Zágon Bertalanné: LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE PROGRAM bemutatása A leírás a QALL- Végzettséget mindenkinek! című projekt keretén belül készült. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projekt költségeihez. Jelen tanulmány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. Budapest 2014. március
I. A program folyamata: előkészítés, kidolgozás, megvalósítás, ellenőrzés és monitoring, illetve visszacsatolás I.1. A program eredete A Lépésről lépésre programot, az 1990-es évek elején (Step by Step) Open Society Institute irányításával amerikai fejlődés- és neveléslélektannal foglalkozó pszichológusok, neveléstudományi szakemberek és pedagógusok a múlt század elején kibontakozó reformpedagógiák és a legújabb kutatások eredményeire alapozva dolgozták ki. A program alkotói azokból a reformpedagógiai szellemi előzményekből merítettek, amelyek a személyiség egyediségére, a világ és a vele kapcsolatos ismeretek komplexitására, oszthatatlanságára, és az egyén általi kreatív birtokbavételére, ésszerű korlátokkal, nyitott, természetes nevelésre helyezték a hangsúlyt, kiindulópontot jelentettek és jelentenek a konzervatív, ismeretek felhalmozását előtérbe helyező oktatással szemben: Rousseau, Pestalozzi, Froebel, Freinet, Montessori, Dewey, J. M. Hunt, Vigotsky, J. Bruner, Kaminsky, Piaget elméleti munkáit használták fel, valamint a mai British Infant School példáját a modell felépítésének alapjaihoz. I.2. A program célja Létrejöttének célja a kulturális sokféleség értékelésének, az egyenlő esélyek megteremtésének, az aktív, önirányításra és önálló döntésekre, egyéni és közösségi felelősségvállalásra képes, a demokrácia, a nyitott társadalom alapját képező magatartásformák, a személyes autonómia kialakításának segítése. Ennek elősegítése érdekében kiemelt fontosságúnak tartja: - alkalmazkodást a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez és egyéni fejlődéséhez; - individualizáción alapuló pedagógiai megközelítést; - az értelmi, érzelmi és szociális képességek egyenértékű fejlesztését; - a világ komplexitásának felismerését segítő aktív-felfedezésre építő tanulás, s az ennek megfelelő tanulási módszerek használatát; - az aktív tanulás eszköz-, és feltételrendszerét biztosító tevékenység-központok kialakítását; - a szülőkkel való partneri együttműködést; - a pedagógusok folyamatos továbbképzését és támogatását; - a gyerekek korszerű, természet-, és társadalomtudományi, anyanyelvi,- matematikai, művészeti esztétikai és gyakorlati tudásának gyarapítását; - az információkra való nyitottság, az egész életen át tartó tanulás megalapozását. I.3. Bevezetés története; a megvalósítás főbb lépései
A hazai innovációs folyamatok egyik kulcsterületének, a közoktatás fejlesztés támogatására a Soros Alapítvány 1994 és 1998 között önálló kuratóriumot és alprogramot hozott létre, amely elsősorban a szektor megújítását tűzte ki célul olyan új eszközök, módszerek kifejlesztése révén, amelyek célja az volt, hogy egy nyitott gondolkodású, a változások iránt fogékony, demokratikus társadalmat készítsen elő (Horn [1995]). Ebbe a fejlesztési irányba illeszkedett a kisgyermekkori fejlesztés program, az iskolai hátrányok kezelésére irányuló programok, stb. melynek részét képezte a Lépésről lépésre óvodai és iskolai program is: 1994 ben az óvodai, majd az 1996 / 97 es tanévben az iskolai program - került bevezetésre. Lépésről lépésre program elterjedésének mértéke a megjelenésétől kezdve az oktatáspolitikai változásait követi. Az első szakaszt 1994 és 2000 közé tehetjük, amikorra magánalapítványok kapcsolatba léptek az oktatási intézményekkel, ezzel elindult a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására irányuló kezdeményezés-sorozat. 1998-ra válik ismertté és széles körben elfogadottá az intézmények körében. Az 1998-as hullámot követő években a program terjedése jelentős visszaesést mutat. A csökkenés valószínű a támogatási rendszer átalakulásával hozható összefüggésbe. A 2000-es évek elején újabb fellendülés tapasztalható, amely 2005-ben éri el a legmagasabb szintet. Erre a szakaszra leginkább a Soros Alapítvány-i támogatások fokozatos elapadása és az európai uniós forrásokból finanszírozott programok megjelenése, az e forrásokból nyújtott támogatásoktól való függés, és bizonytalanság jellemző. A program terjedésének ütemét a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 2003-as módosítása is segíti, amely a nevelési-oktatási intézmények számára előírja a pedagógiai program felülvizsgálatát, valamint a Nemzeti Alaptantervre (NAT) épülő kerettantervek szerinti átdolgozását. Az oktatási intézmények pedagógiai programjának újraértékelése nagyon sok intézményt fordított a Lépésről lépésre módszerek és szemlélet irányába. Az uniós források, valamint a közoktatás finanszírozás átalakulása miatt az adaptációs szakasz gyakorlatilag véget ért. Azonban az igény nem tűnt el. Elsősorban a többségében HH és HHH-s gyerekeket fogadó iskolák fokozódó nehézségei, a hagyományos pedagógiai módszertani kultúra meghaladásának szükségessége erőteljes igényként fogalmazódik meg. Ezért remélhetően új szakasz indul a Lépésről lépésre program életében- az OSI (Open Society Institute) és az ISSA (International Step by Step Association) anyagi támogatásával 2014-től újból indul a régi hálózat felélesztése, és a szükségletekre építve, új szakmai projektekkel élénkül föl a program továbbfejlesztése, és terjedése. A program a Soros Alapítvány támogatásával ma már 30 országban (Kelet-Közép-Európa, Közép-Ázsia, Haiti) él. A program gondozását, fejlesztését, minőségbiztosítását a 30 országot összefogó ISSA végzi, hazai gazdája Partners Hungary Alapítvány / Partners Hungary Foundation. I.4. HR fejlesztés a programban
A program indulásakor a programot kidolgozó, kipróbáló amerikai szakemberek képezték az első csoport adaptáló pedagógust (kb.15 fő). Ők, a programhoz kapcsolódó különböző projektekben további képzések, tréningek alapján a Lépésről lépésre program gyakorlatának kiépítése mellett az alapképzés-továbbképzést vezetők is lettek, azóta is a programban dolgozó mentor-továbbképző szakemberek. Többségük az uniós, HEFOP 2.1.A és B, majd a TÁMOP programokban olyan pedagógus továbbképzések fejlesztésében, majd képzésvezetőként dolgoztak, amelyek a Lépésről lépésre program alapvető elemei. Ezek a továbbképzések- módszerek a differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulás, projekt módszer, közvetve segítették, biztosították, biztosítják a Lépésről lépésre programban használatos módszerek továbbfejlesztését, valamint bevezetéséhez szükséges módszerek elsajátítását. Ezeken a képzéseken részt vett iskolák pedagógusai nyitottabbak és kellő szakmai alappal rendelkeznek a Lépésről lépésre program, vagy bármely más korszerű, a különbségekre, egyéni szükségletekre figyelő programok bevezetésére. A program bevezetéséhez az akkreditált 30 és/vagy 60 órás továbbképzés-tréning elvégzése szükséges. A pedagógusok adaptációs munkáját a továbbképzést vezetők-mentorok, a gyakorlat kialakítását az un. modellintézmények bemutatói, módszertani szakmai kiadványok, DVD felvételek segítik. I.5. Jogi státusza A Lépésről lépésre program egy nemzetközi pedagógiai innováció. Filozófiája, módszerei, alkalmazásának feltételei reflektálnak a nagyon különböző szociális-gazdasági- kulturális háttérrel rendelkező tanulók eltérő szükségleteire, ezért sikeresen használható széles spektrumú tanulói összetétel esetén is. Az programot használók eredményei az érdeklődők számára elérhetőek, megfigyelhetőek. Intézményi implementációja szükségszerűen igényli a módszerek adaptációját és továbbfejlesztését, a pedagógiai eszköz- és feltételrendszer korrekcióját az egyes intézmények helyi sajátosságainak és igényeinek megfelelően. 1 I.6. Fenntarthatósága A Lépésről lépésre innováció fenntarthatóságát a bevezető intézmények gyakorlatába, pedagógiai programjaikba való beágyazódás mértéke, működésük elemeinek programnak megfelelő változása jelenti elsősorban. A fenntarthatóság fontos eleme a pedagógusok szakmai felkészültsége, a programnak megfelelő attitűdök kialakulása, tartós fennmaradása, valamint a tanulók attitűdjeiben, kompetenciáiban, eredményességükben bekövetkező pozitív változások. 1 In: Becze Orsolya: Lépésről lépésre egy pedagógiai innováció nyomában, Ph.D. értekezés Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskola
Fenntarthatóság az induláskor kialakított tanulási környezeten túl, speciális ráfordítást nem igényel. Fontos ugyanakkor a szakmai színvonal biztosítása, a pedagógusok folyamatos önképzése, iskolák, munkacsoportok közötti együttműködés, melynek érdekében 2014-től újból indítjuk a korábban már működő hálózatot, melyben a szakmai együttműködés szervezését az un. Regionális Módszertani Központok végezték.(pécs, Kiskőrös, Miskolc, Esztergom) A fenntartható fejlődést, a magas szakmai színvonalat van hivatva segíteni, az un. Minőségi pedagógia az ISSA felfogásában címet viselő szakmai minőségfejlesztési rendszer, melyet az egyes pedagógus saját, és külső értékelő a pedagógusok munkájának fejlesztő értékelésére használhat. Ez az eszközrendszer a XXI. század kompetens pedagógusai: a minőségi pedagógia alapelvei -nek minőségi mutatóihoz társítható különböző szintjeket írja le. II.Témája, célcsoportok, érintettek/résztvevők II.1. Téma, témák A Lépésről Lépésre program küldetése olyan pedagógiai szellemiség elterjesztése, amelynek középpontjában a gyermek áll; s annak az elvnek az érvényesítése, hogy Minden ember egyszeri és megismételhetetlen egyéniség. Ennek érdekében megfogalmazott cél: a kulturális sokféleség értékelése, az egyenlő esélyek megteremtése, az aktív, önirányításra és önálló döntésekre, egyéni és közösségi felelősségvállalásra képes, a demokrácia, a nyitott társadalom alapját képező magatartásformák, a személyes autonómia kialakításának segítése. A Lépésről lépésre program un. nyitott oktatási modell, amely a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira, korábbi ismereteire, tapasztalataira építkezést, és a saját fejlődés, tanulási folyamatban való aktivitás, felelősség kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ezért bevonja a gyerekeket a tanulási tartalom, a feldolgozás módszereinek, ütemének, szervezeti kereteinek kiválasztásába is. Az ehhez szükséges képességek, kompetenciák kialakításához megfelelő tanulási körülményeket biztosít. Alapvetőnek tartja a természetes tanulási folyamatokat, a spontán érdeklődést, egyéni tapasztalatokat, kutató- kísérletező munkát. Egymással kölcsönhatásban fejleszti az egyént és a közösséget, amelynek érdekében szükséges együttműködési készségek kialakításához szükséges tanulásszervezési módokat preferálja. II.2. Célcsoport
A kidolgozott program 3 és 11 év közötti gyermekeknek, vagyis az óvodás és kisiskolás korosztály fejlődésének támogatását, nevelését-oktatását tűzte ki célul, amely nálunk az óvodás, alsó tagozatos, és a felső tagozat 5-6.osztályát jelenti. Az életkoron kívül a program nem határoz meg speciális célcsoportot. Azonban kezdetben a Soros Alapítvány Lépésről lépésre program adaptációjára elsősorban csak azok az intézmények, illetve intézményeken belüli csoportok (osztályok) pályázhattak, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek aránya meghaladta az 50 százalékot. Ennek következtében terjedt el az a nézet, hogy a Lépésről lépésre program elsősorban a halmozottan hátrányos és roma gyerekek nevelésére alkalmas. A Soros Alapítvány-i támogatások fokozatos elapadásával, és ennek alternatívájaként a közoktatás-fejlesztési programok európai uniós forrásokból történő finanszírozásával ez az arány módosult, és valamennyi közoktatási intézmény számára elérhetővé vált a program. Ennek eredményeképpen kísérleti jelleggel néhány innovációra nyitott, etnikai értelemben meglehetősen homogénnek tekinthető elit óvodai és iskolai intézmény is bekapcsolódott a programba. A fentiek alapján összességében azt mondhatjuk, hogy a Lépésről lépésre program a tanulók szociális-kulturális etnikai hátterét illetően mind a heterogén, mind a homogén összetételű tanulók oktatásában sikerrel alkalmazható módszer. Befogadó szemléletének és gyakorlatának köszönhetően pedig kifejezetten alkalmas a roma és nem roma, a sajátos nevelési igényű és normál haladási ütemű tanulók óvodai, iskolai együttnevelésének optimális megvalósítására. II.3. A célcsoport mekkora hányadát éri el? Ezzel kapcsolatban csak részleges, illetve becsült tapasztalati adataink vannak. A programmal működő, vagy elemeit használó iskolákban, osztályok között legnagyobb számban az alsó, jóval kevesebben a felső tagozatos tanulókat éri el a program. Ennek okait elsősorban a két tagozat közti alapvetően pedagógiai szakmai-módszertani különbözőség, a gyermek és szervezetközpontúság, tantárgyi-szaktanári tagoltságának különbsége határozza meg. Habár a HEFOP programban az SNI és a HHH-roma gyerekek integrációjához és a kompetencia alapú programokhoz kapcsolódó széles körű tanulásszervezés-módszertani továbbképzések, a projekt, kooperatív tanulásszervezés kellő alapot adnak a felső tagozaton is a program elemeinek bevezetésére. II.4. Kik működtetik? Kik vesznek részt a megvalósításban? A programot többségében állami, kevesebb számban egyházi fenntartású óvodák, iskolák működtetik. III.Finanszírozás A Lépésről lépésre program adaptációja kétféle ráfordítást igényel az adaptálótól: egyrészt biztosítani kell a program eszköz- és berendezés szükségletét. Az eszközigény nem nevezhető
speciálisnak, csupán az aktív tanulás, az önálló, sokoldalú ismeretszerzés lehetőségét biztosító tanulói eszközöket jelenti. Az iskola anyagi lehetőségei alapján nagyon különböző lehet. A tanterem berendezésének néhány eleme eltér a megszokott általános berendezéstől. A tanulási környezet megteremtése tulajdonképpen az iskola, az osztályok tárgyi feltételeinek javítását jelenti. Másrészt finanszírozni szükséges a programban dolgozó pedagógusok továbbképzését. A továbbképzés finanszírozásának változásai, valamint a külső források megteremtésének bizonytalansága nehézzé teszi az intézmények számára az adaptáció vállalását. Az intézményvezetők leleményességével, az erőforrások kreatív felhasználásával ezek a költségek megteremthetők. Az oktatási innováció hosszabb távú befektetésnek számít, a beruházás fokozatosan térül meg, az eredmény pedig pénzügyileg nehezen számszerűsíthető. A szűkebb oktatásgazdaságtani értelemben vett költség-haszon elemzéshez nincsenek pontos adataink. IV. Nyilvánosság, disszemináció IV.1. A programról rendelkezésre álló nyilvános dokumentumok és azok forrásai A programmal kapcsolatos információk a különböző programok elemzése, kutatási beszámolók a következő honlapokon, vagy a külön megjelent publikációkban ismerhetők meg. - az Ec-pec Alapítvány, www.ecpec.hu, http://www.lepesrollepesre.eoldal.hu honlapokon. - Hunyady Györgyné (szerk.) (1998): Lépésről lépésre iskolai program I., II. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. - Lépésről lépésre program (Nevelés a XXI. Században). Ec-Pec Alapítvány, Budapest 2003 - Becze Orsolya (2006) Roma és nem roma gyermekek hatékony együttnevelése. Empirikus vizsgálaton alapuló stratégiai javaslatok. Műhelytanulmány, Budapest, Ec- Pec Alapítvány. www.ecpec.hu. - Németh Szilvia Papp Z. Attila Minőségi közoktatással a szegregáció ellen Kutatási beszámoló OFI 2009 június 17. http://www.ofi.hu/tudastar/integracio gyakorlatban/minosegi-kozoktatassal - Lépésről lépésre" egy pedagógiai innováció nyomában = "Step-by-Step" in Pursuit of a Pedagogical Innovation Becze, Orsolya (2010) "Lépésről lépésre" egy pedagógiai innováció nyomában = "Step-by-Step" in Pursuit of a Pedagogical Innovation. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola. IV.2. Disszemináció
A program bevezetését a Soros Alapítvány erre a célra létrehozott operatív egysége irányította 1994-2001-ig. A szakmai gondozás és terjesztés feladatát a 2001 februárjában alakult Ec-Pec Alapítvány látta el megszűnéséig 2013-ig. 2013-tól a program gazdája a Partners Hungary Alapítvány. A programgazda szervezetek feladata a Lépésről Lépésre gyermekközpontú pedagógiai program népszerűsítése az oktató és nevelő intézményekben, óvodákban és iskolákban. Ez a kívülről szervezett, irányított és szponzorált pedagógiai innováció a Lépésről lépésre pedagógiai program kifejezetten e terjesztést célzó projekten kívül (KOMA Reform- és alternatív programok és innovációk támogatása, a Lépésről lépésre gyermekközpontú pedagógiai program széles körű ismertetését, népszerűsítését célzó programok, 2003) diffúzió útján terjedt. A leginkább személyes kapcsolatokon, partneri együttműködéseken alapuló önfejlesztő innováció eredményeképpen egy olyan új iskolamodell jött létre, amely megteremtette az oktatáson belüli sikeres felzárkóztatás tartalmi és szervezeti kereteit. Arra vonatkozóan, hogy ezen alternatíva kisugárzása milyen szélességben és milyen mélységben hatott a közoktatási rendszer egészére, csak hipotetikus következtetéseket fogalmazhatunk meg. Az Ec-Pec Alapítvány által megjelentetett szakmai kiadványok: - Játékkal, játékosan! Kreatív játékok a tanév minden napjára - Segítőkészség- A tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése. A módszertani segédkönyv az 5-8 éves korosztályt oktató -nevelő pedagógusoknak könnyíti meg a személyre szabott fejlesztési tervek elkészítését, különös tekintettel az óvodából az iskolába történő átmenet tanulási problémáira - Paletta -Projektek lépésről lépésre, tanítói kézikönyv A kiadvány minden gyakorló pedagógus számára (azoknak, akik már alkalmazzák a projekt- módszert, és azoknak is, akik még csak ismerkednek vele) hasznos tapasztalatot jelent és segítséget nyújt a projektpedagógiai alkalmazásához. Módszertani filmek: - Terem és környezet A 20 perces film néhány első osztályos projektóra keretében mutatja be, hogy a Lépésről lépésre programban résztvevő gyerekek hogyan használják a közvetlen környezetüket és a rendelkezésükre álló teret, a pedagógus hogyan szervezi meg a munkát a különböző tevékenységközpontokban. - Projekt -Repülő gépezetek A film a Repülő szerkezetek témakörében vizsgálja az alsó tagozatos projektoktatást, 3. évfolyamon. A gyerekek által javasolt projektcímek összegyűjtésétől kezdve a 6- hetes munkafolyamatot a projektzáró kirándulásig és kiállításig követi nyomon.
Ötleteket ad a szülők bevonására, és a projekt megszervezéséhez is. A filmhez tantárgyakra, készségekre, munkaformákra, és ismeretekre lebontott projektháló tartozik, melynek mintájára bármely évfolyam, bármely tárgyú projektje is megtervezhető! - Lépésről lépésre- Kooperatív csoportmunka az iskolában Az alsó tagozatos kooperatív csoportmunkát bemutató 20 perces film kapcsolódik Dr. Spencer Kagan Kooperatív Tanulás c. könyvéhez, így néhány egyszerű technikát mutat be, valamint ötleteket ad a csoportmunka hatékony megszervezéséhez és kivitelezéséhez. - Lépésről lépésre- Kooperatív csoportmunka az óvodában A 30 perces film több különböző kooperatív csoportmunkát és technikát mutat be, nagy hangsúlyt fektetve azokra a pedagógiai mesterfogásokra, amelyek alkalmazásával a gyerekek már az óvodában képessé válhatnak a valódi együttműködésre. A Lépésről lépésre program országos szinten elfogadott és elterjedt program, az ország mind a hét tervezési-statisztikai régiójában jelen van, emellett erős regionális szakmai képviselettel bírt Regionális Módszertani Központok, vagy főiskolai intézmények formájában, folyamatosan rendelkezik egy központi szervezettel, amely a program terjesztésének és népszerűsítésének szakmai hátterét alkotja, valamint egy nemzetközi szervezettel, amely a folyamatos szakmai fejlesztést biztosítja. Az 1994-es programindulástól kezdve 2009-ig országosan közel 200 olyan oktatási intézményt számolhatunk, amely az elmúlt tizenöt év alatt kapcsolatba került a Lépésről lépésre programmal. A programot meg is valósító intézmények száma közel 100. V. Eredményesség, hatások: A program megítélése, népszerűsége a különböző stakeholderek szemében. A Lépésről lépésre program magyarországi elterjedésének sajátossága, hogy a programba belépő intézmények, pedagógusok nagy része kifejezetten a problémás, hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének javításáért fordult a reformpedagógiai program felé. Így ennek az újító kezdeményezésnek egyik fő célkitűzése a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerének, eredményességének javítása volt, amelynek előfeltételei a nyitott, demokratikus, befogadó intézményi modell és környezet, valamint az inklúzió szemléletmódjával azonosulni képes, nagyfokú szakmai tudatossággal rendelkező pedagógus. Ahhoz, hogy a program hatékonyan tudjon működni, először is a fölülről mindent meghatározó, és a folyamatokat egyértelműen irányító pedagógus attitűd helyett sokkal inkább segítő, ösztönző és szakértői típusú pedagógusokra van szükség. Olyan rendszerre, amely a szakmai igényességre és a szakmai érdeklődésre épül, és amely egy olyan minősítő-
ösztönző rendszert von maga után, melyben a visszacsatolás egyben cselekvésgeneráló motivációt is jelent a szereplők számára A program iránt elkötelezett pedagógusoknál a program eredményeként tetten érhetők olyan kompetenciák, amelyek egyrészt a magas pedagógiai színvonallal és a szakmai fejlődés fontosságával, másrészt a gyermekek fejlődéséért való fokozottabb felelősségvállalással kapcsolatosak. V.1. A program eredményessége A program eredményességét elsősorban a ráépített, illetve hozzá kapcsolódó projekteken keresztül tudjuk bemutatni-eredményességmérések csak ezek egyikében, másikában történtek. Roma Kísérleti Közoktatási Program, 2000-2002 Egy gyermekközpontú pedagógiai módszertani rendszer alkalmazási lehetőségei a szociális hátrányok leküzdésére A projektek támogatója: Az Open Society Institute New York (OSI) A program célja a szociálisan hátrányos helyzetű roma gyermekek esélyeinek növelése; a speciális iskolákban, illetve kis létszámú osztályokban tanuló diákok un. normál osztályokba történő visszahelyezésének, eredményes továbbhaladásának elősegítése. A fejlesztés kis létszámú osztályokban indult az 1999/2000-es tanévben, majd 2000/2001- ben a speciális tantervű oktatást biztosító intézmények is bekapcsolódtak a nemzetközi programba. A vizsgálat eredményeképpen a kísérletben részt vevő roma gyermekek többségét indokolatlanul küldték eltérő tantervű iskolába, hiszen a normál tanterv szerint is képesek haladni. A kutatás azonban nem azt mutatja, hogy ezek a nem megfelelően elhelyezett gyermekek minden segítség nélkül is boldogulnának a többségi oktatás keretei között. Az eredmények meggyőzően igazolják, hogy bizonyos kulcsfontosságú tényezők, mint például a "Lépésről lépésre" módszer főbb elemei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy minőségi integráció mehessen végbe. Sőt, a projekt során az is bebizonyosodott, hogy a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása nem csupán a roma gyermekek javát szolgálja, hanem valamennyi gyermek számára hasznos az iskoláztatás legjelentősebb első néhány évében. A kutatás eredményeinek összegezése azt mutatja, hogy a diákok teljesítményét mérő adatok szerint a kísérleti helyszíneken biztosított feltételek jótékony hatással voltak a tanulók teljesítményeire: a vizsgálatban részt vevő eltérő tantervű speciális osztályokban tanuló diákok többsége a két éves kísérleti ciklus végére, a Lépésről lépésre program hatására jobb eredményeket értek el, mint a normál általános iskolai tantervet követő speciális osztályok tanulói. Ez egyben azt is jelenti, hogy a speciális osztályokban eltérő
tantervvel tanuló, többségében hátrányos helyzetű és roma tanulók a Lépésről lépésre módszerrel tanulva a második év végére képessé váltak a normál tantervi követelmények szerint teljesíteni, amely egyúttal ezeknek a tanulóknak a normál tantervű és normál létszámú osztályokba való visszahelyezésére is lehetőséget adott. Ezen eredmények fényében joggal mondhatjuk, hogy a Lépésről lépésre program egyike lehetne a roma tanulók iskoláztatási esélyeit növelő innovatív kezdeményezéseknek, ugyanakkor hatását egy kétéves ciklust értékelve nehéz megbecsülni, mivel ezen a téren gyors eredményekre nem lehet számítani. Annak megválaszolása, hogy a Lépésről lépésre program mennyire alkalmas eszköz a roma tanulók iskolai eredményességének javítását célzó egyéb törekvések érvényesítésére, pl. az iskolákkal szembeforduló tanulók attitűdjeinek a megváltoztatására, a tanulás iránti viszonyuk átalakítására, valamint számukra motiváló iskolai környezet megteremtésére, túlmutat a projekten. A tantárgyi tesztek eredménye csupán egy eleme ennek a kérdéskörnek, mivel ezek az iskolai sikeresség részterületei közül csak a lexikális tudást, illetve ennek alkalmazását vizsgálják, így csak hipotetikus következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy a módszer alkalmazása miként befolyásolja a hátrányos helyzetű és roma tanulók felzárkózásának esélyeit. Azt viszont a kutatási eredmények meggyőzően igazolják, hogy bizonyos kulcsfontosságú tényezők, mint például a Lépésről lépésre módszer főbb elemei az egyéni szükségletekhez igazodó eltérő tanulásszervezési stratégiák, a differenciált bánásmód, a szülők partnerként való kezelése, gyermekközpontú szemlélet nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy minőségi integráció mehessen végbe. Sőt, a vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása nem csupán a roma gyermekek javát szolgálja, hanem valamennyi gyermek számára hasznos az PHARE Program, HU 99-04-01 alprogram A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása I., 2001-2002 A programot a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága abból a célból indította, hogy elősegítse a magyarországi roma népesség társadalmi beilleszkedését. Kiemelt célkitűzés volt a roma fiatalok alap-, közép-, és felsőfokú oktatását és képzését, piacképes szakmához jutásának segítése; halmozottan hátrányos a szociális helyzetükből fakadó hátrányaik mérséklése. Az alapítvány olyan iskola előkészítő osztályok indítását támogatta 4 közoktatási intézményben, melyekben a komplex integrációs program alkalmazásával a cél a szociális hátrányok iskolába kerülés előtti kompenzálása volt. A projekt eredményeképpen az előkészítő osztályokba járó 43 gyermek közül 32 gyermek normál első osztályba, két kisgyermek pedig az első osztály átlépésével második osztályban folytathatta tanulmányait. Open Society Institute Roma Education Initiative Program Minőségi közoktatással a szegregáció ellen, 2003-2005
A Nyílt Társadalom Intézet Oktatástámogató Programjának keretén belül indította el 2003- ban a Roma Oktatási Kezdeményezés elnevezésű programját, amely szakmai és pénzügyi segítséget nyújtott hét közép-, kelet- és délkelet-európai országban induló oktatási projektnek. A Ec-Pec Alapítvány a Minőségi közoktatással a szegregáció ellen című programmal pályázott a Roma Oktatási Kezdeményezéshez. PHARE Program HU0101-01-2.1 alprogram A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása II., 2002-2003 A pályázat célja a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek három éves korban történő óvodába kerülését, óvodai pályafutásának sikerességét, valamint iskolai integrációját segítő pedagógiai programok fejlesztése, adaptálása és alkalmazása hat oktatási intézményben. A projekt megvalósítása során a következő célok valósultak meg: 1. Kompenzáló, egyéni szükségleteknek megfelelő az iskolai tanulás sikerességét biztosító készségfejlesztés az óvodában, kellő időben, szakemberek segítségével felismerni és szakszerű, fejlesztésben részesíteni a tanulási zavarra bejósolható, és a speciális szükségletű gyerekeket. Kultúra független mérési vizsgálati eljárásokkal biztosítani, hogy csak a speciális szükségletű gyerekek kerüljenek eltérő tantervű intézménybe. 2. Gyermekközpontú, a gyerekek szükségleteit figyelembevevő módszertani eljárásokkal lehetővé tenni, hogy a normál tantervű iskolából gyerekek megalapozatlanul ne kerüljenek, illetve a speciális iskolából visszakerüljenek az annak követelményeit teljesíteni tudók. 3. Az oda-visszahelyezés feltétele, hogy a küldő és a fogadó intézmény gyermekközpontú, szükségletekre figyelő attitűddel, módszerekkel dolgozzon. Speciális, összevont, szegregált roma osztályok felszámolása az Európa Tanács támogatásával Pátkán, 2003 2004' Ombudsmani felkérésre a fejér megyei Pátkán komplex integrációs programot dolgozta ki és hajtotta végre a program gazdája az Ec-Pec Alapítvány. A program eredményeképpen az iskola intenzív pedagógiai módszertani felkészülés és közösségfejlesztés után felszámolta az 1-4 évfolyamot összevonó, szegregált roma osztályt, a gyerekeket integrálta az életkoruknak megfelelő normál osztályokba. Az alapítvány közreműködésével sikerült elérni, hogy az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztosi Hivatala is támogatást nyújtott az iskolának. V.2. A program hozzájárulása a lemorzsolódás csökkentéséhez.
Mivel a program túlnyomórészt az alsó tagozatban működik, tapasztalatunk csak erre az időszakra vonatkozik. Meggyőződésünk, hogy a sikeres iskolai karrier alapja, az iskola kezdő szakaszában biztonsággal kialakuló alapkultúrtechnikák, készségek és kompetenciák szintje, amelyek megalapozzák és lehetővé teszik a további tanulást. Amennyiben ebben a szakaszban hiányosan, vagy nem kellő mértékben, vagy nagy aránytalansággal alakulnak ki a sikeres tanulás alapját jelentő funkciók, szinte kódolva van a további sikertelenség, a bukás, évismétlés, korai iskolaelhagyás. Különösen akkor, ha az egyéni haladás lehetőségét kizáró, az egyéni szükségletekre nem figyelő, hagyományosan minősítő, átláthatatlan kritériumok alapján működő rendszer a számára láthatatlan hiányokra építkezik. A program hatása nemcsak, és nem elsősorban a teljesítményekben válik láthatóvá, hanem a tanulók érzelmi életére, viselkedésére, magatartására, erkölcsi fejlődésére, a mássággal szemben tanúsított elfogadás mértékére, személyiségük fejlődésére is pozitív hatással van. Ennek megfelelően a Lépésről lépésre osztályokban tanulók személyiségprofilja eltér a normál tantervű osztályokban tanulók személyiségprofiljától, nyitottabbak, szociábilisabbak, kiegyensúlyozottabbak, emocionálisan stabilabbak, fejlettebb empátiás készséggel rendelkeznek, erős szabálytudat és a mássággal szembeni magasabb toleranciaszint jellemzi ezeket a tanulókat. V.3. A program intézményesülése, fenntarthatósága. A mi esetünkben az intézményesülés azt jeleneti, hogyha egy intézmény megnyitotta (pedagógiai) módszertanát a Lépésről lépésre gyermekközpontú pedagógiai program előtt, ez az oktatás tartalmi és módszertani megújulásán túl általában katalizátorként hatott a teljes működésre, a szereplők (gyerek, pedagógus, intézményvezető) személyiségének formálódására, szakmaiságára, a teljesítmények alakulására, a szervezeti modell minden egyes elemére. A Lépésről lépésre program bevezetése nem igényelt jelentős rendszerátalakítást, minekután összeegyeztethető volt a potenciális alkalmazók értékeivel, szükségleteivel és múltbéli tapasztalataival. Bevezetését pedig nagyban segítette, hogy a program adaptációjában előrébb tartó intézmények módszertani központként, hospitációs helyként szolgáltak a program iránt érdeklődő pedagógusok számára, lehetőséget biztosítva az élményszerű tapasztalatszerzésre. VI. Prevenció, intervenció, kompenzáció A három nagyon fontos, egymásba fonódó, egymást kiegészítő elem, az alapprogramban nem jelentkezik külön-külön megfogalmazott célként. A program egésze, alapelvei, illetve az annak megfelelően kialakított, a hivatalos köznevelési rendszertől, a hagyományostól eltérő rendszer valamennyi eleme együttesen teszi lehetővé küldetésének megvalósulását, azaz olyan pedagógiai szellemiséget, amelynek középpontjában a gyermek áll; s annak az elvnek
az érvényesítését, hogy Minden ember egyszeri és megismételhetetlen egyéniség. Amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulást, az új szokásokat, mindent az iskolai életben a gyerekekhez alkalmazkodva, a nekik megfelelő tempóban, lépésekben vezetnek be. A program sajátosságait elemezve megállapítható, hogy a hagyományosnak számító oktatással szemben a Lépésről lépésre program jellemzői között hangsúlyosabban jelenik meg a személyiségközpontúság, a tanulók életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazodó gyermekbarát tanulókörnyezet, a különféle tanulásszervezési eljárások gyakorlata, az egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciáló nevelés-oktatás, a sokrétű értékelési módok alkalmazása. Nagymértékben növeli a tanulási sikeresség esélyét a sokféle tanulásszervezési módszer használata. A tanulás egy része projektekben történik, amely a különböző műveltségterületeket változatos tevékenységekkel, munkaformákkal gazdagítva összefüggéseket láttat meg. A témákhoz kapcsolódó matematikai, természetismeretei, művészeti alkotások megismerése, gyűjtése, készítése változatos lehetőségeket kínál az ismeretszerzésre, a készségek sokoldalú fejlesztésére, komplex gondolkodásra, rendszerező, szisztematikus, és kreatív munkára egyaránt lehetőséget adva. Az egyéni naplóírás, a saját könyvek készítése, a szituációs és drámajátékok a kommunikációs készségek fejlesztése mellett a gyermekek számára érdekessé, vonzóvá, örömtelivé teszik az iskolai tanulást, felszabadítják szorongásaikat, kibontakoztatják a kreativitást, fenntartják az érdeklődést, erősítik a tanulási motivációt. A munka többségében párokban, csoportokban, a kooperatív tanulás módszereit alkalmazva történik, amely tág teret, lehetőséget, biztosit a szociális tanulás számára is, mely ilyen módon nem melléktermékként, hanem a nevelőmunka kiemelt feladataként van jelen. Nem elvárja a kívánatos viselkedést, hanem a megtanulására segítséget, nyújt, lehetőséget, alkalmat teremt. Az egyéni fejlődés lehetőségét kötelező, kötelezően és szabadon választható feladatokon keresztül, differenciált réteg és egyéni munkaformákkal biztosítják a tanítók. A hagyományos rendszertől leginkább eltérő, a tanulási siker a tanulási kudarc, sikertelenség kulcskérdése az értékelés módszerei. A tanulási folyamatban un. fejlesztő értékelést alkalmaz, amely teljesítményt, a haladást elsősorban a gyerekhez, önmagához viszonyítja, a másikkal való összehasonlítás nélkül. Minősítő értékelést, osztályozást csak a tanulási folyamat un. lezáró pontjain használják. Így minden gyerek annyi időt kap, megfelelő fejlesztés mellett az elsajátításhoz, amennyi neki szükséges. A program olyan értékelési rendszert ajánl, melynek eszközkínálata sokoldalú, s melyben a tanárok a legmegfelelőbb formában tudathatják a szülőkkel és gyerekekkel a fejlődés mértékét és az elért eredményeket.
További különbségként értékelhető, hogy a Lépésről lépésre program határozottabban vonja be a szülőket az intézményen belüli és azon kívüli munkába, amely alkalmas kiindulópontot teremt a partnerközpontú működés megvalósításához. A Lépésről lépésre program alkotóelemeiben a befogadás eszméi érvényesülnek, ezzel összhangban a programmal dolgozó pedagógusok felismerik és hatékonyan kezelik a tanulók közötti különbözőségeket, többnyire elfogadottságot és kedvező attitűdöt mutatnak a különbségekkel, a sérült, a tanulási és magatartási problémákkal, valamint a roma tanulókkal szemben. Nyitottak az integrált oktatásra. Mindezek eredményképpen hosszú távon önmagukhoz képest emelkedik a tanulók eredményessége. Felhasznált irodalom: Becze Orsolya (2010): Tézisgyűjtemény Lépésről lépésre egy pedagógiai innováció nyomában című PhD-értekezéséhez, Corvinus Egyetem 2010 Becze Orsolya (2010): Lépésről lépésre egy pedagógiai innováció nyomában Phd értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézet 2010 Becze Orsolya [2006]: Roma és nem roma gyermekek hatékony együttnevelése. Empirikus vizsgálaton alapuló stratégiai javaslatok. (Műhelytanulmány). Ec-Pec Alapítvány, Budapest Becze Orsolya [2007]: Innovációs lehetőségek, kreatív megoldások: Step-by-Step reformpedagógiai program. In: Kerülő J. Kiss J. Mayer J. (szerk.): Kulcshelyzetek. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, pp 55-68 Hunyady Györgyné (szerk.) (1998): Lépésről lépésre iskolai program I., II. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. ISSA (International Step by Step Association) [2005]: ISSA Pedagogical Standards for Preschool and Primary Grades (revised). ISSA, Budapest Lépésről lépésre program (Nevelés a XXI. Században)(2003). Ec-Pec Alapítvány, Budapest w. Németh Szilvia Papp Z. Attila Minőségi közoktatással a szegregáció ellen Kutatási beszámoló OFI 2009 június 17. http://www.ofi.hu/tudastar/integracio gyakorlatban/minosegi-kozoktatassal hu.wikipedia.org/wiki/lépésről_lépésre_program hu.wikipedia.org/wiki/ Ec_pec_alapítvany