3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának 2013. július 24.-i ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása Készítette: Dr. Lehel Péterné szociális főelőadó Ellenőrizte: Mihó Beatrix Tanácsos Tisztelt Képviselő- Testület! A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. (1) A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) 62 A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. (3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.
(5) A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi. (6) A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (7) A települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (8) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az végezhet, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) a külön jogszabályban meghatározott képzésen vett részt, és c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal. A Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében április május hónapban a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez szükséges képzésen vettem részt. A HEP elkészítése több lépcsős folyamat: adatgyűjtés TEIR rendszeren keresztül, illetve helyi gyűjtés (önkormányzat, iskola, óvoda) adatok kiértékelése a kiértékelést követően célcsoportonként a problémák feltárása beazonosított probléma megoldásához fejlesztési lehetőségek kidolgozása intézkedési terv kidolgozása beavatkozások megvalósítóinak kijelölése HEP Fórum létrehozása a program megvalósításában résztvevőkkel A vezető mentor és a szakmai vezető Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programját 100%-ra értékelte, azt jóváhagyta. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programját az előterjesztés szerint véleményezni, majd elfogadni szíveskedjék. Dr. Lehel Péterné sk. szociális főelőadó 2
Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Báta Község Önkormányzata részére 2013. május 27. 3
Tartalom Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 5 A település bemutatása... 6 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 26 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 41 A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.... 41 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 42 1. A HEP IT részletei... 42 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 42 A beavatkozások megvalósítói... 43 Jövőképünk... 43 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 44 3. Megvalósítás... 46 A megvalósítás előkészítése... 46 A megvalósítás folyamata... 46 Monitoring és visszacsatolás... 47 Nyilvánosság... 48 Érvényesülés, módosítás... 49 4. Elfogadás módja és dátuma... 50 4
Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Báta Község Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a Báta községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Báta Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 5
A település bemutatása 1. Báta község földrajzi elhelyezkedése, története Báta Tolna megye déli csücskében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci erdő mellett a Duna árterének peremén szelíd dombok ölelésében megbújó falu. Szent László király által 1093-ban alapított bencés apátságának romjai fölé emelt Szent Vér templom tornyából az egész Sárköz síkját belátni. Földrajzi elhelyezkedése miatt, mivel szárazföldi és vízi utak találkozásánál feküdt, már a kelták által is lakott hely volt, érintette a római hadiút is. Első írásos említése - mint a pécsváradi apátság halászfaluja - Bátatő néven 1015-ből való. A középkorban mezőváros, Szent Vér ereklyéjéről híres temploma búcsújáró hely, a Hunyadiak kedvelt zarándok helye. A magyar királyok közül is sokan felkeresik: Mátyás, Zsigmond, II. Lajos. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően fontos átkelőhely és kikötő, az erdélyi só szállítmányok valamint a Felvidékről a Vágon és a Dunán leúsztatott fenyőgerendákból ácsolt talpak a bátai réven keresztül a Sárvízen folytatták az útjukat a Dunántúl belseje felé. A történelmi viharok nem kímélik, ennek ellenére folyamatosan lakott hely, lakói mindvégig megőrzik magyarságukat és többségében katolikus hitüket, akkor is, amikor a környékre más nemzetiségű telepesek érkeznek, a Sárköz magyarsága pedig a reformációhoz csatlakozik. A Duna szabályozásáig a településhez tartozó földterületek negyede alkalmas csak szántóföldnek, a többi rét, legelő vízjárta hely. Az itt élők elsősorban ártéri gazdálkodást folytatnak, egyik fő megélhetési forrást a halászat jelenti. A 19. században végbement vízszabályozás következtében jelentősen megnövekszik a földművelésre alkalmas jó minőségű szántó terület, melynek hatására bekövetkező anyagi gyarapodás - hasonlóan mint a többi sárközi településen maga után vonja az évszázadok során kialakult nép műveltség megváltozását. A falu szerkezet is megváltozik. Az Alszög Duna parti részén laknak a halászatból élők, a Fő utca mellett épített nagy házakban pedig a gazdag földműves református családok, a Fölszögi részen pedig a földművelésből élő katolikus családok. Sárköz néprajzi jellege alapján összefog öt falut, de a falvak mindegyikének, így Bátának is megvan a maga jellegzetes sárközi múltja és jelene. Gyönyörű népviselete, fülbemászó dalai, lendületes temperamentumos táncai, a régi motívumokat őrző hímestojásai, színes szőttesei, hagyományos szokásai a népünnepélyek, ezek mind-mind meghatározzák, befolyásolják életünket. A Tájház, mely 2005-ben a Magyarországi Tájházak Szövetsége Év tájháza című pályázatán elnyerte az Év tájháza címet megőrzi a jövő számára is a sok összegyűjtött emléket, amelyek a falu régi népművészetéről, a régi mesterségekről mesélnek szótlanul. Az Év Múzeuma 2007 pályázaton a helyi közösség kulturális öröksége megőrzésével és bemutatásával elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíját. A Tájház mellett sok látnivaló van még a faluban, többek között a ma is üzemképes több mint 100 éves fatüzelésű szivattyúház, mely Európában egyedülálló, a 2010-ben átadott Fekete Gólya Ház egész évben programokkal várja az érdeklődőket, Czencz János festőművész hagyatékából létre hozott Emlékmúzeum, a Fazekasház. A faluban található két katolikus egy református templom, két kápolna. A felsorolt látnivalók mellett megtalálható itt a jó bort termő hegyvonulat, a termékeny síkság, az erdő vadjaival, a víz halállományával. Báta bekapcsolódott a falusi turizmusba. A kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak kevesen foglalkoznak a falusi vendéglátással. Különböző rendezvényeken népszerűsítjük a népművészetünket, hagyományainkat a településünkön élő roma nemzetiséggel együtt. A fent felsorolt nevezetességek, látnivalók népszerűsítését, a falusi vendéglátás felélesztését célként tűzhetjük ki magunk elé. 6
2. Báta község demográfiai adatai Az 1828-as országos összeírás szerint 427 házban 2858 ember élt településünkön, 2143 katolikus, 515 református, 204 gyermek járt iskolába. Az 1901-es népszámlálás adatai szerint 4119-en élnek Bátán. Napjainkban a lakónépesség folyamatosan csökken, ez többek között annak köszönhető, hogy a rendszerváltás után a településen működő termelőszövetkezet kisebb kft-ké alakult át, melyek kevesebb embert foglalkoztatnak. Így sokan elköltöztek nagyobb városokba a könnyebb munkalehetőséghez jutás reményében. 1. számú táblázat Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1797 2008 1792 100% 2009 1764 98% 2010 1740 99% 2011 1732 100% 2012 1712 99% A nehéz gazdasági helyzet miatt kevesebb a gyermekvállalás is. Ez a tendencia egész Magyarország területén jellemző probléma. Az utóbbi években a településen a születések rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 22 17 5 2009 16 33-17 2010 12 26-14 2011 9 25-16 2012 13 34-21 7
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 40 52-12 2009 52 47 5 2010 37 25 12 2011 43 49-6 2012 32 37-5 Az öregedési index szerint Báta elöregedő település, ezért az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Az önkormányzat kötelező feladatain (szociális étkeztetés, házisegítségnyújtás) kívül öregek nappali ellátását megoldó intézményt szeretne kialakítani a jelenleg nem lakott volt orvoslakásban. Itt az idős egyedül- és nem egyedülélő emberek társaságban tölthetnék a napot, programokat, foglalkozásokat tervezünk. Egyik célunk ennek megvalósítása az idősek helyzetének javításában ez nagy segítség lenne, hiszen a magány nagyon-nagy probléma. Hatással van az érzelmi, egészségi állapotra is. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 352 330 106,7% 2008 330 276 119,6% 2009 325 282 115,2% 2010 322 276 116,7% 2011 331 259 127,8% 2012 397 253 156,9% 8
3. Báta község gazdasága Báta település nem rendelkezik ipari létesítménnyekkel, fő megélhetési lehetőség a mezőgazdaság. Tíznél nagyobb létszámú, foglalkoztató gazdasági szervezet mindössze 3 működik. Közéjük tartozik az önkormányzat, a Bát-Gabona Kft., a Bát-Tej Kft. Vannak őstermelők, családi gazdák, akik kora tavasztól késő őszig idénymunkában foglalkoztatnak hátrányos helyzetű, munkanélküli embereket. Közmunka keretében az önkormányzat, a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt., valamint a Vízügyi Igazgatóság határozott idejű szerződéssel foglalkoztat foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyeket. A település aktív lakosainak egy része ingázó, naponta vagy hetente a környező és távolabbi városokban, esetleg kölföldi munkahelyeken dolgozik. 9
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Báta település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
Báta Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Bátán nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. 11
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Báta Község Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepciója a 2013. évi költségvetés, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény, a finanszírozással kapcsolatos új jogszabályok, az államigazgatás új rendszerének kialakítása, az ún. sarkalatos törvények önkormányzatokra gyakorolt hatása, az intézetrendszer átalakítása során a költségvetési rendelet tapasztalatai alapján került kialakításra. A helyi önkormányzatok kötelező és önkent vállalt feladatai, kiadási és bevételi forrásai egységes költségvetésben jelennek meg. A kötelezően ellátandó feladatok pénzügyi forrásait az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben a központi adókból átengedett rész meghatározásával és a helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatása, illetve egyéb támogatások összegével határozza meg. A szociálpolitikai pénzbeni és természetbeni juttatások tervezésénél alapvető szempontnak kell tekinteni azt a törekvést, hogy a segélyek reálértékét megőrizzük. Alapkövetelmény a jogszabályoknak megfelelő segélyezési költségvetés készítése. Javasolt a 2014. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz szükséges fedezet biztosítása. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a nemzeti Közfoglalkoztatási Programja váltotta fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A támogatás pályázat keretében igényelhető. 2013. évben kapott közfoglalkoztatási keretösszegből november 30. napjáig, 6 órás munkaviszonyban, szakképzetlen közfoglalkoztatási minimálbérrel kell 28 főt foglalkoztatni. Az önkormányzat 2014. évben is pályázik. Báta Község Önkormányzatának 2011-2014. évi gazdasági programjában kitűzött célok és feladatok közé tartozik a munkahelyteremtés feltételeinek javítása. Településünkön ez nagyon fontos feladat, hiszen az elszegényedés elsősorban a munkahelyek hiányára vezethető vissza. Ennek érdekében az önkormányzat segíti a helyi vállalkozásokat, igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen. Aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapon hirdetési lehetőséget biztosít. Együttműködik a munkaügyi központtal. Báta Község településfejlesztési koncepciója négy fő pontból áll: Társadalmi, gazdasági, ellátás és település arculat koncepció. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. -a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Báta Község Önkormányzata a Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás tagja, mely a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás jogutódjaként jött létre. Feladata a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások szervezése, ellátása. Szociális alapszolgáltatások körében a családsegítés és a házi segítségnyújtás, gyermekjóléti alapellátás terén a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása tartozik. Ennek fenntartója a Bátaszék és Városkörnyéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulása, az intézmény neve: Gondozási Központ Bátaszék. A társulás gondoskodik a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény feladat ellátásáról. Báta Község Önkormányzata háziorvosi ügyeleti szolgálat biztosítására társulási megállapodást kötött Bátaszék Város Önkormányzatával, így megoldott a hétközi és hétvégi háziorvosi ellátás is. 12
A térség közműves ivóvíz-ellátási feladatainak korszerű, hatékonyabb és célszerűbb megoldása érdekében, mint közös cél megvalósítására és közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében tíz település (köztük Báta is) Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulást hozott létre. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Türr István Képző és Kutató Intézet által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok, Báta Község Önkormányzata által szolgáltatott adatok szolgáltak alapul. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Báta 1786 lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településünkön vegyes jövedelmi és vagyoni helyzet állapítható meg. Számszerű adat nem áll rendelkezésre, de a falu nagyságából adódóan tudható ki, milyen jövedelmi és vagyoni helyzetben van. Így megállapítható, hogy a gazdag jómódú emberektől a középosztályon át a mélyszegénységben élőkig élnek emberek. A gazdasági válságot követően sajnos egyre több ember kerül a szegények közé. Bátán nem jellemző a szegénység miatti társadalmi kirekesztés. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 598 634 1232 83 13,9% 127 20,0% 210 17,0% 2009 595 486 1081 94 15,8% 99 20,4% 193 17,9% 2010 599 620 1219 84 14,0% 111 17,9% 195 16,0% 2011 593 618 1211 84 14,2% 93 15,0% 177 14,6% 2012 572 585 1157 0,0% 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 210 193 195 177 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 10 7 6 4 % 4,8% 3,6% 3,1% 2,3% fő 26 22 27 26 % 12,4% 11,4% 13,8% 14,7% fő 28 20 22 19 % 13,3% 10,4% 11,3% 10,7% fő 32 31 24 25 % 15,2% 16,1% 12,3% 14,1% fő 28 29 27 22 % 13,3% 15,0% 13,8% 12,4% fő 16 21 30 30 % 7,6% 10,9% 15,4% 16,9% fő 37 31 25 12 % 17,6% 16,1% 12,8% 6,8% fő 21 19 22 22 % 10,0% 9,8% 11,3% 12,4% fő 12 13 11 16 % 5,7% 6,7% 5,6% 9,0% fő 0 0 1 1 % 0,0% 0,0% 0,5% 0,6% 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 83 127 210 61 90 151 73,5% 70,9% 71,9% 2009 94 99 193 42 48 90 44,7% 48,5% 46,6% 2010 84 111 195 45 91 136 53,6% 82,0% 69,7% 2011 84 93 177 53 50 103 63,1% 53,8% 58,2% 15
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 112 150 262 9 8,0% 15 10,0% 24 9,2% 2009 112 139 251 4 3,6% 4 2,9% 8 3,2% 2010 118 139 257 10 8,5% 8 5,8% 18 7,0% 2011 124 138 262 9 7,3% 6 4,3% 15 5,7% A bátai munkanélküliségi adatokból egyértelműen látszik a 2008-ban kezdődő és azóta is tartó magyarországi gazdasági válság hatása. A vizsgált időszakok közül 2008-ban 210 regisztrált munkanélkülit tartottak számon a településen. A munkanélküliségi statisztikai adatok 2009-től lassú javulást jeleznek, amit jól mutat, hogy 2011 ben 177 főre csökkent a munkanélküliek. A munkanélküliek körében a vizsgált időszakban csökkent azok, akik 180 napnál hosszabb ideje nem találtak munkát. A munkanélküli férfiak aránya jóval meghaladja a nőkét. Korcsoportos bontásban elmondható, hogy a munkanélküliség 2008-2009-ben elsősorban a 46-50 év közötti korosztályt 2010-2011-ben 41-45 éves korosztályokat érinti. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 2008-ban volt a legmagasabb. A település becsült adatokkal rendelkezik, a fogyatékkal élő munkavállalók, valamint a roma népesség körében jelentkező álláskeresők számáról. A településen megváltozott munkaképességű személyt nem tartanak nyilván és akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztató sem található. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolai végzettséggel nem általános iskolát év lakosság összesen rendelkezők 15-x évesek végzettek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1589 839 750 1229 606 623 43 22,7% 26 27,8% 17 16,9% 2011 0 0 0 ######### 0 ######### 0 ######### Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az önkormányzat szociális nyilvántartásának adataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy az álláskeresők nagyobb hányada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. c) közfoglalkoztatás 16
A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Településünkön az alábbiak szerint alakult a közfoglalkoztatás, arra vonatkozóan, hogy a résztvevők közül hány roma nemzetiségű volt nem készült felmérés. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 110 9% n.a. 2011 137 11% n.a. 2012 84 7% n.a. Sajnos az alacsony iskolai végzettségűeknek képzetlenségük miatt nehezebb elhelyezkedni, hiányoznak a nagyüzemek, szövetkezetek, ahol régen betanított munkásként tudtak dolgozni. A nyilvántartásunk szerint csekély azoknak a, akik vissza- illetve bekerülnek az elsődleges munkaerő-piacra. Ők azok, akik valamilyen szakmával, érettségivel, főiskolai végzettséggel rendelkeznek. d) A település önkormányzata folyamatos kapcsolatot tart a munkaügyi kirendeltséggel, ahonnét tájékoztatást kap az aktuális munkalehetőségekről, képzésekről. Ezeket közzétesszük a honlapunkon, valamint a hivatal hirdetőtábláin, ezzel segítve a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének információs tényezőit. Ahogy már említettem település aktív lakosainak egy része ingázó, naponta vagy hetente a környező és távolabbi városokban, esetleg kölföldi munkahelyeken dolgozik. A munkahelyre való bejárást nehezíti, hogy településünkön nincs átmenő forgalom, a távolsági buszokra való csatlakozás nem megoldott (nincs összehangolva a településről ki és bejövő, valamint a távolsági buszok menetrendje). Településünkön folyamatos a törekvés új munkahelyek kialakítására, vállalkozások becsábítására, eddig sajnos sikertelenül. e) A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen, de a munkaügyi központ lehetővé teszi a képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférést. Az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan a közfoglalkoztatók igényei szerint indulnak szakmai képzések, amelyek a képzés jellegétől függően tanúsítvány vagy OKJ-s bizonyítvány megszerzésével zárulnak. A nagy létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazó vízügyi, erdőgazdálkodási területen például jellemzően kisgépkezelő, erdőművelő, motorfűrész kezelő képzések indulnak. Támogatott képzéseket is szervez a munkaügyi kirendeltség, jelenleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak közül 3 fő vesz részt betegápoló, gondozó képzésen. 17
g) A települési önkormányzat saját fenntartású intézményei az önkormányzati hivatal az óvoda és a művelődési ház. Ezekben az intézményekben a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása nem megoldható az alacsony iskolai végzettségük miatt. h) Nincs tudomásunk arról, hogy a foglalkoztatás területén azért ért valakit hátrányos megkülönböztetés, mert nő vagy fogyatékkal él, vagy roma származású, vagy rossz az anyagi helyzete. A település munkaadói azt veszik figyelembe miként végzi az illető a dolgát, megbízható-e, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A fogyatékkal élőknek sajnos a falunkban nem tudunk munkát biztosítani, nincsenek megfelelő munkahelyek. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Báta Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó ellátásokat (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély), 2012. december 31-ig ápolási díjat, időskorúak járadékát, valamint a természetbeni ellátások körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot és az alanyi és normatív közgyógyellátást is az önkormányzat jegyzője állapította meg. Az utóbb említett ellátások 2013. január 1-től a járási hivatalok hatáskörébe kerültek. A KSH adatokat és a települési adatszolgáltatást vizsgálva megállapítható, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatások a lakosság viszonylag nagy részét érintik, főleg az alacsony jövedelmű lakosság körében jelentős a szociális ellátásokra való jogosultság. A nyilvántartott álláskeresők 2008-tól folyamatos csökkenést mutat, ami összefüggésben lehet az aktív lakónépesség számának alakulásával. Az adatok vizsgálata során látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül kevés személy részesül álláskeresési segélyben, illetve járadékban. A 2008. évben a 210 fő nyilvántartott álláskeresőből 14 fő kapott álláskeresési segélyt, 13 fő álláskeresési járulékot, 179 fő rendszeres szociális segélyt és 4 fő ellátatlan maradt, mert egyik ellátásra sem volt jogosult. 2009-ben 193 fő nyilvántartott álláskeresőből 27 fő álláskeresési segélyt, 16 fő álláskeresési járulékot, 66 fő rendszeres szociális segélyt kapott. 2010-ben 195 fő nyilvántartott álláskeresőből 30 fő kapott álláskeresési segélyt, 16 fő álláskeresési járulékot, 29 fő (nem aktív korúakkal együtt) rendszeres szociális segélyt, 163 rendelkezésre állási támogatást kapott. 2011-ben 177 fő nyilvántartott álláskeresőből 4 fő kapott álláskeresési segélyt, 13 fő álláskeresési járulékot, 24 fő (aktív korú 55 év felettiekkel együtt) rendszeres szociális segélyt, 163 bérpótló juttatást kapott. 2012-ben 205 fő nyilvántartott álláskeresőből 9 fő álláskeresési járulékot, 22 fő (aktív korú 55 év felettiekkel együtt) rendszeres szociális segélyt, 97 foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapott. A 2008-2012 közötti törvényi szabályozás szerint rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak a személynek, aki az 55. életévét betöltötte, 2012-től, aki öt éven belül eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ezek a személyek nem szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyeknek a felülvizsgálatot megelőző évben legalább 30 napos munkaviszonyt, vagy 6 hónapos támogatott képzésben való részvételt kell igazolniuk. Amennyiben a feltételeknek nem felel meg az ellátását meg kell szüntetni. Településünkön 10 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatását szüntettük meg, mert nem tudott 30 nap munkaviszonyt igazolni. A 10 főből 7 főnek a helyi rendelet szerint rendszeres szociális segélyt állapítottunk meg (azon személy, aki a háziorvosa igazolása szerint tartósan beteg vagy egészségi és mentális állapotára tekintettel közfoglalkoztatásban való részvételre alkalmatlanná nyilvánítottak rendszeres szociális segélyre jogosult). 18
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség 2008 1232 14 1,1% 2009 1081 27 2,5% 2010 1219 30 2,5% 2011 1211 4 0,3% 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak álláskeresési év nyilvántartott álláskeresők járadékra jogosultak fő fő % 2008 210 13 6,2% 2009 193 16 8,3% 2010 195 16 8,2% 2011 177 23 13,0% 2012 205 9 4,4% 19
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek rendszeres szociális Foglalkoztatást helyettesítő segélyben támogatás (álláskeresési részesülők támogatás) év fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 179 14% 0 0 2009 66 6% 0 0 2010 29 2% 163 8% 0 0 2011 24 1% 163 9% 0 0 2012 22 1% 97 10 0 A természetben nyújtott támogatások köréből kiemelkedik a közgyógyellátásban részesülők. 2012-ben 80 fő részesül közgyógyellátásban, ez az állandó népesség 4%-a. A támogatottak nagy része alanyi vagy normatív alapon jogosult az ellátásra. Egészségügyi szolgáltatásra 21-en jogosultak. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 114 2009 99 2010 84 2011 74 2012 80 20
Ápolási díjban részesítettek az alábbiak szerint alakult. Településünkön súlyosan fogyatékos személyek, és fokozott ápolást igénylők gondozásáért kerül megállapításra ápolási díj. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek év ápolási díjban részesítettek 2008 31 2009 20 2010 19 2011 25 2012 29 Időskorúak járadékában az a személy részesülhet, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és részére nem állapítható meg nyugellátás (nincs elegendő szolgálati ideje). Az állandó népesség 0,2 %- a tartozik ebbe a csoportba. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők év időskorúak járadékában részesülők 2008 3 2009 4 2010 3 2011 3 2012 4 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakosság szinte teljes egészében saját tulajdonú lakásban él. A 771 lakásból becslés alapján 200 tekinthető alacsony komfortfokozatúnak, de ezek közül sok lakatlanul áll. Az önkormányzat 4 bérlakással rendelkezik, szociális bérlakás nincs az önkormányzat tulajdonában. Ebből 3 lakott, itt 8 fő él, 1 lakás pedig átalakításra vár (idősek napközi otthona kerül kiépítésre). Bátán a vezetékes vízhálózat 100%-os, a csatornázottsága 20%-os. Az úthálózat teljes egészében szilárd burkolattal rendelkezik. Szegregált lakórész a településen nincs. A települést közúton egy irányból lehet megközelíteni. Helyközi autóbuszjáratok Bátaszék, Szekszárd, Mohács irányába haladnak, távolsági busz csatlakozás a bátai elágazónál lehetséges, ez a lakott területtől kb. 2 km. Vasútállomással nem rendelkezik a település. 21
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomán y (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások szociális lakásállomán y (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások egyéb lakáscélr a használt nem lakáscélú ingatlano k (db) ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások 2008 822 14 4 0 0 0 0 0 2009 823 12 4 0 0 0 0 0 2010 823 10 4 0 0 0 0 0 2011 823 11 4 0 0 0 0 0 2012 771 11 4 0 0 0 0 0 e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Felismerve azt a problémát, hogy a kézbe kapott támogatás nem mindig az előbb felsorolt célokra használták fel, az önkormányzat 2010 decemberétől bevezette, hogy a lakásfenntartási támogatás összege közvetlenül valamely szolgáltató felé kerüljön átutalásra. Ma már ezt törvény írja elő. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 177 0 2009 163 0 2010 178 0 2011 169 0 2012 174 0 22
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. A 2011-es népszámláláskor mindösszesen 139 ember vallotta magát romának, ez a lakosság alig több, mint 7 %-a. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mert a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A településen, a roma lakosság szétszóródva él. A lakosságon belüli arányukról pontos szám nem, csak becsült adatok állnak rendelkezésre, ám az nyilvánvaló, hogy a községben nagy tömegben nem találhatók meg egy-egy területen, így az is elmondható, hogy erőteljes etnikai szegregáció Bátán nem tapasztalható. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Településünkön felnőttek és gyerekek részére (vegyes körzet) szervezett háziorvosi szolgálat van - egy orvossal, egy szakápolóval - aki az iskola - egészségügyi feladatokat is ellátja. A szakellátáshoz való hozzáférés a környező városokban van elsősorban Szekszárdon, de igény szerint Mohácson, Baján is bárki megkapja a szakellátást nemétől, fogyatékosságától, származásától, anyagi helyzetétől függetlenül. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Báta községben egy védőnő van, jelenleg csak a településen lakó gyermekek ellátásáról gondoskodik. Az alábbi táblázat adataiból kitűnik, hogy a védőnő által ellátott gyermekszám nem éri el az országos átlagot, ezért nem a magas gyermekszám, hanem a nehezen kezelhető, problémás családok jelentenek nagyobb leterheltséget a védőnő számára. Ahogy a demográfiai adatok ismertetésénél már megállapítottuk a születések magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) programjai között szerepel 0-5- éves korig Baba - Mama Klub nappali fejlesztő program, ahol meghívott előadók hasznos tanácsokkal látják el a résztvevőket, fejlesztő játékokkal, mondókákkal szórakoztatják a kicsiket. Ezt a programot érdemes lenne továbbfejleszteni, több problémás családot bevonni, megtanítani a szülőket arra, mit kell tenni annak érdekében, hogy gyermekeik jobb környezetben nőjenek fel (ez nem mindig csak pénzkérdés) igényes, tanulni vágyó felnőttekké váljanak. A településen évente tüdőszűrő vizsgálatot, nőgyógyászati szűrővizsgálatot szervezünk. Lehetőséget biztosítunk különböző ingyenes és fizetős szűrővizsgálatokra is mint például szemészeti, érrendszeri vizsgálat, természetgyógyászati vizsgálat. Ezeket a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti. Szintén az IKSZT programjai között szerepel Egészségfejlesztési előadás-bemutató, mely a prevenciót helyezi előtérbe. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek védőnői Egy védőnőre jutó év álláshelyek gyermekek 2008 1 64 2009 1 64 2010 1 62 2011 1 59 23
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A 0-18 éves roma korosztály körében az alultápláltság nem jellemző probléma. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A település sportcsarnoka a falu teljes lakosságát várja. Sportprogramok: ping-pong, tenisz, labdarúgás, röplabda, kosárlabda, torna. A sportcsarnok mellett 2010-ben került átadásra egy gumipálya, mely labdajátékok színhelye lehet (foci, kézilabda, röplabda), valamint a nagy sportpálya is várja a sportolni vágyókat. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A házi segítségnyújtás feladatellátása társulási formában történik 2007. július 01-e óta. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a szociálisan rászoruló időskorú, személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a szociálisan rászoruló pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt, rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, valamint azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükben történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek, önálló életvitelük fenntartásához. A gondozónő segítséget nyújt abban, hogy az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően. A segítségnyújtás mindig a gondozott meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történ 24
A házi segítségnyújtás formái: étkezés és gondozás csak gondozás A házi segítségnyújtás feladatát Bátán 2 főállású gondozó végzi. 2007. 2008. 2009. Kor/év nő férfi nő férfi nő férfi 40-59 1 60-64 4 1 1 65-69 8 4 1 70-74 15 2 1 4 2 75-79 5 3 80-89 2 8 1 6 2 90- felett 1 1 Összesen: 28 2 21 2 16 4 A szolgáltatást igénybe vevő korosztály 2007-ben főleg a 70-74 évesek voltak míg az ezt követő két évben eltolódott a 80-89 éves korcsoport felé. Az ellátottak közül egyre többen igénylik a lelkimentális segítségnyújtást. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Bátán nem működik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk ilyen esetről. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A falu lakossága gyermekek, és felnőttek függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete 2008 óta veheti igénybe a Művelődési Házban kialakított emagyarország Pont Információs központot. Báta Község Önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésének keretében, 2012-ben elnyerte a gazdaság és vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) címet. Az IKSZT programjai: Iskola felzárkóztatást segítő program a HHH elsősorban cigány származású tanulók számára a továbbtanulási esélyek javítása ált. és középiskolások részére Gyermek 0-5-éves korig Baba - Mama Klub nappali fejlesztő programok Egészségfejlesztési program előadás-bemutató, Szemünk fénye és az egészséges táplálkozás címmel előadás "Négykarú tündér hozza a tavaszt" Tavaszköszöntő Zenés műsor Színházi előadás óvodás és iskolás gyerekek részére Alkalmazzuk az elektronikus szolgáltatásokat előadás Az Önkormányzat, valamint a civil szervezetek szervezésében több kulturális program is van a településen A teljesség igénye nélkül: Hímestojás Fesztivál, Falunap elszármazottak találkozójával egybekötve, Dunamenti Horgászok Halünnepe, Szüreti Fesztivál. 25