Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

1. BEVEZETÉS...4 2. BEMUTATKOZÁS...8 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:...8 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI...13...13 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI:...14 2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE...16 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA...17 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE...18 3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK...20 3.3. AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT FELADATOK HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT:...21 4. NEVELÉS KERETEI...28 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA...28 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA...32 5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI...37 5.1. JÁTÉK, TEVÉKENYSÉGBE INTEGRÁLT TANULÁS...37 5.2. VERSELÉS, MESÉLÉS...45 5.3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKESJÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC...48 5.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA...52 5.5. MOZGÁS...55 5.6. A KÜLSŐ KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE...59 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI...64 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI...66 6.1. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE:...66 6.2. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA...66 6.3. ÓVODA KAPCSOLATA AZ ISKOLÁVAL...67 6.4. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI...68 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK...69 8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE...71 8.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉMÁJA...76 8.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE...76 8.3. AZ ÓVODAI CSOPORT ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...76 8.4. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA...78 9. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...79 9.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...79 9.2. ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...79 Alapprogram: VI. fejezet...79 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...80 11. FELHASZNÁLT IRODALOM...81 2

12. IDÉZETT IRODALOM...82 13. MELLÉKLETEK:...82 A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3

1. BEVEZETÉS A RÁBAPORDÁNYI ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Gyermekkép Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az egyéni és az életkoronként változó sajátosságokat figyelembe véve elégüljenek ki a gyermekek testi, szociális és lelki szükségletei. Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, társaikat. Bátran, jól kommunikáljanak. Bizalommal forduljanak a felnőttekhez. Érzelmeiket képesek legyenek verbális és nonverbális módon is kifejezni. Legyenek érdeklődőek. Szívesen vegyenek részt a napi tevékenységekben. 4

Az óvodában alkalmazott szabályokat és szokásokat tartsák be. Ismerjék meg és védjék környezetüket. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Óvodakép Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, és az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés bizalom övezi. Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az alábbiakat: 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő 5

személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, 6

társadalmi integrálását. A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt, derűs légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget meg kell adnunk. A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Óvodánkban a kis és nagy döntések mindig a gyermekek érdekében történnek. Pedagóguskép A pedagógus munkakör célja: a családi nevelés kiegészítése, az óvodáskorú gyermekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése: Legyen a gyermekekkel szemben barátságos kedves. Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. Alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. Életszemléletében legyen pozitív beállítottságú. Legyen együttműködő a nevelőmunka fejlesztése és a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Dajkakép A munkakör célja: az óvodáskorú gyermekek gondozásának segítése óvónői irányítással, a gyermekek közvetlen és közvetett környezetének tisztántartása, az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Legyen a gyerekekkel szemben barátságos kedves. Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. A gyermekek érdekében segítse az óvodapedagógus munkáját. Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. 7

Magatartásában legyen példamutató. Legyen együttműködő a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. 2. BEMUTATKOZÁS 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Címe: RÁBAPORDÁNYI ÓVODA Rábapordány, Gévai Wolf Lajos u. 4. OM.azonosító: 030355 Telefonszám: 06-30 5571138 06-30 5571445 Óvoda vezetője: Huszár Józsefné Az óvoda fenntartója: Rábapordány Önkormányzata Rábapordány, Ady Endre u.1. Intézmény alapító okiratának száma és kelte: Óvoda Alapító Okiratának száma : 55/2014. (VI:16.) ÖKT Kelte: 2014. június 16.. Engedélyező szerv neve: Rábapordány Önkormányzata A program benyújtója: Rábapordányi Óvoda Az óvoda vezetője: Huszár Józsefné 8

Helyzetkép az óvodáról A Rábapordányi Óvoda nevelőtestülete a 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított, 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről rendelkezései szerint elkészítette pedagógiai programját, amely összhangban van a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a pedagógiai program tartalmának előírásáról szóló 6. fejezet 6. -val, nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek megvalósítása a fenntartó számára külön terhet jelentene. Pedagógiai Programunk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. fejezet 6. -val összhangban meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, nevelés teljes időtartamában a nevelés minden területén az óvodai élet egészére kiterjed. b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) a nemzetiség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Óvodai programunk alapvető feladatának tartja az iskolai potenciális tanulási zavarok óvodáskori megelőzését. Segíti a hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek felzárkóztatását, jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működési zavarok funkció zavarok rendezését. 9

Győr- Moson - Sopron Megye középső részén a Rábaközben Csornától 14 km-re lévő község Rábapordány. A falu lakossága öregszik, a gyermek létszám folyamatosan csökken, a fiatal családok egy része elköltözött a környéken lévő nagyobb településekre. Az óvodáskorú gyermekek szülői mezőgazdasági tevékenységet folytat, vagy környező ipari üzemekben dolgozik, vagy munkanélküliek. Az óvoda épülete a faluközpontban van. Az épület 1928-29-ben építették az Isteni Megváltó Leányai női szerzetesrend alapítói és a helybeli támogatói kisdedóvó illetve rendház céljára. Az akkori intézmény 4 apácával 50-60 gyermekkel működött. Nagy kert tartozott az intézményhez. Az akkori követelményeknek mindenben megfelelt. Az óvodát 1948-ban államosították, 10-15 gyermek járt akkor az óvodába. A hetvenes években fejlődésnek indult a falu, és ez által az óvodában is nőt a gyermeklétszám. Háromcsoportos intézménnyé fejlődött, és a térség legszebb óvodái közé emelkedett. Az óvoda jelenlegi állaga leromlott, de az utóbbi időben a fenntartó óriási erőfeszítéseket tett az épület felújítására. Várható volt, hogy 1999. december 31.-én az egyház visszakapja, ám a tulajdonos az apácarend lemondott róla. Intézményünk az elkövetkező tanévtől egy csoporttal 18 gyermekkel működik, a gyermekekkel 2 óvónő és 1 szakképzett dajka foglalkozik. Az épületben található egy főző konyha, amely az iskolának és szociális étkezőknek is biztosít ellátást. A gyermeklétszám csökkenése miatt, 1 csoport szoba felszabadult, ebből alakítottunk ki egy torna szobát évekkel ezelőtt, amelynek felszerelését pályázati pénzekből bővítjük. Az óvodához tartozik egy tágas, nagy fákkal szegélyezett játszóudvar, amely a különböző udvari eszközök (fa mászókák, babaház stb.) által jó lehetőséget biztosít a szabadban történő játéknak mozgásfejlesztésnek, valamint a környezettudatos nevelésnek. 10

11

Pedagógiai alaptételünk: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítva az egyenlő hozzáférést. Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget adunk a gyermekeknek. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Rábapordányi Óvoda nevelési programját.. Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 1. Óvodánkban az azonos életkor szerint szerveződő csoport nincs. Meghatározó feladatunk: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: A gyermek személyiségének fejlesztése (egészséges életmód alakítása, anyanyelvi, értelmi nevelés megvalósítása) Közösségi életre történő felkészítés (érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni f ejlesztése, fejlődésének segítése. Pedagógiai Programunkban az óvodai nevelés feladata, az Óvodai nevelés országos alapprogramjával egyezően, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 12

Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Hagyományőrzés, környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód, - a mindennapos játékos mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai meg segítés külső szakember részvételével. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradiciónk kőzé tartozik: Szülői értekezlet Nevelői értekezlet Továbbképzésen tapasztaltak megbeszélése Szakmai továbbképzésen való részvétel Nyílt nap szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az óvodai élet mindennapjaiba Szakmai pályázatok elkészítése "NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET) 13

2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI.. Jelenleg Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma: 2 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma 1 Egyéb munkakörökben foglalkoztatott 3 (fő) A program megkívánt módosítása A személyi feltételek szöveges bemutatása Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok az érdeklődési körüknek, mentalitásuknak megfelelően kerülnek egy-egy csoportba, szakmai autonómiát biztosítva, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkánk törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciális szakember közreműködését igényli. 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: 14

A játéktevékenység eszközei Csoportszobánk mérete 22 gyermek számára alakítottuk ki. A parketta cseréje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy esztétikusabb környezetbe tudjuk fogadni a gyermekeket. Az asztalok székek szintén az elmúlt években cserélődtek ki. Óvodánk felszereltsége az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet szerinti eszköznormának megközelítőleg felel meg. A hiányosságok pótlásáról folyamatosan gondoskodunk. A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játék eszközök beszerzésére, pályázatok és adományokból pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését, és mozgásfejlesztő eszközök beszerzését, valamint az udvari játék feltételeinek javítását. Az óvodai tanulás eszközei Óvodánkban eddig is a programunk céljainak megfelelő eszközöket szereztünk be, és igyekszünk ezeket a későbbiekben is biztosítani. A fejlesztési eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben pedig pályázatokon nyert pénzekből történik, a minőségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani jelenleg is és a jövőben is. Mese és szakkönyv ellátottság A mesekönyv ellátottságunk javult az utóbbi időben, ez az óvónőknek köszönhető. Szakkönyv ellátottságunk is kismértékben javult, a könyvállomány pótlása, beszerzése költségvetésen kívüli összegekből történik. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok Az óvoda egyik legfontosabb nevelési színtere az udvari rész. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész nap a szabad levegőn tartózkodhatnak. Az udvart úgy alakítottuk ki, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférhetőséget biztosítsunk, 15

tevékenységek és játékhasználat közben is. Az udvari fajátékokat évről évre fejlesztjük, felújítjuk, biztonságosabbá / ütéscsillapítás kialakítása/ próbáljuk tenni mellyel a mozgásfejlesztésen túl az igényes környezet kialakítására is törekszünk. A környezet szeretetének érdekében az udvaron a növények gondozásában is aktívan részt veszünk, virágágyásaink, sziklakertünk és egyéb növényeink fejlődésén keresztül megfigyelhetik a gyermekek a természet évszakonkénti változását. Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése Ayres eszközök, Tini-kondi, testséma fejlesztéshez tükör, egyéni fejlesztő eszközök Az óvoda épületének jellemzői: Óvodánk épülete, régi leromlott állapotban van. Az épület külső és belső esztétikáján változtatni kell, hisz kívül a vakolat omlott le, belül pedig a bútorzat, öltöző szekrények a gyermekek számára kopott és elhasználódott. A vizesblokk felújításra került,. A nyílászárók / ablakok és ajtókat is kicserélték/ A csoportszoba, mosdók, öltözők mérete megfelelő, a gyermeklétszám csökkenése miatt felszabadult teremben tornaszobát alakítottunk ki. Eszközkészletét folyamatosan bővítjük. Nagy zöld terület és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron a gyermekek jó közérzetét. Fontos szempont, a biztonságos környezet megteremtése esztétikus, környezetünkhöz igazodó, természetes anyagokból készült ügyességet, és mozgást fejlesztő játékszerek beépítése a gyermekek érdekében. Az óvodánk rendelkezik a Pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek nagy részével. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. 2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT 16

ESZKÖZRENDSZERE A játéktevékenység eszköze: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - papíráru Az óvodai tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz szükséges fejlesztő eszközök: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - szakkönyvek - papíráru Várható eszközigény a program megvalósításához: logikai, fejlesztő játékok matematikai eszközök a vizuális neveléshez legújabb technikák ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök mozgáskoordináló eszközök testneveléshez természetes eszközök bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLJA, FELADATA 17

A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Anyanyelvi és értelmi fejlesztés A TEVÉKENYSÉG KERETE Verselés- mesélés Egészséges életmód Esztétika-kreativitás Zene-kommunikáció A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK Rajzolás festés- mintázás kézimunka, Ének, zene, énekes játékok gyermektánc, Verselés-mesélés Mozgás, mindennapos játékos mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenység, A tevékenységben megvalósuló tanulás A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő Szolgálat Védőnő Közművelődési Intézmények Művészi együttesek A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 18

3.1 Alapelveink "Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kikötője!" (Montaigue) Valljuk, hogy a sokoldalú személyiség szabad kibontakoztatásában a genetikai adottságokon túl a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, és ebben az óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére irányul a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával Minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésben Óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülése A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek figyelembevétele Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Elhivatottak vagyunk a gyermekek egyéni fejlesztése iránt, jelszavunk: Elfogadva, szeretetben együtt a közös úton. Hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés Értékeink 19

Esélyegyenlőség Hátránykiegyenlítés Gyermekközpontúság szakmai önállóság módszertani szabadság óvodai nevelés sokszínűsége Céljaink Az óvodai nevelésünk alapvető célja az, hogy, elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Feladataink: Óvodánk a megfogalmazott alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: A gyermeki szükségletek kielégítéséről, Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról A gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, ( különös tekintettel mással nem helyettesíthető játékról) E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről 3.1.2. Rész célok: 20

Olyan egészségfejlesztő mentálhigiénikus preventív munka, amely a gyermek mentális fejlődése, kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása. 3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával, és az értelmi fejlesztés, - nevelés megvalósításával. Esztétikai érzelmek alakítása: Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakítása. Intellektuális érzelmek alakítása: A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzékelést, az észlelést, az emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. Az érzelmi alapigények biztosítása: érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással, vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 3.3. AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT 21

FELADATOK HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT: Anyanyelvi fejlesztés kiemelt jelentősége: 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség ) fejlesztése. Feladataink: Az óvodapedagógus személyes példája (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtése ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, szókincs bővítésére, metakommunikációs ismeretek gazdagítására (pl.: érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). A gyermek meghallgatása (beszélgető körök, kötetlen beszélgetések alkalmával), a gyermeki kérdések támogatása és a megfelelő válaszadásra ösztönzés (egy szavas, tőmondat, bővített mondat). Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és kiemelkedően fejlett gyermekekkel Az óvodapedagógus és a logopédus együttműködése. 22

Az anyanyelv fejlesztése A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikáció és metakommunikáció) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. Így az óvodáskor végére az önálló, rövid történet elmondása lehetővé válik. A program sajátossága, hogy az anyanyelvi nevelés minden tevékenységi forma keretében jelen van, korcsoporttól függetlenül, de alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához. Értelem fejlesztése Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés biztosítása. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára, meglévő tapasztalataira, ismereteire építve, kognitív képességek fejlesztése. Tervszerű, egyéni képességfejlesztés, prevenció, tehetséggondozás. Képesség fejlesztés: - Kognitív képességek fejlesztése: - Egyre pontosabb, valósághű észlelés - Figyelem-összpontosításra való képesség - Valósághoz közelítő képzeleti működés - Reproduktív emlékezet - Problémamegoldó és kreatív gondolkodás - Alakuló fogalmi gondolkodás - Motorikus képesség: - Nagymozgások - Finommozgások 23

Közösségi életre történő felkészítés Érzelmi nevelés A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör veszi körül. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Feladataink: Otthonos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése. Interperszonális (társas) kapcsolatok alakítása: Amely értendő az óvodapedagógus gyermek, gyermek-dajka és gyermek gyermek kapcsolatára. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvésének. Erkölcsi, közösségi nevelés Meghatározó a közösségi élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek Erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás-és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mind azok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 24

Környezet megszerettetése, néphagyomány ápolás A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során. A Rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül az egyéni képességek kibontakoztatására, erkölcsi normák átültetésére, erősítésére törekvés. Egészséges életmódra nevelés: Tájékozódó képesség kialakítása, Testi és pszichikus szükségletek kielégítése, Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése, A gyermekek etikai sajátosságának megfelelő gondozása, Testtartás javítása, A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek,: Különleges bánásmódot igénylő gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Kiemelten tehetséges gyermek) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Feladataink: 25

Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözzék a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) esetében fontos a folyamatos, speciális szakemberekkel való együttműködés. E segítségével érhető csak el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermeke nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: A mozgásszervi fogyatékos (mozgás korlátozott) gyermek A látás sérült gyermek A hallás sérült gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodás korban Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek. Alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között integráltan 26

nevelve, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. Gyermekközösségbe csakis óvodai keretek között olyan sajátos nevelési igényű gyermek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítani, melyben a gyermek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). Céljaink: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Feladataink: Felismerni és gondozni a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. A különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, a tolerancia, türelem, megértés, segítőkészség és empátiás készségek alakítása. Arra törekszünk, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés legfontosabb területei: Minden esetben a sajátos nevelési igényű gyermek számára szakemberek által meghatározottak szabják meg. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Nem fordulhat elő, hogy egyes gyermekekről nyilvánosan, vagy illetéktelen személynek 27

felvilágosítást nyújtsanak az óvoda dolgozói. Ugyanez vonatkozik a gyermek által, vagy a gyermeknek okozott károkra is. Az óvoda köteles a rábízott gyermeknek a felügyeletét ellátni és ügyelni arra, hogy a gyermekek kárt ne okozzanak és őket károsodás ne érje. Az óvoda felelős a gyermekeknek okozott minden kárért, ami a gyermek óvodai tartózkodása idején keletkezett. A gyermeki jogok érvényesülése az intézményben nagyrészt múlik a nevelésben részt vállaló dolgozókon. Kötelességünk mindent megtenni ennek érdekében oly módon, hogy a vonatkozó törvényi előírásokat betartjuk, és törekszünk a mások által történő betartásra is. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei Az intézmény Alapító Okiratába foglalt, a többi gyermekkel együttnevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek (utazó gyógypedagógus) bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve valósítható meg. Célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Feladataink: Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. 28

Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon Cselekedni. 4. NEVELÉS KERETEI Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jövő / Bárczi Gusztáv / 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célja: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladataink: A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, szokásrend kialakítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása. Biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben. Helyes higiénés szokások kialakítása. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés. Minél több időt kell a szabadban tölteni. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a 29

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Gondozás A testi-lelki-szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Testápolás: Biztosítjuk a gyermek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Öltözködés: Hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit, törekszünk, hogy a gyermekek ruházatának elhelyezése is járuljon hozzá rendszeretetük kialakulásához. 30

Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztés magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését. Az óvodánkhoz tartozó nagy kertünk ezt jól kielégíti. Edzettségük, mozgáskoordinációjuk fejlődését a csoportszobai tornaszereken (TINI KONDI) túl az udvaron lévő eszközök biztosítják. Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezzünk (gyermeknap, játékos családi sportversenyek, kirándulások), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Levegőzés Arra törekszünk, hogy a mindennapok során a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék az évszaknak, illetve az időjárásnak megfelelő mértékben és módon. A helyi adottságok és az időjárás figyelembevétele mellett a játék, az étkezés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek. Állóképességük növelésére havonta egy kisebb és egy nagyobb túrát tervezünk. Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A kevesebb alvást igénylő gyermekek kapjanak lehetőséget arra, hogy a délutáni pihenőidőt, alvó társaiktól elkülönítve, szabad játék tevékenységgel tölthessék. 31

Étkezés: Óvodánkban napi háromszori étkezést biztosítunk. Ez az étrend azonban kiegészíthető vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, a gyermekek által készített ételekkel, italokkal (frissen préselt gyümölcslevek, gyümölcs és egyéb saláták, befőttek, savanyúságok stb.). Lehetőséget teremtünk ezáltal arra, hogy a gyermekek a közösségben megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával, modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Étkezéskor figyelembe vesszük a gyerekek egyéni szükségleteit, tempóját, a kulturált étkezési szokások kialakítására nagy gondot fordítunk. A gyermekek egészségének és testi épségének védelme és a baleset-megelőzés: Magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében fontos, hogy az óvodapedagógusok a tanév elején balesetvédelmi ismeretekkel (életkornak megfelelően) lássák el a gyermekeket. Lényeges, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, ha az anamnézis felvétel közben felderített, ritkán előforduló betegségek regisztrálására kerül sor (pl.: krupp, allergia, epilepszia, cukorbetegség stb.). Fontos e betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, az alapvető tennivalók elsajátítása, és a gyermek fiziológiás szükségleteinek biztosítása (pl.: étrend helyes betartása). A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkednek az óvoda közvetlen majd tágabb környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, formákat, illatokat.. 32

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak. Zsebkendőjüket önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy az ételből, italból mennyit fogyasztanak. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, a ruhájukat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, amelyben megjelenik a szépre, esztétikusra törekvés. 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célja: A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján. Feladatok: Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítása. Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása, erősítése, pozitív attitűd alakítása. Rugalmas napirend biztosítása. Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A közösségi élet szokásai és normarendszerének megalapozása sajátos kötődést igénylő 33

gyermekek kezelése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket,amely a szülőföldhöz való kötödés alapja. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési 34

taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntet 35

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 36

NAPIREND Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága. Időtartam: Tevékenység: 7-10 30 Játék a csoportszobában A tevékenységekben megvalósuló tanulás rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, verselés mesélés ének, -zene, énekes játékok, gyermektánc, a külső világ tevékeny megismerése, részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján, testápolási teendők, játékos mindennapi mozgás étkezés. 10 30-12 00 Játék a szabadban: séta énekes játékok az udvaron, népi játékok játék a csoportban mindennapi edzés, 12 00-13 00 Ebéd, Testápolási teendők, 13 00-14 30 Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal, 14 30-15 15 Testápolási tevékenységek, Uzsonna, 15 15-16 Játék a csoportszobában, szabadban. 37

5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) 5.1. JÁTÉK, TEVÉKENYSÉGBE INTEGRÁLT TANULÁS Célja: A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a játék és a játékba integrált tanulás. Feladatok: Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. 38