KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terv módosítása. H a t á r o z a t Kiskunhalas Város Képviselő-testülete a melléklet szerint jóváhagyja az önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv módosítását. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Várnai László polgármester A Képviselő-testület jelen határozatáról értesülnek: Mester Sándor Humánploitikai Főosztályvezető Érintett intézményvezetők Határidő: azonnal Felelős: Dr. Ferenczi Mária jegyző k.m.f. Dr. Várnai László sk. Dr. Ferenczi Mária sk. Jegyzőkönyvet hitelesítő képviselők: Horváth Mihály sk. Máté Lajos sk. Kivonat hiteléül: 2007. december 18.
ÖNKORMÁNYZATI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉSZÍTETTE: NAGY-APÁTINÉ KUSZLI BEATRIX MESTER SÁNDOR KÉSZÜLT: 2007. DECEMBER 2
TARTALOMJEGYZÉK I. Kiskunhalas város társadalmi, gazdasági helyzete... 3 1. Településszerkezet... 3 2. Infrastruktúra... 4 3. Humánerőforrás... 4 4. Népességi és demográfiai jellemzők... 5 5. Mezőgazdaság... 5 6. A gazdaság egyéb ágazatai... 6 7. Foglalkoztatottság... 6 8. Kulturális örökség, hagyományőrzés... 7 II. Közoktatási feladatellátás Kiskunhalason... 8 1. Óvodai ellátás... 8 2. Általános iskolai nevelés-oktatás... 8 3. Középfokú nevelés-oktatás és szakképzés... 10 4. Kollégiumi nevelés... 10 III. Oktatási kiadások alakulása... 11 IV. Célok és feladatok... 12 1. Alapelvek... 12 2. Óvodai nevelés... 14 3. Általános iskolai nevelés-oktatás... 15 4. Középiskolai nevelés-oktatás és kollégiumi nevelés... 17 V. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések... 18 Melléklet... 217
Kiskunhalas város társadalmi, gazdasági helyzete Településszerkezet Kiskunhalas város a Budapest-Belgrád vasútvonal mentén, a fővárostól délre 134 km-re Bács-Kiskun megye közepén a Duna-Tisza közének déli határvárosa. A két folyótól szinte egyenlő távolságra, a homokvidék legmagasabb részén fekszik, tengerszint feletti magassága 132 m. A város közigazgatási területe 22 782 ha, amelyből 1396 ha belterület. Állandó lakosainak száma 2006. január 1-jén 30 196 fő. A külterület tanyás terület, megnevezései a következők: Alsószállás Alsóöregszőlők Felsőszállás Felsőöregszőlők Füzes Sóstói szőlők Felsőkistelek Felsőtelep Rekettye Partiszőlők Bogárzó Alsótelep Inoka-Kistelek Malomsor Kiskunhalas és térsége a Dél-alföldi régió, ezen belül Bács-Kiskun megye részét képezi, Kiskunhalas statisztikai kistérséghez tartozik. A város, mint kistérségi központ, élő középfokú funkciókat lát el, ténylegesen működő vonzáskörzettel bír. A térség négy községe az anyatelepülés -Kiskunhalas város- tanyavilágából vált ki, megőrizve szerves kapcsolatát a központtal. A tanyavilág ma is a térség településszerkezeti jellemzője, a lakosság több mint 10%-a külterületen él. A tanyák hasznosítása változatos képet mutat. A korábbi lakó-, gazdasági funkciók kibővültek: számottevő termelő funkció nélkül idegenforgalmi, falusi vendéglátási, rekreációs célokat szolgálnak. Az üres, romos hasznosítatlan tanyaépületek mintegy öt százalékot tesznek ki. A nagyüzemi gazdálkodás időszakában több major létesült a térségben, melyek napjainkban vegyes funkcióval ipari, mezőgazdasági és lakóterületként egyaránt szolgálnak. A méretekből adódóan azonban a funkciók keveredése számos problémát hordoz. A külterületi gazdasági épületek száma növekedett, mivel a települések építési telkeinek méretei, az építésügyi előírások nem teszik lehetővé belterületen az ilyen típusú beruházásokat. Kiskunhalas történelme is jelzi azt a több évszázados kapcsolatrendszert, ami a város és a környező települések ma is létező szoros együttélésében nyilvánul meg. A városban több olyan közigazgatási, közhatalmi szervezet működik, amely az egész térséget ellátja. A város oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézményei szintén széles ellátó körzettel rendelkeznek. Halas történelmi idők óta a térség piaci központja, ezt a szerepet napjainkban is betölti. A városban lévő munkahelyeken a helybelieken kívül környékbeli munkavállalók is tevékenykednek. A kapcsolatrendszer önkormányzati szinten intézményesült is. Kiskunhalas az 1996. szeptember 1-jén létrejött "Kötöny" Területfejlesztési Önkormányzati Társulásban vezető szerepet töltött be. A jogutódjaként 2004. június 1-jétől kilenc település (Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Kunfehértó, Tompa, Pirtó és Zsana) résztvételével működő a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásban továbbra is vezető szerepet tölt be városunk. A társulás keretében az oktatási, a 3
szociális, az egészségügyi és területfejlesztési feladatokban működnek együtt az önkormányzatok. Önkormányzatunk Imrehegy községgel 2000-ben, Pirtó községgel 2005-ben kötött közoktatási megállapodást az 5-8 évfolyamos tanulók általános iskolai nevelésének-oktatásának biztosítására. Ennek ellenére a kistérségi társulási együttműködés lehetőségei messze kihasználatlanok. Ezen túlmenően az önkormányzat által fenntartott Szűts József Általános Iskola kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújt. A fent említett széleskörű, az élet gyakorlatilag minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen jelzik Kiskunhalas központi szerepkörét. Vonzó hatása a közvetlen környezetében erős, de távolabbi településekre is hatással van. Az országhatár viszonylagos közelsége, és a városon áthaladó nemzetközi forgalom révén még a külföldiek ellátásában is jelentős szerepet vállal. Infrastruktúra Kiskunhalas városának a kistérségnél tágabb körre kiterjedő hatásában meghatározó szerepe van kedvező közlekedési, földrajzi elhelyezkedésének. A városon a regionális és nemzetközi jelentőségű, számottevő forgalmat lebonyolító 53. számú főút halad át. A város két hasonlóan fontos főút között helyezkedik el, azokat viszonylag rövid időn belül el lehet érni. Tovább erősíthetné a távolabbi térségekkel a kapcsolatokat egy új autóút megépítése. A térség úthálózata regionális és megyei szinten átlagosnak minősül, mely lényegében azt jelenti, hogy nincs kiemelkedő elérhetőség. Valamennyi település közúton -térségi jelentőségű mellékútvonalakon- megközelíthető. Városunk kistérségi centrális pozíciója miatt nem lehet egyetlen iskolabusszal megoldani a tanulók szállítását. A külterületi földrészletek, tanyák megközelítését szolgáló földutak sokszor átgondolatlan kialakítása számos problémát vet fel, karbantartásuk a nagyüzemek megszűnésével az érintettekre és önkormányzatokra erejüket meghaladó terheket ró. A térség vasúthálózatában Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vonal nemzetközi forgalmat bonyolít. A város térségi vasúti csomóponti szerepét erősíti, hogy a Kiskunfélegyháza-Baja szárnyvonal itt halad át biztosítva Szeged és Pécs közötti vasúti összeköttetést. A fejlesztés iránya a kétvágányúsítás illetve a vágányok teherbíró képességének növelése. Humánerőforrás A város jelenlegi és jövőbeni helyzetének alapvető tényezője az ott élők száma, összetétele, képzettsége. Kiskunhalas népessége az utóbbi években lassan csökken, aminek hátterében a természetes fogyás és a vándorlás negatív egyenlege áll. Ez a tendencia feltehetően folytatódni fog, ugyanakkor megváltoztatása túlmutat a város hatókörén, csak az egész ország gazdasági és társadalmi felemelkedése fordíthatná meg e folyamatot. A fogyatkozás a korösszetételben is változásokat hoz magával, a kevesebb születés a gyermekek számának és arányának mérséklődését jelenti, ugyanakkor a lakosság egyre idősebbé válik. Ez a különböző intézmények iránti igények módosulásával is jár, hiszen egyre kisebb kapacitású intézményrendszerre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerősödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. A térségben mintegy 3000 fő cigány etnikai kisebbség él. E 4
népességcsoport mentális, szociális problémákkal küzd, melyhez járulnak még a képzési és oktatási hiányosságokból fakadó elhelyezkedési problémák. Népességi és demográfiai jellemzők A város lakosságszáma a közoktatás normatív finanszírozását, az egyéb közoktatási feladatokhoz igénybe vehető kiegészítő normatív támogatások összegén keresztül befolyásolja. Kiskunhalas népességszámának alakulását 1998-tól és 2006-ig terjedő időszak vonatkozásában, továbbá az össznépességszám évenkénti változását a következő táblázat szemlélteti: 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 népességszám 30785 30785 30846 30674 30594 30462 30411 30315 30196 változás 0 +61-172 -80-132 -51-96 -119 A születések számának alakulása alapvetően meghatározza a következő évek óvodai, általános iskolai demográfiai jellemzőit. A születések számának változását 1998-tól és 2006-ig terjedő időszak vonatkozásában, illetve az összes születések számának évenkénti változását az alábbi táblázat szemlélteti: 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 születésszám 304 297 309 289 281 285 290 275 321 változás -7 +12-20 -8 +4 +5-15 +46 Az országos tendenciákkal megegyezően városunkban is 1992 óta tendenciájában csökken a születések száma, 1998. óta 300 körül mozog. Mindezek alapján valószínűsíthető az, hogy az óvodában és az általános iskolában további gyermek illetve tanulói létszámcsökkenés valósul meg. Mezőgazdaság A rendszerváltást megelőzően a térségben hat termelőszövetkezet és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság gazdálkodott a földterület meghatározó részén, és magángazdálkodás csak a terület 3 %-án folyt. Napjainkra ezek a szervezetek felszámolásra kerültek és a földterületek magántulajdonba, illetve gazdasági társaságok tulajdonába, használatába kerültek. Az elmúlt időszakban a föld privatizációja során lezajlott folyamat eredményeként -mint mindenütt az országbana földbirtokok felaprózódtak. A földrészletek átlagos mérete 3,6 ha, a "gazdaságok" több mint 90 %-a 5 ha alatti földterületen gazdálkodik. A gyenge termőhelyi adottságokból következően a termőterület 43 %-a erdő, 26 %-a gyep és a szántó mindössze 26 %. A mezőgazdaság eszközellátottsága nem igazodik az új birtokstruktúrához, alacsony színvonalú, mely egyértelműen a jövedelmezőség hiányára vezethető vissza. A térség szinte teljes területe környezetileg érzékenynek minősül, ennek következtében a fenntartható fejlődés iránya -az agrárgazdaság versenyképességének növelése mellett- a környezetkímélő termelési módok bevezetése, az extenzív és ökogazdálkodás felé való elmozdulás. 5
A gazdaság egyéb ágazatai Kiskunhalas és térsége ipari szerkezetében meghatározó a mező- és erdőgazdasági termékekre alapozott élelmiszeripar és feldolgozóipar. Jelentős arányt képez az építőipar, valamint a könnyűipar. A rendszerváltozás -ha nem is olyan mértékben, mint a mezőgazdaságot- az ipart is érintette. A tulajdonviszonyok átrendeződése profilváltást, munkaerőátcsoportosításokat és esetenként leépítéseket eredményezett. A térségben a kereskedelem és a vendéglátás dinamikusan fejlődött. A szolgáltatások területén elsősorban a mezőgazdasági termelést segítő tevékenységek a jellemzőek, de nagy számú az idegenforgalmat és más gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás is. Jelen vannak a pénzügy, biztosítás, ingatlanügyekkel kapcsolatos szolgáltatások is. Halas és vonzáskörzetének turizmushoz fűződő lehetőségei messze nem kihasználtak, bár a vendégéjszakák száma meghaladja a megyei és regionális átlagot. A térségen belül Kunfehértó emelkedik ki idegenforgalmával, míg Halason a termálvíz és a kézműves hagyományok jelentik a legnagyobb vonzerőt, de az egyre bővülő lovasturizmussal is számolhatunk. A vadászatra, horgászatra alapozott idegenforgalom feltételei is jelen vannak. A meglévő gazdasági erők -úgy az ipar, mint a kereskedelem vagy a vendéglátás-, illetve az ezek fejlődését, működését elősegítő "háttérszolgáltatások" fejlesztését a stratégiai célok elérése érdekében elengedhetetlennek véljük. Foglalkoztatottság A munkanélküliség a városban is jelen van, mértéke a megyei (és országos) átlag alatt alakul. A legnagyobb gondot azok jelentik, akik hosszú idő óta nem tudnak munkához jutni. Ezek visszatérése a munkaerő-piacra -a képzettség hiányábanegyre reménytelenebb. Különös figyelmet érdemelnek a pályakezdők, akik az aktív éveiket rögtön munkanélküliséggel kezdik. A különböző foglalkoztatáspolitikai eszközöket a városban igénybe veszik, ezek valamelyest segítenek a gondokon. Azzal kell számolni, hogy a munkanélküliség nem szűnik meg, hiszen mindig is vannak és lesznek- olyanok, akik nem is óhajtanak elhelyezkedni ( önkéntes munkanélküliség"). Azokkal viszont kiemelten kell foglalkozni, akik keresik a munkalehetőséget, de valamilyen okból ez nem sikeres. E tevékenységbe az intézményi gondoskodás mellett be kell vonni azokat a civil szervezeteket is, akik szeretnének és tudnak segíteni. Új munkahelyek teremtése, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében indokolt az Ipari Park működtetésének gondos előkészítése, új vállalkozások illetve új munkahelyek telepítése. A vállalkozások idetelepülésének és -szakma szerintimunkaerő igényének időben történő megismerése esetén a Munkaügyi Központ pénzbeli támogatás nyújt, és átképző tanfolyamokat szervez. A vállalkozások munkahelyteremtő és -megtartó beruházásai utáni adókedvezményt új pályázati, támogatási formában kívánja önkormányzatunk biztosítani. A vállalkozások munkaerő igényének kielégítése érdekében megkíséreljük összehangolni a szakképzést a valós munkaerő-piaci szükségletekkel. Kiskunhalas és térsége települései a kiskunhalasi munkaerőpiaci körzethez tartoznak, melyet tíz település alkot. A térség gazdaságában bekövetkezett változások a foglalkoztatási lehetőségek beszűkülésével jártak. A térségben az aktív 6
keresők több mint 40 %-a a szolgáltatásban, 30 % az iparban, építőiparban foglalkoztatott, mintegy negyed részük talál munkalehetőséget a mező- és erdőgazdaságban. A munkanélküliségi ráta a térségben kedvezőbben alakul a megyei és régiós értékeknél. A foglalkoztatásból a férfiak nagyobb arányban kerülnek ki, mint a nők, mely arra mutat, hogy a mezőgazdasági ágazat a legjobban érintett. A tartós munkanélküliek többsége nem rendelkezik szakismeretekkel és iskolázottságuk is alacsony, mely szinte lehetetlenné teszi, hogy a munkaerőpiac aktív szereplőivé váljanak. A községekben élők tekintetében a munkavállalás fontos motivációja, hogy helyben szeretnének megélhetési forrást találni, azonban egy részük nem mutat nyitottságot az át- és továbbképzés iránt. Számolni kell továbbá azzal, hogy a térségben élő munkanélküliek -bár hagyományosan kötődnek a mezőgazdasághoz- nem vagy csekély föld- és erdőterülettel rendelkeznek, tőkéjük nincs, így aligha jelent számukra az ágazat megélhetési lehetőséget. Ugyanakkor a térségben már a rendszerváltást követő első években kialakult egy jól körvonalazható törekvő vállalkozói réteg, akik tőkével és szakismerettel rendelkezve képesek voltak élni a lehetőséggel, így megalapozták saját vállalkozásukat (kisárutermelés, állattenyésztés, feldolgozás, szolgáltatás). Kulturális örökség, hagyományőrzés A világhírű halasi varrt csipke több mint száz éve indult hódító útjára. A Csipkeházban megrendezett nemzetközi, országos és városi csipkerendezvények, kiállítások rendszeresen látogathatók. Az építészeti örökség azonban szegényesnek mondható, a térség az elmúlt századok során hiányt szenvedett a nemes, időnek ellenálló építőanyagokból. A kevés műemlék azonban kiemelt figyelmet érdemel, bár megőrzésük, fenntartásuk gyakran meghaladja az önkormányzatok erőit. A települések hagyományos ünnepei a mezőgazdasághoz, a valláshoz kötődnek: a Halasi Napok, a Fehértói Nyár, a Halasi Lovas Napok a szüreti mulatságok nagy látogatottságnak örvendenek. A kistérség népművészete a pásztor, állattartó, földművelő és tanyai kultúrán alapszik. A kézműves mesterségek ápolása, az énekzene, tánc és előadóművészetek gyakorlása elsődlegesen az oktatási intézményekben, illetve a művelődési házban folyik. A hagyományos népi mesterségek gyakorlása a jövőben nem csak az egyéni és közösségi igények szolgálata, hanem a diverzifikált foglalkoztatás eszköze, ezért az idegenforgalom egyik vonzereje lehet. 7
Közoktatási feladatellátás Kiskunhalason Az önkormányzat kötelező feladata az óvodai ellátás, az általános iskolai nevelésoktatás, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozóknak nyújtandó szolgáltatás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról való gondoskodás, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt foglalkozathatók óvodában, iskolában. Önként vállalt feladatként önkormányzatunk ellát kollégiumi és középiskolai nevelést-oktatást. Óvodai ellátás Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező óvodai szolgáltatást az alábbi három óvodaigazgatóság vezetésével működő kilenc óvodai intézményegység fenntartásával biztosítja: Bóbita Óvoda és Bölcsőde (székhelye: Kiskunhalas, Kuruc vitézek tere 17.); Napsugár Óvodák és Bölcsőde (székhelye: Kiskunhalas, Ady Endre u. 4.); Százszorszép Óvodák (székhelye: Kiskunhalas, Vasút u. 2.). Az óvodai ellátásban jelenleg az önkormányzati fenntartású óvodai intézményegységeken túl a Kiskunhalasi Református Egyház fenntartásában működő óvodai intézményegység vesz részt. Az Ökomenikus Óvoda fenntartására önkormányzatunk 1993-ban kötött közoktatási megállapodást, melyet 2003-ban további 10 évre módosított. A város összes óvodai férőhelye jelenleg 937, amelyből 120 férőhellyel az Ökumenikus Óvoda rendelkezik. Az óvodai létszám 1996-óta csökkenő tendenciát mutat. A 2006/2007. nevelési évben összesen 968 gyermek kezdte meg az óvodai nevelést-oktatást. Az önkormányzat által fenntartott óvodák gyermeklétszáma 854 fő. A demográfiai adatokat figyelembe véve az óvodai létszámban kis mértékű további csökkenés prognosztizálható, így várhatóan a kihasználtság 100 % körül lesz. Valamennyi óvodába járnak cigány származású gyermekek, ennek keretében a Bóbita Óvoda és Bölcsődében cigány kisebbségi program alapján folyik e gyermekek integrált nevelése. A Napsugár Óvodák és Bölcsődéhez tartozó Átlós úti tagóvodában cigány kisebbségi program keretében cigány származású gyermekek nevelése-oktatása folyik két óvodai csoportban. A Bóbita Óvoda és Bölcsőde német nemzeti kisebbségi nevelést végez három óvodai csoportban, továbbá részt vesz a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában is. Valamennyi óvodaigazgatóság rendelkezik fejlesztő pedagógus státusszal, valamint önkormányzati, majd kistérségi feladatellátás keretében megteremtettük óvodaigazgatóságonként logopédiai ellátás lehetőségét is. Óvodáink szakos ellátottsága megfelelő. Az önkormányzat által fenntartott óvodák statisztikai adatait a mellékletben található 1., 8., 9. és 10. számú táblázatok szemléltetik. Általános iskolai nevelés-oktatás 8
A kötelező általános iskolai nevelést-oktatást az önkormányzat által fenntartott következő négy általános iskola működtetésével biztosítjuk: Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola; Felsővárosi Általános Iskola; Kertvárosi Általános Iskola; Szűts József Általános Iskola. Városunkban az önkormányzati fenntartású intézményeken túl egy egyházi fenntartású általános iskola működik. Önkormányzatunk közoktatási megállapodást kötött a Kalocsa-Kecskemét Érseki Hatósággal a Szent József Katolikus Általános Iskola működtetésére. Általános iskoláinkra a tartalmi sokszínűség, a szolgáltatások széles köre jellemző. Valamennyi iskola kialakította a rá jellemző profilt, amely területen emelt, tagozatos szinten végzi a gyermekek oktatását. Városunk általános iskoláiban működik nyelvi, matematikai, ének-zene, testnevelés, informatika tagozat. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy iskolához több generáció is kötődik, így kialakul az iskolához kötődő identitástudat. Az önkormányzat minden iskola számára biztosít a törvényben meghatározott kötelezően biztosítandó óraszám felett osztályonként hetenként két órát tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Általános iskoláink valamennyi évfolyamán képesség-kibontakoztató és integrált felkészítés folyik, melyhez a törvény által kötelezően előírt fejlesztő pedagógus státuszt biztosítjuk. Bevezettük a helytörténeti ismeretek oktatását az általános iskolák 5-8. évfolyamán. Sajátos szolgáltatást nyújt a Felsővárosi Általános Iskola Irányi Dániel Tagozata, ahol délutános oktatással az általánostól eltérő tantervvel az általános iskolában haladni nem tudó túlkoros, tanköteles gyermekek oktatását nevelését végzik, melyet felmenő rendszerben megszüntetett önkormányzatunk. A tagozat keretében működtetjük a felnőttoktatást, melyet igény szerint szervezünk meg. Napközis szolgáltatást a valós igényeknek megfelelően, de meghatározott mértékben vehetnek igénybe a szülők illetve gyermekeik. Az idei tanévtől a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola továbbá a Kertvárosi Általános Iskola ellátja a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának feladatát. Mindegyik általános iskola ellátja a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nevelését-oktatását. Ezen túlmenően a Felsővárosi Általános Iskolában német kisebbségi nevelés-oktatás folyik 1-3. évfolyamon. Pirtó Község Önkormányzatával kötött közoktatási társulási megállapodás értelmében 2005. július 1-jétől a Felsővárosi Általános Iskola ellátja az 5-8. évfolyamos tanulók nevelését-oktatását pirtói tagintézmény működtetésével. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben a 2006/2007. tanévben összesen 2188 (Kiskunhalason 2149 és Pirtón 39) tanuló kezdte meg az általános iskolai nevelést-oktatást. A mellékelten csatolt táblázatokból megállapítható, hogy a tanulólétszám az utóbbi években létszámcsökkenést mutat. Az elmúlt kilenc évben közel 550 fővel csökkent az önkormányzat által fenntartott általános iskolákban a tanulólétszám, és további csökkenés prognosztizálható. 9
Az általános iskolával kapcsolatos statisztikai adatokat a mellékelten csatolt 2., 8., 9. és 10. számú táblázatok tartalmazzák. Középfokú nevelés-oktatás és szakképzés Az önkormányzat fenntartásában jelenleg két középiskola működik: a Bibó István Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium. A Bibó István Gimnáziumban 6 illetve 4 évfolyamos nappali rendszerű gimnáziumi nevelés-oktatás, továbbá gimnáziumi felnőttoktatás folyik. A négy évfolyamos képzés humán, reál és általános tantervű osztályokban működik. A II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium intézményében három szakmacsoportban folyik az oktatás: mezőgazdasági, közgazdasági és elektronika-elektrotechnika. A szakközépiskolai szakképzésben az iskola teljes egészében átállt a világbanki képzési modellre. A szakközépiskola fenntartójaként részt veszünk a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által vezetett Dél-Bács-Kiskun Megyei Szakképési-Fejlesztési Konzorciumban. A középfokú nevelésben-oktatásban és a szakképzésben részt vesz továbbá -nem önkormányzatunk által fenntartott- gimnázium és szakképző iskola. A Garbai Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményét a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tartja fenn, a Szilády Áron Gimnázium pedig a Kiskunhalasi Református Egyházközség fenntartásában működik. A város középfokú oktatását alapvetően meghatározó döntéseket hozott a Képviselő-testület 1999-ben, amikor a Garbai Sándor Szakképző Iskolát megyei fenntartásba adta. Ezekkel a döntéssel városunkban a középiskolai szerkezet hosszabb távra stabilizálódott és a város számára fenntartható középiskolai szerkezet alakult ki. A mellékelten csatolt táblázat szerint megállapítható, hogy a középiskolák tanulólétszáma folyamatosan nőtt. Intézményeink kihasználtsága maximális. A 2006/2007. tanévben 1200 tanuló kezdte meg az évet az önkormányzat által fenntartott két középiskola 36 osztályában. Ugyancsak leolvasható a táblázatból a város középiskoláinak regionális vonzása, melyben a vidéki tanulók aránya 50-55 % közötti ingadozó tendenciát mutat. Középfokú neveléssel-oktatással kapcsolatos statisztikai adatokat a 3., 4., 5. és 10. számú táblázatok tartalmazzák. Kollégiumi nevelés Városunkban jelenleg két önkormányzati, egy megyei és egy egyházi fenntartású kollégium működik. Önkormányzatunk fenntartásában lévő intézmények közül a Bernáth Lajos Kollégium önálló intézményként végez kollégiumi ellátási feladatokat. A II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium elsősorban az intézménybe járó diákok kollégiumi ellátását végzi. Ezen túlmenően a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, továbbá a Kiskunhalasi Református 10
Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának Kollégiuma is középiskolai kollégiumi szolgáltatást nyújt. A Bernáth Lajos Kollégium fogad óvodásokat, általános iskolásokat és középiskolásokat is. A kollégiumba a város több közoktatási intézményéből járnak. A különböző korosztályú gyermekek, tanulók együtt nevelése mellett ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését is. Jelentős az intézmény szerepe a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén. A II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola kollégiuma ellátja az intézménybe járó fiú kollégiumi igényeket. Az önkormányzat által fenntartott két kollégium létszáma 2006/2007. tanévben 212 fő. A kollégiumi kihasználtság az utóbbi években 80-90 % körül ingadozik. A kollégiumokra vonatkozó statisztikai adatokat a 6. és 10. számú táblázat tartalmazza. A statisztikai adatokból látható, hogy az utóbbi években a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A város jelenlegi kollégiumi férőhelyei a szükségleteket ki tudják elégíteni. Oktatási kiadások alakulása Az önkormányzat oktatással kapcsolatos kiadásait a melléklet 7. számú táblázata tartalmazza. A táblázatból megállapítható, hogy városi szinten évenként az önkormányzati és állami támogatás aránya az önkormányzati finanszírozás nagyobb mértékű növekedése irányában tolódik el. Intézménytípusonként eltérő az önkormányzati és állami támogatás aránya. Az utóbbi években az önkormányzat oktatással kapcsolatos kiadásai nem csökkentek. Ebben közrejátszanak demográfiai, és költségvetési tényezők egyaránt. Az önkormányzat oktatással kapcsolatos kiadásai a demográfiai okok és az önkormányzatok reálértékben csökkenő állami támogatása miatt várhatóan tovább fognak nőni. Ugyanakkor az önkormányzati költségvetésben jelentős szabad pénzeszközök nem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére az önkormányzat biztosítani kívánja a kötelező és önként vállalt feladatok leggazdaságosabb szervezettel való ellátását, feladat-finanszírozását. 11
Célok és feladatok Alapelvek Kiskunhalas Város Önkormányzata fenntartásában lévő minden nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell az esélyegyenlőségen alapuló, az általános emberi és gyermeki jogokat tiszteletben tartó világnézetileg semleges, a vallási és lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó oktatást és nevelést. Kiskunhalas Város Önkormányzata arra törekszik, hogy polgárainak a gyermekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos igényeit, lehetőségei és a mindenkori jogi keretek között városi rangjának megfelelő színvonalon teljesítse, mind a kötelező (óvoda, általános iskola) mind az önként vállalt (középfokú oktatás, kollégiumi nevelés) feladatok körében. A nevelési-oktatási intézmények tevékenységének gyermekközpontúnak kell lenni, melynek során olyan szolgáltatásokat kívánunk fenntartani, illetve kialakítani, melyben lehetőség nyílik az értékek közvetítésére, a képességek kibontakoztatására, a szellemi és testi fejlődésre, a helyes társadalmi szocializációra. A város történelméből fakadóan -kulturális, földrajzi, gazdasági, közlekedésicsomópontja a térségnek, ezért a városi igények kielégítésén túl területi szolgáltatásokat is ellát. Ezeket a szolgáltatásokat a jelenlegi keretek között továbbra is el kívánjuk látni. Részt veszünk az oktatási szolgáltatások -elsősorban általános iskola 5-8 évfolyamát, valamint pedagógiai szakszolgáltatásokat érintő- kistérségi szintű ellátásában, és nyitottak vagyunk azok bővitésében a város vonzáskörzetében lévő települések vonatkozásában. Kiskunhalas Város intézményhálózata mind belső arányait, mind férőhelyeit tekintve elegendő a közoktatási törvényben előírt kötelező és a törvénnyel összhangban önként vállalt regionális közoktatási feladatok ellátására. Az óvodai nevelés és a középfokú oktatás tekintetében nem indokolt a férőhelyek számának nagyobb arányú csökkentése. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a demográfiai, társadalmi, gazdasági változásoknak megfelelő korrekciót a városi intézményhálózat szervezésében, a beiskolázási keretszámok meghatározásában a fenntartó és az intézmények folyamatosan el ne végezzék. Az alapfokú oktatásban az elmúlt években bekövetkezett nagymértékű demográfiai csökkenés intézménybezárással megvalósítandó radikális döntésre kényszerítette önkormányzatunkat 2007-ben. A nyolc évfolyamos általános iskola szerkezeti formát megőrizendőnek tartjuk. A közoktatás alapvető szerkezeti modellje a 8+4-es szerkezet, amelyet a hatosztályos illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzés megjelenése megbontott. A jelenlegi hatosztályos képzés mértékét meg kívánjuk őrizni, további ilyen típusú osztályok, iskolák létesítését nem támogatjuk, mivel az önkormányzati iskolák által nyújtott szolgáltatások versenyképességét meg kívánjuk őrizni. Kiskunhalas Város Önkormányzata -az országos tendenciákkal és célokkal összhangban- fenn kívánja tartani az érettségit adó képzések arányát. Ennek érdekében: 12
a gimnáziumi képzés arányát -a meglévő intézményhálózaton belül- a szükségletek és igények szintjén tartja fent, támogatja a szakközépiskolai képzési programok korszerűsítését. Az intézményválasztással kapcsolatban az alkotmányos jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően három elvet biztosítunk, a tankötelezettség teljesítését, a körzeti ellátás biztosítását (e tekintetben kiemelten kezelve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátását) és jogszabályban meghatározott korlátokat figyelembe véve a szabad iskolaválasztás feltételeinek fenntartását. Az oktatás színvonalának megőrzése és emelése érdekében az önkormányzat: biztosítja a fenntartott közoktatási intézmények biztonságos működéséhez, alapfeladatainak megfelelő színvonalon történő ellátásához szükséges pénzügyi és költségvetési feltételeket, továbbá tárgyi- és eszköz szükségleteket, gondoskodik az intézményi épületek felújításáról és karbantartásáról a költségvetési lehetőségek határáig, a jogszabályban meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke alapján elkészített ütemterv szerint gondoskodik a hiányzó -óvodai és iskolai bútorzat, könyvtári és szertári állomány, szemléltető-, oktatástechnikai és számítástechnikai- eszközök pótlásáról és fejlesztéséről költségvetési és pályázati lehetőségek határáig, jogszabályban szabályozottak szerint jóváhagyja az egyes intézmények feladatainak végrehajtásához készült pedagógiai programokat, mely az intézményekben folyó szakmai munka egyedi arculatát határozza meg. A jóváhagyás kiemelten fontos szempontja az összehangolt városi feladatellátásra való törekvés, önkormányzati minőségirányítási programja alapján minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Ennek keretében törvényességi, szakmai és pénzügyi ellenőrzéseket végez, illetve négyévenként átfogó ellenőrzést hajt végre. A minőségirányítási programban meghatározottak szerint értékeli az intézmények működésének hatékonyságát és szakmai eredményességét. Az önkormányzat az oktatási intézmények finanszírozásában továbbra is az intézményi esélyegyenlőséget megteremtő feladatfinanszírozás elve alapján kíván eljárni. Az alkalmazott modellt kívánjuk tovább finomítani, beleértve a dologi kiadások helyi normarendszerének kidolgozását. Továbbra is biztosítjuk minden évben az intézményi felújításokra szánt összeget a költségvetésben meghatározott mértékben, mely indokolt esetben intézményi pályázat saját forrásaként is felhasználható. Az oktatás egyik legfontosabb szereplője, a minőség záloga a pedagógus. A közalkalmazotti bérek és juttatások növelésében korlátozottak a lehetőségeink, ennek ellenére önkormányzatunk nem mond le arról, hogy kifejezésre juttassa nagyrabecsülését és elismerését a pedagógusok nevelésben-oktatásban végzett munkájáért. Ennek megvalósításaként a jövőben továbbra is támogatni kívánja a szakmai elismerésekre való felterjesztéseket, illetve az önkormányzat által alapított díjak odaítélését. Az önkormányzat előtt álló feladatok megoldásában szükséges, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel fennálló együttműködés szorosabb, a kapcsolat 13
rendszeresebb legyen. Ebben a körben elsősorban a helyi önkormányzat szintjén reprezentatív Pedagógus Szakszervezet érintett. Az önkormányzat támogatni kívánja a választott testületek munkáját és az intézményi demokrácia fórumainak működését. A Megyei Önkormányzattal tárgyalásokat szükséges kezdeményezni és folytatni a speciális tantervű általános iskolai oktatás, szakképzés, felnőtt képzés területén, továbbá az intézmények működésével, felújításával és fejlesztési elképzelések összehangolásával kapcsolatban. A közoktatásról szóló törvény szerint az óvodai és általános iskolai nevelésrőloktatásról való gondoskodás a települési önkormányzat kötelező feladata. Kiskunhalas Város Önkormányzata e feladatának alapvetően intézményi fenntartással kíván eleget tenni oly módon, hogy csökkentette az általános iskolai intézmények számát 2007-ben. Óvodai nevelés A közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX törvény 86. (1) bekezdése szerint az óvodai nevelésről, valamint a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai neveléséről való gondoskodás a települési önkormányzat kötelező feladata. E kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is, amennyiben a többi gyermekkel együtt nevelhetők. Kiskunhalas Város Önkormányzata e feladatának intézményfenntartással kíván eleget tenni oly módon, hogy e feladatot az általa jelenleg is fenntartott kilenc telephelyből álló három óvodaigazgatóság által alkotott óvodahálózaton keresztül látja el. Az önkormányzat elmúlt években hozott óvodával kapcsolatos intézkedései egy hosszú távon fenntartható intézményrendszert eredményeztek. Ezért a közeljövőben az önkormányzat nem tervez óvodai intézményegység csökkentést, azonban továbbra is szükségesek a jogszabályi előírásokhoz és demográfiai adatokhoz kapcsolódó férőhelyszám kiigazítások. A Református Egyházközséggel -a Református Óvoda fenntartására- kötött közoktatási megállapodást az önkormányzat 2003-ban módosította. Ebben deklarálták a felek az óvoda által végzendő körzeti feladatellátás illetve az önkormányzat által nyújtandó támogatás szabályait. Az óvodai szolgáltatás keretén belül az önkormányzat biztosítja a közoktatásról szóló törvény 114. (1) bekezdés szerinti szolgáltatások ingyenes igénybevételét az általa fenntartott óvodákban. E szolgáltatások a következők: az óvodai foglalkozások, szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. Érvényesíteni kívánjuk az óvoda alapfunkcióját: óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő, továbbá a gyermekek testi, lelki szükségleteit kielégítő. Ennek keretében különös figyelmet kell fordítani az átlagostól eltérő, a fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos 14
helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Külön kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása. A cigány származású gyermekek óvodába járásának javítására, valamint felzárkóztató foglalkoztatásuk fejlesztésére nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. Ennek érdekében a korábban PHARE pályázat keretében alkalmazott cigány származású dajkák alkalmazását továbbra is biztosítani kívánjuk. Ezen túlmenően támogatni kívánunk minden olyan programot, mely a cigány származású gyermekek óvodai nevelésének hatékonyságát javítja. Továbbra is biztosítjuk a német kisebbségi óvodai nevelés iránti igényeket a Bóbita Óvoda és Bölcsődében. A jövőben is biztosítani kívánjuk a Bóbita Óvoda és Bölcsődében és a Napsugár Óvodák és Bölcsődében bölcsődei csoport működtetését. Továbbra is megszervezzük a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált csoportban való ellátását. Az óvodai gyermekvédelmi munka megerősítését továbbra is támogatjuk a 3 éves kortól kezdődő óvodai nevelés általánossá tétele, továbbá a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek rendszeres óvodába járása érdekében. Ennek elősegítése céljából önkormányzatunk a törvényben meghatározottakon túl is biztosítja helyi szabályozás alapján az ingyenes étkezés lehetőségét. Általános iskolai nevelés-oktatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 86. (1) bekezdése szerint az általános iskolai nevelésről-oktatásról, valamint a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozók általános iskolai oktatásáról és neveléséről való gondoskodás a települési önkormányzat kötelező feladata. E kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását is, amennyiben a többi tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Kiskunhalas Város Önkormányzata e feladatának alapvetően intézmény fenntartással kíván eleget tenni oly módon, hogy e feladatot 2007-től általános iskolai hálózat szűkítésével látja el. Ennek keretében önkormányzatunk 2007. július 2-ai hatállyal az ÁMK Általános Iskoláját megszüntette. E döntéssel hosszabb távra stabilizálható állapotot alakítottunk ki, hiszen a megmaradó négy önkormányzati általános iskola kapacitásával 2007/2008. tanévtől ellátható az általános iskolai nevelés-oktatás. Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja szándékát, hogy 2008. július 1-jéig felülvizsgálja az általános iskolai és kollégiumi feladatellátás intézményrendszerét, irányítási és vezetési struktúráját különös tekintettel a hatékonyság növelésére és a kistérségi feladatok lehetséges bevonására. A tapasztalatok alapján dönt az esetleges további lépésekről összhangban a megyei és kistérségi fejlesztési tervekkel. A Katolikus Egyházzal -a Szent József Római Katolikus Általános Iskola fenntartására- kötött közoktatási megállapodást az önkormányzat 2003-ban módosította. Ennek értelmében az iskola korábban végzett körzeti feladatellátása megszűnt, így városi beiskolázást végezhet. Az általános iskolai szolgáltatás keretén belül az önkormányzat biztosítja a közoktatási törvény 114. (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatások ingyenes igénybevételét az általa fenntartott általános iskolákban. 15
Valamennyi általános iskolában a napközis szolgáltatást a következő mértékben biztosítja önkormányzatunk: 1-4 évfolyamon minden két osztályra egy napközis csoportot, továbbá 5-8 évfolyamon 11 osztályszámig 1, azon felüli osztályszám esetén 2 napközis csoportot. A képesség-kibontakoztató és integrált felkészítést valamennyi évfolyamon folytatni kívánjuk, amennyiben a jogszabályban leírt feltéteknek megfelelünk. Ebben az esetben a költségvetésben meghatározott jogcímen támogatást kívánunk igényelni e feladat ellátására. Az integrált felkészítéshez a törvény által kötelezően előírt fejlesztő pedagógus státuszt biztosítjuk. Az országos tendenciákkal összhangban továbbra is ellátjuk a sajátos nevelési igényű tanulók közül a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható tanulók oktatását. Jelenleg e tevékenységet gyógypedagógusok alkalmazásával végzi három iskola, azonban meg kívánjuk teremteni ennek feltételeit minden önkormányzati általános iskolában. E tanulók fejlesztéséhez biztosítjuk a törvényben előírt óraszámokat, továbbá a személyi feltételek biztosításához kezdeményezzük az együttműködést a BKMÖ Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója intézményével további gyógypedagógusok bevonására, mentori tevékenység ellátására. A jövőben is kielégítjük a német kisebbségi iskolai oktatás iránti igényeket évfolyamonként egy osztályban felmenő rendszerben a Felsővárosi Általános Iskolában. További igények felmerülése esetén az önkormányzat által fenntartott másik általános iskolában is megteremtjük a nemzetiségi oktatás feltételeit. A cigány származású tanulók iskolába járásának javítására valamint felzárkóztató foglalkoztatásuk fejlesztésére Kiskunhalas Város Önkormányzata továbbra is nagy hangsúlyt kíván fektetni, és az általános iskolák pedagógiai programjába beépített cigány kisebbségi program alapján integrált nevelést-oktatás kívánunk folytatni. A Képviselő-testület döntése alapján a Felsővárosi Általános Iskolában működő Irányi Dániel Tagozatra nem kívánunk beiskolázni, így az felmenő rendszerben 2008-ban megszűnik. Kezdeményezzük a tárgyalásokat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal a 16 évet betöltött 6. évfolyamot elvégzett tanulók nevelésénekoktatásának ellátására. A felnőttoktatás iránti igényeket a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kielégítjük, és szükség esetén biztosítjuk ezen oktatási forma feltételeinek megteremtését. Önkormányzatunk fontosnak tartja azt, hogy a város általános iskoláiban járó gyermekekben kialakuljon a lakóhelyhez való kötődés tudata, érzete. E cél elérésének érdekében továbbra is folytatni kívánjuk az általános iskolák 5-8. évfolyamán helytörténeti ismeretek tanítását. Továbbra is érvényesíteni kívánjuk az iskolák nagyságához, férőhelyéhez igazodó beiskolázást. 2007. szeptemberétől kezdve a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskolában, a Kertvárosi Általános Iskolában valamint a Szűts József Általános Iskolában önkormányzatunk az évfolyamonkénti két osztály, a Felsővárosi Általános Iskolában évfolyamonként három osztály beiskolázását engedélyezi. Ezt követően -a várható létszámokat figyelembe véve- minden évben felülvizsgáljuk általános iskolai férőhelyeket. Kiemelt feladat a demográfiai illetve kistérségi helyzet 16
folyamatos figyelemmel kísérése, és amennyiben indokolt, a szükséges intézkedések megtétele. Pirtó Község Önkormányzatával kötött közoktatási társulási megállapodás értelmében 2005. július 1-jétől a Felsővárosi Általános Iskola ellátja az 5-8. évfolyamos tanulók nevelését-oktatását pirtói tagintézmény működtetésével. Ennek ellenére a kistérségi oktatási intézményi együttműködés jelenleg még messze kihasználatlan, ezért önkormányzatunk nyitott a további együttműködések kialakítására. A külterületen élő tanulók esélyegyenlőségének biztosítását önkormányzatunk továbbra is két útvonalon iskolabusz-járat működtetésével kívánja elősegíteni. Felülvizsgáljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók óvodába és iskolába járásának elősegítése szükségessé teszi-e további járat indítását. Mindaddig biztosítja önkormányzatunk az iskolabusz-járatot, amíg helyi járat kialakításával nem oldható meg a szállítás. Középiskolai nevelés-oktatás és kollégiumi nevelés Kiskunhalas Város Önkormányzata nem kötelező feladatként látja el a közoktatásról szóló törvény 86. (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott középiskolai és kollégiumi ellátási feladatot az általa fenntartott Bibó István Gimnáziumban, továbbá a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint a Bernáth Lajos Kollégiumban. Ezen intézményekben az önkormányzat biztosítja a közoktatási törvény 114. (1) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott szolgáltatásokat. A Bibó István Gimnáziumban biztosítjuk a 6 évfolyamos gimnáziumi oktatást évfolyamonként egy osztályban, illetve a 4 évfolyamos humán, reál és általános tagozat működését. A gimnáziumi nevelésben-oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, tehetség- és képességkibontakoztatással kapcsolatos pedagógiai tevékenységekre. Önkormányzatunk a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolában biztosítja a világbank által támogatott képzési projekt szerinti oktatás feltételeinek finanszírozását, azonban megkezdtük 2004. szeptemberétől felmenő rendszerben az intézmény finanszírozásának közelítését a közoktatási törvényben meghatározott szakközépiskolai feladatellátás alapján történő finanszírozáshoz. A szakmai kimeneti oktatást a szakképző évfolyamokon úgy kell megszervezni, hogy az iskola összes diákja számára a saját szintjének megfelelően biztosítson lehetőséget a szakmaszerzésre. Ennek megfelelően a középfokú szakmai oktatás mellett biztosítani kell a felsőfokú szakképzésekhez jutás feltételeit is. Szakképző intézményről lévén szó fontos feladat a munkaerő piac folyamatos figyelemmel kísérése és ennek megfelelően a szakmacsoporton belüli profilváltások időbeni elvégzése. Figyelemmel a gazdaság várható fejlesztésére és fejlődésére továbbra is biztosítani kell a felnőttképzés lehetőségét. Ennek érdekében az intézmény elvégezte a felnőttképzési valamint ECDL akkreditációs eljárásokat. A Bernáth Lajos Kollégium elsősorban ellátja a Kiskunhalas közigazgatási területén, de külterületen, tanyán élő óvodás és általános iskolás gyermekek kollégiumi nevelését, a Bibó István Gimnázium tanulóinak, valamint a II. Rákóczi Ferenc 17
Szakközépiskola leánytanulóinak nevelését. Azon felül szabad kapacitásainak kihasználására más intézményekből is vehet fel tanulókat. A kollégiumban biztosítani kell a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás lehetőségét. A II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola kollégiuma biztosítja az iskola fiú tanulóinak kollégiumi ellátását. A tehetséggondozáson túlmenően kiemelten kell kezelni a személyiségfejlesztéssel, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai tevékenységeket. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A közoktatási törvény 65. (2) a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, ezért az önkormányzat minden évben a felvételi eljárás keretében bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A bizottság tagja: a jegyző, a Humánpolitikai Főosztály vezetője és oktatási ügyintézője. A kötelező felvételt biztosító óvoda -ha a gyermek betöltötte a harmadik életévétnem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiegyenlítettebb óvodai eloszlása érdekében minden évben felülvizsgálja önkormányzatunk az összes óvodai tagintézmény körzetét. Szükség esetén módosítjuk a kilenc tagintézmény felvételi körzetét annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a felvehető összes gyermek aránya az egyes körzetekben ne haladja meg a 25 %-os különbséget. Az elmúlt nevelési években nem tudtunk minden óvodai igényt kielégíteni. El kellett utasítanunk olyan három éves, nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, akiknek az egyik szülője munkanélküli, illetve gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül. Városunkban nincs elégséges számú óvodai férőhely, ezáltal a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás néhány csoport esetén csak a maximális létszám túllépésére kiadott OKÉV engedéllyel biztosított. Az óvodai nevelés nem biztosított teljes mértékben, ezért önkormányzatunk bővítéssel kíván leget tenni a közoktatási törvényben foglaltaknak, miszerint 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. A bővítés legegyszerűbben a Bóbita Óvoda és Bölcsőde intézményében lehetne megoldani, melyhez meg kell kezdeni az egyeztető tárgyalásokat egy éven belül a megyei önkormányzattal a logopédiai szobák használata tárgyában. Ezt követően pályázni kívánunk az átalakítás elvégzésére, melyeket legkésőbb 2010. szeptemberéig meg kívánunk valósítani. A közoktatási törvény 66. (2) bekezdése értelmében mivel a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket úgy kell 18
kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A törvényi szabályozásnak megfelelően önkormányzatunk minden évben felülvizsgálja az általános iskolai körzetek kialakítását, és szükség esetén legkésőbb februári képviselő-testületi ülésen módosítja azt. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles korú tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ha a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Kiskunhalason, illetve a Felsővárosi Általános Iskola Pirtói Tagintézménye esetén Pirtón található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét az iskola csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az iskola a kötelező felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, azonban valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor sorsolás útján dönt. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. (A sajátos helyzetet önkormányzatunk rendeletben állapíthatja meg.) Jelentősnek mondható a városnak külterületi vonzáskörzete. Az itt élő tanulók esélyegyenlőségének biztosítását önkormányzatunk két útvonalon iskolabusz-járat működtetésével kívánja elősegíteni. A hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése érdekében önkormányzatunk 2008. január 1-jétől helyi közlekedési járat indításáról döntött, mely elősegíti a kiegyensúlyozott felvételi körzetek kialakítását. Ingyenes tankönyvet biztosítunk a tankönyvpiac rendjéről szól 2001. évi XXXVII. törvény 8. (4) bekezdése alapján annak a tanulónak, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl: dyslexia, dsygraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három-vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az ingyenességet a normatív támogatásból egyrészt a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás, másrészt az iskolából történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybe vétele és használt tankönyvek biztosításával kötelesek megoldani az intézmények. Jogszabály alapján önkormányzatunk ingyenesen biztosítja az óvodai étkezést a gyerekvédelmi támogatásban részesülő, a 3 vagy több gyermekes családban élő, továbbá a tartósan beteg óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére. Önkormányzatunk méltányossági kérelem alapján további óvodás gyermekek részére biztosít ingyenes étkezést. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. Évente kétszer (október és március) az óvodavezető véleményezéssel együtt eljuttatja a szülői kérelmeket az önkormányzatnak. A szociális indokokat a Népjóléti Osztály megvizsgálja, majd ezt követően a Képviselő-testület dönt a kérelmek elbírálásáról. Általános iskolában Ingyenes étkezést biztosít önkormányzatunk a 3 vagy több gyermekes családban élő és a tartósan beteg tanulók részére. A gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók jelenleg alsó tagozaton, 2008. január 1-jétől 5. évfolyamon is 100 %-os, felső tagozaton 50 %- os kedvezményre jogosultak. 19