A szabályozási tervlappal és a mellékletekkel kapcsolatos módosulások

Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendelek módosításáról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. (3) bekezdése szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja: A szabályozási tervlappal és a mellékletekkel kapcsolatos módosulások 1. (1) A rendelet (a továbbiakban: R) 2. (2) bekezdésében a 2-4 számozás 2-3. számozásra változik. (2) A R 3. (1)-(2) bekezdése a következőre változik: (1) Az SZT kötelező érvényű szabályozási elemei: a) építési övezet, övezet jele és határa, b) tervezett szabályozási vonal, c) meglévő szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa) d) megszüntető jel, e) az építési hely terepszint felett is beépíthető része, f) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része, g) építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része h) építési vonal, i) bontandó épület, j) látványpont / a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, k) kötelező árkád létesítés, l) megőrzendő fasor, m) tervezési terület határa.. (2) Az SZT nem kötelező érvényű, irányadó szabályozási elemei: a) nem kötelező megszüntető jel, b) irányadó telekhatár, c) irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévő épület megtartható vagy bontható, e) helyi egyedi vagy területi - védelemre tervezett épület, f) irányadó építési vonal, g) emeletráépítés lehetősége, h) egybefüggő mélygarázs létesíthető, i) speciális közlekedési eszkz létesítésének sávja, j) közterületi építmény lépcsősor, emelvény, k) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, l) javasolt fasor m) közterületi használat jellemzője: ma) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, mb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, mc) megkülönböztetett figyelmet igénylő gyalogosfelület járdán Kö-U övezeten belül. (2) A R 3. (3) bekezdése aa) pontjából az épület szó törlésre kerül, és az ae) pont kiegészül - a terület egésze kifejezéssel. (3) A R 3. (4) bekezdése és az (5) bekezdés második mondata törlésre kerül. 1

Az építési munka rendelkezéseinek változásai 2. (1) A R 4. (1) bekezdése törlésre kerül. (2) A R 4. (3) bekezdés zárómondata a következőre változik: A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetőleg a kerttervet a 2. számú mellékletben rögzített műszaki tartalommal kell elkészíteni. (3) A R 4. (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, a további pontok számozása értelemszerűen megváltozik. e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -, (4) A R 5. (5) bekezdése törlésre kerül. A közhasználatú területek és közterületek egyes rendelkezéseinek változásai, sajátos jogintézmények, közművek 3. (1) A R 7. (2) bekezdése a következőre változik: (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerződésben rögzítettek szerint növelhető. (2) A R 8. (6) bekezdése a következőre változik: (6) Amennyiben az 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetében, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az öt éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít. (3) A R 8. (7) bekezdése a) pontjában a két év öt évre, a b) pontban a három év öt évre változik. 4. (1) A R 9. (2) bekezdésében szereplő legkésőbb 2006. december 31-ig kifejezés a haladéktalanul szóra változik. (2) A R 9. (3) bekezdése a követező mondattal egészül ki: Közterületi trafó terepszint alatt helyezendő el, amennyiben az műszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani. A településkép és épített környezet egyes rendelkezéseinek változásai 5. (1) A R 10. (4) bekezdése törlésre kerül. (2) A R 10. (5) bekezdése a következőre változik: (5) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílásszárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. (3) A R 11. (1) bekezdése törlésre kerül. (4) A R 11. a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, 2

illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. 6. (1) A R. 12. -át megelőző címből az egyedi szó törlésre kerül. (2) A R 12. (1) bekezdésében az eredeti szó után a - építéskori - szó kerül. (3) A R 12. (2) bekezdés a következő mondatrésszel egészül ki: kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetővé teszi. (4) A R 12. (3) bekezdés a következő mondatrésszel egészül ki: kivéve, ha a SZT erről külön rendelkezik (5) A R 12. (4) bekezdésében az egymáshoz való kifejezést az egymáshoz viszonyított a kifejezés váltja fel. (6) A R 12. (5) bekezdése helyébe a következő (5)-(8) bekezdések lépnek. (5) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (6) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában. 7. (1) A R 13. (1) bekezdésében a számozás (3)- ról (4) re változik, egyben a meghatározottak szó után a következő kifejezés kerül: valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok. (2) A R 13. -a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki. (8) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (9) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. (3) A R 14. (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen. (4) A R 15. (2) bekezdésében a kirakatszekrény szót az önálló kirakatszekrény kifejezés váltja fel. (5) A R 16. (1) bekezdése a berendezés szó után a következő kifejezéssel egészül ki: kültéri egységét takaratlan módon, 3

8. (1) A R 17. (1) bekezdése a következőre változik. (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthető, meglévő pavilon a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül megszüntetendő. (2) A R 17. (2) bekezdésében a 3,0 m 2,0 m-re változik. (3) A R 17. (5) bekezdése a következőre változik.. (5) Vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. 9. (1) A R 18. (1) bekezdése a következőre változik.. (1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdető-berendezés nem létesíthető, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat.. (2) A R 18. (4) bekezdése törlésre kerül. (3) A R 19. (4) bekezdésében a kertészeti terv kifejezés felszíni rendezés és kertépítészeti terv kifejezésre változik. (4) A R 20. (1) bekezdés a következőre változik. (1) A közterületek, valamint a közpark (Z- KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: 10. (1) A R 23. (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki. Ha az eredeti terepszint és a közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhető. (2) A R 26. (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a következőre változik:. (1) Új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni csak akkor lehet, ha az a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévő fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv favédelmi és fakivágási terve alapján és akkor lehet a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha (3) A R 26. (5) bekezdése következő d)-i) pontokkal egészül ki: d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kőris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok. (4) A R 28. (1) bekezdése következőre változik: (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő települések közé tartozik 11. (1) A R 30. (2) bekezdésében a gondolatjel között szövegrész a következőre változik: ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve (2) A R 30. (5) bekezdése a következőre változik: (5) Ahol meglévő épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül eső épületrészt el kell bontani. Az építési helyen belülre eső, szerkezetileg megtarthatónak ítélt 4

épületrészre is teljesíteni kell az övezetben foglaltakat, különös tekintettel az építménymagasság előírásaira. (3) A R 32. (3) bekezdésben a 2,0 m 3,0 m-re változik. 12. (1) A R 33. (1) bekezdésben a mondat eleje a következőre változik: (1) A zártsorú oldalhatáros beépítési módú területen (2) A R 33. (2) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek a következők szerint: (2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévő nyílászáróval rendelkező homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított, vagy b) az tűzfalas homlokzati kialakítású, vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbővítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható. (3) A R 36. (3) bekezdésének második mondata törlésre kerül. (4) A R 36. (5) bekezdése a következőre változik: második mondata törlésre kerül. (5) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület létesítése a telekhatáron lévő támfal mellett megengedett, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható. (5) A R 36. (6) bekezdésben a 1,5 m 1,0 m-re változik. (6) A R 39. (3) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek a következők szerint: (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (3. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. A szabályozási határértékekre vonatkozó rendelkezések változásai 13. (1) A R 39. (1) bekezdésben bruttó szintterületnél kifejezés bruttó hasznos szintterületnél kifejezésre változik. (2) a R 40. előtti cím a következőre változik A kötelező zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató előírásai (3) A R 40. (2) bekezdésben az utolsó szó a mértében helyett a mértékig szóra változik. (4) A R 40. a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) A tetőkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú melléklet 4. táblázata szerint érvényesíthető a zöldfelületi mutató számításánál. (5) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (6) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az előírt zöldfelület mértékébe, ha: 5

a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém vagy felületkezelt fa szerkezetű legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m. (5) A R 41. (5) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek és émegváltoznak a következők szerint: (5) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetőfelépítmények magasságát, illetőleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja, vagy b) ha a tetőfelépítmény felső síkjának, vagy legfelső pontjának a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m, vagy c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fok alatt vont sík alatt lévő építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a rendezett terepcsatlakozástól mért 3,0 m, vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a. (6) A R 41. (6) bekezdésben a 0,5 m-rel kifejezés törlésre kerül. A járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések változásai 14. (1) A R 42. (2)-(3) illetőleg (5) bekezdése a következőre változik. (2) Ahol a telekre a gépjárművel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévő terepviszonyok, vagy meglévő épület miatt, vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületről megközelíthető telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetésű épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférőhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthető, b) az övezetben megengedett egyéb vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül, de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem megengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) működtetése során a parkolási egyidejűség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás időbelisége is biztosítható. (5) Amennyiben a már meglévő épület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhető az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű kerti tetővel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, 6

a) ha az a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, d) tetőhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. Az így kialakított parkolóhely kerítéssel egybeépített bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható. (2) A R 42. a következő (7) bekezdéssel egészül ki. (7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja. Az építési övezetek, övezetek rendelkezéseinek változásai 15. (1) A R 44. (1) bekezdésében a felsorolás a9 és b) pont alá sorolódik a következők szerint: a) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek Z (2) A R 45. (3), (7), (10) bekezdése a következőre változik (3) A fő rendeltetésű lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként : a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférőhely funkciók is létesíthetők. A lakófunkción és az a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthető. (7) Meglévő telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhető el épület, a beépítés ritmusa nem változtatható meg. (10) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték: a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetőleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri kubatúra kihasználásából, illetve a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik. (3) A R 45. (11) bekezdésének e) pontjából a trágyatároló szó törlésre kerül. (4) A R 45. (14) bekezdésének c) pontja a következőre változik c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód esetén az utcai épületszárny párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merőleges, (5) A R 45. (17) bekezdése a következőre változik (17) Tetőtéri nyílászáró: a) a közterület felőli homlokzaton álló tetőablakként nem létesíthető, b) oldalkertre nézően - a közterület felől is látható esetben - álló tetőtéri nyílászáró oromfalon vagy összevont tetőkiemelés részeként létesíthető. (6) A R 45. (23) bekezdése c) pontja a következőre változik c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, 7

16. (1) A R 46. (1) bekezdése d és e) pontja a következőre változik d) Vt-Z-Tu Településközponti zártsorú beépítésű, turisztikai bázis terület e) Vt-Éh-80 Településközponti vegyes, építési hely szerint változó beépítésű terület. (2) A R 46. (2) bekezdésébe az idegenforgalmi szó helyett idegenforgalmat szolgáló kifejezés lép. (3) A R 46. (3) bekezdésének d) pontjában a bruttó szintterületű kifejezést a bruttó hasznos szintterületű kifejezés váltja fel, egyben a bekezdés a következő új l) ponttal egészül ki l) turizmussal kapcsolatos építmény. (4) A R 46. (4) bekezdésének 1) pontjában a hivatkozás (10) bekezdésre változik. (5) A R 46. a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések sorszámozása értelemszerűen megváltozik. (7) A Vt-Z-TU-100 övezet területe: a) A Szenttamás hegy hegytető és a városközpont közötti lift, sikló, vagy más emelőszerkezet és turisztikai fogadóépítménycéljára van fenntartva. b) Az övezet területén a szintkülönbséget áthidaló szerkezet csak országos építészeti tervpályázat alapján létesíthető. Az alsó indítópont céljára a szabályozási tervlapon jelölt 19835, 19836 hrsz telkeket a létesítmény megvalósítására kell biztosítani. c) Az emelőszerkezet technikai megvalósítása során idegen telek felett csak a tulajdonos hozzájárulása esetén létesíthető. A létesítmény elhelyezésének lehetséges helyszíni lehatárolását a szabályozási terv rögzíti. (6) A R 46. átszámozott (10) bekezdésben a hivatkozás (7)-ről (8)-ra változik., továbbá a (10) és a (17) bekezdés c) pontjában a szintterületi mutató helyett hasznos szintterületi mutató kifejezés kerül. (7) A R 46. átszámozott (15) bekezdés kiegészül a következővel: a 42. figyelembevételével. (8) A R 47. átszámozott (1) bekezdése kiegészül a szolgál szóval, egyben a (3)-(4) bekezdések törlésre kerülnek. 17. (1) A R 49. (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki. Kivételesen amennyiben arra más terület műszaki okokból nem jelölhető ki, a közműrendszerek szükséges építményei elhelyezhetők. (2) A R 49. (5) bekezdés a következőre változik: (5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthető a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetőként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthető. Egyéb építmény a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhető el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. (4)-(5) bekezdése szerinti tervek alapján lehetséges. Z-Fk övezet területén kialakult állapotként meglévő korábbi közműépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható, hozzátartozó terasszal együtt, bővíteni nem lehet (3) A R 49. (10) bekezdés a következőre változik: 8

(10) Az Z-FK és Z-KP övezetben létesíthető épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az övezetek területén: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét a 4. számú melléklet 3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. 18. A R 50. törlésre kerül. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a hatálybalépését követő eljárásokban kell alkalmazni. (3) A R 1.-5 számú mellékletei helyébe a jelen rendelet 1-5 számú mellékletei lépnek. Esztergom, 2009. augusztus... Meggyes Tamás polgármester Dr. Marosi György jegyző A rendeletet 2005. november 5-én kihirdettem:. Dr. Marosi György jegyző 9

MELLÉKLETEK FÜGGELÉK 10

Cégér, cégtábla, cégfelirat AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 2. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁS Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Előírt legkisebb telekméret Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Építési hely kizárólag Az építési hely oldal és hátsókert felőli építési határvonalai és a hátulsó, illetőleg az oldalsóhatárvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési terepszint alatt beépíthető része mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthető, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhető. Építési hely terepszint felett Az építési hely előkerti építési határvonalai előkert hiányában a telek homlokvonala és a is beépíthető része hátulsó-, illetőleg az oldalsó-határvonal(ak) utóbbi hiányában a telek oldalhatára által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhető, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Építési hely kizárólag Az építési hely azon része, mely meglévő védett épület esetén udvarlefedésként beépíthető, üvegtetővel beépíthető része de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Épület bruttó hasznos Valamennyi építményszint bruttó falakkal együtt mért összes területe, melybe nem kell szintterülete beszámolni a pinceszinten létesített parkoló célú helyiségek bruttó szintterületét. Épülethézag Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthető, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthető területrész. Épület kereskedelmi célú Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén a bruttó hasznos szintterülete parkoló célú helyiségek kivételével. Értékvédelem alatt álló Jogszabály (műemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) épület, terület alapján védett épület, terület. Fényreklám Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. Vonalszerű fényreklám Fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület Földtakarás, tetőkert Gyeprácsos felület Hasznos bruttó szintterület Hasznos mutató szintterületi Hirdetési és reklámcélú felület szerkezet A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. A keretövezet vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. Az építmény valamely záró födémén tetőkert céljából létesített talajréteg. Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az időszakos gépkocsitárolás céljából felülete legfeljebb 20 %-ban műanyagráccsal megerősített, járható felületet alkot. Az épület bruttó szintterületének azon része, melybe a) a helyiségnek nem számító építményrészek, b) az 1,90 m-nél alacsonyabb belmagasságú helyiségek, c) a pinceszinten elhelyezett gépkocsitárolók és a hozzávezető épületen belüli útfelület nem számítanak bele. A telken építhető összes hasznos bruttó szintterület (összes építményszint bruttó falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa. Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. 11

Homlokzatmagasság A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó. A homlokzatmagasság értéke azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintővonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti mért magassági értékével. (H). Adott homlokzaton eltérő terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérő magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket. Kertépítészeti terv tartalma A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot b) favédelmi fakivágási tervet c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, d) a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást. tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Kézműipari épület Kialakult állapot Kilátópont Kirakatportál Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozás nélkül Közhasználat céljára átadott területek időbeli korlátozással Közintézmény Lakóépület Oromfal Önálló reklámhordozó Portál Raktár Rálátás Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállítására. Az épületben folytatott termelő tevékenység: a) hagyományos kézműipari b) gépesítés nélküli termelőtevékenység, c) kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység. Az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés. Az a közterületi pont, melyről vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt. Telek közhasználatra időbeli korlátozás nélkül megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehető része, Telek közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehető része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - időben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási időben) és a melyről a tulajdonos és az önkormányzat külön szerződést kötnek.. Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy épület, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. A nyeregtetős épület végfalának a tetősík és a homokzatsík metszésvonala, illetve a tetőgerinc közötti homlokzata. A kizárólag reklám vagy hirdetés céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet, mely épülettől függetlenül kerül elhelyezésre. Üzlet utcai része (kirakat és bejárat) Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség. Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány. Reklám A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám 12

Reklámberendezések Részleges színezés Szabadtéri reklámhordozó Általában a szabadtéri reklámok A homlokzat egészéhez képest egy-egy épületszint, vagy egy-egy rendeltetési egység, üzletrész, portál stb homlokzat-szakaszának eltérő színezése, mely nem azonos az épülethomlokzat egészének egységesen megtervezett, és a terv szerint megvalósult eltérő színezésével. Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket. Nem tekinthető annak a cégér, cégtábla és cégfelirat. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó a) az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; b) ablakban, erkélyen elhelyezett, c) tűzfalra erősített, d) ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, e) épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; f) szoborra, hídra, oszlopokra erősített; g) vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszóművön elhelyezett; h) az előzőekben felsorolt összes területen állandóan vagy időszakosan kiállított, reklámot hordozó jármű; i) szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; j) egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; k) valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. Szabályozási szélesség Szálláshely-szolgáltató épület Személygépjármű-tároló Támfal Támfalgarázs Teremgarázs Tetőkert Vegyes funkciójú épület Vendéglátó terasz Vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései Világító céglogó Zöldfelületi mutató A közterület (meglévő vagy tervezett) szélességi mérete. Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.). Garázs, kocsiszín. Lejtőn a bevágást megtámasztó létesítmény. Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység. Az építmény felső födémén kialakított növényzettel fedett terület. Több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület. Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér A vendéglátó teraszt lefedő árnyékoló-szerkezet, jellemzően vászon és fémszerkezetből A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belső világítással bemutató reklámcélú eszköz. A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület. 13

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET rendezett 2. ábra eredeti max.2,5 m ÁBRÁK ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT ÖVEZETI JELE a területfelhasználási egység jele (Lk) építési övezet (-OZ-35) kódja ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET 1. ábra ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE Bm beépítési mód Lk-OZ-35 B% legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) Szm legnagyobb megengedett hasznos szintterületi mutató (m 2 /m 2 ) Hmax legnagyobb megengedett homlokzatmagasság (általános/lejtő felőli) Ém legkisebb és legnagyobb megengedett (m) építménymagasság (min-max) Tt legkisebb telekterület méret (m 2 ) Z% kötelező legkisebb zöldfelület mértéke (%) Ta% legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség mértéke (%) Építési övezet, övezet rövidített jele Bm B% Szm H Ém Tt Z% Ta% Építési övezet OTÉK szerinti jele oldal

3. ábra rendezett terep < 1:3 rézsűmeredekség rendezett terep < 1:4 rézsűmeredekség Ém Ém Ém <1,50,8 m Ém eredeti terepfelszín <1,50,8 m rendezett terep >1:3 rézsűmeredekség eredeti terepfelszín rendezett terep >1:4 rézsűmeredekség Ém = adott homlokzat figyelembe veendő építménymagassága 1,0 m 4. ábra max: 1,5 m Beépítés mértékébe nem beszámítandó beszámítandó a 5. ábra H 1 H 2 b H 1 H 3 H 2 H 1 H 3 H 2 Homlokzatmagass H 1 + H 2 2 b a L L H 1 + H 2 + H Homlokzatmagasság = 3 3 H 3 =0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H 3 0 ha a L/3 vagy b 3,0 m

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 4. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK 1. számú táblázat a telek megengedett az épület megengedett Az építési övezet jele legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége /mélysége beépítési mértéke hasznos szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke zöldfelületi mértéke Építménymagassága m 2 m % m 2 / m 2 % % m homlokzat magassága általános / lejtő oldali Lk-O-25 1500 20/50 25 0,4 35 50 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-O-35 1500 20/50 35 0,6 35 50 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-OZ-45 750 20/40 45 0,75 50 35 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-OZ-50 450 16/30 50 s 60 Lk-OZ-60 400 16/30 60 s 65 Lk-OZ-65 300 16/30 65 s 75 Lk-Zh-65 250 12/17 65 s 75 Lk-Zu-65 750 20/50 65 s 70 0,85 55 s 60 1,0 60 s 65 1,1 65 s 75 1,1 65 s 75 1,1 65 s 70 30 3,0 4,5* 4,5/6,5* 20 3,0 4,5* 4,5/6,5* 20 3,0 4,5* 4,5/6,5* 20 3,0 4,5* 4,5/6,5* 20 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-Éh-35 750 2030 35 0,5 40 50 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-Éh-60 300 20/20 60 1,0 65 20 3,0 4,5* 4,5/6,5* Lk-Éh-75 300 16/20 75 1,2 75 15 3,0 4,5* 4,5/6,5* s saroktelek esetén * a 41. előírásainak figyelembevételével

2. számú táblázat Az építési övezet jele legkisebb kialakítható területe szélessége/ mélysége a telek megengedett beépítési mértéke az épület megengedett legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb hasznos szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke zöldfelületi mértéke építménymagassága m 2 m % m 2 / m 2 % % m homlokz atmagasság a Vt-Zu-80/1 750 20/50 80/ 100* Vt-Zu-80/2 750 20/50 80/ 100* 1,5 1,7** 2,0 2,2** 100 0 4,5 6,5*** 6,5*** 100 0 4,5 10,5*** 10,5*** Vt-Z-100 300 Ka 100 1,5 100 0 4,5 5,5*** 5,5*** Vt-Z-Tu 400 Ka 80 2,0 80 20 4,5 10,5*** 10,5*** Vt-Éh-80 1000 Ka 80 2,2 100 10 4,5 9,5*** Ált: 4,5 Lejtő: 9,5*** s saroktelek esetén * a SZT szerint meghatározott külön építési hely üvegtetővel való lefedése esetén alkalmazható engedményes érték a (7)-(8) bekezdések figyelembevételével ** közhasználat céljára átadott terület esetén, vagy a (9) bekezdés szerinti esetekben alkalmazható engedményes érték a 7. figyelembevételével. *** a 41. előírásainak figyelembevételével Ka kialakult állapot 3. számú táblázat Az övezetbe sorolt terület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb terepszint hasznos beépítési alatti Az építési övezet szintterületi területe szélessége mértéke beépítési jele mutatója mértéke zöldfelületi mértéke m 2 m % m 2 / m 2 % % Z-FK KA - 0 / Ka - 85 15 Z-KP 1000-2 - 0 80 Ka kialakult állapot Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága 20-30 cm termőréteg 30-80 cm termőréteg 80 cm termőréteg felett A telepíthető növényállomány szerkezete egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés 4. számú táblázat A tetőkert zöldfelületként kialakított összterületéből az előírt zöldfelület számításánál figyelembe vehető % 20% 40% 55%

AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL A) ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE hrsz cím tömbszám 19837 Bajcsy-Zs. u. 21. 17 19838 Imaház u. 2/a 17 19839 Imaház u. 2/b 17 19840 Imaház u. 4. 17 19843 Imaház u. 6. 17 19844 Imaház u. 8. 17 19841 Galamb u. 2/b. 17 19842 Galamb u. 2/a. 17 19829 Török I. u. 10. 8 19858 Lépcső u 15 19836 Lépcső u 17 19835 Bajcsy-Zs. u. 23. 17 19920 Galamb u. 20 19921 Galamb u 20 19922 Galamb u 20 19923 Galamb u 20 19924 Galamb u 20 19925 Galamb u 20 19926 Imaház u 10 20 19927 Imahaz u. 10. 20 19928 Imaház u 12 20 B) KÖZÉRDEKŰ RENDELTETÉS CÉLJÁRA KIJEÖLT INGATLANOK hrsz cím tömb közérdekű cél hrsz cím 19835 Bajcsy-Zs. u. 23. 17 Turisztikai 20064 19836 Lépcső u. 17 felvonó / 5. SZÁMÚ MELLÉKLET C) KÖZTERÜLETI KISZABÁLYOZÁSSAL ÉRINTETT INGATLANOK töm közérdekű cél b 20093/1 Hegytető u. 41. 13 látványlift 19839 Imaház u. 2b 17 20074 Becket T. u. 11 19840 Imaház u. 4. 17 20091 Becket T. u. 35. 13 19841 Galamb u. 2/b. 17 Kulturális 19838 Imaház u. 2/a. 17 19842 Galamb u. 2/a. 17 központ 19843 Imaház u. 6. 17 19844 Imaház u. 8. 17 19920 Galamb u. 20 19921 Galamb u. 20 19922 Galamb u. 20 19923 Galamb u. 20 Kulturális 19924 Galamb u. 20 központ / 19925 Galamb u. 20 médiaközpont 19926 Imaház u 10 20 19927 Imaház u. 10. 20 19928 Imaház u 12 20 Kálvária körüli zöldterület és sétány rendezése Imaház u. szélesítése 1