4. feladat Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és kórtan témakörben, amelynek keretében Önnek A felső végtag csontjai és összeköttetései és az Általános kórtani alapismeretek című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki: - a vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük - a vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük - egészség és betegség, prevenció szintjei - a betegségeket előidéző tényezők (etiológia) csoportosítása, jellemzése - a betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei (behatolási kapu, kórfolyamat terjedése, betegségek lefolyása, szakaszai), a betegségek lefolyását módosító tényezők - fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre - a gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai A felső végtag csontjai és összeköttetései A vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük Vállöv A végtagokat a csontvázhoz kapcsoló csontok gyűrűje. A kulcscsont és a lapocka vízszintes síkban nagyjából csontos gyűrűt alkot, amely elöl és hátul nyitott. elöl a szegycsont zárja le a nyílást hátul a két lapockacsont nem érintkezik egymással Izmok közé ágyazottan fekszik. Főleg az izomzat rögzíti a mellkashoz. A törzshöz ízesül: csak a szegycsontnál Mozgékonysága biztosítja: a kar minden irányú mozgási lehetőségét Kiindulópontul szolgál a felső végtaghoz menő izomzatnak. Vállöv csontjai 1. Lapocka (scapula) Háromszögletű páros, lapos csont a mellkas hátulsó felső részén. A mellkashoz izmok rögzítik. Lapocka teste 3 szél - felső (margo superior), - belső (margo medialis), - külső (margo lateralis) 3 szöglet (angulus) - felső (angulus superior) - oldalsó (angulus lateralis): ez az ízületi árok (cavitas glenoidalis) - alsó (angulus inferior) felszínei elülső (facies costalis) bemélyedt, a bordák felé néz hátulsó domború, rajta lapockatövis (spina scapulae) Lapocka nyúlványai lapockatövis (spina scapulae) - vállcsúcsi nyúlvány (acromion) - tövis feletti és tövis alatti árok (fossa supra- ill. és infraspinata) hollócsőrnyúlvány (processus coracoideus) 1
2. Kulcscsont (clavicula) Vízszintes síkban, a lapocka és a szegycsont között elhelyezkedő, kissé S alakban hajlott csont. Közvetlenül a bőr alatt fekszik, így teljes hosszában kitapintható. A szabad felső végtag csontjai Szabad felső végtag A szabad felső végtag három részből áll: kar (brachium) alkar (antebrachium) és kéz (manus) 1. Kar (brachium) A kart egyetlen csont, a karcsont (humerus) alkotja, amely a vállízületben kapcsolódik a vállövhöz. a. Karcsont (humerus) proximális végrész (epiphysis proximalis) fej (caput humeri) kis gumó (tuberculum minus) nagy gumó (tuberculum majus) sebészi nyak (collum chirurgicum) anatómiai nyak (collum anatomicum) a gumókról egy-egy érdes taraj húzódik a testre - nagy gumói taraj (crista tuberculi majoris) - kis gumói taraj (crista tuberculi minoris) a két taraj között húzódik a gumók közötti barázda (sulcus intertubercularis), melyben a kétfejű karizom hosszú fejének ina található középrész (diaphysis) A karcsont teste (corpus) hengeres, belsejében tág velőüreg van. Felső és középső harmada határán oldal felé tekintő érdes felszín van (tuberositas deltoidea) disztális végrész (epiphysis distalis) belső könyökdudor (epicondylus medialis) külső könyökdudor (epicondylus lateralis) könyökízületi bütyök (condylus humeri) fejecske (capitulum humeri) könyökpörgő (trochlea humeri) 2. Alkar (antebrachium) Az alkar vázát két csont alkotja: orsócsont (radius) singcsont (ulna) a. Orsócsont (radius) Alkar hüvelykujji oldalán. Proximalis epiphysis: fej (caput radii) porccal borított, henger alakú, sekély vájulattal nyak (collum radii) orsócsonti érdesség (tuberositas radii) Distalis epiphysis kiszélesedett, porccal borított külső oldalán íróvesszőnyúlvány (processus styloideus) belső oldalán porccal borított singcsonti bevágás (incisura ulnaris) b. Singcsont (ulna) Proximalis epiphysis: dorsalisan könyökkampó (olecranon) volarisan koronanyúlvány (processus coronoideus) könyökpörgő bevágása (incisura trochlearis) 2
vezető léc orsócsonti bevágás (incisura radialis) singcsonti érdesség (tuberositas ulnae) Distalis epiphysis: fej (caput ulnae) íróvesszőnyúlvány (processus styloideus) 3. Kéz (manus) A test legmozgékonyabb része 27 csontból áll. Három részre tagozódik: Kéztő (carpus) Kézközép (metacarpus) Ujjak (digiti manus) a. Kéztő (carpus) 8 apró köbös kéztőcsont 2 sorban elrendeződve. Proximalis sor hüvelykujj felöl haladva: sajkacsont (os scaphoideum, régi nevén: os naviculare manus), holdascsont (os lunatum), háromszögcsont (os triquetrum), borsócsont (os pisiforme) Distalis sor radioulnaris irányban haladva: trapéz csont (os trapezium), trapezoid csont (os trapezoideum), fejescsont (os capitatum), horgascsont (os hamatum). Kézhát felé domború, tenyér felé homorú csontos lemez. Proximális sora tojásdad ízfelszínű. b. Kézközép (metacarpus) 5 rövid, csöves csont. A 2. a leghosszabb. proximalis vége kiszélesedett, lapos (alap v. bázis) distalis vége gömbszelet Kivétel hüvelykujjnál van: bázisa nyeregfelszín distalis vége henger alakú c. Kézujjak (digiti manus) 14 db rövid, csöves csont. Az ujjak elnevezése: hüvelyk (I.: pollex) mutatóujj (II.: index), középsőujj (III.: digitus medius), gyűrűsujj (IV.: digitus anularis) és kisujj (V.: digitus minimus s. quintus) A hüvelyket két, a többi ujjat három ujjperc építi fel. Az ujjpercek (phalanx) rövid csöves csontok. proximalis végük kivájt ízületi felszín distalis végük porccal borított, domború, hengerfelszín (kivéve az ún. körömperceket) Az ujjpercek elnevezése a kézközéptől haladva: Hüvelyknél: alapperc (phalanx proximalis) körömperc (phalanx distalis) A többi ujjnál (a fentieken kívül): középső ujjperc (phalanx media) 3
A vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük Vállöv ízületei 1. Váll-kulcscsonti ízület (art. acromioclavicularis) Alkotja: a kulcscsont vállcsúcsi vége, a lapocka vállcsúcsa (acromion) Az ízületi felszíneket rostos porc borítja. Közöttük lapos rostos porckorong (discus articularis) van. 2. Szegy-kulcscsonti ízület (art. sternoclavicularis) Ízületi fej: kulcscsont szegycsonti vége Ízületi árok: szegycsont kulcscsonti bevágása A rostos porccal borított ízületi felszínek közé egyenlőtlenségeik eltüntetésére rostos porckorong (discus articularis) ékelődik. A vállöv mindkét ízülete korlátolt szabadízület (minden irányú, de a szalagok miatt korlátozott mozgás). A kulcscsont két vége egymástól függetlenül nem mozoghat. Lehetséges mozgások: váll emelése (elevatio) és süllyesztése (depressio), vagyis a vállvonogatás vállak előre- és hátrahúzása (protractio és retractio) kisfokú forgómozgás (rotatio) A szabad felső végtag ízületei 1. Vállízület (art. humeri) Vállízület felépítése: Ízületi fej: humerus feje (caput humeri) Ízületi árok: lapocka ízvápája (cavitas glenoidalis) Felszíne az ízfejhez képest aránytalanul kicsiny (1:6) nagy mozgásterjedelem rostporcos ízvápaajak (labrum glenoidale) ízvápa:ízfej aránya 1:3-ra javul. Ízületi tok erős, de laza fedi a m. biceps brachii hosszú fejének eredési pontját ízületi hüvely (vagina synoviales) Ízületi szalagok Az ízületi toknak néhány szalagszerű megerősített része is van: Vállboltozat (fornix humeri) A vállízület felett keletkező boltozat. Szerepe: ráborul az ízületre, mintegy második ízárkot képez a caput humeri számára segít a humerusfej rögzítésében (a humerus tengelye irányába ható erő a humerus fejét nem tudja kimozdítani az ízvápából). Szalagjai: lig. coracoclaviculare lig. coracoacromiale Ízületi tömlők Ízülettel kommunikálók (ízületi tok kitüremkedései): bursa subscapularis bursa subcoracoidea Ízülettel nem kommunikálók: bursa subacromialis bursa subdeltoidea Vállízület működéséhez megjegyzés A delta- és a tövisfeletti izmok bénulása után az ízfej magától elhagyja az ízvápát, ún. subluxált (részleges ficam) helyzetbe kerül. Oka: a vállat izomköpeny tartja egybe. A vállízület vizsgálatánál a vállöv csontjait rögzíteni kell. 4
Oka: vállízület mozgásaihoz hozzáadódnak a vállöv mozgásai is (a kar teljes mozgásának kb. felét biztosítja a vállízület). Vállízület mozgásai (rögzített vállnál) Előre- és hátrahajlítás (anteflexio, retroflexio) Horizontalis tengely (sagittalis sík) anteflexio (flexio) kb. 60 0 retroflexio (extensio) kb. 50 A kar ingaszerű lengést végez előre és hátra. A retroflexio legfőbb akadálya az ízületi tok megcsavarodása. Közelítés, távolítás (adductio, abductio) Sagittalis tengely (frontalis sík) abductio (nem éri el a vízszintest) adductio (függőlegesig) Ilyenkor a kar közeledik, illetve távolodik a törzstől. Pontosan homloksíkban végzett távolítás terjedelme kb. 64-65 0. A homloksík előtti síkokban a kar emelése elérheti a 90 0 -ot (tovább nem lehet, mert a tuberculum majus beleütközik a lig. coracoacromialéba). Forgatás (rotatio) Humerus tengelye körül végbemenő mozgás. rotatio kb. 90 0 Circumductio Az abductio, az adductio és az anteflexio-retroflexio lehetőségeinek szélsőséges kihasználásával a kar egy kúppalást mentén körül lehet hordozni. 2. Alkarcsontok összeköttetései proximális orsócsont-singcsonti ízület (art. radioulnaris proximalis) része a könyökízületnek szalagos összeköttetés a két alkarcsont között (syndesmosis radioulnaris) disztális orsócsonti-singcsonti ízület (art. radioulnaris distalis) Mindkét ízület forgóízület. A két ízület forgástengelye közös, megegyezik az orsócsont nyakának tengelyével. A proximalis radioulnaris ízületben az orsócsont feje forog a singcsont orsócsonti bevágása és a gyűrűszalag által képzett ízületi árokban. A distalis radioulnaris ízületben az ízületi árok, az orsócsont distalis részén levő singcsonti bevágás forog az ízületi fej, a singcsont fejecskéje körül. A két ízületben létrejövő mozgás eredményezi: a hanyintást (supinatio) alkarcsontok párhuzamosak a borintást (pronatio) alkarcsontok keresztezik egymást 3. Könyökízület (art. cubiti) Három részízületből áll összetett ízület: karcsont-singcsont közötti ízület (art. humeroulnaris) karcsont-orsócsont közötti ízület (art. humeroradialis) felső orsócsont-singcsonti ízület (art. radioulnaris proximalis) Mechanizmusa szempontjából két vezető ízület kombinációja: a könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat (a radius szerepe alárendelt) a kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt) Ízfelszínei A humerus cérnaorsó alakú - könyökpörgője (trochlea humeri), melynek közepén saját tengelyére merőlegesen ún. vezető barázda fut. A trochlea tengelye medial felé lejt nyújtott kar mellett az alkar és a kar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio). Karcsont fejecskéje (capitulum humeri) Orsócsont henger alakú, porccal borított feje (caput radii) 5
A singcsont könyöknyúlványának (olecranon) ízfelszíne közepén a pörge barázdájába pontosan beleillő lécszerű kiemelkedés (ún. vezetőléc) megakadályozza, hogy az ízfelszínek oldalfelé elcsússzanak A radius fejének vájulata a humerus capitulumához illeszkedve gömb v. szabadízületet alkot (mozgásait a rögzített ulna korlátozza korlátozott szabadízület). Az ulna bemélyedésébe (incisura ulnae) illeszkedik a radius feje ( mint kerék a keréknyomba ). Ízületi tok: közös üregbe fogja az ízületet Ízületi szalagok: oldalszalagok mediálisan (lig. collaterale ulnare) és laterálisan (lig. collaterale radiale) radius fejét az ulnához rögzítő gyűrűszalag (lig. anulare radii) Könyökízület működése Két ízületi mechanizmus (trochoginglymus) kombinációja: Csuklós (ginglymus) mechanizmussal humerus és ulna között: flexio extensio Forgó (trochoid) mechanizmussal radius és ulna között: pronatio (borintás) supinatio (hanyintás) 4. Kéz ízületei a. Kézcsukló-ízület (art. radiocarpea) Kéttengelyű tojásízület. Ízületet alkotó csontok: orsócsont (ízületi árok) a proximális sorból 3 kéztőcsont (ízületi fej) Ízületet alkotásában részt vesz: háromszög alakú kéztői porclemez (discus articularis) elválasztja a singcsontot a kéztőcsontoktól Az ízületet összekapcsoló tok viszonylag bő. A tenyéri és kézháti oldalon szalagok erősítik. Mozgásai: volar- v. palmarflexio és dorsalflexio radialis és ulnaris abductio (deviatio) circumductio b. Kéztőcsontok közötti ízületek (art. intercarpea) Ízületet alkotó csontok: a kéztőcsontok két sora Egységes ízületi üreg. Feszes ízület, csekély mozgással. Közös kéztő-kézközép ízület (art. carpometacarpea) Ízületet alkotó csontok: kéztőcsontok distalis sora négy kézközépcsont Feszes ízület. Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpális izület) c. Hüvelykujj kéztő-kézközép ízület (art. carpometacarpea pollicis) Kéttengelyű nyeregízület. Ízületet alkotó csontok: kézközépcsont trapézcsont Mozgásai: tenyér síkjában abductio-adductio tenyér síkjából kiemelve szembehelyezés (oppositio) visszahelyezés (repositio) circumductio 6
d. Kézközépcsont-ujjízületek (articulationes metacarpophalangeae) Ízületet alkotó csontok: II-V. kézközépcsontok (kétoldalt levágott) gömb alakú ízfeje II-V. ujjak alapperceinek (lapos. tányérszerű) ízvápája Korlátozott szabadízületek (alak szerint gömbízületek). Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalangealis izület) Mozgásai: flexio (90 o -nál jobban) extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio) nyújtott ujjakkal a tenyér síkjában abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki) circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal) e. Hüvelyk kézközép-ujjízülete (art. metacarpophalangea pollicis) Ízületet alkotó csontok: kézközépcsont distalis végdarabjának hengeres ízfelszíne ujj alapperce Egytengelyű hengerízület, erős oldalszalagokkal. Mozgásai: flexio extensio f. Ujjpercek közötti ízületek (art. interphalengeae manus) Egytengelyű hengerízületek. Rövidítése: PIP (Proximalis InterPhalangealis ízület) DIP (Distalis InterPhalangealis ízület) a hüvelykujjban IP (InterPhalangealis ízület) Mozgásai: flexio-extensio kisfokú hyperextensio Általános kórtani alapismeretek Egészség és betegség Egészség A teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota (nem csupán betegség, vagy nyomorékság hiánya). A tágabb értelemben jelent: tartalék energiát, ellenállóképességet alkalmazkodóképességet egyensúlyi állapotot (a természeti és társas környezettel) Betegség (morbus) Olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól jelentősen és tartósan eltérnek. A testi vagy lelki vagy szellemi egészségünk hiányának, az egyensúly megbomlásának az állapota. Prevenció szintjei: 1. Primer prevenció (elsődleges megelőzés) Célja: az adott betegség első megjelenését, kialakulását megakadályozni Eszközei: az egészségnevelés. az egészségre ártalmas hatások kiiktatása (pl. dohányzásról történő leszokás stb.) az egészségtudatos életmód kialakítása (pl. egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás) orvosi tevékenység (pl. védőoltások) 2. Szekunder prevenció (másodlagos megelőzés) 7
Célja megelőzni: egy kialakult betegségnek az ismételt megjelenését, vagy valamilyen társult betegségnek a kialakulását. Fő eszközei: a szűrővizsgálatok a laikusok által végzett önellenőrzés gondozás. 3. Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés) Célja: megelőzni a betegségekből fakadó károsodásokat Eszköztárába tartozik a hatékony, korszerű, szövődménymentes gyógyítás a korai rehabilitáció A betegségeket előidéző tényezők csoportosítása, jellemzése A betegségeket általában sok tényező együttes hatása hozza létre. A betegséget létrehozó okok nem egyforma jelentőségűek: 1. Elsődleges (primer) vagy vezető kórok A betegség kialakulásáért közvetlenül felelős kórok, mely lehet: a külvilágból származó külső (exogén), pl. élő (embert megbetegítő patogén mikroorganizmusok) vagy élettelen kórok (mechanikai okok, elektromosság, sugárzás, hőmérséklet, meteorológiai és klimatikus tényezők, légnyomásváltozások, mérgek) a szervezetben létrejövő belső (endogén), pl. genetikai tényező A primer kórok jelentősége elsődleges szerepe van a betegség keletkezésében (primer indítóok nélkül nem jön létre betegség) megszabja a betegség sajátosságait (pl. a Mycobacterium tuberculosis mindig csak tbc-s megbetegedést okoz) 2. Másodlagos (szekunder) kórok Az elsődleges kórok hatását befolyásolják, azt: elősegítik (negatív tényezők), pl.: hiányos táplálkozás, lehűlés, rossz szociális körülmények stb., gátolják (pozitív, védő tényezők): pl.: megfelelő táplálkozás, sport, egészséges lakás- és munkakörülmények, megfelelő higiénés viszonyok, stb. A betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei Patogenezis = a kórfolyamatok kialakulásának mechanizmusát vizsgálja. 1. A kórok behatolási kapuja Behatolási kapu = az a hely, amelyen át a kórokozó a szervezetbe jut. 2. A kórfolyamat terjedése A kórfolyamat szétterjedése a szervezetben lehet: folytatólagos keringési rendszeren véráram (hematogén szóródás) nyirokáram (limfogén terjedés) idegek mentén 3. A betegségek lefolyása Felosztás alapja a betegség lefolyásának időtartama és a tünetek hevessége Stádiumok: heveny (akut): rövid ideig tart (1-2 naptól 2-3 hétig) félheveny (szubakut): heveny kezdet, lefolyása elhúzódó (3-6 hét) idült (krónikus): elhúzódó, hosszan tartó (6 hétnél tovább tart) 4. A betegségek szakaszai A kórfolyamatok szakaszai (főleg fertőző betegségeknél): 8
lappangási szakasz (incubatio): kórok behatásától az első tünetekig tart, betegségre jellemző az időtartama bevezető szakasz (prodromum): jellegtelen, általános tünetek (pl. gyengeség, fejfájás stb.) kifejlődési szakasz (manifestatio): betegségre jellemző (speciális) tünetek időtartama jellemző és típusos kórisme (diagnózis) felállítható meghatározható a betegség lefolyása, az ún. kórjóslat (prognózis) kimeneteli szak: A kórfolyamat a lábadozás (rekonvaleszcencia) után végződhet: gyógyulással (sanatio) az akut betegség krónikussá válhat halállal (mors, exitus letalis) A betegségek lefolyását módosító tényezők A nem szerepe Az életkor szerepe Az alkat A társadalmi és szociális körülmények hatása a betegségek lefolyására Lezajlott betegségek Fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre (Lat.: dolor, Gör.: algosz) 1. A fájdalom szerepe Egészséges életfolyamatokban a szülési fájdalmat kivéve fájdalom nem fordul elő. Fájdalom a szervezet jelző reakciója, károsító hatásoktól védi a szervezetet. A fájdalom betegséget jelent rendellenességre figyelmeztet Fájdalomérzés csökkenése, megszűnése súlyos következményekkel jár (pl. cukorbeteg). Fontos a fájdalom okának kiderítése (a fájdalom egy tünet). 2. A fájdalom formái felületes fájdalom (az érzékelést végzi: a bőr kb. 1,2 millió fájdalomérző szabad idegvégződése). mély fájdalom származhat pl. izmokból, inakból 3. A fájdalom jellege lehet: tompa, nehezen lokalizálható oxigénhiány esetén (pl. végtag ereinek szűkülete) mozgásra fokozódó, pihenésre szűnő; zsigeri fájdalom görcsös (kólika) tompa éles, késszúrásszerű kisugárzó (a belső szervek fájdalma a megfelelő dermatomába (Head-zóna) sugárzik). rohamszerű (neuralgia) időszakos (pl. migrén) állandósult (pl. daganatok) 4. A fájdalom hatása a szervezetre Védekező reflex kiváltása (fájdalomelhárító-, vagy flexor-, vagy ártalomelhárító reflex); Hasfali izomvédekezés (defense musculaire); Vegetatív reflex kiváltása: éles fájdalomra: szapora szívműködés, vérnyomás-emelkedés. izzadás, pupillatágulat 9
nagyon intenzív zsigeri fájdalomra: vérnyomásesés, émelygés, hányás, eszméletvesztés Eredményezhet: szorongást, rossz hangulatot, étvágytalanságot, álmatlanságot, nyugtalanságot, kimerülést, stb. Gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai Gyulladás (inflammatio) a szervezet védekező reakciója a kórokozó tényezőkkel szemben (a szervezetet ért károsító behatásra kialakuló válaszreakció). A válaszreakció nem specifikus (különböző kiváltó tényezők azonos reakciókat eredményeznek). Gyulladások latin neve = szerv neve + -itis. Kivétel: pneumonia (tüdőgyulladás). 1. A gyulladást kiváltó tényezők külső okok: mechanikai: pl. trauma, műtét, idegen test bejutása; fizikai: égés, fagyás, UV-sugárzás, ionizáló sugárzások; kémiai: savak, lúgok, oldószerek; biológiai: baktériumok, vírusok, gombák stb., darázs, méh, kígyók, pókok hatóanyagai. belső okok: vérellátási zavarok immunológiai betegségek kóros enzimaktiváció: hasnyálmirigy-gyulladás 2. A gyulladásos reakció mechanizmusa Kórok szövetkárosítás sejtekből érre ható anyagok (hisztamin, szerotonin, bradikinin) felszabadulása értágulat vérbőség (hiperémia) érfal áteresztőképessége folyadék felszaporodás (exudatio). Gyulladt gócban vegyi anyagok felszabadulása hőközpont izgatás hőmérséklet. 3. A gyulladás alapjelenségei pír (rubor) duzzadás (tumor) meleg (calor) fájdalom (dolor) funkciókárosodás (functio laesa) 4. A gyulladás helyi tünetei erek áteresztőképessége folyadék kerül az extracelluláris térbe tumor - duzzanat véráramlás erek kitágulnak rubor - bőrpír véráramlás és sejtanyagcsere calor - melegség szövetek feszülése + mediátor anyagok hatása dolor - fájdalom fájdalom + szövetkárosodás functio laesa - működésromlás 5. A gyulladás általános tünete a láz (febris) Többnyire fertőzésre adott reakció miatt bekövetkező testhőmérséklet-emelkedés (nem meleg környezet vagy izommunka következménye). Fontos szerepet játszik a szervezet védekező mechanizmusainak serkentésében, aktiválásában, pl.: aktiválja az immunrendszert A láz fokozatai hőemelkedés (subfebris) 37-38 0 C mérsékelt láz = 38-39 0 C magas láz = 39-40,5 0 C hyperpyrexia = 40,5 0 C 6. Heveny (akut) gyulladások savós, serosus gyulladás: pl. csalánkiütés (urticaria), hólyag, hashártyagyulladás, mellhártyagyulladás, agyhártyagyulladás stb. 10
fibrines gyulladás: pl. száraz mellhártyagyulladás, nyálkahártyákon álhártya (crup) stb. gennyes gyulladás pl. szőrtüszőgyulladás, kelés, darázsfészek stb. vérzéses gyulladás: pl. lépfene, fekete himlő stb. eves-üszkös gyulladás pl. gázgangréna 7. Idült (krónikus) gyulladások tuberculosis lues lepra 11