HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6 1.1 Nevelőtestületünk a következő alapelveket tekinti a legfontosabbnak:... 6 1.2 Az oktató-nevelő munka területei... 8 2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai... 14 3 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai... 16 3.1 A nevelő-oktató munka feladatai... 16 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 17 4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 22 5.1 A testi és lelki egészségfejlesztési program... 22 6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 23 6.1 A közösségfejlesztés célja... 23 7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 29 7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 31 8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 35 8.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei:... 35 8.2 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák:... 35 8.3 Szűrés, diagnosztizálás:... 36 8.4 Megoldási javaslatok:... 36 9 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 37 9.1 Meghatározása:... 37 9.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban:... 38 9.3 A tehetség gondozása, védelme... 39 10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 40 11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolat-tartásának formái... 41 11.1 A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozzanak létre.... 41 11.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje... 43 11.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái:... 46 11.4 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 47 11.5 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje:... 47 11.6 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje... 48 11.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 48 11.8 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 49 11.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 50 12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 52 12.1 Osztályozó vizsga... 52 12.2 Különbözeti vizsga... 54 12.3 Javító vizsga... 55 12.4 Pótló vizsga... 55 12.5 Szintvizsga... 55 12.6 Magántanulók vizsgarendje... 56 12.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga... 57 12.8 Szakmai alkalmassági vizsga... 57 12.9 A szóbeli felvételi vizsga szabályai... 58 13 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései... 60 13.1 A felvételi vizsgák célja... 60 13.2 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga... 60 13.3 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül... 61 13.4 A képzések közötti átjárhatóság rendje... 62 14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 63 B Helyi tanterv... 65 1

A. NEVELÉSI PROGRAM 2

Iskolánk arculata Iskolánk közel 60 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban. 2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett, ezért a fenntarthatósági, környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak. Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében. Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakközépiskolában - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4 év - Közgazdaság szakmacsoport 4 év - Kereskedő 4+1 év (OKJ 54 344 01) 3

- Vállalkozási- és bérügyintéző 4+1 év (OKJ 54 344 02) A szakiskolában - Élelmiszer- és vegyiáru eladó 3 év (OKJ 31 341 01 0010 31 02) - Eladó képzés új OKJ szerint 3 év (OKJ 34 341 01) Érettségi utáni képzésben - Vállalkozási ügyintéző kifutó osztály (OKJ 52 344 02) - Vállalkozás- és bérügyintéző új OKJ szerint 2 év (OKJ 54 344 02) A későbbiekben bevezetésre kerül a felnőttoktatás is (esti/levelező formában) a nappali képzésben meghirdetett szakmacsoportok szerint. Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek: Az iskola épülete a IX. kerületben, a Pöttyös utcai metró megállóhoz közel, zöldövezeti környezetben található. A kétszintes épületben több speciális tanterem van modern technikai eszközökkel felszerelve (projektorok, számítógépek, digitális tábla, TV, DVD lejátszó). A könyvtár segíti a tanulók és a szaktanárok munkáját, a szabadidő eltöltését. 2 számítástechnika terem, 2 taniroda és 1 drámapedagógia terem és 1 gépírás terem található még iskolánkban. A sportolás megoldott a tornateremben illetve a sportudvaron. Ezen felül iskolánkban büfé üzemel, ahol melegétel is rendelhető. Személyi feltételek Alkalmazotti kör: 59 fő Pedagógus: 43 + 1 fő óraadó pedagógus Pedagógus munkás segítők: 3 fő Ifjúságvédelmi felelős-pszichológus: 1 fő Utazó fejlesztő pedagógus: 1 fő Technikai dolgozók: Gazdasági ügyintéző: 1 fő Kézbesítő: 1 fő 4

Takarító: Portás: Karbantartó: Kertész-karbantartó: 4 fő 4 fő 1 fő 1 fő Céljaink és feladataink Az iskola stratégiája - Korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű tananyag elsajátíttatása a tanulókkal az irányadó dokumentumok alapján (NAT, helyi tanterv) - Felkészítés a képzésnek megfelelő vizsgákra - Személyre szabott, csoportszinthez igazított tanórai foglalkozások - Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése - Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség és kreativitás fejlesztése - Reális önismereti szint kialakítása - Toleranciára nevelés - Egészséges életmódra nevelés - Az egész életen át tartó tanulás megalapozása - Idegen nyelvi kommunikáció elsajátítása - Pozitív életszemlélet és érzelmi légkör kialakítása A pedagógus testület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti: - a személyes példaadást, hitelességet - egységes arculat és követelményrendszer - önmagával szembeni szakmai igényességet - türelmet és toleranciát mind a diákokkal, mind a kollegákkal szemben - korrekt kapcsolattartást a szülőkkel - innovatív készség 5

1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei 1.1 Nevelőtestületünk a következő alapelveket tekinti a legfontosabbnak: 1.1.1 Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. A szakmai képzésben törekedni kell a komplex ismeretek közvetítésére. 1.1.2 A pedagógus vezető szerepe A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. A tanuló a nevelésoktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. 1.1.3 Egyenlő bánásmód elve Az iskolavezetés és a fenntartó közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges objektív feltételeket, és az ebből származó szolgáltatásban minden tanuló egyenlő arányban részesül. Nem érheti a diákokat emberi méltóságukat sértő, jogellenes kizárás, korlátozás, zaklatás, megaláztatás vagy megkülönböztetés. Nem számít jogellenes megkülönböztetésnek, ha a kizárás bármely törvényes céllal a nevelés oktatás folyamata során született intézkedésből ered. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. A jogorvoslás a törvényileg szabályozott módon történik. 1.1.4 A gyermek mindenek felett álló érdekének elve A tanítási szolgáltatásban a tanulók egyenlő mértékben részesüljenek, amelyek képességeik, készségeik kibontakozását szolgálja. A tanítás színvonalának biztosítása nem okozhat aránytalan terheket a gyerekek számára. - Képességek, készségek fokozatos fejlesztése - Fontos, hogy az életkornak megfelelő arányos terhelést kapjanak a tanítás-tanulás folyamat során, a korszerű, hasznos ismeretek elsajátítása során. 6

A humánosság, méltányosság kell, hogy meghatározza döntéseinket a tanulók kisebb csoportját érintő intézkedések során, de valamennyi tényező figyelembevétele mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi tanuló érdekeinek mérlegelését sem. 1.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A tanulók különböző közösségek tagjai. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. 1.1.6 A tapasztalatszerzés elve A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. 1.1.7 A külső hatások elve A pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 1.1.8 A bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 1.1.9 A következetesség és fokozatosság elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőség nyújtása is a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására. Ezen elvek alkalmazása mellett kialakul a tanulókban a konstruktív életvezetés. 7

1.2 Az oktató-nevelő munka területei 1.2.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a Nemzeti alaptanterv 2012 tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 1.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 8

1.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.2.5 A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 1.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és amennyire csak lehet azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 9

1.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 1.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 1.2.9 Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 10

1.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 1.2.11 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 1.2.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 11

1.2.13 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak a figyelembe vétele. 1. A személyiségfejlesztő oktatás. 2. Az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. 3. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása a következő szempontok szerint: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. 12

1.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése. 13

2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai 2.1. A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő, szocializáló, valamint személyiségformáló funkciókat is ellát. 2.2. Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. 2.3. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. 2.4. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra. 2.5. Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán jó színvonalon, eredményesen, képességeik legjavát adva szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon magabiztos fellépésükhöz. 2.6. Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen. 2.7. Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelés-oktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, ahol a rend és fegyelem uralkodik. 2.8. Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön. 2.9. Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való felkészülés biztosítása. 2.10. A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5 év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is. Az érettségire való felkészítés - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív 14

elvektől függően különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek. 15

3 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 3.1 A nevelő-oktató munka feladatai Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakközépiskolai képzésben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból az általuk választott szinten közép- és emelt szintű vagy érettségi vizsgát tehessenek. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló választása szerint közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést, legalább további két tantárgyból, melyet az iskola helyi tanterve határoz meg. Az emelt szintre való felkészítés mellett kötelező vizsgatárgyakon kívül legalább három tárgyból a felmerülő igények alapján lehetővé tesszük a középszintű vizsgára való felkészülést. Mindezen döntésekhez kikérjük a diákönkormányzat véleményét. A sajátos nevelési igényű diákokra külön figyelmet fordítunk, speciális módszerekkel egyéni fejlesztési tervvel, fejlesztő pedagógus közreműködésével segítjük tanulásukat, fejlődésüket. Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokkal valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási módszerekkel valósítjuk meg. A tanórán kívüli foglalkozások felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulók és a hallgatók számára, az iskola anyagi lehetőségeitől függően korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít. 16

Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Jó alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak. Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre. Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük. 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, (egységes nevelési értékrend, valamint tantárgyanként egységes értékelési rendszer) a dicséretet, az osztályozást, a jutalmazást, az egységes értékelés mérőeszközeit, stb. Intézményünk képzéseit közvetlenül felhasználók (tanulók, pedagógusok, szülők), saját fejlődésük érdekében, tevékenységükről folyamatosan, rendszerezetten, egyértelmű és tudatosított szempontok és kiszámítható módszerek, eljárások alapján objektív, konstruktív visszajelzést kapnak. Iskolánk pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi módszereket alkalmazzuk: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.) A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.) 17

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicsért, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, Harsányi-díj, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, külföldi tanulmányút, stb.) A fegyelmezés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, fegyelmi eljárás után pl.: szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.) Mindezeknek az eljárásoknak konkrét alkalmazási szabályait iskolánk mindenkori szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje rögzíti. 18

4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása. A program filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak a harmadik évezred pedagógiai kihívásaira. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja: megfelelő általános műveltséggel és szakmai tudással rendelkező, társadalomba harmonikusan illeszkedni tudó, konstruktív életvezetésű tanulók képzése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Ugyanakkor az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzését, a destruktív megnyilvánulások leépítését, valamint a személyiség ösztönző-reguláló sajátosságcsoportjának kiépítését. A személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységünk I. Önismeret Önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat II. Társismeret - kapcsolatfejlesztés III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése IV. Beilleszkedés, énvédelem 19

Személyiségfejlesztési célok Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége erejének, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia). Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja. Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg: a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.) az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.) a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.) 20

Közvetítjük: Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei Az alapvető, tudományos igényességü ismereteket A helyes magatartási, viselkedési normákat. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet mint a politikai társadalom mikrokozmosza megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. 21

5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 5.1 A testi és lelki egészségfejlesztési program Az iskolában tanító pedagógusok fontos, és egyben felelősségteljes feladatuknak tartják a tanulók ösztönzését az egészséges életmód kialakítására. Szeretnénk kialakítani a tanulókban az egészséges táplálkozásra és mozgásra való igényt. Tudományosan megállapították, hogy az aktív sport eszköze lehet a stressz kezelésnek, és ezért iskolánk dolgozói támogatjuk a mindennapos testnevelést, és a sport rendezvényeket. Ökoiskola elkötelezettségünkkel összhangban zöldsport rendezvények megtartását is pártfogoljuk. A komplex egészségvédelmi program célja, hogy tanítványaink legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladatának tarja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulóit az önállóságra, a betegség-megelőzésre, helyes testi higiéné betartására, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, képes legyen az egészséges családszemlélet kialakítására, a közvetlen környezet aktív védelmére való képességekre. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 22

6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 6.1 A közösségfejlesztés célja Az iskolai nevelő-oktató munka közösségben történik. A közösségnek az emberi élet minden szakaszában meghatározó szerepe van. Az egyén közösségi kapcsolatainak jellege, minősége döntő mértékben befolyásolja környezetéhez, a társadalomhoz való viszonyát. Az iskolai közösség, az osztályközösségek, a tanulói csoportok közösségeinek kialakítása alapvető pedagógiai feladatunk. A közösségformáló munkában az osztályfőnöki és a tantárgyi tanítási órákon túl jelentős szerepe van az iskola hagyományainak, az iskolai diákönkormányzatnak és az iskolai mikroközösségeknek, mint énekkar, drámakör, röplabdacsapat, stb. Egységes, pozitív szemléletű mag kialakítása. Pozitív közösségi tulajdonságok kialakítása, tudatosítása és átültetése a gyakorlatba pozitív társas kapcsolatokká alakítása. 6.1.1 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül 6.1.1.1.1 Család A legalapvetőbb nevelő közösség a család, amelyben a tanuló születése óta él, és amelybe beilleszkedett. Ezen kapcsolatrendszer ismerete nélkül nem lehet a tanuló személyiségét megérteni, ezért minden módon törekedni kell a szülőkkel való egészséges kapcsolattartásra, ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, és egyéb bármilyen kapcsolattartási forma, amely lehet rendszeres vagy eseti (telefon, e-mail, indokolt esetben családlátogatás). 6.1.1.1.2 Az egész iskola, mint közösség Az iskola minden tagja (tanára, alkalmazottja és tanulója), valamint növendékeink szülei egy nagyon pontosan körülhatárolható célért munkálkodó közösség tagjai. A közös célt (a közösségi értékű, elismert tudás megszerzését, a társadalmi normák befogadását stb.) csak közös, egy irányba mutató munka segítségével érhetjük el. 23

Az egész iskolai közösséget fejlesztő események, hagyományőrző programok Az egész iskolát érintő közösségi programok arra adnak lehetőséget, hogy a résztvevők megtapasztalják a több száz fős, nagy közösséghez való tartozás jó élményét; hogy ezen alkalmakkor a nagyobbak átadhassák, a kisebbek pedig megfigyelhessék a nálunk kialakult szokásokat, így örökítve át hagyományainkat; megtapasztalják az ünnepre való ráhangolódás jelentőségét, az ünnepi hangulat külsőségekben való megjelenését, majd ennek megélhető, belsővé váló értékét. Ilyen alkalmak: - iskolai ünnepek (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró) - nemzeti ünnepek, megemlékezések - iskolánk rendezvényei (Harsányi-nap, Harsányi-est, Harsányi Sport-nap, érettségi találkozó, öregdiák találkozó, emléktábla-koszorúzás) Az egész iskolai közösséget fejlesztő fórumok Fontosnak tartjuk, hogy az iskola egészének életét meghatározó eseményekről aktuálisan, akár naprakészen tájékozódhassanak a közösség tagjai. Ennek két fóruma: - az iskolaújság, amit maguk a diákok szerkesztenek és töltenek meg tartalommal, valamint - az iskolagyűlés, amit általában az iskola igazgatója hív össze, de lehetőség van arra is, hogy az iskola diákönkormányzata kezdeményezze az iskolagyűlés összehívását. Az iskolagyűlés alkalmat teremt a demokratikus jogok megismerésére, a tudatos állampolgárság felelősségének megtapasztalására, a tolerancia gyakorlására stb. 6.1.1.1.3 A tantestület, és a tanulás/tanítást segítő alkalmazottak, mint közösség A nevelés, ezen belül a közösségfejlesztés feladata csak közösen elérhető cél. Az iskola valamennyi dolgozója minden megnyilvánulásával (öltözetével, gesztusaival, beszédstílusával) példát jelent a diákok számára. A diákok egymást toleráló, elfogadó szellemű közössége olyan iskolában tud kialakulni, ahol a tanárok maguk is egy ilyen szellemű tantestületet alakítottak ki, s amin belül egységes nevelési szemléletet képviselnek. 24

A tantestületi közösség fejlesztésének alkalmai: - tanévkezdés előtti csapatépítő tréning - a tanév végét lezáró tantestületi kirándulás - a tanévenként legalább kétszer szerevezett szakmai nap (tanítás nélküli munkanapokon), ami nemcsak a szakmai fejlődést, de egymás erősségeinek megismerésére is lehetőséget teremt. Ezeket a szakmai napokat alkalmanként más iskolák pedagógusai előtt is nyitottá tesszük. 6.1.1.1.4 Az osztályközösségek Növendékeink idejük java részét az osztályközösségben töltik. Azért is van ennek a közösségi szintnek kiemelt fontossága, mert ez a tanulás/tanítás alapvető közege. Az adott osztályközösségben kialakuló tanuláshoz való viszony határozza meg az egyének tanuláshoz való viszonyát. Másrészt csak jó osztályközösségekből épülhet fel jó iskolai közösség; a jó osztályközösségekből nőhetnek ki azok, akik maguk személyesen is szeretnének tenni a közösségért. Célunk, hogy együttműködésre kész, önálló véleményt formálni tudó, és e véleményét kulturáltan vállaló, a tudást értéknek tekintő diákok alkossák az osztályközösségeket. Ez a feladat sem valósítható meg a szülők támogatása nélkül. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb programba bevonjuk őket, kérjük segítségüket. Az osztályközösségek fejlesztésének explicit alkalmai: - törekszünk arra, hogy minden osztály sajátjának tudhasson egy tantermet. Ezt a termet maga tartja karban, tartja tisztán, alakítja a maga ízlése szerint. A saját terem elősegíti az egész iskolaépület állagának megóvását, fejleszti a felelősségérzetet, sőt: másoktól is elvárja ennek tolerálását. Sokat segítene a közösség nyújtotta biztonságérzet kialakulásában, ha a termekben, az arra alkalmas felületeken, zárható szekrényeket alakítanánk ki. - osztálykirándulások. A tanév utolsó napjaiban, tanítás nélküli munkanap keretében egy, vagy két nap időtartamban, attól függően, milyen fejlettségi szinten áll az osztályközösség. - az iskola közösségi alkalmainak (ld. I.1. bekezdés) megszervezéséért, rotációs elven, mindig más-más osztály felel. Munkájukat az osztályfőnök, és bármely, az osztály által felkért tanár segíti. 25

- közös kulturális osztály-programok (színház-, múzeum- hangverseny látogatás). Az osztály intellektuális igényéhez igazított programok, melyek az élményszerzésen túl az iskola falain kívüli tájékozódás és viselkedési normák megismerését is segítik. Az osztályközösség fejlesztésének implicit alkalmai - a tanórai munka során a pedagógusok törekszenek arra, hogy minél több versengő/együttműködésre serkentő feladatokat adjanak növendékeiknek; alkalmat teremtenek arra, hogy a diákok egymás munkáját értékeljék, elismerjék; - a osztályt tanítók igyekeznek megtalálni azokat a tanulópárokat, akik tudnák egymást segíteni. A közös tanuláshoz alkalmas helyszín az egész nap nyitva tartó, és felügyeletet is biztosító iskolai könyvtár. Az így elért tanulmányi sikerek nagyon pozitívan változtatnak egy osztály tanuláshoz, tudáshoz való viszonyán. 6.1.1.1.5 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, lehetőségei Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzat maga is tevékeny részt kap az iskolai közösségek szervezésében, miközben önmaga is egy, az iskolában szerveződő közösségek közül. Feladata, hogy közvetítő legyen a diákok közössége és a pedagógusközösség között; hogy felkaroljon a diákok számára fontos kezdeményezéséket. A diákönkormányzat képviselőinek jó közössége kapcsolatot teremthet az iskola különböző évfolyamaiba és különböző képzéseire járó diákok között. A diákönkormányzatot alkotó diákok jó közösséggé kovácsolásában egy-egy tanév végi kirándulás sokat segít. Szakkörök A szakkörök az egyik legjobb terepet nyújtják ahhoz, hogy az osztálykeretből kiszabadulva, a diákok a másik osztályba, évfolyamba, másik képzésbe járókkal is megismerkedjenek, velük egy új közösséget alkothassanak. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy sport és művészeti irányú szakkörök is várják a diákjainkat. Ezek a közösségek egészen más munkaformákban alakulnak, alkalmat adva arra, hogy tagjaik megmutathassák sokirányú tehetségüket. 26

Testvérosztályok Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába újonnan belépő diákok érezzék azt, hogy egy közösség várja, fogadja őket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a felsőbb évfolyamosok érezzék azt, hogy ők az iskolai hagyományok átadói, az új osztályok beilleszkedésének segítői. A testvérosztályok rendje átlendíti őket a kezdeti bizonytalanságokon, segít az iskolai közösségbe való beilleszkedésben. A testvérpárokat egy-egy 9-es és egy-egy 11-es osztály alkotja. 6.1.1.2 Iskolai tantárgyi hagyományok Tantárgyi versenyek, vetélkedők, Tehetségkutató, sokoldalúságot fejlesztő versenyek és pályázatok iskolánk legértékesebb hagyományai közé tartoznak, ezek jutalmazása a tanév végi bizonyítványosztás során történik, és nagy presztízse van a diákok körében: - Kazinczy verseny - Helyesírási verseny - Idegen nyelvi versenyek - Szépkiejtési verseny - Linder Éva ösztöndíj az áruismeret tanulásában legkiemelkedőbb tanulónak - történelmi évfolyamversenyek, - Marketing verseny, stb. 6.1.1.3 Tágabb környezet 6.1.1.3.1 Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A Hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, késztessen ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Ezt a nevelési feladatot valósítjuk meg osztályfőnöki órán, iskolai ünnepségeken, múzeumlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon. 27

6.1.1.3.2 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulóknak pozitív viszony a közösség európai értékekhez, legyenek érdeklődök, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra és népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét. Ezt lehetőség szerint cserediák kapcsolatok kiépítésével támogatjuk, erre jó példa volt az elmúlt években a Comenius Diákcsere Program. Hasonló programokba való bekapcsolódás továbbra is célunk. 6.1.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok harmonikus, tartalmas emberi készségek felszínre hozása tulajdonságok kialakítása, fejlesztése (figyelmesség, kedvesség, tapintat, humor, tolerancia) egyén közösség együttműködésének biztosítása (szabályok megismertetése: erkölcs, jogi törvények, Házirend) a beteg, sérült, fogyatékos, idős emberek elfogadása, segítő magatartás kialakítása felelős munkavállalóvá nevelés (csoportban való dolgozás képessége) felelős állampolgárrá nevelés megfelelő konfliktuskezelés Nálunk a könyvtár egy térben és időben nyitott szellemi műhely, ahol szabadon hozzáférhetőek a források, eszközök az egyéni és csoportos használat számára, valamint a közösségi élet központja. Ezt szolgálja a helyiség elhelyezése, berendezése, felszereltsége, nyitvatartási ideje, valamint a könyvtáros-tanárok pedagógiai, szakmai felkészültsége. 28

7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 7.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: 7.1.1 A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: a) felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására b) az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenet szerint tanít c) a munkaközösségek által kialakított és elfogadott közös értékelési elveket betartja d) minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal a tantárgyra vonatkozó egységes értékelési rendszert e) rendszeresen számon kéri a tananyagot, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját f) él a nevelési helyzetekből adódó lehetőségekkel g) kialakítja és elvárja az udvarias magatartási formákat h) fejleszti a tanulók beszédkészségét, beszédkultúráját i) kialakítja az egyéni adottságokra építő, az egész életen át tartó tanulás attitűdjét j) záróvizsgákhoz kapcsolódó feladatok: megadja a szóbeli vizsga témaköröket a munkatervben meghatározott határidőre legjobb tudása szerint felkészíti a tanulókat összeállítja a vizsgákhoz szükséges szemléltető eszközöket vizsgáztat, értékel k) lehetőség szerint minél több tanuló felkészít tanulmányi versenyekre l) igény és lehetőség szerint felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat tart m) ellátja a helyettesítési órákat 7.1.2 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) kitölti, vezeti, lezárja osztálynaplókat, elektronikus naplókat, szakköri ill. korrepetálási füzeteket b) vezeti és ellenőrzi a mulasztásokat c) beírja a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetőket d) félévkor és év végén a tanulók teljesítményét osztályozza 29