A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből
Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet Ókor Középkor Felvilágosodás
Privilegizált csoportok jogai: Magyarország jászok, kunok, székelyek, szászok, hajdúk, Aranybulla 1222. Európa: Cortes de León 1188 (parlamenti közgyűlés) Anglia, 1215 Magna Carta Németalföld (Brabant, Flandria) 1356 Joyeuse entrée
Kapitulációs szerződések 1535 előtt: Velence, Genova és a török birodalom között 1535 I. Ferenc francia király és I. Szulejmán szultán között 1699 karlócai béke: a N.R. császár és a lengyel király jogot nyer arra, hogy a török birodalomban élő katolikusok érdekében eljárjon, egyfajta védőhatalomként.
1774 hasonló jogok az orosz cárnak az orthodox vallásúak védelme érdekében. Értékelés: A kapitulációs szerződések külföldi állampolgárok helyzetét szabályozzák, nem az állampolgár kisebbségekét.
1914-ben Törökország felmondja a kapitulációs szerződéseket, a lausanne-i béke végleg hatályon kívül helyezi őket.
A vallási kisebbségek védelme Reformáció/ellenreformáció 1555 Augsburg, cuius regio eius religio (Az alattvalók uruk vallását kötelesek követni, de elvándorlás szabadsága) 1568 Torda, vallásszabadság Erdélyben (több lépcsőben 1557-től) Hivatkozás: a tordai országgyűlés határozatai
1572 IX. Károly francia király és Erzsébet angol királynő közötti szerződése: az angol alattvalók testi épségének és vagyontárgyainak biztonságáról Franciaországban 1606 Bécsi béke, (Bocskai és Rudolf m. kir. és n-r. cs., protestánsok vallásszabadsága) 1622 Bethlen Gábor és II. Ferdinánd: nikolsburgi béke ( az átcsatolt területek lakosságának vallásszabadsága)
Bocskai István fejedelem szobra a reformáció genfi emlékművén
1645 linzi béke: III. Ferdinánd és Rákóczi György között a korona minden alattvalójának szabad vallásgyakorlatot engedélyez. 1648 vesztfáliai béke elismeri a református (kálvinista) és az evangélikus (lutheránus) vallást a katolikus mellett. Kollektív garancia a szerződés teljesítése körüli vitarendezésre, fegyveres segítségnyújtási kötelezettség. (hatása 1859-ig!)
A cuius regio eius religio elv további áttörései: 1660 olivai békeszerződés Svédország és Lengyelország között: a Svédországhoz csatolt Livónia lakossága számára a katolikus vallás szabadsága. 1697 rijkswijki szerződés Franciaoszág és Németalföld között: Strassburg Franciaországhoz csatolása, XIV. Lajos köteles volt a város vallásszabadságáról gondoskodni, megengedte a kivándorlást
Európa vallásai napjainkban
Az emberi jogok és a népszuverenitás fejlődésének eltérései 1250 Bracton: quia lex fecit regem A jog primátusa. Cél az uralkodó hatalom korlátozása. A szabadságjogok a parlament jogi harcának melléktermékeként jelennek meg.
A szabadságjogok biztosításához nem szükséges írott (chartális) alkotmány! Kivételek: Izland, 930 Allthing, Svájc, (1291) Landesgemeindek A demokrácia fejlődése nem esik egybe az emberi jogok fejlődésével
Felvilágosodás Demokratikus alkotmányos elvek, az emberi jogok megjelenése az alkotmányokban. 1789 Forradalmi cselekmények eredményei, Franciao.: a csoportprivilégiumokon nyugvó társ-i rendszer elleni támadás eszközei. Egyesült Államok: 1776. Az Angliától való elszakadás igazolásának eszköze, az új állam morális alapja.
A deklarációkat követően a jogok biztosítása lépésről lépésre alakul ki. Feltételei: független bíróságok, eljárási garanciák Ellentondások: rabszolgatartás, női egyenjogúság hiánya 1781. Olympe de Gouges: La femme naît libre et demeure égale à l homme en tout droits (O. de Gouges-ot Robespierre ellenfeleként kivégezték)
Franciaország: 1791 zsidóság emancipációja, 1794 feketék rabszolgaságának megszüntetése Nők szavazati joga (Wyoming 1869, majd Európa a XX. sz elejére. Appenzell Innerrhoden, Svájc, 1990)
Anglia: A vallási megkülönböztetés lépcsőzetes leépítése: 1698 Toleration Act; 1829, 1832 Catholic Emancipation Acts Egyesült Államok: 1791 Federal Bill of Rights 1815 bécsi kongresszus: A lengyel nép (kisebbségi) jogainak biztosítása Lengyelország felosztását követően
A Habsburg Birodalom 1816-ban
1830 londoni békekonferencia: Görögország függetlenségének elismerése, vallásszabadság minden lakos számára, polgári és politikai egyenlőség
Ausztria: 1848 minden nép nemzetiségének és anyanyelvének sérthetetlensége 1867 Az állam minden népe egyenjogú és minden népnek sérthetetlen joga nemzetiségének és nyelvének megőrzése és ápolása
Magyarország: 1848. áprilisi törvények, egyenjogúság, polgári jogegyenlőség 1849 képviselőházi határozat a nemzetiségek jogairól 1849. évi IX. tc. a zsidóság emancipációjáról
1868. évi XLIV. tc. a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5366 Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja
Az alkotmány alapelvei Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae / Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm Politikai nemzet (populus) Nemzet/ség (gens, natio,)
Nemzetfogalom a Hármaskönyvben
A reformkor nemzetfogalma(i): Natio Hungarica - nemesi nemzet gente Hungarus - magyar származás, rendi állástól függetlenül Nyugati nemzetfogalmak politikai és etnikai tartalom együttesen (Franciaország) Némzet nemzetfogalom (kulturális összetartozás)
Az emberi jogok a nemzetközi jogban A kezdet: 1945. Egyesült Nemzetek Nemzetközi jogi kötelezettségek (párhuzamos, nem a reciprocitás alapján) A belügyekbe való beavatkozás kérdése Kontrollmechanizmus (René Cassin)
Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei 1. A szuverén egyenlőség elve 2. A belügyekbe való beavatkozás tilalma 3. Az erőszak alkalmazása és az azzal való fenyegetés tilalma 4. A viták békés rendezésének elve 5. Az államok együttműködési kötelezettsége 6. A kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének elve 7. A népek önrendelkezési jogának elve
Fejlődési irány: Többségi elv, ellensúlyozva az emberi jogi szabályokkal és a kisebbségvédelemmel
Ellenvetések az emberi jogokkal szemben Individualista 3 generáció Antropocentrikus Környezetvédelem? Nincsenek kollektív jogok Véleménynyilvánítás szabadsága is védi a kisebbségi véleményt
Kisebbségvédelem Svájc? Közvetlen demokrácia, népi kezdeményezések lehetősége Föderalizmus ( svájci nemzet( Garantált kisebbségvédelem? Nincsenek speciális kisebbségvédelmi szabályok Emberi jogi kötelezettségek (párhuzamosság, EJEE) Indirekt csoprtjogok
Hasonló példák Kanada Québec tartomány Nyelvi jogok Őslakos népek Angol nyelv helyzete
Az egykori Szovjetunió alkotmányai 15 állam 20 autonóm köztársaság 8 autonóm terület 10 autonóm körzet Kérdés: Az új államok elismerésekor csupán a stabilitás, a kormányzat ténylegessége, vagy a demokratikus elvek (kisebbségvédelem) betartása a döntő?
A kisebbségvédelem szintjei A népek önrendelkezési joga (nem a kisebbségvédelem a célja) Jelentése: az alattvalók beleegyezésének megkövetelése, a határok megváltoztatása csak az érintett lakosság beleegyezésével történjen.
XIX. század: nemzetiségi elv: Minden nemzet alkosson egy államot, minden állam pedig egy nemzetet testesítsen meg J. K. Bluntschli: Allgemeine Staatslehre, 1886. A nemzet olyan embercsoport, amelynek tagjait a származásukra vonatkozó közös tévedés, és a szomszédaikkal szemben érzett közös ellenszenv köt össze K. W. Deutsch: 1972.
XX. század: ENSZ Alapokmány 1. cikk, 2. pont: népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elve 1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya minden nép önrendelkezési joga A gyakorlatban a gyarmati népek függetlenedéshez való jogát értik alatta
Sósvíz-elmélet: Népnek, mint az önrendelkezési jog jogosultjának csak az olyan terület lakossága volt tekinthető, amely földrajzilag különálló, a gyarmati határok által körbezárt, az anyaországtól a tengerek sós vize által elválasztott terület volt. 1990-es évek: nem változott a hozzáállás, az uti possidetis juris elv alkalmazása, de az önrendelkezés nélkül
Konferencia Jugoszlávia békéjéért melletti Választottbíróság (Badinterbizottság)
A kisebbségek születése, a kisebbségvédelem fejlődése az első világháborúig A reformáció után keletkezett szerződések, vallási csoportok (kisebbségek) védelme A Balkánon élő keresztény, később a mohamedán kisebbségek védelme érdekében kötött szerződések (vallási, később nemzeti kisebbségek)
A romániai zsidóság érdekében született nemzetközi jogi rendelkezések Kifejezetten nemzeti kisebbségek védelme érdekében létrejött szerződések az első világháború előtt
XIX-XX. század A nemzetiségi elv Nemzetállamok, kisebbségi jogok A Nemzetek Szövetsége kisebbségvédelmi rendszere 1945. A kisebbségvédelem intézményes kereteinek megszűnése A századvég: a Csipkerózsikaálom vége A jövő? (eltérő tendenciák)
A kisebbségvédelem kialakulásának főbb állomásai A bécsi kongresszusig terjedő időszak A modern nacionalizmus kialakulása. A kulturális célok mellett politikai víziók is megjelennek. 1814 Belgium és Hollandia egyesülése, minden vallás egyenlő védelemben részesül, közhivatalt egyaránt viselhet.
1815 savoyai területek Genfhez csatolása: A katolikus kisebbség kollektív jogai Genfben. 1815 Bécsi kongresszus Kisebbségi kérdés: lengyelek jogainak biztosítása Oroszország, Ausztria és Poroszország által
A Balkán-kérdés A kisebbségvédelem nemzetközi jogi szabályozása 1830 londoni konferencia: Görögország, függetlenségének elismerésekor kötelezte magát a politikai jogok biztosítására, vallásra való tekintet nélkül. A mohamedánok javaikkal szabadon rendelkezhettek, kivándorlás lehetősége.
1856 február 11. konstantinápolyi jegyzőkönyv: A dunai fejedelemségek lakossága számára polgári egyenjogúság biztosítása származástól és vallástól függetlenül. 1858 augusztus 19. Párizs: Románia, mint török fennhatóság alatti félszuverén állam elismerése.
1856. március 30. párizsi békeszerződés.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 27. Cikk: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.
Az ENSZ Közgyűlés 47/135 (1992) sz. határozata A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak nyilatkozata 1. Cikk: az államok védik a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek létét és nemzeti identitását és elősegítik olyan feltételek létrejöttét, amelyek kiteljesítik ezt az identitást.
Regionális nemzetközi szerződések A regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartája (1992) A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995)
Kétoldalú megállapodások Magyarország- Ukrajna Szolávkia Románia Szerbia
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 2. CIKK Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 6. CIKK (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.
(30.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK LENGYELORSZÁGRA ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL (1) A Charta nem terjeszti ki az Európai Unió Bíróságának, Lengyelország vagy az Egyesült Királyság bármely bíróságának vagy törvényszékének hatáskörét az annak megállapítására való lehetőségre, hogy Lengyelország vagy az Egyesült Királyság törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, gyakorlatai vagy intézkedései nincsenek összhangban azokkal az alapvető jogokkal, szabadságokkal és elvekkel, amelyeket a Charta újólag megerősít.
(30.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK LENGYELORSZÁGRA ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL (2) Így különösen, és minden kétely eloszlatására, a Charta IV. címében semmi nem keletkeztet Lengyelországra vagy az Egyesült Királyságra alkalmazható, jogilag érvényesíthető jogokat, kivéve, ha Lengyelország vagy az Egyesült Királyság ilyen jogokról nemzeti jogában rendelkezik.
Elméleti megközelítések Kollektív jogok Egyéni jogok
A definícióról A kisebbség definíciója A nemzet definíciója
Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségei (1992)