lta idoskorú betegeken.) A mellékvesek kvesekéreg hormonjai közül k l az aldoszteron elválaszt lasztás kissé csökken idosebb korban, ez a renin-angiotenzin rendszer csökkent aktivitásával val függ f össze. A mellékvesevelo hormonjai közül k l a norepinephrin szintje idos korban emelkedik, az epinephin és s a dopamin szintje nem változik. A szabad tesztosteron vérszintje egyértelm rtelmuen en csökken. A glukóztolerancia enyhén, n, de fokozatosan csökken. Az endokrin-anyagcsere betegségek gek jellegzetességei gei idoskorban A pajzsmirigy hyper- és hypofunkciója egyaránt elofordul. A mellékvesek kvesekéreg hyperfunkciós betegségei gei közül k l a Cushing-kór a középkork pkorú személyeken a leggyakoribb, idosebb korban az elofordul fordulás s ritkább. Az Addison-kór, s különösen k a klasszikus, autoimmun forma a fiatal és s középkork pkorú személyeken gyakoribb. Idos korban viszont más m etiológi giájú hypadrenia gyakoribb lehet. A véletlenv letlenül l felfedezett mellékvese tumorok, az incidentalomák gyakoribbak az idosebb korosztályban. A 45 év v felett kialakuló diabetes legalább 90%-a a 2-es 2 típusú. A hyperglykaemiás anyagcsere-kisikl kisiklás s speciális formája, a hyperosmoláris ris coma,, másrm srészt szt a laktát acidosis jelenti a két t legfontosabb szövodm dményt.
Az öregedés s hatása a légzorendszerre A mellkas merevebbé válása, illetve a bordaporcok elmeszesedése se következtében a vertebro-costalis izületek mozgása beszukül A 2 mm-nél l kisebb átméroju kislégutak átméroje csökken részben r a nyákmirigyek hyperplasiája miatt. A kislégutak falára kívülrk lrol l húzóhath hatást gyakorló elasztikus rostok száma és s rugalmassága is csökken. A tüdot rugalmassága csökken. A nagylégúti ellenáll llás s nem non de a kislégutak átméroje csökken. A kor elorehaladt rehaladtával növekszik n a reziduális volumen és s a closing volumen, kisebb mértm rtékben a funkcionális reziduális kapacitás. Mindez viszont a vitálkapacit lkapacitás csökken kkenését t vonja maga után úgy, hogy a tüdot totálkapacitása lényegesen l nem változik. v A basalis tüdoterületek ventillációja romlik, de perfúzi ziója megtartott. Az artéri riás po 2 fokozatos, korfüggo csökkenése mellett a pco 2 értéke változatlan v marad. Idoskorban romlik a hypoxiára és hypercapniára ra adott ventilláci ciós válasz. Az légzl gzorendszer betegségei gei Krónikus obstruktív tüdobetegség g (COPD) A COPD kialakulhat a hörgh rgorendszer rendszer krónikus, neutrophil sejtes gyulladása (krónikus bronchitis), valamint emphysema (tüdotágulás) következtk vetkeztében. Funkcionálisan a kilégz gzés, foként az eroltetett kilégz gzés s zavara a legjellegzetesebb. Asthma bronchiale Az asthma bronchiale a légutak krónikus eosinophil sejtes gyulladása, mely gyógyszerre gyszerre reverzibilis, diffúz z légúti l szukületet okoz. Klinikai szempontból l rohamokban jelentkezo, sípolással együtt járój nehézlégzés jellemzi. Pneumónia nia Idoskorban több, t mint 10-szeres szeresére non a pneumóniával kapcsolatos mortalitás. A területen szerzett pneumóni niák k hátterében 30-40 %-ban% Streptococcus pneumoniae fertozés s húzódik meg (idoskorban csökken az antibakterialis és antivirális immunitás). Tuberculosis Hazánkban, 2006-ban, az ötven év v feletti populáci cióban a tuberculosis prevalenciája háromszor gyakoribb volt, mint az ötven év v alattiak körében. k Az immunrendszer természetes öregedése mellett idoskori tbc-re hajlamosít t minden olyan más s betegség, g, mely az immunrendszer funkcióját t károsk rosítja. Tüdoembólia Leggyakrabban az alsó végtag mély vénáiban, vagy a kismedence vénás v s rendszerében képzodo thrombusok sodródnak dnak a pulmonális lis érrendszerbe és s okoznak pulmonálislis embolizációt.. Miután n a vénás v thrombosis és s a tüdoembt embólia etiopathogenezisében számos közös s tényezt nyezo van, egyre inkább egyetlen betegségr grol, vénás v thromboembóli liáról beszélünk. Bronchuscarcinoma A malignus betegségek, gek, köztk ztük k a hörgh rgorák k gyakorisága ga az életkorral no, n, a hörgh rgorákkal kapcsolatos mortalitás a 75-84 éves korban éri el a maximumot. Idoskorban a daganatok lassabban növekednek n és s adnak áttétet, tet, mint fiatalkorban.
A CSONT-IZ IZÜLET-KÖTOSZÖVET IDOKORI ELTÉRÉSEI A csontmennyiség g csak a csontbontás és s a csontépítés s egyensúly lyával biztosíthat tható.. Amennyiben a csontbontás s túlst lsúlyba lyba jut az építéshez képest, az csontvesztéshez, shez, osteoporosishoz vezet. Évente több millió csonttörés s törtt rténik csontritkulás s miatt, amelybol l kb. 2 millió a combnyaktörés. Ez utóbbiak fél f éven belüli li haláloz lozása 12 20 20 % között van. A D-vitaminhiányban nyban kialakuló jelentos myopathia járásbizonytalanságot, fokozott elesési si hajlamot okoz. A csontrendszerben az enyhe D-D vitaminhiány ny osteoporosist,, a súlyosabb s (<15 ng/ml) osteomalaciát okoz. A felnott lakosság g közel k 20 %-át% érinti az arthrosis, de az 55 év v feletti lakosság g közel k 80 %-ában% találhat lhatók arthrosisos tünetek. Az arthrosis döntoen az öregedéssel kialakuló heterogén n betegségcsoport, gcsoport, amelyben a degeneratív v folyamatok nemcsak az ízfelszíni porcot, hanem a subchondralis csontot, az synovialis hártyát, t, az ízületi szalagokat, a meniscusokat,, az ízületi tokot, a környk rnyéki izmokat és s idegeket is érintik. A csontok anyagcseréjét t kb. 60 70 %-ban% genetikai tényezok, 30 40 %- ban környezeti k faktorok befolyásolják. Az osteoporosis primer prevenciója: megfelelo táplálkozás, testedzés és s a csontrendszert negatívan befolyásoló szokások sok (alkohol, dohányz nyzás s stb.) kerülése adja az alapját. Ha már m kialakult a betegség g (szekunder prevenció), akkor arra kell törekednt rekednünk, nk, hogy a csonttörést st megelozz zzük. GASZTROENTEROLÓGIAI GIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS S KORBAN Nyelocs cso Achalasia Folyékony és s szilárd táplt plálék k fogyasztásakor sakor egyaránt kialakuló dysphgagia és s mellkasi fájdalom. f Idos s korban az achalasia fokozott aspiráci ció-veszéllyel, alultápl pláltsággal és s nyelocs csorák-kockázattal jár. j Diffúz z oesophagius spazmus és s diótöro nyelocs cso A diffúz oesophagus spazmus a nyelocs cso motilitás zavarainak 4-154 %- áért, a diótöro nyelocso pedig még g gyakoribb okai. Elsosorban sorban retrosternális fájdalmat és dysphagiat okoznak. Másodlagos nyelocs csoi i mozgászavarok Másodlagos nyelési nehezítetts tettséget tud okozni többek t között a sclerosis multiplex, a polymopositis,, a reflux oesophagitis és s a Batrrett- carcinoma,, az idosebbekben gyakoribb diabetes mellitus. A diabeteszes neuropathiaban szenvedok k 40-60 %-ának van oesophagus dysmotilitása sa is. Gastroosophagealis reflux betegség a károsodott k záróizom z muködés s miatt gyakrabban kell számolnunk vele idosebb betegekben. a nyelocs cso savterhelése se és a nyálkah lkahártya- eltérések is súlyosabbak. s Nyelocs csorák Mivel idosebbekben a Barrett-oesophagus gyakoribb, ezzel a kockázati tényezovel fokozottan számolnunk kell.
GASZTROENTEROLÓGIAI GIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS S KORBAN Gyomor A gyomorban a nyálkah lkahártyát t károsk rosító és s azt védov tényezok egyensúlya idos s korban könnyebben k megbomlik. Gyomorfekély A gyomorfekély idosebbekben gyakran nagyobb (ún.( idos s kori óriásfekély), és proximálisabb elhelyezkedésu. Gyomorrák A gyomorrák k leggyakrabban a 85 év feletti népessn pességet érinti mindkét nemben. Elofordul fordulási gyakorisága ga Magyarországon gon 18/100000 lakos. A vastagbél l betegségei gei Diverticulosis Leggyakrabban a távolabbi t vastagbélszakaszokon, így a sigmában (90 %) fordulnak elo. A 80 év felettiek mintegy 67 %-ában elofordul. Aa vastagbél l izomzatának speciális átalakulása miatt alakul ki. A kórtan k másik tényezt nyezoje a megváltozott motilitás lehet. Diverticulosisban szenvedo betegekben a postprandiális kontrakciók k gyengébbek, mint egészségesekben. Vastagbélr lrák A colorectalis rák k (CRC) az idos s kor betegsége. ge. A CRC leggyakrabban a 7. életévtizedben fordul elo,, az esetek 90 %-a a 55 éves kor felett jelentkezik. Magyarországon gon elofordul fordulási gyakorisága ga 36/100000 fof évente. Gyulladásos bélbetegsb lbetegségekgek A gyulladásos bélbetegsb lbetegségek gek (IBD) két t legfobb képviselk pviseloje a Crohn- betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC). Mindketto elsosorban sorban fiatal korban alakul ki, de egy kisebb életkori csúcs idosebb korban, az 5-6. 5 életévtizedben is megfigyelheto. GASZTROENTEROLÓGIAI GIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS S KORBAN A máj m j betegségei gei Vírushepatitisek (A, B, C) Primer biliaris cirrhosis A primer biliaris cirrhosis (PBC) leggyakrabban az élet 5. és s 6. évtizedében alakul ki, elsosorban sorban nokben. Idosebb korban induló betegségek gek általában rosszabb porgnózisúak, a betegek mintegy 25%-a hal meg valamilyen szövodményben. Zsírm rmáj A nem alkoholos zsírmáj j (non-alkoholos steatohetpatosis NASH) oka elsosorban sorban az elhízás, diabetes mellitus, hyperlipaemia és s hypertonia szerepelnek A hasnyálmirigy betegségei gei Acut pancreatitis Idos emberek hasi fájdalmának hátterében az esetek 5-75 %-ban áll akut pancreatitis Idült pancreatitis Az iparosodott társadalmakban t a chronicus pancreatitis 70-80 %-áé áért a túlzott alkoholfogyasztás s felelos. Pancreas carcinoma A fejlett országokban a pancreas carcinoma az 5. leggyakoribb daganatos halálok. lok. A legfontosabb kockázati tényezt nyezo az életkor, de fokozott kockázatot jelent a diabetes mellitus, a dohányz nyzás és s a chronicus pancreatitis.
A BOR B ÖREGEDÉSE Borünk öregedése számos belso (endokrinológiai és s genetikai adottságok, stb.) és s külsk lso tényezo (napfény, ny, dohányzás, táplt plálkozás, stb.) együttes hatásának a következmk vetkezménye. Az öregedésben a hámot h atrophia és a melanocyta (MC) szám csökken kkenése, a betegségben gben viszont hámmegvastagodh mmegvastagodás, s, megnott számú MC atípi piával és s kevesebb Langerhans (LC) sejt jellemzi. Az irha az öregedés s miatt elvékonyodott, a rostok, a mastocyták,, a proteoglikán mennyisége és s a vascularitas csökkent, ezzel szemben a patológiás s folyamatok során n a megvastagodott irhában az elastosis dominál l (basophil( festodésu kóros kollagén) proteoglikán és mastocyta-szaporulattal, érfal vastagodással ssal és értágulattal társulva. t Az idos s bor b r fokozott érfragilitást és s a szervezet károsodott k termoreguláci cióját t a megváltozott vascularitas idézi elo,, az érhálózat megfogyatkozása csökkent verejték- és s faggyútermel termelést okoz. A meggyengült immunreaktivitást a megkevesbedett LC szám, a lymphocyta és s a keratinocyta (KC) funkciók k korral járój változása magyarázza, amihez hozzájárul az UV-fény ismert immunszuppresszív effektusa is. A kevesebb számú MC miatt gyengül a bor b r védettsv dettsége a napfénnyel nnyel szemben, ami a csökkent DNS reparáci ciós kapacitással és immunreaktivitással együtt hatva fokozottan fogékonnyá teszi az idos s bort a mutáci ciókra, illetve malignus bortumorok kifejlodésére. A korral együtt csökken tovább bbá a D3 vitamin termelése is. A BOR B ÖREGEDÉSE A fiziológi giás öregedés s jelei (sápadt, sima bor), az osz hajzat és s a sok napsugárz rzást kapott arc fény-okozta jellegzetességei, gei, a ráncokkal szabdalt, sárgás s solaris elastosis egy basaliomával val. A száraz, atrophiás és s sápadt, s rugalmatlan bor b r finom ráncokkal, r bizonyos fokú petyhüdtséggel és változatos benignus tumorokkal. A víztartalmv ztartalmát, t, rugalmatlanságát, t, támasztó zsírsz rszövetét t veszto öregedo bor r a gravitáci ciónak kevésb sbé áll ellen. A dinamikus ráncok r statikussá válnak. Így alakulnak ki a homlok és s a szemhéj ptosisa,, a szemhéjak táskt skássága, az ectropium, a toka, a beesett, fáradtnak f tuno szemek, a megnyúlt fülek f és orrcsúcs, cs, a felsoajak elvékonyod konyodása.
FÜL-ORR-GÉGEBETEGS GEBETEGSÉGEK GEK IDOSKORBAN Az idoskori nagyothallás Ilyenkor külsk lso károsító hatás s nélkn lkül l lép l p fel degeneratív folyamat a belso fülben és s a központi k idegrendszerben. A degeneratív v folyamat oka a DNS szintézis zis rendellenessége, különbk nbözo pigmentek, lipofuscin lerakódás, a koleszterin és s a lipidek extracelluláris ris depozíci ciója,, az inetrcelluláris ris folyadék k elvesztése, se, kötoszöveti lebomlás és átalakulás. Idoskori orr diszfunkciók Idoskorban gyakori az orrdugulás, az orrüregi regi vérbv rboség, az orrvérz rzés s (epistaxis( epistaxis), szaglászavar, szavar, jó-j és rosszindulatú daganatok, valamint az orr külsk lso alakváltoz ltozásai. A szaglószerv szerv öregedése: A jelenség g oka a szaglóhám sejtjeinek degeneratív v károsodk rosodása. sa. FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK GEK IDOSKORBAN Idoskori nyelészavarok Az életkor elorehaladt rehaladtával romolhat a nyelési mechanizmus is, elsosorban sorban keringési és s neurológiai tényezok k miatt. A nyelészavarokat összefoglaló néven dysphagiának nevezzük. Idoskori beszédzavarok Három fontos kórforma k tartozik a csoportba: úgymint a dysphonia,, a dysarthria és s az aphasia. Az idoskori beszédzavarok veszélyei, hogy a hangadás és s a beszédk dképesség g változv ltozása, csökkenése vagy megszunése, se, az idos s személy szociális elszigetelodését és depresszióját t fokozza. Orális idoskori manifesztáci ciók A szájnyálkahártya, a nyálmirigyek és s a rágószervek r muködése a kor elorehaladt rehaladtával zavart szenved. Mivel ezen szervek muködéscsökkenése nemcsak kommunikáci ciós s nehézséget, hanem folyadék és s táplt plálékfelvételét t is nehezítik, kisebb helyi betegségb gbol nagyobb általános betegséget get képes k eloid idézni. Külso fül Idoskorban a ceruinusos és sebaceus mirigyek száma és s a muködése m csökken, úgy a fülkagylf lkagyló,, mint a hallójárat terület letén. Ez az involutio a felhám m szárazs razságát, ethropiáját eredményezi, ezáltal fertozési kapuk alakulnak ki. A fülzsf lzsír r is impaktálódik dik,, nagyothallás, szárazs razság érzés, viszketés, s, fülzf lzúgás, idonk nként nt szédülés s kíséri.
A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS S A FOGAZAT JELLEMZO ELVÁLTOZ LTOZÁSAI IDOSKORBAN Szájny jnyálkahártya és s a nyelv Idoskorban a szájny jnyálkahártyára ra az atrophia jellemzo; az epithelialis sejtek száma csökken, a keratinizáció fokozódik. A kötoszk szövetekben csökken az elasztikus rostok aránya, a kollagénrostok száma no. n. Az arteriolák degeneratív elváltozásai miatt a nyálkah lkahártya oxigén-ell ellátottsága szintén n csökken. Az ízlelobimbók száma a gyermekkorihoz képest ötödére csökken. Szájüregi mikrobiológiai jellemzok A száj j változatos v mikroflóráját baktériumok, gombák, vírusok, v mycoplasmák és protozoonok alkotják. k. A szájüregen belül l erosen változik a mikroflórara az egyes anatómiai képleteken, k így a fogak koronáján, n, a sulcus gingivalisban a nyelven más és s más m s a mikroorganizmus flóra összetétele. tele. Az állcsontokon kialakuló elváltoz ltozások Az állcsontok jellemzo elváltoz ltozása az idoskori osteoporosis, melyet súlyosbs lyosbít t a fogelvesztések sek miatt kialakuló inaktivitásos csont-atrophia atrophia. Neuromuscularis rendszer Az életkor elorehaladt rehaladtával a rágóizmokban r csökken a kontraktilis elemek száma, helyüket fibro-adiposus szövet foglalja el, amely a rágóero csökken kkenését eredményezi. Változások a nyálmirigyekben Idoskorban a mirigy-parenchima atrophiája jellemzo,, a kor elorehaladt rehaladtával fokozott mértékben. Zsugorodnak az acinusok,, egyre kifejezettebb a fibro- adiposus szöveti átalakulás. Idosebb korban a serosus nyálat termelo mirigyállomány mennyisége és s a megmaradt mirigyszövet funkciója is csökken; ez az egyik oka az idoskorban gyakori xerostomiának. IDOS S KOR ÉS S VESEBETEGSÉG A vese változv ltozásai idos s korban: a vese tömege t csökken, csökken a muködom nephronok száma, glomerularis sclerosis keletkezik, csökken a glomerularis filtrációs s ráta,(gfr) r csökken a renalis véráramlv ramlás, (RBF) interstitialis fibrosis alakul ki, csökken a Na+-visszatart visszatartás, csökken a plazma renin aldosteron szint, gyakoribb a hyperkaliaemia, csökken az ammóniumk niumképzodés, csökken a vízkivv zkiválasztás, s, csökken a vizeletkoncentráló képesség, csökken a cukor reabsorptiója. A glomerularis elváltoz ltozásokkal együtt idos s korban jellemzo tubularis elváltozások alakulnak ki. Ezek együtt járnak j a szomjúságérz rzés csökkenésével, mely növeli n az exsiccosisra (kiszárad radásra) való hajlamot, valamint az elektrolitok (elsosorban sorban Na+, K+) szérum koncentráci ciójának kóros mértm rtéku eltolódását. t. 40 éven felüliek liek lassabban választjv lasztják k ki a folyadékot, mint a fiatalok. A korral összefüggo vizelet koncentrálóképesség g csökken kkenése, a károsodott szomjazási si mechanizmus miatt növekszik ebben a korban a fogékonys konyság g a hypovolaemiára ra. A vesében észlelheto eltérések gyakran az atherosclerosis progressziójával állnak összefüggésben.
A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS S A FOGAZAT JELLEMZO ELVÁLTOZ LTOZÁSAI IDOSKORBAN A fogak összetételének változv ltozásai Zománc A zománc törékennyt kennyé válik. Az attríci ciós és s az abrasios kopások gyakorisága ga és s mértm rtéke a kor elorehaladt rehaladtával no. Dentin Az élet során n jellemzo a szekunder dentin folyamatos képzodése. Ez a dentin a primer dentinhez képest k kevesebb számú és szabálytalan formájú tubulusokkal rendelkezik. Pulpa A szekunder és s tercier dentin képzk pzodésének következtk vetkeztében az életkor elorehaladtával a pulpa-üreg egyre kisebb lesz. A pulpa ereiben fokozódik az arteriosclerosis. Cement Az élet folyamán n a cement elsosorban sorban a periapicalis és s az interradiculáris ris területen vastagodik meg. Caries Az életkor függvf ggvényében lelassul a caries-szaporulat szaporulat és megváltozik a caries lokalizáci ció. A parodontium elváltoz ltozásai A parodontalis erekben fokozódik az arteriosclerosis. A gyökérh rhártya rtya rostok megvastagodnak, az interfibrillaris mátrix állománya csökken, a kollagén n aránya no. n A VÉRKV RKÉPZÉS S IDOSKORBAN A csontvelo cellularitása az életkor elorehaladt rehaladtával jelentosen csökken (akár r 30%-kal is), ezen be-lül l az erythropoesis aktivitása is csökken kken.. A csontveloi i cellularitás s csökken kkenését t részben r az apoptózis fokozódása, részben a citokin termelés életkorral kapcsolatos diszreguláci ciója magyarázza. Az életkor elorehaladt rehaladtával a vörösvv svérsejtek mérete m kissé megno, metabolikus aktivitásuk és élettartamuk csökken kken. A hemoglobinszint az idos, de egyébk bként egészs szséges emberek közel k egynegyedében kielégíti az anémia definíci cióját. Idoskorban reológiai és s koaguláci ciós s szempontból l is figyelemremélt ltó változások észlelhetoek, ek, mint pl. a fibrinogén szint növekedn vekedése, a plazma viszkozitásának és a vörösvv svérsejtek rigiditásának növekedése, az alvadási kaszkád d korai aktiválódása. Ezek a tényezt nyezok k hozzájárulnak a mikro-cirkul cirkuláció romlásához. Az életkor elorehaladt rehaladtával a fehérv rvérsejt rsejt szám m nem változik, v azonban a granulociták aktivitása és s a mobilizálódásuk sebessége csökken. Idosekben súlyos s fertozés s esetén n paradox leukopenia is kialakulhat. Klinikailag a lympho-hemopoetikus hemopoetikus rendszer öregedése számos malignus, autoimmun és s fertozo betegség incidenciájának nak növekedésével vel jár j r együtt. Idoskorban a csontveloi progenitorok száma csökken, a csontveloi mikrokörnyezet rnyezet megváltozik, és mérsm rsékelten csökken a növekedési faktorok termelése is.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK GEK A 65 éven felüliek liek között k a tüdogyulladt gyulladás, az influenza és s a bacteriaemia következményei a tíz t z vezeto halálok lok között k szerepelnek. Bizonyos fertozések gyakrabban fordulnak elo idosekben: a közösségben szerzett pneumónia nia háromszor, h míg m g a húgyh gyúti infekciók k hússzor h gyakoribbak, mint fiatalabb felnottek között. A nosocomialis fertozések száma is emelkedik az életkorral a gyakoribb és s foként f hosszabb kórhk rházi tartózkod zkodás s miatt. A szervezetbe ültetett különbk nbözo idegen testek, így a velük k kapcsolatos infekciók k szintén n az idosek körében gyakoriak. Az életkor elorehaladt rehaladtával mikrobiológiai szempontból l is fontos változv ltozások állnak be. Nem csupán n a szervezet normál l flórája, de az egyes fertozések kórokozk rokozóspektruma is átalakul. Általánosságban elmondható,, hogy idoskorban egy bizonyos betegséget get többft bbféle mikroba válthat v ki, mint a fiatalabbak körében. k IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK GEK Idoskori védooltások Az idosek egészs szségének megorz rzésében kiemelt szerepük van a védooltásoknak. 60 80% 80%-os átoltottság g elérése esetén n huszadrész szére csökken az invazív S. pneumoniae infekciók k elofordul fordulása. A pneumococcus bacteriaemia,, meningitis, pneumónia nia és s más m s légúti betegségek gek gyakori kórokozk rokozója. Az általa okozott betegségek gek haláloz lozása különösen k magas, és ez még m g gyakoribb a 65 év feletti korcsoportban. A kórokozók szerepe az idosödésbensben Nemcsak az idoskor vezet az infekciók k gyakoribbá válásához, de a fertozo betegségek gek is közrejk zrejátszhatnak az idosödés s folyamatában. Az ezzel foglalkozó elméletek letek szerint a patogének direkt szövetk vetkárosító hatásuk révén r n hozzájárulhatnak a szervezet öregedéséhez. Különösen K jelentos s lehet ez a nem, vagy csak lassan regenerálódó szervekben (pl. az agyban), ahol a latens infekciók által okozott, lassú sejtpusztulás évtizedek alatt jelentos mértm rtéket érhet el. Számos, az életkor elorehaladt rehaladtával megjeleno vagy gyakoribbá váló betegség kialakulásának okaként vetették k már m r fel baktérium rium- vagy vírusfertv rusfertozés esetleges szerepét.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK GEK Légúti infekciók k idoskorban Influenza Az influenza áldozatainak 90 %-a% a a 65 éven felüli li korcsoportból l kerül ki. Pneumónia nia (Tüdogyullad gyulladás) A 70 és s 79 éves kor között k tízszer t olyan gyakran alakul ki, mint a 20 és 29 év v közöttiekben. k A pneumóni niában meghaltak 95 %-a idoskorú. Tuberculosis (Tüdogümokór) A tuberculosis különösen k gyakori a 75 év v felettiek körében. k Húgyúti fertozések idoskorban A húgyúti infekciók k az idosek leggyakoribb fertozései és s az idoskori bacteriaemiák leggyakoribb forrásai. Még M g ennél l is gyakoribb, a férfiak f 15 30% 30%-ában, a nok n k 25 50% 50%-ában áll fenn tünetmentes bacteriuria. IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK GEK A bor b és s a lágyrészek fertozései idoskorban Decubitus Foleg idos, legyengült, lt, mozgásk sképtelen, lesoványodott betegeken alakul ki. Szövodm dményei osteomyelitis, bacteriaemia (az esetek akár r 80 %-ában)% és sepsis lehetnek, amelynek különösen k magas a haláloz lozása. Erysipelas (Orbánc) Az erysipelas leggyakrabban az alsó végtagokon, olykor az arcon jelentkezik. A kórokozk rokozó a bor b r kisebb sérülésén n keresztül l jut be, ezért fekélyek, ekzema, psoriasis, a bor b mycosisa hajlamosít az orbáncra. Az esetek 97%-ában a kórkk rképet a Streptococcus pyogenes váltja ki. Herpes zoster (Övsömör) A Varicella-zoster vírus reaktiválódása miatt kialakuló herpes zoster elofordul fordulása is növekszik n az életkorral. A gastrointestinalis rendszer fertozései Diverticulitis A vastagbél diverticulosisa az életkor elorehaladt rehaladtával egyre gyakoribbá válik, 85 éves korban körülbelk lbelül l 80%-ban van jelen. A diverticulumok nyakcsatornájának nak elzáródása, a székletb kletbol bekerült baktériumok szaporodása sa diverticulitist válthat ki, microempyema alakul ki, és a mucosa microperforáci ciója révén a szövetek közé,, esetleg a hasüregbe kerülhetnek a baktériumok.