LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR LETENYE Letenye Város Önkormányzata oldal 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN. 5 2.1. Letenye funkciója és helyzete a régió megyei jogú városi városhierarchiában..5 3. HELYZETÉRTÉKELÉS..9 3.1. Városszerkezet.. 9 3.2. Gazdaság..10 3.2.1. Gazdasági környezet...10 3.2.2. Ágazati szerkezet 11 3.2.3. A gazdasági szereplõk bemutatása...13 3.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei..16 3.2.5. Turizmus....18 3.3. Társadalom...24 3.3.1. Demográfia... 24 3.3.2. Foglalkoztatás.26 3.3.3. Képzettség 30 3.3.4. Egészségi állapot...31 3.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete... 32 3.3.6. A civil szféra aktivitása.35 3.4. Települési környezet.. 38 3.4.1. Környezetalakítás, környezetvédelem..38 3.5. Közszolgáltatások....40 3.5.1. Közlekedés...40 3.5.1.1. Közúti közlekedés..40 3.5.1.2. Közforgalmú közlekedés.. 41 3.5.1.3. Egyéb közlekedés..41 3.5.2. Közmûvesítés..42 3.5.3. Hírközlés...43 Letenye Város Önkormányzata oldal 2
3.5.4. Szemétszállítás, szemételhelyezés...43 3.5.5. Temetkezési tevékenység 43 3.6. Összegzés (SWOT).44 4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE...45 5. STRATÉGIAI FEJEZET...66 5.1. A város hosszú távú jövõképe....66 5.2. A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása... 66 5.3. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése..83 5.3.1. Funkcióbõvítõ városrehabilitációs akcióterület lehatárolása...83 5.3.2. Szociális városrehabilitációs akcióterület lehatárolása...90 5.4. Fenntarthatósági szempontok 91 5.4.1. Az anti-szegregációs program...91 5.5. Stratégia külsõ és belsõ összefüggései... 91 5.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel..91 5.5.2. Az Önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang..91 5.5.3. Területi fejlesztési tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók).96 5.6. A stratégia fõbb belsõ összefüggései..97 5.6.1. A célok logikai összefüggései 97 5.6.2 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai..98 5.7. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai.. 98 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI..100 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek.. 100 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 100 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai..105 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése 105 Letenye Város Önkormányzata oldal 3
7. PARTNERSÉG 108 7.1. Kooridnáció és intézményi keretei..108 7.2. Társadalmi részvétel, intézményesített együttmûködés...108 7.3. Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés 108 8. MONITORING.110 MELLÉKLET: ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Letenye Város Önkormányzata oldal 4
1. BEVEZETÉS Letenye városa meglévõ adottságainál fogva a délnyugat-zalai térség egyik legperspektivikusabb települése. A település közösségének elsõdleges érdeke, hogy a közigazgatási határon túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erõteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedõ életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliõhöz. Letenye Mura-menti kisváros, a térség természetes központja. Északon Zajk és Kistolmács határával, szõlõhegyeivel, erdõkkel borított tájaival, keletrõl és nyugatról a közeli települések Becsehely és Murarátka közigazgatási határaival, délrõl a Mura völgyével, annak sík vidékével határos. Néprajzilag a Mura-menti térség szomszédos településeivel mutat közös vonásokat. A hagyományos építkezés emlékeit fõleg Egyeduta és Bécz városrészek utcaképe, a szõlõhegyi hajlékok õrzik még. Régen a lakosság földmûveléssel és szõlõmûveléssel foglalkozott, mely tevékenysége a mai idõkig megmaradt. Jelentõs volt az állattartás mellett a halászat is, mely mára már eltûnt a településrõl. A város történetének és néprajzának a volt grófi kastélyban elhelyezett helytörténeti gyûjtemény ad otthont. Idegenforgalmi szempontból jelentõs a város központjában található római katolikus templom, az átalakított grófi kastély, a kastélyt övezõ 5,6 ha-os park benne a több száz éves platánnal és tölgyekkel, az impozáns könyvtár épületével, valamint termál strandjával. A város környékének erdõsségei vadászati túrákra, a várost övezõ szõlõhegyek, továbbá a Budafai Arborétum és a kistolmácsi-tó kirándulásra és pihenésre alkalmasak. Az intézmények és kereskedelmi egységek különféle szolgáltatásokat vásárlási lehetõséget nyújtanak a városban tartózkodók vagy átutazók számára. A lakosság vendégszeretete hozzájárul ahhoz, hogy felejthetetlenné váljon az idegenek Letenyén való tartózkodása. 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. A város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban Letenye Zala megye legdélibb kisvárosa, térségének szervezõ központja, Magyarország délnyugati térségének egyik kapuja. A határvárosi szerepkör a településen belül sok speciális funkcióval, és egyben gonddal is jár. A településen ma áthaladó 7-es út környezeti terhelése még mindig jelentõs, bár az autópálya megépültével csökkent. Letenye a Dél-Zala Murahíd Letenye többcélú kistérség központja. A kistérség települései között a Lenti Statisztikai kistérséghez három, a Nagykanizsai Statisztikai kistérséghez négy település tartozik, míg 26 település a Letenyei statisztikai Letenye Város Önkormányzata oldal 5
kistérség része. A kistérség sajátossága a közlekedés földrajzi adottsága, mely a központ excentrikus határmenti elhelyezkedésébõl adódik. Letenye a XIV. században már a térség természetes központja, 1367-ben a király heti vásárt engedélyez, 1458-ban mezõvárosi rangot kap. A XVII.-XVIII. századi fejlesztések eredményezik a mai városközpont magját, a templomot, kastélyt és kastélyparkot. 1871-ben Letenye járási székhely lett, s ezzel tovább erõsödött közigazgatásis és gazdasági szerepköre. Az I. világháborút követõ Trianoni békeszerzõdés Letenyét rendkívül kedvezõtlenül érintette, hiszen a Murától délre esõ területeket piacát vesztette el A város 2000-ben készült településrendezési terve szerkezeti terv, szabályozási terv, HÉSZ a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövõkép megvalósulását kívánta szolgálni. Olyan települési környezet megvalósítása volt a cél, melyben biztosítható a népességmegtartó képesség, megtarthatók a helyi értékek, ugyanakkor bõvülnek, minõségben javulnak mind a lakással, mind a foglakoztatással kapcsolatos lehetõségek, javul a lakók komfortérzete. A város adottságai túlmutatnak a település határain, polgárai továbbiakban is a térségi együttmûködésben látják a gyarapodás alapvetõ lehetõségeit. A településrendezés során a fenti jövõkép megvalósításában az alábbi fõbb feladatok fogalmazódtak meg: a meglévõ adottságok minõségének folyamatos javítása, fejlesztése, új területek kijelölésével a város jövõbeni szerepkörének erõsítése, vonzóbbá tétele, funkcióinak gazdagítása. Letenye és társközségei Kistolmács, Murarátka és Zajk számtalan szálon kötõdnek egymáshoz, akár a funkcionális kapcsolatokra, akár a településeket összekötõ tájra gondolunk. Kistolmács, Murarátka és Zajk települések számára, mind az alapfokú, mind a középfokú ellátást a város biztosítja. Mindhárom település népességszáma az utóbbi tíz évben stagnáló tendenciát mutatott, ugyanakkor valamennyien a távlatban is a mezõgazdasági termelés intenzívebbé válásában, a biogazdálkodás elterjedésében, illetve az idegenforgalom, falusi turizmus feltételeinek kialakításában látják biztosítottnak a fejlõdés lehetõségét. A településegyüttes táji adottságaiban meghatározó szerepe van a Mura menti síkságnak, a településeket észak felõl övezõ dombságnak, erdõfelületeknek és a két táji komponens találkozásánál kialakult települési környezetnek, valamint a településekbõl az erdõbe nyúló szõlõ-gyümölcsös területeknek. E kötõdések indokolták, hogy 2000-ben Letenye, Kistolmács, Murarátka és Zajk településszerkezeti terve együtt készüljön, a fejlesztések egy közösen megfogalmazott jövõképben, tájban valósuljanak meg. A településegyüttesben természetesen minden résztvevõnek az egyedi belterületre vonatkozó fejlesztési koncepciója, rendezési és szabályozási elemei a saját településrendezési tervben és HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. Letenye város vonzáskörzetében betöltött helyét, azaz szerepét a térségi munkamegosztásban - a Városfejlesztési kézikönyv IVS útmutatásának megfelelõen - Letenye által ellátott önkormányzati feladatokkal, a feladatok vonzáskörzetének Letenye Város Önkormányzata oldal 6
meghatározásával, a település által betöltött városi funkciókkal és azok vonzáskörzetének meghatározásával javasolt jellemezni. Letenye Város által betöltött városi funkciók lényeges elemei: Gazdasági funkció: Kereskedelmi funkció: Idegenforgalmi és kulturális funkciók: Oktatási szolgáltatások funkció: Egészségügyi szolgáltatások funkció: Foglalkoztatási funkció Letenye Város Önkormányzata oldal 7
DÉL-ZALA MURAHÍD LETENYE TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS Letenye Város Önkormányzata oldal 8
3. HELYZETÉRTÉKELÉS A Városfejlesztési kézikönyv, Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.2.2. pontjában található útmutatások kivonata: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerû adatokra épülõ elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövõképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek... A helyzetértékelés akár az alább felsorolt tematikus fejezeteken belül, azok alfejezeteként, akár külön fejezetben - ki kell, hogy térjen a várossal funkcionális kapcsolatban levõ területek (vonzáskörzet, mikro-térség) elõzõ fejezetben bemutatott jellemzõinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. A fentieknek megfelelõen a városi szintû helyzetértékelés során az egyes alfejezetek végén, illetve ha az adott alfejezet tartalma úgy kívánja meg az alfejezeteken belül bemutatjuk, hogy a város jelenlegi helyzetét leíró részterületek hogyan kapcsolódnak Letenye Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, illetve hogyan viszonyulnak a várossal funkcionálisan kapcsolatban lévõ településekhez, területekhez. A város stratégiai koncepcióját az 5. fejezet részletesen tartalmazza, így a kapcsolat bemutatása a stratégia tematikus céljaihoz tartozó sorszámaira, és azokhoz tartozó tematikus részcélok megnevezésére korlátazva található meg. Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitûzés KTC- Közép Távú Célkitûzés HTC- Hosszú Távú Célkitûzés 3.1. Városszerkezet A város a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében, a Letenyei statisztikai kistérségben fekszik. A területe 41,74 km2. Lakosságszáma 4552 fõ, mely 109,06 fõ/km2 népsûrûséget takar a 2001-es népszámlálás után. A város szerkezetének kialakulásában a természetföldrajzi adottságok északon a szõlõhegyek, valamint az észak-dél irányú Béci patak és a közlekedési útvonalak egyaránt alapvetõ szerepet játszanak. E tényezõk alakították ki a halmazos szerkezetû településközpontot, melynek domináns eleme az egykori Andrássy kastély és az azt körülvevõ kastélypark. A környék településeibe vezetõ utak mentén különösen Tótszerdahely irányában (Egyeduta) alakult ki elsõdlegesen a nagytelkes lakóterület, mely azután a központtól délkeleti irányban, valamint a 7-es számú út mentén sûrûsödött, illetve kiterjedt, szabályos derékszögû utcarendszert alkotva. Az 1970-es, 80-as évek eredménye a Béci patak menti többszintes lakóterület, mely tovább színesítette a lakásválasztékot. Letenye Város Önkormányzata oldal 9
Letenye központjának fejlesztése különösen az utóbbi 20 évben volt jelentõs, mind az alapfokú, mind a környezõ térséget is kiszolgáló intézmények jöttek létre, melyek mennyiségi és minõségi szempontból is jelentõs elõrelépést biztosítottak a településnek a városiasodás útján. 3.2. Gazdaság 3.2.1. Gazdasági környezet A térség gazdasági struktúrája kedvezõtlen, sok tekintetben elmaradott. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) számú Kormányrendelet a Letenyei statisztikai kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint a vidékfejlesztés tekintetében kedvezményezett térségek közé sorolta. A helyi gazdaságon belül a primer szektor komoly és hosszantartó válsággal küzd, a szekunder szektor fejletlen, gyenge, a tercier szektor pedig strukturális átalakuláson megy át, jövõje több tekintetben bizonytalan. A térségben jelentõsebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDÕ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építõipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamû Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelõ). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy - 110 fõ) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fõ) foglalkoztatja. Az elmúlt években a település elsõsorban pályázati pénzekbõl, valamint az autópálya, autóút építésbõl befolyt, és teljes egészében fejlesztési célra felhasznált iparûzési adó bevételeknek köszönhetõen több jelentõs beruházást valósított meg (Ipari Park, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, Teleház, Gondozási Központ, 8 db szociális bérlakás megépítése, mentõállomás felújítása és orvosi ügyelet elhelyezése, belterületi és hegyi utak aszfaltozása, felújítása, zártkerti víz és villany). Az önkormányzatoknak törvény alapján kifizetett gázközmû részvények Letenyének mintegy százmillió forintot jelentettek, ebbõl indította az önkormányzat a termálfürdõ programját. A fürdõ 2003. nyarán nyílt meg egy nagymedencével és egy gyermekmedencével. A létesítmény 2006. évben elnyert pályázati forrásból kiegészült egy melegvizes ülõ- és tanmedencével, és bõvült a szomszédos kemping is. Az autópálya megépítésével régi vágya teljesült a lakosságnak, azonban a településen az átmenõ forgalom csökkenésével a kereskedelem és a vendéglátási ágazat jelentõsen visszaesett, csökkentve ezáltal a lakosság ebbõl származó jövedelmét és növelve a munkanélküliek számát. Letenye Város Önkormányzata oldal 10
A régi 7. sz. út mentén kialakított Mura ipari park területét teljes egészében megvásárolták, azonban az üzemek indítására vonatkozó ígéretek nem minden esetben teljesültek. Továbbra is keresni kell a lehetséges befektetõk körét, és a jövõre tekintettel bõvíteni kell az ipari park területét. 3.2.2. Ágazati szerkezet Mezõgazdaság A térség tradicionálisan rurális jellegû, gazdaságában sokáig a mezõgazdaságnak volt kizárólagos, uralkodó szerepe. A dombvidéki térszíneken a talajminõség kifejezetten gyenge, jelentõs az erózió veszély, s a mûvelési költségek itt jóval magasabbak. A szántóterületek átlagos AK értéke 14.1, ezért az igényesebb kultúrák vetésszerkezeti aránya csökkent az elmúlt évtizedben. A földmûvelés vezetõ kultúrnövénye a kukorica, vetésterülete minden másét felülmúlja. A mezõgazdaságilag hasznosítható terület csupán 1/3-a áll mûvelés alatt. Mûvelési áganként a földterület a következõképpen oszlik meg: 26.6 %-a szántó, 0.4%- kert, 0.8%-a gyümölcsös, 2%-a szõlõ, 15.3%-a gyep, 44.7%-a erdõ. A vidék néhány települése (Csörnyeföld, Murarátka, Muraszemenye, Letenye, Zajk) a Balatonmelléke borvidék Muravidéki körzetének része. Ebben a térségben az utóbbi években pozitív változások mentek végbe, jelezve azt, hogy a szõlészet, borászat még nagy lehetõségeket tartogat. Jelenleg a földmûvelésnél sokkal nagyobb válságban van az állattenyésztés. Jószerével megszûnt a nagyállattartás, holott évszázadokon keresztül ez volt a helyi gazdaság legfontosabb ágazata. A klimatikus, domborzati adottságok ugyanakkor rendkívül kedvezõ feltételeket biztosítanak az állattartásnak, különösképpen az extenzív típusúnak, de ez ma még nem elégséges a mezõgazdaságot sújtó, negatív nemzetgazdasági folyamatok ellensúlyozására. A termelõszövetkezetek felbomlása után olyan vákuum keletkezett, amelyet azóta sem sikerült betölteni. A KSH 2004. évi adatai alapján csupán öt településen mûködik mezõgazdasági szövetkezet a térségben. Komoly problémát sejtet, hogy a mezõgazdasági vállalkozók száma megyei és régiós összehasonlításban egyaránt rendkívül alacsony. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai mindössze 572 aktív mezõgazdasági keresõt jeleztek. 78%-uk hat településen (Becsehely 190 fõ, Letenye 87 fõ, Tótszentmárton 64 fõ, Tótszerdahely 49 fõ, Borsfa 36 fõ, Muraszemenye 18 fõ) koncentrálódik. A helyi mezõgazdaság komoly válsággal küzd, s jelenleg nem látszik a recesszióból kivezetõ kiút. Hagyománya van Letenyén a gyümölcstermesztésnek (alma, körte, szilva). Manapság csak a zártkerti kis gyümölcsösök jellemzõk, ipari méretekben ültetvények nem találhatóak a térségben, így a feldolgozóipar is elmaradt. Erdõ- és vadgazdálkodás A Letenyei statisztikai kistérség területének nagy része az erdészeti besorolás szerint a Göcseji Bükktáj részét képezi. Adottságai az erõgazdálkodás tekintetében kivételesen jónak mondhatók, melynek egyik oka a magas erdõsültség, a kedvezõ fafaj és korösszetétel, valamint az országos szinten is kimagasló fajlagos fahozam. Letenye Város Önkormányzata oldal 11
Az erdõk meghatározó része állami tulajdonban van (Zalaerdõ Rt.), kisebbik része magántulajdonban, erdõbirtokosságok kezelésében áll. Az erdõgazdaság a helyi lakosság számára komoly munkalehetõséget jelent. A térség vadgazdálkodása magas színvonalú, kitüntetett jelentõségû nagyvadas terület, melynek gímszarvas állománya világhírû. A vadászatnak és vadtenyésztésnek, komoly bevételei ellenére a térség lakossága számára szinte semmiféle hozadéka sincs. A vad állami tulajdonként való megbecsülése rendkívül rossz, s itt több tekintetben mély ellentét feszül az állam nevében eljáró Zalaerdõ Rt. és a helyi lakosság között. Mivel több település közigazgatási területének döntõ része (50-60%-a) a Zalaerdõ Rt. kezelésében van, vadászati idényben egyszerûen kitiltanak mindenkit ezekrõl a területekrõl. A településen mûködik vadásztársaság is (Adria vadásztársaság), mely vadállomány szempontjából a kedvezõtlenebb területeken (Mura síkság) birtokolja a vadászati jogot. Itt a fõprobléma forrás a mezõgazdászok és a vadászok közt feszülõ ellentét. Letenyén és térségében továbbra is jelentõs maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági tevékenység. Továbbra is szorgalmazni kell korszerû termelési módok, ökotermékek elõállításának meghonosítását. Kitermelõ ipar A környék legjelentõsebb ágazata a szénhidrogén-bányászat. 1937-ben indult meg hazánkban elõször Budafapusztán a földgáz-, Lispén pedig a kõolajbányászat, melynek központja Bázakerettye lett. Az olajipar átalakította a vidék életét, sok tekintetben pozitív fejlõdést indított el. Az ágazat folyamatosan kivonul a térségbõl. Ma már nem jelentõs munkaadó, alig néhány tucat szakembert foglalkoztat. Bár Letenyén kitermelés nem volt, de a lakosság egy része az iparághoz kapcsolódó munkahelyeken dolgozott, valamint a település egy-két vállalkozása bedolgozásra szakosodott. Ennek következtében a szénhidrogén-ipar ilyen mértékû visszaszorulása nagymértékben gyengítette a helyi gazdaságot, tovább növelte az amúgy is magas munkanélküliséget. Gépipar A gépipar a térségben a kõolajbányászathoz kapcsolódóan honosodott meg. Sokáig Bázakerettye volt a meghatározó súlypontja, ahol a szénhidrogén-bányászathoz kapcsolódó javítómûhelyek mûködtek, s kialakult bizonyos szerszámgépgyártás is. A kitermelés csökkenése és a nagyarányú leépítés következtében ez a kapacitás is felmorzsolódott, így ma már csak néhány kis kft. formájában van nyoma. Ma a gépipar elsõsorban Letenyén, és a környezõ településeken (Becsehely, Tótszerdahely stb.) koncentrálódik, bár elszórtan több községben is jelen van. Bútor- és faipar A rendelkezésre álló helyi erõforrások tekintetében a bútor és faipar helyzete kiemelkedõen jó, de ennek ellenére nagy bázisai nem jöttek létre. A térség egyetlen nagyüzeme az OWI-ZALA Bt., mely rétegelt lemezek elõállításával és hangfalelemek készítésével foglalkozik. A német tulajdonban álló cég a kistérség legnagyobb munkaadója. Kisebb fa- és bútoripar vállalkozások is tevékenykednek, de ezek kis Letenye Város Önkormányzata oldal 12
volumenben termelnek, s csak néhány munkavállalót foglalkoztatnak. Az itt kitermelt fa döntõ része feldolgozatlanul kerül ki a térségbõl, azt a helyi vállalkozások nem képesek hasznosítani. Könnyûipar A könnyûiparon belül a konfekcióipar varroda formájában szintén jelen van a településen. Jelentõségük elsõsorban a nõi munkaerõ foglalkoztatásában van, nem tartoznak a meghatározó gazdasági ágazatok közé. Jellemzõ rájuk a rendkívül alacsony bérszínvonal, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy sok munkavállaló a szomszédos Szlovéniába kezdett el ingázni. Ez az ipari ágazat Kína világpiaci dömpingje miatt nem csupán Magyarországon van válságban, jövõje jelenleg nem látszik biztatónak. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar gyenge lábakon áll, alig néhány üzemmel képviselteti magát. Vágóhíd és feldolgozó mûködik, valamint mezõgazdasági terményszárító. A sütõiparon belül tészta és pékárú gyártással is foglalkoznak, pékség és sütõüzem található a településen, de termelésük nem jelentõs. Több család kecskével és juhokkal is foglalkozik. Helyben csak a tej feldolgozásával foglalkoznak, a húst és a gyapjút részben a településen értékesítik, de jelentõs részét a településen kívül adják el, valamint ott is kerül a további feldolgozásra. Kereskedelem A rendszerváltást követõen Letenyét a gazdasági szerkezetváltás teljes kudarcától a helyi kereskedelem fellendülése mentette meg, illetve segített talpon maradnia. A horvát bevásárló turizmus által indukált kereslet következményeképpen számos kiskereskedelemi vállalkozás jött létre. Mára azonban a helyzet megváltozott, a horvát vásárlók száma megcsappant, így sok vállalkozás válaszút elé érkezett. A helyi kereskedelemben a mai napig élelmiszerek, ruházati cikkek forgalmazása a meghatározó. Egyéb tercier ágazatok A tercier szektor több más ágazat révén is képviselteti magát (pld. pénzügyi szolgáltatások, posta és távközlés, a villamos energia-, gáz-, hõ- és vízellátás, közigazgatási tevékenység, oktatás, egészségügy és szociális ellátás, valamint egyéb szolgáltatások), de ezek önmagukban a település egész gazdasását tekintve nem bírnak nagy hatással, csak a foglakoztatásban jelentenek nagyobb sújt. 3.2.3. A gazdasági szereplõk bemutatása OWI Zala Bt. Az OWI Zala Bt. az egyik legjelentõsebb termék-elõállító a magyarországi furnér és rétegelt lemez piacon. Jogelõdje 1989-ben alakult, jelenlegi formájában, mint a németországi OWI GmbH. & Co. KG. leányvállalata 1995 januárjától üzemel. Letenye Város Önkormányzata oldal 13
A cégcsoport a nemzetközi bútoripar beszállítói közé tartozik. Az anyavállalat 1927 óta létezik, és alapítását követõen hamarosan specializálódott a bútoripari idompréselt termékek gyártására. 1965-tõl a fatermékek mellett, mûanyag termékek elõállításával is foglalkozik, mely adottság egyedülálló a bútoripari szakmában. Az OWI Zala Bt. Magyarország délnyugati határterületén, Letenye városában üzemel. A 12 hektáros telephelyen jó közlekedési feltételekkel rendelkezik, a 7-es fõútvonal mellett. Az üzemben foglalkoztatottak száma 250 fõ, mely létszámmal a térség egyik legjelentõsebb munkáltatója vagyunk. Az OWI Zala Bt. közel 2 milliárdos forgalmának 90 százaléka nyugat-európai export, mely egyrészt mûszaki furnér, rétegelt lemez és idompréselt termékek, másrészt speciális hangdobozok. Jelen vannak a német, osztrák, svéd és szlovén piacokon, ill. az anyacégen keresztül a világpiacon. A faipari termékek elõállítása mellett lehetõség van mûanyag alkatrészek gyártására és szállítására is. Alapanyagainkat elsõsorban a zalai erdészetek biztosítják, mely erdészetek folyamatos újratelepítésekkel biztosítják a jövõ alapanyagát is. A gyártás során használt alapanyag szinte kizárólag bükk (Fagus silvatica), mely fafaj mûszaki adottságai alapján kiválóan alkalmas idompréselt termékek elõállítására. Jellemzõ tulajdonságai a nagy szilárdság, szívósság, rugalmasság. A cég kapacitása lehetõségeit tekintve elérheti az évi 20.000 m hámozási rönk feldolgozását. Az OWI Zala Bt. törekszik a környezet megóvására, technológiai folyamatai megfelelnek a környezetvédelmi elõírásoknak. A keletkezõ fahulladékokat energiatermelésre használják, a felhasznált ipari vizet, melyet saját kútból nyerik, a rönkök minõségének megóvására használják. ZALAERDÕ ZRt. A ZALAERD ZRt. Magyarország délnyugati részén, túlnyomórészt Zala megye közigazgatási területén, állami tulajdonú erdõkben gazdálkodik. Területe 1970-ben 59.104 hektár volt. 1993 és 1997 között 3.900 hektár a kárpótlás következtében magántulajdonba került. A kezelt erdõk területe jelenleg 56.089 hektár; ez hat erdõgazdasági tájban helyezkedik el (Zalaegerszeg, Lenti, Bánokszentgyörgy, Letenye, Nagykanizsa, Nagykanizsa-Bajcsa). A ZALAERD erdõgazdálkodási tevékenységében a Göcseji bükktáj és Göcseji fenyõrégió erdõgazdasági tájak a meghatározók. A vállalat tevékenysége: - Magtermelés: A legfontosabb állományalkotó fafajok magvainak gyûjtését és felvásárlását minden évben megszervezik. Ezen kívül rendelkeznek magtermõ állományokkal (bükk), valamint vörösfenyõ és erdeifenyõ magtermelõ ültetvényekkel. - Csemetetermesztés: A Nagykanizsai erdészet kezelésében lévƒ 61 ha-os bajcsai csemetekert, és 14 ha-os surdi díszfakert mellett további kilenc 1-2 haos csemetekertben folytatnak szaporítóanyag-termesztést. Kertjeikben 2001-re az öntözés szinte teljes egészében megoldottá vált, emellett a Letenye Város Önkormányzata oldal 14
bajcsai nagyüzemi csemetekertben korszerû hûtõház, magtároló, fóliasátrak, stb. segítik a minõségi csemetetermesztést. Évente átlagosan 10 millió kiültetésre alkalmas csemetét termelünk, melynek nagy része saját felhasználásra, a többi belföldi és export értékesítésre kerül. - Erdõfelújítás: Céljuk, hogy tevékenységünk eredményeképpen stabil, a termõhelynek és a tájnak legjobban megfelelj õshonos fákból álló erdõk jöjjenek létre Zalában. - Fakitermelés: A kitermelt fa átlagos éves mennyisége 350 ezer m. - Vadgazdálkodás: Vadgazdálkodásuk alapja a zalai erdõk világhírû gímszarvas állománya. A vadászati idények jobb kihasználása érdekében Bánokszentgyörgyön és Zalabaksán dámkertet létesítettek. A vaddisznóállomány hasznosítására a szabadban történõ különféle vadászati módok mellett négy vaddisznóskertben (Lenti, Nagykanizsai és Zalaegerszegi erdészetek) is lehetõség nyílik. ANTAL Forgácsoló Kft Az ANTAL Forgácsoló Kft három telephelyen végzi tevékenységét. Központ : ANTAL Forgácsoló Kft Központi Mûszaki Irodája Keszthelyen mûködik, az épület 600 mˆ alapterületû (irodák és raktár) Lézerüzem : VEGS Kft telephelyén mûködik (iroda és 300 mˆ üzemcsarnok) Termelõüzem : ANTAL Forgácsoló Kft Termelõ üzem a letenyei Ipari parkban található; 880 mˆ korszerû üzemcsarnok és raktár. A cég fõtevékenysége: fémmegmunkálás, szikraforgácsolás. Kapcsolódás a stratégiához: 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.2. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC) 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2.C. Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC) 2.2.D. Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház foglalkoztatás) Letenye Város Önkormányzata oldal 15
Letenye gazdasági ágazatainak a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Letenye erdõgazdálkodása kihat a környezõ települések gazdaságára. A ZALAERDÕ ZRt. Termelése iránt Letenye közvetlen környezetében is van kereslet. Foglalkoztatási funkció: Letenye legnagyobb vállalatai munkahelyeket biztosítanak a térség közeli településeiben lakóknak. 3.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei Mura ipari park Az Ipari Parkot 1999-ben alapították, Letenye határában, a 7-es fõút mellett helyezkedik el. Mûködtetõje Letenye Város Önkormányzata. Hasznos területe 11 ha 8273 m2, ami teljes mértékben vállalkozások tulajdonában van. Jelenleg 3 mûködõ vállalkozás van 80 fõ dolgozóval. A vállalkozások 2004. évi árbevétele 1210 millió Ft, az exportarány 82 %. A vállalkozások fõ tevékenysége: fémforgácsolás és alkatrészgyártás, terménytárolás és szárítás, valamint szintén fémforgácsolás. Képek az ipari parkról: Letenye Város Önkormányzata oldal 16
Városmarketing tevékenység A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: termék, termékpolitika - város, mint termék, ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, elõállításának költségeire, másik oldalról ennek a terméknek az eladásából származó bevételre, harmadrészt ezekbõl származó profitra (a város gazdagodása, fejlõdése) vonatkozik. disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetõk, mint például a város érdekeinek érvényesítése; marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott elõnyök, szolgáltatások népszerûsítése, továbbá a célcsoportok befolyásolása, meggyõzése az adott elõnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére; Letenye Város Önkormányzata oldal 17
Letenye város jelenlegi városmarketing tevékenységébõl a marketing kommunikáció eszköze emelhetõ ki: A város további marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Letenye Város hivatalos honlapján (www.letenye.hu) - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók, stb. A honlap reklámozási felületet biztosít cégek számára, bemutatkozási lehetõséget nyújt a helyi civil szervezeteknek. Kapcsolódás a stratégiához 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.3.A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3.B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC) városon kívül, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány, nem az ipar 2.3.C. Geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) Letenye gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Az ipari park további, a kistérségben mûködõ vállalatokat vonzhat Letenyéhez, élénkítve annak gazdaságát. Foglalkoztatási funkció: Az ipari park már most is alkalmaz környékbeli lakosokat. Újabb cégek beköltözésével a foglalkoztatási funkció tovább erõsödhet. 3.2.5. Turizmus Azt kell rögzítenünk, hogy az általánosságban kedvezõ adottságok ellenére a turizmus még csak gyermekcipõben jár, a térség gazdaságában nem bír nagy súllyal. A településen az ágazat eltartó képessége csekély, így leginkább csak a családok kiegészítõ tevékenységének számít. A legnagyobb turisztikára épülõ beruházás a Radics welness panzió az Egyeduta városrészben. A városi Önkormányzat 2004-ben megépítette termálfürdõjét, felújította kempingjét, mely jelentõs vonzerõvel bír. 2006-ban új medencével, a kemping részen szálláshelybõvítéssel emelte a színvonalat. Jelenleg a fürdõn úszó-, gyermek-, tanés ülõmedence (élményelemekkel) található. A szezonális fürdõ üzemeltetése 15 milliós veszteséggel jár együtt, mely jelentõsen megterheli a város gazdálkodását. Letenye Város Önkormányzata oldal 18
Képek a termálfürdõrõl Letenye Város Önkormányzata oldal 19
Egyre nagyobb teret kap a térségben a természetbarát és aktív turisztika, melynek szinte csak az alapfeltételei, a környezete van jelen. Mivel az adottságok jók, ugyanakkor az ágazat egyre divatosabb, ki kell használni a benne rejlõ lehetõségeket. A természetbarát és aktív turisztika fontossága miatt ebben a fejezetben is érdemes pár mondatban kitérni Letenye természet-, és környezetvédelmére. A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívül is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett Natura 2000. besorolást. A településen található további országos védettségû területek is, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelébe található védett területeket, melyek már most is jelentõs természetbarátot vonz, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. A természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Ugyancsak kedvezõ turisztikai adottságnak tekinthetõ az épített környezet, ezért célszerû egy rövid összefoglalás a az épített környezet, építészeti és természeti örökség védelmérõl is. A város országosan védett épületei a volt Andrássy kastély, a volt fogadó, a római katolikus templom. A város régebbi utcáiban több értékes, az egykori életmódra, építészeti és beépítési formára utaló épület található. Ugyancsak értékes présházak találhatók a letenyei szõlõhegy területén. Természeti értékek közül belterületen a Kastélypark az elsõdlegesen védendõ érték, külterületen védett a forrás, valamint a gáton belüli hullámtér, mely Natura 2000 védettség alá tartoznak. Szálláshelyek Szélkakas étterem-panzió Letenye Városi termálfürdõ és kemping Arany Bárány Vendégfogadó Vig panzió, pizzéria, étterem Fapuma Motel és sörözö Radics Panzió Étterem & Wellness központ Muracenter Restaurant & Panzió Vendéglátás Aranysas étterem Letenye Város Önkormányzata oldal 20
A kistérség idegenforgalma: A kistérség idegenforgalma ma kis volumenû, inkább több lokális attrakció laza halmaza, mint kistérségi desztináció. Nem csupán mennyiségi, de minõségi problémák is sújtják. A kínálati oldal meghatározói közül a vonzerõk vonatkozásában a statisztikai kistérség több tekintetben komparatív elõnyökkel rendelkezik. Kifejezetten nagy perspektívái vannak a vonzó természeti környezetre épülõ turisztikai ágazatoknak, mint például az aktív turizmusnak, a falusi turizmusnak, a bor- és gasztronómiai turizmusnak. Jók a lehetõségek a gyógy- és termálturizmus terén is, és van lehetõség a kulturális- és örökségturizmus fellendítésére is. A kistérség vendéglátása A szálláshelyek és az étkezési és szórakozási lehetõségek területén már nem ilyen kedvezõ a helyzet. A kistérségi szállások típusait az alábbi táblázat mutatja. Bár a KSH adatok nem teljes körûek és 2003 óta bõvült is a kör, mégis azt mondhatjuk, hogy a szállások száma kevés. Egyes szálláshelytípusok a Letenyei statisztikai kistérség településein 2003-ban (db) Település falusi szállásadók száma ifjúsági szállók száma kempingek száma magán fizetõ vendéglátók száma magánszállásadás szállásadóinak száma nyaralóházak száma panziók száma szállodák száma turistaszállások száma Bánokszentgyörgy 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Bázakerettye 2 1 0 0 2 1 1 0 1 0 Becsehely 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Borsfa 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Bucsuta 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Csörnyeföld 3 0 0 0 3 0 0 0 0 0 Kerkaszentkirály 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 Kiscsehi 3 0 0 0 3 0 0 0 0 0 Kistolmács 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 Lasztonya 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Letenye 0 0 1 3 3 1 4 0 1 0 Lispeszentadorján 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Maróc 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Molnári 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Murarátka 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Muraszemenye 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 Oltárc 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 Petrivente 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Pusztamagyaród 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Rigyác 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Semjénháza 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szentliszló 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szentmargitfalva 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Tótszentmárton 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Tótszerdahely 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 Valkonya 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 Várfölde 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 Zajk 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 gyógyszállók száma Letenye Város Önkormányzata oldal 21
A hazai turizmus szálláshelystruktúrájában a legnagyobb népszerûségnek a háromcsillagos szállodák örvendenek, ezt a panziók, a kétcsillagos szállodák és a turistaszállók követik Kempingek, üdülõházak, ifjúsági- és turistaszállók, panziók, három csillagos szállók (2 db) jelen vannak a térségben, de kétcsillagos szálló, illetve háromnál magasabb minõsítési osztályba tartozó egyáltalán nincs. Általánosságban rögzíthetõ, hogy a minõségi szálláshelyek hiányoznak a kistérségi kínálatból. A vendéglátó- és szórakozóhelyek tekintetében ugyancsak mennyiségi és minõségi problémák érzékelhetõk. A vendégéjszakák számának alakulása a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben 2003-ban. 300000 278047 250000 200000 190793 vendégéjszaka 150000 106569 100000 50000 0 1368 2104 2571 3165 3469 5304 5755 5846 8257 10467 11145 11339 24779 38224 41754 47142 60387 74056 80205 Keszthely-Hévízi Sopron-Fertõdi Gyõri Csepregi Nagykanizsai Szombathelyi Mosonmagyaróvári Sárvári Zalaegerszegi Kõszegi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Lenti Õriszentpéteri Letenyei Körmendi Celldömölki Kapuvári Pannonhalmai Téti Csornai Vasvári kistérség Forrás: TEIR adatbázis, 2005 Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél, A helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése 1.1. A. Templom homlokzatának felújítása (RTC) 1.1.B. Kastély épület felújítása, mûvelõdési kiállítási központ kialakítása (R- KTC) külsõ-belsõ felújítás, helyreállítás (nyílászárók, burkolatok, festés, kp. Fûtés, villanyvezetékek cseréje) 1.1.C. Andrássy sétány kialakítása 1.1.D. Rendezvénytér kialakítás (rendezvénysátorral és borházakkal /színpad van/) 1.1.J. Termálfürdõ fejlesztése 1.1.K. Kempingfejlesztés 1.1.L. Magán szálláshelyfejlesztés Letenye Város Önkormányzata oldal 22
3. számú tematikus cél: A vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. 3.1.A. Kulturális központ kialakítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.2.B. Kastély épület felújítása (RTC) 3.2.C. Templom felújítása 3.3.A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3.B. Turisztikai potenciál növelése Letenye népszerûségét eddig is növelõ, meglévõ hagyományos turisztikai események és látványosságok fejlesztése, nemzetközi hírûvé tétele. (R-KTC) 3.3.C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC) Letenye turizmusának a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Turisztikai funkció: A természetbarát és aktív turisztika térnyerése természetesen nem csak Letenye határain belül fejti ki hatásait, az ide érkezõ turisták a szomszédos településekhez tartozó erdõket is látogatják. A mûemléki kastélyt, fogadót és templomot látogatók szintén barangolásokat tehetnek a szomszédos településeken. Letenye Város Önkormányzata oldal 23
Település állandó népesség 2003 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év 60-x év 60 éven felüliek aránya Petrivente 434 12 9 43 7 11 259 93 21,4 Borsfa 791 22 22 78 4 34 461 170 21,5 Rigyác 452 16 8 39 10 20 258 101 22,3 Molnári 788 10 16 72 6 29 478 177 22,5 Bánokszentgyörgy 705 30 16 57 11 21 407 163 23,1 Tótszentmárton 959 17 20 67 12 34 587 222 23,1 Pusztamagyaród 660 11 27 60 11 32 365 154 23,3 Szentliszló 346 8 11 27 6 19 191 84 24,3 Tótszerdahely 1231 22 22 109 15 43 703 317 25,8 Bázakerettye 967 16 17 60 10 25 586 253 26,2 Zajk 257 5 9 28 6 11 130 68 26,5 Oltárc 323 13 15 39 3 9 157 87 26,9 Kerkaszentkirály 285 11 10 22 3 4 156 79 27,7 Csörnyeföld 466 16 17 47 5 16 232 133 28,5 Murarátka 286 7 10 27 2 8 149 83 29,0 Lispeszentadorján 342 9 4 24 6 9 184 106 31,0 Szentmargitfalva 109 3 5 7 1 2 55 36 33,0 Kiscsehi 213 5 0 20 2 4 110 72 33,8 Várfölde 245 6 12 18 2 12 112 83 33,9 Maróc 118 2 6 9 0 6 49 46 39,0 Lasztonya 101 6 2 5 1 1 46 40 39,6 Valkonya 69 2 1 4 0 4 26 32 46,4 3.3. Társadalom 3.3.1. Demográfia Letenye városának lakossága jelenlegi lakosainak a száma 4.552 fõ. A népsûrûsége 109,06 fõ/km2. A legnagyobb népessége a településnek az 1950-es évek elején volt, amikor a lakosság meghaladta a 7.000-et. A tízévenkénti népszámlálások arról tanúskodnak, hogy a népességcsökkenés mértéke a 70-es, 80-as években volt a legnagyobb, mára kissé mérséklõdött. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. 1993 és 2003 között a Letenyei statisztikai kistérség népességének fogyása 3,5% volt, Letenye városának 2,4%, mely magasan meghaladta a megyei (1,5%), az országos (1,6%) és a régiós (2%) szintet. A fogyás nem a vándorlási egyenleg negatív jellegébõl adódik, hanem a természetes szaporodás indexének rendkívül kedvezõtlen alakulásából. A migráció már évekkel korábban megszedte a maga vámját, jószerével mindenki elment aki tehette, így a helyi társadalom erõteljesen elöregedett. A város népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhetõ. Erõsen matulus népességrõl van szó, melyet alátámaszt többek között az, hogy 2004-ben a Letenyén a 60 éves vagy ennél idõsebb lakosság aránya 20,6%, ami országos szinten a tizedik legkedvezõtlenebb érték a városok között. A lakónépesség korcsoportonkénti megoszlása és a 60 éven felüliek aránya a Letenyei városában 2003-ban Becsehely 2328 61 65 227 49 85 1374 467 20,1 Letenye 4587 111 111 402 60 188 2769 946 20,6 Semjénháza 682 12 14 48 5 24 410 169 24,8 Kistolmács 195 9 10 18 0 3 105 50 25,6 Muraszemenye 684 20 15 52 14 19 365 199 29,1 Bucsuta 251 6 10 23 5 7 126 74 29,5 Forrás: KSH, TEIR adatbázis 2006. Népesség kor szerinti megoszlása 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év 60-x év Letenye Város Önkormányzata oldal 24
A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. A 0-17 éves korosztály aránya alapján a város helyzete nem rossz (19,01%), a régió középmezõnyében foglal helyet (régiós átlag 18,4%). Ez a relatíve kedvezõ érték azonban csak átmeneti állapotot tükröz, e korosztály nagy része a késõbbiek során elhagyja a kistérséget, valamint a gyermekszám jelentõs része hátrányos helyzetû roma családban nevelkedik, így nem várható, hogy aktív keresõ legyen. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. A demográfiai viszonyok kedvezõtlen alakulásának igen komoly társadalmi, gazdasági kihatásai vannak. A település elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsõsorban a vállalkozó szellemû, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. Nem csupán egy egyszerû elvándorlási folyamatról van szó, hanem annak kontraszelektív jellegû változatáról. Letenye népessége majdnem minden szempontból életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség torzult, csonka. A kritikus demográfiai helyzet olyan negatív, egymást erõsítõ társadalmi folyamatokat indukál, mint például a lakásállomány leromlása, a társadalmilag leszakadó néprétegek fokozódó térnyerése és ezzel együtt a szociális problémák eszkalálódása, az etnikai arányok átrendezõdése, a kultúrtáj leromlása stb. Ennek jelei határozottan felismerhetõk. A település- és a torz demográfiai szerkezet rányomja bélyegét a térség humán erõforrásainak milyenségére. Iskolázottsági mutatók is rosszak. Letenyén csak alapfokú oktatási intézmény található. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsõoktatás végleg kiemeli a településrõl, közülük szinte senki sem tér már vissza. E folyamatok konzerválják a humánerõforrásbeli elmaradottságot. Az iskolázottsági színvonalra a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk következtetni. Az általános iskolát be nem fejezett népesség aránya a Lengyeltóti mellett a Letenyei statisztikai kistérségben a legmagasabb az egész Dunántúlon. Ez az arány Letenyére is elmondható Letenyén az érettségivel a lakosság mindössze 12,2 ezreléke rendelkezett, ami a régió legrosszabb mutatója, s nincs ez másként a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk tekintetében sem (19,9 ezrelék). Mindezek egyenes következménye, hogy a potenciális szellemi elit igen szûk körû, és belsõ tagozódása is meglehetõsen torz. A helyi értelmiség döntõ részét, közel 80%-át a közintézményekben dolgozó pedagógusok és köztisztviselõk teszik ki. Súlyos gond, hogy szinte teljes egészében hiányzik a mûszaki értelmiség. A szellemi elit céljaiban sem egységes, ez pedig az együttmûködés ellenében hat. A szellemi munkából származó egy fõre vetített jövedelem 2003-ban a Letenyén rendkívül alacsony, 23.024 Ft/fõ csupán. Letenye Város Önkormányzata oldal 25
Letenye számottevõ, növekvõ arányú roma lakossággal bír. Számarányukat csak becsülni lehet, mert körükben az identitás vállalása igen alacsony. A 2001. évi népszámlálás alkalmával csak kevesen vallották magukat romának. A helyi roma népesség többszörösen hátrányos helyzete a település egyik legkomolyabb társadalmi problémája. Összességében elmondható, hogy Letenye népessége a mellett, hogy erõsen csökkenõ számú, matulus jellegû, szociális feszültségekkel erõsen terhelt, a humán erõforrás minõségének vonatkozásában hátránnyal, a foglalkoztatás terén pedig elhúzódó problémákkal küzdõ. A helyi társadalom a felsorolt nézõpontokból tekintve komoly válságtüneteket mutat, melybõl a kivezetõ út jelen pillanatban még nem látszik. 3.3.2. Foglalkoztatás A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. Letenye és térségének foglalkoztatási mutatói az elmúlt 15 évben folyamatosan kedvezõtlenül alakultak, így kisebb megszakításokkal szinte mindig itt volt Zala megyén belül a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A korábbi évtizedekben hasonlóan sokan ingáznak, - elsõsorban Zalaegerszegre a Flextronicsba. A regisztrált munkanélküliek aránya Magyarország kistérségeiben 2003-ban Forrás: TEIR adatbázis, KSH 2005 Letenye Város Önkormányzata oldal 26
Mint a következõ táblázatból is látszik, régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet. Az összlakossághoz mérten a Letenye térsége volt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya a régióban 2004-ben, országos szinten is a legsúlyosabb térségekhez tartozik. A regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresõk száma és változása Zala Megyei Kirendeltségeken Munkanélküliek száma(fõ) 2006. február 2006. február Kirendeltség megnevezése 2005. február 2006. január havi az elõzõ év februári havi a 2006. január havi január február százalékában százalékában Keszthely 1 914 2 325 2 397 125,2 103,1 Lenti 1 161 1 211 1 116 96,1 92,2 Nagykanizsa 3 816 4 690 4 827 126,5 102,9 Zalaegerszeg 3 958 4 385 4 652 117,5 106,1 Zalaszentgrót 1 003 1 047 1 075 107,2 102,7 Letenye 1 111 1 321 1 348 121,3 102,0 Megye összesen 12 963 14 979 15 415 118,9 102,9 A nyilvántartott álláskeresõk aránya (a gazdaságilag aktív népességhez) Kirendeltségenként Kirendeltség megnevezése 2005. Nyilvántartott álláskeresõk aránya (%) 2006. február január február Változás az elõzõ év februárhoz viszonyítva Változás 2006 január hónaphoz viszonyítva Keszthely 8,9 10,6 10,9 2 0,3 Lenti 11,2 11,4 10,5-0,7-0,9 Nagykanizsa 9,9 11,8 12,1 2,2 0,3 Zalaegerszeg 7,8 8,4 9 1,2 0,6 Zalaszentgrót 12,7 12,9 13,3 0,6 0,4 Letenye 14,2 16,4 16,7 2,5 0,3 Megye összesen 9,5 10,7 11 1,5 0,3 Letenye Város Önkormányzata oldal 27
A regisztrált munkanélküliek összlakossághoz mért aránya a Nyugat-dunántúli régió statisztikai kistérségeiben 2004-ban (%) kistérség % Sopron-Fertõdi 1,5 Mosonmagyaróvári 1,9 Gyõri 2,2 Csornai 2,2 Pannonhalmai 2,5 Csepregi 2,5 Szombathelyi 2,5 Celldömölki 2,7 Zalaegerszegi 2,7 Kõszegi 2,7 Téti 2,8 Sárvári 2,8 Keszthely-Hévízi 3,0 Kapuvári 3,2 Körmendi 3,6 Õriszentpéteri 3,6 Lenti 3,7 Vasvári 3,8 Nagykanizsai 3,8 Szentgotthárdi 4,1 Zalaszentgróti 4,4 Letenyei 4,7 Letenyén élõ munkavégzõ korú és regisztrált letenyei munkanélküliek száma: Munkavégzõ korú Nyilvántartott Munkavégzõ korú népesség (fõ) álláskeresõ (fõ) és álláskeresõk aránya (%) 2000.01.20 2 845 196 6,89 2000.07.20 2 845 145 5,1 2001.01.20 2 845 206 7,24 2001.07.20 2 845 162 5,69 2002.01.20 2 972 227 7,64 Letenye Város Önkormányzata oldal 28
2002.07.20 2 972 184 6,19 2003.01.20 2 999 259 8,64 2003.07.20 2 999 213 7,1 2004.01.20 2 985 258 8,64 2004.07.20 2 985 211 7,07 2005.01.20 2 977 286 9,61 2005.07.20 2 977 299 10,04 2006.01.20 2 974 341 11,47 2006.07.20 2 974 285 9,58 2007.01.20 3 005 346 11,51 2007.07.20 3 005 289 9,62 2008.01.20 2 952 383 12,97 2008.07.20 2 952 326 11,04 2009.01.20 2 952 423 14,33 2009.07.20 2 952 449 15,21 Forrás: Letenye Város Önkormányzata Az utóbbi évek tendenciái A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen az eddigieknél is fontosabb feladat, mivel a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, a megszorító kormányzati intézkedések következtében a lakosság egy jelentõs részének szegényedése tovább folytatódott. Az elmúlt évek kedvezõtlen makrogazdasági folyamatai a térségben is érvényesültek. Az ipari jellegû tevékenységek, a mezõgazdaság, a vállalkozások fejlõdése elmaradt az Unióhoz történõ csatlakozást követõ várakozásoktól. A város elsõ számú foglalkoztatója továbbra is az OWI Zala Bt. maradt, azonban a foglalkoztatottak száma csökkent. Külföldi befektetõk az elmúlt ciklusban az érdeklõdés szintjén maradtak. Az Ipari Parkban gépipari ágazatban az Antal Kft. és Benkõ Lajos vállalkozása jól prosperált, fejlõdött. Pályázati forrásból, üzemcsarnok kialakításával mintegy 40 fõ munkaerõt foglalkoztatnak. Nõi betanított munkást a COLOR varroda, illetve kisebb vállalkozások igényelnek. Letenye Város Önkormányzata intézményei révén az egyik legnagyobb foglalkoztatónak minõsül a mintegy 180 fõs köztisztviselõi és közalkalmazotti állományi létszámmal. Továbbá a Gondozási Központ, a Termálfürdõ létrehozásával, illetve közmunkaprogramjaival teremtett munkalehetõséget a kevéssé képzett munkaképes korúaknak. Letenyén és térségében továbbra is meghatározó maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági, faipari tevékenység. Letenye Város Önkormányzata oldal 29