AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

RÖSZKEI ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Amit megtartasz magadnak, az örökre elvész. Amit odaadsz másoknak, az örökre tiéd marad Hippokratesz Röszke, 2004

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rész 3 2. Egészségügyi jogszabályok 4 2.1. Nemzetközi politikai stratégiák 4 2.2. Nemzeti politikai stratégiák 5 2.3. Közoktatási jogszabályok 6 2.4. Önkormányzati jogszabályok 7 2.5. Helyi politikai stratégiák 7 3. Az egészségnevelési programunk célja 8 3.1. Az egészségi állapotot meghatározó négy tényezı 8 4. Általános hazai helyzetleírás, értékelés 8 4.1. A régió bemutatkozása 9 4.2. Röszke földje és népe 9 4.3. Levegıtisztaság-védelemi szempontok 10 4.4. A település épített környezete 11 4.5. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései 11 4.6. Az iskola, mint hely 11 4.7. Szocio-kulturális jellemzık 12 4.8. Egészségi állapt 12 4.9. Egészségügyi ellátórendszer 12 5. A vizsgálat alapján helyzetértékelésre van szükség 14 6. Erısségek, gyengeségek, hiányok 15 7. Az egészségnevelési program 16 7.1. Alapelvek 16 7.2. Pedagógiai alapelvek 16 7.3. Értékek 17 7.4. Célok 17 7.5. Az Általános Iskola küldetése, hitvallása 19 7.6. Az iskola mint az egészséfejlesztés legfontosabb eszköze 19 7.7. Az egészségnevelési feladatok 19 7.8. Mentálhigiénés feladatok 23 7.9. Iskolai egészségvédı programok szervezése 24 7.10. Fejlesztési követelmények a 8. osztály végére 24 8. Ellenırzés, értékelés 24 8.1. Stratégiák, módszerek, technikák 24 9. Megvalósuló szakmai programjaink 25 9.1. A már mőködı tevékenységek 25 9.2. Szakmai programok témái 25 9.2.1. Egészséges táplálkozás 25 9.2.2. Mindennapi testnevelés megvalósítása 26 9.2.3. Az értékrendszer kiépülése 27 9.2.4. Egészségnevelés, egészségvédelem, az osztályfınöki órákon 27 9.2.5. Káros szenvedélyek /alkohol, drog, dohányzás) prevenció 27 9.3. A Helyi Tantervben megvalósuló programok 29 10. Egészségfejlesztı teamet hozunk létre 30 10.1. Belsı erıforrások 30 10.2. Külsı erıforrások 31 11. A program mőködésének ellenırzése, viszajelzés, 32 minıségbiztosítás 12. Irodalomjegyzék 34 13. Mellékletek 35 1. sz. Községi Egészségterv 36 2. sz. Kérdıívek 48 3. sz. Egészségtan tantárgy 53 4. sz. Mi is az a Tankonyha? 55 5. sz. Önismeret és személyiség fejlesztés az általános iskolában 57 6. sz. A Helyi Tanterv, melyben az egészségnevelés feldatok jelölve vannak 60

A Röszkei Általános Iskola egészségnevelési programja "Az egészségmegırzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az egyéneket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek. "Fejleszteni kell a csoportok, szervezetek, közösségek kézségét és lehetıségeit arra, hogy az egészséget meghatározó tényezıket pozitívan befolyásolják. Az egészség megırzési lehetıségek javítása nevelést, képzést, forrásokat igényel." Dzsakartai Nyilatkozat részletek A WHO adatai szerint világszerte minden évben 5 millió gyermek hal meg az egészségtelen környezet miatt. { INCLUDEPICTURE "http://misc.magyarorszag.hu/dimages/5915_gyerekekoldalrol2.jpg" \* MERGEFORMATINET } 1. Általános rész Az egészséges élet védelme, a helyes életvitelre nevelés intézményünk alapvetı célja. A felgyorsuló életritmust követve kell elég figyelmet fordítanunk az egészségünkre, s annak fejlesztésére, a sportra, a pihenésre. Az egészségfejlesztés egy folyamat, amely képessé teszi az embereket, s iskolánk tanulóit arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erısítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvezı legyen. Ez a folyamat, képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezık felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. Ahhoz, hogy egy alapvetı igény kialakuljon az egészséges életmódra, már kisgyermekkortól a mindennapok részévé kell, hogy váljon a test és a lélek egészségének ápolása. Az egészségfejlesztés fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı környezet megteremtése, az egészségfejlesztı közösségi tevékenység az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés győjtıfogalom, mely magába foglalja a korszerő egészség nevelést, az elsıdleges prevenciót is. Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Az egészség nevelés olyan tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismeretekkel bıvíti a tudást, az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés, egészség cselekvésorientált tevékenység. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Az egészég nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következı négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskola, környezethez), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai és a társadalmi lehetıségei között.

Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Mivel a gyermekek alapvetıen egészségesek, ezért a fı hangsúlyt a prevencióra kell fektetnünk. Az egészséges életet a mindennapok részévé kell tennünk, és példát kell mutatnunk. Kiemelten kell figyelnünk a kortársak megelızı szerepére. A korai életszakaszban jelentkezı, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztetı magatartásformák a kortársak nyomására, hatására jelennek meg. Az elsı cigaretta, az elsı részegség, az elsı illegális drog használat, mindegyike a társas tevékenység részeként történik. Arra próbáljuk megtanítani a gyerekeket, hogy képessé váljanak nemet mondani az egészséget veszélyeztetı tevékenységre. 2. Egészségügyi jogszabályok: A jogszabályok melyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különbözı feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 2.1. Nemzetközi, politikai stratégiák Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban az elérhetı legjobb egészségi állapotot, mint az alapvetı emberi jogok egyikét határozza meg. A Gyermek jogairól szóló egyezmény /1989. New York/ 6. cikke kimondja: Az Egyezményhez részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre. Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlıdését. 24. cikk: 1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehetı legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi és gyógyító nevelésben részesülhessen. Hazánk 1991-ben ratifikálta az Egyezményt. Az Egészségügyi Világszervezet 2001-es elemzése a társadalmi és gazdasági fejlıdés és az egészség összefüggéseirıl a következıket állapítja meg: Az egészség érdekében eszközölt hatékony beruházásoknak gyorsító, tovagyőrőzı hatása van a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlıdésre. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiban, mintegy 15 évvel ezelıtt jelent meg a mindennapi élet szintereiben való gondolkodás /iskola, munkahely stb./ elve. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartája meghatározza a korszerő egészségfejlesztés legfıbb elveit és kulcsterületeit. Ezek a következık: o Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése o Az egészséget segítı környezeti feltételek kialakítása o Közösségi cselekvés. o Az egészséges élet egyéni készségeinek erısítése. o Az egészségügyi ellátás megelızési szerepének hangsúlyozása. Az Európa Tanács Bizottságának ajánlásai az egészségfejlesztés feladatairól és színtereirıl is szólnak: o (86) 14 számú ajánlás: Az egészségügyi információk és az egészségnevelési stratégia fı célja az egészséges életmód támogatása, az egészséges környezet biztosítása és a veszélyeztetı tényezık csökkentése. o (88) 7 számú ajánlása:

elvként kimondja, hogy az egészségnevelésre a család központi szerepe mellett a legmegfelelıbb struktúra az iskola, mivel azokat a korosztályokat csoportosítja, amelyek a legalkalmasabbak az egészséges magtartás tanulására. A Johannesburg 2002 Világkonferencia és Föld-csúcs a fenntartható fejlıdés kapcsán tágabb összefüggésben, szociális, ökológiai szempontú megközelítésben szól a közegészségügy feladatairól: a vízszennyezés intenzív megelızésével csökkenteni kell az egészség veszélyeztetését és védeni kell az ökoszisztémákat., csökkenteni kell az egészségkárosító környezeti hatásokat, figyelembe véve a gyermekek sajátos igényeit, valamint a szegénység környezet - egészség közti összefüggéseket., csökkenteni kell a levegıszennyezettségbıl redı légzıszervi megbetegedéseket, különös tekintettel a nıkre és gyerekekre. 2.2. Nemzeti politikai stratégiák A nemzetközi egészségstratégiákban az egészséghez való jognak, mint alapvetı emberi jognak megfogalmazása a Magyar Alkotmányban is helyet kap: 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. 1. A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezete védelmével valósítja meg. Az egészséghez való jog, mint alapvetı emberi jog érvényesítésének mikéntjét, a közoktatást, közegészségügyet szabályozó törvények a következı módon fogalmazzák meg. Az Egészségügyi törvény /1972/ 2 -a alapelvként mondja ki a lakosság benne a gyermekek gyógyító, megelızı ellátását, a gyógyszerellátását, az egészséges életmódra nevelés prevenciós tevékenységét. 13. -a pedig kimondja, hogy: A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlıdésének elısegítése érdekében a gondozó, nevelı-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló (1991.) törvény megszabja az egészségvédelemhez a végrehajtás szervezeti keretét, a gyermek egészséghez való jogának érvényesítését. A Magyar Vöröskeresztrıl szóló /1993/ törvény a gyermekjogok érvényesítését a saját mőködési területén így illeszti a vöröskeresztes feladatok közé: 2. egészségneveléssel, házi gondozó szolgálat kialakításával, elsısegélynyújtásra oktatásával, továbbá a rendelkezésre álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez. A Közoktatási törvény /1993. LXXIX/ 10. -ban a gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei felsorolásában elsı helyre került az életbiztonság és az egészség védelme az iskolai körülmények között. Rendelkezik továbbá a törvény a mindennapos testmozgás bevezetésérıl is. A kerettanterv 2002-es bevezetése lehetıséget ad arra, hogy a 6. és 8. évfolyamon a 18 órás modultantárgy, az egészségtan keretében az egészségnevelés minden területével megismerkedjenek a tanulók tantárgyi keretben is. A 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról 48. (3) bek.

A Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad majd a sikeres végrehajtásnak 1. a 96/2000.(XII.11.) országgyőlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására 2. a 1036/2003. (IV.12.) Kormány. Határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatban kormányzati feladatokról. 3. a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 4. a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 5. az Európai Egészség 21. nyilatkozatot 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága fogadta el, melynek célkitőzései többek között kimondják, hogy 2015-re a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyezı anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. 6. az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. (1) és (2) bek. 7. az iskolaegészség-ügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 8. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 9. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXXI. Tv. 10. a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait határozza meg. 11. Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózata, Strasburg 1990. (Európai Közösség, Európa Tanács, és a WHO Európai Irodája) 12. Ottawa Charta, 1986. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet. IV. Európai Miniszteri Konferencia a Környezetért és az Egészségért Budapest, 2004. június 23-25. A Budapesten tartandó WHO konferencia, melynek központi témája gyermekeink jövıje. A konferencia középpontjába a gyermekek egészségének védelme került. A konferencián várhatóan elfogadásra kerülı nemzetközi dokumentumok olyan cselekvési programok alapjait teremtik meg, melyek a gyermekek egészséges környezetét biztosítják a jövıben. (Határozatai.) 2.3. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsırendő jelentıségő. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre és azzal kapcsolatban az egészség megırzésére. A 41. 6. pontja szerint az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlıdését veszélyeztetı okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelızésére, illetıleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti- és egészség nevelést. 2.4. Önkormányzati jogszabály. Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítését, a lakosság önszervezıdı közösségei tevékenységének támogatását. Az önkormányzatoknak biztosítani kell az egészségre nem ártalmas, tiszta ivóvizet. 2.5. Helyi politikai stratégiák Az ország, illetve Röszke község lakosságának egészségi állapotával kapcsolatos elemzések megállapításai fıbb vonalaikban megegyeznek. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a feszültséghelyzetek kezelésének elégtelensége a kórkép közös elemei. Röszke község, községi egészségterve 1999-ben készült el. Stratégiai tervében megfogalmazódik, hogy ki kell dolgozni életminıség-javító programként egy, az életmód megváltoztatására irányuló programot, amely tudatosítja, hogy olyan egészséges életszemlélet és életgyakorlat kialakítására van szükség, amelynek nyomán javulnak a község lakóinak életesélyei. 1. Mellékletben Röszke község Önkormányzata Közoktatási Minıségirányítási Programjának tervezete /2004/ az egészségüggyel kapcsolatban kiemelt feladatként a következıket jelöli ki: o iskolaorvosi vizsgálatot, o fogászati ellenırzések és kezelések, o egészségügyi tájékoztatás, egészségügyi témájú elıadások szervezése, o egészségügyi napok szervezése, o egészséges életmódra nevelés, a környezeti ártalmakról szóló tájékoztatók, o a vöröskeresztes tevékenység hagyományainak felelevenítése.

3. Az egészségnevelési programunk célja, az egészség megırzése szempontjából a helyes Életminıség, Táplálkozás, Mozgás, Testápolás, Szexualitás, Lelki egészség védelme, Személyiségfejlıdés, a tanácsok elfogadása, az együttmőködés Mentális szokások kialakítása. Az egészségnevelési feladatban fontos szerepe van tehát a szülınek, a kortárs segítınek, a tanárnak, az orvosnak, az ifjúságvédınek, a szociális munkásoknak, az ifjúsági egyesületnek, a rádiónak, a TV-nek, a tankönyveknek, a sajtó különbözı formáinak. Az egészség nevelésért kiemelt felelıssége van az oktatási intézménynek. Az intézmény feladata, hogy az egészségnevelés elvei tartalma megjelenjen a NAT-ben. Az iskola speciális helyzeténél fogva, hatással van az egyén kialakuló életmódjára. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülı tevékenység kell, hogy legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismeretinek bıvítésére, korszerősítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erısítésére, az oktató-nevelıi tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak a rendszerét és egyes elemeit kívánjuk bemutatni, ahogyan iskolánkba ezt megvalósítjuk. Induljuk ki az adottságokból. 3.1. Az egészségi állapotot meghatározó négy tényezı: o genetikai tényezık, o környezeti tényezık, o életmód, o az egészségügyi ellátó rendszer mőködése. 4. Általános hazai helyzetleírás értékelés Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának helyzetelemzésébıl: A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezıtlen, és jelentısen elmarad attól, amit társadalmi gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetıvé tenne. Egyes megbetegedések, halálok tekintetében hazánk vezetı helyet foglal el a nemzetközi statisztikában. Jelenleg a születéskor várható élettartama férfiaknál 68, a nıknél 76 év, ami messze elmarad az Európai Unió tagállamaitól. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só-bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, fızelék- és gyümölcsfogyasztás. A magyar felnıtt lakosság jelentıs része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnıtt lakosság napi átlagban alig tölt többet tíz percnél szabadidıs testmozgással. A felnıtt férfiak 41, a nık 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, fıként a fiatal nık között a dohányzók aránya gyorsan emelkedik.

Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószer-fogyasztás. A népesség jelent1ıs részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való magbirkózás képessége, széleskörően elterjedtek a lelki egészség zavarai. A Község Önkormányzata községi egészségtervének helyzetelemzésébıl: Az ország, illetve Röszke lakosságának egészségi állapotával kapcsolatos elemzések megállapításai fıbb vonalaikban megegyeznek. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a feszültséghelyzetek kezelésének elégtelensége a kórkép közös elemei. 4.1. A régió bemutatkozása természeti, kultúrtörténeti értékei: Csongrád-megye Déli részén a Tisza folyó jobb partja közelében fekszik Röszke község. Ezen a tájon az ember már nagyon régen, gyökeresen átalakította a tájat. Sajnos ez a kép nem messze van a valóságtól, hiszen a természetes vegetációnak már csak töredéke maradt meg ezen a tájon. A természeti adottságok döntıen meghatározták az itt élı lakosok életminıségét. 4.2. Röszke földje és népe Röszke Szegedtıl 15 km-re délnyugatra, az E5-ös fıközlekedési út mentén fekvı 3364 fıs (2002) település. Területe 3663 ha, melynek jelentıs része (3200 ha) külterület, sőrőn lakott tanyás térség. A községet Szeged, Domaszék és Mórahalom települések, illetve az országhatár fogja közre. A település átmeneti helyzetben fekszik a Tisza egykori ártere és a Duna-Tisza közi homokhátság között, de kialakulását és fejlıdését alapjaiban meghatározza a Tisza közelsége. A különbözı korok leletei, az újkıkor korai szakaszától bizonyítják, hogy ez a terület folyamatosan lakott volt. Röszkén 1926-tól van önálló anyakönyvezés, majd önálló községgé 1950-tıl vált. Röszke lakó népessége, amely 1970 óta közel hatszáz fıs csökkenést mutat. A változás az öregedı népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy idıben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és 80-as évtizedeket jelentıs elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fıs népességszám-növekedést eredményezett. A külterületi népesség 695 fı (22%). Röszke népesedési adatai 1970-2001 (a KSH népszámlálási adatai alapján) 1970 1970-1980 1980 1980-1990 1990 1990-2001 2001 Lakónépesség 3733 3462 2979 3166 Élvszületés 478 289 320 Halálozás 487 513 559 Vándorlási egyenleg - 262-259 426

A lakosság nem és korcsoport szerinti bontásban 1998-ban Életkor Férfi Nı 0-14 év 275 246 15-39 év 569 499 40-59 év 461 448 60 felettiek 303 433 Összesen 1608 1626 Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás Aktív keresı 993 816 1809 56 Inaktív keresı 280 511 791 24 Eltartott 328 295 623 19 Munkanélküli 58 66 124 3,8 Férfi Nı együtt Összlakosság %-ában Rendszeres jövedelem nélküliek számaránya a lakosság %-ában: 5%. 4.3. Levegıtisztaság-védelmi szempontból meghatározó a mezı-, erdı-, illetve zöldfelület-gazdálkodás. A természeti adottságok közül a domborzati, a talajtani és az éghajlati viszonyok játszanak elsıdleges szerepet a szálló- és ülepedı por képzıdésében. A község területe egy felszíni vizekben szegény, gyér növényborítottsága, enyhén hullámos síkságon terül el, felszínének átlagos relatív reliefje 2 m/km 2. A porszennyezés szempontjából kedvezıtlen, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság közvetlen határán fekszik, így a homokos területekrıl kifújt por a domináló ÉNy-i szelek miatt Röszkén is fokozza a levegı természetes eredető porterhelését. A szántóföldi kiporlásból származó légszennyezés elsısorban a gyér növényborítottság idıszakában jelentıs mértékben növeli a levegı portartalmát, fıként a település nyugati részein. Az utak menti gyomosodás, valamint a gondozatlan telkek által okozott légköri pollenszennyezés. Az allergén gyomok, elsısorban a parlagfő (Ambrosia) felerısítve a szálló por káros egészségügyi hatásait az év egyre hosszabb idıszakában okoz allergiás, légúti megbetegedéseket (asztma, hörghurut, szénanátha). A parlagfő elterjedését figyelı és az igen agresszíven terjedı növény terjedésének megakadályozáséban a helyi civil szervezetek együttmőködnek. A település tisztasága, az illegálisan lerakott hulladékok miatt még kívánni valót hagy maga után. A lakossági tüzelés szezonális légszennyezı. A bel- és külterületi ingatlanok döntı többsége rácsatlakozott földgáz vezetékre, mely a legkisebb mértékő légszennyezı-anyag (CO, NO x ) kibocsátást eredményezi.

4.4. A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. A lakások életkora jól mutatja a település folyamatos, csaknem egyenletes növekedését. A belterületi házak 1950-1960-ig elsısorban vályogból és téglából, majd az 1960-as és 1970-es években blokk téglából épültek. 2001-ben a lakások között elenyészı az egyszobás méret (80 db), inkább a 2 és 3 szobás (579 illetve 486 db) dominál, de jelentıs a négyszobás vagy annál nagyobb lakásméret (231) is. Ez jól megmutatkozik a lakások alapterületében is. Az lakások infrastrukturális ellátottsága jó, a folyamatban levı csatornázás, - jelenleg a település lakosainak kb. 50 %-a rákötött a csatornahálózatra. A településkép szempontjából fontos lenne a települési zöldterületek növelése, a tanyaudvarok fásítása, virágosítása, a szilárd burkolatú utak kiépítése a külterületen. 4.5. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései A település mezıgazdasági jellegébıl következıen sokan növénytermesztéssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoznak. Ebbıl adódón a lakosság körében a mozgásszervi megbetegedések a leggyakoribbak. Második helyen az egyre általánosabbá váló légúti megbetegedések és a por-, illetve pollenallergia áll. Az allergiás megbetegedések leggyakoribb okozója a parlagfő, melynek irtása sok gondot okoz a település számára. Részleges problémát jelent, hogy a külterületi lakosság részben fúrt talajvíz-kutakból nyert vizet fogyaszt, melynek minısége nem mindenben megfelelı. Az orvosi ellátás színvonala jónak mondható: gyermek-, fogorvos és két háziorvosi látja el a község lakosságát. Röszke Község Egészségvédı Egyesülete és több a civil szervezet összefogásával készült el a Települési Egészségterv. (1. Mellékletben.) Az Egészségvédı Egyesület kezdeményezésére megvalósult az Életmód Klub, a Tankonyha program az Általános Iskola számára (4. Mellékletben.), az Egészség Hetek rendezvényei, szőrıvizsgálatok, az allergén gyomnövények elleni akció program és egy ismeretterjesztı, a prevenciót segítı elıadássorozat. Az Egészségvédı Egyesület a cselekvési tervének elkészítéséhez széleskörő lakossági felmérést is végezett. 4.6. Az iskola, mint hely Iskola és környezet bemutatása: Az épületek közül kettı több mint százéves, a fıépület közel negyven éve mőködik jelentısebb felújítás nélkül. Nincs mozgáskorlátozott WC, akadálymentesítés és megfelelı számú és mérető tanterem. A bútorzat fokozott igénybevételnek van kitéve és az ennek megfelelı idıszakos cserék nem valósulnak meg, csak legfeljebb pótlás. Korszerő eszközök vásárlására nincs anyagi lehetıség, csak sikeres pályázat esetén vagy a tárgyi eszközfejlesztés normatíva keretében tudunk évente egy-két szükséges berendezési tárgyat megvásárolni. A tanulói padok és székek nem korszerőek az egészséges testtartás szempontjából. Az ablakok fából készültek, melyek az állagmegóvó festések elmaradása miatt elhasználódtak és funkciójukat csak rossz hatásfokkal, töltik be. A kültéri ajtókat négy éve cseréltük korszerő üvegezésőekre, míg az iskola beltéri ajtói negyvenévesek. A világítás és a főtésrendszer korszerőtlen, elavult. A világítás korszerősítését a 2004. évben tervezzük. Az udvar burkolata elhasználódott, töredezett, néhol balesetveszélyes. Egy kis zöld park teszi kellemesebbé, melyet a környezetvédı szakkör tagja telepítettek pályázati támogatásból. Az udvarra nézı ablakok védırácsai állapotuk miatt szintén balesetveszélyesek. Az iskola rendelkezik korszerő tornateremmel, melynek a felszereltsége megfelelı.

A vízöblítéses WC-k száma elegendı, tisztasági festésük évrıl évre megtörténik. Takarítószert biztosítunk és kisebb karbantartásokat évente megvalósítunk. Az étkeztetés tárgyi és személyi feltétele: A konyha nem felel meg a normáknak. A konyhát vállalkozó üzemelteti, az ebédeltetéshez szükséges felügyeletet az iskola pedagógusai végzik. Tanulói létszám: A 2003. októberi statisztikai adatok alapján 229 gyermek jár iskolánkba. Az intézményben tizenkét tanulócsoport és öt napközis csoport mőködik. 4.7. Szocio-kulturális jellemzık: Általában szakmunkás végzettségő szülık és általános iskolai végzettségő nagyszülık gyermekei tanulnak iskolánkban. Az érettségizett szülık aránya mintegy 15-20 %. A község általános iskoláskorú gyerekeinek 50 %-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Nagy a tanyai lakosság aránya: jelenleg 83 tanyai bérlettel rendelkezı tanulónk van. 4.8. Egészségi állapot: Az egészségfejlesztés legfontosabb tere az iskola. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegő, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı, vagy erısítı módon ható un. rejtett tanterv, mely az iskola mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezet, az emberi viszonyok minısége egyaránt tükrözıdik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplıkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szőkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei: Az egészségi állapotot négy tényezı határozza meg. o Genetikai tényezı o Környezeti tényezı o Életmód o Az egészségügyi ellátó rendszer mőködése. A négy tényezı vizsgálata a Röszkei általános Iskolába. 4.9. Egészségügyi ellátórendszer: Az alapellátást 2 háziorvosi rendelıben 2 háziorvos és 1-1 asszisztensnı végzi. háziorvosi körzet: 1169 fı bejelentett beteg háziorvosi körzet: 1543 fı bejelentett beteg A fogorvosi ellátást egy fogszakorvos végzi a hét minden napján, melybıl egy napon iskola fogászati rendelést tart. Morbitási mutatók, rizikótényezık: o Dohányzók: 60% o Alkoholisták: 5% o Túlsúlyosak 50%

A dohányzók százalékos aránya kiemelkedıen magas az országos 40%-hoz viszonyítva, mégis reálisnak tartható, mert ismeretlen kérdezıkkel, anonim kérdıívre adott válaszokkal jutottunk hozzá. Az iskolában a pedagógusok 13 %-a dohányzik mely azért is figyelemre méltó, mert az elsıdleges megelızést az iskolában kell kezdeni személyes példamutatással. Programunk egyik célkitőzése a pedagógusok bevonása a dohányzás ellenes csoportba. A gyermeklakosság ellátását házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja 1997. december 1- jétıl, 1 gyermekorvos 2 asszisztensnıvel. A praxis létszáma: 550 fı. A tanulók ellátását segíti a családsegítı szolgálat is. Az iskolába beírtak száma 2003. okt.1-én: 239 fı, közülük gondozást igényel: Mentális okokból: 14 fı Szociális okokból: 31 fı Az intézményben balesetet szenvedık száma: 2 fı Az adott tanévben a gyermekorvos által megvizsgált Tanulók száma: 229 fı A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utalt tanulók száma: 63 fı A megvizsgált gyermekeknél talált betegségek, ill. elváltozások: o Scoliosis: 28 fı, kliphosis: 1 fı o Pes planus: 34 fı o Szemészet: 24 fı o Obesites: 42 fı o Hipertónia: 1 fı o Asthma: 13 fı krónikus légzıszervi beteg Alergia asthma: 16 fı összesen 29 fı o Végtagfejlıdési rendellenesség: 1 fı o Kardiológiai: 4 fı o Diabetes mellitus: 1 fı o Urológiai gondozott: 1 fı o Idegrendszeri gondozott: 6 fı Szőrıvizsgálatok eredménye 356 vizsgált gyermeknél (óvodával együtt): Fogszuvasodás: 283 Mozgásszervi elváltozás: 134 Túlsúlyos: 24 Beszéd és részképesség zavar: 34 Krónikus betegség miatt gondozott Keringésszervi: 7 fı Emésztıszervi: 4 fı Légzıszervi: 13 fı Idegrendszeri: 12 fı Szociálisok: 31 fı A 2003. évi szőrések alapján 80 gyermek szorul gyógytestnevelésre elsısorban túlsúly, lúdtalp és gerincproblémák miatt. o Összességében az iskola tanulóinak 72 %-a valamilyen ok miatt gondozott volt az elızı évben. o Átlagos napi betegforgalom: 19 fı nagy évszaki ingadozással. o Anya- és csecsemıvédelmi szolgálat: 2 védınıvel. Szociális ok miatt veszélyeztetett kiskorúak: 30 családban összesen 100 gyermek a gondozott gyermekek 20%-a: o Alkoholizmus: 5 család

o Csonka család: 6 család o Árva: 2 család o Egyéb/szegénység/: 12 család Gyógyszertári ellátás. Helyi patikában 1 gyógyszerésszel és 2 asszisztensnıvel. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: o Az egész lakosságra irányul és együttmőködésre épít, o Az okok feltárására, és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különbözı szereplıivel való együttmőködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) o Az egyén autonómiája érvényesül az egészet befolyásoló döntésben, aktivitásba. 5. A vizsgálat alapján a helyzetértékelésre van szükség. Az egészségfejlesztési stratégia kidolgozásához a szükséglet felmérése az elı feladat. A helyi elemzés következtetéseinek megfontolása az intézményi egészségnevelési program kialakításában azért olyan fontos, mert a mindennapi élet egyik alapvetı színterérıl, a családnak a szereplıirıl szól. A család mindennapi élete, viselkedése, egészségmagatartása például szolgál, sıt tagjai egészségügyi körülményeit alapvetıen meghatározza. Nem készíthetı tehát hatékony program az ezekben a családokban nevelkedı gyermekek, fiatalok számára, a nevelıdı nemzedékek egészségi állapotára, egészségszokásaira vonatkozó alapvetı ismeretek nélkül. Az intézmény egészségtérképének megrajzolása során tehát arra törekedtünk, hogy minél több statisztikai adatot győjtsünk össze a település egészségprogramja által megállapított problémák kapcsán az intézmény tanulóival, dolgozóival kapcsolatban is. A Mellékelt kérdıívek alapján végeztük a felmérést. 2.sz.Melléklet Felmérések eredményei: Tanárok, diákok, szülık véleménye. A szülık által kitöltött kérdıív alapján: elégedettek az iskola egészséges életmódra való nevelésével, az iskolaétkeztetéssel tisztaságával környezetének adottságával az iskola délutáni programjaival megfelelınek találják az iskolában lévı sporttevékenységet az iskola felszereltségét elégedetlenek az iskola építészeti adottságával A tanulók által kitöltött kérdıív alapján: elégedettek

a tornaterem tágasságával, tisztaságával és szépségével a tantermek tágasságával, szépségével az öltözık tisztaságával, biztonságával a folyosók tágasságával, biztonságával, felszereltségével az ebédlı tisztaságával az udvar tágasságával a tanárok segítıkészségével az osztályfınökökkel az iskolai rendezvényekkel, programokkal megfelelınek találják a tantermek biztonságát, tisztaságát, felszereltségét az öltözık tágasságát a mosdók tágasságát, biztonságát, felszereltségét a folyosók tisztaságát az ebédlı tágasságát, felszereltségét az iskolában folyó oktatást elégedetlenek az ebédlı szépségével, biztonságával, szépségével az udvar felszereltségével, biztonságával, szépségével az öltözık, mosdók szépségével 6. Erısségek, gyengeségek, hiányok Erısségeink, Hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése, sorsuk figyelemmel kísérése Tanulói szőrıvizsgálatok elvégzése Serdülıkori problémákkal kapcsolatos tájékoztatás DADA program segítésével a tanulók felvilágosítása a drog, alkohol, dohányzás, AIDS egészségre káros hatásairól Testnevelés órákon is részben kielégíteni a tanulók mozgásigényét, Egészségnevelési modul programunk MELLÉKLETBEN Folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel. Gyengeségeink, Tágabb és szőkebb környezet óvása, szebbé tétele A szabadidıs tevékenységek keretein belül minél több szabadban végezhetı program (túra, kirándulás szervezése) Az egészséges környezet nélkül nincs egészség szemlélet alapozása, alakítása Tanórák keretein belül tudatosítani az egészséges táplálkozás, a helyes életmód, az elegendı mozgás és pihenés szükségességét Empátiakészség fejlesztése, hogy képesek legyenek társaikra figyelni (megérezni, megérteni, elfogadni) Pozitív lelki beállítódás Problémamegoldó képesség módszertanának bıvítése. Hiányaink Önismeret, ennek birtokában önirányító képesség

7. Az egészségnevelési program Az utat meg lehet mutatni, De menni mindenkinek magának kell. Bajza József Az egészségnevelés az egészségfejlesztési stratégia immanens része, az egészségfejlesztés sikerének nélkülözhetetlen eleme. Az egészség az élethez szükséges erıforrás, ezért az egészségnevelés szerves részét kell, hogy alkossa az életre való felkészítésnek. Az iskola olyan elsıdleges színtér, ahol kedvezı lehetıségek kínálkoznak az egészségtámogató magatartási szokások kialakítására. Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: az egészségnevelési tanterv: a tanított tananyag és azok a különféle megközelítések, amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek; legeredményesebben a rejtett tanterv segítségével érhetı el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz; Az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. 7.1. Alapelvek Etikai alapelvek Az egészségnevelés értékítéleteken, világképen alapul. A tanulók szabadon választott viselkedését, attitődjét szeretnénk pozitív irányban befolyásolni, ezért a négy etikai alapelvet figyelembe kell vennünk. Az autonómia tiszteletének elve: Autonóm az az ember aki korlátozások nélkül, minden kényszertıl mentesen, szabadon képes mérlegelni alternatívák között és ennek megfelelıen képes cselekedni. Az egyén autonóm döntései, tettei nem korlátozhatók mindaddig, míg mások autonómiáját nem sértik. Ne árts! Elve: A lehetséges elınyöket és hátrányokat mindig mérlegelni, elemezni, értékelni kell, s csak a kedvezı elıny hátrány programokba szabad belekezdeni. Jótékonyság, hasznosság elve: A lehetséges alternatívák közül mindig azt kell választani, amely a maximális haszon-kár arányt eredményezi. (Ezt az elvet alkalmazzuk olyan morális konfliktusok esetén, amikor két értékrend ütközik.) Az igazságosság elve: Kulcsfontosságú alapelv, melynek célja a szociális igazságosság és az esélyegyenlıség biztosítása. 7.2. Pedagógiai alapelvek Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükbıl fakadó erıvel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.

Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévı ismereteibıl, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Pedagógiai programunkban alapelvként fogalmazódik meg, hogy: Megfelelı módszerekkel, pozitív pedagógiai attitőddel minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet; Olyan szokások és normák kialakítását kell a nevelési hatásokkal elısegíteni, amelyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják. Egészségnevelési programunk alapelve, hogy: Csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. Az egészségnevelési koncepció központi elve az egészséges emberkép. 7.3. Értékek A pedagógiai programban a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Az egyik legfontosabb emberi érték az egyén konstruktív életvezetése, a közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartásformák, tevékenységformák ösztönzése, megerısítése és ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások visszaszorítása, leépítése. Az általunk kiemelt értékek: kreativitás, munka, szellemi képességek, tudás, kíváncsiság, kérdezés, egység, egészség, lelki erı, élet, szeretet, szépség, szabadság, nyitott az újra, rugalmasság, leleményesség, tolerancia, autonómia, önelfogadás, önértékelés, kooperáció másokkal, együttmőködési készség, akaraterı, önuralom. Az iskolai értékszocializációs folyamat nélkülözhetetlen irányítója a pedagógus, aki példamutatásával is tudatosítja az egészség-érték fogalmát a tanulókban és a szülıkben egyaránt. A család, mint háttértényezı, jelentıs módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelı munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyerek számára is nehéz lesz annak értékként való elfogadása. Ezért az egészségnevelési program lényeges eleme a szülıkkel való együttmőködés. 7.4. Célok Életet adni az évekhez, és egészséget adni az élethez. (Népegészségtan) Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja célja, hogy minden magyar állampolgár a lehetı legegészségesebben éljen. A Nemzeti Program az egészséges ifjúságért célul tőzte ki, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvetı színterévé. Községi egészségtervünkben is célként fogalmazódik meg, hogy olyan egészséges életszemlélet és életgyakorlat kialakítására van szükség, melynek nyomán javulnak életesélyeink. Ezért rendkívül fontos az egészséges életmód szerepének tudatosítása és az ezzel kapcsolatos szokásrendszerek kialakítása, megerısítése. Az önkormányzat Közoktatási Minıségirányítási Programja céljai között szerepel, hogy fel kell készíteni az iskolából kikerülı gyerekeket arra, hogy az új helyzetekhez tudjanak alkalmazkodni, legyenek képesek eligazodni az ıket körülvevı világban és problémáikat sikeresen tudják megoldani. Fontos célkitőzésünk az egészséges életmódra való nevelés az iskolában, a mindennapos testmozgás, a szabadidıs- és versenysport feltételeinek a megteremtése. További céljaink:

Tudatosodjon tanítványainkban, hogy mindenki felelıs saját egészségéért. Érezzenek felelısséget döntéseik meghozatalánál, tudatosodjon bennük, hogy cselekedeteiknek következményei vannak. Utasítsák el az egészségre ártalmas életvezetést és idıtöltéseket. Ismerjék meg jobban önmagukat és egymást. Fedezzék fel az élet értékeit és tudjanak örülni neki. Váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a számukra veszélyes élethelyzeteket. Érezzék át a közösséghez tartozás örömét és legyenek tudatában annak is, hogy a társakkal való együttlét milyen veszélyeket rejt magában. Tudjanak érvelni a dohányzás ellen. Ismerjék meg önmaguk megvédésének lehetıségeit és felelısségét, tudjanak nemet mondani. Alakuljon ki bennük az akaraterı és az önuralom, mely képessé teszi ıket a saját sorsuk alakításában való felelısségvállalásra és arra, hogy változtatni tudjanak életmódjukon. Fejlıdjön ki bennük a permanens önnevelés szükséglete. Erısödjön a környezetükért érzett felelısségtudat, hogy felelısséggel alakítsák a maguk és környezetük életminıségét. A célok elérése érdekében a legelsı lépés egy olyan pedagógusokból álló tantestület példamutatása, akik értékként kezelik az egészséget. Ezért is szükséges minden pedagógust felkészíteni az egészségnevelési feladatokra.

7.5. Az Általános Iskola küldetése, hitvallása: Az élet meghosszabbításának a titka, hogy meg ne rövidítsük. Móra Ferenc Az egészségnevelési koncepció központi elve az egészséges emberkép. Iskolánk igyekszi az egészség érték programnak megfelelni. A szociálisan hátrányos és nehézségekkel küzdı gyerekek hátrányát igyekszik csökkenteni. Különös figyelemmel leszünk a különösen nehéz szociális helyzetben, sérült és nehéz helyzetben lévı tanulók segítésére. Az iskolai tanórán és tanórán kívül, alapfeladataink közt kiemelt szerepet kap a tanulók figyelmének felhívása az egészséges életmód megtartásának fontosságára. Legyen a szabadidı eltöltése mindenkor egészség megırzı, vagy fejlesztı program. Az egészség megırzı munka során be kívánjuk vonni a szülıi szervezeteket, a település munkahelyeinek aktivistáit, a településen mőködı Röszkei Egészségvédı Egyesületet, a tantestület minden tagját, az iskola minden dolgozóját. 7.6. Az iskola, mint az egészségfejlesztés legfontosabb eszköze: Az iskolában a tanulók sok évet töltenek, ezért ebben az idıszakban lehet érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlesztésükre, mely majd meghatározza a késıbbi szokásaikat. Az iskola hatása többrétegő. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı, vagy erısítı módon ható un. rejtett tanterv, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezet, az emberi viszonyok minısége egyaránt tükrözıdik. Tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak, azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 7.7. Az egészségnevelési feladataink: Ismeretek hiányában nem várható el az öntevékenység, sem a pozitív attitőd, sem a kívánt magatartás. Ezért rendkívül fontos, hogy tanítványaink megismerjék az egészséges életmód összetevıit és jelentıségüket az egészség fenntartásában. Egészségnevelési feladataink: Életminıség Személyi higiéné Egészséges táplálkozás Mozgás (Fizikai terhelés) Stresszkezelés, stressztőrés Baleset megelızés Kiegyensúlyozott szexualitás Nem dohányzás Mérsékelt alkoholfogyasztás Drogtagadás Idıben történı orvoshoz fordulás, a szőrıvizsgálatokon való részvétel.

Lelki egészség védelme, mentálhihiéne,, személyiségfejlıdés, a tanácsok elfogadása, az együttmőködés Az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem Életminıség: az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. elısegítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, és az eredményes tanulást. alakítsuk ki és erısítsük meg az együttmőködést a pedagógiai, és az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola környezete egészségesebb legyen. alakítsunk ki a helyi egészségügyi szolgáltatások szakembereivel az együttmőködést, vegyünk részt hasonló témájú közös programokban. elısegítsük, hogy iskolánkban olyan oktatási-nevelési gyakorlat folyjon, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetıséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erıfeszítést. Személyi higiéné Kisgyermekkortól kezdve a családban alakul ki. Ennek a szükségletét tovább kell erısíteni az iskolában. Aki igényes a tisztaságra, az fontosnak tartja az egészséget is. tudatosítjuk a tanulókban a testi higiénia fontosságát, a testápolás elmulasztásának kockázatát, és biztosítjuk a testápolás lehetıségét, pl. testnevelési órák után, étkezés elıttután, WC használat elıtt-után, Egészséges táplálkozás A táplálkozás hibái arányaiban helytelen táplálkozás, hiányállapotok vagy túltáplálás formájában jelentkezhetnek. A helyes táplálkozás az egyik legfontosabb eszköz az optimális testi és szellemi fejlıdés biztosításához, az egészség megırzéséhez, fejlesztéséhez. A kialakult, berögzıdött szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. A tudatos és helyes táplálkozás kialakítása erısíti a szervezet védekezırendszerét, az immunrendszert, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek Az étkezést biztosító akár iskola, akár vállalkozó a kornak megfelelıen, szakmailag bizonyíthatóan- állítsa össze az étlapot. Erre vonatkozóan az iskola kijelöli, hogy ez hogyan történik és ezt hogyan ellenırzi. Legyen képzett az élelmezésvezetı az iskolában. Ha ezt nem tudjuk megoldani, lehet ez a fejlesztési terv része. Meg kell jelölni, hogy ki és hogyan ellenırzi az étlap összeállítást. (Bár nem része az egészségfejlesztési feladatoknak, de meg kell határozni, hogy milyen a konyha állapota, mennyire felel meg a korszerő étkezésnek és a gyerekek milyen körülmények között étkeznek és mivel?) Be kívánjuk vezetni a dietetikus tanácsadói közremőködését. Kezdetben csak választási lehetıségként tálalható lenne a mai modern étkezésnek megfelelı ebéd. Tapasztalatok mutatják, hogy a gyerekek fogékonyak az újra, ha az ízletes, esztétikus formában van tálalva. Jelenleg nincs mód egyes beteg gyermekek étkeztetésére, ezt meg kell oldani. Osztályfınöki órák keretében dietetikus tart majd felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával. Mindez a szülık és a pedagógusok egészségfejlesztéséhez is elengedhetetlen.

az életkornak megfelelı mennyiségő és minıségő táplálék biztosítása, pl. fehérjében gazdag, szénhidrátban és zsírban szegény étrend, káros táplálkozási szokások tudatosítása, otthonról hozott negatív minták korrigálása, az egészséges étkezésre, a testedzésre és a szabadidı hasznos eltöltésére, a lelki egészség fejlesztésére fektetünk hangsúlyt, rendszeresség és tudatosság kialakítása, pl. mindig azonos idıpontban történjen az étkezés, és kultúrált körülmények között, Megfelelı mozgás, fizikai terhelés A sport a helyes életmód kialakításába, az egészségmegırzésében, a betegségek megelızésében tölt be fontos szerepet. Az iskolasport magába foglalja az iskola tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórán és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet éppen úgy mint az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést és a játékokat, versenyeket, mozgásos alkalmakat. Civilizációs betegség a mozgásszegény életmód, a kényelmesedı élet testsilányító hatásának tudatosítása, Egészségünk fenntartása szempontjából rendkívül fontos, hogy a mindennapos mozgás igénye szükségletté váljon, így elkerülhetjük szervezetünk ellustulását, izületeink idı elıtti kopását. A megfelelı mozgás segíti a testi-lelki egészség megırzését, az arányos testalkat kialakulását és megtartását, alapvetı igényt kell kialakítanunk a mindennapos testmozgásra, mind tanórai, mind a tanórán kívüli sportolási lehetıségekkel, Stresszkezelés, stressztőrés A stresszsorok különbözı reakciókat váltanak ki a szervezetünkbıl. Csak akkor tudunk egészségesek maradni, ha alkalmazkodunk a megterhelésekhez. Az egészségmegtartást nagymértékben befolyásolja a problémamegoldó készség mértéke. Minél szélesebb problémamegoldó spektrummal rendelkeznek tanulóink, annál nagyobb az esélye annak, hogy a keletkezett feszültségeket nem rizikómagatartások segítségével próbálják meg csökkenteni. Baleset-megelızés A balesetveszélyes helyzetek megbeszélése, a felvilágosítás a szülık és a pedagógusok közös feladata. A példamutatás és az ésszerő korlátok tudatosítása rendkívül fontos. A balesetek nagy része az egészségvédı, felelısségteljes magatartás kialakításával elkerülhetı. Kiegyensúlyozott szexualitás Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a szexualitás, mint az egyik alapvetı emberi érzés, amivel helyesen kell élni. A szexualitás nem kizárólag egészségügyi téma, a család és az iskola segítsége is nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szexualitás elfogadásában. a szexuális nevelést az érzelmi nevelésen keresztül közelítjük meg. Hangsúly fektetünk a felelısségérzet kialakítására, pl. elıadásokat, fórumokat szervezünk, ahol a tanulók válaszokat kapnak kérdéseikre. Törekszünk az életkornak megfelelı szexuális felvilágosításra, Nem dohányzás Információátadással, attitődformálással, magatartás-átalakítással érhetjük el a visszautasítást, a tagadást a dohányzással szemben. A tiszta levegıhöz való jog alapvetı emberi jog, de a dohányosokkal szembeni toleranciával is foglalkoznunk kell.