A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a hatályos 190/2011. évi törvény és a 229/2012. Korm. rendelet alapján az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. január 22. napján az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a Szülői Tanácsadó Testület. 2. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával 2014. január 22. napján lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg érvénytelenné vált az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok mellett a KIK Székesfehérvári Tankerület Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint KLIK kollektív szerződésének betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. III. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA Az intézmény neve: Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosítója: 030201 Székhelye: 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. Alapításának éve: 1963 Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Működési területe: elsősorban Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú városokkal együtt, valamint Százhalombatta környéke. Fenntartója, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény igazgatóját a külön jogszabályokban meghatározottak szerint az emberi erőforrások minisztere bízza meg. A felvehető gyermekek, tanulók maximális létszáma: nappali munkarend: 480 fő, esti munkarend: 90 fő. Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladatai: - nappali rendszerű, négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás - esti tagozat, négy évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás - sajátos nevelési igényű tanulók integrált gimnáziumi nevelése-oktatása - nappali rendszerű, négy évfolyamos szakközépiskolai nevelés-oktatás - 2 -

- sajátos nevelési igényű tanulók integrált szakközépiskolai nevelése-oktatása - kizárólag szakképző évfolyamok Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések: A 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben: - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: kereskedelmi ügyintéző A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben: - Kereskedelmi ágazat, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: kereskedő - Kereskedelmi ágazat, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: logisztikai ügyintéző - Közgazdasági ágazat, közgazdasági szakmacsoport, pénzügyi-számviteli ügyintéző - Ügyviteli ágazat, ügyvitel szakmacsoport: ügyviteli titkár - Közgazdasági ágazat, közgazdasági szakmacsoport: vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző. Az iskolarendszeren kívüli oktatási formák is működhetnek az intézményben abban az esetben, ha nem zavarják az iskolarendszerű oktatás nevelő-oktató formáját. Erre az iskolavezetőség véleményezése mellett az igazgató ad engedélyt. Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Gazd. azonosító: 072051 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 07013005 A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban elfogadott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A feladatellátást szolgáló vagyon: Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. alatti ingatlan. Helyrajzi száma: 158/1 Tulajdonos: Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a vagyonkezelői jogot gyakorolja a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, ügyviteli dolgozó, ha pénzügyi dokumentumokat intéz, a gondnok a munkaköréhez tartozó ügyek intézése során, az iskolatitkár, valamint az osztályfőnökök, ha az osztályukba tartozó tanuló ügyét intézik. Az intézmény kiadmányozási joga az iskola vezetőségét illeti meg. Részletes szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza. Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg. IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenőmentesen és magas színvonalon láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: - oktatási-nevelési szervezeti egység - technikai szervezeti egység. Közoktatási intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: - 3 -

oktatási-nevelési szervezeti egység: igazgatóhelyettes, technikai szervezeti egység: igazgató. Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények érdekében határoztuk meg. Az intézmény szervezeti vázrajzát az 1. számú melléklet tartalmazza. V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetőjének feladatát a hatályos jogszabály és munkaköri leírása tartalmazza. 2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Igazgató a feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár, a gondnok, az ügyviteli dolgozó, a rendszergazda; valamint a felnőttképzést irányító személy, a diákönkormányzatot segítő tanár, a könyvtáros közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Erre a feladatra megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az igazgató által szóban megbízott, határozatlan időre kinevezett pedagógus veszi át az igazgató feladatait. A megbízott közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az iskolatitkár, a gondnok, valamint a felnőttképzést irányító személy, a diákönkormányzatot segítő tanár, a rendszergazda és a könyvtáros szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. 3. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. 1. A közalkalmazottak munkarendje A köznevelésben alkalmazottak körét a köznevelési törvény tartalmazza, az alkalmazási feltételeket a 66. és a 3.számú melléklet, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 35. -a rögzíti. a.)a pedagógusok munkarendjét a 326/2013. Korm.rendelet 17. szabályozza. A fenti jogszabály rendelkezésén túl az intézményben a pedagógusok napi munkarendjét elsősorban az órarend határozza meg, s a pedagógus javaslata alapján az igazgatóhelyettes készíti el az igazgató jóváhagyásával. A felügyeleti és az eseti helyettesítési rendet, hosszabb távolmaradás esetén a szakos helyettesítést az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óra 00 percig köteles jelenteni az - 4 -

intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. Az oktató-nevelő tevékenységgel kapcsolatos csoportos iskolán kívüli tevékenységet az igazgató engedélyezi. A pedagógus írásbeli kérésére a gyermekgondozási pótszabadság kiadását az igazgató biztosítja. Erről nyilvántartást az igazgatóhelyettes végzi. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes, és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező. Pedagógus saját tanulóit magántanítványként külön juttatásért nem taníthatja. b.) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a munkaköri leírásukban az intézményvezető állapítja meg, a gondnok véleményezése alapján. c.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről a 326/2013. Korm.rendelet 2-15. részletesen rendelkezik. A pedagógusok illetménypótlékáról ugyanezen rendelet 16. -a rendelkezik. A munkavállalók kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéséről a szakmai munkaközösség-vezető ill. a gondnok javaslatára a vezetőség véleményezése alapján az igazgató dönt az alábbi szempontok figyelembevételével: Egyedi, egyéni feladatok sikeres megoldása. Az alábbi feladatok elvégzése: A tehetséggondozásban elért eredmények, a diákok tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítése. A tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, lebonyolítása: osztálykeretben történő színházés múzeumlátogatás; ünnepségek rendezése; sportkör segítése; iskolai versenyek szervezése, stb. 7 évenként kötelező továbbképzést bizonyító oklevél bemutatása. Eredményes és eredménytelen érettségi vizsga aránya. Pályázatokon való sikeres részvétel. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend tartalmazza, amelyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a jogszabályban meghatározottak (diákönkormányzat, Szülői Tanácsadó Testület) egyetértésével. 3. A tanév helyi rendje A tanév kezdő és záró időpontját az oktatást felügyelő miniszter rendelete határozza meg. A szorgalmi idő tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáróval fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi elemeiről - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, feladatairól - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról - az éves munkaterv jóváhagyásáról, amely tartalmazza az évi rendes diákközgyűlés időpontját, valamint az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, a vizsgaidőpontokat és az iskolai szintű tanórán kívüli tevékenységeket, stb. A tanév helyi rendjét, a Házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény Házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban, valamint a beiratkozáskor - 5 -

minden tanuló kézhez kapja. A tanév közben beiratkozó tanulóknak az osztályfőnök adja oda a házirendet. 4. A tanítás rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8.20 órakor kezdődik. A 7. és a 8. óra időtartama 40 perc. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Az iskolában reggel 8 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: - földszint - I. emelet - II. emelet A tanítási órák és a szünetek időtartamának kivételes megváltoztatásáról a vezetőség véleményezése után az igazgató dönt. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek). 5. Az intézményben tartózkodás rendje a.) Az intézmény nyitvatartási ideje: szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától 20 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva kéthetente szerdán 9-11 óráig. b.) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok és a zavartalan, nyugodt nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását. Az iskolába érkező idegent elektronikus beléptető rendszerrel az iskolatitkár engedi be, majd titkárságon fogadja. Tanulóhoz érkező szülő, testvér, házastárs az óraközi szünetig a földszinti előtérben tartózkodhat. Amennyiben rendkívüli közlendője van a tanulóval, az igazgató engedélyével a tanórán is megteheti. Az intézmény területén tartózkodó, az intézménnyel jogviszonyban nem lévő személy mozgását kamera rögzíti. c.) A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük az osztályfőnök távollétében az igazgatóhelyettes, illetve az igazgató és a szaktanár együttes engedélyével hagyhatják el az iskola területét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai szabályok határozzák meg (házirend). d.) A tanulók az iskola létesítményeit a házirendben meghatározott módon használhatják. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Tanítási idő után tanuló 15.30-ig tartózkodhat, ezután csak szervezett foglalkozás keretében vagy az utazási eszközére várakozva tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. e.) Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - a rongálással okozott kárért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és munkavédelem, valamint a munkabiztonsági szabályok betartásáért, - az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatában és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. - 6 -

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőkre külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek: szakkörök, sportkör, tanulószoba, diákszínpad, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, stúdió, kulturális rendezvények, osztálykirándulások, képességfejlesztő, diákönkormányzati és diák-rt.-foglalkozások. a.) Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indítunk. A szakkörbe való jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában, a dicséretkor és jutalmazáskor. b.) A sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott mértékben, valamint a tanórán kívüli órarend szerinti napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a szorgalmi időszakban a sportudvar, a tornaterem rendelkezésre álljon. c.) 10. évfolyam végéig szülői igény esetén ingyenesen biztosítjuk a tanulószoba intézményét. d.) Az iskolai diákszínpad munkájában az iskola minden tanulója részt vehet. e.) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tandíj, ill. térítési díj fizetendő. f.) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ideje: a kötelező tanítási órák után tartható. A korrepetálás ingyenes. g.) Tanulóink az intézményi, a települési, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken, pályázatokon vehetnek részt. Szaktanári felkészítést és kísérést a kiemelkedő teljesítmények esetében lehetséges. A megyei fordulóra bejutó és az azon résztvevő versenyzőknek a verseny, pályázati nevezési díját a szakmai munkaközösség javaslatára az iskola téríti. Országos versenyre, pályázatokra és a C típusú nyelvvizsgára való felkészülésre maximum 3 nap, megyei versenyekre való felkészülésre 1 nap, délutáni iskolai forduló esetében 2 óra, a tanítási időben folyó iskolai forduló esetén az érintett tanítási napra vonatkozó felmentést engedélyezhet a tanuló számára az osztályfőnök. h.) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről az iskolai könyvtár működési rendje intézkedik. i.) A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A foglalkozáshoz tantermet biztosít, amelynek idejét és helyét az igazgató határozza meg az iskolai diákönkormányzattal egyetértésben. j.) Az iskolai stúdió működését tantestületi véleményezés után az iskolai diákönkormányzat szabályozza. k.) A tanulók pályázatok, házi dolgozatok írásához igénybe vehetik a informatika oktatásra berendezett termekben található számítástechnikai eszközöket. Az igénybevételt a pályázatra - 7 -

felkészítő tanár engedélyezi a rendszergazdával egyeztetve. Egy-egy engedély egy-egy pályázat időszakáig érvényes, új pályázat esetén új engedélyre van szükség. l) Minden osztályfőnök és pedagógus a diákok részére kirándulást szervezhet, melynek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk kulturális értékeinek megismertetése. Kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők, amelyet az adott osztály osztályfőnöke a tanmenetében tervez. A tanítás nélküli munkanapon szervezett kirándulás az osztályban tanulók legalább 80 %-a vegyen részt. A tanulmányi kirándulásról az osztályfőnök a szülői szervezettel egyeztet. m.) A külföldi kirándulásokra az l.) pontban megfogalmazott általános szabályokat kell alkalmazni. A három tanítási napnál hosszabb utazáshoz az igazgató engedélye szükséges így ezen időszak igazolt hiányzásnak minősül, amelyet egyéni utazás esetében a szülő, csoportos utazás esetében az utazásért felelős csoport vezetője írásban az igazgatónak nyújt be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmazni kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók nevét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. - 8 -

VIII. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek az összetett feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezés - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó - tanévzáró, - félévi és év végi osztályozó, - nevelési értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója, vezetősége, vagy legalább 3 munkaközösség-vezető szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A határozatokról kivonat készül, amelyet az iskolatitkár külön dossziéban kronologikusan gyűjt. 3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával az alábbi bizottságokat hozta létre: a.) vizsgabizottság, amelynek tagjait az igazgató nevezi ki; b.) fegyelmi bizottság, amelynek tagjait dolgozói vétség esetén az igazgató nevezi ki; tagjai diákok esetében: igazgatóhelyettes osztályfőnök az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a tanulók fejlesztésével foglalkozó pedagógus diákönkormányzatot segítő tanár. A fegyelmi bizottság elnöke az igazgatóhelyettes. c.) választási bizottság d.) fellebbezési bizottság, amelynek tagjait az igazgató bízza meg; e.) szociális bizottság, melynek tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a diákönkormányzatot segítő tanár gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal foglakozó pedagógus. - 9 -

Az vizsgabizottság, a fegyelmi bizottság és a szociális bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a tantestület bármely tagja. A fegyelmi bizottság elnökének kérésére a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban és a tárgyaláskor a tanulót tanító tantestületi csoport veszi át a fegyelmi bizottság hatáskörét. 4. Szakmai munkaközösségek Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: - osztályfőnöki - humán - reál - nyelvi - gazdasági és informatikai A szakmai munkaközösség tagjai tanév elején munkaközösség-vezetőt választanak, akit az igazgató a munkaköri leírásában megbíz a munkaközösség szükség szerinti tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve, valamint a munkaközösségek saját munkaterve határozza meg. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, javaslatokat készítenek a Pedagógiai Program módosítására - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - nyomon követik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, verseny nevezési díjak megítélését - összeállítják az intézmény számára érettségi-, szakmai, osztályozó, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladat-, és tételsorait, ezeket értékelik, - véleményezik a munkaközösség tagjainak tananyagbeosztását - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, a munkaközösség részére a munkaközösség tevékenységéről, - ellenőrzi a munkaközösség tagjainak tananyagbeosztásának formai követelményeinek való megfelelését, - módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, - elosztja a középiskolai felvételi feladatokhoz kötődő feladatokat - képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, - segíti a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, - rendszeresen tájékozódik a helyi tanterv és tananyag-beosztások szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelésben, - értékelés alapján javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, ill. fegyelmi büntetését; - kapcsolatot tart a többi munkaközösség-vezetővel. IX. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. A felnőttek közösségei: a Szülői Tanácsadó Testület, Intézményi Tanács a.) Szülői Tanácsadó Testület A közoktatási törvény 59. -a rendelkezik a szülők közösségéről, amelynek jogosítványait a Szülői Tanácsadó Testület látja el. Szülői Tanácsadó Testület saját ügyrenddel rendelkezik, amelyet - 10 -

önmaga fogad el. A Szülői Tanácsadó Testület elnöke és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője kapcsolatot tart egymással. b.) Intézményi Tanács A köznevelési törvényben meghatározott módon a tantestület által a tagjai közül választott képviselő, a szülői közösség képviselője és a székhely szerinti települési önkormányzat, azaz Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának delegáltja az Intézményi Tanács három tagja. 2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A közoktatási törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a.) A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörének alkalmazását. A diákönkormányzat élén az intézmény vezetője által megbízott felnőtt vezető áll: a diákönkormányzatot segítő tanár. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákönkormányzati diákvezetőt választ. b.) Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztálytitkárt, akit küldöttként delegál az intézmény diákönkormányzatába. Az osztálytitkár jelöli ki a helyettesét, aki ezáltal szintén a diákönkormányzat tagja lesz. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnöki megbízás pályázható, amit az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és igazgató bírál és dönt el. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelő munkáját, látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülőivel, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.) - saját hatáskörében indokolt esetben előzetes kérés alapján évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, - 11 -

- tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - tagja a fegyelmi bizottságnak, abban az esetben, ha az osztályába járó tanuló ellen fegyelmi eljárás indult el - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - a nevelő - oktató munkájához programot készít, - belátása szerint osztálykirándulást szervezhet. 2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje a.) Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diákközgyűlés, diáktanácskozások, stb. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az intézmény faliújságán ki kell függeszteni! A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. b.) A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves programnaptár rögzíti). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a pedagógiai programban elfogadott elvek szerint a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. c.) A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a tanév eleji szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában júniusi) szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet az igazgató és a kollégiumvezető tartja. Az új osztályközösségek év eleji szülői értekezletén az osztályfőnök szóban bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. d.) Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkaterv szerinti időpontokban szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - fogadóórák - írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével vagy nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési - 12 -

szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy nyomtatott példánya a következő helyeken található meg: - az iskola igazgatójánál - a szakmai munkaközösségeinek vezetőinél az adott szakmai munkaközösségre vonatkozó rész. e.) Az intézmény külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az épület tulajdonosával (Városi Önkormányzat Pusztaszabolcs, Velencei u. 2.), valamint a következő intézményekkel: NSZFI-vel (1087 Budapest, Berzsenyi u. 6.) Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatóságával (8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5.), Dunaújvárosi Körzet Diáksport Bizottsággal, a pusztaszabolcsi gyermekjóléti szolgálattal, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a pusztaszabolcsi József Attila Általános Iskolával, A nyelvi kultúra fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvánnyal, valamint a köznevelési törvényben meghatározott közösségi szolgálat teljesítésében az iskolával együttműködő intézményekkel és szervezetekkel. Az intézmény esetenkénti kapcsolatokat tart fenn az alábbi jogi személyekkel: helyi gazdálkodó szervezetek, a tanulók lakhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalai, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, történelmi egyházak szervezeteivel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. X. TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1. A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. Az igazgató csak a tanulmányi felvételi követelményeket teljesítő tanulókat vehet fel. 2. A tanulói jogviszony megszűnése A köznevelési intézményekhez gyermekeket, tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény rendelkezik. 3. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A köznevelési intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 54. -a fogalmazza meg. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi, szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az országos érettségi, ill. szakmai vizsgakövetelményekre vonatkozó mindenkori jogszabályok, valamint a helyi eljárásrend határozza meg. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felel a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, az érettségi és a szakmai vizsgákkor ezt a vizsga jegyzője teszi meg. A záradékot az igazgató is aláírja. 5. A tanuló az igazgatótól írásban kérheti az idegen nyelvi órák alóli felmentést, ha rendelkezik legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával. - 13 -

XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben a diákönkormányzattal egyetértésben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben kötelező ünnepi viseletben is megnyilvánul az ünnepi rendezvényeken. Ünnepi rendezvények: október 6., október 23., március 15., szalagavató, ballagás, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holocaust áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja. Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei a következők: karácsonyi ünnepség, iskola nap(ok), Friedrich Margit szavalóverseny. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: elsősavató, mikulási ünnepségek, diákönkormányzati nap, szakmai versenyek, nyelvi, irodalmi, sportversenyek, stb. A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskolaújság, faliújság és az iskolarádió műsorának megszerkesztésére. - 14 -

XII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az iskola épületét címtáblával kell ellátni. 2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági szabályok betartásáért. 3. Az iskola különböző helyiségeinek a tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. (Pl. lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, tornaterem, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét.) 4. A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. 5. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. 6. Nem iskolai, oktató-nevelői célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Az iskola helyiségeinek, létesítményinek bérbeadása: amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerződés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett. 7. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a gazdasági vezető, és a helyiség felelősének engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. 8. Az iskola területén csak az oktatás-nevelési folyamatot segítő információk (pl. versenyfelhívások, felsőoktatási intézmények bemutatkozása) reklámozhatók. XIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium iskola-egészségügyi feladatait a helyi orvos biztosítja, aki munkaidejében végzi el az orvosi ellátást a bejáró diákoknak, illetve a pusztaszabolcsi tanulók közül azoknak, akiknek a TB kártyája nála vannak leadva. A rendelési időn kívül sürgősségi ellátást a mindenkori ügyeletes orvos biztosítja. 2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, illetve baleset esetén betartandó előírások betartása. 3. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a Munkavédelmi szabályzatot, valamint a Tűzvédelmi utasítást és az annak mellékletét képező Tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - 15 -

- a baleset-megelőzési előírásokat, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, - osztálykirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f.) A tanulók számára közölt munkavédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket, ezt a tanulóknak aláírásukkal igazolniuk kell. g.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. h.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy bombariadó esetén a szomszédos József Attila Általános Iskola tornatermében kell gyülekezni, s az igazgató döntéséig ott kell mindenkinek tartózkodni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). 5. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, orvosi ellátást igénylő rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. - 16 -

A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A balesetet az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának és a megyei munkavédelmi főfelügyelőségnek. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja Szülői Tanácsadó Testület és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 6. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat szabályozza. XIV. FELNŐTTOKTATÁS Az intézményben gimnáziumi esti tagozatos felnőttoktatás folyik. A négy évfolyamos oktatás munkarendje a következő: hetente két tanítási napon, 14:30 órától 20 óráig folyik az oktatás. (Az órák 40 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek.) A hallgatók kötelesek részt venni az órákon, hiányzásukat munkahelyi, illetve orvosi igazolással igazolhatják. Amennyiben a tanuló igazolt hiányzásainak száma meghaladja a félévi óraszám 30 %-át, vagy az igazolatlan hiányzásainak száma meghaladja a félévi óraszám 20 %- át, a félév végén az első féléves anyagból, év végén az egész éves tananyagból osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Osztályozó vizsgát kell tenniük akkor is, ha igazolt hiányzásaik miatt nem osztályozhatók valamely tantárgyból. Az esti tagozatos tanulók a tankönyveik beszerzéséről egyénileg gondoskodnak. XV. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az igazgató egy közalkalmazottat kijelöl az iskolai tankönyvek rendelésére, bonyolítására, pénzügyeinek rendezésére. A tankönyvrendelés elkészítésének kérdéseit A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet szabályozza. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi 37. törvény 29. (3) szerint a tankönyvrendelés módjával és szervezésével egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. XVI. AZ ÜGYVITELI EGYSÉG Az ügyviteli dolgozó az iskolatitkár közreműködésével és az igazgató jóváhagyásával a szükséges pénzügyi és gazdasági dokumentumokat felterjeszti a KLIK Székesfehérvári Tankerületének illetékes képviselőjéhez, valamint tartja vele a kapcsolatot. - 17 -

XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket mint pl. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelés, a pénzkezelés, bizonylatozás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, stb. - önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasításokként. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat 6 mellékletet tartalmaz: 1. számú melléklet: Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szervezeti táblája 2. számú melléklet: Az intézmény feladatainak ellátását meghatározó törvények és rendeletek 3. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 4. számú melléklet: Könyvtárhasználat és könyvtár működési rendje 5. számú melléklet: Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 6. számú melléklet: A fegyelmi eljárás (tanulókra vonatkozóan) 7. számú melléklet: A kiadmányozás szabályai 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy nyomtatott példányban az intézmény könyvtárában van elhelyezve, elektronikusan az intézmény honlapján olvasható. - 18 -

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE Igazgató - 19 -

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE AZ INTÉZMÉNY FELADATAINAK ELLÁTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az intézmény gazdálkodási feladatait a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, az államháztartásról, a számvitelről, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról, az egyes adókról, járulékokról, az adózás rendjéről szóló, valamint az intézmény szabályzataiban feltüntetett jogszabályok alapján látja el. - 20 -