KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.563/17/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Grontmij Canor Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft. (1125 Budapest, Nógrádi u. 8., képviseli: György Ügyvédi Iroda, Dr. György Péter ügyvéd 1136 Budapest, Balzac u. 39., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Tisza-tavi Régió Hulladéklerakóit Rekultiváló Egycélú Önkormányzati Társulás (5350 Tiszafüred, Fő út 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Megbízási szerződés a Tisza-tavi Régió hulladéklerakóit rekultiváló egycélú Önkormányzati Társulás tagtelepüléseinek települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja tárgyú projekt megvalósításához szükséges FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri tevékenység ellátására. tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. (1) bekezdését és a 90. (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó 2011. március 24- én feladásra került ajánlati felhívása 2011. március 29-én került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 61-099023 szám alatt. Ajánlatkérő a felhívását egy alkalommal módosította, amelyre vonatkozó 2011. május 3-án feladásra került hirdetménye 2011. május 9-én került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában iktatószámon. A pályázat a KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0014. számú projekt keretén belül valósul meg. Az ajánlati felhívás egyebek mellett az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: A II.2.1) pontban adta meg a közbeszerzés teljes mennyiségét: A Tisza-tó térségében négy megyében összesen 29 településen 32 települési hulladéklerakó felszámolásával, illetve helyben történő rekultivációjával (3 vállalkozási szerződés keretében) kapcsolatos építési munkák FIDIC Piros könyv (2005. januári második, átdolgozott magyar nyelvű kiadás) szerinti mérnöki és műszaki ellenőri feladatok teljes körű ellátása. A kivitelezés becsült értéke nettó 2.038.296.000.- HUF + ÁFA. A kivitelezés megvalósításának tervezett időtartama 660 nap. A mérnök a 24 hónapos jótállási időtartam alatt köteles rendelkezésre állni. Áfa nélkül 83.144.950.-HUF A szerződés teljesítési határideje a szerződéskötéstől számított 1390 nap. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában közölte a műszaki, illetve szakmai alkalmasságra vonatkozó előírások között az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében az alábbiakat: M/2. Azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezése, végzettségének és képzettségének ismertetése, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetése, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek. Ahol elvárás ott az érvényes szakértői jogosultságot igazoló határozat másolata is csatolandó, kivéve a Kbt. 20. (7) bekezdése szerinti esetben. A szakemberek bemutatása során a képzettséget alátámasztó önéletrajz, a szakemberek végzettségét igazoló dokumentumok, valamint az adott
3 szakemberek által a nyelvismeret és rendelkezésre állás tekintetében aláírt nyilatkozatok csatolandók. (Kbt. 67. (3) bekezdés d) pont). A fenti előíráshoz kapcsolódó alkalmassági minimumkövetelmény szerint alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a szerződés teljesítésére amennyiben M/2) együttesen nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel: F) Projekt koordinátor (1 fő) 1 fő felsőfokú, Környezetmérnök végzettségű szakember, aki legalább 1 db környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó referenciával és középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Az ajánlati felhívás IV.2.1) pontjában rögzítette az ajánlatkérő, hogy a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat a következő részszempontok és súlyszámok meghatározásával. 1. Ajánlati ár (nettó Ft) - súlyszám 80 2. Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata - súlyszám 60 2.1. Kockázatkezelés, költségmenedzsment - súlyszám 40 2.2. Erőforrásallokáció - súlyszám 20. Az ajánlati felhívás IV.3.4) pontja rögzítette a 2011. május 11-i ajánlattételi határidőt. A további információkat tartalmazó VI.3) pont 13. pont szerint az ajánlatkérő a Kbt. 83. -a szerint biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, a 15. pont szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. június 3. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja pedig az eredményhirdetést követő 11. nap. A 26. pontban az ajánlatkérő rögzítette, hogy az adható pontszám: 1-10. Az első részszempont a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlás (2010. évi, 152. szám) alapján a III. A1. ba) módszer szerint, míg a 2. bírálati szempont a dokumentációban részletezettek alapján a III.B1. módszer alapján kerül értékelésre. Az értékelés részletes ismertetése a dokumentációban olvasható. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót a műszaki leírást a szerződéstervezetet és a mellékleteket. A dokumentáció 9. oldalától ismertette az ajánlatkérő a bírálattal kapcsolatos részletes rendelkezéseit a következők szerint: 2. Résszempont- Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata Ezen résszempont értékelése alszempontok alapján történik, az alábbiak szerint:
4 2.1 Alszempont - Kockázatkezelés, költségmenedzsment. 1)Ajánlattevő megfelelően mérte-e fel a projekt megvalósítása során prognosztizálható kockázatokat 2)Hogyan próbálja meg Ajánlattevő csökkenteni a váratlan, a projekt megvalósítására negatív hatású események bekövetkeztét: 3)A kockázatok csökkentésére megfelelő-e a teljesítés minőségbiztosítása 4)Az esetleges viták elkerülése és rendezésére megfelelő módszert kidolgozott-e, illetve a vállalkozói követelésekkel kapcsolatos viták rendezésében hogyan kíván bekapcsolódni idő és költséghatékonyságot véve a Szerződés 6. Útmutató a változtatásokhoz és a vállalkozási követelések kezeléséhez című melléklete alapján. 2.2 Alszempont - Erőforrás allokáció Erőforrás allokáció 1)Van-e az ajánlatban a rendelkezésre álló információk alapján elkészített mérnöki ütemezés, reális és logikus-e a feladatok sorrendje, munkaintenzitása és tervezett időtartama. 2)A javasolt ütemezés és erőforrásallokáció biztosít a szükség szerint szakmai jelenlétet az építési területen. 3)A munkaterületektől távoli munkavégzés tervezése milyen hatékonyan segíti a projekt és szerződés időbeli teljesítését Pontkiosztás Részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra: 10 pont Nem specifikusan részletezve, általánosságban illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra: 5 pont Nem, hibásan, vagy rendkívül hiányosan kerül bemutatásra: 0 pont Pontkiosztás Részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra: 10 pont Nem specifikusan részletezve, általánosságban illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra: 5 pont Nem, hibásan, vagy rendkívül hiányosan kerül bemutatásra: 0 pont 4)A mérnöki szerződés teljesítésének ütemezése megfelelően jeleníti-e meg a párhuzamos szerződések kezelését és független mérnöki felügyeletét. Az alszempont esetén kapott összpontszámot 4-el elosztva alakul ki az ajánlat
5 alszempont szerinti pontszáma. A pontozás két tizedes jegy pontossággal történik. A rész-szempontra maximálisan szerezhető súlyozott pontszámok alszempontonként: Alszempont Maximálisan Súlyszám Súlyozott pontszám 2.1 10 40 400 2.2 10 20 Összesített maximális pontszám: 200 600 A szakmai ajánlat tartalma Ajánlatkérőnek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a mérnök feladatok meghatározása megfelelő minőségben és az adott projektre hangoltan történjen. Erre való tekintettel ajánlattevőknek el kell készíteni a mérnök feladatok ellátására vonatkozó elképzeléseiket tartalmazó szakmai ajánlatukat. Az ajánlattevőnek be kell mutatnia, hogy milyen konkrét intézkedésekkel fogják biztosítani a projekt zökkenőmentes megvalósítását, és milyen komplex átfogó javaslatokat tesznek az esetleges problémák kezelésére. Ajánlattevőnek minél részletesebben és körültekintőbben kell bemutatni a feladatokat, azok logikai sorrendjének megfelelően, hogy miképpen tervezik elvégezni a mérnök tevékenységeket, részletesen ismertetni kell az esetlegesen előforduló problémákat és azok megoldására, illetve elkerülésére is javaslatokat kell tenniük. A szakmai ajánlat elkészítésének célja a szolgáltatás I. osztályú minőségben történő nyújtása - ezáltal a projekt zökkenőmentes megvalósítása - a pályázati előírások és a Támogatási Szerződésben vállaltak maradéktalan betartása és a projekt zavartalan, minden előírásnak megfelelő lezárása. Az ajánlattevőnek szakmai ajánlatában ki kell dolgoznia és jól elkülönített módon be kell mutatnia az alábbi pontok szerint, hogy milyen módon, hatékonyság- és kohéziónövelő módszerekkel fog eljárni szakmai munkájában a szerződés teljesítése során a szerződés céljainak elérése érdekében. Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata /bírálati részszempont/ az alábbi alszempontok bemutatásán keresztül: Kockázatkezelés, költségmenedzsment /alszempont/ A szerződés végrehajtása során felmerülő, a projekt határidőben (a csatolt ütemtervnek megfelelően), az előírt minőségben és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezeten belül történő való megvalósítását veszélyeztető kockázatok ismertetése általánosságban, a konkrét műszaki tartalom és pénzügyi adatoktól elvonatkoztatva, azon stratégia és taktika bemutatásával, hogy ajánlattevő hogyan kívánja kezelni ezen hármas követelményrendszerben rejlő kockázatokat. Meg kell adni milyen figyelmet fordít a teljesítés minőségbiztosítására a kockázatok kezelése érdekében.
6 Részletesen ki kell fejteni a jelen beruházásnál várható, a hazai rekultivációs beruházásokra a múltbeli tapasztalatok alapján jellemző problémákat és azok előfordulásának valószínűségét a jelen beruházásra meghatározni. Végig kell vezetni a beruházás megvalósításához kapcsolódó összes szerződés lehetséges kockázatait, illetve a számba vett problémák bekövetkezése esetén azok komplex hatásait illetve megoldási javaslatokat kell megfogalmazni. Külön ki kell térni a vállalkozói követelések kezelésénél arra, hogy kívánja-e hogy, hogyan, milyen saját módszerrel, eszközökkel kívánja ajánlattevő a FIDIC szerződések általános feltételei és a közreműködő szervezet által készített útmutató figyelembevétel, nyomon követni és kezelni az építési vállalkozók szokásos költségmegtakarítási lehetőségeit és érvényesíteni a vállalkozói követelésekkel szemben, illetve azok részbeni ellentételezésére. Ezzel mutatja be ajánlattevő általános kockázatkezeléssel kapcsolatos tapasztalatát a mérnöki projektek gyakorlati megvalósításában. Erőforrásallokáció /alszempont/ Ajánlattevő a rendelkezésre álló információk alapján készítse el a mérnöki szolgáltatásra vonatkozó lehetséges munkaütemezést. Az ütemtervben szerepeljen a tevékenységek közötti logikai kapcsolatok és azok becsült időtartama, a teljes erőforrásallokáció, illetve a projekt kritikus útvonala. Az ütemterv elkészítésekor különös figyelemmel kell lenni a projekthez kapcsolódó szerződésekre illetve ezek esetleges egymásra és a teljes beruházásra gyakorolt hatásaira. Ajánlattevő mutassa be, hogy a mérnök tevékenység javasolt ütemezésében hogyan biztosítják a szükség szerinti jelenlétet egyrészt az építési munkaterületeken másrészt, hogy a munkaterületektől távoli munkavégzés során milyen módszerekkel, eszközökkel illetőleg erőforrásokkal támogatják a szerződés teljesítését. Az összes alszempont esetében értékelésre kerül, hogy ajánlattevő a szakmai ajánlat kidolgozásakor a környezet védelem (horizontális vállalások) szempontjait hogyan, és milyen súllyal veszi figyelembe. Az ajánlattételi határidőig az alábbi ajánlatok érkeztek: 1. Tisza-Tó Mérnök Konzorcium (Tagjai: Utiber Közúti Beruházó Kft., Országos Vízügyi Beruházó Mérnöki Konzulens és Tervező Kft., KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft.) ajánlati ár: 48.440.510.-Ft+Áfa 2. Jász Konzorcium (Tagjai: AGROINVEST Zrt., Vituki Nonprofit Kft. ajánlati ár: 59.856.850.-Ft+Áfa 3. EUCON Konzorcium (Tagjai: EUROUT Mérnök Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft.) ajánlati ár: 48.733.840.-Ft+Áfa
7 4. Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. ajánlati ár: 59.772.000.-Ft+Áfa 5. Grontmij Canor Beruházó, Tervező és Szolgáltató Kft. (kérelmező) Ajánlati ár: 47.000.000.-Ft +Áfa 6. METRÓ Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. ajánlati ár: 68.224.000.-Ft+Áfa Kérelmező ajánlatában a 2.1. és a 2.2. értékelési alszempont szerinti struktúrát követte a szakmai ajánlat. Az ajánlat 3. oldalán közölte, hogy ajánlata egyes részei egységes egészet képeznek, így az egy-egy értékelési szemponthoz tartozó tartalmi elemek nem feltétlenül és kizárólag a megfelelő című alfejezetben találhatóak. Ahol különösen nagy mértékű átfedés van a különböző értékelési szempontok szerinti tartalomban, ott ezt külön is jelzi. Az ajánlat 13-14. oldalain táblázat szerepelt a kockázatok lerakóhelyenkénti bemutatásáról. A kockázatkezelés 2. alszempontja vonatkozásában az ajánlat 15 25. oldalain fejtette ki az egyes kockázatok csökkentésével kapcsolatos teendőket. Az ajánlat 58. oldalán ábrát szerepeltetett a rekultiválandó lerakók elhelyezkedése a rekultiváció típusának megjelölésével, kiemelve a Natura 2000 területeket. Az ajánlat 70-77. oldalain csatolt táblázat a kockázatkezelésre tett javaslatokat táblázatos formában mutatta be, a felelős személyeket nevesítve tartalmazta. Ezen a részen belül szerepelt a teljesítés minőségbiztosítása, mint a kockázatok csökkentésének eszköze. Az ajánlat 46-50. oldalain a 2.4. pont volt a viták elkerülése és rendezése. A 3. pont alatt a 43. oldaltól a 61. oldalig a szakmai ajánlat az erőforrás allokációra vonatkozó része szerepelt. A nyertes ajánlattevő ajánlatának I. fejezete volt a kockázatok felmérése és kezelésük, költségmenedzsment, az ajánlat 34-59. oldaláig. A II. fejezet az erőforrás allokáció volt, amelyet a 61. és a 63. oldalon csatolt táblázatban mutatott be. Az ajánlat 583. oldalán került csatolásra N.Á. szakmai önéletrajza. A végzettségre vonatkozóan 2000-2005. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök (Környezetvédelmi szakirány) Mezőgazdaság - és Környezettudományi Kar Gödöllő került megnevezésre. Csatolásra került az egyetemi oklevél is a Szent István Egyetem Mezőgazdaságés Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, környezetgazdálkodási agrármérnöki szak vonatkozásában.
8 2011. június 14-én hiánypótlásra került sor. 2011. június 24-én ajánlatkérő tájékoztatta ajánlattevőt, hogy az eredményhirdetés időpontját 2011. július 22- ére módosítja. Ajánlatkérő 2011. június 27-én indokolást kért ajánlattevőktől. Az eredményhirdetésre a kitűzött időben sor került. Az összegezés szerint érvényes ajánlatot tett a Tisza-Tó Mérnök Konzorcium, a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., Grontmij Canor Beruházó, Tervező és Szolgáltató Kft., METRÓ Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. Érvénytelennek nyilvánította az ajánlatkérő a Jász Konzorcium és az EUCON Konzorcium ajánlatát. Nyertes ajánlattevőként a Tisza-Tó Mérnök Konzorciumot hirdette ki 1328,4 pontszámmal. A Grontmij Canor Kft. összpontszáma 1200 pont volt, amely a második legkedvezőbb ajánlat volt. A Tisza-Tó Mérnök Konzorcium a 2. bírálati részszempontra 550 pontot kapott. A Grontmij Canor Kft. a 2. bírálati részszempontra 400 pontot kapott. Az összegezés a 2. bírálati részszempont vonatkozásában a 2.1. és 2.2. bírálati alszempont tekintetében a pontszámot és a súlyozott pontszámot tartalmazta. Kérelmező 2011. július 26-án iratbetekintésen megnézte a nyertes ajánlatot, majd 2011. július 26-án előzetes vitarendezéssel fordult ajánlatkérő felé, melyre ajánlatkérő 2011. augusztus 1-én elutasító választ adott. A vitarendezés során küldte meg az ajánlatkérő a kérelmező kérésére a pontozást tartalmazó táblázatot, amely az alszempontok egyes szempontjaira adott pontokat tartalmazta a nyertes és a kérelmező vonatkozásában az alábbiak szerint: Szempontok 2.1. alszempont: Kockázatkezelés, költségmenedzsment 1) Ajánlattevő megfelelően mérte-e fel a projekt megvalósítása során prognosztizálható kockázatokat: 2) Hogyan próbálja meg ajánlattevő csökkenti a váratlan, a projekt megvalósítására negatív hatású események bekövetkeztét: 3) A kockázatok csökkentésére megfelelő-e a teljesítés minőségbiztosítása: Grontmij Canor pontszáma 25/4 = 6,25 6,25*40 = 250 Tisza-Tó Mérnök Konzorcium pontszáma 35/4 = 8,75 8,75*40 = 350 10 10 5 10 5 10 4) Az esetleges viták elkerülésére és rendezésére 5 5
9 megfelelő módszert kidolgozott-e, illetve a vállalkozói követelésekkel kapcsolatos viták rendezésében hogyan kíván bekapcsolódni és eljárni az idő és költséghatékonyságot figyelembe véve, a Szerződés 6. Útmutató a változtatásokhoz és a vállalkozási követelések kezeléséhez című melléklete alapján: 2.2. alszempont: Erőforrásallokáció 1) Van-e az ajánlatban a rendelkezésre álló információk alapján elkészített mérnöki ütemezés, reális és logikus-e a feladatok sorrendje, munkaintenzitása és tervezett időtartama: 2) A javasolt ütemezés és erőforrásallokáció biztosítja-e a szükség szerinti szakmai jelenlétet az építési munkaterületeken: 3) A munkaterületektől távoli munkavégzés tervezése milyen hatékonyan segíti a projekt és a szerződés időbeli teljesítését: 4) A mérnöki szerződés teljesítésének ütemezése megfelelően jeleníti-e meg a párhuzamos szerződések kezelését és független mérnöki felügyeletét: 30/4 = 7,5 7,5*20=150 40/4 = 10 10*20=200 5 10 10 10 5 10 10 10 Összesen: 400 550 Az ajánlatkérő megküldte a kérelmező részére Az ajánlatok összefoglaló szakmai értékelése című dokumentumot is. Tisza-tó mérnöki Konzorcium értékelése a vitatott pontokkal kapcsolatosan: Szempontok Pontkiosztás pontszáma Összesen: 35/4 = 8,75 Súlyozott pontszám 8,75 * 40 = 2.1. alszempont: Kockázatkezelés, költségmenedzsment 2) Hogyan próbálja meg ajánlattevő csökkenteni a váratlan, a projekt megvalósítására negatív hatású események bekövetkeztét: 3) A kockázatok csökkentésére megfelelő-e a teljesítés minőségbiztosítása: 4) Az esetleges viták elkerülésére és rendezésére megfelelő módszert kidolgozott-e, illetve a vállalkozói követelésekkel Részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra. A kezelési stratégia megoldást ad a felmerülő kockázatok csökkentésére, külön kiemelve a projekt során esetlegesen előforduló kockázatokat, az egyes lerakókra külön is kitér, Részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra (10 pont): Ajánlattevő részletesen, kivitelezési helyszínenként bemutatja a minőségbiztosítási feladatokat a projekt megvalósítása során Nem specifikusan részletezve, általánosságban, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. Ajánlattevő csak általánosságban mutatja be az intézkedéseket a viták megelőzése, rendezése érdekében 350 10 10 5
10 kapcsolatos viták rendezésében hogyan kíván bekapcsolódni és eljárni az idő és költséghatékonyságot figyelembe véve, a Szerződés 6. Útmutató a változtatásokhoz és a vállalkozási követelések kezeléséhez című melléklete alapján. 2.2. alszempont: Erőforrásallokáció Összesen: Súlyozott pontszám 40/4 = 10 10 * 20 = 200 1) Van-e az ajánlatban a Részletesen az adott projektre aktualizálva 10 rendelkezésre álló helyesen kerül bemutatásra (10 pont). információk alapján Az ütemterv részletesen bemutatja a feladatokat, elkészített mérnöki tevékenységeket, a szükséges időráfordítást és ütemezés, reális és humánerőforrást, eszközigényt azonos logikus-e a feladatok táblázatban, amely egyértelművé teszi minden sorrendje, tevékenység és szakember kapcsolatát a projekt munkaintenzitása és során. tervezett időtartama: 2) A javasolt ütemezés és Részletesen az adott projektre aktualizálva 10 erőforrásallokáció helyesen kerül bemutatásra Az ütemterv biztosítja-e a szükség megfelelően tartalmazza a szakmai jelenlétet szerinti szakmai jelenlétet biztosító résztvevőket. az építési munkaterületeken: 3) A munkaterületektől Részletesen az adott projektre aktualizálva 10 távoli munkavégzés helyesen kerül bemutatásra Ajánlattevő az tervezése milyen ütemtervben megfelelően bemutatja a távoli hatékonyan segíti a munkavégzés (támogató tevékenységek, stb.) projekt és a szerződés időbeli teljesítését: lehetőségeit, valamint az ehhez szükséges tárgyi feltételeket. 4) A mérnöki szerződés Részletesen az adott projektre aktualizálva 10 teljesítésének ütemezése helyesen kerül bemutatásra Az ütemterv megfelelően jeleníti-e meg a párhuzamos szerződések megfelelően kezeli a párhuzamos szerződések esetén felmerülő mérnöki feladatokat. kezelését és független mérnöki felügyeletét: Összesen: súlyozott pontszám 550 A Grontmij Canor Kft. (kérelmező) értékelése a vitatott szempontokban: Szempontok pontszáma 2.1. alszempont: Kockázatkezelés, Összese: Súlyozott pontszám 25/4=6,25 6,25*40=250 költségmenedzsment 2) Hogyan próbálja meg Nem specifikusan részletezve, általánosságban, 5
11 ajánlattevő csökkenteni a váratlan, a projekt megvalósítására negatív hatású események bekövetkeztét: 3) A kockázatok csökkentésére megfelelő-e a teljesítés minőségbiztosítása: illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. A kezelési stratégia részletes, azonban általános, bármely kivitelezési tevékenységre alkalmazható. Nem specifikusan részletezve, általánosságban, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. Ajánlattevő csak felületesen mutatja be a minőségbiztosítási feladatokat az adott projekt megvalósítása során. 5 4) Az esetleges viták elkerülésére és rendezésére megfelelő módszert kidolgozott-e, illetve a vállalkozói követelésekkel kapcsolatos viták rendezésében hogyan kíván bekapcsolódni és eljárni az idő és költséghatékonyságot figyelembe véve, a Szerződés 6. Útmutató a változtatásokhoz és a vállalkozási követelések kezeléséhez című melléklete alapján. 2.2. alszempont: Erőforrásallokáció 1) Van-e az ajánlatban a rendelkezésre álló információk alapján elkészített mérnöki ütemezés, reális és logikus-e a feladatok sorrendje, munkaintenzitása és tervezett időtartama: 2) A javasolt ütemezés és erőforrásallokáció biztosítja-e a szükség szerinti szakmai jelenlétet az építési munkaterületeken: 3) A munkaterületektől távoli munkavégzés tervezése milyen hatékonyan segíti a projekt és a szerződés Nem specifikusan részletezve, általánosságban, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra (5 pont). Ajánlattevő csak általánosságban mutatja be az intézkedéseket a viták megelőzése, rendezése érdekében. Összesen súlyozott pontszám 30/4 = 7,5 7,5 * 20 = 150 Nem specifikusan részletezve, általánosságban, 5 illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra Az ütemterv számos olyan tevékenységet tartalmaz, amely nem lehet része jelen szerződésnek (pl. előkészítési tevékenységek), egyébként részletes, de nagyon általános. Részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra. Az ütemterv megfelelően tartalmazza a szakmai jelenlétet biztosító résztvevőket. Nem specifikusan részletezve, általánosságban, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra Ajánlattevő nem ismerteti a munkaterületektől távoli munkavégzés eseteit a projektre vonatkozóan, csak általánosságban ábrázolja az 5 10 5
12 időbeli teljesítését: ilyen jellegű munkavégzés sémáját. 4) A mérnöki szerződés Részletesen az adott projektre aktualizálva 10 teljesítésének ütemezése helyesen kerül bemutatásra Az ütemterv megfelelően jeleníti-e meg a párhuzamos szerződések megfelelően kezeli a párhuzamos szerződések esetén felmerülő mérnöki feladatokat. kezelését és független mérnöki felügyeletét: Összesen: súlyozott pontszám 400 A további érvényes ajánlatok értékelési táblázata is a 10, 5 és 0 pontokat tartalmazta. A pontkiosztás tekintetében az ajánlatkérő azt rögzítette 5 pont esetén, hogy nem specifikusan részletezve, általánosságban, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. Ajánlattevő felületesen és nagyon általánosan mutatja be a vonatkozó intézkedéseket. A konkrét projektre való hivatkozások teljes mértékben hiányoznak. Kérelmező 2011. augusztus 10-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Kérte a jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárás során hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére való kötelezését az alábbi indokok szerint: 1. A nyertes ajánlattevő ajánlatában nem igazolta az ajánlati felhívás III.2.3. M/2. F) pontja szerint az alkalmasságát a projekt koordinátor (1 fő) 1 fő felsőfokú, környezetmérnök végzettségű szakember tekintetében. Kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlatban szereplő N.Á. végzettsége az ajánlati felhívásban meghatározottakkal nem egyenértékű, tekintettel arra, hogy végzettsége Okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök. Előadta, hogy mind a környezetmérnök, mind a környezetgazdálkodási agrármérnök külön-külön, önállóan akkreditált szak, és ez a két szak egymás mellett, külön-külön futó képzésként megtalálható, pl. a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán. A magyar akkreditációs bizottság és pl. a Szent István Egyetem is kifejezetten megkülönbözteti egymástól ezt a két szakot, és nem tekinti őket azonosnak. Önmagában az a tény, hogy a vitarendezésre adott válaszában az ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy egyenértékűnek fogadta el a környezetmérnök, és a környezetgazdálkodási agrármérnök végzettséget, nem jelenti azt, hogy a nyertes ajánlattevő teljesítette volna az ajánlati felhívásban rögzített kritériumot. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (1) bekezdésében foglaltakat. A jogorvoslati tárgyaláson csatolt egy 11 felsőoktatási intézményt tartalmazó listát azokról főiskolákról és egyetemekről, ahol környezetmérnöki képzés folyik. Második kérelmi elemében a kérelmező azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő
13 tévesen értékelte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő és kérelmező szakmai ajánlatát. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem alkalmazta következetesen, illetve helyesen az ajánlati dokumentációban rögzített objektív értékelési szempontokat. Minden egyes alszempont esetén rögzítésre került, hogy a szakmai ajánlat csak akként kerül pontozásra, hogy amennyiben részletesen az adott projektre aktualizálva helyesen kerül bemutatásra, akkor 10 pontot, ha nem specifikusan részletezve, általánosságban illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra, akkor 5 pontot, ha nem, hibásan, vagy rendkívül hiányosan kerül bemutatásra, akkor 0 pontot kap. A bírálat során ezért ajánlatkérőnek nem volt mérlegelési lehetősége: l. annak eldöntésében, hogy mennyire találja részletesnek az ajánlatot, így nem tehetett különbséget a jobban és kevésbé projekthez szabott ajánlatok között. Ha az adott szempontban a szakmai ajánlat tartalma igazolhatóan figyelembe vette a tárgyi projekt egyedi sajátosságait, tovább ez a szempont nem volt mérlegelhető, az alszempontra 10 pontot kellett (volna) adni; 2. annak eldöntésében, hogy a fentiek teljesítése (azaz projektre szabott ajánlat) esetén csak egyértelmű hiányosságok esetén sorolható az ajánlat az 5 pontos kategóriába; 3. annak eldöntésében, hogy ha egy kérdéskört az ajánlat tartalmazott, de csak általános, nem projektspecifikus megközelítésben, akkor csak 5 pont adható; 4. annak eldöntésében, hogy amennyiben az adott kérdést nem, vagy csak rendkívül hiányosan tárgyalja az ajánlat, ill. egyértelműen hibás csak 0 pont adható. B.1.) Kockázatkezelés 2. alszempontja: Előadta, hogy az ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata ebben a kérdésben nem specifikusan részletezett, általánosan, illetve kisebb hiányosságokkal került bemutatásra. A kockázatkezelés alszempont esetén ajánlata egyértelműen erre a projektre specifikus kockázatokat sorolt fel, a kiemelt kockázatok esetén nem csak a tárgyi projektben közvetlenül beazonosított kockázati tényezőt, és annak kezelési módját, hanem még az ezért a mérnök részéről felelős személyeket is külön nevesítve. (ajánlata 70-77. oldalain található táblázat). Ajánlatkérő értékelése itt egy tévedésen alapszik azzal, hogy azonosnak tekinti a projekt specifikus és a lerakónkénti fogalmakat, ebben ráadásul egymáshoz és nem a rögzített értékelési metódushoz viszonyítja az ajánlatokat. A projekt specifikus fogalom sokkal tágabb értelmű. Ide tartozik pl. a projekt támogatási és szerződéses szerkezete és ennek kockázatai, illetve azok a további, az adott projektre jellemző kockázatok, melyek nem csak egy-egy lerakót érintenek és
14 nem műszaki jellegűek (pl. üdülőkörzet jellegből eredő problémák), valamint a műszaki, de természetesen más rekultivációs projektek esetén is kezelendő kérdések. Az ajánlati dokumentációban a kockázatkezelés tekintetében értékelési kritérium volt, hogy az projekt specifikus legyen, de a lerakónkénti, helyszínenkénti kidolgozottság nem volt értékelési követelmény. Az ajánlata 13-14. oldalain azért szerepeltette helyszínenkénti bontásban a lehetséges kockázatokat, mivel így szemléletesebben alá tudta támasztani azt, hogy milyen kockázatok adódnak az egyes helyszínek műszaki sajátosságaiból. Mindemellett a későbbiekben olyan kockázatokat is számba vett, amelyek a projekt egészéből erednek. Utalt arra, hogy ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmére adott válaszában úgy értékelte az ajánlat 13-14. oldalain szereplő táblázatában lerakóhelyenként bemutatott kockázatokat, hogy mindezt kvázi leminősíti tervbírálattá. Az ajánlata 13-14. oldalain szereplő táblázat tartalma nem véletlenül mutat némi rokonságot a tervbírálatokkal, hiszen - tapasztalata szerint - éppen a tervekben szereplő, a munka mennyiségére és minőségére ható tervhibák okozzák a FIDIC Piros Könyves vállalkozási szerződéseknél a jelentős mennyiségű pótmunkadíj kifizetéseket, közpénzekből. A szakmai ajánlata a fenti példálódzó kiemelésekkel (is) bizonyítottan egyértelműen a jelen projekt kockázatainak kezelését írja le, számos olyan specifikumát is kiemelve annak (pl. üdülőkörzetek közelsége, biogáz kezelés, vagy tekintettel a projekt környezetvédelmi jellegére a NATURA 2000 területek), melyet a nyertes ajánlat nem tartalmaz. Az ajánlata 11-25 oldalainak szöveges része és az ajánlata 70-77. oldalain található áttekintő táblázat már túllép az egyes helyszínek sajátos műszaki jellemzőiből eredő kockázatok vizsgálatán, mert emellett a projektben releváns egyéb kockázatokat is számba veszi, és mindezt kockázat-fajtánként csoportosítja. A kockázat-fajtánkénti csoportosítás lehetővé teszi, hogy az ajánlata 70-77. oldalain lévő táblázat ne csak bemutassa a felmért kockázatokat (a szakmai ajánlat 2.1. értékelési alszempontjának megfelelően), hanem az egyes kockázatok csökkentésére javasolt megelőző intézkedéseket is bemutassa (a szakmai ajánlat 2.2. értékelési alszempontjának megfelelően). Az a tény, hogy egyes felsorolt kockázatok más projektek esetén is értelmezhetők, csak a felsorolás teljeskörűségét mutatja, ajánlatkérő nem tudta bizonyítani, levezetni ajánlata hibáját, vagy általános voltát. Amennyiben pedig a felsorolt kockázatok kezelése tekintettel volt az adott projekt sajátosságaira és nem hibásan írta le azok kezelését, az értékelés során ezen alszempontra csak 10 pont adható. B.2.) Kockázatkezelés 3. alszempontja: Ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata részletesen, az adott projektre aktualizálva, helyesen mutatja be a részszempont szerinti tartalmat. Szintén tévesen állapította meg ajánlatkérő, hogy ajánlata ebben a kérdésben nem specifikusan részletezett, általánosan,
15 illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. A minőségbiztosítási rendszer nem azonos a kockázat kezeléssel. Ezzel ajánlatkérő közvetlenül is megsértette a Kbt. 57. (4) bekezdés d) pontját, mivel azonos szakmai tartalmat kétszeresen is értékelt, két ízben is a nyertes ajánlattevő esetében: egyrészt a szakmai ajánlatok 2.1. értékelési alszempontja szerinti kockázatok felmérését, felsorolását értékeli újra a 2.3. alszempontban, másrészt a szakmai ajánlatok 2.2. értékelési alszempontja szerinti kockázatok csökkentésére vonatkozó ajánlati részeket értékeli újra a 2.3. alszempontban. A minőségbiztosítási rendszer sokkal összetettebb annál, minthogy az leszűkíthető legyen a kockázatok kezelésére. A minőségbiztosítási rendszer nem a kockázatok számbavételének és kezelésének rendszere, hanem a cégen belüli folyamatok működésének rendszere, amelyen belül vannak projektspecifikus működési folyamatok és ezen belül olyan működési folyamatok is, amelyek a kockázatokkal kapcsolatosak. A minőségbiztosítási rendszer fogalmának tisztázása érdekében hivatkozott az ISO 9000-es szabványsorozatra és az ahhoz kapcsolódó szabványokra. Kapcsolódó szabványként kiemelte a minőségtervek készítésére az ajánlatában általa is használt ISO 10005 szabványt. Előadta, hogy a nevezett szabványsorozat 2000. év óta minőségirányítási rendszerekről szól, amely minőségirányítási rendszereknek csupán egy része a minőségbiztosítás, a minőségtervezés, minőségszabályozás és minőségfejlesztés mellett, amint azt a szabványsorozat legelső eleme, az ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár definiálja: a minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. A definícióból is kitűnik, hogy a kockázatok csökkentésére vonatkozó minőségirányítás nem konkrét kockázatok számbavételét jelenti, hanem a társaság működésének stabilitását megbízhatóságát teremti meg. Mindez a jelen közbeszerzési eljárásban úgy értelmezhető, hogy az ajánlattevőnek azt kell bemutatnia, hogy a cége a projekt során úgy működik, hogy a kockázatok csökkentésére is vonatkozik a minőségirányítási rendszere. A szabványsorozat a dokumentáltságra épít, ezért a projektspecifikus minőségbiztosítás és minőségirányítás megteremtése érdekében minőségtervek készítését írja elő az ISO 10005 szabvány szerint. A minőségbiztosítása működésére garancia az is, hogy az ajánlati felhívás III.2.3) M/3. pontja szerint az ajánlatában is csatolt, tanúsított ISO 9001 szerinti minőségirányítással rendelkezik. Ajánlatkérő ugyanakkor az előzetes vitarendezési kérelmére adott válaszában rögzíti, hogy ezen a téren ajánlatának csupán a minőségterv c. mellékletét vizsgálta, míg a nyertes ajánlat esetén meg sem nevezi a vizsgált ajánlatrészt, illetve annak előnyeként azonos érveket sorol, mint amelyeket a kockázatok kezelésénél előnyösnek talált. A nyertes ajánlat pedig tartalmaz egy egyértelműen erre a szempontra válaszoló fejezetet, mely azonban csupán alig több mint egy oldalon a projektre nem specifikus általánosságokat sorol, minőségbiztosítási rendszerét egyáltalán nem mutatja be.
16 B.3.) Kockázatkezelés 4. alszempontja: Álláspontja szerint tévesen állapította meg ajánlatkérő, hogy ajánlata ebben a kérdésben nem specifikusan részletezett, általánosan, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. A vitarendezés kapcsán ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a részletes vitaelkerülési stratégiát, a projekt sajátosságait, a feltárt konkrét kockázatok hatásait messzemenően figyelembe vevő, a viták kezelésének pontos rendszerét bemutató ajánlati fejezetet (ajánlat 46-50. oldalai). B.4.) Erőforrás-allokáció 1. alszempontja: Kifejtette a kérelmező, hogy az ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy ajánlata ebben a kérdésben nem specifikusan részletezett, általánosan, illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. Ajánlatkérő tévesen ítélte meg ütemterve tartalmát. A kiírás szerint itt a rendelkezésre álló információk szerint elkészített mérnöki ütemterv értékelendő. Ajánlatkérő elismeri az ütemterv megfelelő részletezettségét, de hiányosságként rója fel, hogy olyan feladatokat is tartalmaz, melyek nem képezik a projekt részét, holott az ütemtervben felsorolt feladatelemek a feladat leírásban szerepelnek, (pl. előkészítési tevékenységek). Az előkészítési tevékenységeket azért tette be az ütemtervbe, mert az ajánlati dokumentáció műszaki leírása (21. oldal) szerint ezt el kell látni. Ajánlatkérő nem ad semmilyen konkrét indokot arra nézve, hogy miért nem a pontozási módszer szerinti részletes és az adott projektre aktualizált -ként értékeli, nem tudta bizonyítani ajánlata hibáját vagy általános voltát. B.5.) Erőforrás-allokáció 2. alszempontja: Előadta, hogy az ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata részletesen, az adott projektre aktualizálva, helyesen mutatja be a részszempont szerinti tartalmat. A hivatkozott erőforrásterv nem tartalmaz információt a szakmai jelenlétről. A hivatkozott ábrából nem állapítható meg, hogy mely szakértő mikor és mennyit van jelen, se összességében, se napi munkaidő tekintetében, sőt még a szakértői csapat egésze tekintetében sem. Önmagában az, hogy egy tevékenység milyen időintervallumra terjed ki, semmit nem mond a megjelölt szakértő (fizikai) jelenlétéről. Az esetek többségében ugyanakkor nem is egy, hanem több személy (pl. mérnök és az összes műszaki ellenőrök, azaz szinte a teljes csapat együtt) kerülnek megjelölésre, így még a jelenlét közelítő becslésére sincs mód. B.6.) Erőforrás-allokáció 3. alszempontja: Ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata részletesen, az adott projektre aktualizálva, helyesen mutatja be a részszempont szerinti tartalmat. Szintén tévesen állapította meg ajánlatkérő, hogy ajánlata ebben a kérdésben nem specifikusan részletezett, általánosan,
17 illetve kisebb hiányosságokkal kerül bemutatásra. Ajánlatkérő tévesen értékelte a nyertes ajánlattevő erőforrás diagramjának a munkaterületektől távoli munkavégzésre vonatkozó kitételeit. Abból, hogy az egyes (meglehetősen általános) tevékenységekhez felsorolja az azokhoz evidens módon hozzátartozó eszközöket, egyáltalán nem állapítható meg a munkaterületektől távoli munkavégzés tervezett volta, különösen nem annak a projekt sajátosságaihoz igazított elvégzése. Magáról a munkaterületektől távoli munkavégzésről az ajánlat gyakorlatilag nem tartalmaz információt, nem derül ki annak szervezettsége, módszertana, termékei stb. Ajánlatkérő a megadottak alapján gyakorlatilag nem rendelkezik információval a nyertes ajánlattevő munkavégzésének hatékonyságáról. Teljesen fordított ajánlatkérő tévedése a kérelmező ajánlata értékelésénél. Ajánlatában részletesen megadta a munkaterületektől távol végzett munkafolyamatokat, azok termékeit és azok kapcsolódását a projekt egészéhez. Szervezeti és kommunikációs rendjét stb. (lásd 3.3. fejezet) B.7.) Erőforrás-allokáció 4. alszempontja: Ajánlatkérő tévesen állapította meg, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata részletesen, az adott projektre aktualizálva, helyesen mutatja be a részszempont szerinti tartalmat. Ajánlatkérő tévesen értékelte a párhuzamos szerződések kezeléséről a nyertes ajánlatban rögzített információt. A hivatkozott diagramból nem derül ki, hogy hogyan kezeli a párhuzamos szerződéseket az ajánlattevő. A diagramban csupán a munkaterület átadás, műszaki átadás és megvalósulási terv sorokban tűnik fel egyáltalán a párhuzamos szerződések léte. Az azonban, hogy - elsősorban menet közben - hogyan történik azok párhuzamosság kezelése, arra milyen (elkülönített ill. párhuzamosan rendelkezésre álló) erőforrások vannak a nyertes ajánlattevőnél, semmi információ nem olvasható ki a hivatkozott diagramból (csak annyi tudható, hogy mindegyiket mérnök, mérnök képviselője és a műszaki ellenőrök végzik). Kérelmező a jogorvoslati tárgyaláson előadta, hogy a kockázatkezelés költségmenedzsment alszempont 2. pontjában a saját ajánlatára adott 5. pontot vitatja, itt álláspontja szerint 10. pontot kellett volna kapnia. A kockázatok csökkentése, megfelelő teljesítés minőségbiztosítása pontban a nyertes ajánlatot vitatta, itt álláspontja szerint 5. pontot kellett volna kapnia, és a saját ajánlatának az értékelését is vitatja, álláspontja szerint az ő ajánlatára kellett volna a 10. pontot kapnia. A harmadik szempont, tehát kockázatok csökkentése vonatkozásában vitatta mind az ő ajánlatára adott 5 pontot, mert itt álláspontja az, hogy 10 pontot kellett
18 volna kapnia, és a nyertes ajánlatának a 10 pontját, mert álláspontja az, hogy 5 pontot kellett volna kapnia. A 4. pont esetében a saját ajánlatára adott 5 pontot vitatja, itt 10 pontot kellett volna kapnia. Az erőforrás allokáció 1. pontjánál saját ajánlata értékelését vitatta, álláspontja szerint 10 pontot kellett volna kapnia. A második szempont tekintetében a nyertes ajánlatot vitatta, tehát az erőforrás allokáció 2. pontjánál a jogszerű értékelés esetén 0 pontot kellett volna kapjon. A 3. alpont esetében az 5 pontját vitatja, itt 10 pontot kellett volna kapnia és a nyertes ajánlattevő 10 pontját vitatja, itt 0 ponttal kellett volna értékelni. A 4. alszempont esetében a nyertes ajánlattevő 10 pontos értékelését vitatta, itt is 0 pont a helyes értékelés. Az erőforrás allokáció 2.2.3. pontja tekintetében arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 61-64. oldala nem a szempont szerinti adatokat tartalmazza csak, azt jelöli meg, hogy milyen eszközökkel és kik végzik a tevékenységet, azt azonban nem tartalmazza, hogy hogyan szervezik meg a távoli munkavégzést és ez hogyan segíti a projekt teljesítését. A 2.2.4. pont tekintetében előadta, hogy a nyertes ajánlat annak a tevékenységnek a lényegét nem tartalmazza, amit ebben az ajánlatkérő szempontja szerint értékelni kellett, tehát a mérnöki szerződés teljesítésének ütemezése hogyan jeleníti meg a párhuzamos szerződések kezelését. Ezt egy ponton szerepelteti, tehát a folyamatos ellenőrzést a párhuzamos szerződések vonatkozásában a kivitelezés során. Ez a legfontosabb eleme ennek a pontnak, ezt csak egyetlen soron szerepelteti és semmi kifejtést nem tartalmaz az ajánlat e tekintetben, ezért a kérelmező álláspont erősen hiányos e tekintetben. Érdemi információt álláspontja szerint nem tartalmaz erről az ajánlat. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 81. (4) bekezdését jelölte meg. Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember végzettsége okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök. Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok értékelése során megvizsgálta a környezetmérnök, illetve a környezetgazdálkodási agrármérnök végzettségek közötti hasonlóságokat, különbségeket. A vizsgálat során megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában megjelölt szakember környezetgazdálkodási agrármérnök végzettségének birtokában alkalmas egyebek mellett környezetkímélő és fenntartható technikák alkalmazására, illetve települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására, ennek megfelelően a nyertes ajánlatevő által megjelölt szakember elláthatja tárgyi kivitelezésben a projekt koordinátort feladatokat. A szakképzettségek
19 szempontjából meghatározó ismeretkörök vizsgálata során ajánlatkérő megállapította, hogy az alapozó tárgyak közel azonosak és a szakmai tárgyak között is átfedés figyelhető meg, szakirányoktól függően. Ajánlatkérő a fentieken túl megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által bevont N.Á. projekt koordinátor szakember végzettséget környezetvédelmi szakirányon szerezte. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a szakember az előírásának megfelelt. A második kérelmi elem tekintetében előadta, hogy nem értékelte tévesen a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő, illetve kérelmező szakmai ajánlatát. Általános észrevételként a kockázatértékelési rész vonatkozásában előadta, hogy a kérelmező ajánlatában a kockázati tényezők lerakónként részletezett és táblázatos formában kerültek bemutatásra. Lényegi elem, hogy a kérelmező táblázatában bemutatott kockázatok elsősorban kivitelezés technológiai kockázatait, illetve a rekultivációs tervekben feltárt ellentmondásokat mutatja be, azaz inkább tervbírálatként értelmezhető. A későbbi szöveges leírásban feltárt kockázatok ismertetése már átfogó jellegű, a kockázatok csoportosítása, minősítése csekély eltérést mutat egy általános kivitelezési, építési projekthez képest. A nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatában a kockázati tényezők bemutatása szintén kitér a tendertervek, illetve környezetvédelmi engedélyek és tervek közötti bizonytalanságokra, további elemként vizsgálja mind a jogszabályi környezet változását, a megbízói igények, követelések változását, a kivitelezés erőforrásainak változásából, illetve a lerakókban a rekultivációs munkálatok során előkerülő, előre nem tervezett kockázatos anyagok, veszélyes anyagok, hulladékok kezelését. A lerakónkénti várható kockázatok ismertetése a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatában is szerepel, nagyon pontosan bemutatva a várható kockázati tényezőket. Ezen túlmenően a nyertesként kihirdetett ajánlattevő számszerűsített kockázati sorrendet is felállított a számszerűsíthető kockázati potenciálok figyelembe vételével. Kockázatkezelés 2-4. pontja A szakmai ajánlat értékelésénél - az ajánlati dokumentációnak megfelelően - az egyes részszempontok esetében a pontszámokat attól függően határozták meg a szakértők, hogy az adott szempontra speciálisan a projektre szabottan, vagy általánosságban fogalmazták meg a kockázatokat, illetve teljesen hiányzik az adott szempontra vonatkozó kifejtés. A kérelmező szakmai ajánlatában, a 13-14. oldalon szereplő táblázatban, egyetlen oszlopban sorolja fel a lerakókhoz kapcsolódó feltárt kockázatokat, majd a későbbi fejezetekben (kockázatok kezelése, megelőzése, stb.) már fel sem merülnek az egyes konkrét helyszínek, illetve lerakókból adódó speciális feltételek, illetve problémák. Kérelmező az említett táblázaton kívül még egy
20 térképre hivatkozik, (ajánlatának 58. oldala) részletes magyarázat nélkül, amelyen azonban nem beazonosítható az egyes lerakók Natura 2000-es érintettsége, holott a térkép címe alapján erre célra készítették. Kérelmező ajánlatának 78. oldalától egy úgynevezett Minőségtervet csatolt, mely dokumentumban a címlapon kívül a projekt neve sem kerül feltüntetésre, azaz teljes mértékben általános. A nyertesként kihirdetett ajánlattevő ezzel szemben olyan alapossággal készült fel a feladat elvégzésére, amely a szakmai ajánlatában is megmutatkozik. A kockázatok kezelésénél egyrészt külön fejezetben mutatja be az általános kivitelezési tevékenységen túl speciálisan rekultivációra vonatkozó kockázatokat, kockázatkezelési és minőségbiztosítási intézkedéseket, továbbá ajánlatának 48. oldalától a kivitelezési területekre, lerakókra vonatkozóan nagyon részletesen mutatja be az adott szempontokat. például: a lerakók tulajdonviszonyaiból adódó kockázatoknál a kockázatos tulajdonosokat is nevesíti, ebből a kisajátítási ill. hozzájárulási eljárások elhúzódását is lerakónként megjelöli; konkrét helyrajzi számokkal hivatkozik a problémás területekre, a határérték feletti talajvíz-szennyezésnél a helyszínt és a szennyezőanyagokat is nevesíti, vízzel borított területeket megjelöli lerakónként, meghatározza a depóniagáz-képződési esélye miatt tűzveszélyességi szempontból kritikus lerakókat, részletesen megvizsgálta és bemutatja lerakónként a tervek és a hatósági engedélyek közötti különbségeket, értelmezi az eltéréseket. Erőforrás-allokáció 1.4. pontja A kérelmező ajánlatának mérnöki ütemezés c. fejezetében (3. fejezet) leírtak nagyon általános elveket mutatnak be, melyek gyakorlatilag bármilyen más jellegű kivitelezési munkára is átültethetők. A részletes ütemtervet a 94. oldalon lévő GANTT diagramm, illetve az azt követő személyi erőforrás terv részletezi. Azonban ezen utóbbi tervben is elsősorban a személyzet várható rendelkezésre állás - terhelése, vagy várható munkavégzési intenzitás kerül bemutatásra. A GANTT diagramban felsorolt tevékenységek közül több olyan is akad, amely nem része a szerződésnek (pl. projekt közbeszerzési dokumentációjának ellenőrzése, vagy engedélyes tervek felülvizsgálata). A nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatában az erőforrás allokáció igaz, hogy nagyon célratörő, tömör, csak GANTT diagram formájában kerül bemutatásra, azonban az kiterjed az egyes személyek konkrét munkatervére, illetve az adott munkafolyamat ellátásához szükséges valamennyi személy, tárgyi és külső feltételre is. Ezen utóbbiak hiányoznak kérelmező ütemtervéből. Kérelmező ajánlatában külön fejezet foglalkozik a párhuzamos szerződések kezelésének kérdésével (3.4. fejezet), azonban a 3.4.1. fejezetben leírt általános
21 alapelv nem került tényleges kibontásra, azaz a személyek szerződések szerinti besorolása nem történt meg. A konkrét feladatkiosztással részen ellentétes a 3.4.2. pontban leírt helyettesíthetőség, amely szempont ugyan lényeges és fontos a projektmegvalósítás szempontjából, azonban a 3.4.1. pontban leírt feltételt lágyítja, azaz mégis az egyes személyek szabadon mozgathatók az egyes szerződések között. Ezen alapelveken túl konkrét munkamenetet a fejezetrész nem tartalmaz. A nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatának erőforrás allokációjában ezen kérdéskör a tervezett kivitelezési szerződések és a megajánlott szakemberek szerinti személyi szinten kerül bemutatásra a GANTT diagramban. Az összehasonlító táblázatból látható, hogy a nyertes ajánlattevőhöz képest kérelmező, a nyolc részszempontból mindössze négy esetben kapott egy szinttel alacsonyabb pontot, és több olyan pontot is kifogásolt, amelynél azonos pontot kapott a nyertes ajánlattevővel. Egyéb érdekelt észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. ad A): A kérelmező a jelenleg érvényes akkreditációs rendszerre hivatkozva állítja, hogy az ajánlatkérő által a projekt koordinátori pozícióra előírt környezetmérnöki végzettség és az általa jelölt szakember környezetgazdálkodási agrármérnöki (környezetvédelmi szakirány) végzettsége nem egyenértékű. Az, hogy a példaként felhozott Szent István Egyetem képzésében a közelmúltban külön környezetmérnöki szak indult és a jelenlegi akkreditációs jegyzékben szerepel, véleménye szerint nem zárhatja ki azokat a szakembereket, akik korábban a környezetmérnöki végzettséghez előírt tárgyakat tanulva és eredményes vizsgát téve a szakterületet tekintve azonos, de más elnevezésű szakon végeztek. Az általa jelölt szakember 2000. évben kezdte meg tanulmányait a Szent István Egyetemen, környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon, ami - a bolognai rendszer átvételét megelőzően - kizárólag egyetemi képzési szinten indult. Környezetmérnöki szakot ekkor még nem indított az Egyetem, erre csak a következő években került sor és csak főiskolai szinten. Jelöltje környezetvédelmi szakirányon, egyetemi szintű képzésben hallgatta mindazon tárgyakat, melyek a környezetmérnöki végzettség szempontjából relevánsak. Az oklevélhez csatolt betétlap felsorolja azokat a tárgyakat, melyekből a jelölt a szakirány keretében eredményes vizsgát tett. Megítélése szerint a kérelmező érvelése nem állja meg a helyét és az ajánlatkérő alappal fogadta el jelöltjét a felhívás III.2.3. M/2 F) pont szerinti projekt koordinátori pozícióra. Értelmezése szerint az ajánlatkérő által előírt és elvárt kockázatelemzésnek