GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 7254-20/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Sovánné Nagy Gréte Melléklet: Csorna, E.ON Zrt., M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz. villamos energia ellátásának előzetes vizsgálata Határozat I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.) meghatalmazása alapján a Villkász Kft. (9700 Szombathely, Mérleg u. 1/A.) által benyújtott, a Csorna M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben a 078/31 hrsz. villamos energia ellátásának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A tevékenység adatai: Az engedélyes neve: E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Az engedélyes székhelye: 9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13. KÜJ szám: 100170656 KTJ szám: 102577715 Tevékenység: Csorna, M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz.ingatlan villamos energia ellátása. A telepítéssel érintett területek: Csorna 065/57, 073/3, 078/29, 0100/6, 0101/14, 0101/15 hrsz. ingatlanok. A tervezett tevékenység célja: M85-M86 gyorsforgalmi utak déli rávezető csomópontjainak környezetében a 078/31 hrsz.-ú ingatlan villamosenergia-igénye az új 22 kv-os légvezetékkel és a 22/0,4 kv-os transzformátor létesítésével biztosítható. Műszaki adatok: A légvezeték üzemi feszültsége: 22 kv. A nyomvonal hossza: 800 m. Tervezett áttört gerincű vasbeton oszlopok száma 9 db: 7 db B12/4 tip., 1 db B12/13 tip., 1 db B14/18 tip. vasbeton oszlop. Tervezett transzformátor állomás üzemi feszültsége: 22/0,4 kv. Transzformátor állomás típusa: OTR FA-2200. Transzformátor teljesítménye: 100 kva. Transzformátor állomás tartószerkezete: B12/13 tip. vasbeton oszlop. A telepítés tervezett ideje: 2015. második félév. A hálózat építési időtartama: 2 hét. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3750-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32) 7254-8/2015. számú megkeresése alapján, a Csorna, E.ON Zrt., M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz. villamos energia ellátásának előzetes vizsgálatának kiadására irányuló eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételekkel járul hozzá: Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Az építési munkálatok és a használat során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Csorna Város Jegyzője 278-15/2015. számon a következő véleményt adta: Az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózatí Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.) meghatalmazásából a Villkász Kft. (9700 Szombathely, Mérleg u. l/a.) által benyújtott Csorna, 078/1. hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában - Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnál - indult eljárás keretében a szakhatósági eljárást megszüntetem. Jelen döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/00767-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Csorna, M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: 2
Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Csorna, M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01-D/EPH/1460-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, az M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben 078/31 hrsz. villamos energia ellátásának előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 63. (1) -re nincs hatásköre a szakkérdés vizsgálatára a tárgyi eljárásban. Kéri azonban az engedélyező hatóságot, hogy az Engedélyes figyelmét hívja fel az alábbiakra: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Jelen esetben fokozottan fontos ez, hiszen a beruházás közvetlen környezetében régészeti lelőhelyek ismertek. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/611-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: Hivatkozva a fenti számú talajvédelmi szakkérdés kiadása iránti megkeresésre tájékoztatom, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 26. -a szerint, a 24. és a 25. esetében a hatósági eljárást lefolytató szervezeti egység az eljárás során felmerülő szakkérdés vizsgálatét elsődlegesen a szakkérdés megítélésére megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezeti egység bevonásával végzi." Fentiek alapján, a Tisztelt Hatóság 7254-9/2015. számú megkeresése és a megkeresésben hivatkozott az elektronikus felületről megismert műszaki leírás dokumentáció, alapján az M85- M86 autóút 26+700 km szelvényben a Csorna, külterület 078/31 hrsz-ú ingatlan villamos energia ellátása, előzetes vizsgálat engedélyének kiadásához, a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában alábbi állásfoglalást adom: biztosítani kell, hogy a beruházással érintett termőföld területen és a beruházással közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be. a környezetvédelmi engedély talajminőség védelmi szempontból kiadható. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10 044/2015.04.22. számon az alábbi véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) kérelmére az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.) megbízásából eljáró Villkász Kft.-nek (9700 Szombathely, Mérleg u. 1/A.) az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) áltat készített Csorna 078/31 hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációhoz az alábbi elsőfokú szakvéleményt adom. A Csornai Járási Hivatal mint I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság az elektronikus úton csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a környezetvédelmi engedély megadásához az alábbi kikötés mellett hozzájárul: a földmérési jelek védelme érdekében be kell tartani a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. (2)-(4) bekezdésében előírtakat. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 3
A földvédelmi eljárásban igénybe vehető jelenlegi jogorvoslat díja a -Tfvt. 18. (1) (2) bekezdése értelmében- 44 000 Ft, mely teljesíthető a Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztályának pénztárában történő készpénzbefizetéssel, csekken vagy átutalással a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00301617-0000000 számú számlájára. V. Az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás Az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13., továbbiakban: Zrt.) meghatalmazásából eljáró Villkász Kft. (9700 Szombathely, Mérleg u. 1/A.), kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Csorna M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben a 078/31 hrsz. villamos energia ellátásának előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. sz. melléklete 76. pontjának villamos vezeték: légvezeték 20 kvtól, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A hatóság megállapította, hogy a Csorna M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben a 078/31 hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 3. és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1.1. alpontja értelmében tárgyi ügy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3 5. szakaszai alapján folytatta le. 4
Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A tervezett 22 kv-os légvezeték a Csorna-Szilsárkány 22 kv-os gerincvezeték 13. és 14. számú oszlopa között beállítandó leágazó tartószerkezettől indul a Csorna 065/57 hrsz.-ú ingatlanról, a 078/31 hrsz.-ú telekre, annak villamosenergia-szükségletének kielégítésére. A 3x50 mm 2 keresztmetszetű 22 kv-os közcélú légvezeték nyomvonal hossza 800 m. A 22/0,4 kv-os transzformátor állomás a Csorna 0101/15 hrsz.-ú telken kerül kiépítésre. A légvezeték kiépítése során a következő munkálatok elvégzése szükséges: az oszlophelyeken a termőréteg (humusz) letermelése és deponálása, az oszlopok munkagödrének elkészítése, oszlopszállítás, oszlopállítás daruval, oszlop alapok betonozása, elkészítése, vezetékhúzás, technológiai szerelés, vezetékszabályozás, tereprendezés, üzembe helyezés. A tevékenység hatásterülete által érintett ingatlanok helyrajzi számai: Csorna 065/57, 073/3, 078/29, 0100/6, 0101/14, 0101/15 Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból Létesítés A beruházás során a nyomvonalon elhelyeznek 9 db áttört gerincű vasbeton oszlopot. Az oszlopok alapozáshoz kb. 8,5 m 3 beton szükséges. A munkafolyamat lépései: az oszlophelyeken a termőréteg letermelése és deponálása, az oszlopok munkagödrének elkészítése, oszlopállítás daruval, oszlopalapok betonozása vezetékhúzás, technológiaszerelés, vezetékszabályozás, tereprendezés, üzembe helyezés. A hálózatépítés során veszélyes hulladék nem keletkezik. Az építési és szerelési munkák során keletkező nem veszélyes hulladékokat a Zrt. belső utasítása szerint kezelik, azaz a hulladékok először a központi gyűjtőhelyre kerülnek, majd engedélyezett kezelőknek adják át. Üzemelés A vezetékek üzemelése nem jár hulladékok üzemszerű keletkezésével. Felhagyás A felhagyás időszakában a vezetékek és oszlopok le és kiszerelése történik. A leszerelt távvezetékeket az üzemeltető tovább hasznosítja, vagy más beruházásnál felhasználja. Havária A telepítésre tervezett villamos távvezetékekből havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. A villámcsapás vagy elektromos hiba esetén előforduló tűz hatása olyan, amellyel védett vagy lakott területen rendkívüli helyzetben sem kell számolni, intézkedést nem igényel. Talajvédelmi szempontból A földtani közeget a beruházás és üzemeltetés során az alábbi hatások érhetik: Létesítés A munkálatok során a talajmechanikai viszonyoktól függően 10-20 m 2 -en az oszlopállítások helyszínén a talaj bolygatása és a növényzet elpusztulása várható. A talajt érintő átmeneti károsodás a beruházási szakaszt követően a növényzet saját regenerálódási képessége folytán várhatóan rövid időn belül megszűnik. Üzemelés Talaj és vízháztartás megváltozása: az oszlopalapok környezetében, elhanyagolható lokális jelleggel. A 22 kv-os szabadvezeték és OTR állomás létesítése a földtani közeg állapotát negatívan nem befolyásolja. A területen kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Levegőtisztaság-védelmi szempontból Létesítés Az érintett terület a 10. számú - az ország többi területe - légszennyezettségi zónába tartozik. A tervezett légvezeték, oszlopok és transzformátor telepítése - a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. 5
A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A munkagépek légszennyezése 50 m sugarú körön belül lokalizálódik. A közlekedésből eredő légszennyezés hatásterülete az útvonal középvonalától számított 90 m, ezen távolságban csökken a kezdeti légszennyezettség 5%-ára az imisszió. Üzemelés A működő villamos hálózat karbantartásának légszennyező hatása nem jelentős. Felhagyás A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. Létesítés A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy az új 22 kv-os légvezeték és transzformátor állomás létesítése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a telepítési időtartama várhatóan kb. 2 hét, a munkálatokat nappali időszakban végzik. A telepítéssel érintett terület közvetlen környezetésben zajvédelmi szempontból védendő épület, terület nem található, az érintett területek külterületi mezőgazdasági területek, ezért a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértéke megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Üzemelés A vezeték üzemelésénél a transzformátor állomás zajkibocsátásával lehet számolni, mely nappali és éjjeli időszakban is működik. A létesítmény közvetlen környezetésben zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nem található, ezért a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértéke megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A létesítmény üzemelésének zajvédelmi hatásterület lehatárolása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint történt, számítással. A zajvédelmi hatásterület a transzformátor oszlopától számított 2 m-es körzet, mely zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint, így a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés b.) pontja alapján nem kell a létesítménynek zajkibocsátási határértékkel rendelkeznie. Felhagyás A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. Természet- és tájvédelmi szempontból A beruházással érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az országos ökológiai hálózatnak. Az eljárás során a tervező egyeztetett a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal, aki úgy nyilatkozott, hogy a vezeték tervek szerinti szigetelése elfogadható, a tervezett hálózat megfelel a madárbarát követelményeknek. A tervekben szereplő technológián kívül egyéb madárvédelmi eszközt nem tart szükségesnek. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. -a, valamint a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: 6
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3750-1/2015.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 7254-8/2015. számon megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy a tárgyban említett ügyben, mint elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását megadja. A Hatóság a mellékletként megküldött kérelmet és tervdokumentációt hatáskörébe tartozó vízminőségvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületet felülvizsgálva, az alábbi megállapításokat teszi: A tárgyi tevékenység a vízgazdálkodásra nincs hatással, mert nincs vízvédelmi érintettsége. A kivitelezési munkálatok a felszíni és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A távvezeték és az OTR állomás építése vízhasználatot nem igényel. A létesítmények felszíni és felszín alatti vizekkel nincsenek közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nincsenek hatással. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti előzetes állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (8) bekezdése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jeletőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 5. -ának megfelelően 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázatán alapul. Hatáskörömet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság a R. 1. (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét: Csorna Város Jegyzője 278-15/2015. sz. véleményének indoklása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a helyi természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Csorna, 078/1 hrsz. villamos energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálata tárgyában indult eljárásában. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint, így a szakhatósági eljárásban hatáskörrel nem rendelkezem. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontja alapján a Csorna, 078/1 hrsz. villamos energia ellátásának tárgyában indított eljárásban a települési önkormányzat jegyzője akkor vesz részt szakhatóságként Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-és hatáskörébe utalja. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. (1) bekezdése szerint A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az 7
alkalmazott jogot -, valamit hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Mindezek figyelembevételével a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában foglaltak értelmében, a Ket. fentebb idézett 22. (1) bekezdése és a 45/A. (3) bekezdése alapján a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntettem. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékozattam. Végzésemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában biztosított jogkörben (hatáskörrel és illetékességgel), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak figyelembe vételével hoztam meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/00767-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizak védelméről szóló 219/204. (VII 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. Rendelet. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01-D/EPH/1460-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 3., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/611-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a fentebb hivatkozott jogszabályok, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdés, 2. 7., 16., 17., 19. pontok, a 43. - án, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. 5. melléklete, valamint a. megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. - án alapul. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10 044/2015.04.22. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: Hatóság megkereste a Csornai Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a csornai 078/31 hrsz.-ú ingatlan villamos energia ellátására vonatkozó előzetes környezeti hatásvizsgálathoz a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján adjon szakvéleményt. A földhivatal a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a szakvéleményt. A Tfvt. 8. - a szerint: ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakkérdést vizsgál vagy más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítésé érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság 8
gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól (Tfvt. 10. (1) bek.). Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (3) bek.). Felhívom a figyelmet arra, hogy a csornai 078/31 hrsz.-ú ingatlan villamos energia ellátása és a hozzá kapcsolódó munkálatok elvégzése során figyelembe kell venni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. (2)-(4) bekezdését, mely kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni. A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll. A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége. A Tfvt. 1. (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint -ha e törvény így rendelkezik- a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. 2. 19. kimondja, hogy termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. A csornai 078/31 hrsz.-ú ingatlan villamos energia ellátása során munkálatokkal érintett földrészletek a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat figyelembe véve szántó művelési ágban nyilvántartott területek, melyekre hivatalunk a 10 004/2/2015 számon kiadott határozatában engedélyezte az érintett termőföldek időleges, valamint végleges más célú hasznosítását. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XlI. 17.) Korm. r. 33. 5. sz. melléklete alapján adtam meg. Állásfoglalásomat a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel jelen formájában hoztam meg. A Földhivatal hatásköre a Tfvt. 7. (1) bekezdésében, továbbá a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 4. (1) bekezdésében foglaltakon, illetékessége a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8.1. pontján alapul. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását. A fentiek alapján a hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozat rendelkező részének VI. fejezete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. 9
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. május 14. Széles Sándor s.k. kormánymegbízott 10