I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE É A HIVATAL MŰKÖDÉSÉBE -BEVEZETŐ-
Az önkormányzattal közvetlen információáramlásban lévő intézmények Somogyvár esetében a következők: Általános iskola Óvoda Körjegyzőség
Speciális helyzetű ű a körjegyzőség, ő hiszen az tulajdonképpen ők maguk. Van egy intézet, amely már nem a hivatalhoz, hanem a megyéhez tartozik. Nem közvetlen és szoros a kapcsolat vele. Csak a közigazgatás vagy az önkormányzatiság kis területeinél kerülnek kapcsolatba vele. Nehéz itt összehozni egy-egy rendezvényt úgy, hogy ők jól szerepeljenek.
A kapcsolattartás eszköze főleg a telefon, illetve a személyes kapcsolattartás. A polgármesteri hivatal dolgozói általában ott helyben ebédelnek. Néha akadozik az információáramlás, ami főleg személyes konfliktusoknak tudható be (önkormányzati szinten: leginkább helyi rendezvényekkel kapcsolatban vannak konfliktusos helyzetek).
Előfordul szabálysértés az említett intézetben (lopás). Sok kállami gondozott gyermek gyámja helyi pedagógus, ezért a feljelentés a polgármesteri hivatalhoz érkezik k be. Ilyenkor természetesen fel kell velük venni a kapcsolatot és a lehető legmegnyugtatóbban elrendezni az ügyet. Mivel nem először volt már ilyen, megvannak erre a v v y, gv tudatos csatornák.
Körjegyzőség: ő magukról beszélnek, mert nehéz szétválasztani. Egy épület az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal, és nem lehet a munkát sem szétválasztani, pont ebből lesznek a problémák túl sok feladat. Itt annyira szoros a kapcsolat, hogy nem lehet információáramlás hiányáról beszélni, sőt néha túl sok is.
Általános iskola: kiélezi a helyzetét a normatívaelvonás, nem egyszerű a szituáció. Az önkormányzat egyre nehezebben tudja pótolni a hiányzó összegeket. Valami módszert kell találni az ellenőrzésre, mert van, amit házon belül meg lehetne oldani, de rögtön a hivatalba rohan az adott illetékes. Az is előfordul, hogy be kellene jönnie, de nem jön. Ez kényes terület, sok az elégedetlen megjegyzés.
Az iskolával néha nehéz a kapcsolattartás. Itt a kommunikáció nem az igazi (személyes konfliktusok miatt). Már évek óta probléma az információáramlás hiánya, ami konfliktusokat szülhet, illetve a dolgozók számára á is nagy energiafelhasználás és emberpróbáló, amikor a munkatársak k próbálják helyrehozni h a kommunikációt. A forrás alacsonysága is rontja a morált és a kapcsolatot.
Elsősorban mindig a polgármesteri hivatal munkatársainak a feladata az, hogy kezdeményezzék a kapcsolatfelvételt és fenntartsák a kommunikációt, még akkor is, ha az adott intézmény személyes ellenségeskedésből sk vagy egyéb okból kifolyólag akadályokat gördít a dolog ellen. Ez pluszmunka a hivatal számára, jobb lenne, ha kiépített, biztos csatornák lennének.
Az információáramlás ióá gyakran teljesen ad hoc alapú, nincs kiépített útja, sztenderd, robusztus eszközei. Amíg ezek nem épülnek ki, addig teljesen nyilvánvaló, hogy mindennaposak lesznek a konfliktusok, amíg hagyják, hogy a személyes ellentét bomlassza a rendet, addig nagyon nehéz lesz rendet tenni és sikeresen együttműködni.
Fő törekvésnek a szinergikus működésnek kell lenni, azaz személyességet a kommunikációba csak akkor szabad bevinni, i ha az az együttműködés érdekét szolgálja. Tudatosítani kell a munkatársakban, hogy a vitáik, illetve a kommunikáció negligálása gg nem csak a másik szervezet számára rossz, hanem magukat is kellemetlen helyzetbe hozzák vele, ha nem is azonnal, de hosszú távon biztosan.
I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE É A HIVATAL MŰKÖDÉSÉBE
TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész Célok meghatározása Helyzetelemzés Következtetések II. Tanácsadó rész Stratégiai tanácsok Taktikai tanácsok Informatikai megoldások
1. E Elemző rész 1.1 Célok meghatározása
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1. Az önkormányzatok kiadásai az államháztartás 25-26%-át foglalják le. 2. Ebből legnagyobb mértékben az önkormányzatok működési költségeit finanszírozzák, amely intézményekből hozzávetőleg 13ezer található a szektorban 3. Az Állami Számvevőszék a következő kijelentést tette: 4. A helyi gazdálkodási feszültségek fokozódásában szerepet játszott a feladatellátás módjának önkormányzatok általi gazdaságtalan szervezése is.
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 5. A tárgyalt szféra jelentőségét az is mutatja, hogy az önkormányzati munkáját a lkaosság főként a intézményi működés alapján ítéli meg. 6. Tehát érdemes itt felülbírálni a meglévő szervezeti kereteket, ugyanis a szolgáltatások színvonalában látványos eredmények érhetők el, valamint anyagi szempontból jelentős megtakarításokat eredményezhet.
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 7. Az önkormányzatok és intézményeik közti viszony tényleges megértéséhez nem lehet csupán a köztük lévő információáramlást megvizsgálni, hanem az intézmények, polgármesteri hivatalok és az önkormányzatok háromszögében megmutatkozó viszonyrendszer egésze áttekintést igényel. 8. A bürokratikus terhek óriási mértéke az intézményekre hárul. A valódi fld feladat az, hogy az önkormányzatok k ne növeljék ezeket a terheket, hanem segítsenek megfeleni..
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 9. Az eredményes, magas színvonalú és költséghatékony szolgáltatást és feladatellátást célul kitűző reformok az intézményi szektorból származó információkra támaszkodva vihetők végig. 10. Egyrészt kényszer mindez, mivel a helyi közszolgáltatásokat igénybevevők elvárási szintje folyamatosan emelkedik, másrészt kihívás, hiszen mindezt egy csökkenő központi finanszírozási háttérrel kell teljesíteni.
1.1.2 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK 1. Milyen feladatok kapcsán lépnek egymással érintkezésbe az önkormányzat, a hivatal és a felügyelt intézmény, és ezt milyen csatornákon keresztül teszik? 2. Hogyan lh lehetne mindezt racionalizálni? i? 3. Fejleszteni a javaslattétel kultúráját, avagy: Hogyan lehetne jobban figyelembe venni az intézményi jelzéseket? 4. Milyen informatikai megoldásokat ismerünk, amelyekkel korszerűsíteni lehetne a kapcsolattartást?
1. E Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2. HELYZETELEMZÉS Intézményeivel kapcsolatban az önkormányzatnak irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkörei vannak. A részben önálló intézmények és a hivatal között az együttműködés területei a következő területeken valósulnak meg: Megtervezni az éves költségvetést Módosítani az éves költségvetési előirányzatokat Előirányzatok felhasználása, kötelezettség vállalás, utalványozás Karbantartási, felújítási tevékenységet ellátni Munkaügyi nyilvántartást vezetni és kezelni
1.2. HELYZETELEMZÉS Pénzügyek kezelése Szabályozás, szabályzatkészítés Könyvvezetés Analitikus nyilvántartások Selejtezés-leltározás Slj é llá á Beszámoló-készítés Egyéb adatok szolgáltatása Adóbevallás elkészítése
1.2. HELYZETELEMZÉS A hivatallal való viszony nagyobb mértékben a pénzügyi területekre koncentrálódik. Napi szintű kapcsolat figyelhető meg továbbá a szakmai kérdésekben is: a polgármesterrel, a jegyzővel, az adott szakterület hivatali vezetőivel és ügyintézőivel. Szükség szerint hívják össze az intézmények vezetői a különböző aktuális témák kapcsán. A hatékonyság és az eredményesség méréséből hiányzik a szisztematikusság.
1.2. HELYZETELEMZÉS Az intézményeket használatba vevők elégedettségét sem szisztematikus méréssekkel ellenőrzik. A gyakori problémák egyik forrása az, hogy a nem önálló intézményeknek előbb el kell számolniuk a korábban felvett összeggel, és csak azután vehetnek fel akár csak 50 ezer forintot is. Aktuális pénzügyi helyzetükről nem up-to-date információkkal rendelkeznek, pedig hasznos lenne, ha tisztában lennének a bérek és az élelmezési keretek pontos állásával.
1.2. HELYZETELEMZÉS Feladat még a körjegyzőséget valódi körjegyzőséggé fejleszteni, ugyanis a két hivatal működésében még felfedezhetők párhuzamosságok. Segítséget jelenthetne, ha rendszeresn tartanának közös értekezleteket A feladatok és a határidők nem arányosak Olyan dokumentumokat is kérnek, akár többször is, amelyekkel már rendelkezik a hivatal.
1.2. HELYZETELEMZÉS A kapcsolattartásmódjai: papír alapú levelezés e-mail faxüzenet telefonhívás kézbesítővel küldött üzenet személyes találkozás Mivel a település kicsi, az egyes telephelyek, irodák közti távolság sem nagy, gyakori a személyes találkozás
1.2. HELYZETELEMZÉS A számlák hordása az adminisztrátorok feladata a Magyar Közlöny netes változatából rá vonatkozó részt mindenki megkapja a hivatal jóvoltából Telefon A flotta mobil csomag használata, amit a hivatali és intézményi vezetők, valamint a meghatározó beosztásban dolgozók kapnak, könnyebbé teszi a kommunikációt
1.2. HELYZETELEMZÉS A képviselő-testülettel és a bizottságokkal megvalósuló kapcsolata az intézményeknek Költségvetés megtervezése és elfogadása Részt venni atestületi és bizottsági i üléseken Kapcsolatot tartani a polgármesterrel Kapcsolatot tartani a képviselőkkel Beszámoló tartása a testület előtt Beszámoló tartása a bizottság előtt
1.2. HELYZETELEMZÉS Több pedagógus g található a testületben, valamint a bizottságokban is több külsős tag intézményi alkalmazott Csak abban az esetben hívják meg az intézményvezetőket é testületi é/ és/vagy bizottsági i ülésekre, ha a napirendi pontok egyike rájuk vonatkozik Az előterjesztéseket nem rendszeresen kapják meg
1.2. HELYZETELEMZÉS Milyen utat tesz meg egy, az intézményektől érkező javaslat? Ezt az utat afelvetéstípusadöntiel Attól függően, milyen szintű intézkedést igényel ügyintézői irodavezetői (osztályvezetői) bizottsági képviselő-testületi
1.2. HELYZETELEMZÉS Ez utóbbi feltétele az írásbeli előterjesztés A pénzügyi irodavezetővel kell az előterjesztés anyagi aspektusait megbeszélni- így ő kulcsfontosságú személy A szakmai szempontú megítélés végett az irodavezetők A szakmai szempontú megítélés végett az irodavezetők elé viszik az ügyeket
Nem formális utak: 1.2. HELYZETELEMZÉS Az intézményvezetők lobbit folytatnak a polgármesternél, alpolgármesternél, irodavezetőknél és képviselőknél A hivatali apparátus szempontjából előremutatóbb lenne, ha először szakmai véleményezés történne, csak azután kerülne sor a politikai szféra állásfoglalására
Belső ellenőrzés 1.2. HELYZETELEMZÉS Létezik ütemterv belső ellenőrzésre A munkaterv alapján nagyjából háromévente egyszer kerül sor az intézményekre
1.2. HELYZETELEMZÉS Jelenlegi informatikai helyzet A hivatalon belüli gépek egy hálózat részei Az információkat net-könyvtárakban archiválják, és különböző hozzáférési szinteket adnak meg Minden intézménynél van számítógép gp és internetkapcsolat, de sok helyütt már elavult a géppark. Többféle szoftver áll a hivatali alkalmazottak rendelkezésére.
Új szerver kellene 1.2. HELYZETELEMZÉS Túl magas nyomtatási költség figyelhető meg sok intézménynél Mindenhol telepített a MÁK IMI rendszere Hiányzik, hogy minden intézménynek saját honlapja legyen Sok dolgozó nem használja a városi végződést, annak ellenére sem, hogy van külön mail-szerver Háló tb kll köt i i té é k t é Hálózatba kellene kötni az egyes intézményeket és a hivatalt.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az intézményvezetők adatszolgáltatási és bürokratikus teendők túlzottan lekötik, kevés idejük marad a szakmai feladatokra. 2. Az ilyen teendők nagy részét jogszabályok írják elő. 3. Egy mai intézményvezető hozzáértése széleskörű kell hogy legyen: a jogtól a pénzügyekig, a munkaügyektől, a tervezésig terjedjen. 4. Az intézményvezetők túl sok kérdésben kérik ki a hivatal véleményét, mintha átengednék az apró ügyekben is a döntést.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Az önállóan gazdálkodó intézmények autonómiája is csupán látszatnak tűnikű ennek fényében. éb Jellemzően semmilyen pénzügyi vonzattal járó új ötlet nem vethető fel év közben. Mindent a szűkös költségvetés határoz meg. Egy éven át már csak ennek a szigorú végrehajtása folyik. Az év közbeni ikezdeményezések ékemiatt egyre ritkulnak. k
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A figyelem elterelődik a gazdaságossági, eredményességi, hatékonysági vizsgálatokról. Hiányzik a szolgáltatások igénybevevőinek monitorozása is. A szabályozás á szerint a blő belső ellenőrzés ő dolga, hogy ( )a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálja. Elmondható azonban, hogy a felsoroltak közül az utólsó két tételre már nem jut kapacitás, így kérdéses, elvárható-e, hogy stratégiai problémákat fedjen fel.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Mivel az intézmények é és a hivatal nem egy hálózaton működik, sok informatikai lehetőség marad kihasználatlanul. Az önkormányzati szektorban világosan kirajzolódik egy jelentős intézménycsoport képe, melyet a passzivitás, a sodródás, a puszta túlélő alkalmazkodás jellemez. A jelenség mögött meghúzódó alapvető ok: az önkormányzati intézményfenntartás szakmai-értékelő oldalának krónikus gyengesége. (Setényi János: Az önkormányzat szerepe az intézményi é i kd kudarc elhárításában)
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Annak ellenére, hogy a következőkben idézett kijelentést az Állami Számvevőszék a szociális szférára vonatkoztatta, elmondhatók a benne foglaltak l az intézmények összességére is: A szociális ellátórendszer és ezen belül az intézményi ellátások fejlesztési irányait magában foglaló hosszú távú koncepció, azt megalapozó hatástanulmány nem készülnek. Nincs információ, felmérés, számítás arra vonatkozóan, hogy mi lenne az ellátások kívánatos szintje, és ez milyen eszközökkel, intézkedésekkel forrásokkal valósítható meg.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Nem készülnek számítások az ellátottság különböző szintjeinek eléréséhez szükséges anyagi erőforrásokra, azok elérésének alternatíváira.
2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Stratégiai javaslatok 1. A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. John MaynardKeynes közgazdász 2. Ténylegesen mindne szempontból megfelel a jelenlegi helyzet? 3. Az önkormányzatok többsége úgy gondolja, hogy jelenlegi kapcsolatrendszere és intézményi szerkezete optimális.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK 4. Az adminisztrációs terhekben való segítséghez pedig éppen a rendszert kell elsőként átértékelni és átalakítani. 5. Úgy tűnhet, hogy valamennyi intézményük részben önálló kategóriába sorolásával a felügyelet növelése volt a cél. 6. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy az összevonásokkal járó létszámcsökkentés ténylegesen megtakarításokhoz vezetett-e?
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Hiszen nem csupán az egyes intézményeknél foglalkozik egy vagy több személy is a pénzügyekkel, hanem a hivatali pénzügyi osztály épp ugyanannyival nőtt. Érdemes lenne megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat feladatokat bízzon civilekre is- ezt eddig nem tette. Felülvizsgálatot érdemel, hogy a meglévő szervezeti forma biztosítja-e a megfelelő működést- ezt pedig az intézményvezetőkkel, az ott dolgozókkal, és külső szakértőkkel zkértőkk kll kell megtenni.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Ha szükséges, új és saját bevételi forrást kellene találni, de mindenképp nagyobb autonómiát és rugalmasabb pénzügyi mozgást igénylenek az intézmények. Mindenképp élni kéne az informatikai opciók teljes skálájával, hiszen a gyorsabb és egyszerűbb adatáramlás hivatal és felügyelt intézmény között ennek függvénye. Az intézményvezetők által javasolt apróbb változtatásokat is hasznos lenne megvalósítani, hiszen ezek akár a jelenlegi keretek közt is javulást eredményezhetnek.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Az önkormányzat működéséről és aktuális ügyeiről valamennyi intézetvezető és meghatározó pozícióban dolgozó személy jól informált kellene legyen, hogy önmagát pozícionálni tudja az egészhez képest. A 2008. évi CV. törvényt az önkormányzatok, amelyet az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a költségvetési gazdálkodás modernizálásának
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK megalapozása céljából a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról alkotott az Országgyűlés - ebben ma már nem a lh lehetőségető látják, hanem a terheket. Azonban az indoklás is megmutatja: támogatja a közfeladat-ellátás ellátás különféle formái közötti választást kll i k l i k i meg kell szüntetni a költségvetési szervek szervezetijogi uniformizáltságát, és megfelelő szervezeti formaválasztékot kell nyújtani a gyakorlat számára
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK mára az is nyilvánvalóvá ló á vált, hogy a költségvetési é szerveknél általában nem célszerű megtiltani a gazdálkodó szervezet alapítását, vagy az abban való részesedésszerzést, hiszen feladataik egy részénél, vagy azt folytató, támogató funkcióknál ez lehet az optimális ellátási mód A versenyszférához legközelebb álló vállalkozó közintézeti típus megalkotásának jelentősége éppen abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiányzó kompromisszum születik atekintetben, hogy
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK e szervek képesek legyenek a piaci koordináció, piaci mechanizmusok, módszerek khasznos elemeivel lélni, a piacon a lehető legteljesebb értékű részvevőként működni, ugyanakkor a közpénz védelme a költségvetési té szervekre érvényes szabályokkal továbbra is biztosítva legyen. Ezek a törvényadta lhtő lehetőségek kmegfontolásra méltók!
2. Tanácsadó rész 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK Tanácsoljuk, hogy az önkormányzat végeztesse el azokat a vizsgálatokat, amelyek a 2008 CV. törvényben megemlítésre kerülnek: a) a hatásvizsgálatot alapul véve áttekinti és bemutatja, mégpedig a döntéshozatalhoz megfelelő módon a közfeladat-ellátás irénti igény létezését, valamint annak más megoldási és szervezeti módokkal szembeni előnyét.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK b) az a) pontban szereplő tételeken belül átgondolja a szervezeti célszerűséget: a működés és a gazdálkodás formájának harmóniáját a tevékenység jellegével és a forrásstruktúrával, c)) az a) pontban foglaltakon belül diagnosztizálja aszerv közfeladatainak elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy személyek közötti versenyhelyzetet, és annak előre látható következményeit a gazdaságos, hatékony, eredményes, valamint megfelelő garanciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK d) érvényesíti az alábbi követelményeket: a szakmai, mennyiségi, minőségi szempontúakat, valamint a szerv egészére és szervezeti egységeire vonatkozó méretgazdaságossági elvárásokat, továbbá a működés és gazdálkodás gazdaságosságára, g g hatékonyságára vonatkozókat.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK Ajánlott, hogy az intézményi költségvetésbe kalkuláljanak olyan összegeket, amelyek az év közben támadt ötletekre lennének szánva, ezzel is motiválva az intézményeket, hogy az év során jó ötletekkel álljanak elő. Praktikus lenne, ha a pályázatírói erőforrásokat bővítenék, és annak munkáját az intézmények is használhatnák. Néhány településen már meghonosodott a gyakorlatban, hogy a havi bizottsági ülések zárópontjaként meghallgatják az intézményvezetők beszámolóját, amelyben az aktuális ügyekről ad számot.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK Ajánlott, hogy az intézményi költségvetésbe kalkuláljanak olyan összegeket, amelyek az év közben támadt ötletekre lennének szánva, ezzel is motiválva az intézményeket, hogy az év során jó ötletekkel álljanak elő. Praktikus lenne, ha a pályázatírói erőforrásokat bővítenék, és annak munkáját az intézmények is használhatnák. Néhány településen már meghonosodott a gyakorlatban, hogy a havi bizottsági i ülések zárópontjaként áó jké meghallgatják hll az intézményvezetők beszámolóját, amelyben az aktuális ügyekről ad számot.
2. Tanácsadó rész 2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Csak az informatikai fejlesztések révén nyílik lehetőség a helyi önkormányzati feladatok hatékony megoldására. A szolgáltató típusú helyi közigazgatás, önkormányzat megteremtése, té az önkormányzati szervek blő belső működési hatékonyságának fokozása, a költségek optimalizálása megköveteli a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált önkormányzati információs rendszert, valamint a korszerű, megbízható, költség-hatékony infokommunikációs infrastruktúrát.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK elkészíteni egy olyan katalogizált és mindenki számára elérhető adattárat, amelyet egy belső informatikai i hálózaton érhető el, és amely ml folyamatosan bővül és frissül. A dolgozók igényeit szem előtt tartva kellene folyamatosan fejleszteni az Intranetet.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Az intézmények csatlakoztatása a hivatal hálózatához nagy ugrást jl jelentene. Ennek egyik módja az, hogy fizikaiik i összeköttetést biztosítanak, a másik módja az úgynevezett VPN rendszer alkalmazása. Így az intézmények hozzáférnének a hivatali adatbázisokhoz és fordítva. Egy, az intézményekhez is eljutó belső hírlevél kilkíá kialakítása
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A hivatali levelezés ne ingyenes levelezőrendszereken keresztül történjen, té ezért egységesíteni kellene azt. Az intézmények ösztönzése olyan saját honlap elkészítésre, ami a városi portálon is megjelenik hasznos és kedvező árú szoftverek vásárlása az intézmények részére is, hogy legalább iktatóprogram legyen mindegyikben.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A hi l é i é é d l ói kö éb i é i A hivatal és az intézmény dolgozói körében isertté tenni azokat az ingyenes programokat, amelyek egyszerűbbé teszik a kommunikációt, de befektetés nélkül használhatók MSN, Messenger, Skype.