Korszerű szemléltetés iskolamúzeumunk építésztörténeti makettjeivel

KÜLÖNLENYOMAT A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM 1969. ÉVI ÉVKÖNYVÉBŐL DR. PORCSALMY JÁNOS Korszerű szemléltetés iskolamúzeumunk építésztörténeti makettjeivel DEBRECEN 1972

Dr. Porcsalmy János Korszerű szemléltetés iskolamúzeumunk építésztörténeti makettjeivel (A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Iskolamúzeumában levő építészeti makettsorozat készítésének, pedagógiai hasznosításának ismertetése II. rész.) A debreceni Déri Múzeum 1965-ben kiadott Évkönyvében A korszerű múzeumi szemléltetés" címmel képekkel illusztrált tanulmány jelent meg a Csokonai Gimnáziumban folyó iskolamúzeumi munkássággal kapcsolatosan. Annak keretében a fejlődéstörténeti szemléltetőeszköz-sorozatok jelentősége a középiskolai történelem és művészettörténet oktatásában c. kérdés nyert kifejtést az addig elkészült makettsorozat bemutatásával. (Ősközösség, ókor.) Iskolareformunk tanterve - a korszerű követelményeknek megfelelően - beépítette a művészettörténeti ismereteket a történelemtanítás tankönyvi anyagába. Éspedig elsősorban az építészettörténeti ismereteket, vonatkozásokat, mivel a települések, a falvak, a városok épületei állnak legközelebb mindennapi életünkhöz, hiszen annak kereteit alkotják. A letűnt korokban, illetve korszakokban egyúttal az ember történelmi környezetét is képezték. Nem csoda, ha napjainkban igen fontos feladattá, követelménnyé vált az, hogy tanulóink szinte stíluskorszakról stíluskorszakra vonatkozóan korszerű építészettörténeti ismereteket és reális képet nyerjenek az egyetemes és a hazai építészeti alkotásokról. így az egyes korszakok anyagi kultúrájáról is szemléletesebb képet alkothatnak. Ezt mélyíti el a gimnáziumok IV. osztályába bevezeti Műalkotások elemzése c. tantárgy is. 1965 óta az Iskolamúzeum, mely a Pedagógus Újítómozgalom keretében létesült, tovább gyarapodott építészettörténeti makettek tekintetében is. Ehhez a különleges iskolamúzeumi munkássághoz továbbra is elismerésre méltóan biztosítja a tárgyi feltételeket a Művelődésügyi Minisztérium, Debrecen Mj. Városi Tanács V. B. Művelődésügyi és Pénzügyi osztálya, valamint a Pedagógusok Szakszervezete Debreceni Városi Bizottsága. Ez idő alatt szobrászati anyagunkat is jelentősen gyarapítottuk - kisplasztikái vonatkozásban, nevezetes szobrok kicsinyített másolataival - egyrészt itáliai, NDK-beli, görögországi beszerzésekkel, másrészt pedig pedagógus művészek alkotásaival. (Pl. Berky Nándor szobrászművész és tanár elkészítette Lysippos után Nagy Sándor portréját.) Középkori magyar iparművészeti műremekek másolataival is gazdagodott iskolamúzeumunk, melyeket a Nemzeti Múzeum hoz forgalomba. (Pl. kályhacsempékkel, címerekkel, érmékkel, építészeti elemekkel stb.) Az utóbbi években több új, nagyméretű szép római és ravennai mozaik-utánzat is készült dr. Csüllög Mária tanárnő kiváló munkássága révén. Azokat balzafa felületre véste, majd a mozaikszemeket kifestette és lakkozta. Fazekas Lajos nádudvari népművész pedig - kiegészítésül - újabb kortörténeti vázákat is korongolt. - Ütmutatásom nyomán készültek perui, görög és népvándorláskorabeli utánzatok, s e másolatokat dr. Kassai Ernőné rajztanárnő festette ki művészi módon. 38 Déri Múzeum evkönyve 593

Az Iskolamúzeum tudományos rendszerezettséggel, szisztematikusan kiépített, sokrétű anyagát nagy elismerés övezte a III. Nemzetközi Történelemtanítási Szimpózium résztvevői részéről is, akik 8 szocialista országból jöttek Budapestre, majd onnan 1969. október 8-án Debrecenbe. A Déri Múzeum dísztermében A szemléletesség elvének megvalósulása és a szemléltetés módszerei a történelemtanításban" c. témakörben folyt a tanácskozás. Majd annak keretében - programszerűen - az Iskolamúzeum megtekintésére is sor került a helybeli Csokonai Gimnáziumban. A szimpózium résztvevőire is a legmélyebb hatást a történelmi, művészettörténeti szemléltetőeszköz sorozatok közül az építészeti makettsorozat gyakorolta. (Azon kívül eddig a következő fejlődéstörténeti sorozatokat állítottuk elő: eke, kerámia, ruha, lábbeli, hajó - a képzőművészet köréből pedig festészeti, szobrászati, mozaik -, továbbá iparművészeti, okmánytörténeti, numizmatikai stb. sorozatot, amelyek mindegyike 30-40 db-ból áll. Ezek mind a valóságot megközelítő, élethű, többnyire kicsinyített másolatok, reprodukciók, amelyek nagy jelentőségűek a szemléltető oktatás szempontjából. Ugyanis azok külön-külön a fejlődési stádiumokat vertikálisan is szemléltetik, egymásmellettiségükben pedig horizontálisan is bemutathatják egy-egy korszak anyagi és szellemi kultúráját.) A fejlődéstörténeti sorrendben kiépített, az egyes stíluskorszakokra vonatkozó építészeti maketteknek (modelleknek) úgy, ahogyan azt iskolamúzeumunkban megvalósítottuk, kiemelkedően nagy tantárgypedagógiai értékük van. Makettjeink nagymértékben hozzájárulnak egyes nevezetes építészettörténeti műemlékek három dimenzióban történő szemléltetéséhez, megismertetéséhez, ami manapság már modern követelménnyé vált a szemléltető oktatásban, hiszen a térbeli jelenségeket csak így lehet a valósághoz közelállóan, hűen megismertetni. Ezáltal a tanulók térszemlélete, arányérzéke az építészeti makettek szemlélése, tanulmányozása révén is állandóan fejlődik, ami valóban korszerű követelmény, hiszen az embert körülvevő világban a tárgyak, az épületek, a tájak, az élőlények mind-mind három dimenzióban jelennek meg. Az ember szeme szinte szükségszerűen, elsődlegesen szokott hozzá a három dimenzió érzékeléséhez. Ezzel szemben a különféle képek, rajzok, illetve ábrák, fotók, filmek csak síkábrázolást nyújtanak az iskolai szemléltetésben, amik nem hatnak olyan meggyőző erővel, és nem keltenek olyan hatásos emlékképeket a szemlélők lelkében, mint a három dimenziójú, testszerű ábrázolások. Ezek a tanulók figyelmét is élményszerűbben kötik le. Ezért is van nagy jelentőségük a maketteknek a szemléltető oktatásban, különösen pedig építészeti vonatkozásban. Ugyanis a tankönyvekben, a különféle kiadványokban, a diapozitíveken nem tekinthetjük át magát az épületet körplasztikaszerűen. Az esetlegesen külön-külön bemutatott oldal és felülnézeti képek, ábrák sem nyújthatnák azt az összhatást, amelyet a makettek nyújthatnak. (A képpel ellentétben - a kérdéses kicsinyített épületet - minden oldalról azonnal tanul mányozhatják a tanulók. Rálátással felülnézetben is reálisabb ismereteket szerezhetnek róla, úgyszintén az építészeti műalkotás tömegelrendezéséről is. Pl. a kereszthajó, illetve a keresztház fogalmát is könnyebben tudjuk megértetni a tanulókkal, ha a tetőszerkezetet felülről is szemlélhetik. Sőt alaprajzi megoldását is.) Az építészeti makettek rendkívül sok építészeti fogalmat, jellegzetességet tesznek szemléletesebbé, és gazdag lehetőségeket kínálnak az építészeti alkotá- 594

sok elemzéséhez, és a különböző történeti stílusok élményszerű, emlékezetes megismeréséhez. Azok által - amennyiben a makettek tudományos értékűek - valóban szemléletesebb képzeteket alkotnak a tanulók. Az előbbiek is bizonyítják, hogy a makettek háromdimenziós jellegüknél fogva szinte nélkülözhetetlenek a korszerű szemléltetésben. Különösen akkor, amikor építészettörténetet tanítunk. Erre pedig nagy szükségünk van, hiszen az egyes stíluskorszakok tárgyalásánál tankönyveink is elsősorban az építészetet, az építőművészetet ismertetik, de maga az élet és a korszerű műveltség is igényli azt. (A modern építészetben is nélkülözhetetlenek és nagyon fontosak a makettek, mivel azok alapján - térben megjelenített alkotásukról - a tervező mérnökök szinte önkontrollt végeznek.) A történelem és a művészettörténet, a Műalkotások elemzése c. tantárgyak tanításához készített makettjeink műszaki pontosságát az iskolamúzeumon belül pedagógus-mérnökök biztosítják. Hiszen ők tervezik azokat. E tekintetben kiemelkedően nagy munkásságot fejtett ki Kövesdy László ny. techn. igazgatóépítészmérnök, aki mintegy 36 makettet tervezett Iskolamúzeumunk számára, s azokról kiváló műszaki rajzokat is készített. Kivitelezésükben nagy kézügyességű modellezők, szakmunkások és tanulók segítettek. (Pl.: Lázár Vilmos, Katona Imre modellezők, a Péchy Mihály Építőipari Technikum szakköre Szobonya László techn. tanár vezetésével - és a Csokonai Gimnázium több tanulója.) Előttünk nem az volt a cél, hogy a makettek mindegyikét maguk a tanulók készítsék, hanem az, hogy szakszerű kivitelezésű prototípusokat alkossunk, amelyek a szemléltető oktatásban tudományos értékű szemléltetőeszközöket jelentenek - pl. méretarány tekintetében -, s azokat már az egyes, arra vállalkozó iskolák tanulóifjúsága, barkácsoló szakköre készíthesse el saját iskolamúzeumuk, vagy szertáruk számára. Ehhez a munkássághoz rendelkezésükre tudjuk bocsátani műszaki rajzainkat. Igaz ugyan, hogy a makett, illetve a modell maga is másolat, s így csak relatíve pótolhatja az eredeti térbeli alkotás jobb megismerését, azonban pedagógiai szempontból - a jobb, a korszerűbb szemléltető oktatás érdekében - nem szabad lebecsülnünk a másolatok szerepét és jelentőségét sem. Azok még így is komoly értéket képviseltek minden időben. (Pl. szobrászati vonatkozásban az eredeti görög szobrok közül igen sok csak római másolatban maradt az utókorra. így Myron gyönyörű alkotása: a Diszkoszvető is.) Különben maguk a képek, a fotók, a diapozitívek, a filmek is másolatok! Az egyes nagy múzeumok pedig már sok-sok műemlék, rekonstruált épület makettjével vagy monumentális építmények másolataival is rendelkeznek. (Pl. az athéni Akropoliszon levő kariatidák csarnokának másolata a moszkvai Puskin Múzeumban, vagy a Zeus-oltár nagyobb része a berlini Pergamon Múzeumban látható.) Ez is határozottan hozzátartozik a modern, a valóság érzetét keltő múzeumi szemléltetéshez... Mindezek, még így másolatokban, rekonstrukció formájában is, felbecsülhetetlen jelentőségűek a korszerű szemléltetés szempontjából az egyes stíluskorszakok építészeti alkotásainak megismertetése, közkinccsé tétele érdekében. Ma már kétségtelen tény az, hogy a makettek alkalmazása pedagógiai, illetve szakmódszertani és szakdidaktikai szempontból is rendkívül nagy jelentőségű mind a rendes életkorú tanulóknál, mind a felnőttoktatásban. Sőt még az ismeretterjesztő népművelési munkában is. Ugyanis a tudományos értékű makettekről - az épületelemzések alkalmával - igen hasznos és fontos fogal- 38' 595

makat, ismereteket nyerhetnek a szemlélők. Számukra az ismeretszerzés így lényegesebben érdekesebb és eredményesebb. Az így szerzett építészeti ismeretek pedig - a gyakorlat igazolása szerint - tartósabb, szilárdabb jellegűvé válnak. Ugyanakkor a makettek megfigyelésekor, tanulmányozásakor a tanulók térszemlélete, arányérzékük fejlesztése mellett esztétikai célokat is szolgálunk, ami nem elhanyagolható szempont. Iskolamúzeumunk számára - vezetésem mellett - az elmúlt 15 év alatt mintegy 46 építészettörténeti makett készült el tehetséges és lelkes debreceni építészmérnök, képzőművész pedagógusok, szakemberek, szülők és tanulók közreműködésével. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Iskolamúzeumában található makettek többnyire - mint ahogyan azt a közölt ábrák is szemléltetik - az egyetemes, kisebb részben pedig a hazai és helyi építészettörténet körébe tartozó ún. stílustörténeti makettek, amiket a történelem és a művészettörténet tanítása keretében rendszeresen alkalmazunk, hasznosítunk. Eredményeink bebizonyították, hogy azoknak olyan létjogosultságuk és jelentőségük van a tanításban, mint a természettudományos tantárgyak szemléltető oktatásában a különféle kísérleti, illetve demonstrációs taneszközöknek. Iskolamúzeumi sorozatunk a barokk stílusú korszakig mutatja be az egymás után következő stíluskorszakokat egyrészt makettekben, másrészt ún. homlokzati modellekben. 1965 óta a következő makettek készültek el még az ókori építészet szemléltetéséhez : A Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola és Technikum tanulói a maya-piramis makettjét készítik 596

I. A karnaki Chonsz-templom... 2. A mükénéi oroszlános kapu... 3. Római őrtorony... 4. Pont du Gard római vízvezetéke... 5. A szombathelyi Izisz templom. Ezek egészítik ki az 1965-ben kiadott, s a Déri Múzeum Évkönyvében közölt ősközösségi és ókori építészettörténeti sorozatot. Az elmúlt 15 év alatt a fentiek mellett a középkor építészetének szemléltetéséhez pedig a következők készültek el: 1. Minaret... (arab építészethez) Eger 2. A bizánci stílusú Novgorod-nyeregyicai templom 3. A román stílusú pisai ferdetorony 4. A román stílusú bélapátfalvai templom 5. A gótikus stílusú firenzei harangtorony. (Giotto-féle) 6. A gótikus stílusú diósgyőri vár 7. A gótikus stílusú velencei Ca d'oro (homlokzati makett) 8. A gótikus stílusú firenzei lelencház (homlokzati makett) 9. A reneszánsz stílusú Rucellai palota (Firenze) makettje 10. A reneszánsz stílusú Strozzi palota (Firenze) makettje II. A reneszánsz stílusú Tempietto (Róma) makettje 12. A reneszánsz stílusú Kreml falának bástyatornya (Moszkva) Helytörténeti makettek: 1. A régi debreceni Kollégium épülete 2. Bocskai István nagykereki vára 3. A hortobágyi csárda 4. A hortobágyi kilenclyukú híd KIEGÉSZÍTŐ ISMERTETÉSEK: (Ókori anyag) Az egyiptomi karnaki Chonsz templom makettje Leírása Alapterülete: 66 X 33 cm. Magassága: 11 cm. (Utolsó traktusa 8 cm, illetve 6 cm magas.) Az obeliszk alapzata 3X3 cm. Magassága: 18,5 cm. Az előttük álló Euergetész kapujának alapterülete: 13 X 21 cm. A peristylium 17 X 9 cm. (Az oszlopok magassága: 9,5 cm.) A makettet hungarocell polisztirol műanyagból készítette Marczi Edit, a Csokonai Gimnázium IV. oszt. tanulója, a képzőművészeti kör tagja. Csupán az obeliszk készült fából. A makett színe: tejfehér. Az obeliszkek szürkék. (Olajfestés.) A hungarocell polisztirol műanyaglemezek alkalmasak térkompozíciók kialakítására is. (Azok egyenes vonalú, illetve sima felületű vágását elektromos izzószállal oldjuk meg, az erre a célra készült eszközzel. Az egyes részek összeragasztásához olajos fatapaszt, enyvet vagy folyékony papírragasztót (gumiarábikumot) használjunk. Pedagógiai hasznosítása A makett szemléltetésekor tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a karnaki Chonsztemplomot 1204-1173 között - az Üj birodalom korában - III. Ramszesz fáraó építtette és az az egyiptomi templomok tipikus példaképévé vált. Annak tanulmányozásakor tanulóink a következőkről alkothatnak szemléletes képzeteket: 1. Pylónos homlokzat. A templom két pylónja, illetve kapuépítménye, melyek az alacsonyabb kapubejáratot fogják közre. (A kapu nyílása: 3,5 X 7 cm.) - Megjegyzés : a pylón téglalap alaprajzú, felfelé keskenyedő, csonkagúla alakú faltömb. 597

A karnaki templom (1. sz. kép) makettje 2. Oszlopcsarnokkal körülvett belső udvar a pylónok mögött, az ún. perystilium. A zömök oszlopok bimbófejezetűek, melyek kettős sorban, három oldalról veszik körül az udvart. 3. Obeliszkek. (Négyoldalú, felfelé keskenyedő magas kőpillér, piramis alakú csúccsal.) 4. Kapuőrző szfinkszek. (Fekvő oroszlán, férfifejjel.) 5. I. Euergetész díszkapuja, mely az i. e. III. sz.-ban, a Késői Birodalom korában épült a Chonsz (Hold isten) templom elé. Lapos domborművei értékes jeleneteket, szimbólumokat ábrázolnak. (Pl. a felső részén szárnyas napkorong, ureusz kígyókkal.) A mükénéi oroszlános kapu makettje Leírása Alapzata a makett nagyságának megfelelően 135 X 135 cm méretű lemezdeszka, merevítő léckerettel. Az egyes cyklposz kövek kicsinyített másai - tervrajz alapján - hungarocell polisztirolból készültek. Abból készültek az oroszlánfigurák, valamint az oltárépítmény is, melyre az ágaskodó oroszlánok támaszkodnak. 598

A mükénéi kapu makettje (2. sz. kép) A hungarocell polisztirol felületét fatapasszal kentük be, mely szilárdabbá tette azt. Majd szürkeszínű olajfestékkel festettük be a hungarocell polisztirolból kiképzett kőtömb-utánzatokat. Sárguló márványszínre pedig az oroszlánrigurákat és az oszlopot. A kapu mögötti tájképi hátteret, a hegyvidéket, diorámaszerűen festéssel oldottuk meg. A makett tervezője és készítője: Kövesdy László ny. techn. ig. építészmérnök. (Elkészítése mintegy 200 munkaórát igényelt.) Pedagógiai hasznossága A mükénéi oroszlános kapu mind a történelem, mind a művészettörténet tanításában fontos témát képez. (Annak képét a gimnáziumi és a szakközépiskolai I. oszt. tankönyvek közlik. Továbbá a Műalkotások elemzése is.) Arról több történelmi és művészettörténeti jelentős ismeretet sajátíthat el a tanuló. A tanulóknak meg kell jegyezniük, hogy annak romjait, régészeti leletanyagával, tárgyi emlékeivel, kincseivel együtt a világhírű nagy német régész, Heinrich Schliemann tárta fel a XIX. század 80-as éveiben. Az Oroszlán-kapura is ő hívta fel a világ figyelmét. Tanulságos építészeti megoldás a kapu kiképzése. Különösen a kapulábazatokon nyugvó óriási méretű szemöldökgerenda (5 m X 1 m X 2,5 m). Annak felső része 599

ívelt, s így az a háromszög alakú oroszlános dombormű súlya alatt teheráthárító szerepet tölt be. Egyébként is a cyklopsz kőfal folytonossága is - tehermentesítés céljából - háromszög alakzatban megszakad és abban helyezték el a domborművet, mely mellső lábaikkal kis oltárra támaszkodó oroszlánokat ábrázol a fölfelé szélesedő krétai oszlop két oldalán, Római őrtorony (3. sz. kép) Leírása Mérete: Az alapzat 70 X 45 cm. A torony alapterülete: 25 X 25 cm. Magassága: 86 cm. Az erkély kiugrása: 5 cm. Az alapzata a kerítéssel, az őrtorony oldalfalai, a tetőszerkezet, valamint a mellvédkorlát, illetve az erkély is fából készült. (Enyvezett lemez.) A deszkakerítéssel körülvett udvaron találjuk a tartalék szurkos csepűvel ellátott tűzjelző farudakat, amiket az emeleti nyíláson át dugtak ki a mellvédkorlátra támasztva, hogy azok lángjával jelezzék a veszélyt. Az emeletre falétrán jutottak fel az őrség tagjai, amiket felhúzhattak az ostromlott katonák. Az épület eredetileg téglából épült a Római Birodalom határai mentén. Festése: a torony építménye világos, a kerítés sötétebb barna színű. Az udvar: zöld. (Készítői: Kövesdy László építészmérnök és Lázár Vilmos szakmunkás.) 600

római őrtorony makettjének (3. a.) alaprajza

602 Az őrtorony makettjének homlokzata (Tervrajz)

603

Az őrtorony erkélyének alaprajza Pedagógiai hasznosítása A Római Birodalom hadtörténetében az őrtornyok rendszere nagy szerepet játszott a birodalom határvonalán. Ezzel kapcsolatosan a limesen levő őrtornyok rendeltetését, jelentőségét a tanulóknak is meg kell ismerniük. A több ezer kilométeres határ mentén sok ilyen őrtornyot létesítettek, hogy a barbárokat a rómaiak szemmel tarthassák. Hazai vonatkozásban Pannoniában és Dáciában is komoly szerepük volt a jelző őrtoronynak. A tanulók e könnyen elkészíthető makettről reálisabb képet alkotnak a limesek mentén felépített őrtornyokról, melyek egyszerű kivitelezésűek, de hadászati szempontból igen fontos, masszív építmények voltak. A Pont du Card-i római vízvezeték makettje Leírása A makett 368 cm hosszú és 30 cm széles alapon, 80 cm magassággal hungarocell polisztirol" műanyagból fűrészeléssel, kivágással, bevéséssel, valamint ragasztással és festéssel készült. (Színe: világossárga.) Tervezte és kivitelezte: Kövesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató, előállítására mintegy 300 munkaórát fordított. Az eredeti műemlékről Franciaországból Almásy Pál fotóművész küldött fényképfelvételeket, hiteles adatokat s azok alapján készült el a tervrajz, illetve a makett. Az adatok szerint az alsó emelet 142 m hosszú és 6 íve van, a középső emelet 242 m hosszú és 11 ívvel, a felső emelet, amelyen a vízcsatorna nyugszik 275 m hoszszú és 33 íve van. Magassága mintegy 50 m. Pedagógiai hasznosítása A makett jól szemlélteti a két hegytömb közötti, a Gard folyó fölött emelkedő római korabeli vízvezetéket, mely Nimesbe (Nemausasba) 20 kilométer hosszúságban biztosította a tiszta forrásvíz szállítását a városi vízszükséglet kielégítésére. A Pont du Gard-i római vízvezeték tankönyvi téma történelemből a gimnázium és a szakközépiskola I. osztályában, továbbá a gimnáziumok IV. osztályában a Műalkotások elemzése c. tantárgy keretében, fényképét a tankönyvek közlik. A fen- 604

i A Pont du Gard-i római korabeli vízvezeték (4. sz. kép) makettje ti méretben előállított makett újszerű anyagból készült és hasznos szemléltetőeszköz, mely az iskolamúzeum anyagát jelentékenyen gazdagítja. Ezen az aquaeductuson a következő építészeti fogalmakat, jegyeket ismerhetik fel a tanulók: több szintes - háromemeletsoros - árkádsor, ívnyílások különböző méretben, arányokban, faragott kőtömbök, melyek a boltozáshoz ékalakban nyertek kiképzést. Fontos dolog azt kihangsúlyozni, hogy a monumentális vízvezetéki híd szerkezeti megoldása a császárkori római építészet magas színvonalát tanúsítja. A szombathelyi Isis templom makettje Leírása Mérete: 30 X 63 cm. Magassága: 40 cm. A szombathelyi Isis-szentély Szentléleky Tihamér régész rekonstrukciós elképzelése és Hajnóczy Gyula rajza után készült el. A makett mérnöki tervrajzát Kövesdy László ny. techn. igazgató-építészmérnök dolgozta ki. A modell anyaga: fenyő-, hársfa és lemezdeszka. A korinthoszi oszlopfők faragott minta után gipszből készültek el. A sima oszloptörzseket esztergáltattuk. A párkányzatok részben vékony ún. repülőlemezből, részben pedig kar- 605

A szombathelyi Isis-templom makettje (5. sz. kép) tonpapírból készültek. A szentély épületének falait tejfehér színűre festettük (olaj), az elöl csapott nyeregtetőt pedig szürkére. A makettet - mérnöki irányítás mellett - Lázár Vilmos szakmunkás készítette el. Pedagógiai hasznosítása Egy európai jelentőségű, római korabeli, illetve pannóniai műemlékünkkel ismerkedhetnek meg tanulóink e makettünk által. Erről az értékes műemléki makettről a következő fogalmakat tudatosíthatjuk tanulóink előtt: 1. Téglalap alaprajzú kisméretű templom (kb. 20 X 10 m előcsarnokkal és az előreugró pofafalakkal), kettős belső cellával. 2. Sima törzsű homokkőoszlopok, de korinthoszi márványoszlopfővel (4 db.), az előcsarnokban feljáró lépcsőzettel. 3. Márványborításos homlokzat. 4. Sarki lizénák (falsávok), elöl pilaszterek, korinthoszi oszlopfő-díszítéssel. 5. A golyvázott tetőpárkányzatok vízszintesen s egyben eszétikusan díszítik az épületet. Űgyszintén az oszlopok és a pilaszterek felett a frízt tagoló falsávok is, függőleges vonatkozásban. (A párkányfrízekben levő domborműveket, díszítőmotívumokat csak képekről szemlélhetjük.) Az Egyiptomból származó Isis-kultusz Pannóniában is népszerű volt. A savariai Iseum kb. i. sz. II. évszázadban épülhetett. 606

A középkori építészettörténeti makettjeink (6. sz. kép) A Csokonai Gimnázium tanulói az Iskolamúzeum középkori másolati anyagát tanulmányozzák Az egri minaret makettje Leírása Teljes egészében fából készült ez a makett, kivéve a kör alakú vasrácsos kerítést és a minaret felső részén levő körkörös kovácsoltvas mellvédkorlátot, illetve erkélyt, továbbá a torony tetején látható kis félholdat, amelyek fémhuzalból nyertek kiképzést. E makett magassága: 96 cm. Átmérője a lábazatnál: 8,5 cm, középmagasságban: 5 cm. Színe: a faragott mészkőnek megfelelő halványsárga. A kerítés és az erkély fekete, a félhold pedig arany. Tervrajzát Kövesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató készítette. Kivitelezését Lázár Vilmos szakmunkás végezte. 607

Az egri minaret (Az iszlám építészethez) (7. sz. kép) Pedagógiai hasznosítása A minaret Egerben a török hódoltság korából maradt fenn az utókorra. Ez is a pécsi és az érdi minarettel együtt hazánkban az iszlám művészet érdekes és jellegzetes építészeti műemléke. Ez a karcsú, sokoldalú hasáb alakú minaret, melynek alaprajza 14 szögű, faragott mészkőből épült, annak idején a müezzin számára a mohamedán imaidő jelzésére szolgált. Azt a mecset mellé építették, mint különálló tornyot. (Az előbbi elpusztult.) Belül csigalépcső vezet fel a müezzin erkélyéhez. Lábazati része, mely kívülről szamárhátíves díszítésű, szélesebb, átmérője nagyobb. Díszítőmotívuma is iszlám építészeti sajátosságra vall. Az Egerben található minaret a XVI XVII. században épülhetett, és az nevezetes hazai, illetve honismereti műemlékünknek számít, nemcsak építészeti, hanem történelmi, vallástörténeti és idegenforgalmi szempontból is. A makett a minaret jelenlegi formáját mutatja, s tanulóink azt szemlélve, képet alkothatnak az iszlám művészet fejlett kőépítészetéről. 608

A Novgorod-Nyeregyica-hegyi bizánci stílusú templom makettje (8. sz. kép) Leírása Az épület makettjének méretei: Alapterülete: 62 X 62 cm, magassága: 82 cm. Alapzata: 78 X 78 cm. Anyaga: fa. - A makett oldalfalait, homlokzatát, hátsófalát, dongaboltozatos tetőszerkezetét, az alaktani díszítőelmeket: így pl. a lizénákat, a kiugró félköríves párkányzatokat, valamint a kupoladobot lemezdeszkából készítették. A hagymaalakú kupolát pedig fából esztergályoztattuk, a megadott műszaki rajz alapján. Az ablaküveget cellon műanyaggal pótoltuk, amelyeket T alakú választó ablakfák osztanak meg. A makettet tervezte: Kövesdy László ny. techn. ig.-építészmérnök, kivitelezte: Lázár Vilmos szakmunkás. A kifestését a gimnázium tanulói végezték. Pedagógiai hasznossága E makett szemlélése, tanulmányozása közben a tanulók fogalmat alkothatnak a centrális térelrendezésű, térkiképzésű, egykupolás bizánci stílusú kocka alakú templomról, mely építésének korában már román stílusú elemeket is felhasznál, hiszen azt 1198-ban építtette Jaroszláv Vlagyimirovics fejedelem. A hármas tagolású félhengeres tetőszerkezeten érdekes és figyelemre méltó 39 Déri Múzeum évkönyve 609

Leírása A makett 30-szoros kicsinyítésben készült el 157 cm magasságban. A ferdetorony hengeres teste 5 mm-es enyvezett lemez meghajlításával készült el emeletenként külön-külön, amelyek egymás fölé, mint dobok egymásra lettek illesztve. A földszinti hengeres test külső átmérője 32,8 cm, az I-VII. emeleti hengeres test külső átmérője 27 cm. A földszinti részen a hengeres testen 12 db. 2 cm átmérőjű, boltívekkel összekötött V2 oszlop helyezkedik el, közöttük nyílásokkal, elöl középen ajtónyílással. Az I-IV. emeleti hengeres test körül 24 db 1 cm átmérőjű oszlopos árkádsor fut. A VII. emeleti részen a hengeres testen 16 db 1 cm átmérőjű, boltövekkel összekötött V2 oszlop helyezkedik el 2-2 félmegoldás a sarkok kiképzése a félhengerek szögletes, illetve derékszögű egybeépítésével. Növendékeink a kupoladobról, annak félköríves díszítő párkányzatáról, továbbá a hagymakupola formájáról is képet alkothatnak. A Szpasz-Nyeregyicai Megváltó-templomot a második világháború után restaurálták elpusztult freskóival együtt, amelyek rendkívül nagy képzőművészeti értékei jelentettek. A pisai ferdetorony (9. sz. kép) makettje i 610

oszlop között l-l konzollal. Az egyes emeleteket 5 mm vastag enyvezett lemezből készült köríves párkány választja el egymástól. A VII. emeleti főpárkányt sűrűn elhelyezett gyámkövek támasztják alá. Az oszlopok és féloszlopok fából készültek esztergályozással, az oszlopfejek pedig - dentál nevű műanyagból - öntéssel. Az oszlopok alul csapokkal lettek a párkányok megfelelő lyukaiba erősítve, felül pedig enyvezéssel. Az egész torony egy ferdén kiképzett alapzaton áll, mely megadja a toi'ony ferdeségét. A VI. emelet tetején 4 körlépcső fut körül, amire a VII. emelet épült. Pedagógiai hasznosítása A makett hasznosítása művészettörténeti tanítási egységhez kapcsolódik. Emellett a történelem, az olasz nyelv és az irodalom tanítása keretében is felhasználható. A tanulók fogalmat alkothatnak a Bonanno Pisano által a XII. sz.-ban tervezett és építettvilághírű toronyról, mely ugyancsak 1350-ben nyert befejezést. (176 évvel később!) Előttük a tanár ismertetheti elferdülésének okát - (a torony alapja alatti vizes talajréteg) - továbbá a függőleges tengelyhez viszonyított elhajlását, mely manapság már 4,36 m-t tesz ki. Súlypontja 16 m magasságban van a földtől, és az első emeleti falak vastagsága 5 méter. Összsúlya 14,5 ezer tonna. Az épület súlypontját, szilárdságát az elhajlás ellenére is biztosították az építés során azzal, hogy az árkádok a dőlés hátsó oldalán magasabbak, az elülső oldalán pedig alacsonyabbak lettek, így a legfelső emelet szintje már majdnem vízszintessé vált. Esztétikailag gyönyörű látványt jelent ez a román stílusú campanile (harangtorcny), a 6 szintes árkádsor sok szép márványoszlopával. A makett kivitelezése építészettörténeti szempontból igényes, alapos, jó mérnöki tervezésre vall. Köuesdy László ny. techn. igazgató-építészmérnök és Lázár Vilmos szakmunkás 400 munkaórában készítette azt. Kifestését a gimnázium tanulói végezték. A bélapátialuai román stílusú templom makettje Leírása Az alapzat mérete: 80 X 95 cm. A makett hossza: 76 cm, szélessége: 64 cm, magassága: 44 cm. Ez a makett is fenyőfából és enyvezett lemezdeszkából készült. A rózsaablakot körtefából faragtuk ki. Az ablakocskák üveglapjait plexivel helyettesítettük. Osztó léceit pedig gyufaszálakkal képeztük ki. A makettet deszkalapra helyeztük. Alul keresztlécekkel merevített lemezdeszkára. A makett festése: a deszkaalapzat világosszürke, az épület falai vajszínűek, tetőzete téglapiros. A makettet tervezte: Kövesdy László építészmérnök, készítette: Lázár Vilmos szakmunkás. Pedagógiai hasznosítása, értéke A román stílusú építészet egyik legszebb remekműve Magyarországon a bélapátfalvai templom, mely szinte teljes épségben maradt az utókorra a XIII. századból. Annak makettjéről igen fontos stílusjegyeket olvashatnak le tanulóink. Pl. térszemlélet után nyerhetnek fogalmat a latinkereszt alaprajzú térkiképzésről, e román stílusú templom bazilikális rendszeréről, elrendezéséről. (Felmagasított főhajó, ez esetben két alacsonyabb mellékhajóval.) Továbbá a keresztházról, illetve a kereszthajóról, amit képek alapján igen nehéz élethűen elképzeltetni. Ugyanis e makett szemlélése alkalmával azt felülnézetben is láthatja a tanuló, s ugyanakkor az épület mind a négy oldalát is plasztikusan érzékeli. Nyílásrendszeréből is következtethetünk a román stílusú jellegzetességekre. (Pl. a 39' 611

A diósgyőri vár makettje (12. sz. kép) Leírása Alapzatának mérete: 95 X 126 cm. A makett, illetve a vár hossza: 80 cm, szélessége: 75 cm. A bástyák magassága: 25 cm. A várkastély teljes egészében fából készült (az épületek, a várkápolna, a bástyák, a falak stb.). Többnyire enyvezett lemezből képeztük ki azokat. Úgyszintén a várudvar alzatát s annak védfalait is. A várárkot szegélyező sziklás részeket enyvezett gipsztejjel leöntött zsákdarabokból alakítottuk ki. Azokat szabálytalan alakú fadarabkákhoz szegezve. Festése olajfestékkel történt. A váröv falazatát, valamint a várépület lábazatát - a kváderköveket - szürkés, a vár falsíkját világosabb szürke színnel festettük le. A tetőzetet - a fénymázas mintázott cserepet utánozva - pirosas színnel. A makettet tervezte: Kövesdy László ny. techn. ig.-mérnök. Kivitelezte: Lázár Vilmos szakmunkás. Tantárgy pedagógiai hasznosítása A magyarországi várépítészetben jelentős helyet foglal el a diósgyőri vár, mely a XIV. században az Anjouk királyi vára lett. I. Lajos királyunk azt itáliai mérnökökkel erősíttette meg, illetve díszíttette. (Ezt bizonyítják a falak, bástyák lőréses párkányzatai, továbbá a király itáliai kapcsolatai is.) A nagymúltú, a már évszázadok óta felépült vár a XIV. században gótikus stílusúvá alakult át az átépítések során. A tanulók erről győződhetnek meg a következők tanulmányozása közben: Csúcsíves ablaknyílások, a várkápolna kőrácsos, mérműves ablakai, a vár téglalap 614

Pedagógiai hasznossága Egyes gótikus stílusú épületek, főképpen a paloták és a városi tanácsházak elsősorban pompázatos homlokzati kiképzésük után váltak világhírűekké. Valóban a világi gótikus építészet legesztétikusabb alaktani, illetve külső díszítőelemeit találalakú, vagy négyzetesen keretezett ablakai, a csapott nyeregtetőzet, a pártázatos falkiképzés stb. A várba csapófádon át juthattak be. Ugyanis a kővárat vízzel telt mély árok, illetve tó vette körül. A híd bolthajtásokon nyugodott. A rendkívül szép hegyvidéki környezetben méltóságteljesen állt a XIV. században ez a 4 tornyos királyi várkastély egy kisebb szigethegyen, ahol I. Lajos idejében gyakran megfordultak a külföldi, főleg a lengyel követek is. Ez a vár még romjaiban is lenyűgöző látvány, s hazánk egyik legnevezetesebb gótikus műemléke, melyet folyamatosan restaurálnak. A velencei Ca d'oro épületének homlokzati makettje (13. sz. kép) Leírása 72 X 61 cm méretben, műszaki rajz után készült el. Anyaga: körte-, balzaés gyertyánfa. Alapja: enyvezett lemez (furnér), melynek mérete: 90 X 77 cm. A balkonok oszlopocskái vörösréz huzalból készültek. A loggia szamárhátívei, a szarvasbordák és a domborművek díszítményei kézi fafaragással nyertek kiképzést. Hasonlóan az oszlopfők is. Az oszlopocskák lábazata, törzse a megadott méretek szerint esztergályozással készültek. Festése olajfestékkel történt, az épület eredeti (fehér márvány) színének megfelelően. (Háttér: égszínkék, a bejárati csarnoknál és a fal mentén a tenger vize sötétebb kék.) A homlokzati makettet mintegy 550 munkaóra ráfordításával készítette el Papp Miklós derecskei gimn. tanár. 615

juk az itáliai, különösen a velencei korabeli épületeken is. Ilyen a Ca d'oro palota homlokzata is. (Ez is a hármas alaprajzi és homlokzati tagolású palotatípushoz tartozik.) A tanulók erről a XV. században épült palotáról sok új építészeti ismeretet szerezhetnek. így például az öttengelyes árkádsorról, kőráccsal díszített galériáról, kőrácsos ablakokról, geometrikusán díszített, vízszintesen futó párkányzatról és díszes pártázatról, mely a homlokzat felső részét ékesíti, az erkélyek sarkain ülő szobrocskákról, növényi ornamentikájú domborműveiről, a szamárhátíves loggiáról, lóhereíves szarvasbordázatú márványfaragásokról alkothatnak képet, fogalmat. Ennek a palotának a homlokzatát évenként a turisták milliói csodálják meg Velencében a Canal Grandén. Ez Bartolomeo Buon remekműve, amely 1422-40 között épült bizánci és arab stíluselemekkel ötvözve. A firenzei reneszánsz stílusú Ospedale degli Innocenti épületének homlokzati makettje (14. sz. kép) (lelencház) Leírása E világhírű reneszánsz stílusú épület makettje az alábbiakban megnevezett anyagokból 61 X 27 X 10 cm méretben készült el: az épület homlokzati falfelületét ún. plexi-glas műanyagból, az oszlopocskákat kartonból, az oszlopfőket plasztilinből, a homlokzatot díszítő körlapocskák domborműveit - a kis figurákat - pedig kenyérbélből készítette el a makett tervezője és kivitelezője: Katona Imre modellező, aki a debreceni É. M. Tervező Vállalat kiváló szaktudással rendelkező alkalmazottja. Az alapot és a hátteret színes dukkózott plexivel oldotta meg. Az egészet üvegezett fadobozban helyezte el. Színezésében a XV. században épített épület színeit igyekezett utánozni, halványszürke színt véve alapul. Azt dukkózással oldotta meg. A háttér égszínkék. (A makettre fordított munkaórák száma mintegy 300-ra tehető.) 616

Pedagógiai hasznossága A tanulók előtt tudatosítanunk kell, hogy a Filippo Brunelleschi által tervezett és építtetett Lelencház már valóban tipikusan reneszánsz jellegű épület. Ez a nagyszerű építészeti alkotása példaképül állt más reneszánsz építőművész előtt is. Különösen annak homlokzati kiképzése. Rendkívül figyelemre méltó annak klasszikus arányokban tagolt változatosan kiképzett homlokzata, - esztétikus loggiája, mely antik vonásokat tükröz - a fölötte levő részarányosán elosztott, keretezett ablakok, tümpanonos záródásukkal. A vízszintes övpárkányok mértéktartóan tagolják a falsíkot. A loggia félköríves párkányzatai és az övpárkány által alkotott háromszögben találhatóak Andrea della Robbia kis terrakotta figurái, melyek álló pólyásbabákat ábrázolnak. A félköríves boltozatszerkezetek is nagyon jól szemlélhetőek a loggia mennyezetén. A reneszánsz építészetre is jellemző geometrikus, antik forma és díszítőelemek példamutató jellegzetességek. A firenzei Rucellai palota homlokzati (15. sz. kép) modellje 617

Leírása Anyaga: balzafa. (Dél-amerikai, illetve trópusi lazaszövetű fa.) A homlokzati modell 50 X 40 cm balzafafelületen készült el. Abból képeztük ki a párkányzatokat is, a falsávokat (lizénákat), a kapu- és ablaknyílásokat. Továbbá magát a fugázott (hézagolt) falsík felületet is. A modellt egy nagyobb méretű: 60 X 70 cm méretű üveglappal fedett dobozban helyeztük el. Az üveglap vájatokban csúsztatható, így az ki- és betehető. A homlokzati modellhez a műszaki rajzot Kemény Zoltán építésztechnikus készítette el. Festése: fekete alapon sötétebb és világosabb szürke színű. A makettet Lázár Vilmos szakmunkás készítette. Pedagógiai hasznosítása A tanár a következőket tudatosíthatja a tanulók előtt: A firenzei Rucellai palota homlokzata a reneszánsz építészet világhírű alkotása. Nagyszerű példa a hálószerkezetes homlokzat kiképzéséhez. A palotát Leon Battista Alberti (1404-1472) tervezte. E homlokzati modell rendkívül alkalmas arra, hogy a vízszintes és függőleges tagozódás díszítőelemeit szemléltethessük és tanulmányoztathassuk a tanulókkal. A síkábrázolású képpel szemben ez plasztikusabb. A párkányokat, a lizénákat, kváderkövekből alkotott falazatot, a félköríves s egyúttal mérműves ablakkereteket, a koronázó főpárkányt tartó konzolokat (gyámköveket) eredményesen szemléltethetjük. A hálósán tagolt homlokzat a maga korában (1447-től kezdődően) új megoldásokat jelentett alaktani szempontból. (Antikizáló övpárkányok, középkori jellegű íves záródású, mérműves reneszánsz ablakok, a függőleges tagoltságot hangsúlyozó lizénák, illetve falsávok stb. díszítőelemek, melyeket a későbbiek folyamán is alkalmaznak, sőt továbbfejlesztenek.) A íirenzei Strozzi palota homlokzati modellje (16. sz. kép) 618

Leírása Mérete: 70 X 58 cm. A modell fából készült. Alapzata lemezdeszka. A falmezőnyök, illetve a tükrös rusztika pedig balzafából. A párkányok, a konzolok részben fából, részben pedig kartonból készültek. Az ablakok rácsozata fémhuzalból és szúnyoghálóból nyert kiképzést. A díszítő fali karikák rézből. Az ablaküveget hártya vékony ragasztófóliából alakítottuk ki. Festése középszürke színnel történt (olajfestékkel). Az egész homlokzati modellt deszkakeretbe, illetve kazettába helyeztük, melyet üveglappal lehet befedni. A makettet tervezte és kivitelezte: Kövesdy László ny. techn. igazgató-építészmérnök. Elkészítése mintegy 250 munkaórát vett igénybe. Pedagógiai hasznosítása A kétemeletes homlokzatot merészen előreugró koronázó főpárkány zárja le. Vízszintesen tagolt palotahomlokzat, mely rusztikáival - ebben a vonatkozásban - a legfejlettebb megoldást képviseli. Ikerablakai s hatalmas tömör falfelületei az épületet monumentálissá teszik egymáshoz viszonyított arányaikkal. Szemléltetendő építészeti fogalmak: rusztikázott falazat, illetve sima, nagy felületű kváderkövek, melyek többnyire téglatest alakú, szabályos, minden oldalán faragott kövek, amelyek egymás mellett és egymás fölött domborodnak ki a fal síkjából. Fogsordíszekkel ékesített övpárkányok, a tetőpárkányt alátámasztó gyámkövek (konzolok), simatörzsű választóoszlopokkal kiképzett félköríves ikerablakok. Félkörívesen kiképzett kapu és ablakfelsőrész-keretek sugarasan elhelyezett kváderkövekkel. A Palazzo Strozzi tervét egyrészt Giuliano da Sangallónak, de többnyire Benedetto da Majanónak és Simoné Cronacának tulajdonítják. A palota főpárkányát az utóbbi építtette, illetve alkotta. A római Tempietto makettje Leírása A makett magassága: 87 cm, kör alakú alapzatának átmérője: 63 cm. Valamennyi része fából készült. Toszkán jellegű 16 oszlopa, valamint az épület alsó részét lezáró ballusztrád ún. Bramante-féle kőbábjai, a kupola és a lanternát jelképező tetődísz esztergálással nyert kiképzést. A földszinti rész és az emelet falfelületeinek kagyló alakú díszei fafaragással készültek. A kőpárkányokat pedig hasított fűzfavesszőkből alakítottuk ki. A betétekkel díszített ajtó lemezdeszkából készült. Az ablaknyílásokat cellonnal fedtük be. A kupola osztósávjait ún. modellező (repülő) lemezből képeztük ki. Színezése: az alapzat középszürke, az épület sárgásfehér, kivéve a barnaszínű ajtót, a szürke kupolát, valamint a tetődísz alsó és felső szürkére festett részeit. A makettet tervezte: Kövesdy László ny. techn. igazgató, kivitelezte: Lázár Vilmos szakmunkás. Pedagógiai hasznosítása Az érett reneszánsz építészet sok új, értékes vonását, jellegzetességét tudatosíthatják a tanárok a tanulók előtt a Tempietto (Templomocska) makettjéről a következőket kifejtve, szemléltetve: 1. Középpontos téralakítás. Kör alaprajzú centrális térkiképzés, ún. rotonda. 2. Kupolás, osztatlan belső terű kerek templom, altemplommal együtt. 3. Egyszerű szerkezete, kiegyensúlyozott arányai biztosítják az épület művészi hatását. (A kompozíció és az antik formaelemek egysége jellemzi.) 619

Tempietto (A fejlett reneszánsz építészet műemléke) (17. sz. kép) 4. Az antik építészet példájára alkalmazott peripterosz. (Egy sor toszkán jellegű oszloppal körülvett épület.) 5. Köralakú főpárkány, triglifekkel, metopékkal díszítve. (Sajnos, a metopékból hiányoznak a mesterségeket ábrázoló domborművek ábrái.) 6. Báboskorlát, ún. ballusztrád. (Bramante kettős körte alakú kőbábos figuráival.) 7. Lizénák. (Díszítő falsávok az ajtó, illetve a kapu, a falfülkék és az ablakok között, melyek a Tempietto henger alakú épülettestét esztétikusan tagolják.) 8. A kupoladob koronázó főpárkánya. (Fogazással díszítve.) 9. A kupoladob - tambur -, melyet szintén fülkék és ablakok tagolnak. (A falfülkék felső részében kagylódíszek.) 10. A gömbkupola, melyet hosszanti és függőleges irányban sávok tagolnak. (Belül kazettás.) Donato Bramante (1444-1514) híres itáliai építész Tempiettója 1502-ben Ró- 620

inában, a San Pietro in Montorio kolostor udvarán épült fel. Az általa felhasznált antik építészeti elemek nemcsak a görög-római építészeti jellegzetességek felújítását bizonyítják, hanem alkotó módon történő alkalmazását is, ami az utókor számára példamutatásul szolgált. A moszkvai szenátusi torony makettje (18. sz. kép) Leírása A makett teljes egészében fából készült. A bástya alaprajzi méretei: hossza 35 cm, szélessége: 30 cm, magassága: 75 cm. A bástyához jobbról és balról csatlakozó falak hossza: 15 cm. A falak felső része - az eredetinek megfelelően - pártás kiképzésű. Maga a bástya enyvezett lemezből készült. A falak, valamint a négyzetes bástya színe: téglavörös. A pártázatos felső része fehér színű. A csonkagúla alakú rész zöldre, párkányai és a szegélydíszek (fogazások) arany színnel nyertek lefestést. A felső sokszögű (6) gúla is zöldszínű, aranyszegéssel és csúcsán aranyozott dísszel. Készítői: Kövesdy László ny. techn. ig., építészmérnök és Lázár Vilmos szakmunkás. Pedagógiai hasznosítása Az oroszországi reneszánsz építészet nevezetes alkotásai közé sorolhatjuk a Kreml pártázatos bástyafalát és a falat több helyen tagoló, változatos módon kialakított bástyatornyokat is. 621

A Kreml kiépítése még III. Iván cár idejében megkezdődött, a XV. században. Oroszországban a reneszánsz építészet kora e század végétől mintegy a XVII. század első feléig húzódott. Ez időközben épültek fel a bástyatornyok is. Az orosz építészet is itáliai hatás alatt fejlődik ki a helyi hagyományok felhasználásával. Orosz építőmestereken kívül elsősorban olasz építészek működnek közre a Kreml nagyszerű épületegyüttesének kiépítésében. A Lenin Mauzóleum mögött jobbra emelkedik a Szenátusi torony, mely arányaiban, díszítésében kimondottan reneszánsz jellegű. A kapu és az ablaknyílások keresztezései (félköríves és tümpanonos), valamint a párkányzatok és a szegélydíszek a gúlákon, a lizénák, illetve a pilaszterek és a pártázatos lőrések esztétikus látványt nyújtanak. A Kreml várfalának ez a bástyája is igen közismert az európai, illetve az egyetemes építészettörténetben. HELYTÖRTÉNETI MAKETTEK A debreceni régi Kollégium (Rekonstrukció) (19. sz. kép) makettje Leírása Az 1802-ben leégett és lebontott Kollégium épületét - makett formájában - 125 X 125 cm méretben készítettük el. Ez is fából, illetve lemezdeszkából készült el. Ahhoz a műszaki rajzot a Szűts-Balogh István- éle rekonstrukciós ábrák figyelembe vételével készítette el Kövesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató. A régi Kollégium épületének makettjét környezetével együtt szemlélhetik a nézők. Nemcsak a járdákat s az úttestet, hanem az ún. cívisházakat is láthatják. Az épületek oldalfalai lemezdeszkából, a tetőzetek tömör fenyőfából készültek. A 285 ablakocska üvegezését cellon műanyaggal oldottuk meg. Rácsos osztásukat pedig vékony gyufaszálakkal. Festése: az épület tetőzete a cserép színének utánzása, a falsíkok világos, a lizénák sötétebb sárga árnyalatúak. A kémények téglaszínűek. Ahhoz olajfestéket használtunk. A makett kivitelezését mérnöki irányítás mellett Magyar György asztalos szakmunkás végezte. (Elkészítése mintegy 600 munkaórát vett igénybe.) 622

Pedagógiai hasznosítása A rekonstruált debreceni régi Kollégiumról készült makett fontos várostörténeti műemléket idéz fel a tanulók számára, hiszen az fennállásának korában nemcsak országos, hanem európai hírű intézményünk volt. (Ez a makett nagy gondossággal készült. Szinte ez az első hiteles, mérnöki szaktudással alkotott modell az 1802-ben, a tűzvész után lebontott kollégium épületéről.) Ez a kollégiumi épület eredetileg az 1564. évi nagy tűzvész után épült fel, mígnem azt is a tűz hamvasztotta el. Ennek az intézménynek a XVI-XIX. század között sok híres professzora volt, és tanulói sorából igen sok neves ember emelkedett ki. Emellett komoly külföldi - főleg egyetemi - kapcsolatai révén nemzetközi elismerés övezte. E zárt, várszerűen kiépített épületet a homlokzatokat díszítő vízszintes és függőleges irányú lizénák tagolják, az előreugró sarki bástyára emlékeztető kapuzat, a nagy négyszögű udvarra néző árkádsorok, és az ottani közép-rizalitok, valamint az utcai rizalitok, illetve kiugró épületrészek barokkos építészeti jellegzetességekkel teszik esztétikussá. E kollégiumi épület fennállásának korszakában olyan nagy nevű emberek éltek vagy fordultak meg az,,ország iskolájában", mint Huszár Gál, a nyomda alapítója, Méliusz Juhász Péter a reformátusok nagy hitvitázó püspöke, a kálvinizmus megszilárdítója, Komáromi Csipkés György kiváló magyar nyelvészünk, bibliafordító, Maróthy György a latin, történelem és a matematika tanára, a Kántus megalapítója. Hatvani István is polihisztor volt. (Orvosdoktor, teológus, fizikus, kémikus, statisztikus.) Csokonai Vitéz Mihály országos nevű nagy költőnk, a felvilágosodás poétája, továbbá Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi írója és Diószeghy Sámuel akivel együtt írták a Magyar Füvészkönyvet. És még sokan mások. Például: Budai Ézsaiás történetíró, Péczely József kiváló irodalmár stb. Komoly és értékes munkát fejtett ki a Rézmetsző diákok társasága" is. Továbbá a Kántus. A Diáktűzoltók Társaságának pedig várostörténeti szempontból is nagy jelentősége volt. A makett szemléltetésekor az építészeti vonatkozások mellett, ha csak a fentiekre is utal a magyarázó tanár, akkor is nagymértékben fokozza a tanulók lokálpatriotizmusát, nemzeti büszkeségét. Egy ilyen helytörténeti makett művelődéstörténeti szempontból is nagy jelentőségű. (19. a.) Keleti homlokzat Tervrajz a Ref. Ó-Kollégium makettjének készítéséhez 623

CTi bj

19 f. Az Ó-Kollégium makettjének alaprajza és környezete 40 Déri Múzeum évkönyve Bocskai István nagykereki várának makettje (20. sz. kép)

Leírása Mérete: 150 X 120 cm. A vár magassága: 16,5 cm. (Bástya: 20 cm.) E helytörténeti makettet dr. Komoróczy György áll. levéltári igazgató rekonstrukciós elképzelése alapján tervezte: Kövesdy László ny. techn. igazgató-építészmérnök. Kivitelezte: Lázár Vilmos szakmunkás. Sokszögű alaprajzú a vár területe. Minden része fából készült. Az épületek, a bástyák, a falak, a kocsiállás lemezdeszkából. Az udvari részt enyvezett fűrészporral szórtuk le. A vár belső, nyitott folyosójához a korlátot fémhuzalból képeztük ki. Festése: maga a vár épülete világosszürke, tetőzete, kéményei pirosas színűek. A bástyák sötétebb szürke színűek. Pedagógiai hasznosítása Tipikus síkvidéki - alföldi - vár, melyet égetett téglából építettek. Hasonlóan a gyulai várhoz. Két emelet magasságú volt. Az egyik sarkából megfigyelő őrtorony emelkedett ki, sátortetővel fedve. Rendeltetésének megfelelően vastagfalazású épület volt, melynek fő- és mellékkapui boltívesen, barokkosan kiképzettek. Övpárkányok tagolják a 8-8 ablaktengelyes, négyzet alaprajzú vár falsíkját, csapott tetőszerkezetének alsó szegélye kiugróan képezi a fő, illetve a tetőpárkányzatot. A belső udvaron, mely szabályosan négyzet alakú, az emeleteket egymástól vasrácsos korlát választja el. A nagy kiterjedésű udvaron több gazdasági épület, szekér és lőállás építménye látható. A várfal egy részéhez szintén lakóhelyiségek csatlakoznak, ahol részben az őrség, részben a cselédség szálláshelye volt. A várfalhoz kör és négyzet alakú bástyák épültek lőrésekkel s megfigyelő nyílásokkal. (A bástyák magassága: 15 cm.) A vár falát földtöltés, illetve vizesárok vette körül, mely a Berettyó vizével lehetett kapcsolatban. A várkapukat csapóhídon át lehetett megközelíteni, melyek előtt farkasvermek voltak. A hortobágyi csárda makettje (21. sz. kép) 626

Leírása A makett 100 X 100 cm méretű keretes szerkezetű, alul merevítőlécekkel ellátott enyvezett lemezlapon 1:100 léptékarányban készült. Feltünteti a csárdaépületet, a vele szemben épült szekérállás" épületét és a csárda környezetét. Az építmények és részei 5 mm vastag enyvezett lemezből, a tetők tömör fenyőfából készültek, a terep festett enyvezett fűrészpor-hintéssel, ragasztással készült. A gémeskút, a kerítés, valamint a jelző kőoszlopok fából faragással készültek. A csárda parkjában, mely a Hortobágy folyóig nyúlik le, a fákat szárított gyomnövényekből alakítottuk ki. A füves térséget pedig zöldre festett olajos fűrészporral. A makett úgy készült, hogy a hortobágyi kilencnyílású kőhíd modelljével egyesíthető, és jól szemlélteti nemcsak az építményeket, hanem az egész környezetet is. A modellt Kövesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató tervezte és Magyar György szakmunkással együtt készítette. Pedagógiai hasznosítása Ez a már országosan is jelentős és közismert műemlék a XVIII. század végén épült népi barokk, illetve már klasszicizáló stílusban. Erre vallanak a szabályos elrendezésű, egyszerű kiképzésű ablaknyílások és a hosszú félköríves nyílásokkal, boltívekkel, könyöklőkkel kialakított folyosó, illetve tornác. E nevezetes csárda gazdag múlttal, hagyományokkal rendelkezik. Nemcsak a hortobágyi betyár és pásztor romantikának központja, hanem sok nagynevű magyar politikus, költő, író is megfordult itt. (Pl. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond és sokan mások. Petőfi Sándor nagy költőnk emlékét márványtábla jelzi a csárda falán.) Mindez tanulóink lokálpatriotizmusát lelkesítően mélyíti el egy-egy kirándulás alkalmával. A volt szekérállás épületét a Déri Múzeum tájjellegű múzeumává alakították át. A hortobágyi kilencnyílású kőhíd modellje (22. sz. kép) 627