A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 2

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/ 2013 ( II. 28. ) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendje 2011.CXC. 61. 202/ 2012. ( VII. 27. ) Korm. rendelet 6. a KLIK-ről 2012 CLXXXVIII. 4. az intézmények állami fenntartásba kerülése A Török Flóris Általános Iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3

1055 Budapest, Szalay út 10-14. A Török Flóris Általános Iskola működtetője: MOZAIK Gazdasági Szervezet 1011 Budapest, Ponty utca 3. Ellátandó alaptevékenység: általános iskolai tanulók nappali rendeszű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése iskolai intézményi étkeztetés könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Speciális képzési formák: iskolaotthonos oktatás 2-4. évfolyamon felmenő rendszerben megszűnik a 2013/2014-es tanévtől angol emelt szintű oktatása 5-8. évfolyamon 4

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján A.) A: működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Vezetők benntartózkodása Az iskola nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és 16 30 óra között az igazgatónak vagy a helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető megérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 30 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel az intézmény rendjéért. Ha mindhárom vezető távol van, úgy a helyettesítési rend lép életbe. Tanulók A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanulási idő után szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Alsó tagozaton osztályonként, felső tagozaton igény szerint napközis csoportok alakulnak. A tanuló a tanítási idő alatt, illetve 16 óra előtt csak szülei írásos kérelme alapján vagy igazgatói engedéllyel hagyhatja el az iskolát. Tanítási időn, szervezett foglalkozáson vagy rendezvényeken kívül a tanulók nem tartózkodhatnak az iskolában. A pedagógusok Munkaidejük megkezdése előtt kötelesek negyed órával előbb érkezni az iskolába. Érvényes a tanítási órára, ügyeletre, kirándulásokra, egyéb munkakörébe tartozó megbízásra, feladatra. Tanítási órái és egyéb kötelességei végrehajtása után távozik az intézményből. Az alkalmazottak Munkaköri leírásuknak megfelelően kezdik, és fejezik be munkájukat. A vezetői megbízás alapján módosulhat érkezésük és távozásuk. Egyéb alkalmakkor, munkájuk befejeztével az intézményben nem tartózkodnak. 5

B.) A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógus teljesítményértékelést az IMIP szabályozza. A Ktv. 58 (1) módosítása rendelet alapján a tantestület (és a közalkalmazotti kör egyéb) tagjait értékelni kell, az igazgató pedig ezen értékelés alapján minősítést végez. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és a hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: igazgató az igazgatóhelyettesek a munkaközösség-vezetők Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, aminek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek az ellenőrzést a vezetői feladatmegosztásból következő saját területen végzik. A munkaközösség-vezetőknek a munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Az iskolai nevelői-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők rendszeresen részt vesznek az iskolavezetőségi értekezleten. 6

Munkaközössége tagjaival rendszeres konzultációt tart beszámol az eddig eltelt feladatokról, értékeli a munkaközösség munkáját, továbbá a közösen megbeszélt a munkatervben rögzített feladatokra felhívja a figyelmet, felelősöket, időpontokat rögzít, ha változás történt és jelzi a problémákat a következő iskolavezetőségi értekezleten. Tevékeny résztvevője, véleményezője az új pedagógus álláshelyekre érkező kollégákkal történő találkozóknak. Javaslatot tesz a mentor személyére, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. A gyakornokok munkáját segítő szakmai vezetőt figyelemmel kíséri, segíti. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten írásbeli (és/vagy szóbeli) értékelést ad a szakmai munkáról megjelölve az előforduló hiányosságok C.) A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak benn, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. (pl. helyiségbérlet esetén) Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat szabályozza. Az épületbe belépő látogatót az irodához kell irányítani. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Kivétel: ebédbefizetések, ekkor reggel 7 órától a gazdasági irodában történik a befizetés. Az iskola helyiségeit (elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben) külső igénylőkkel külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületén belül csak is a MOZAIK GSZ-el kötött hivatalos szerződés szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az igénybevevőket vagyon védelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek 7

betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltakat. Az iskola tornatermét használó csapatok az iskola főbejáratán keresztül érkeznek, és ezen keresztül is távoznak. A hátsó traktust a megállapodás szerint használhatják. D.) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője A vezető munkáltatója a KLIK (1055 Bp. Szalay u. 10-14. ) a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK elnöke Az intézmény vezetése körében az intézményvezető: szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését intézkedést tesz, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv, vagy személy hatáskörébe; a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket ésazok dokumentációját az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettség-vállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; 8

az intézmény szakmai feladati ellátáshoz kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100 %-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető: a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. Az igazgató közvetlen munkatársai alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői Közalkalmazotti Tanács elnöke vagy tagjai 9

reprezentatív szakszervet vezetője Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola technikai dolgozói felett a z iskola tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat Mozaik Gazdasági Szervezete a munkáltatói jogkör gyakorlója. Az intézmény szervezeti ábrája KLIK TANKERÜLETI IGAZGATÓ IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes (alsós) Igazgatóhelyettes (felsős) Alsós mk. vezető 1-4. tanítók Napközis nevelők Napközis mk. vezető Iskolatitkár Gyermekvéd. mk. DÖK Oszt.főnöki Angol Reál Term.tudomány Humán Testnevelés 10

A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköröket fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. Mindhárom vezető távolléte esetén ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az igazgatót délelőtt az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, délután a napközis munkaközösség vezetője, akadályoztatásuk esetén a megbízott munkaközösség-vezető helyettesíti. A szülői szervezettel való kapcsolattartás Az iskolában a szülőkkel a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei legalább 2 főből állhatnak (elnök, elnökhelyettes), egyben ők alkotják az Iskolai SZMK választmányát. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya, az SZMK. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei helyettesei stb. vehetnek részt. Az iskolai SZMK 3 tagú vezetőséget választ, elnök, elnökhelyettes, gazdasági vezető beosztásban. Az iskolai szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább 3 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösségnek döntési és egyetértési joga van: Megválasztja saját tisztségviselőit Kialakítja saját működési rendjét Képviseli a szülőket az anyagilag is érintő ügyekben Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket és tanulókat 11

az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében a szülői értekezletek napirendjének kialakításában az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Véleményezi az iskola pedagógiai programját az iskola házirendjét az iskola munkatervét az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésében. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 51 %-a jelen van. Döntésüket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről a tájékoztatást az igazgató az SZMK választmány ülésén, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén adják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra szolgálnak: a családlátogatások a szülői értekezletek a fogadóórák a nyílt nap az írásbeli tájékoztató A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban az SZMK képviselőin keresztül, illetve választott képviselőiken keresztül közölhetik az igazgatóval, a nevelőtestülettel. A szülői és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, és házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől a fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola honlapján ezen dokumentumok rendelkezésre állnak. Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat 12

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek alapján A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálat okkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatók kal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, iskola pszichológus és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 13

E) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, a feladatok ellátásával megbízott beszámolásra vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolata A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása megbízott pedagógusvezetők útján történik. Formái a különböző értekezletek, megbeszélések. Az iskolavezetőségi értekezlet után munkaértekezleten (havonta legalább egyszer) kell tájékoztatni a nevelőket az aktuális feladatokról, döntésekről. A nevelők kérdéseiket, véleményüket szóban vagy írásban tehetik meg képviselőik útján, vagy az értekezleten személyesen. 14

Az iskola nevelői részt vesznek a kerületi szakmai munkaközösségek munkájában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a Knt. meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgyfelosztással kapcsolatos észrevételeket, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos döntéseket, az iskolai felvételi követelmények meghatározásával kapcsolatos döntéseket, a tanulók továbbhaladásának megállapításával kapcsolatos döntéseket, az osztályfőnöki munkaközösségre ruházza az ügyelet szervezését, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos döntések előkészítését. Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek alapján A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálat okkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatók kal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. 15

A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. F)Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényei: nyílt napok tanulmányi versenyek iskolai Mikulás napi rendezvény adventi projekt karácsonyi ünnepség hangverseny karácsony előtt alsós és felsős farsang Iskolacsipegető gyereknap 16

ballagás Öko rendezvények témanapok Víz világnapja Állatok világnapja Madarak és fák napja évenként nevelőtestületi kirándulás évente kétszeri tantestületi vacsora: karácsonyi, tanévzáró tanulmányi kirándulások Iskolai ünnepélyek rendjét a tanévenkénti munkaterv tartalmazza. Az iskolai könyvtár keretében iskolamúzeum működik, amely gyűjt minden, az iskolával kapcsolatos tárgyi emléket. Szakkörök: Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományi, informatikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők kezdeményezésére újak is szervezhetők. A szakkörök indításáról a szakmai közösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember 15-én kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 vagy 2 óra (45-90 perc). A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban megtervezi az igazgató. A tanuló kapjon díjazást szakköri alkotásáért, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza át. A hagyományápolás külsőségei: a) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág fiúk: fehér ing, sötét nadrág b)az iskola hagyományos sportfelszerelése: sötét alsó, fehér póló Szakkörök: Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományi, informatikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők kezdeményezésére újak is szervezhetők. A szakkörök indításáról a szakmai közösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember 15-17

én kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 vagy 2 óra (45-90 perc). A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban megtervezi az igazgató. A tanuló kapjon díjazást szakköri alkotásáért, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza át. H) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösség programjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a részére átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgycsoportot oktató, illetve az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönthet. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. Feladataik szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják a javító-, osztályozóvizsgák anyagát, ezeket értékelik, A munkaközösségeknek a munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A munkaközösség-vezetők Ellenőriznek Értékelnek 18

Hatáskörük és felelősségi körük kiterjed a munkaközösségükbe tartozó pedagógusokra A munkaközösség-vezetők lehetőségükhöz mérten órát látogatnak a munkaközösséghez tartozó kijelölt pedagógusnál Feljegyzést készítenek a nevelő tanórán kívüli munkájáról Feljegyzést készít a pedagógus dokumentumairól (napló, tanmenet) Az óralátogatásról írásban készített feljegyzéseit leadja az értékelő team vezetőjének /alsós vagy felsős igazgatóhelyettesnek/ Egy tanév során munkaközösségének 1/3-át értékeli, tehát a 3. tanév végén fejezi be mindenki értékelését. Munkájához segítséget az iskolai IMIP-ben szereplő adatlapok, eljárásrendek nyújtanak. A munkaközösség-vezetők vezetői feladatokat ellátó pedagógusok, őket is értékeli igazgatóhelyettesük, minősíti az igazgató. Értékelésük területei: Pedagógiai módszerek ismerete, szakmai továbbképzés Kreativitás, innováció Jogszabályok, rendeletek ismerete Vezetői munka hatékonysága, adminisztráció Kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Feladatvállalás, megbízhatóság Az iskolai nevelői-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők rendszeresen részt vesznek az iskolavezetőségi értekezleten. Munkaközössége tagjaival rendszeres konzultációt tart, beszámol az eddig eltelt feladatokról, értékeli a munkaközösség munkáját, tovább a közösen megbeszélt a munkatervben rögzített feladatokra felhívja a figyelmet, felelősöket, időpontokat rögzít, ha változás történt és jelzi a problémákat a következő iskolavezetőségi értekezleten. Tevékeny résztvevője, véleményezője az új pedagógus álláshelyekre érkező kollégákkal történő találkozóknak. Javaslatot tesz a mentor személyére, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. A gyakornokok munkáját segítő szakmai vezetőt figyelemmel kíséri, segíti. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten írásbeli (és/vagy szóbeli) értékelést ad a szakmai munkáról megjelölve az előforduló hiányosságok orvoslását. 19

I) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete A felügyelet ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Jahn Ferenc Kórház Szakorvosi Rendelőintézetével, vagy más erre szakosodott intézménnyel. A megállapodásnak biztosítania kell: Az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését Fogászat évente minimum egy alkalommal Belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal Szemészet, hallásvizsgálat évente 1 alkalommal Továbbtanulók, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiénia tisztasági szűrővizsgálata évente 1 alkalommal. J) Az intézményi védő-óvó eljárások Gyermekvédelem A gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógusok felmérik és nyilvántartják iskolánk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit. Szükség esetén intézkedéseket tesznek a problémás esetek megoldására. Kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Egészségügyi felügyelet, ellátás formái Rendszeres iskola fogászati vizsgálaton minden tanuló évente minimum egyszer köteles megjelenn,i a magán szakorvosi kezelésről igazolást kell bemutatni. Az iskolaorvos rendelési idejéről és az évfolyamra előírt vizsgálatokról tájékoztatjuk a tanulókat, illetve a szülőket. Az orvosi vizsgálatokon kapott beutalóval a szülő viszi el további kezelésre gyermekét. Betegség tüneteinek észlelésekor, baleset alkalmával azonnal intézkedünk. (Elsősorban a szülőt kell értesíteni, annak akadályoztatása esetén az intézmény gondoskodik a tanuló ellátásáról.) Szükség esetén az intézményvezető, akadályoztatása estén a helyettesei vagy az 20

iskolatitkár mentőt köteles hívni. A szülőt értesíteni kell. Gondoskodni kell a tanuló kíséréséről. Intézkedés helye: az iskolatitkári iroda A gyógytestnevelésre utalt tanulóknak a foglalkozáson való részvétel kötelező. Foglalkozás helye: Török Flóris Általános Iskola Amennyiben a szülő nem adja meg a hozzájárulást az orvosi vizsgálaton való részvételhez, az iskolának a szülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy vigye el gyermekét orvosi vizsgálatra. Indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ 11. sz. mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c)a nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokka. A tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell: Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat A házirend balesetvédelmi előírásait A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban 21

Tanulmányi kirándulások, túrák alatti veszélyeket A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeinek elkerülését e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a tanév programjában határozza meg. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése mellett, a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: A rendkívüli esemény jelzésének módját, A dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), Az iskola helyszínrajzát, Az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülés útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróval). 22

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a)a tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balestek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. K) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóink biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli események minősül: Természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz stb.) Tűz Robbantással történő fenyegetés Gázszivárgás 23

Az iskola bezárását előidéző ok (vízhiány, fűtéshiány stb.) Gyerek eltűnése Baleset: halálos, csonkolásos Ételmérgezés gyanúja Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: c) tűz esetén a tűzoltóságot d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget e) személyi sérülés esetén a mentőket f) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító személyeket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek látja g) fenntartót. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni, riasztani kell a csengő megfelelő módon való megszólaltatásával, illetve az iskolarádión keresztül. A veszélyeztetett épületet a Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben meghatározottak alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanuló részére órát tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát tartó pedagógusnak a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolniuk kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem marad-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolna! A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további 24

biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a rendkívüli esemény befejeztével akként kell folytatni, ahogy abbamardt, illetve a nevelőtestület által meghatározott szombati napon kell bepótolni. Az épületek kiürítését a Tűzriadó és a Bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. A tűzriadó és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára köteles érvényűek. L)A pedagógiai programról és az SZMSZ-ről szóló tájékoztatás A pedagógia program és az SZMSZ az iskola honlapján megtalálható ( www.tfai-bp23.hu) Az iskola könyvtárában papír alapon is elolvasható, a könyvtárosunkkal történő egyeztetett időpontban. M)A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet kezdeményezésére biztosítani kell fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 25

1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az intézményi tanács véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termet, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) osztály vezetőjével, iskola igazgatójával; 26

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek; a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható; 1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek, illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 1.22. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 27