TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ................................................. 4 HÍREK, ESEMÉNYEK........................................... 5 Korproblémák Európa mezôgazdaságában......................... 5 2007-re megduplázódik a biotermékek kereskedelme................. 5 Alapadatok az organikus termeléssel kapcsolatban................... 6 A lengyelek is a hasukon spórolnak............................... 7 Európai ízû kiállítások......................................... 7 EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS........................... 9 Az eredetvédelem nemzeti és EU szintû szabályozásának tanulmányozása Franciaországban és hazai alkalmazásuk lehetôségei................. 9 SZÔLÔ ÉS BOR............................................... 14 Oldódnak a feszültségek az Európai Unió bortermelésében............. 14 Meddig nulla-kulcsos a bor jövedéki adó?.......................... 14 Ki kap többet szerkezetjavítási támogatásra?....................... 15 Kedvezményezett a bor és az ökotermékek......................... 15 A lizozim elônyei............................................. 16 Bor a fában, vagy fa a borban?.................................. 17 Turizmus és a borutak összekapcsolása........................... 17 A svédek berzenkednek....................................... 17 A fiatal farmereké a jövô....................................... 18 RIPORT..................................................... 19 Hagyományos gazdálkodás természetvédelmi területen............... 19 FELKÉSZÜLÉSÜNK............................................ 23 Az elôhaszonbérleti jog új szabályairól és elônyeirôl.................. 23 Gondok és gondolkodásmódok a GTTSZ Agrárpolitikai Fóruma........ 23 A növény- és állategészségügyi fejezet lezárása..................... 25 Egyre közelebb az EU-hoz..................................... 25 Információs nap gazdálkodóknak................................. 26 Már csak pályázni kell......................................... 26 Tanácskoztak a biosok........................................ 27 Tûzgyújtási tilalom............................................ 28 Hagyományok, Ízek, Régiók.................................... 29 Határon túli gazdák tanácskozása Gyulán.......................... 29 KELETI BÔVÍTÉS.............................................. 30 Az elsô SAPARD kifizetések Vilniusban........................... 30 Küszöbön a traktor irányelv átdolgozása.......................... 30 PIACI INFORMÁCIÓK.......................................... 31 Felfutott a szamóca Lengyelországban............................ 31 KÖZLÖNY................................................... 33 2002. 7. évfolyam 3. szám 1
CONTENTS BROWSER................................................... 4 NEWS, EVENTS............................................... 5 Age problems in the European agriculture.......................... 5 Trade of organic products will be doubled by 2007................... 5 Basic data concerning organic production.......................... 6 Polish people are sparing on their stomach......................... 7 Exhibitions with European taste.................................. 7 EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION.................... 9 Study on the national and EU level regulation of the protection of origin in France and the perspectives of their application in Hungary.... 9 GRAPE AND WINE............................................ 14 Tension within the EU's wine production is easing.................... 14 How long will be wine excise tax applied with zero key................ 14 Who will receive more support for structural improvement.............. 15 Wine and organic products are beneficiaries........................ 15 Advantages of lysozyme...................................... 16 Wine in wood or wood in wine................................... 17 Connection of tourism and wine routes............................ 17 Swedish protest............................................. 17 Future is that of young farmers.................................. 18 REPORT..................................................... 19 Ecological farming on landscape protection area..................... 19 OUR PREPARATION........................................... 23 About the new regulations and advantages of the right for preliminary leasing........................................... 23 Problems and attitudes Forum of agricultural politics organized by the GTTSZ............................................... 23 Phytosanitary and veterinary chapters are concluded................. 25 Closer and closer to the EU.................................... 25 Information day for farmers..................................... 26 Only application is needed..................................... 26 "Organics" held a consultation................................... 27 Prohibition of lighting fire....................................... 28 Traditions, tastes, regions...................................... 29 Foreign farmers conferred in Gyula............................... 29 EASTERN ENLARGEMENT...................................... 30 First SAPARD payments in Vilnius............................... 30 The forthcoming amendment of the "Tractor Directive"................ 30 MARKET REGULATION......................................... 31 The running-in of strawberry in Poland............................ 31 BULLETIN................................................... 33 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
MAZSOLÁZÓ Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 3. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 3. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 2002. 7. évfolyam 3. szám 3
MAZSOLÁZÓ A fiatal gazdálkodóké a jövô. Ez nem csupán szépen hangzik, úgy tûnik az Európai Bizottság az Európa Parlamenttel együtt valóban tenni is akar értük. Termékeik piacra jutását éppúgy támogatni kívánja, mint oktatásukat, továbbképzésüket. Vonzóvá kell válnia a vidéknek Európaszerte, ha azt akarjuk, hogy a fiatalok megmaradjanak vidéken annál is inkább, mert drasztikusan csökkent a 30 év alatt gazdálkodók számaránya az Európai Unióban (Bôvebben a 18. oldalon) Mit jelent a természetgazdálkodás? Hagyományosan gazdálkodni ott, ahol természetvédelem iránt elkötelezett emberek egy kicsiny csoportja a gazdálkodás mellett természetvédelmi feladatokat is ellát. Márciusi számunk riportja a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány munkáját mutatja meg közelebbrôl. (Bôvebben a 19. oldalon Székely Sándor riportjában) Három nagyszerû kiállítást szervez az idén a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége. Az elsô a Szent György Naphoz kötôdô hódmezôvásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok április 26 28-án. Ezt követi a Szent István napi Farmer-Expo Debrecenben. Végül a Szent Mihály napjával záródó Pannon Állattenyésztési Napok Kaposváron. Mindhárom kiállítás közérdeklôdésre tart számot. (Bôvebben a 7. oldalon) Oldódnak a feszültségek az Európai Unió bortermelésében. Az elmúlt évben mintegy 20 millió hektoliterrel kevesebb bor került a pincékbe, mint 2000-ben. A borpiaci felszültségek ezzel még nem szûntek meg, hiszen tovább tart a borfogyasztás csökkenése. A bor jövedéki adó jelenleg nulla az Európai Unióban. Franciaország kivételt képez, de a jövedéki adó itt is rendkívül alacsony. Az EU tagállamai a jövedéki adó mértékérôl. Zöld utat kapott a lizozim, amely antibakteriális hatású anyag. Korábban nem lehetett használni a borászatban az Európai Unión belül. (Bôvebben Mikulás Ildikó szôlô és bor rovatában a 14. oldalon) A Hagyományok, Ízek, Régiók Program, amelyet még 1998-ban az FVM EU Harmonizációs Fôosztálya indított meg Magyarországon, konkrét eredményeket hozott. Megjelent egy kétkötetes könyv, amely a régiók gasztronómiai kincsei mellett bemutatja a régi magyar állatfajokat, illetve fajtákat is. Az Unión belül elôször Franciaország jutott arra a felismerésre, hogy mekkora értéket képviselnek a tájjellegû élelmiszerek. (Bôvebben a 29. oldalon) Egy neves közgazdász, Kopátsy Sándor véleménye szerint a magyar találékonyság az a szellemi tôke, amit majdan az Unióban a legjobban hasznosíthatunk. Mezôgazdaságuk egészen biztosan versenyképes lenne, ha vagy ugyanazt a támogatást megkapnánk, mint az uniós farmerek, vagy mindenütt megszüntetnék az agrártámogatásokat. (Többet a Gondok és Gondolkodásmódok címû cikkben a 23. oldalon) A lengyelek élelmiszer fogyasztása erôteljesen csökkent. Nem az étvágyukkal van baj, hanem ôk is a hasukon spórolnak 2002-ben az élelmiszerárak csökkenése várható. Ez bizonyos termékeknél a fogyasztás növekedéséhez vezethet. (Bôvebben a 7. oldalon) Elôretört a lengyel szamócatermesztés. Egyedül exportra tavaly több mint 100 ezer tonna fagyasztott gyümölcsöt szállítottak. (Többet a 31. oldalon) 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
HÍREK, ESEMÉNYEK Korproblémák Európa mezôgazdaságában Az Európa Parlament egyik múlt évi munkajelentésében (AGRI 134 EN) vészjóslóan jelzi, hogy a mezôgazdasági szektor elöregedése Európában egyre riasztóbb, és az idô elôrehaladtával komoly problémát fog okozni. Ha a tendencia ilyen mértékben folytatódik, ad abszurdum 2020 után egyetlen újabb vidéki fiatal sem fog gazdálkodásba kezdeni, és 2055-re az utolsó európai farmer is abbahagyja a tevékenységét. E mellbevágó következtetés hatására intenzívebben elkezdték tanulmányozni a fiatal farmerek helyzetét, életkörülményeit és jövôbeni kilátásait. Íme a legsürgôsebb tennivalók: A fiatal farmerek számára földet és termelési jogokat kell megajánlani, mert ilyen magas földárak mellett rövidtávra nem éri meg befektetni egy bizonytalan jövedelmezôségû ágazatba. Le kell bontani elôttük azokat a pénzügyi gátakat, amelyek akadályozzák gazdaságuk modernizálását, és anyagilag segíteni kell a beindulásuk utáni elsô néhány év átvészelését. Segíteni kell a képzésüket, és erôsíteni az erre való hajlandóságukat, hogy a jövô mezôgazdasági és ökológiai kihívásaira képzetten fel legyenek készülve. Bátorítani kell az új technológiák használatát. Helyi képviseleteket kell létrehozni, melyek folyamatosan információkkal látják el a fiatal farmereket, és a beindulásuk utáni években rajtuk tartják a szemüket". Tudatosítani kell a fiatalok között a mezôgazdasági szektor és a vidéki lét sajátos szépségeit. Mindezek mellé egy gyors, naprakész statisztikai rendszer kiépítése is szükséges, mely hatékonyan képes nyomon követni az európai mezôgazdaság aktuális állapotát, és mindenkor pontosan jelzi, hányan lépnek be és hányan hagyják el az ágazatot. (Mindez érvényes a magyar termesztôkre is. A szerk.) Sz. S. (Forrás: CEJA papers, Brüsszel, 2001. nov. 21.) 2007-re megduplázódik a biotermékek kereskedelme Egy bioszakértô véleménye szerint 5 éven belül több mint a duplájára nô a biotermékek kereskedelme. 1997-ben 10 milliárd dollárt tett ki a biotermékek kereskedelme, ez 2000-re 17,5 milliárd dollárra nôtt. Feltételezve évi 20 százalékos növekedést 2007-re már 50 milliárd dollárt fog kitenni a biotermékekre kiadott összeg, Rudy Kortbech-Olesen IFOAM által kiadott tanulmánya szerint. Mi több, Rudy Kortbech-Olesen 2008-ra már 80 milliárd dollárra becsüli a biotermékek világkereskedelmét. Az évi növekedést 17,6 százalékra taksálja. A legnagyobb piac Európában fog kialakulni, de a termesztés legdinamikusabban a tanulmány szerint Óceániában fog bekövetkezni. Ez utóbbi térségben 30 százalékos növekedéssel számolnak évente. A biotermékek kereskedelmének alakulása Európán belül is eltérô lesz. Szerényebb, mintegy 10 százalékos növeke- 2002. 7. évfolyam 3. szám 5
HÍREK, ESEMÉNYEK dés várható Németországban és Hollandiában, míg Dániában és Svájcban a növekedési arány elérheti a 40 százalékot. Jelenleg a biotermékek kereskedelme szerény 1 3 százalék körüli mindössze, de már vannak jelei a hatalmas jövôbeli fellendülésnek. Ennek oka a fogyasztók tudatos, egészséges életmódra törekvô életvitele, különös tekintettel az egészséges élelmiszerekre. Ezzel párhuzamosan növekszik az idegenkedés a genetikailag módosított termékekkel szemben. A másik, nem elhanyagolható ok a kereskedelem agresszív piacpolitikája elleni tiltakozás és az ez elleni növekvô belsô ellenállás. Az okos kereskedôk ezért nyomulnak egyre inkább az ellenérzéseket ki nem váltó bio-üzletágba. A nagy élelmiszer-feldolgozók, különösen az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztik a biotermékek feldolgozásának technológiáját. Nem csupán a biotermesztés elôretörése, hanem a környezetbarát és a fenntartható mezôgazdaság megerôsödése is ebbe az irányba hat. Ugyanakkor mindezek a versenyt növelik. 2001-ben a világ biotermesztéssel hasznosított területeinek 46 százaléka Európában és 37 százaléka Észak Amerikában volt. Ázsia részesedése mindössze 16 százalék körüli, míg Óceániában /Új-Zéland, Ausztrália/ mindössze 1 százalékot tesz ki a biotermékek területe. (Az óriási méretek miatt az 1%-os arány abszolút értékben nagy területet takar.) Ugyanakkor éves növekedésük ezen a területen 25 százalék fölött van. 2001-ben a biotermékek kereskedelmének növekedése Európában volt a legnagyobb világszerte, vagyis 33 százalék. A BSE krízis volt az egyik fô motorja az egészséges élelmiszerek felé fordulásnak. Változatlanul Németországban van a biotermékek legnagyobb piaca, de Dániában és Svájcban költenek az emberek fejenként a legtöbbet biotermékekre. A kereslet meghaladja a kínálatot, ezért a nagy nemzetközi kereskedô cégek egyre inkább fôleg Európában, Japánban és Észak Amerikában Afrika, Ázsia, Latin Amerika és a Karibi térség biotermelôihez fordulnak. Nem elsôsorban a kávét, kakaót, teát, trópusi gyümölcsöket, gyógynövényeket és a héjas gyümölcsöket /mogyorót, diót, mandulát stb./ keresik, hanem fôleg a nagy csomagolási egységû nyersanyagot további feldolgozásra. A szezonon kívüli és szezonon belüli termékek idôszakos hiánya ugyancsak növeli a keresletet. A különlegességek iránt is határozott az érdeklôdés. Sokkal könnyebb belépni egy olyan piacra, amely keresleti piac. Ez azt jelenti, hogy a fejlôdô országok most lépéselônyben vannak, s ezt igyekeznek kihasználni még mielôtt a verseny tovább élesedne, ami 5 éven belül valószínûleg bekövetkezik. T.E. Alapadatok az organikus termesztéssel kapcsolatban A legutóbbi felmérések szerint világszerte 17 millió hektárt tesz ki a biotermesztésbe vont terület. A legnagyobb területtel Ausztrália rendelkezik, ahol 7,7 millió hektár bioterületet tartanak számon. A legtöbb biofarmmal Olaszország dicsekedhet /51.120/ Mexikó /27.282/ Ausztria /18.831/, Spanyolország /l3.434/, Németországban 12.735 a biofarmok száma. Érdekes hogy a parányi Lichtenstein területének csaknem 18 százaléka bioterület, Svájcnak 9 százaléka, és Ausztria mezôgazdaságilag mûvelt területének 8,6 százaléka bioterület. A biofarmok magas száma egyúttal bizonyítja e farmok életképességét a kis méretû gazdaságok esetében is. World Organics News, 2002. március 7. 41. szám. t 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
HÍREK, ESEMÉNYEK A lengyelek is a hasukon spórolnak A lengyelek élelmiszerigénye tavaly tovább csökkent a restriktív pénzügypolitikának megfelelôen, és romlott a helyzet a munkaerô piacon, a Lengyel Központi Statisztikai Hivatal 2001. december végi kimutatása szerint. 2001 elsô felében az élelmiszerfogyasztás 1,5%-kal nôtt, összehasonlítva az elôzô, 2000. év hasonló idôszakában tapasztalt 4,2%-os növekedéssel. Mindent összevetve az élelmiszerfogyasztás 2001-ben csaknem 2%-kal csökken. Tekintettel a kedvezôtlen körülményekre mind gazdasági, mind pénzügyi vonatkozásban, 2002-ben, vagyis idén hasonló tendenciák várhatók, tehát nem fog nôni Lengyelországban az élelmiszerfogyasztás. Tovább csökken az életszínvonal Polarizáció figyelhetô meg a lengyelek jövedelmében. Nô az alacsony jövedelmûek száma. Az úgynevezett szegény háztartásokban emelkedik az élelmiszerekre fordított összeg, mindez az élelmiszerpiacot nem stimulálja, hanem éppen szûkíti. Az állandóan ható kedvezôtlen tendenciák miatt a 2001. év elején tapasztalt igen szerény reáljövedelem növekedés csak az olyan háztartásokban volt tapasztalható, amelyek szociális segélyekbôl élnek. Az élelmiszerekre fordított összegek 2001 elsô felében az összes jövedelem 31,6%-át tették ki, lényegesen többet, mint 2000-ben. Az egész évre vonatkoztatva az élelmiszerekre fordított arány 31%. Különösen a magas feldolgozottsági fokú és a magas hozzáadott értékû élelmiszerek fogyasztása csökkent. A lengyelek az olcsó, kevéssé feldolgozott élelmiszereket részesítették elônyben. Az élelmiszerek ára Lengyelországban 2000. december és 2001. szeptember között 0,3%-kal nôttek. 2002-ben az élelmiszerárak csökkenése várható. E tekintetben kiemelkedô jelentôsége lesz a húsárak, valamint a kenyérárak alakulásának. Az élelmiszerek iránti igény elôreláthatóan azért csökken, mert nem növekednek a bevételek és a jövedelmek, ez azonban további élelmiszer áremelkedést hozhat. De az alacsonyabb élelmiszer árak bizonyos termékeknél a fogyasztás növekedéséhez vezethetnek, különösen a sertéshús, a baromfi, az étkezési zsír, szalonna, tojás és a termesztett gyümölcsök területén. t E u r ó p a i í z û kiállítások I dén a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége három olyan kiállítás megszervezéséhez adja a nevét, melyek az ország különbözô régióiban kerülnek megrendezésre, mégis egységes európai jelleget, ízt kapnak az eddig jól bevált hazai tenyészállat kiállítás hagyományai mellé. Látványos versenyekre, nemcsak szigorúan vett szakmai tenyészszemlére, de a tenyészállatok nyilvános show-bírálatára, a közönség kedvére rendezett állat-szépségversenyekre is sor kerül a kiállításokon. Szélesedik a bemutatásra kerülô háziállatfajok száma. A hagyományos szarvasmarha, ló, juh, sertés és baromfi mellett megjelenik a galamb és a nyúl is. A részvétel nemzetköziségét jelzi, hogy Európa számos országából jönnek üzletemberek, és a bírák jó része is külföldi lesz. Nemzetközi közönséget vonzanak a kiállításokra a közvetlenül elôtte tartott nemzetközi konferenciák, rendezvények. Egyre szélesedik a kiállításokhoz kapcsolódó agrárvertikum: a gépek és berendezések, 2002. 7. évfolyam 3. szám 7
HÍREK, ESEMÉNYEK tartástechnológia, takarmányozás, állatgyógyászat mellett az élelmiszeripar megjelenése igen intenzív. Gasztronómiai ínycsiklandozásként még a fôzôversenyek sem maradnak ki a kínálatból. Igazi szakmai csemegét kínálnak az árverések: a Nyugat-Európában szokásos módon a kiállított tenyészállatokat árverésen lehet majd értékesíteni. És ami a legfontosabb, a kiállítások tervezetten teret szánnak mind a tudományos szintû, mint a konkrét napi tenyésztôi problémák megvitatására a különbözô szakmai fórumokon. Az elsô a sorban a Szent György naphoz kötôdô Alföldi Állattenyésztési Napok április 26 28-án, Hódmezôvásárhelyen a Hód-Mezôgazda Rt. Kiállítási Centrumában. Ez a rendezvény kapta meg elsôként az Országos Tenyészállat Kiállítás" rangot. A kiállítás termékdíjait három kategóriában osztják ki: tartástechnológia, takarmányozás és állatgyógyászat-szaporodásbiológia. A díjazott állatokról és értékelésükrôl katalógus készül. N emzetközileg kiemelt jelentôséggel bír, hogy az idén Magyarországon megrendezésre kerülô Merinó Világszövetség Kongresszusának résztvevôi szakmai programjuk részeként két napot töltenek a kiállítás megtekintésével. Az országhatárok közelsége ad apropót egy másik ötlethez, hogy egy frappánsan elnevezett Hármashatár Agrárpiaci Üzletembertalálkozót" szervezzenek meg, romániai és vajdasági kereskedôk valamint kamarai vezetôk részvételével. Még az idén másodjára megrendezett Patkolókovács Verseny" is nemzetközi lesz, várhatóan sok külföldi résztvevôvel. A Marhafôzô Gasztronómiai Versenyen" pedig a bíró maga a közönség lesz. A tenyésztô szervezetek által alapított szakmai díjakból kettô is ezen a kiállításon kerül átadásra. Az egyik a Magyar Szarvasmarhatenyésztôk Szövetségének Csukás Zoltán díja, a másik Magyar Állattenyésztôk Szövetségének Horn Artúr díja. A kiállítási központ távolabbra mutató szakmai célja, hogy nemzetközi jelentôségû elméleti és gyakorlati szaktanácsadási központtá váljon. Szent István napkor, augusztus 19 22. között lesz a Farmer-Expo a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában. Itt 400 cég mutatkozik be 17000 négyzetméter kiállító-területen, ahová 40 ezer látogatót várnak. Az állattenyésztési ágazatok 5000 négyzetméteren helyezkednek el, és az összes Magyarországon ôshonos állatfaj bemutatásra kerül. A Farmer-Expo felvállaltan középkeleteurópai kitekintésû rendezvény, az erdélyi gazdacsoportok mellett cseh, lengyel, ukrán, orosz gazdálkodók, potenciális vásárlók látogatását szervezik meg. Sajtótájékoztatójukon alapvetô célként és feladatként fogalmazták meg, hogy az EU-csatlakozásra a fejekben" készítsék fel a gazdálkodókat, szakmai tudásuk elismerése mellett az európai piac kihívásaival ismertessék meg ôket. V égül Szent Mihály napjával zárva szeptember 27 29-én tartják a Pannon Állattenyésztési Napokat Kaposváron, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Pannon Lovas Akadémia területén. Újabb állatfajok felvonultatása mellett szélesedik a háttéripar és a bemutatott technológiák skálája, gyarapodik a szomszédos déli országokból érkezô szakemberek és látogatók száma. Üzletember találkozó és árverés is lesz, sôt külföldi tenyésztôk is részt vesznek magyarországi tenyészeteikbôl származó példányokkal. Itt fogják átadni a Juhtenyésztô Szövetség Schandl József és Konkoly Thege Sándor díját. A kiállítás elôtti két napra tervezett nemzetközi konferenciával a tudomány képviselôit kívánják a rendezvényre invitálni. A szintén Kaposváron, szeptemberben rendezett Alpoktól az Adriáig" Nemzetközi Kiállítás és Vásár sem esik idôben túl messze az Állattenyésztési Napoktól. A kiállítások tetemes költséget emésztenek föl. Ezért szervezéséhez az FVM pályázati lehetôséget nyújt. Az Állattenyésztési alapból lehet pályázni, férôhelyenként meghatározott összegben, a tenyésztô szervezetek és tenyésztôk részérôl a MÁSZ támogató nyilatkozatával. Noha nem pályázati úton, de állandó és rendszeres támogatási lehetôséget ad az FVM Agrármarketing Centrum. Sz. S. 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Az eredetvédelem nemzeti és EU szintû szabályozásának tanulmányozása Franciaországban és hazai alkalmazásuk lehetôségei Az FVM és a Francia Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium (FMHM) között a mezôgazdasági szektorok fejlesztése és a minôségi termékek ösztönzése érdekében 2000. december 13-án kötött együttmûködési megállapodás keretében tanulmányútra került sor. E megállapodás elôírja találkozók szervezését a két ország minôségpolitikával foglalkozó szakemberei között. A francia fél által 2001. október 22 26. között szervezett tanulmányút fô célja az eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nemzeti szintû oltalmának és a hozzájuk kapcsolódó tanúsítási rendszereknek a tanulmányozása volt. 1. Francia eredet- és minôségi megjelölések és tanúsítási rendszerük 1. 1. Ellenôrzött Eredetmegjelölés AOC (Appellation d Origine Controlée): A mai értelemben vett élelmiszer eredet-megjelölési rendszer elôször Franciaországban alakult ki. Egyértelmûen mintául szolgált az EU eredetvédelmi rendszerének. Az AOC koncepciója egy 1935-bôl származó törvényerejû rendelettel született meg, létrehozva az ellenôrzött eredetû termék kategóriát a borokra és megalapítva a rendszert mûködtetô francia Nemzeti Eredet-megjelölési Intézetet (INAO). Az 1990. július 2-i törvény Az ellenôrzött eredetû termékekrôl az ellenôrzött eredet-megjelölést (AOC) kiterjesztette az összes mezôgazdasági termékre és élelmiszerre (kivéve az ásványvizeket). A francia eredetvédelmi rendszerben az INAO kizárólagos javaslattevô szerv. Minden egyes Ellenôrzött Eredetmegjelölés az INAO javaslata alapján, nemzeti szinten, a mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszterek által hozott rendelet alapján részesül oltalomban. A késôbbiekben az INAO folyamatosan ellenôrzi a terméket. Csak az AOC-ban részesülô termékek pályázhatnak az EU-szintû védelmet jelentô Védett Eredetmegjelölésért (AOP Appellation d Origin Protégée). A kérelmeket a Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium Minôségi Jelek és Biogazdálkodási Hivatal továbbítja az EU felé. Néhány számadat 2000-bôl Az AOC minôsítés mintegy 120 000 gazdaságot érint és közel 100 milliárd frankos üzleti forgalmat jelent. 480 elismert AOC a borok és szeszes italoknál 42 elismert AOC a tejtermékeknél 21 elismert AOC az egyéb termékeknél 1. 2. Label Rouge Fô jellemzôi: ábrás együttes védjegy a minisztérium tulajdonát képezi Jogszabályi háttér: Az 1960. évi agrárintervenciós törvény hozta létre ezt a jelölést. Olyan tanúsítvány, amely igazolja, hogy a mezôgazdasági termék vagy élelmiszer megfelel mindazon elôzetesen meghatározott feltételeknek, ame- 2002. 7. évfolyam 3. szám 9
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS lyek kiváló minôségét fémjelzik. A terméknek ki kell tûnnie a szokásos termékek közül, az elôállításával vagy feldolgozásával szemben támasztott speciális követelmények által. A szokványos termékektôl való minôségi különbségeket a fogyasztóknak azonnal észre kell venniük (ízben, megjelenésben). Az ágazatok maguk választják ki a kiválókat érzékszervi tesztelés útján. A CNLC (Nemzeti Jelölési és Tanúsítványügyi Bizottság) Referenciavizsgálatok Szekciója véleményezi a termékleírást. Kedvezô elbírálás esetén rendelettel elismerést nyernek. A COFRAC (Francia Akkreditáló Testület) által EN 45011 szerint akkreditált és a CNLC által elfogadott tanúsító szervezetek (25 ilyen elismert tanúsító szervezet van Franciaországban) ellenôrzik, hogy az ágazat szereplôi betartják-e a termékleírásban foglaltakat. A Label Rouge-t elnyert termékek pályázhatnak az EU-szintû védelmet jelentô Védett Földrajzi Jelölésért (IGP Indication Géographique Protégée), ha területi kötôdésük kimutatható. A kérelmeket a Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium Minôségi Jelek és Biogazdálkodási Hivatal továbbítja az EU felé. Néhány számadat 2000-bôl A Label Rouge jelöléssel ellátott termékek kb. 44 000 termelôt és 1150 vállalatot fognak össze. A jelöléssel ellátott termékek 8 milliárd frankos éves üzleti forgalmat képviselnek. Az elismert Label Rouge jelölések száma 2000-ben 420 volt. 1. 3. Megfelelôségi Tanúsítvány CCP (Certification de Conformité du Produit): A privát tulajdonú logó a CEPRAL tulajdonát képezi. A CCP megfelelôségi tanúsítvány azt igazolja, hogy egy adott élelmiszer megfelel a speciális tulajdonságokat meghatározó követelményeknek. Az adott termék speciális jellemzôi a fogyasztók számára objektív, mérhetô, ellenôrizhetô és meghatározó tulajdonságokból állnak, amelyeket termékleírásba foglalnak. A termékleírást közzé kell tenni, és ezt követôen a CNLC Referenciavizsgálatok Szekciója bírálja el. A megfelelôségi tanúsítványokat a COFRAC által akkreditált és a CNLC által elfogadott tanúsító szervezetek (a tanúsító szervezetek listáján 2000-ben 21 szervezet szerepelt) adják ki. A minôsített termék címkéjén feltüntetésre kerül a tanúsító szervezetek neve, valamint azon tulajdonságok köre, amelyekre a vizsgálat kiterjedt. A CCP-vel jelölt termékek pályázhatnak az IGP-ért, ha területi kötôdésük kimutatható. A kérelmeket a Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium Minôségi Jelek és Biogazdálkodási Hivatal továbbítja az EU-nak. Néhány számadat 2000-bôl A CCP megfelelôségi tanúsítvánnyal rendelkezô termékek üzleti forgalma az 1994-es 2,3 milliárd frankról 2000-re 14 milliárd frankra emelkedett. Ebbôl az IGP-vel rendelkezô termékek forgalma 2,7 milliárd frankot tesz ki. Eddig 210 minôsítési kérelmet fogadtak el. 1. 4. AB: Biológiai gazdálkodást tanúsító védjegy Az ábrás állami védjegy tulajdonosa a Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium. A biológiai gazdálkodást hivatalosan Franciaországban az 1980. évi Agrár-orientációs törvénnyel ismerték el. A biogazdálkodás feltételrendszerét a 2092/91 számú EGK rendelet határozza meg, amely egy az egyben érvényes valamennyi EU tagállamban, így Franciaországban is. A biogazdálkodás rendeletben meghatározott követelményrendszerének való megfelelést Fran- 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS ciaországban 6 tanúsító szervezet jogosult igazolni, közülük a tanulmányúton résztvevôknek a CERTIPAC-ot volt módjuk megismerni. Néhány számadat 2000-bôl A biogazdaságok száma 8.800 (1997-ben 4.800 volt), területük 350.000 ha (1997-ben 165.000 ha volt). A Minisztérium 1997-ben elfogadott teve szerint a biogazdálkodás fejlesztésével 2005-re célul tûzték ki, hogy a biogazdaságok száma elérje a 25.000-et, területük pedig az egy millió ha-t. 2. Az AOC rendszer részletes bemutatása Az AOC iránti kérelmet termelôi szervezetek, termelôi csoportosulások (termelési, szakmai) nyújthatják be, önmagában egy termelô ilyen kérelmet nem adhat be. Tehát a bejegyeztetés elôfeltétele, hogy legyen egy olyan termelôi szervezet vagy csoportosulás, amely a termelôket összefogja és ôket az INAOval való kapcsolattartás során képviseli. Az INAO-t jelenleg 80%-ban a francia Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium finanszírozza. A termelôknek a termék eladási árának egy meghatározott százalékát kell befizetniük az INAO-nak. A Minisztérium jelentôs mértékû hozzájárulása az intézet finanszírozásához azzal magyarázható, hogy a francia állam kötelességének tartja a nemzeti örökségnek számító termékek fennmaradásának támogatását, de ugyanakkor elvárja, hogy ehhez a termelôk is hozzájáruljanak, hiszen a bejegyeztetett termékek értékesítésébôl jelentôs hasznuk származik. Az Ellenôrzött Eredet-megjelölés (AOC) használata nagyon komoly versenyelônyt jelent más, hasonló termékekkel szemben. Így például a cayonne -i paprika termelôi ára a bejegyeztetését megelôzô 40 frank/kg-ról 200 400 frank/kg-ra emelkedett, de a fogyasztói ára akár az 1000 frank/kg-ot is elérheti. Ha az eredet-megjelölést használó termelô nem az elôírásoknak megfelelôen állítja elô a termékét, vagy termékének minôsége nem felel meg a termékleírásban rögzített követelményeknek, akkor az oltalom visszamenôleges hatállyal megszûnik. Az AOC megjelölést jogtalanul használó, hamisított terméket elôállítók, vagy forgalmazók ellen az INAO és a termelôk közössége külön-külön vagy együtt polgári peres eljárás kezdeményezhet, kártérítést is követelhet. Az AOC rendszer jelentôsen hozzájárul egy-egy vidék fôleg a kedvezôtlen adottságú térségek megélhetésének biztosításához, a kifejezetten tradicionális, kis mennyiségben, nagy élômunka-igénnyel termelt különleges termékek elôállítását támogatva. Mivel a termék neve minden esetben tartalmaz egy földrajzi megnevezést is, hozzájárul az adott térség gasztronómiájának, turizmusának fejlesztéséhez. A Franciaországban kialakult rendszernek megfelelôen a francia Szabadalmi Hivatal nincs bevonva az engedélyezési eljárásba. Az adott kérelemmel kapcsolatban a Szabadalmi Hivataltól véleményt kérnek, nem ütközik-e a földrajzi árujelzô valamilyen védjeggyel. 1990 óta az INAO hatásköre minden mezôgazdasági és élelmiszeripari termékre kiterjed. Így ebben a rendszerben bírálják el a szeszesitalokat is. Az EU az 1576/89 EU direktívában a szeszesitalok védelmét a nemzeti szabályozás szintjébe teszi. A nagy hagyományokkal rendelkezô AOC intézményének alkalmazása azt jeleni, hogy a francia rendszer a szeszesitalokra lényegesen szigorúbb, mint a többi tagállamé. Az INAO-n belül a döntéshozatal a szakmai képviselôkbôl (pl. bortermelôk) és az államigazgatás képviselôibôl álló un. Comité National hatásköre. Az AOPkal kapcsolatban három Bizottság 2002. 7. évfolyam 3. szám 11
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS (borok és szeszesitalok, tejtermékek, egyéb mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek), valamint az IGP-kel kapcsolatban 1999-ben létrehozott egy további Bizottság mûködik. Az INAO kapcsolatát a termelôkkel a Regionális Bizottságok és az ország 26 helyén mûködô Központok útján tartja. Az AOP és IGP engedélyezésével kapcsolatban a INAO legfontosabb feladata a termékleírások kialakításában való közremûködés és javaslattétel a minisztérium számára. Ez lényegében egy elôzetes döntéshozatalt jelent, mert amennyiben az INAO nem tartja valamilyen szempontból megfelelônek az AOP vagy az IGP oltalma iránti kérelmet, elutasítja a javaslattételt. Mind az ilyen elutasító határozat, mind az oltalom engedélyezésére jogosult FMHM határozata ellen fellebbezésnek van helye. A nemzeti oltalmat élvezô AOP-k és IGP-k oltalmának az Európai Unió területére történô kiterjesztésére a rendelet szerint ugyancsak az INAO tesz javaslatot a Minisztériumnak. A francia felfogás szerint ezek a megjelölések az állam tulajdonában vannak, s az állam ad használati jogot a termelôknek. A termelôknek ugyanakkor rendkívül fontos szerepük van a termékleírások kialakításában. Az AOP-nak a kereskedelmi forgalomban történô használatához minden termék esetében az INAO hozzájárulására van szükség. A védett eredet-megjelölések és földrajzi megjelölések használatának ellenôrzése (lényegében a termékek megfelelôségének vizsgálata a termékleírás alapján) három részben történik: termelôk és feldolgozók által végzett kötelezô önellenôrzés; termékcsoportonként akkreditált tanúsító szervezetek; állami ellenôrzés, ebben az INAO is közremûködik. Az állami ellenôrzés tulajdonképpen két irányban jelenik meg. Az egyik az INAO, valamint a Minisztérium által végzett ellenôrzés, a másik irány pedig a fogyasztóvédelmi hatósági élelmiszerellenôrzés. Az ellenôrzés eredményeként az INAO valamely termékkel kapcsolatban megállapíthatja, hogy nem megfelelô s ezért nem jogosult az AOC vagy az IGP használatára. Amennyiben pedig a szóban forgó megjelöléseket jogosulatlanul használják, büntetô és polgári eljárásnak van helye. Az utóbbi kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi szervezetek és különbözô szakmai érdekvédelmi szervezetek mellett az INAO is jogosult. 3. A védett eredetmegjelölés és védett földrajzi jelölésrôl szóló 2081/92/EGK számú közösségi rendelet kapcsolata a francia rendszerrel A 2081/92/EGK számú rendelet a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzôinek uniós nyilvántartási rendszerét szabályozza, ezzel az EU területén jogi védelmüket biztosítja. A rendelet két fogalmat különböztet meg: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést. Ezek az adott földrajzi helyhez való kötôdésük mértékében különböznek egymástól: A védett eredetmegjelölés (AOP) esetében ez a kötôdés kizárólagos. A tevékenység egésze (termelés, elôállítás és feldolgozás) egy jól körülhatárolható területhez kötött. A védett földrajzi jelzés (IGP) esetében elegendô, ha a termék egy meghatározott tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzôje kötôdik az adott földrajzi helyhez. Összefoglalva: Az érvényes francia rendelkezések a következô kapcsolatot határozzák meg 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS az EU rendelete és a már korábban létezett francia minôségi és eredet-megjelölésekkel: Csak a francia nemzeti rendszerben AOC-ként már elismert termékek kaphatnak AOP elismerést az EU-ban. Csak olyan termékek nyerhetik el az IGP megjelölést az EU-ban, amelyek elôzôleg jelölési (Label Rouge) vagy megfelelôségi (CCP) tanúsítványt szereztek és földrajzi kötôdésük kimutatható. Eddig az Európai Bizottság közel 550 védett eredetmegjelölést és földrajzi jelzést hagyott jóvá, ezek közül 121-et Franciaországból (56 AOP és 65 IGP). 4. Az EU eredetvédelmi rendszerének alkalmazása Magyarországon A mezôgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelöléseinek védelmével foglalkozó 2081/92/EGK számú és a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítását szabályozó 2082/92/EGK számú rendeletek az EU mezôgazdasági minôségpolitikájának fontos eszközei. A szabályozás értelmében a rendeletek hatálya alá tartozó termékeket a termékleírásban rögzített követelményeknek való megfelelôség vizsgálatának vetik alá. Ezen jogszabályok alkalmazásának elôsegítésére indult el az EU-ban 1992- ben az Euroterroirs (Európa Vidékei) program, a francia Kulináris Mûvészetek Nemzeti Tanácsa (CNAC) szakmai irányítása alatt, amely korábban már nagy sikerrel állította össze Franciaországban a nemzeti kulturális örökség részének tekintett hagyományos és tájjellegû élelmiszerek listáját. Az európai gyûjtemény az EU 129 régiójának 4.000 termékét foglalja magában. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), az Euroterroirs kezdeményezéshez csatlakozva, 1998- ban indította el a Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) nevet viselô, kiemelt jelentôségû programját. A program eredményeként összegyûjtött 300 hagyományos és tájjellegû termék leírása könyv alakban nemrégiben jelent meg. Az EU konform jogi szabályozást 1998-tól biztosítja a 87/1998. (V.6.) Korm.rendelet a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzôinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról (a védjegyek és földrajzi árujelzôk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezése alapján). A rendelet hatálya az EGK rendelettôl eltérôen kiterjed a borokra és szeszes italokra is. A rendelet meghatározza, hogy a lajstromozási kérelem részét képezô termékleírásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A földrajzi árujelzôkkel kapcsolatos eljárásban a védjegytörvény alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre a földrajzi árujelzôk lajstromozása. A kormányrendelet értelmében elengedhetetlenül szükséges termékleírást a Magyar Eredetvédelmi Tanács hagyja jóvá. A bejegyzés közzététele az FVM hivatalos lapjában is megtörténik, a termékleírás pedig bekerül a Magyar Élelmiszerkönyvbe. Magyarországon 2001. december 31- ig kilenc terméket (makói vöröshagyma, szegedi téliszalámi, budapesti téliszalámi, szegedi fûszerpaprika-ôrlemény, kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény, kecskeméti barackpálinka, szatmári szilvapálinka, békési szilvapálinka és szabolcsi almapálinka) vett lajstromba a Magyar Szabadalmi Hivatal. 5. További feladatok A kétoldalú magyar-francia megállapodás keretében a szakemberek együttmûködése idén várhatóan a következô területekre terjed ki: 2002. 7. évfolyam 3. szám 13
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, SZÔLÔ ÉS BORTERMELÉS a biogazdálkodás ellenôrzési és tanúsítási tapasztalatainak átadása; a termékek eredetmegjelölései EU szintû védelmének elôsegítése a HÍR gyûjteményre és a nemzeti eredetvédelmi rendszerre alapozva; regionális programok elôkészítése az eredet- és minôségi jelekre érdemes termékek feltárásával. Az együttmûködésbe bevonják a szakmai, termelôi szervezetek képviselôit és a regionális szervezeteket is. Pallóné dr. Kisérdi Imola FVM Európai Integrációs Fôosztály Ôsz Katalin FVM Élelmiszeripari Fôosztály Study on the national and EU level regulation of the protection of origin in France and the perspectives of their application in Hungary The authors studied the National System of Protection of Origin between October 22 26, 2001 in France. The program was organised by the French Ministry of Agriculture and Fisheries. The authors focus on the French certification system of designations of origin (AOC), excellence (Label Rouge), conformity (CCP) and organic production (AB) and their connection to the EU system. They particularly present the system of AOC and the possibilities of its application in Hungary. The Hungarian Traditions, Tastes, Regions programme, linked to the Euroterroirs programme of the EU (originated in France), was launched in 1998. As a result of the program, a book was published in this year which involves the collection of 300 product specifications. Finally there are outlined the future tasks in the framework of Hungarian-French collaboration. P. dr. K. I. Oldódnak a feszültségek az Európai Unió bortermelésében Az Európai Unió éves bortermelése a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint lényegesen, mintegy 20 millió hektoliterrel alacsonyabb volt 2001-ben (kb. 163 millió hl), mint a millennium évében (183 millió hl). A 2001-es termés-visszaesés ugyanakkor nem jelenti az uniós borpiaci feszültségek azonnali feloldását. Továbbra is nagyok a készletek Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. Tovább növekszik a borimport is, bár az Unió borkereskedelmi egyenlege még mindig pozitív. Gondot okoz az is, hogy még nem ért véget a borfogyasztás csökkenése az egyes bortermelô tagállamokban. Franciaországban például az utóbbi három évben több mint ötmillió hektoliterrel csökkent a borfogyasztás (ez a francia átlagos évi bortermelésnek 10%-át teszi ki, s kicsit meghaladja Magyarország átlagos évi bortermelését!). Meddig nulla-kulcsos a bor jövedéki adó? Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy felemeli a borra kivetett jövedéki adó esetében megállapított minimális értéket. Ez ugyanis jelenleg nulla, vagyis 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, SZÔLÔ ÉS BORTERMELÉS a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a borra gyakorlatilag nem vetnek ki jövedéki adót. (Ezzel a lehetôséggel az EU összes bortermelô tagállama él: egyedül Franciaországban nem nulla a borra kivetett jövedéki adó, de az adó mértéke itt is alacsony. Ezzel szemben az északi tagállamokban igen magas a bor jövedéki adó terhe.) A változtatást az indokolhatja, hogy az egyes tagállamok igen eltérô adókulcsai versenytorzító és csempészetet serkentô hatásúak. A bortermelô tagállamok tiltakoznak a formálódó javaslat ellen. Véleményük szerint ugyanis az Európán kívüli országok amúgy is igen erôs konkurenciát jelentenek a borpiacon, s az adó növelése tovább növelné az EU borainak piacvesztését. Nem elhanyagolható az sem, hogy az Európai Unió borpiaca az elmúlt években felhalmozott nagy készletekbôl adódó alacsony árak miatt amúgy is válsághelyzetben van. A termelô tagállamok véleménye szerint a közös piac a borkereskedelem tekintetében amúgy is jól mûködik, s ezért indokolt, hogy az adózás terén e tekintetben továbbra is érvényesüljön a szubszidiaritás elve, vagyis tagállami szinten lehessen az adó mértékérôl dönteni. Ki kap többet szerkezetjavítási támogatásra? Az EU 2000-ben hatályba léptetett új borpiaci rendtartása lehetôséget ad arra, hogy a tagállamok az általuk kidolgozott szerkezetjavítási programokra uniós támogatást ítélhessenek meg termelôiknek. E programok kitérhetnek például jobb fajtára, jobb termôhelyre, vagy jobb mûvelési technológiára való átállásra. A szerkezetjavítási támogatás célja, hogy segítse a termelésnek a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodását. A finanszírozásban 50% az EU részesedése, melyet a tagállam saját forrásból nem egészíthet ki. A támogatásra felhasználható, elôzetesen megítélt pénzügyi és területi keretet az Európai Bizottság évente, a borpiaci év kezdete (augusztus elseje) elôtt határozatban teszi közzé. Június végén a tagállamoknak jelenteniük kell, hogy hogyan állnak a keret kihasználásával. Azok a tagállamok, amelyek a rendelkezésre álló kereteket eddig az idôpontig nem tudják lekötni, elveszítik a ki nem használt lehetôségeket, s azokat olyan tagállamok kapják meg, amelyekben a keretet kihasználták, sôt még további igények is vannak. Ez a csökkentés 2001-ben a görögöket és a franciákat érintette: az ô lehetôségeik csökkentek, s az így szabaddá vált keret a többi szôlôtermesztô tagállam szerkezetjavításra használható keretét növelte. Azon tagállam szerkezet-átalakítási támogatási keretét, amely egy adott borpiaci évben nem használja ki a számára az elôzetes keretben biztosított szerkezet-átalakítási támogatást, a következô évben is csökkentik. Ez a csökkentés 2001/2002-ben az elôzôekben leírtak értelmében Franciaországot és Görögországot érintette. Az EU szerkezetjavítási támogatásra felhasználható elôzetes kerete egyébként 2001/2002-ben összesen 60.223 hektárra terjed ki, és 422 millió eurót jelent. Kedvezményezett a bor és az ökotermékek 2000. év végén megjelent az a keretrendelet, amelynek 2002 januárjában kihirdetett végrehajtási rendelete alapján az EU-tagállamoknak lehetôségük van közösségi agrármarketing-támogatás igénybevételére. Ez a rendelet keretszabályokat határoz meg egyes kiválasztott mezôgazdasági termékek köztük a bor és az öko- 2002. 7. évfolyam 3. szám 15
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, SZÔLÔ ÉS BORTERMELÉS lógiai termesztésbôl származó termékek belsô piaci információs és marketingakcióira vonatkozóan, gondoskodva a minél szélesebb körû versenyrôl és a szolgáltatások szabad áramlásáról. Rendelkezik többek között a programok benyújtásának menetérôl, a végrehajtásért felelôs intézményekrôl, a finanszírozás módjáról, a kötelezô ellenôrzésrôl, a biztosítékokról és a szabálytalanságok esetén érvényes szankciókról. Bor esetében célként azt jelölték meg, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az európai borok fajtáiról, minôségérôl, termelési feltételeirôl és a tudományos kutatások eredményeirôl. A programmal elsôdlegesen a 20 és 40 év közötti fogyasztókat kívánják megcélozni. A hozzájuk eljuttatandó legfôbb üzenetek a következôk: a közösségi elôírások szigorúan szabályozzák a termelést, a minôségi jelöléseket, a címkézést és az értékesítést, így garantálva a fogyasztók számára a kínált borok megfelelô minôségét és nyomon követhetôségét; annak vonzó mivolta, hogy a különbözô eredetû európai borok nagyon széles kínálatából lehet választani; a mérsékelt borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásai. Az ökológiai termesztésre vonatkozó programok feladata, hogy széles körben ismertté tegyék az ökológiai termesztésre vonatkozó közösségi szabályokat, az ilyen termékeknél végzett ellenôrzéseket és az ökológiai termesztésbôl származó termékek esetében használható közösségi emblémát. Ezáltal kívánják elérni, hogy növekedjen az ökológiai termesztésbôl származó termékek fogyasztása. A programok célzottai a háztartások (20 és 50 év közötti szülôk) és azok a mezôgazdasági termelôk, illetve kereskedôk, akiknek figyelmét ezzel akarják felhívni a közösségi embléma létezésére, s egyúttal érdekeltté kívánják tenni ezen embléma használatában. A bort érintô és az ökológiai termesztéssel kapcsolatos tájékoztató és marketing-programok elôzetes költségvetése 6 6 millió euro. A lizozim eló nyei Az EU új borpiaci alaprendelete (az 1493/1999/EK rendelet) a korábbi elôírásokhoz képest új elemként kilátásba helyezte a lizozim használatának engedélyezését. Feltételül szabta meg azonban a lizozim-hozzáadás határértékének és feltételeinek meghatározását is. A lizozim felhasználásának célja a malolaktikus erjedés szabályozása: antibakteriális hatása révén gátolni tudja a nem kívánt sav-veszteséget a tejsavas erjedés során, így csökkenhet a borkészítés során felhasználandó kéndioxid mennyisége. 2000-ben elfogadták az új borpiaci alaprendelet borászati eljárásokra és kezelésekre vonatkozó végrehajtási rendeletét, amely azonban nem határozta meg e határértékeket és feltételeket, tekintettel a lizozimmal kezelt borok minôségi és egészségügyi jellemzôire vonatkozó kellô szakmai és tudományos ismeretek hiányára. Így a lizozim felhasználása továbbra sem volt engedélyezett. Az azóta végzett tudományos vizsgálatok és szakmai viták eredményeképpen azonban bebizonyosodott, hogy a lizozimmal való kezelést követôen a borokban nem marad vissza allergiát okozó maradvány. Ezért 2001 ôszén a borászati eljárásokat szabályozó végrehajtási rendelet módosításával jóváhagyták az enzim használatát, egyidejûleg meghatározva a lizozim használatának feltételeit. Ennek értelmében a lizozim 500 mg/l-es mennyiségben adható szôlômusthoz, még erjedésben lévô szôlômusthoz vagy borhoz. 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, SZÔLÔ ÉS BORTERMELÉS Bor a fában, vagy fa a borban? 2001. október 17-én az ausztráliai Adalaide-ben a Nemzetközi Szôlészeti és Borászati Hivatal (OIV) Közgyûlésén a borászati eljárásokat illetôen számos új határozat született. Ezek közül a legnagyobb érdeklôdést minden bizonnyal az váltotta ki, hogy egyhangú döntéssel felvették az OIV által elfogadott eljárások közé a faforgács (chips) és a fadarabok használatát. Ezzel egy hosszú vita végére tettek pontot (bár még vannak tisztázandó technikai részletek például meg kívánják határozni a felhasználható fadarabok nagyságát, a fa faját stb.), miután bizonyítottnak tûnt, hogy a barrique-érlelésû és a chips-hozzáadással készült borok között analitikai és érzékszervi különbségek nem mutathatók ki. A téma és a döntés jól mutatta a tengerentúli országok borászatának elôretörését, amely immár nemcsak a piacon, hanem a nemzetközi szakmai fórumokon és az egyes borászati eljárások elfogadtatása terén is érvényesülni látszik. A borászati eljárások kérdése nemcsak szakmai jelentôsséggel bír, hiszen jóval olcsóbb például fadarabokat rakni a borba mint új fahordókat használni. A régi és új bortermelô országok párbeszédében számos új kérdés merült fel, amelyek kapcsán az az alapvetô elv is meghatározásra vár, hogy meddig tekinthetô a bor bornak, s hol a határ, amelyen túl például már ízesített borról van szó Megjegyzendô, hogy az OIV csak ajánlásokat hoz, így az általa elfogadott eljárások nem kapnak automatikusan engedélyt az OIV tagállamaiban. Az Európai Unióban például az agrárminiszterek Tanácsa által elfogadott borpiaci alaprendelet tartalmazza azon borászati eljárások jegyzékét, amelyek a Közösségben alkalmazhatók. Ez a lista jelenleg nem tartalmazza a chips-használatot, így az tilos. Ahhoz, hogy ez a tanácsi rendelet módosuljon, az Európai Bizottságnak kell erre vonatkozóan javaslatot elôkészítenie, amelyet a Tanácsnak el kell fogadnia. Így biztosan sok barrique-bor fogy még el, míg a chipshasználat hívei legálisan alkalmazhatják az új költségkímélô technológiát az EU-ban. Turizmus és a borutak összekapcsolása 2001 ôszén felavatták az elsô német öko-borutat Markgräflerlandban. A borút 13 állomásán az arra járók nemcsak az ökológiai szôlôtermesztésrôl és a helyi pincékrôl és borvásárló helyekrôl, hanem a környékbeli természetvédelmi terület adottságairól és szórványgyümölcsöseirôl is tájékozódhatnak. A borút elônye a jó megközelíthetôség is: kerékpárutak és gyalogutak is vezetnek errefelé. A borút hasznosan kapcsolható össze a kül- és belföldi turizmussal. A svédek berzenkednek Az Európai Bizottság felszólította Svédországot arra, hogy csökkentse a borra kivetett adó mértékét, mert azt a Római Szerzôdéssel ellentétesnek találta. A svéd adórendszer ugyanis magasabb adó kivetésével hátrányos megkülönböztetésben részesíti a bort a sörrel szemben. Svédország ezzel közvetett módon védi a sört, mint hazai terméket, a borral szemben (mely más tagállamokból származik). A svéd kormánynak szándékában állt a felszólításnak eleget tenni, azonban egy, a kormány és parlamenti szövetségesei közötti megállapodás értelmében eddig mégsem csökkentették az adót. 2002. 7. évfolyam 3. szám 17
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, SZÔLÔ ÉS BORTERMELÉS A Bizottságnak jogában áll minden olyan eszközt felhasználnia Svédországgal szemben, amelyet a Római Szerzôdés lehetôvé tesz számára, hogy így érje el a közösségi jogszabályok megfelelô alkalmazását, beleértve az Európai Bírósághoz való fordulást is. Mikulás Ildikó Hegyközségek Nemzeti Tanácsa A fiatal farmereké a jövô Ezt felismerve jött létre 1958-ban, Rómában a CEJA (Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs Fiatal Farmerek Európai Képviselôtestülete), és ez az elv azóta sem vesztett aktualitásából. Az életpályájuk kezdetén álló, mezôgazdaságban tevékenykedô fiatalok közös problémáinak a megkeresése, szakmai és társadalmi érdekeik képviselete ma is az agrárjövô építése szempontjából alapvetô feladat. A CEJA-nak jelenleg az EU 15 tagországában 22 szervezete mûködik, és további 6 társult tagja van a tagjelölt országokból. Európa szerte összességében több mint 1 millió vidéki fiatalt képvisel. Nem függ semmilyen politikai párttól, és mentes bármiféle ideológiától. Egyedüli célja a vidéki fiatalok életkörülményeinek javítása, a következôk felvállalásával: Képviselik a fiatal farmerek érdekeit az európai intézményrendszerekben Elôsegítik a vidék és a mezôgazdaság fejlôdését Európában Biztosítják a fiatal farmerek betanítását, képzését és információkkal való ellátását egész Európában Nyitott platformként szolgálnak a fiatal farmerek egymás közötti párbeszéde, ill. a civil szervezôdésekkel történô kommunikáció számára Segítik a fiatal farmerek szervezetbe tömörülését Európában. Évente 6 7 szemináriumot szerveznek a fiatal farmereket érdeklô, és a jövô mezôgazdaságát érintô kérdésekrôl. Egész Európából érkeznek ide résztvevôk, akik tájékozódhatnak az EU éppen aktuális közös mezôgazdasági politikájáról, és megoszthatják tapasztalataikat, véleményüket szakértôkkel, európai szintû döntéshozókkal és civil szervezetek képviselôivel. Általában képviselhetik a generációjuk érdekeit az agrárpolitika jövôt meghatározó irányainak kialakításánál. A CEJA a jól és magasan képzett farmerek mellett teszi le a voksot. Ennek keretében szerveznek a fiatal farmerek számára országok közötti csereprogramokat. Hosszabb idôt is eltölthetnek egy-egy farmon, együttélve és együtt dolgozva az ottani családdal, és így megismerve új mezôgazdasági technikákat, ill. más népek más gondolkodásmódjait. Mindemellett egyéb oktatási projektekben is részt vesznek, például finanszíroznak különbözô segédanyagokat, ismertetô füzeteket iskolás gyerekek számára azzal a céllal, hogy már a 10 12 éveseknek is ismereteik legyenek arról, mi az hogy mezôgazdasági termelés, milyen termékeket milyen technikával állítanak elô, mi a szerepe a farmereknek a társadalomban. A CEJA világosan látja, hogy az agrárszektor más gazdasági területekhez viszonyítva egyre inkább elöregszik, és próbálja ennek súlyában tudatosítani ifjú tagjaival a jövôbeni igen fontos szerepüket. Az EU közös agrárpolitikájában a hosszú idôtartamú befektetések és a stabilitás megteremtése mellett áll ki, és támogatja egy megnagyobbított Európa" gondolatát a keletközép-európai államoknak az Unióba történô felvételével. Sz. S. 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK Az elôhaszonbérleti jog új szabályairól és elônyeirôl A családi gazdaságokkal kapcsolatos kormányrendeletek és a közelmúltban elfogadott agrár-törvénycsomag részét képezô jogszabályok keretében a Nemzeti Földalap létrehozatala, a részarányföldtulajdonosok közös tulajdonában lévô, kényszerûnek tekinthetô tulajdonközösségek állami segítséggel történô megszüntetése, továbbá a termôföldre és tanyára vonatkozó elôvásárlási és elôhaszonbérleti jog újraszabályozása a családi gazdaságok kialakítását, fennmaradását és mûködését szolgálja. (Ez utóbbira a termôföldrôl szóló, 2001. évi CXVII. törvénnyel módosított 1994. évi LV. törvény, valamint a végrehajtásáról intézkedô 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet vonatkozik.) A családi gazdaság kialakításának alapfeltétele a gazdasághoz szükséges termôföld, amelynek a megszerzése történhet vásárlással, vagy a használat biztosításával, haszonbérbe vétel útján. Az elôvásárlási és elôhaszonbérleti jog módosított rendelkezései azonos célt szolgálnak, mivel a családi gazdálkodót hozzák a legelônyösebb helyzetbe, mind a földvásárlás, mind a bérbevétel tekintetében. Kiemelten az elôhaszonbérleti jog kapcsán, az új rendelkezés értelmében a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagjait illeti meg elsôsorban az elôhaszonbérleti jog, ha a bérbeadásra kerülô termôföld tanyájuk, vagy a családi gazdasághoz tartozó termôföldjeik mellett helyezkedik el. Az elôhaszonbérleti jog tekintetében ôket követi ebben a sorrendben a közös háztartásban élô családtag, a helyben lakó szomszéd, majd a helyben lakó. Az elôhaszonbérleti jogra vonatkozó rendelkezések a Kormányrendelet értelmében a földhivatalhoz 2002. február 22-e után benyújtott kérelmek esetében alkalmazandók. Az elôhaszonbérleti jogra vonatkozó részletes szabályok a törvényesség biztosítása mellett rendkívül kedvezôek mind a bérbeadó, mind pedig a bérbevevô számára. Az elôírások szerint ugyanis az elôhaszonbérleti jog érvényesítése érdekében nem kell az érintetteket közvetlenül megkeresni, hanem elegendô a bérleti ajánlatot az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzat jegyzôjének megküldeni. A jegyzô feladatát képezi az ajánlatnak a polgármesteri hivatal hirdetôtábláján 15 napra való kifüggesztése. Az elôhaszonbérleti jogról történô lemondó, vagy azt elfogadó nyilatkozatot is a jegyzôvel kell közölni, aki az ajánlatot, az arra érkezô nyilatkozatokat, a nyilatkozattételre megszabott határidô letelte után az érintettek számára (iratjegyzék kíséretében) megküldi. Ezt követôen kerülhet sor, az elfogadó nyilatkozatnak megfelelôen, a haszonbérleti szerzôdés megkötésére az elôhaszonbérleti jog kedvezményezettjével. Az elôbb ismertetett módon a családi gazdálkodók könnyen élhetnek a törvényben biztosított elôhaszonbérleti jogukkal és bôvíthetik családi gazdaságukat, a törvényi elôírások maradéktalan betartása mellett. FVM Sajtó Gondok és gondolkodásmódok a GTTSZ Agrárpolitikai Fóruma A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének Agrártagozata Merre tart az agrárgazdaság 2002- ben?" címmel olyan fórumot szervezett, ahol egyszerre az erdôt is lehetett látni, meg a fát is. Alapos, kritikáktól egyáltalán nem mentes elemzést hallottunk neves közgazdászoktól a magyar gazda- 2002. 7. évfolyam 3. szám 23
FELKÉSZÜLÉSÜNK ság jelenlegi állapotáról, idevezetô útjáról és a jövôjérôl, de ugyanakkor elevenünkbe vágó, igencsak kézzelfogható tényekkel alátámasztott beszámolót kaptunk az agrárgazdaság adott lehetôségeirôl a fóti Vörösmarty Szövetkezet gyakorlati tapasztalatai alapján. Hiba volt mondta Lengyel László, hogy a magyar gazdaság növekedési pályájának zenitjén a keletkezett többletbevételeit nem termelô-beruházásokra fordította. Különösen fontos lett volna kihasználni a gazdaság felhajtóerejét az agrárberuházások területén. EU támogatásból nem lehet felemelni az agráriumot, felfejlesztett agrárgazdasággal kellene, lenne érdemes belépnünk az Európai Unióba. A nemzetgazdasági ágak között egyensúlytalanság alakult ki, ma jóformán nincs versenyképes ágazat a mezôgazdaságban. Sôt, sok esetben a saját termékeinkkel már itthon sem vagyunk versenyképesek. Szomorú dolog, hogy a szegénység szó az utóbbi tíz év alatt állandó kísérô jelzôje lett az agráriumnak. Kopátsy Sándor optimistább volt, szerinte a magyar találékonyság az a szellemi tôke, amit az Unióban leginkább hasznosíthatunk. A dotáció, a támogatások rendszere csak ellustítja" a gazdaság folyamatait, csökkenti a szellemi inspirációt, a kezdeményezôkészséget, konzervatívvá teszi a gondolkodást. Mezôgazdaságunk egészen biztosan versenyképes lenne, ha az agrártámogatások Európában mindenhol megszûnnének. Ráadásul olyan komparatív elônnyel is rendelkezünk a kerti növénytermesztés szempontjából igen kedvezô kontinentális éghajlattal, amellyel egyetlen más tagország sem. Kert-Magyarország kiépítése, a jóminôségû, ízes szabadföldi zöldség-gyümölcs termesztéssel, adná meg a magyar mezôgazdaságnak a felemelkedés lehetôségét, és a jelentôs számú falusi népességnek a megélhetés feltételeit, nem pedig a gabona tömegtermelése. Lengyel László és Kopátsy Sándor szerint is komoly gond, hogy több, mint félmillió munkaképes korú ember eltünt a foglalkoztatási piacról, részben a munkanélküliség adminisztratív kezelése (munkanélküliekbôl szociális segélyen élôk lettek), részben a kényszervállalkozók nagy száma miatt. Ez nem csak a segélyezések tetemes összege által okoz kárt, hanem azzal is, hogy erre a keresôképes tömegre a befektetôk nem hoznak beruházásokat, mert foglalkozás-statisztikailag nem érzékelhetôk. A falusi munkanélküliségnél sem azt kellene várni, hogy majd az EU agrárdotációja eltartja ôket. Udovecz Gábor szerint is jók Magyarország mezôgazdasági adottságai, erôforrásai, félô azonban, hogy az Unió agrárpolitikájában azon elv érvényesítése alá esünk, hogy az agrárerôforrásokat nem kell teljes mértékben kihasználni. Vagyis ha az Európai Unió a tagországaiban az agrárkapacitásokat be kívánja fagyasztani, akkor Hollandiában például intenzív agrárgazdaságot konzervál ezzel, míg Kelet-Európában elmaradottat. Termékeinken ráadásul jelenleg is jóval kisebb a hozzáadott-érték, mint az Unióban, s emiatt a jövedelemképzôdés sokkal alacsonyabb. Versenyképességünk alacsony szintû, és az eladhatósággal is baj van, mert alacsony termelési szint mellett is értékesítési gondjaink vannak. Ennek oka, hogy a gazdaság szereplôi közül senki se vállalja föl a piacrajutás költségeit. Kovács Árpád, a fóti agrárszövetkezet elnöke a mezôgazdaság állapotáról igen kemény számadatokkal illusztrálta mondanivalóját. Például azzal, hogy Magyarországon a mezôgazdasági jövedelmek mindössze 69%-át teszik ki az országos átlagnak. A négyéves ciklusok helyett stabil agrárstratégiát szeretne látni, és jó volna depolitizálni a mezôgazdaságot, hogy csak azzal kelljen foglalkoznia, ami a dolga. Székely Sándor OMgK 24 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA