A Matrifen 25 mikrogramm/h transzdermális tapasz 2,75 mg fentanilt tartalmaz 8,4 cm 2 felületű

1. A GYÓGYSZER NEVE Matrifen 12 mikrogramm/h transzdermális tapasz Matrifen 25 mikrogramm/h transzdermális tapasz Matrifen 50 mikrogramm/h transzdermális tapasz Matrifen 75 mikrogramm/h transzdermális tapasz Matrifen 100 mikrogramm/h transzdermális tapasz 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL A Matrifen 12 mikrogramm/h transzdermális tapasz 1,38 mg fentanilt tartalmaz 4,2 cm 2 felületű tapaszonként, melyből óránként 12 mikrogramm fentanil szabadul fel. A Matrifen 25 mikrogramm/h transzdermális tapasz 2,75 mg fentanilt tartalmaz 8,4 cm 2 felületű tapaszonként, melyből óránként 25 mikrogramm fentanil szabadul fel. A Matrifen 50 mikrogramm/h transzdermális tapasz 5,50 mg fentanilt tartalmaz 16,8 cm 2 felületű tapaszonként, melyből óránként 50 mikrogramm fentanil szabadul fel. A Matrifen 75 mikrogramm/h transzdermális tapasz 8,25 mg fentanilt tartalmaz 25,2 cm 2 felületű tapaszonként, melyből óránként 75 mikrogramm fentanil szabadul fel. A Matrifen 100 mikrogramm/h transzdermális tapasz 11,0 mg fentanilt tartalmaz 33,6 cm 2 felületű tapaszonként, melyből óránként 100 mikrogramm fentanil szabadul fel. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3. GYÓGYSZERFORMA Transzdermális tapasz. Téglalap alakú, áttetsző tapasz, amelyet levonható védőfólia fed. A védőfólia nagyobb, mint a tapasz. A tapaszokon színes betűnyomattal van jelölve a kereskedelmi név és a hatáserősség: Matrifen 12 mikrogramm/h tapasz: barna felirat. Matrifen 25 mikrogramm/h tapasz: piros felirat. Matrifen 50 mikrogramm/h tapasz: zöld felirat. Matrifen 75 mikrogramm/h tapasz: világoskék felirat. Matrifen 100 mikrogramm/h tapasz: szürke felirat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK 4.1 Terápiás javallatok Felnőttek: A készítmény opioid fájdalomcsillapítót igénylő súlyos, krónikus fájdalom kezelésére javallt. Gyermekek: Súlyos, krónikus fájdalom tartós kezelése opioid-kezelésben részesülő gyermekeknél 2 éves kortól. OGYI/16562/2015 OGYI/16567/2015 OGYI/16568/2015 OGYI/16570/2015 OGYI/16574/2015

2 4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A fentanil transzdermális tapaszból a hatóanyag 72 óra alatt szabadul fel. A 4,2, ill. 8,4, ill. 16,8, ill. 25,2 vagy 33,6 cm 2 aktív felületű tapaszokból óránként 12, 25, 50, 75 vagy 100 mikrogramm fentanil szabadul fel. A szükséges fentanil adagot egyénre szabottan kell megállapítani és minden egyes adag után újra kell értékelni. A kezdő dózis kiválasztása A fentanil adagja függ a korábban alkalmazott kábító fájdalomcsillapító terápiától, és figyelembe kell venni a tolerancia kialakulásának lehetőségét, az egyidejű gyógyszeres kezelést, a beteg általános egészségi állapotát és a betegség súlyosságát. Felnőttek: Opioid-toleráns betegek Opioid-toleráns betegek orális vagy parenterális opioidokról Matrifenre történő átállításához lásd alább az Ekvianalgetikus dózis átszámítását. Az adagolás ezt követően szükség szerint 12, illetve 25 mikrogramm/órás lépésekben fel- vagy lefelé titrálható a legalacsonyabb megfelelő Matrifen dózis eléréséig a válasz és a kiegészítő analgetikumigény függvényében. Opioid-naïve betegek A kezdő dózis nem haladhatja meg a 12 mikrogramm/órát, ha nem teljesen ismert a fájdalom opioid-kezelésre történő reagálása. Opioid-naïve betegeknél a fentanil transzdermális tapasszal nyert klinikai tapasztalatok korlátozottak. Opioid-naïve betegeknél olyan esetben, amikor a fentanil transzdermális tapasszal való terápiát megfelelőnek ítélik, ezen betegeknél a titrálás alacsony dózisú azonnali hatóanyagleadású opioidokkal (pl. morfin, hidromorfon, oxikodon, tramadol vagy kodein) ajánlott a fentanil transzdermális tapasszal ekvianalgetikus adagolás eléréséig. Ezután a betegek átállíthatók a fentanil transzdermális tapaszra. A dózis ezt követően szükség szerint 12, illetve 25 mikrogramm/órás lépésekben fel- vagy lefelé titrálható a legalacsonyabb megfelelő fentanil transzdermális dózis eléréséig a válasz és a kiegészítő analgetikumigény függvényében (lásd még 4.4 pont Opioid-naïve és nem opioid-toleráns állapotok). Az ekvianalgetikus dózis átszámítása 1. Ki kell számolni a megelőző 24 órában igényelt analgetikumot. 2. Ezt a mennyiséget át kell átváltani az ekvianalgetikus orális morfin dózisra az 1. táblázat használatával. A táblázat minden im. és per os dózisának analgetikus hatása 10 mg im. morfinnal egyenértékűnek tekintendő. 3. Használja a 2. és 3. táblázatot a következők szerint a kiszámolt 24 órás ekvianalgetikus morfin adagolásnak megfelelő Matrifen adagolás elérésére. A 2. táblázat azon felnőtt betegekre vonatkozik, akiket orális morfinnal vagy más azonnali hatóanyagleadású opioiddal már stabilizáltak néhány hét alatt, és akiknél opioidváltás szükséges (az átváltás orális morfinról transzdermális fentanilra körülbelül 150:1 arányúnak megfelelő). A 3. táblázat is erősen opioid-toleráns, felnőtt betegekre vonatkozik, akik stabil, jól tolerált opioid sémát kapnak már hosszabb ideje, és akiknél opioidváltás szükséges (az átváltás orális morfinról transzdermális fentanilra körülbelül 100:1 arányúnak megfelelő). A 2. és 3. táblázat nem használható fentanil transzdermális tapaszról más opioid-terápiára való váltáshoz.

1. táblázat Az ekvianalgetikus hatáserősség átszámítása Ekvianalgetikus adagolás (mg) A gyógyszer neve im.* per os morfin 10 30-40 (ismételt adagolást feltételezve**) 60 (egyszeri vagy alkalmankénti adagolást feltételezve) hidromorfon 1,5 7,5 metadon 10 20 oxikodon 10-15 20-30 levorfanol 2 4 oximorfin 1 10 (rectalis) diamorfin 5 60 petidin 75 - kodein - 200 buprenorfin 0,4 0,8 (sublingualis) ketobemidon 10 30 * Egyszeri adagokat alkalmazó vizsgálatokon alapulva, ahol a fent felsorolt egyes gyógyszerek intramuscularis adagjait az azonos hatásosság meghatározásának céljából hasonlították össze a morfinnal. Per os adagolás javasolt, amikor parenterális adagolásról per os adagolásra váltanak. ** A 3:1 arányú morfin im./per os adagolás hatásossági aránya egy krónikus fájdalomban szenvedő betegeken végzett vizsgálat alapján került megállapításra. 2. táblázat A Matrifen ajánlott kezdő dózisa a napi per os morfin dózis alapján (betegeknek, akiket orális morfinnal vagy más azonnali hatóanyagleadású opioiddal már stabilizáltak néhány hét alatt és akiknél opioidváltás szükséges) Per os morfin dózis 24 óránként (mg/nap) A Matrifen transzdermális tapasz dózisa (mikrogramm/óra) <44 12 45-134 25 135-224 50 225-314 75 315-404 100 405-494 125 495-584 150 585-674 175 675-764 200 765-854 225 855-944 250 945-1034 275 1035-1124 300 3 Az átváltási sémák klinikai vizsgálatokon alapulnak. Más klinikai vizsgálatokon alapuló bevált sémák is léteznek és alkalmazhatók. 3. táblázat A Matrifen ajánlott kezdő adagolása az ajánlott napi per os morfin adagolás alapján (betegeknek, akik stabil, jól tolerált opioid sémát kapnak már hosszabb ideje, és akiknél opioidváltás szükséges) Per os morfin dózis 24 óránként (mg/nap) A Matrifen transzdermális tapasz dózisa (mikrogramm/óra) <44 12 45-89 25 90-149 50 150-209 75

Per os morfin dózis 24 óránként (mg/nap) A Matrifen transzdermális tapasz dózisa (mikrogramm/óra) 210-269 100 270-329 125 330-389 150 390-449 175 450-509 200 510-569 225 570-629 250 630-689 275 690-749 300 4 Az előzőleg alkalmazott fájdalomcsillapító terápiát fokozatosan kell abbahagyni az első tapasz alkalmazásakor, amíg a Matrifen el nem éri az analgetikus hatást. Mind az erős opioid-naïve, mind az opioid-toleráns betegeknél a Matrifen fájdalomcsillapító hatásának kezdeti értékelését csak a tapasz 24 órán át tartó alkalmazása után szabad elvégezni, tekintve, hogy ez alatt az idő alatt a fentanil koncentrációja fokozatosan emelkedik. Dózistitrálás és fenntartó kezelés A tapaszt 72 óránként cserélni kell. A dózist fokozatosan, egyénileg kell növelni az analgetikus hatás és a tolerabilitás közti egyensúly eléréséig. Olyan betegeknél, akiknél jelentős fájdalomcsillapító hatás csökkenés figyelhető meg 48-72 órával az alkalmazást követően, 48 óra elteltével a fentanil lecserélése válhat szükségessé. A 12 mikrogramm/órás dózis elegendő a megfelelő dózis beállításához az alacsonyabb dózistartományban. Ha a fájdalomcsillapító hatás elégtelen a legelső adagolási periódus végén, 3 nap után a dózis minden betegnél a kívánt hatás eléréséig növelhető. A további dózismódosításokat általában 12 mikrogramm/órás vagy 25 mikrogramm/órás emelésekkel kell végezni, a kiegészítő analgetikum szükséglet és a beteg fájdalma mértékének figyelembevételével. Dózismódosításra és 100 mikrogramm/órát meghaladó dózisok alkalmazásakor egynél több tapasz is használható. A beteg áttöréses fájdalma esetén időszakosan szükségessé válhat a kezelés kiegészítése rövid hatású fájdalomcsillapítókkal. Ha a Matrifen dózisa meghaladja a 300 mikrogramm/órát, további vagy alternatív fájdalomcsillapítás, illetve alternatív opioidok adása válhat szükségessé. Hosszantartó morfin-kezelés transzdermális fentanilra történő átállítása kapcsán opioid megvonási ről (lásd 4.8 pont) számoltak be ekvianalgetikus adagok esetén is. A megvonási jelentkezése esetén, rövid hatású, kis dózisú morfin adása ajánlott. A Matrifen alkalmazásának felfüggesztése Ha a tapasz alkalmazásának felfüggesztése szükséges, bármilyen opioiddal történő helyettesítés fokozatosan történjen; az alacsony kezdő dózist fokozatosan lehet emelni. Ez azért szükséges, mert a fentanilszint lassan csökken a tapasz eltávolítását követően, legalább 17 órát vesz igénybe, míg a fentanil szérumkoncentrációja 50%-ra csökken (lásd 5.2 pont). Általános szabály, hogy az opioid analgéziát fokozatosan kell megszüntetni a megvonási (hányinger, hányás, hasmenés, szorongás és izomremegés) elkerülése érdekében. A 2. és 3. táblázat nem használható Matrifen más terápiákra való átállításához az új analgetikum dózis túlértékelésének megakadályozására, ami potenciálisan túladagolást okozhat. Alkalmazás időseknél Idős vagy cachexiás betegeket szorosan követni kell és a dózist szükség esetén csökkenteni kell (lásd 4.4 pont). Alkalmazás vese-, ill. májkárosodás esetén Csökkent máj-, ill. vesefunkciójú betegek esetében fokozott figyelemmel kell lenni a túladagolás tüneteire, és esetleg csökkenteni kell a dózist (lásd 4.4 pont).

Alkalmazás láz esetén Lázas betegeknél szükség lehet az adagok változtatására (lásd 4.4 pont). Alkalmazás gyermekeknél 16 éves vagy annál idősebb gyermekek: a felnőtt adagolás követendő. 5 2-16 éves gyermekek: A Matrifen csak opioid-toleráns (2-16 éves korú) gyermekeknél alkalmazható, akik már naponta legalább 30 mg morfinekvivalens dózist kapnak szájon át. Az orális vagy parenterális opioid-kezelésben részesülő gyermekek Matrifen tapaszra történő átállítását Az ekvianalgetikus hatáserősség átszámítása (1. táblázat) és A Matrifen ajánlott kezdő dózisa a napi per os morfin dózis alapján (4. táblázat) szem előtt tartásával kell végezni. 4. táblázat A Matrifen ajánlott kezdő dózisa a napi per os morfin dózis alapján. 1 Per os morfin dózis 24 óránként A Matrifen transzdermális tapasz dózisa (mg/nap) (mikrogramm/óra) Gyermekkorú betegek számára 2 Gyermekkorú betegek számára 2 30-44 12 45-134 25 1 Klinikai vizsgálatokban ezeket a napi orális morfin adagokat alkalmazták a Matrifenre való átállítás alapjául. 2 A Matrifen 25 mikrogramm/óránál nagyobb adagjaira történő átszámítás azonos a felnőtt, ill. gyermekkorú betegek esetében. Naponta 90 mg-nál több, szájon át adott morfinnal kezelt gyermekekre vonatkozóan jelenleg kevés klinikai vizsgálatból származó információ áll rendelkezésre. A gyermekgyógyászati vizsgálatok során a fentanil transzdermális tapasz szükséges adagját nagy körültekintéssel számították ki: a napi 30-44 mg szájon át adott morfint vagy ezzel ekvivalens opioid adagot egyetlen 12 mikrogramm/órás fentanil tapasszal helyettesítették. Megjegyzendő, hogy ez a gyermekekre szóló átszámítási séma csak arra az esetre érvényes, ha szájon át adott morfinról (vagy ekvivalenséről) fentanil tapasz alkalmazására térnek át. Az átszámítási séma nem használható fentanilról más opioidokra történő átálláskor, mert túladagolás következhet be. A Matrifen tapasz első adagjának fájdalomcsillapító hatása nem lesz optimális mértékű az első 24 órában. Ennél fogva, a Matrifenre történt átállás első 12 órájában a betegnek továbbra is adni kell a fájdalomcsillapítók korábban rendszeresen alkalmazott adagját. A következő 12 órában ezeket a fájdalomcsillapítókat a klinikai szükségletnek megfelelően kell biztosítani. Tekintve, hogy a fentanilszint a maximumot a kezelés után 12-24 órával éri el, a Matrifen-kezelés elkezdése, vagy dózisnövelés után legalább 48 órán keresztül ajánlatos monitorozni a beteget, hogy jelentkeznek-e nála mellékhatások, pl. esetleg hypoventillatio (lásd még 4.4 pont). Dózistitrálás és fenntartó kezelés Ha a Matrifen fájdalomcsillapító hatása nem elegendő, kiegészítésképpen morfint vagy más, rövid hatástartamú opioidot kell adni. A többlet fájdalomcsillapító szükséglettől és a gyermek által érzékelt fájdalom mértékétől függően a dózis emelése is elhatározható. Az adagot 12 mikrogramm/órás lépésekben kell módosítani. Az alkalmazás módja Transzdermális alkalmazásra. A fentanil transzdermális tapaszt a felsőtest vagy a felkar nem irritált és nem irradiált, sima bőrfelületére kell felhelyezni. Kisgyermekek esetében lehetőleg a hát felső részére kell felragasztani a tapaszt, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenthető annak a veszélye, hogy a gyermek azt eltávolítsa. A rendszer alkalmazása előtt a felhelyezés területén (lehetőleg szőrmentes helyet kell választani) a szőrt

6 ollóval el kell távolítani (borotválni nem szabad). Amennyiben a területet a tapasz felhelyezése előtt meg kell tisztítani, azt vízzel kell végezni. Mivel szappanok, olajok, testápolók, alkohol vagy egyéb szerek irritálhatják a bőrt vagy megváltoztathatják annak tulajdonságait, azok nem használhatók. A bőr legyen teljesen száraz a tapasz felhelyezése előtt. A tapaszokat a felhelyezés előtt meg kell vizsgálni. A transzdermális tapaszt nem szabad kettévágni vagy felsérteni (lásd 4.4 pont). A megvágott, elosztott vagy bármilyen módon sérült tapaszokat egyáltalán nem szabad alkalmazni. Mivel a transzdermális tapasz külső részét vízálló fedőfólia burkolja, azt rövid tusolás alatt is viselni lehet. A Matrifen tapaszt a védőcsomagolásból a bevágás meghajtásával (a tasakon lévő nyíl hegye közelében helyezkedik el) majd a tasak anyagának óvatos feltépésével kell kivenni. Ha a tasak felnyitásához ollót használnak, ezt a ragasztott élhez közel kell megtenni, nehogy megsérüljön a belül lévő tapaszt. A csomagolás felbontása után a fentanil transzdermális tapaszt azonnal fel kell helyezni a tapadóréteg érintésének elkerülésével. A védőréteg eltávolítása után a transzdermális tapaszt tenyérrel enyhén, mintegy 30 másodpercig rá kell nyomni a helyére, meggyőződve arról, hogy a tapadás tökéletes, különösképpen a széleken. A transzdermális tapasz további rögzítése szükséges lehet. Ezután tiszta vízzel kezet kell mosni. A fentanil transzdermális tapaszt 72 órán keresztül folyamatosan viselni kell, majd ezt követően a transzdermális tapaszt le kell cserélni. Az új transzdermális tapaszt mindig az előzőtől eltérő helyen kell alkalmazni. Ugyanazt az alkalmazási helyet legalább 7 nap eltelte után lehet ismét használni. A megsemmisítésre vonatkozó utasításokat lásd 6.6 pontban. 4.3 Ellenjavallatok A Matrifen ellenjavallt a fentanillal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén. Akut vagy posztoperatív fájdalom, mert a rövid ideig tartó alkalmazás alatt nincs lehetőség a dózis titrálására, továbbá a potenciálisan súlyos vagy életveszélyes hypoventillatio kockázata miatt. Súlyos légzésdepresszió. 4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Súlyos nemkívánatos esemény kialakulásakor a beteget a transzdermális tapasz eltávolítása után még 24 órán át monitorozni kell, mivel a fentanilkoncentráció fokozatosan csökken, 17 órával (13-22 óra tartományban) később kb. 50% -kal. A fentanil transzdermális tapaszokat, alkalmazás előtt és után, gyermekektől elzárva kell tartani. A transzdermális tapaszt nem szabad elvágni. Semmilyen szétvágott, kettéosztott vagy sérült tapaszt nem szabad felhasználni. Légzésdepresszió Mint minden erős hatású opioid használata esetén, a fentanil transzdermális tapasz alkalmazása során is kialakulhat jelentős légzésdepresszió, ezért a betegeket megfigyelés alatt kell tartani. A légzésdepresszió a tapasz eltávolítását követően továbbra is fennállhat. A légzésdepresszió előfordulásának gyakorisága a fentanil dózisának emelésével párhuzamosan emelkedik (lásd 4.9 pont).

7 A központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek súlyosbíthatják a légzésdepressziót (lásd 4.5 pont). Szerotonin szindróma Óvatosság szükséges a fentanil transzdermális tapasz és olyan gyógyszerek együttadásakor, melyek hatnak a szerotonerg neurotranszmitter rendszerekre. Pontenciálisan életveszélyes szerotonin szindróma előfordulhat szerotonerg gyógyszerek, például szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók és szerotonin/noradrenalin-visszavétel-gátlók, valamint olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor, melyek rontják a szerotonin metabolizmusát, mint például a monoamin-oxidáz-gátlók (MAO-gátlók). Ez kialakulhat az ajánlott dózisoknál is. A szerotonin szindrómába tartozhat a mentális állapot megváltozása (például agitáció, hallucinációk, kóma), vegetatív labilitás (például tachycardia, ingadozó vérnyomás, hyperthermia), neuromuscularis elváltozások (például hyperreflexia, koordinációs zavar, izomrigiditás) és/vagy gastrointestinalis (például hányinger, hányás, hasmenés). Szerotonin szindróma gyanúja esetén a fentanil transzdermális tapasz gyors eltávolítása megfontolandó. Krónikus tüdőbetegség Krónikus obstruktív vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedő betegeknél a fentanil súlyosabb mellékhatásokat okozhat. Ezeknél a betegeknél a fentanil csökkentheti a légzőközpont aktivitását, és fokozhatja a légúti ellenállást. Gyógyszerfüggőség és abúzuspotenciál Opioidok, mint például a fentanil ismételt alkalmazása mellett kialakulhat tolerancia, fizikai és pszichés függőség. Opioid alkalmazást követően iatrogén addikció ritka. Ha a beteg kórtörténetében gyógyszerfüggőség/alkoholabúzus szerepel, a dependencia kialakulásának és az opioid abúzusnak nagyobb a kockázata. Opioidabúzus kockázata szempontjából fokozottan veszélyeztetett betegeket is lehet megfelelően kezelni módosított hatóanyagleadású gyógyszerformákkal, azonban ezeket a betegek helytelen alkalmazás, abúzus vagy addikció jelei szempontjából monitorozni kell. A fentanilabúzus módja hasonló más opioid agonistákéhoz. A Matrifen-abúzus vagy szándékos helytelen alkalmazás túladagoláshoz és/vagy halálhoz vezethet. Intracranialis nyomásfokozódás A Matrifen használata fokozott óvatosságot igényel a CO 2 -retenció intracranialis hatásaival szemben, különösen érzékeny betegeknél, így intracranialis nyomásfokozódás, tudatzavar vagy kóma esetén. A fentanil tapaszt óvatosan kell alkalmazni agydaganatos betegek esetében. Szívbetegség A fentanil bradycardiát okozhat, ezért kellő körültekintéssel alkalmazandó bradyarrhythmiás betegeknél. Az opioidok hypotoniát okozhatnak, különösen akut hypovolaemiás betegeknél. Fennálló, kel járó hypotoniát és/vagy hypovolaemiát a fentanil tapasszal történő kezelés megkezdése előtt meg kell szüntetni. Májkárosodás A fentanil a májban inaktív metabolitokká alakul, így májkárosodásban szenvedő betegeknél az elimináció elhúzódhat. Ha májkárosodásban szenvedő betegek transzdermális fentanilt kapnak, a betegeket a fentanil-toxicitás jeleinek felismerésére körültekintően ellenőrizni kell, és szükség esetén a dózist csökkenteni kell (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás A fentanil kevesebb, mint 10%-a ürül változatlan formában a vizelettel, és a morfinnal ellentétben, nem ismert vesén keresztül eliminálódó, aktív metabolit. Ha vesekárosodásban szenvedő betegek

8 transzdermális fentanilt kapnak, a betegeket körültekintően ellenőrizni kell a fentanil-toxicitás jeleinek felismerésére, és szükség esetén a dózist csökkenteni kell (lásd 5.2 pont). Láz/külső hőhatás Egy farmakokinetikai modell arra utal, hogy a szérum fentanil koncentrációja kb. ⅓-dal növekedhet, amennyiben a bőr hőmérséklete a 40 o C-ot eléri. Lázas betegeknél az opioid okozta mellékhatásokat monitorozni kell, és ha szükséges a fentanil adagját változtatni kell. A tapaszból történő fentanil felszabadulás hőmérsékletfüggő fokozódásának lehetősége túladagoláshoz és halálhoz vezethet. Egészséges felnőtteken végzett klinikai farmakológiai vizsgálat kimutatta, hogy a transzdermális rendszer felett alkalmazott hő a fentanil átlagos AUC értékét 120%-kal, átlagos C max értékét 61%-kal növelte. Minden betegnek tanácsolni kell, hogy a fentanil transzdermális tapasz alkalmazási helyét a tapasz viselésekor óvja olyan közvetlen, külső hőhatásoktól, mint a melegítő párna, elektromos takaró, fűtött vízágy, melegítő vagy kvarclámpa, intenzív napozás, forró vizes palack, hosszú melegvizes fürdő, szauna és forró pezsgőfürdő a fentanil tapaszból való hőmérsékletfüggő felszabadulásának megnövekedett kockázata miatt. Interakciók más gyógyszerekkel Interakciók CYP3A4 gátlókkal Transzdermális fentanil egyidejű alkalmazása citokróm P450 (CYP3A4) gátlókkal (pl. ritonavir, ketokonazol, itrakonazol, troleandromicin, klaritromicin, eritromicin, nelfinavir, nefazodon, verapamil, diltiazem és amiodaron) a fentanil plazmakoncentrációjának növekedését eredményezheti, mely fokozhatja mind a terápiás, mind a mellékhatásokat, és esetleg súlyos légzésdepressziót okozhat. Ilyen esetben a beteg körültekintő kezelése és megfigyelése szükséges. Transzdermális fentanil és CYP3A4 gátlók egyidejű alkalmazása ezért nem ajánlott, kivéve, ha a beteget szoros megfigyelés alatt tartják. A betegeket, különösen az egyidejű transzdermális fentanil és CYP3A4 gátló kezelésben részesülőket, monitorozni kell a légzésdepresszió jeleire, és szükség esetén az adagolást módosítani kell. Idős betegek Fentanillal végzett intravénás vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy idős betegeknél a fiatalokhoz képest csökkenhet a clearance, nőhet a felezési idő és fokozódhat az érzékenység a szer hatásaira. Idős betegeknél, ha transzdermális fentanilt kapnak, gondosan ellenőrizni kell a fentanil-toxicitás tüneteit, és szükség esetén az adagot csökkenteni kell (lásd 5.2 pont). Gastrointestinalis traktus Az opioidok fokozzák a gastrointestinalis traktus simaizomzatának tónusát, és csökkentik propulziós összehúzódásait. A következményesen meghosszabbodott gastrointestinalis tranzit-idő felelős lehet a fentanil obstipációs hatásáért. A betegeknek tanácsot kell adni az obstipatiót megelőző intézkedésekre vonatkozóan, és megfontolandó a profilaktikus laxatív kezelés. Különös figyelmet kell fordítani a krónikus obstipatióban szenvedő betegekre. Paralyticus ileus fennállása vagy gyanúja esetén a fentanil tapasszal való kezelést abba kell hagyni. Véletlen expozíció a tapasz áthelyeződésekor A fentanil tapasz véletlen áthelyeződése egy tapaszt nem viselő személy (főleg gyermek) bőrére például közös ágyban fekvéskor vagy szoros fizikai kontaktus esetén opioid-túladagoláshoz vezethet a tapaszt nem viselő személynél. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, ha véletlen tapaszáthelyeződés történik, az áthelyeződött tapaszt azonnal el kell távolítani a tapaszt nem viselő személy bőréről (lásd 4.9 pont). Gyermekek A Matrifent nem szabad opioid-naïve gyermekeknél alkalmazni (lásd 4.2 pont). Súlyos vagy életveszélyes hypoventillatio kockázata áll fenn függetlenül az alkalmazott Matrifen transzdermális rendszer dózisától. A fentanil transzdermális tapaszt nem vizsgálták 2 évesnél fiatalabb gyermekeken. Matrifen csak 2 éves vagy annál idősebb, opioid-toleráns gyermekeknek adható (lásd 4.2 pont). A Matrifent nem szabad 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél alkalmazni.

9 A véletlen lenyelés elkerülése érdekében, gyermekek kezelésekor körültekintően kell kiválasztani a Matrifen tapasz felragasztásának helyét (lásd 4.2 pont), és gondosan ellenőrizni kell, hogy a tapasz megfelelően tapad-e a bőrre. Szoptatás Mivel a fentanil kiválasztódik az anyatejbe, transzdermális fentanil-kezelés során a szoptatást fel kell függeszteni (lásd 4.6 pont). Myasthenia gravisban szenvedő betegek Nem epileptikus (mio)klónusos reakciók előfordulhatnak. Óvatosan kell eljárni myasthenia gravisban szenvedő betegek kezelésekor. Kevert agonista/antagonista egyidejű alkalmazása Buprenorfin, nalbufin vagy pentazocin egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd még 4.5 pont). 4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Más központi idegrendszeri depressziót okozó gyógyszerekkel, ideértve az opioidokat, nyugtatókat, altatókat, általános érzéstelenítőket, fenotiazinokat, trankvillánsokat, vázizom relaxánsokat, szedatív antihisztaminokat és alkohol-tartalmú italokat, együtt alkalmazva a depresszáns hatás összeadódhat, így hypoventillatio, hypotonia, kifejezett szedáció és kóma alakulhat ki vagy halál állhat be. Emiatt bármely fent említett gyógyszer egyidejű alkalmazása transzdermális fentanillal a beteg speciális ellátását és megfigyelését igényli. A fentanil magas clearance-ű gyógyszer, gyorsan és nagymértékben metabolizálódik a CYP3A4 izoenzim által. Transzdermális fentanil egyidejű alkalmazása citokróm P450 (CYP3A4) gátlókkal (pl. ritonavir, ketokonazol, itrakonazol, flukonazol, vorikonazol, troleandromicin, klaritromicin, nelfinavir, nefazodon, verapamil, diltiazem és amiodaron) a fentanil plazmakoncentrációjának növekedését eredményezheti, mely fokozhatja mind a terápiás, mind a mellékhatásokat, és esetleg súlyos légzésdepressziót okozhat. Ilyen esetben a beteg körültekintő kezelése és megfigyelése szükséges. Transzdermális fentanil és CYP3A4 gátlók egyidejű alkalmazása ezért nem ajánlott, kivéve, ha a beteget szoros megfigyelés alatt tartják (lásd 4.4 pont). Egyidejű alkalmazása CYP3A4 serkentőkkel (pl. rifampicin, karbamazepin, fenobarbitál, fenitoin) a fentanil plazmakoncentrációjának csökkenését és csökkent terápiás hatást eredményezhet. Ez a transzdermális fentanil dózismódosítását igényelheti. A CYP3A4 serkentővel való kezelés abbahagyása után az induktor hatása fokozatosan csökken, és ez a fentanil plazmakoncentrációjának növekedését eredményezheti, mely fokozhatja és elnyújthatja mind a terápiás, mind a mellékhatásokat, és súlyos légzésdepressziót okozhat. Ilyen esetben körültekintő monitorozást és dózismódosítást kell végezni, szükség szerint. Monoamin-oxidáz-gátlók (MAO-gátlók) A transzdermális fentanil nem ajánlott olyan betegeknek, akik egyidejű MAO-gátló alkalmazást igényelnek. MAO-gátlókkal súlyos, kiszámíthatatlan interakciókat, köztük az opioid és szerotoninerg hatások potencírozását jelentették. Fentanilt ezért nem ajánlott adni a MAO-gátló-kezelés befejezését követő 14 napig. Szerotonerg gyógyszerek Transzdermális fentanil és egy szerotonerg szer (például egy szelektív szerotonin-visszavétel-gátló vagy egy szerotonin/noradrenalin-visszavétel-gátló vagy egy MAO-gátló) együttadása növelheti a szerotonin szindróma, egy akár életveszélyes állapot kockázatát.

10 Kevert agonista/antagonista egyidejű alkalmazása Buprenorfin, nalbufin vagy pentazocin egyidejű alkalmazása nem ajánlott. Nagy affinitással kötődnek az opioid receptorokhoz, de intrinsic aktivitásuk viszonylag kicsi, ezért részlegesen antagonizálják a fentanil analgetikus hatásait, továbbá opioidfüggő betegeknél megvonási et indukálhatnak (lásd 4.4 pont). 4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A fentanil terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő adat. Állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitásra utaltak (lásd 5.3 pont). A kockázat emberben nem ismert, bár az intravénás anesztetikumként adott fentanilról kimutatták, hogy a terhesség korai szakaszában átjut a placentába. Újszülött csecsemőknél megvonási et jelentettek, ha az anya transzdermális fentanilt alkalmazott terhessége idején. A fentanil terhesség alatt nem alkalmazható, kivéve, ha az feltétlenül szükséges. A fentanil alkalmazása szülés során nem ajánlott, mivel akut vagy posztoperatív fájdalom kezelésére nem használható (lásd 4.4 pont). Továbbá, mivel a fentanil átjut a placentán, transzdermális fentanil alkalmazása a szülés során légzésdepressziót okozhat az újszülöttnél. Szoptatás A fentanil kiválasztódik az anyatejbe, és a szoptatott csecsemő szedációját, illetve légzésdepresszióját eredményezheti. A szoptatást a transzdermális fentanil-kezelés idején és a tapasz levételét követően legalább 72 óráig fel kell függeszteni. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A transzdermális fentanil a potenciálisan veszélyes tevékenységek, pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés, végzéséhez szükséges mentális és/vagy fizikai képességet károsíthatja. 4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A fentanil biztonságosságát 1854 résztvevőn értékelték, aki 11 klinikai vizsgálatban (kettős-vak [placebo- vagy aktív-kontrollos] és/vagy nyílt [placebo- vagy aktív kontroll nélkül]) transzdermális fentanilt kaptak krónikus tumoros és nem tumoros fájdalom kezelésére. Ezen résztvevők legalább 1 transzdermális fentanil adagot alkalmaztak és biztonságossági adatot szolgáltattak. E klinikai vizsgálatokból származó összesített biztonságossági adatok alapján a leggyakrabban jelentett gyógyszer-mellékhatások (%-os gyakorisággal) a hányinger (35,7%), a hányás (23,2%), a székrekedés (23,1%), az aluszékonyság (15,0%), a szédülés (13,1%) és a fejfájás (11,8%) voltak. Ezen klinikai vizsgálatokban a transzdermális fentanil alkalmazásával kapcsolatos gyógyszer-mellékhatások, beleértve a fent említetteket, továbbá a forgalomba hozatalt követően jelentett gyógyszer-mellékhatások az alábbiakban kerültek felsorolásra. A felsorolt gyakorisági kategóriák a következő megállapodáson alapulnak: nagyon gyakori (> 1/10), gyakori (> 1/ 100 - < 1/10), nem gyakori (>1/1 000 - < 1/100), ritka(> 1/10 000 - <1/1 000), nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló klinikai adatok alapján nem becsülhető meg).

11 5. táblázat: Mellékhatások felnőtteknél és gyermekeknél Szervrendszeri besorolás Immunrendszeri betegségek és Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és Pszichiátriai kórképek Idegrendszeri betegségek és Szembetegségek és szemészeti A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos Érbetegségek és Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és Emésztőrendszeri betegségek és Nagyon gyakori somnolentia, szédülés, fejfájás hányinger, hányás, székrekedés Gyógyszer-mellékhatás Gyakorisági kategória Gyakori Nem gyakori Ritka Nem ismert túlérzékenység anorexia álmatlanság, depresszió, szorongás, zavart tudatállapot, hallucináció tremor, paraesthesia vertigo palpitatio, tachycardia hypertonia dyspnoe agitáció dezorientáció, eufóriás hangulat hypaesthesia, convulsio (beleértve a clonusos és grand mal görcsrohamokat), amnesia, csökkent tudatszint, eszméletvesztés bradycardia, cyanosis hypotonia hasmenés, szájszárazság, hasi fájdalom, ileus felhasi fájdalom, dyspepsia miosis légzésdepresszió, apnoe respiratórikus hypoventillatio distress subileus anafilaxiás shock, anafilaxiás reakció, anafilaktoid reakció bradypnoe

Szervrendszeri besorolás A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Vese- és húgyúti betegségek és A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és Általános, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nagyon gyakori 12 Gyógyszer-mellékhatás Gyakorisági kategória Gyakori Nem gyakori Ritka Nem ismert hyperhidrosis, pruritus, bőrkiütés, erythema izomgörcsök vizelet-retentio fáradtság, perifériás ödéma, asthenia, gyengeség, hidegérzet ekzema, allergiás dermatitis, bőrbetegség, dermatitis, kontakt dermatitis izomrángás erectilis dysfunctio, sexualis dysfunctio reakció az alkalmazás helyén, influenzaszerű megbetegedés, testhőmérséklet változás érzése, túlérzékenység az alkalmazás helyén, gyógyszermegvonási szindróma, láz dermatitis az alkalmazás helyén, ekzema az alkalmazás helyén Más opioid analgetikumokhoz hasonlóan fentanil ismételt alkalmazásakor kialakulhat tolerancia, fizikai és pszichés dependencia (lásd 4.4 pont). Opioid megvonási (például hányinger, hányás, hasmenés, szorongás és hidegrázás) alakulhatnak ki a korábban felírt opioid-származékról fentanil transzdermális tapaszra való váltás során vagy a terápia hirtelen megszakításakor (lásd 4.2 pont). Újszülött csecsemőknél nagyon ritkán megvonási et jelentettek, ha az anya transzdermális fentanilt alkalmazott a terhessége idején (lásd 4.6 pont). Gyermekek A fentanil transzdermális tapasszal kezelt gyermekeken és serdülőkorúakon megfigyelt mellékhatásprofil a felnőtteken észlelthez hasonló volt. A súlyos betegséghez társuló fájdalom opioidok adásával történő csillapítása során várható kockázaton túl nem találtak más kockázatot a gyermekeknél, és nem is tűnik úgy, hogy létezne bármiféle, gyermekkorúakra specifikus kockázat a fentanil transzdermális tapasz akár 2 éves gyermekeken történő, előírásnak megfelelő alkalmazása

13 során. A gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatok során jelentett nagyon gyakori mellékhatások: a láz, hányás és hányinger voltak. A fentanil transzdermális tapasz biztonságosságát 3 klinikai vizsgálatba bevont, malignus vagy nem malignus eredetű krónikus vagy állandó fájdalom miatt kezelt 289 (18 évesnél fiatalabb) betegen értékelték. Ezen vizsgálati alanyok legalább 1 dózis fentanil transzdermális tapaszt kaptak, és tőlük nyerték a biztonságossági adatokat. Habár a gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatok beválasztási kritériumai olyan vizsgálati alanyokra korlátozódott, akiknek életkora legalább 2 év volt, 2 beteg az első fentanil transzdermális tapasz adagját 23 hónapos korban kapta ezekben a vizsgálatokban. Ezen 3 gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatból származó összesített biztonságossági adatok alapján a leggyakrabban jelentett ( 10%-os incidenciájú) gyógyszer-mellékhatások a következők voltak (az előfordulási gyakoriság %-ában megadva): hányás (33,9%), hányinger (23,5%), fejfájás (16,3%). székrekedés (13,5%), hasmenés (12,8%) és pruritus (12,8%). A fentanil transzdermális tapasszal kezelt gyermekre vonatkozó összes, a fenti klinikai vizsgálatokban jelentett gyógyszer-mellékhatást a 6. táblázat mutatja. A gyermekekre vonatkozó, a 6. táblázatban bemutatott gyógyszer-mellékhatások besorolása az 5. táblázatnál meghatározott gyakorisági kategóriák alkalmazásával történt. 6. táblázat: Gyógyszer-mellékhatások gyermekeknél klinikai vizsgálatokban Szervrendszer Gyógyszer-mellékhatások Gyakorisági kategória Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Immunrendszeri betegségek és túlérzékenység Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és anorexia Pszichiátriai kórképek álmatlanság, aluszékonyság, szorongás, depresszió, hallucináció zavartság Idegrendszeri betegségek és fejfájás szédülés, tremor, hypaesthesia paraesthesia Szembetegségek és szemészeti miosis A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei vertigo Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos cyanosis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és légzésdepresszió

Szervrendszer Emésztőrendszeri betegségek és A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Vese- és húgyúti betegségek és 14 Gyógyszer-mellékhatások Gyakorisági kategória Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés pruritus hasi fájdalom, felhasi fájdalom, szájszárazság bőrkiütés, hyperhidrosis, erythema izomgörcsök vizelet-retentio kontakt dermatitis, bőrbetegség, allergiás dermatitis, ekzema Általános, az alkalmazás helyén fellépő reakciók perifériás ödéma, fáradtság, reakció az alkalmazás helyén, asthenia gyógyszermegvonási szindróma, influenzaszerű megbetegedés Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az alábbtalálható elérhetőségek valamelyikén keresztül. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Postafiók 450, H-1372 Budapest, Magyarország. Honlap: www.ogyei.gov.hu 4.9 Túladagolás Tünetek A fentanil túladagolásakor jelentkező a farmakológiai hatás kifejezettebbé válásából adódnak, a legsúlyosabb hatás a légzésdepresszió. Kezelés A légzésdepresszió kezelését azonnal el kell kezdeni, ideértve a tapasz eltávolítását és a beteg fizikai vagy verbális stimulálását. Ezeket a beavatkozásokat specifikus opioid antagonista, pl. naloxon adása követheti. A túladagolást követően kialakult légzésdepresszió hosszabb ideig is fennállhat, mint az opioid antagonista hatása. Az intravénás antagonista adagok közti időtartamot körültekintően kell kiválasztani a tapasz levétele utáni re-narkotizáció kockázata miatt; ismételt adagolásra vagy naloxon infúzióra lehet szükség. A kábító fájdalomcsillapító hatás felfüggesztése akut fájdalomhoz és katekolaminok felszabadulásához vezethet. A klinikai kép függvényében szabad légutakat kell biztosítani és fenntartani, lehetőleg oropharyngealis vagy endotrachealis tubussal; oxigént kell adni; a légzést szükség szerint támogatni és ellenőrizni kell. A megfelelő testhőmérséklet fenntartását és a folyadékbevitelt biztosítani kell. Súlyos vagy folyamatosan fennálló hypotonia esetén felmerül a hypovolaemia lehetősége, melyet megfelelő parenterális folyadékpótlással rendezni kell.

15 5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: analgetikumok, opioidok ATC kód: N02AB03 A Matrifen egy transzdermális tapasz, mely folyamatos fentanil felszabadulást biztosít. A fentanil opioid fájdalomcsillapító, mely elsősorban a µ-opioid receptorhoz kötődik. A legjelentősebb farmakológiai hatás a fájdalomcsillapítás és a szedáció. Korábban opioid származékkal nem kezelt betegekben a fájdalomcsillapítás 0,3 és 1,5 ng/ml-es fentanilkoncentráció kialakulása mellett tapasztalható. Ebben a betegcsoportban a mellékhatások gyakorisága 2 ng/ml-es szérum koncentráció felett nő. Mind a legalacsonyabb hatásos, mind a mellékhatásokat előidéző fentanilkoncentráció párhuzamosan emelkedik a tolerancia kialakulásával. A tolerancia kialakulása jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Gyermekek A transzdermális fentanil biztonságosságát három, nyílt vizsgálatban értékelték 289 krónikus fájdalomban szenvedő, 2-18 éves korú gyermeknél, akik közül 66 gyermek 2-6 éves volt. Ezekben a vizsgálatokban 30-45 mg-os per os napi morfin adagot helyettesítettek egy 12 mikrogramm/órás fentanil transzdermális tapasszal. 25 mikrogramm/órás és ennél magasabb kezdő dózist 181 beteg esetében alkalmaztak, akiknél korábban a napi opioid dózis legalább 45 mg per os morfin volt. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A fentanil transzdermális tapasz 72 órás periódusban biztosít szisztémás leadást. Felszívódás Az első tapasz felhelyezését követően a fentanil szérumkoncentráció fokozatosan emelkedik, az első 12-24 órában kiegyenlítődik, majd viszonylag állandó szinten marad a 72 óra hátralevő részében. A második 72 órás alkalmazáskor, a kívánt célnak megfelelően az egyensúlyi szérumkoncentráció kialakul, és állandó marad azonos méretű tapaszok további alkalmazása során. Az alkalmazási helyek között bizonyos eltérés lehet a felszívódásban. Valamelyest alacsonyabb volt a fentanil feszívódása (körülbelül 25%-kal) egészséges önkéntesekkel végzett vizsgálatok során, ha a tapaszt a mellkasra helyezték fel és nem a karra vagy a hátra. Eloszlás A fentanil plazmafehérje kötődése 84%-os. Biotranszformáció A fentanil bomlása lineáris kinetikájú és elsősorban a májban a CYP3A4 enzimen metabolizálódik. A fő metabolit, a norfentanil, inaktív. Elimináció A fentanil transzdermális tapasz eltávolítása után a fentanil szérumkoncentrációja fokozatosan csökken felnőtteknél 13-22 óra, illetve gyerekeknél 22-25 óra alatt kb. 50%-kal. A bőrről történő folyamatos fentanil-felszívódás a magyarázata annak, hogy a gyógyszer lassabban tűnik el a szérumból, mint intravénás infúzió után. A fentanil kb. 75%-a ürül a vizelettel, főként metabolitként és csak kevesebb, mint 10%-a távozik változatlan formában. Az adag mintegy 9%-a mutatható ki a székletben, főleg metabolitok formájában. Farmakokinetika speciális betegcsoportokban A károsodott vese- vagy májfunkció emelkedett szérumkoncentrációt eredményezhet. Idős, cachexiás vagy leromlott általános állapotú betegek fentanil-clearance-e csökkent lehet, minek következtében a szer felezési ideje megnyúlhat (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Gyermekek Úgy tűnik, hogy a testtömegre korrigált clearance (liter/óra/ttkg) 2-5 éves korú gyermekek esetében 82%-kal, míg 6-10 évesek esetében 25%-kal nagyobb a 11-16 évesek clearance-énél, ami valószínűleg megegyezik a felnőttekével. Ezeket a megállapításokat vették figyelembe a gyermekkorú betegekre érvényes adagolási ajánlások meghatározásakor. 16 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Hagyományos farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási vizsgálatokból származó, nem klinikai jellegű azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Állatkísérletek csökkent fertilitást és megnövekedett embrionális mortalitást mutattak patkányban. Teratogén hatást azonban nem igazoltak. Baktériumokon és rágcsálókon végzett mutagenitási vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. Más opioidokhoz hasonlóan a fentanil is mutatott mutagén hatást in vitro emlős sejteken. Terápiás körülmények között a mutagenitási kockázat valószínűtlennek tűnik, mivel a hatás csak nagyon magas koncentrációk mellett alakult ki. Hosszú távú karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek. 6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK 6.1 Segédanyagok felsorolása dipropilén-glikol hidroxipropil-cellulóz dimetikon szilikon ragasztó (amin-rezisztens) felszabadulást szabályozó membrán: etilén-vinil-acetát (EVA) védőfilm: polietilén-tereftalát (PET) eltávolítható védőfilm: fluoro-polimer bevonatú poliészter jelölőfesték 6.2 Inkompatibilitások A Matrifen tapadóképességével való interferencia megelőzéseként krém, olaj, testápoló vagy hintőpor nem alkalmazható azon a területen, ahová a Matrifen felragasztásra kerül. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése A tapaszokat egyenként fóliahegesztéssel készített papírból, alumíniumból és poliakrilnitrilből (PAN) álló védőtasakba csomagolták. Kiszerelések: 1, 2, 3, 4, 5, 8, 10, 16 és 20 db tapasz. Nem feltétlenül kerül mindegyik kiszerelés kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk A tapasz alkalmazásával kapcsolatos útmutatót lásd a 4.2 pontban. Más alkalmazási helyekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre biztonságossági és farmakokinetikai adatok. Nagy mennyiségű fentanil marad a transzdermális tapaszban használat után is. A használt transzdermális tapaszokat tapadó felszínükkel befelé kell összehajtani, hogy az aktív membránfelülettel ne lehessen érintkezni. A felhasznált tapaszokat környezetvédelmi és biztonságossági megfontolások miatt a helyi előírásoknak megfelelően meg kell semmisíteni, vagy vissza kell juttatni a gyógyszertárba vagy a kórházba. A fel nem használt tapaszokat helyi előírásoknak megfelelően meg kell semmisíteni, vagy vissza kell juttatni a gyógyszertárba vagy a kórházba. A tapasz felhelyezése vagy levétele után vízzel kezet kell mosni. 17 Megjegyzés: (két üres kereszt) jelzés: a gyógyszer kábítószernek minősül. Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP). 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Takeda Pharma A/S Dybendal Alle 10, DK-2630 Taastrup Dánia 8. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-20288/01-09 12 mikrogramm/óra (1x, 2x, 3x, 4x, 5x, 8x, 10x, 16x, 20x) OGYI-T-20288/10-18 25 mikrogramm/óra (1x, 2x, 3x, 4x, 5x, 8x, 10x, 16x, 20x) OGYI-T-20288/19-27 50 mikrogramm/óra (1x, 2x, 3x, 4x, 5x, 8x, 10x, 16x, 20x) OGYI-T-20288/28-36 75 mikrogramm/óra (1x, 2x, 3x, 4x, 5x, 8x, 10x, 16x, 20x) OGYI-T-20288/37-45 100 mikrogramm/óra (1x, 2x, 3x, 4x, 5x, 8x, 10x, 16x, 20x) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK DÁTUMA/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. január 10. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. március 26. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2015. április 18.