Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Problémák és perspektívák Köztársasági Elnöki Oktatási Konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. május 20. SZTE NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET MTA-SZTE KÉPESSÉGKUTATÓ CSOPORT
Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége A PISA eredmények javításának hosszú távú gazdasági hatása OECD, 2010
A GDP-re gyakorolt hatás: ha az adott ország elérné a finn szintet Magyarország 584%
Az oktatás fejlesztésének elhanyagolása mérhetetlen károkat okoz
Az oktatás rendkívül bonyolult rendszer A lényeges összefüggések megértése nélkül meghozott döntéseknek súlyos következményei vannak
Elhibázott döntések hosszú sora vezetett a jelenlegi magyarországi helyzet kialakulásához A deklarált célok érdekében végzett erőfeszítések hatását kioltották a spontán folyamatok
A deklarált célok és a gyakorlat ellentéte A tanárképzés egységes egyetemi szintre emelése Középiskolai tanárok képzése főiskolákon A pedagóguspálya presztízsének javítása Tantárgy nélküli tanári mesterszakok alapítása Egységes, széles körű műveltség közvetítése, kompetencialapú oktatás 130-nál több érettségi tárgy, 80-nál több tanári szakképzettség A pályaválasztás flexibilitása, a döntés későbbre halasztása Korai döntési kényszer, kétszintű érettségi, felemás Bologna Iskolák közötti különbségek csökkentése, deszegregáció, integráció Iskolaválasztás, felvételi a 4., 6., és 8. évfolyam után
A pedagógus A pálya vonzereje A pedagógusok kiválasztása A pedagógusok képzése A pedagógusok fejlődése, továbbképzése
A SZTE BTK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma angoltanár franciatanár latintanár magyartanár médiaismeret tanár némettanár olasztanár pedagógiatanár történelemtanár spanyoltanár összesen 2 2 3 22 3 12 4 2 31 1 82
A SZTE TTIK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma biológiatanár 2 fizikatanár 2 földrajztanár 9 informatikatanár 2 kémiatanár 1 környezettan-tanár 0 matematikatanár 4 összesen 20
Tanítóképzés: az intézmények mérete (2008-as felvételi adatok) 400 350 Általános orvos: 4 intézményben 896 fő 365 300 250 200 150 170 Tanító: 16 intézményben 602 fő 199 185 147 100 50 65 54 52 43 35 29 28 25 24 18 14 14 13 9 9 0 TA TB TC TD TE TF TG TH TI TJ TK TL TM TN TO TP OA OB OC OD
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2008-as felvételi adatok) 450 400 350 Általános orvos: min. 416 pont 432 417417 416 300 250 200 Tanító: min. 162 pont 208 208 194 191 189 188 186 179 178 175 173 168 167 164 163 162 150 100 50 0 TO TP TH TL TK TF TB TE TN TC TG TJ TI TD TM TA OA OB OC OD
Tanítóképzés: az intézmények mérete (2009-es felvételi adatok) 400 Általános orvos: 4 intézményben 906 fő 380 350 300 250 200 150 179 Tanító: 14 intézményben 595 fő 198 191 137 100 69 62 58 38 33 32 31 25 23 21 50 11 7 6 0 TA TB TC TD TE TF TG TH TI TJ TK TL TM TN OA OB OC OD
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2009-es felvételi adatok) 450 Általános orvos: min. 420 pont 437 421 421 420 400 350 300 250 Tanító: min. 160 pont 220 210 206 202 188 178 173 200 150 160 160 160 160 160 160 160 100 50 0 TO TP TH TL TK TF TB TE TN TC TG TJ TI TD OA OB OC OD
A pedagógusképzés helyzetének javítása a legsürgetőbb feladat: minden további fejlődés előfeltétele
A közoktatás értékelési rendszere Nemzetközi mérések (PISA, TIMSS, PIRLS) Országos felmérések (kompetenciamérések) Érettségi vizsga Formatív és a diagnosztikus értékelés
Az érettségi vizsgával szemben támasztott követelmények A módszer összhangban van funkcióval Stabil, pontos skálát használ Objektív Érvényes (validitás) Megbízható (reliabilitás) Motivál a magasabb teljesítményre Hatékony: idő, költség
A magyar közoktatás teljesítménye az utóbbi másfél évtizedben stagnál, egyes területeken romlik
A természettudomány és matematika tanításának problémái A műszaki és tudományos pályák utánpótlás gondjai
A természettudomány és matematika teljesítmények változása: a TIMSS vizsgálatok eredményei Matematika 4. évf. Természettudomány 4. évf. Matematika 8. évf. Természettudomány 8. évf. 560 550 540 530 520 510 500 1995 1999 2003 2007
A kora gyermekkori fejlődés meghatározó szerepe A lemaradás már az iskolába lépés előtt elkezdődik Az intézményes támogatás jelentősége Védőnői hálózat, bölcsőde, óvoda A támogató rendszer ott hiányzik, ahol arra a legnagyobb szükség lenne
Szakképzés a tudás-gazdaság számára A problémák nem ott keletkeznek, ahol észrevehetővé válnak Az alapkészségek hiányából származó problémák Motiváció, szocializáció, tanulási készségek fejlesztése
A negatív tendenciák megfordítása nem lehetséges okos (tudományosan megalapozott), egymással összehangolt döntések hosszú sorozata nélkül
A fejlesztés fő irányainak kijelöléséhez soha korábban nem állt rendelkezésre ennyi tudás
A tudomány szerepe a társadalmi fejlődés elősegítésében: a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika
Scientific Research in Education, 2002 Tudományos kutatás az oktatásban Committee on Scientific Principles for Education Research Editors: Richard J. Shavelson and Lisa Towne National Research Council
Evidence in Education, OECD, 2007 Evidence in Education: Linking Research and Policy Bizonyíték az oktatásban: A kutatás és az oktatáspolitika összekapcsolása
Fenton Whelan: Lessons Learned, 2009 Lessons Learned: How Good Policies Produce Better Schools Hogyan eredményezhet a jó oktatáspolitika jobb iskolákat
A Szárny és teher ajánlásai és a nemzetközi fejlesztési trendek
Whelan hét pontja Kevesebb, de jobb tanárt alkalmazni A legjobb embereket megnyerni a tanári pályára Minden iskolába hatékony vezetést Magas követelményeket támasztani, mérni, hogy elérték-e Biztosítani a szükséges eszközöket, felelősségre vonhatóvá tenni, bátorítani az együttműködést Beruházni a tanárok szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésébe A méltánytalanságok folyamatos kezelése
Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.
Köszönöm a figyelmet! www.staff.u-szeged.hu/~csapo