Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Építmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31. A korábbi célvizsgálatok és felügyelői elenőrzések tapasztalatai szerint az építési munkaterületeken ideiglenes jelegükből is fakadóan - a munkabiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása gyakrabban fordul elő, mint más területeken. Ennek tulajdonítható az is, hogy ezeken a munkahelyeken balesetek is gyakrabban történnek. Fokozottabban igaz ez a bontási munkálatokra. Ezek az építőipari tevékenységek közül az egyik legveszélyesebbek, hiszen a bontás során általában ismeretlen szilárdsági állapotú építményen kell dolgozni. További problémát jelent még az is, hogy a bontás végeredménye nem valamiféle értékes építmény, hanem csupán annak a helye. Ezért a bontás a legtöbbször alárendelt szerepet játszik az építés melet, tehát nem fordítanak a kivitelezők olyan nagy gondot, amelyet a veszélyessége megkövetelne. A bontási munkák közben bekövetkező balesetek túlnyomó része nem nagy tévedés azt állítani, hogy mindegyike a munkálatok előkészítetlensége, iletve nem megfelelő módon való végzése miatt következik be. E kedvezőtlen helyzet részletesebb megismerése, iletve javítása érdekében sor az országos célvizsgálat elrendelésére. került A vizsgálat korábban elkészített egységes szempontrendszer segítségével történt. Az elenőrzések során a területi felügyelőségek 438 munkáltató 352 munkaterületét vizsgálták meg, ezzel 2758 munkavállaló helyzetét és 644 gép, berendezés állapotát ismerhették meg. A vizsgálat célja: elsősorban a többször módosítot 32/1994 (XI.10.) IKM rendeletel életbe lépet Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat 18. fejezete (bontási munkák) előírásainak betartására egységes elvek érvényesítése minden munkáltatónál. Általános tapasztalatok A bontási munkákra különösen a kisebb építményekkel kapcsolatban jelemző, hogy kisebb brigádok (esetleg egy család), a bontott anyag fejében végzik. A néhány nagy volumenű, esetleg egy egész üzemet érintő bontást a főválalkozó mellett több alvállalkozó munkavállalói végzik. Ezt mutatja a célvizsgálat azon adata, mely szerint munkaterületek mindössze 26 %- ánál volt egyszerre több vállalkozó munkavállalója a munkaterületen. Ebbe persze azok is beletartoznak, akik a bontással szinte egyidőben, vagy azt azonnal követve építési munkát végeztek. Az is általános tapasztalat volt, hogy míg minden engedélyköteles bontási munka építési hatósági engedéllyel rendelkezett, addig a bontási terv, illetve a bontás technológiája már nem volt ennyire általános. Az engedélyes terv csupán általános megfogalmazásokat tartalmazott, szinte csak a biztonsági szabályzat pontjainak ismétlését, vagy csak annyit, hogy az építés fordított sorrendjében kell végezni a
2 bontást. Ez helytelen gyakorlat, hiszen a bontás éppen, mert nem kelően ismert szilárdságú építményekre irányul, sokkal nagyobb veszélyforrást jelent, mint az építés. Szintén általános volt a leesés elleni védelem hiánya, valamint az egyéni védőeszközök, a fejvédő sisak, de legfőképpen a védőlábbeli, használatának melőzése. Általános tapasztalat még - a leesés elleni védelem hiánya a vizsgált munkaterületek 28,4 %-ában állt fenn, - az egyéni védőeszközök használatát, annak ellenére, hogy azok a helyszínen vannak, nem követelik meg. A vizsgálat során alkalmazot intézkedések és szankciók a következők: 701 db hiányosság megszüntetését előíró intézkedés; 273 db gép, berendezés, tevékenység felfüggesztése, 428fő foglalkoztatásának megtiltása; 107 db figyelemfelhívás 159 fővel szemben szabálysértési határozat, ebből 145 főnél helyszíni bírság: 1 180 000 Ft 14 db szabálysértési bírsághatározat: 454 000 Ft, valamint 65 db munkavédelmi bírsághatározat: 10 065 000 Ft A vizsgálati eredmények részletes értékelése I. Általános adatok Ez a fejezet a több munkáltató egyidejű munkájának összehangolására, valamint felelős irányítóravonatkozó követelmények teljesítését dolgozza fel. a A vizsgált munkaterületek csaknem 74 %-ánál csak egy munkáltató munkavállalói végeztek munkát. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó feltételeket a vizsgált munkaterületek 67,8 %-ában a szerződésben megjelölt munkáltató biztosítota, 18,9 %-ban ilyen szerződési pont nem volt, a munkaterületek 13,3 %-ában ez nem volt elenőrizhető. A munkáltatók 87,9 %-a kijelölt felelős irányítót a bontási munkákhoz, a kijelölt felelős irányítók 93,6 %-a megfelelő képesítéssel rendelkezet. Az elenőrzöt munkaterületek 93,6 % -ában a felelős irányító, iletve a megbízot helyetese a munkaterületen tartózkodot az elenőrzés időpontjában. Ez valamiféle javulást jelenthetne, azonban részben a vizsgált munkaterületek kisebb száma miatt nem hasonlatható össze a korábbi adatokkal, részben a bontási munka jelegéből adódóan sem igazán összevethető más munkaterületeken tapasztaltakkal. Az általános adatokra vonatkozó értékek területi megoszlása egységet mutat. Csak néhány esetben található az átlagtól eltérő érték. 2. A bontás előkészítése A vizsgálat tapasztalata szerint az engedélyköteles bontási munkák nagy része rendelkezett az építésügyi hatóság engedélyével, hiszen a vizsgált munkaterületek 77,6 %-ának volt engedélye, mindössze 2,8 % -uk nem rendelkezett vele, 19,6 % pedig nem volt engedélyköteles. Ez szintén általános megállapítás, hiszen a megyei adatok nem igen térnek el tőle.
3 Ezzel szemben megfelelő bontási terv az országos átlag szerint a munkaterületek 28,1 %-ában nem ált rendelkezésre, de hét megyében etől eltérő magasabb - arányt tapasztaltak a felügyelők. tehát ezen a téren még van tennivaló. Ara a kérdésre, hogy a bontásban részt vevő munkavállalók ismerték-e az alkalmazandó technológiát, műveleteket, országos átlagban 87.3 % volt az igen felelet, de négy felügyelőségnél etől lényegesen rosszabb volt a helyzet. Súlyos balesetek forrása lehet a közművezetékek nem megfelelő leválasztása a bontás megkezdése előt. Ere nézve is tartalmazot az előre elkészítet szempontrendszer kérdést. Országos átlagban tulajdonképpen megnyugtató lehetne a válasz, hiszen a munkaterületek 94,6 % -ában a bontás megkezdése előt megtörtént a becsatlakozó vezetékek leürítése, de területenként it is eltérő a tapasztalat. Négy megyében ennél sokkal rosszabb az arány. Előfordult a vízvezeték, a villanyvezeték, továbbá a gázvezeték szabálytalan továbbüzemelése is. A munkaterületek 81,5 %-ánál megfelelő volt a bontási munkaterület lehatárolása, azonban hat felügyelőség az átlagnál rosszabb helyzetet talált. Ennél a kérdésnél valószínűleg a vagyonvédelmi indokok is közrejátszanak a kedvező arányban. 3. A bontás végrehajtása Országos átlagban 86,6 %-ra adódot azok aránya, akik az előzetesen elkészítet bontási terv szerint végezték a bontást. E kedvező adat értékelésékor, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a munkaterületeknek csak 71,9 %-a rendelkezett előzetesen elkészítet bontási tervvel, másrészt pedig négy felügyelőségnél ennél sokkal rosszabb arányt mutattak a vizsgálati eredmények. Súlyos gondokat tapasztaltak a felügyelőségek a leesés elleni védelem biztosításánál. Ez egyébként egyezik más építési munkaterületeken tapasztaltakkal is. A munkaterületek 28,4 %-ában nem gondoskodtak az építési munkaterületeken előforduló halálos balesetek leggyakoribb okának a leesés-veszély kockázatának kiküszöböléséről. Csak 37,5 % volt azok aránya, ahol ez megoldot volt, a többi munkaterületen ez a kérdés nem volt vizsgálható. És még ez a meglehetősen lesújtó országos átlag is 11 felügyelőségnél lényegesebb rosszabbnak adódot. Volt négy olyan megye is, amelyik által vizsgált egyetlen munkaterületen ahol egyébként szükséges lett volna - sem gondoskodtak a leesés eleni védelemről. Súlyos baleseti kockázatot jelent a megbontott épületrészek stabilitásának megváltozása, ezért nagyon fontos az ere vonatkozó előírások figyelembevétele. A felmérések szerint a munkaterületek 56,3 %-ánál megvalósultak a követelmények, 8,8 %-ban nem. A többi elenőrzöt területnél ez nem volt vizsgálható. Az országos átlagnál azonban nyolc felügyelőség rosszabb arányt tapasztalt. Ez is magyarázza azt, hogy nagyon sok halálos baleset fordul elő úgy, hogy egy leomlot falrész maga alá temeti a bontást végzőt. A munkaterületek 87,2 %-ában a kibontott anyagok eltávolítását balesetmentesen, környezetkímélő módon végezték. Ez az adat négy felügyelőségnél is rosszabb volt. A viszonylag kedvező arány nagy valószínűséggel abból is ered, hogy a kisebb bontásokat magáért a bontot anyagért végzik, tehát a munkát végzőknek zsebbevágó érdeke az óvatos anyagmozgatás. Szintén fontos biztonsági követelmény a közlekedési és menekülő utak megfelelő állapotának biztosítása. Országosan 80,4 %-.ban nem volt hiányosság ezen a téren, de hat felügyelőség ennél sokkal rosszabb arányt tapasztalt.
4 A bontás során használt aládúcolások, kitámasztások, kiváltások megfelelő méretezésérevonatkozot a következő kérdés. Országosan az elenőrzésbe bevont munkaterületek 66,8 %-ában ilyen berendezésekre nem volt szükség az elenőrzés idején, 27,3 % volt azon munkaterületek aránya, ahol ezt megfelelőnek találták a felügyelők, és csak 6 %-nál nem. Öt felügyelőségnél azonban ennél sokkal rosszabb volt az arány. Sarkalatos kérdés minden építés-kivitelezési munkaterületen, de jellege miatt a bontásnál sokkal inkább, az egyéni védőeszközök biztosítása, iletve megfelelő használata. Ezzel foglalkozot a következő két kérdés. Az elenőrzési tapasztalat eléggé lesújtó, hiszen bár országos átlagban a munkáltatók 74,9 %-a biztosítja az egyéni védőfelszereléseket, de a munkaválalók 79,1 %-a nem viseli azt. Tíz felügyelőségnél a munkáltatók nagyobb hányada melőzte a védőeszközök biztosítását, kilenc megyében pedig azon munkavállalók aránya volt nagyobb, akik nem használták. Ez is mutatja azt az általános szemléletet, amely szerint a munkáltatók azzal tudják le ezt a kötelezettséget, hogy megvásárolják az eszközöket. A használatot már nem követelik meg. Egyébként az egyéni védőeszközök közöt a védősisak melet a védőlábbeli viselésének hiánya volt általános a bontási területeken. Utolsó kérdésként a munkaterületen használt gép kezelői jogosultságánakvizsgálata szerepelt. A munkaterületek 40,1 %-ában gépet nem használtak, a fennmaradó területek csaknem felénél viszont jogosulatlan személy kezelte a gépet. Az országos átlagnál hét felügyelőség tapasztalt sokkal rosszabb arányt. Összefoglalás Összefoglalásul megállapíthatjó, hogy a célvizsgálat hasznos volt, hiszen olyan területre irányult a figyelem, amely az építési munkák közül talán a legveszélyesebb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elenőrzések nagyon fontosak, különösen a kisebb, néhány főt foglalkoztató válalkozók munkaterületein a munkabiztonsági feltételek minél teljesebb biztosítása érdekében. A vizsgálat egyik legfontosabb tanulságának tekinthető az, hogy a bontási munkák előkészítésében való jelentős javulás a baleseti kockázatot is jelentősen csökkentené. Ezért célszerű lenne az építési hatóságnál elérni azt, hogy bontási engedélyt az eddigi gyakorlatól eltérően csak a bontási technológia pontos ismeretében adjon ki. A tapasztalatok szerint ugyanis, az építési hatóság a bontás végrehajtását nem elenőrzi, de az esetek nagy részében nem is elenőrizheti, hiszen nagyon rövid idő alat befejeződik. Így az engedélyben leírt kötelezést a részletes bontási terv készítésére vonatkozóan többnyire figyelmen kívül hagyják. Az egyéni védőfelszerelések használatával kapcsolatban javulás csak akor várható, ha - mint a nyugati országokban - a munkáltatók érdekeltté lesznek téve ezen feltételek megvalósításában, például a kötelezővé tet biztosítás díjának alakításával. Példatár A. Kft. által végzet bontási területen minden közművet üzemeltetőcég írásban dokumentálta, hogy az általa üzemeltetet közmű vezetéket leválasztota. Ennek elenére a nehézgépkezelő egy markolás közben szikrázó kábelt talált. A kábel nyomvonala nem szerepelt a közműnyilvántartásban (Baranya megye)
5 A...Bt két munkaválalója a. bontási munkaterületen, a lapos tetőn a törmeléket szedte össze, iletve távolítota el. A kb. 3,0 m magasságban lévő munkaszinten a leesés elleni védelem sem biztonságot nyújtó berendezéssel, sem egyéni védőfelszereléssel nem volt biztosítva. A munkaválalók fejvédő sisakot nem viseltek (Borsod). A. Kft. 1 fő munkaválalója a. Rt. területén, 1,5 m magas tartály tetején guggolva vágta maga alatt a tartályt Az azbeszttel szigetelt tartályok bontására nem készült bontási terv,a munkaterület nem volt lehatárolva, az azbeszt megfelelő tárolása nem volt biztosítva. A munkaválaló nem viselt védőöltözetet az azbeszt káros hatásai ellen. (Borsod) A vizsgált időszakban,. belvárosában egy több lakásos lakóház bontását végezte egy. székhelyű kft. Az épület bontásához szükséges bontási engedélyel, bontási tervvel is rendelkeztek. A bontási tervben meghatározták a bontási technológia sorrendjét, a szükséges eszközöket, az alkalmazandó segédszerkezeteket, az egyéni védőfelszereléseket. A bontás végrehajtása azonban már nem volt ennyire pozitív, hiszen a bontás alatt lévő épület 3,4 m magasságban lévő munkaszintjén 2 fő munkaválaló leesés eleni védelem nélkül végezte a felépítmény bontását. Ugyanezen a munkaterületen 3 fő munkavállaló nem viselt védősisakot (Győr-Moson-Sopron) Pozitív példa is akadt: a... gyár épületeinek bontási munkaterületén két alkalommal is elenőriztek. Megálapítoták, hogy megfelelő engedélyezési tervvel rendelkeznek, technológiai leírások is rendelkezésre álltak, amelyek külön kitértek a veszélyes anyag (azbeszt) bontására, elszállítására és kezelésére. A munkaterületek egymástól elhatároltak voltak, megfelelő képesítésű felelős irányítók vezetésével folyt a munka. (Heves)...-ben egy általános iskola volt szolgálati lakásának bontását a szülők és az iskola karbantartója végezte. A munkát az iskola igazgatónője irányítota, akinek nem volt megfelelő szakmai és munkavédelmi ismerete. A leesés elleni védelem sem biztonságot nyújtó berendezéssel, sem egyéni védőfelszereléssel nem volt biztosítva.(heves) Az. épület átalakításánál alválalkozóként tevékenykedő egyéni válalkozó 7 fő munkaválalót foglalkoztatot munkaszerződés nélkül. A munkaválalók válaszfal és padozatbontásokat, törmelék takarítást és csúszdán való eltávolítását végezték. A légkompresszoral dolgozó munkaválaló zajártalom eleni egyéni védőeszközt nem használt. A munkaválalók védősisakot nem viseltek, az a helyszínen nem is volt. A munkaterületen lévő, a 2. emeletig felérő csúszda rögzítését az emeleten az ablakkerethez néhány szöggel alul toldott deszka andráskereszttel biztosították, amelynek stabilitása, teherbírása kétséges volt. Az egyéni vállalkozó szakmáját tekintve szövő-varrónő, a magasépítő ipari munkák végzése tevékenységi köre szóló igazolványát az elenőrzés előt egy hétel kapta meg. A munkaválalói közöt építőipari szakmunkás nem volt, a felelős irányító a helyszínről eltűnt, a válalkozó két gyermekével otthon tartózkodott. (Jász-Nagykun-Szolnok). városban, a volt gabonatároló épületének bontási munkáját végző. Bt. 10 főt foglalkoztatot a bontási területen. A munkaválalók közül 4 fő a földszinten, részben a bontással érintett födémszakasz alatt tartózkodott, és falazatbontást, a bontott tégla eltávolítását végezte. A vizsgálati szempontokban szereplő szinte valamennyi előírást megszegték, 5 m
6 magasságban leesés eleni védelem nélkül dolgoztak, védősisakot nem viseltek, az épület nem volt leválasztva a villamos hálózatról, és a szigeteletlen vezetékek közelében végezték munkájukat (Jász-Nagykun-Szolnok) A kevés pozitív példák egyike: a. Kft. főválalkozóként végezte. városban, a. úton lévő épület bontását, rendelők, lakások kialakítását alválalkozókal. Az épület műemléki jelege miat az utcafronti részt eredeti álapotban hagyták meg. Ennek a munkának végrehajtása során megfelelő bontási és statikai tervek készültek és az utcai rész kidúcolását is szakszerűen végezték (Komárom-Esztergom) városban egy épületegyütes egyik épületének födémszintjét 2 fő segédmunkás munkavállaló úgy bontotta 2,8 m magasságban, hogy a födémet alátámasztó, teherhordó falszerkezet egyik része már le volt bontva. A leesés elleni védelmük semmilyen módon nem volt biztosítva. Védősisakot nem viseltek. (Szabolcs) Egy magánmunkáltató alkalmazásában álló munkavállalók 3 m magasságú falszerkezet bontását végezték. A munkavégzéshez a munkáltató állványt nem létesített, így a munkavállalók a bontás alatti falszerkezeten állva dolgoztak. (Tolna) A kb. 8 m homlokzatmagasságú épület bontás alat lévő 40 o -os hajlásszögű tetősíkján tartózkodó munkaválaló a héjazat bontását, két másik munkaválaló pedig a cserepek kézi anyagmozgatását végezte. A magasban munkát végzők leesés elleni védelme sem a tetőn való mozgáskor, sem a munkaszint megközelítésekor nem volt biztosítva. A munkavállalók leesés elleni egyéni védőfelszerelést viseltek, de annak kikötőkötelét a tetőn történő helyváltoztatáskor és a munkavégzés helyének megközelítésekor nem tudták a teherbíró szerkezethez rögzíteni. (Vas)