2013/28. SZÁM TARTALOM

2013/28. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 35/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról... 2 36/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályairól szóló 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról... 17 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályairól (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással)... 18 37/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. támogatási elveiről és rendszeréről... 37 Egyéb közlemények A 19/2010. (IX. 15. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. központi szerverszoba beléptetési, munkavégzési, tűzvédelmi és rendkívüli esemény értesítési rendjéről kiadott normatív utasítás egyes mellékleteinek aktualizálása... 52 Tájékoztatás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. megjelent utasításairól... 55 Figyelemfelhívás... 55

Utasítások ÉRTESÍTŐ 35/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV - START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására, illetve elszámolására vonatkozó eljárás egységes végrehajtásának szabályozása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV - START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A jelen utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott betegszabadság, szülési szabadság stb. kiadására. Jelen utasítást közzététel napjától kell alkalmazni. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért a Humán Igazgató és a Humánerőforrás menedzsment szervezet vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkör gyakorlók és munkavállalók a felelősek. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Szabadság A szabadság naptári évenként fizetett pihenőidő, amely minden munkavállalót megillet. [Mt. 115. (1) bek.] A szabadság a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja. Az alap és pótszabadság időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. [Mt. 146. (3) bek. a) pont] A szabadság naptári évente a munkában töltött idő alapján az Mt. 116. alapján alapszabadságból és a 117. szerint a munkavállaló életkora alapján számított, valamit a Mt. 118.- 120. -okban és a Kollektív Szerződés 2 (továbbiakban KSz.) 49. -ában meghatározott különböző jogcímeken járó rendkívüli szabadságokból tevődik össze. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak időarányos része jár a munkavállalónak. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. [Mt. 121. ] 3.2 Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Azok a munkaidő kedvezmények, melyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 3.3 Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló részére jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhető olyan szabadság, melynek időtartamára munkabér nem jár. 3.4 Kivételesen fontos gazdasági érdek Ilyen indok alatt a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. 3.5 A munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok Olyan ok, amely különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Szabadságra való jogosultság A munkában töltött idő alapján járó szabadságra minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. 4.2 Szabadság mértéke számításánál alapul vehető időtartamok A munkavállalónak a tárgyévben munkában töltött idő alapján jár a szabadság [Mt. 115. (1)].

A szabadság időarányos részének számításánál munkában töltött időként kell számításba venni az Mt. 115. (2) bekezdése alapján: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, f) a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbiakban meghatározott időtartamát: fa) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamát, fb) a kötelező orvosi vizsgálat időtartamát, fc) a véradáshoz szükséges, legalább négy órát fd) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órát, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órát, fe) hozzátartozója halálakor két munkanapot, ff) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időt, fg) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamát, fh) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamot, fi) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamot, továbbá fj) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamot. g) KSz. 51. 7. pont alapján az Mt.115. (2) bekezdésének e) pontjától eltérően, a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartama is. 3 4.3 Szabadság fajtái és azok mértéke A munkavállalót megillető szabadság alap- és pótszabadság(ok)ból (illetve rendkívüli szabadságból) áll. 4.3.1 Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap [Mt. 116. ]. 4.3.2 Pótszabadságok, rendkívüli szabadság 4.3.2.1 Az életkor alapján járó pótszabadság [Mt. 117. (1) bek.] A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, harmincegyedik életévétől három, harmincharmadik életévétől négy, harmincötödik életévétől öt, harminchetedik életévétől hat, harminckilencedik életévétől hét, negyvenegyedik életévétől nyolc, negyvenharmadik életévétől kilenc, negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti. 4.3.2.2 Egyéb, Mt-ben szabályozott pótszabadságok Gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118. ]. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Gyermeke születése esetén az apát megillető szabadság [Mt. 118. (4) bek.] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. (1) bek.] A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. (2) bek.] A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak járó pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította [Mt. 120. ] A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkaszerződésben rögzített pótszabadság a rögzített mértékben illeti meg a munkavállalót. 4.3.2.3 KSz.-ben szabályozott rendkívüli szabadságok Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadsága [KSz. 49. ] Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalókat kérelmükre naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. 4 A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést (díjazást) és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146. (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás (távolléti díj 70 %-a) illeti meg. 4.3.3 Fizetés nélküli szabadság 4.3.3.1 Mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadság engedélyezése A mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadságot 30 napig a munkáltatói jogkör gyakorló, a 30 napon túli időtartamra a munkáltatói jogkör gyakorló javaslatának figyelembe vételével a humán igazgató engedélyezhet. 4.3.3.2 Jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadságok A munkáltató köteles fizetés nélkül szabadságot engedélyezni az alábbi esetekben: a) a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128. ] b) a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében, a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. [Mt. 130. ] c) a munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A kezelőorvos igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló részére köteles a fizetés nélküli szabadságot igénybe venni kívánó munkavállaló egyidejűleg leadni. [Mt. 131. ]

d) a munkavállalónak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. [Mt. 132. ] e) a munkavállaló kérésére, ha polgármesternek választották a foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. [1994. évi LXIV törvény 1. (4) bek.] f) a munkavállaló kérésére, ha országgyűlési képviselőjelölt jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig. [2012. évi XXXVI. törvény 95. (1) bek.] g) a munkavállaló kérésének megfelelően, ha országgyűlési képviselő mandátuma igazolásától a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére. [2012. évi XXXVI. törvény 96. (2) bek.] A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság kivételével a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére és a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló a munkáltatói jogkör gyakorlónak címzett jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133. ] A jelen pont a) pontjában meghatározott fizetés nélküli szabadság az Mt. 129. -a alapján - megszűnik a) a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. A fent megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet. 5 4.4 A szabadság kiadása 4.4.1 Szabadságolási ütemterv A munkáltatói jogkör gyakorló minden év február 15-ig szabadságolási ütemtervet készít (1. sz. melléklet) lehetőleg a munkavállalói kérelmek figyelembe vételével. Év közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a szabadság kiadás alakulását és szükség esetén megfelelő intézkedést hozni a szabadságok esedékességének évében történő kiadása érdekében. 4.4.2 Munkáltató általi szabadság kiadás A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki (2. sz. melléklet). KSz. 51. 5. pontja szerint a szabadság kiadása során a munkáltató rendelkezése alatt álló rész összefüggő 14 napot el nem érő tartamú részletekben is kiadható. A munkáltató működési körében felmerült okból keletkezett órahiány pótlására szabadság nem adható ki. A szabadság kiadása során a munkavállaló méltányos érdekeire is figyelemmel kell lenni. 4.4.3 Munkavállalói kérelemre történő szabadság kiadás A munkáltató évente hét munkanap szabadságot több részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. [KSz. 51. 5. pont.] A nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók a következő időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás közlését megelőzően lehetőség szerint legalább 7 nappal korábban írásban jelzik 7 munkanapnak megfelelő szabadság igényüket a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve a vezénylést készítő munkavállalónak. (KSz. 51. 6. pont) A munkáltató ezt a szabadságigényt köteles az Mt. 122. (2) bekezdést figyelembe véve a kérelemnek megfelelően teljesíteni (3. sz. melléklet). A munkavállaló az előzőekben megfogalmazottakon túl is kérelmezheti szabadság kiadását - Szabadságkérelem nyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével-, annak teljesítéséről azonban a munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató érdekeinek figyelembe vételével dönt. Amennyiben a munkavállaló szabadság igénye teljesítéséről dönt a jogkör gyakorló,

abban az esetben a következő időszaki vezénylés ennek figyelembe vételével történik. Az általános munkarendben (nappalos) foglalkoztatott munkavállalók esetében elégséges a Szabadságkérelem nyomtatványnak a tervezett igénybevételt 7 nappal korábban kitöltve a munkáltatónak engedélyezés céljából átadni. A Szabadságkérelem nyomtatványt 2 példányban kell kiállítani, amelynek engedélyezése meghatározott óraszámra történik a munkáltatói jogkör gyakorló részéről. A jóváhagyott szabadságkérelmi lapok eredeti példányát az időügyintéző tevékenységet ellátó munkavállalónak kell leadni és annak kell megőriznie, a másolat a munkavállaló példánya. 4.4.4 Szabadság esedékesség évében történő kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. (1) bek.]. Ettől eltérően a szabadságot: a) ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123. (2) bek.], b) ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt.123. (3)], c) a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az alap és az életkortól függő pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év december 31. napjáig adja ki (5. sz. melléklet) [Mt. 123. (6)]. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig jogosult kiadni (Mt.123. (5) bek.c) pont) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt.123. (4) bek.]. 6 Az esedékesség évében ki nem adott szabadság kivéve a KSz. 49. -ban szabályozott rendkívüli szabadságot maradvány szabadságként a munkavállaló következő évi szabadságához hozzáadódik. 4.4.5 A szabadság kiadásának eljárásrendje [Mt.124. ] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidőre azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben nem készül, vagy a kérelem időpontjára vonatkozóan még nem készült el előre munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A napi munkaidő, illetve a beosztás szerinti munkaidő mértékét el nem érő (tört napi) szabadság nem adható ki, az a következő évre maradvány szabadságként átvezetésre kerül. 4.4.6 A szabadság kiadás időpontjának munkáltatói módosítása A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja [Mt.123. (5)-(6) bek.]. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításának esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele [Mt.123. (7) bek.]. 4.5 Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Az alábbi munkaidő-kedvezmények igénybevételét szabadságkérelem nyomtatványon kell kérelmezni: az Mt. 55 (1) f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két

munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő [Mt.55. (1) g) pontja]. 4.6 A szabadságok nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat. A MÁV START Zrt.-nél a szabadságok kiadásával kapcsolatban az SAP HR rendszer által rögzített adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak. A munkavállaló a havi bérfizetési jegyzéken szereplő információk alapján követheti nyomon szabadságmaradványának értékét. Eltérés gyanúja esetén a meglévő dokumentumok segítségével a munkáltatói jogkör gyakorlótól kérheti a felhasználás egyeztetését. Nem az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén a munkavégzésre vonatkozó tárgyhavi időadatok rögzítése után az időügyintéző az SAP HR-ből lekérdezi a szabadság maradványokat és megküldi a szervezeti egység vezetője, valamint a vezénylést végző munkavállaló részére. A vezénylést végző munkavállaló segédnyilvántartást (6. sz. melléklet) vezet a szabadságok felhasználásáról, melyet az időügyintéző által lekérdezett adatokkal minden hónapban köteles egyeztetni. A segédnyilvántartás rögzíti az időügyintéző által lekérdezett maradvány szabadság és a k- övetkező havi vezénylés között eltelt időszakban a munkavállaló által igénybe vett szabadság mennyiségét. Ezáltal biztosítható, hogy a vezénylést készítő a mindenkori szabadság maradvány értékével tisztában legyen és ezáltal az éves szabadság keretnél több ne kerüljön kiadásra. Az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén segédnyilvántartás vezetésére nincs szükség, a vezénylést készítő a munkavállalók vezényléssel még le nem kötött szabadságát az erre a célra létrehozott lekérdezéssel listázhatja. A szabadságkereteket órában kell nyilvántartani, a központilag generált szabadságkeretek összesített órában jelennek meg. 7 4.7 A szabadság elszámolása A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidővel azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt.124. (1)-(2) bek.]. Amennyiben nem készül előre munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell elszámolni és nyilvántartani. 4.8 A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén akkor lehet, ha a munkavállaló részére az időarányos szabadság nem került kiadásra [Mt. 125. ]. 4.9 Szabadság alakulása munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésékor ki kell számítani a munkavállalónak időarányosan járó szabadságot. Ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságot nem vette igénybe, annak fennmaradó részét szabadság megváltás jogcímen az esetleges többi juttatással együtt ki kell fizetni. A megváltandó maradvány szabadságot a humánpartnernek kell az SAP HR-ben rögzítenie, ennek alapján a kifizetésről a Humán szolgáltatás köteles gondoskodni. 4.10 Éves szabadságkeretek generálása (SAP HR) és az ehhez kapcsolódó feladatok Az éves alapszabadság keret és az életkor alapján járó pótszabadság (az életkor alapján járó pótszabadság [4.3.2.1 pont], fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság [4.3.2.2 pont]) megállapítása az SAP HR-ben program által generálódik, míg az egyéb pótszabadság keretek megállapítása manuálisan történik. Az éves szabadságkeretek generálását követően amelyet év elején elz az SAP HR üzemviteli folyamatgazda az időügyintéző, listát küld a munkáltatói jogkör gyakorló részére, melyben munkavállalónként és munkahelyi összesítésben szerepel az éves alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság járandóság.

4.10.1. Pótszabadságok és egyéb távollétek rögzítése 4.10.1.1 Gyermek után járó pótszabadság rögzítése Gyermek után járó pótszabadság mértékét a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben, a szülő által évente tett nyilatkozat és fogyatékos gyermek esetén orvosi szakértői igazolás alapján (7. sz. melléklet). Gyermek születésekor az apát megillető pótszabadságra való jogosultságot a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása ellenében a Humán szolgáltatás TB feladatokat ellátó munkatársa állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.10.1.2 A munkavállalót megillető további pótszabadságok, rendkívüli szabadságok és egyéb távollétek rögzítése A munkavállalónak járó pótszabadságot, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) rögzíti az SAP HR-ben, a munkavállaló által évente tett nyilatkozat és az ahhoz mellékelt rehabilitációs szakértői szerv határozata alapján (8. sz. melléklet). A különböző jogcímeken járó további pótszabadságokat, rendkívüli szabadságot, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadságát [KSz. 49., 4.3.2.3 pont] a Humán Szolgáltató Szervezet rögzíti a SAP rendszerben, az egyéb szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények 4.5 pont (tanulmányi szabadság, közeli hozzátartozó halála esetén biztosított munkaidő kedvezmény) ] a humánpartner állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. GYED-ről, GYES ről visszatérő munkavállalók szabadságának megállapítása humán partner feladata és kötelezettsége. 8 munkavállaló szabadság járandóságát, rögzíti az SAP HR-ben, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót az igénybe vehető szabadságnapok (órák) számáról. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A MÁV - START Zrt. Kollektív Szerződése (KSz.) 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet Szabadságolási ütemterv 2. számú melléklet Szabadságkiadás 3. számú melléklet Munkavállalói szabadság igénylés 4. számú melléklet Szabadságkérelem 5. számú melléklet Megállapodás az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról 6. számú melléklet Engedélyezett szabadságok nyilvántartása 7. számú melléklet Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről 8.számú melléklet Nyilatkozat egészségkárosodás alapján járó pótszabadság igénybevételéről Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 4.10.2 Új munkavállaló felvételekor, illetve munkaszerződés módosításakor alkalmazott feladatok Újfelvételkor, illetve munkaszerződés módosításkor (amennyiben ez pótszabadság változást eredményez) a humán partner megállapítja a

Szervezeti egység:... ÉRTESÍTŐ Szervezeti egység megnevezése... évi szabadságolási ütemterv 9 1. számú melléklet Törzsszám Név..évi maradvány ( óra )...évi járandóság ( óra ) ÖSSZESEN ( óra ) Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Össz. Munkavállaló aláírása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

10 2. számú melléklet Szervezeti egység megnevezése SZABADSÁG KIADÁS Szervezeti egység:... Törzsszám:... Név:... Munkakör:... Értesítem, hogy a Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően 20.. év hó napjától 20.. év hó napjáig összesen... óra (betűvel) fizetett szabadságot kiadok....,... év... hónap...nap.. munkáltatói jogkör gyakorló Átvette:, év. hó. nap A jogszabályban meghatározott határidőn belüli kiadás esetén a szabadság kiadását tudomásul veszem... munkavállaló

11 3. számú melléklet Szervezeti egység megnevezése MUNKAVÁLLALÓI SZABADSÁG IGÉNYLÉS ELŐJEGYZÉS.. év.. hó A szabadság igényeket kérem.. hó 15.-ig leadni. Szervezeti egység:... Törzsszám Név Munkakör Szabadságot igényli naptól - napig Szabadságigénylés dátuma Aláírás

12 4. számú melléklet SZABADSÁGKÉRELEM MÁV START ZRT... szervezeti egység S z a b a d s á g k é r e l e m Alulírott név: munkaköre:. évi... hó. naptól évi.. hó. napig fizetett (rendes, rendkívüli, tanulmányi)/fizetés nélküli* szabadságot kérek.,.. év. hó.. nap.. a kérelmező aláírása Engedélyezte:.. naptól napig, összesen.. órát A másodpéldányt átvette:.. év. hó.. nap * A kívánt szöveg aláhúzandó.. munkáltató.. munkavállaló

13 5. számú melléklet Szervezeti egység megnevezése MEGÁLLAPODÁS amely létrejött alulírott helyen és időben egyfelől a MÁV START Zrt.. (szervezeti egység), mint munkáltató a továbbiakban munkáltató -, másfelől...., (név) (törzsszám), mint munkavállaló a továbbiakban munkavállaló - között az alábbiak szerint: 1. Felek megállapodnak, hogy a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény 123. (6) bekezdése alapján az alap és az életkortól függő pótszabadság legfeljebb egyharmadát - azaz. napot (.órát) év december 31. napjáig adja ki. 2. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a MÁV START Zrt. Kollektív Szerződés, illetve annak... (szervezeti egység) helyi függeléke rendelkezései az irányadók. 3. Jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal megegyezőt, a felek aláírnak....,... év... hónap...nap.. munkáltató. munkavállaló Előttünk, mint tanúk előtt: Név:. Lakcím: Név:. Lakcím:

ENGEDÉLYEZETT SZABADSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA 14 6. számú melléklet Név Tsz Munkakör Összes járandóság (óra) Engedélyezett szabadságok óra I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

15 7. számú melléklet NYILATKOZAT GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL Alulírott (név)... (törzsszám) az alábbi nyilatkozatot teszem. Nyilatkozom, hogy 20. évre az alábbi 16 éven aluli - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt - gyermek(ek) után járó pótszabadságot igénylem: Gyermek(ek) neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. Gyermek(ek) születési ideje Nyilatkozom, hogy. nevű gyermekem fogyatékos.* Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem. Kelt.:.. munkavállaló aláírása *csak fogyatékos gyermek esetén kell kitölteni.

16 8. számú melléklet NYILATKOZAT LEGALÁBB ÖTVEN SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL Alulírott (név)... (törzsszám) az alábbi nyilatkozatot teszem. Nyilatkozom, hogy tekintettel arra, hogy a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásomat megállapította, 20. évre az Mt. 120. -ában meghatározott pótszabadságot igénylem. Jelen nyilatkozatomhoz a rehabilitációs szakértői szerv határozatát mellékelem. Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem. Kelt.:.. munkavállaló aláírása

36/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól szóló 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályiról szóló 28/2012.. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 4.1.4 és 4.1.7. sz. pont módosítása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. székhelyén működő valamennyi szervezeti egységére és állandó nappalos munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalójára. Az Alapítói Okirat szerinti telephelyeken és fióktelepeken a rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására a KSz. 32. -ában, valamint a jelen utasításban foglaltak szerint van lehetőség. Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ehhez az utasításhoz nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás 4.1.4 sz. pontja az alábbiak szerint módosul: 4.1.4. Peremidő Időtartama: Hétfőtől csütörtökig 6.00 9.00 és 14.00 18.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 6.00 9.00 és 13.00 18.00 óra 17 Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta legfeljebb plusz 20 óra ügyfélszolgálati és bevétel ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra, illetve mínusz 6 óra eltérés keletkezzen a törvényes munkaidőhöz képest. Az utasítás 4.1.7 sz. pontja az alábbiak szerint módosul: 4.1.7 Többletidő A 4.1.6. pontban meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát) meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján legfeljebb 20 óra ügyfélszolgálati és bevétel-ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra többletidő vihető át a tárgyhónapról a következő hónapra, amelyet a nyilvántartásban legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig nyitó értékként kell szerepeltetni. A munkavállaló az engedélyezett tárgyhavi többletidő mértékéig a tárgyhónapot követő hónapban a kötelező munkaidejét a perem időn belül csökkentheti (csúsztathat). Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes írásbeli engedélyével alkalmazható. A 20, illetve 30 órát meghaladó többletidőt kivéve a jogkörgyakorló által elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredőt a hónap végén törölni kell. Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó szervezeti egységeknél bevezetésre kerülő év végi tevékenységi szünet feltételeit és módját külön utasításban kell szabályozni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Nincs. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételének napján lép hatályba és a módosítás átvezetését követően hatályát veszti. 7.0 MELLÉKLETEK Ehhez az utasításhoz nincs. Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. székhelyén állandó nappalos munkarendben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók rugalmas munkaidő-beosztásának egységes szabályozása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. székhelyén működő valamennyi szervezeti egységre és állandó nappalos munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalójára. Az Alapító Okirat szerinti telephelyeken és fióktelepeken a rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására a KSz 32. -ában, valamint a jelen utasításban foglaltak szerint van lehetőség. Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős. A Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Rugalmas munkaidő-beosztás: Rugalmas munkaidő-beosztás esetén a munkaidő felhasználását a technológiai és a munkafeladatok jellege alapján részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg.(ksz 30. 4.) A munkavállaló a napi munkaidő törzsidőn felül fennmaradó részét a peremidőben a havi kötelező munkaidő és a munkafeladatok figyelembevételével naponta eltérő mértékben oszthatja be. Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására megfelelő technikai feltételek megléte esetén, a munkaidő nyilvántartására és kezelésére alkalmas műszaki berendezés (beléptető rendszer) működtetésével kerülhet sor. (KSz 32. 3.) 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rugalmas munkaidőrend beosztása 4.1.1. Napi eszmei munkaidő: Időtartama: Hétfőtől csütörtökig 7.30 12.00 és 12.20-16.20 óra 18 Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 7.30 12.00 és 12.20 13.50 óra A napi eszmei munkaidő az az elvi munkaidőtartam, amely viszonyítási alapul szolgál a teljes napi munkaidő, a teljesített munkaidő és a munkaközi szünet megállapításához, az eltérések számításához, valamint a rendkívüli munkavégzés és a munkából távoltöltött idők (szabadság, betegség, igazolt távollét, kiküldetés stb.) elszámolásához. 4.1.2. Munkaközi szünet A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek és a törzsidőnek, ezért annak tartama (20 perc) az eszmei munkaidő megszakításával a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével a munkaidőn kívül kerül kiadásra. (Mt.86. (3) bek. a) pont, 205. (2) bek. b) pont). A munkaközi szünet tényleges igénybevételére naponta 11.30 és 13.30 óra között kerülhet sor. 4.1.3. Törzsidő Időtartama: Hétfőtől csütörtökig 9.00 14.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 9.00 13.00 óra Törzsidő bele nem értve a munkaközi szünet idejét az az időtartam, amely alatt minden munkavállalónak a munkahelyén kell munkát zni. A törzsidő tartama alatt a munkavállaló csak hivatalos ügyben lehet távol. Magánügyben eltávozás törzsidő alatt csak a szervezeti egység vezetőjének engedélyével lehetséges, a távollét időtartama nem minősül munkaidőnek. 4.1.4. Peremidő Időtartama: Hétfőtől csütörtökig 6.00 9.00 és 14.00 18.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 6.00 9.00 és 13.00 18.00 óra

Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta legfeljebb plusz 20 óra ügyfélszolgálati és bevétel ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra, illetve mínusz 6 óra eltérés keletkezzen a törvényes munkaidőhöz képest. 4.1.5. Üzemidő Időtartama: 6.00 18.00 óra Az üzemidő a peremidő kezdő és végpontja közé eső időtartam, amely egyben a napi maximális munkaidőt jelenti. 4.1.6. Havi kötelező munkaidő A napi 8 órás munkaidő (Mt. 92. (1) bek. alapulvételével a havonta teljesítendő munkaidő: 20 munkanapos hónapban 160 óra 21 munkanapos hónapban 168 óra 22 munkanapos hónapban 176 óra 23 munkanapos hónapban 184 óra 4.1.7. Többletidő A 4.1.6. pontban meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát) meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján legfeljebb 20 óra ügyfélszolgálati és bevétel-ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra többletidő vihető át a tárgyhónapról a következő hónapra, amelyet a nyilvántartásban legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig nyitó értékként kell szerepeltetni. A munkavállaló az engedélyezett tárgyhavi többletidő mértékéig a tárgyhónapot követő hónapban a kötelező munkaidejét a perem időn belül csökkentheti (csúsztathat). Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes írásbeli engedélyével alkalmazható. A 20, illetve 30 órát meghaladó többletidőt kivéve a jogkörgyakorló által elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredőt a hónap végén törölni kell. Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó szervezeti egységeknél bevezetésre kerülő év végi tevékenységi szünet feltételeit és módját külön utasításban kell szabályozni. 19 4.1.8. Munkaidő-hiány A tárgyhónap végén fennálló hat (6) órát meghaladó munkaidő-hiány (mínusz óra) tartamával az alapbért arányosan csökkenteni kell, és ezt az időtartamot (hat óra feletti részt) az időrögzítő táblázatból törölni kell. Az engedélyezett munkaidő-hiány feletti távollét okát minden esetben vizsgálni kell. Igazolatlan távollét megállapítása esetén a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának van helye. A munkavállaló az engedélyezett és nyilvántartott tárgyhavi munkaidő-hiány mértékéig (legfeljebb 6 óra) a tárgyhónapot követő hónap munkaidejét köteles növelni (a hiányt ledolgozni). 4.2. A feladatok sürgős elvégzése céljából indokolt esetben a jogkörgyakorló kötelezheti a munkavállalót az eszmei munkaidő teljes ledolgozására. 4.3. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében rendkívüli munkavégzésnek (Mt. 107. ) minősül a munkáltató külön írásbeli utasítása alapján elrendelt, vagy elrendelés hiányában utólagosan rendkívüli munkavégzésként elismert, a.) a napi peremidőt (üzemidőt) megelőzően vagy azt követően, b.) a havi kötelező munkaidőn (4.1.6 pont) felül c.) a pihenőnapon és munkaszüneti napon, valamit d.) a készenlét alatt végzett munka, továbbá az e.) ügyelet. 4.4. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében késésnek minősül, ha a munkavállaló a törzsidő, valamint előzetes elrendelés esetén az eszmei munkaidő kezdetére nem érkezik meg munkahelyére, s távolmaradását igazolható módon kimenteni nem tudja. 4.5. Belföldi kiküldetés esetén az utazási idő elszámolása szempontjából az eszmei munkaidőt kell irányadónak tekinteni.

4.6. A rugalmas munkaidő-beosztás szabályait vétkesen megszegő munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója - első esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, - második esetben 6 hónapi időtartamra, - további esetben pedig legfeljebb 1 évre kizárhatja a rugalmas munkaidő lehetőségéből. A rugalmas munkaidő-beosztásból történő kizárás esetén a munkavállaló foglalkoztatása az eszmei munkaidő szerint történik. 4.7. A rugalmas munkaidő-beosztásban is maradéktalanul biztosítani kell az eszmei munkaidő tartama alatt - a kapcsolattartás lehetőségét a MÁV- START Zrt. ügyfeleivel, - az információ zavartalan áramlását a MÁV- START Zrt. különböző szervezetei között, - az intézkedésre jogosult munkavállaló folyamatos jelenlétét, az üzemidő biztosítását szakterületenként. E követelmények megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek. 4.8. A munkaidő regisztrálása a földszinten elhelyezett időrögzítő berendezéssel történik a kezelési utasításban szabályozottak szerint. A berendezést személyesen kell kezelni a személyre szóló mágneskártya igénybevételével. Mágneskártya hiánya esetén a jogkörgyakorló külön igazolása alapján történik a munkaidő igazolása (pl.: ha a munkavállaló a kártyát otthon felejti vagy elveszíti). 4.9. Az időrögzítő berendezés használatával egyidejűleg szervezeti egységenként vezetendő nyilvántartások. 4.9.1. Időrögzítő listák Az időrögzítő berendezések adatai alapján kinyomtatott listák tartalmát a szervezeti egységek vezetői kiértékelik, a listákat havonta gyűjtik, és 3 évig megőrzik. 4.9.2. Jelentkezési könyv A jelentkezési könyv a gépi berendezés meghibásodása esetére tartalék, manuális nyilvántartásként szolgál, amelybe a munkahelyre való első beérkezés és az onnan történő aznapi utolsó eltávozás időpontját, valamint az 20 engedélyezett szabadság és keresőképtelen betegség miatt távoltöltött időket kell bejegyezni. 4.9.3. Eltávozási könyv Az eltávozási könyv a hivatalos eltávozások, kiküldetések, a jogszabályban biztosított igazolt távollétek, valamint a törzsidőben és az azon kívüli időszakban történő magáneltávozások ( magán ) időpontjának és engedélyének rögzítésére szolgál. Itt kell nyilvántartani a keletkezett plusz órák csúsztatását is. 4.9.4. Utólagos javítás, módosítás A munkaidő-nyilvántartási rendszert a MÁV társaságok humánerőforrás szervezeteinek közreműködésével a MÁV Biztonsági Igazgatóság Védelmi Csoportja kezeli. A Csoport minden hét kedd napjáig számítógépes adatszolgáltatást nyújt a munkáltatói jogkörgyakorlók vagy azok megbízottja részére a munkavállalók napi ki- és belépéséről, a napi, illetve göngyölt munkaidő többletéről és hiányáról. A munkáltatói jogkörgyakorló vagy megbízottja a lista alapján még ugyanezen a héten kezdeményezi az érintett munkavállalónál a hibás adatok javítását. A munkavállaló jogosult a listán feltüntetett, reá vonatkozó adatokat megtekinteni. A megküldött adatok alapján a munkavállaló téves rögzítése javítható, illetve az elmulasztott rögzítés pótolható. Erre kizárólag a javítással, pótlással érintett munkanaptól számított 30 napon belül van lehetőség, s a korrekciót az érintett munkavállaló kérése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban (e-mail) kell kezdeményeznie a Csoportnál. 4.10. A rugalmas munkaidő nyilvántartására szolgáló berendezés működtetését külön kezelési szabályzat tartalmazza, amelyet a munkavállalók számára hozzáférhető helyen kell őrizni.

5.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS Ezen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályon kívül helyezzük a MÁV- START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő szabályairól szóló 6/2011.VI.15. MÁV-START Ért.2.) számú vezérigazgatói utasítást. 21 6.0 HIVATKOZÁSOK Ehhez az utasításhoz nincs. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Jelenléti könyv minta 2. számú melléklet Eltávozási könyv minta Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

22 1. sz. melléklet JELENTKEZÉSI KÖNYV 2012. hó

23 1. 2. 3. Név Munkaidő Aláírás

24 4. 5. 6. Név Munkaidő Aláírás

25 7. 8. 9. Név Munkaidő Aláírás

26 10. 11. 12. Név Munkaidő Aláírás

27 13. 14. 15. Név Munkaidő Aláírás

28 16. 17. 18. Név Munkaidő Aláírás

29 19. 20. 21. Név Munkaidő Aláírás

30 22. 23. 24. Név Munkaidő Aláírás

31 25. 26. 27. Név Munkaidő Aláírás

32 28. 29. 30. Név Munkaidő Aláírás

33 31. Név Munkaidő Aláírás

34 Havi teljesítendő munkaidő: óra Összesítő Név Teljesített óra Hiányzó óra Többlet óra Rendkívüli munka-idő Készenlét Ügyelet Keresőképtelenség Igénybevett szabadság Egyéb munkaidőkedvezmény Megjegyzés Budapest,.. Összesítette Munkáltatói jogkörgyakorló

35 2. sz. melléklet ELTÁVOZÁSI KÖNYV 2012.

Hivatalos eltávozás Magán eltávozás 36 Sorszám dátum név Eltávozás, aláírás visszaérkezés ideje, aláírás Indoka Eltávozás, aláírás Visszaérkezés ideje, aláírás Engedélyező Ledolgozás ideje

37/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. támogatási elveiről és rendszeréről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA: A MÁV Zrt. 34/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú utasítása alapján a támogatási politika meghatározott elvek mentén történő egységes keretrendszerbe foglalása. Egységes szabályozás bevezetése és alkalmazása, amely tartalmazza a feladatok és elvárások általános követelményeit, rögzíti a felelősségi- és hatásköröket, illetve az eljárási szabályokat. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA: 2.1 Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a kabinetvezető felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA: Támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli juttatás, vagy visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül adott nem pénzbeli juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A jelen utasításban a támogatás kedvezményezettjei kizárólag civil szervezetek. A támogatás szélesebb fogalom, mint akár a Civil tv. szerinti, akár a Tao tv. szerinti adomány vagy az Áfa tv. szerinti közcélú adomány fogalma. Az adomány fogalmak között átfedések vannak, de minden meghatározást az adott jogszabály alkalmazásában kell irányadónak tekinteni. A támogatás fogalma jelen utasítás alkalmazásában került meghatározásra, de az nem értelmezhető a mindenkor hatályos jogszabályi előírások kiterjesztéseként. Adomány: Civil tv. szerinti adomány (2011. évi CLXXV. tv. 2. 1. pont): a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. 37 Tao tv. szerinti adomány (1996. évi LXXXI. tv. 4. 1/a. pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Áfa tv. szerinti közcélú adomány, adományozás (2007. évi CXXVII. tv. 259. 9/A.pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv.-ben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és

az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt. Közhasznú szervezet (Civil tv. 32. (1) ): Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. A Civil tv. 33. szerint a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Közhasznú tevékenység (Civil tv. 2. 20. pont): minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közfeladat (Civil tv. 2. 19. pont): jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve z, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közérdekű kötelezettségvállalás (Civil tv. 2. 18. pont): a Ptk. 593-596. -ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás. Tartós adományozás (Civil tv. 2. 27. pont): a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. 38 Látvány-csapatsport támogatása (Tao tv. 4. 41-46. pontok, 22/C. ): az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a Tao tv.-ben meghatározott jogcímeken a látvány-csapatsportban működő, a törvényi feltételeknek megfelelő sportszervezetek számára. (Látványcsapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. Jogcímek: utánpótlásnevelés, versenyeztetés, személyi jellegű ráfordítás, tárgyi eszköz beruházás, felújítás, képzés, biztonsági infrastruktúra fejlesztés.) Látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás (Tao tv. 4. 45. pont): olyan okirat, amelyet a 22/C. (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére. A Tao tv. 22/c (3e) bekezdése szerint a támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő-, vagy utófinanszírozással valósul meg.. A támogatási igazolás részletes tartalmát a Tao tv. 22/C (3f) bekezdése tartalmazza. A 22/C. (5)-(5a) bekezdések szerint támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha sok más feltétel teljesülése mellett a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek sincs lejárt köztartozása.