SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002

2

Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának struktúrája III. A stratégiai célok, prioritások szerkezete IV. Stratégiai és operatív ok 3

Bevezetés A térségfejlesztés legfontosabb tényezője maga az ember képességeivel, tapasztalataival, lehetőségeivel és céljaival -; nem csupán azért, mert meghatározza a célokat, terveket készít és végrehajtja azokat, hanem azért is, mert mindeközben a saját sorsát alakítja. A kistérség területfejlesztési jának is központi célja a térségi ember megfelelő életkörülményeinek kialakítása, hiszen a területfejlesztés alapvető célja sem más, mint hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség vagy bármely más területegység - valamennyi lakosa számára. A Sárvári Kistérség helyzetelemzésből is leszűrhető - jellemzője a több lábon állás, ami azért is jelentős, mert a fejlesztési lehetőségek közül a kedvező, az uralkodó trendeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő területeket lehet hangsúlyozni. E többoldalúság elemei a következők a Kistérségben: - Ipari termelői bázis megléte. - Turizmus lehetőségei. - Agrárgazdaság hagyományai és lehetőségei - Kedvező térségi elhelyezkedés. - Térségi humánerőforrás. A több lábon állás, a többoldalúság kínálja az együttműködésen alapuló fejlesztési stratégia követését mind tartalmi, mind módszertani oldalról. Kedvező a Kistérség fejlődési lehetőségének szempontjából az is, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban több olyan fejlesztési cél is megfogalmazódik, amelyek a Kistérség fejlesztése szempontjából is fontosak, így azok megvalósítása esetén nem csak a helyi erőforrásokra és támogatásokra lehet alapozni, hanem nagy eséllyel az ágazati források megszerzésére is. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a Kistérséget érintő fejlesztési célok a következők: - Gyógyturizmus fejlesztése. - Vízi turizmus fejlesztése. - Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonal villamosítása (megvalósult). - Szombathely-Sárvár-Celldömölk-Kisbér közút főúttá fejlesztése. - Ipari park fejlesztés. 4

I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja A Helyzetelemzés alapján elvégezhető a kiemelt célcsoportokra történő pozícionálás, ami a fejlesztési globális céljaiban foglalható össze. A Sárvári Kistérség átfogó (globális) fejlesztési céljaként a települések tudatos fejlesztése, és ennek következményeként a dinamikusan fejlődő kistérség határozható meg. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a fejlett települések dinamikusan fejlődő kistérség szlogenben foglalható össze, ami egyúttal a térség folyamatos versenyképességét is feltételezi. A Helyzetértékelésből meghatározható stratégiai fejlesztési irányokból, a műhelyfoglalkozáson elhangzottakból, a kormányból, a várható EU csatlakozás ismereteiből levezethető célok, a célok és alcélok megvalósítását segítő intézkedések, alintézkedések rendszerét és azok részletes tartalmi leírását mutatja be a leírás része. A végrehajtásra, pénzügyi folyamatokra, intézményi háttérre, stb. vonatkozó javaslatok a második részében kerülnek leírásra. 5

II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának struktúrája A Helyzetelemzés, a helyi fórumokon, műhelyfoglalkozásokon elhangzott javaslatok, a mindenkori kormány és egyéb fejlesztési dokumentációk (megyei és régiós ok), valamint a közeljövőben minden bizonnyal valósággá váló EU-csatlakozás várható következményei, s nem utolsó sorban a globális fejlesztési cél alapján megfogalmaztuk a Kistérség fejlesztésének prioritásait. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának prioritásai (melyek egyben stratégiai fejlesztési irányok) a következők: A. Település-fenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség-javítás E. Környezetvédelem A stratégiai és operatív részletes struktúráját a következő oldalakon mutatjuk be. 6

A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK STRUKTÚRÁJA GLOBÁLIS CÉLOK TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS VERSENY- KÉPESSÉG FENNTART- HATÓSÁG RRIORITÁSOK TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS - FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS STRATÉGIAI PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS KÖRNYEZETVÉDELEM TELEPÜLÉS- FENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉS Úthálózat fejlesztés Elektromos szolg. fejlesztés Hidak, vízi létesítmények Távközlés fejlesztés GAZDASÁGFEJLESZTÉS KÖRNYEZET- VÉDELEM ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS Humán erőforrás fejl. Hagyományőrzés Lakásépítés Szolgáltatás fejlesztés Egészségügy fejlesztés Települési tervezés Turizmus, Szennyvízhálózat fejlesztés idegenforgalom fejlesztés Település fejlesztési Agrárgazdaság fejlesztése Hulladékgazdálkodás ok Falukép (arculat) javítás Vállalkozás fejlesztés Tájfenntartás Intézmény fejlesztés Munkahelyteremtés Ingatlan gazdálkodás Energia gazdálkodás 7

III. Stratégiai célok, prioritások szerkezete 1. prioritás Stratégiai TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS Operatív ok Települési tervezés Településfejlesztési ok Falukép (arculat javítás) Intézményfejlesztés Ingatlangazdálkodás Fejlesztési ok Településfejlesztési koncepció Parképítési Építési szabályzat érvényesítése Teleház, telekunyhó Elhanyagolt ingatlan hasznosítás Településrendezési terv Zöldterület gazdálkodási Település tisztasági Autóbuszvárók kialakítása Információs táblák Intézményi korszerűsítés Sportcsarnok, tornaterem, sportpálya Egyházi ingatlanok közösségi célú megegyezésen alapuló hasznosítása Kastély vonzerő kihasználása Virágosítási Szociális létesítmény (idősek otthona) Arborétum Szabadidőpark és játszótér létesítés

2. PRIORITÁS Stratégiai INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS Operatív ok Úthálózat fejlesztés Elektromos szolgáltatás fejlesztés Hidak, vízi létesítmények Távközlés fejlesztése Fejlesztési ok Önkormányzati utak fejlesztése Közvilágítás energia takarékos fejlesztése Hidak felújítása, építése Kábel TV hálózat fejlesztés Járdafelújítás, és -építés Elkerülő utak építése Forgalomszabályozó eszközök kiépítése Kerékpárút építés Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Településeket összekötő utak építése Hosszú távú fejlesztések energia hátterének biztosítása Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása 9

10 3. PRIORITÁS Stratégiai GAZDASÁGFEJLESZTÉS Operatív ok Turizmus, idegenforgalom fejlesztés Agrárgazdaság fejlesztése Vállalkozás- fejlesztés Munkahely teremtés (megtartás) Energia gazdálkodás Fejlesztési ok Termálturizmus Intenzív mezőgazdaság- fejlesztés Telephely biztosítás Helyi munkahely megtartás, létesítés Megújuló energia hasznosítás Szénsavfürdő létesítés Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése Vállalkozói ismeretek oktatás Sárvári Ipari Park fejlesztése Kerékpár turizmus Szőlőgyümölcstermesztés és feldolgozás Vállalkozói vonzerő Vízi turizmus Gyógynövény termesztés Horgász-, vadász- és lovasturizmus Falusi turizmus Szálláshely létesítés Bor és gasztronómiai turizmus Kék-túra útvonal

11 4. PRIORITÁS Stratégiai ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉS Operatív ok Humán erőforrás fejlesztés Hagyományőrzés Lakásépítés Szolgáltatás fejlesztés Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés Fejlesztési ok Oktatási intézmény fejlesztés Népi mesterségek felkarolása Lakótelkek kialakítása Alapellátás biztosítás Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás Oktatási rendszer fejlesztés Népszokások felújítása Lakásépítés ösztönzése Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés Nyelv- oktatás Civil szervezetek szerepének növelése Szociális bérlakások Informatikai oktatás

5. PRIORITÁS Stratégiai KÖRNYEZETVÉDELEM Operatív ok Szennyvízhálózat fejlesztés Hulladék gazdálkodás Táj fenntartás Fejlesztési ok Szennyvízhálózat kiépítése Szennyvíz iszap kezelés Szervezett hulladék gyűjtés kialakítása Illegális szemétlerakók felszámolása Vidékfejlesztési 12

IV. Stratégiai és operatív ok 1. A stratégiai és operatív területfejlesztési ok kidolgozásának módszertana... 16 2. A felépítése, struktúrája... 16 3. A stratégiai elvei... 17 4. Kapcsolódás más ozási dokumentumokhoz... 18 5. Stratégiai és operatív ok... 19 A. Település fenntartás és -fejlesztés... 19 A. 1. Települési tervezés... 21 A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók... 21 A. 1. 2. Településrendezési tervek... 21 A. 2. Településfejlesztési ok... 23 A. 2. 1. Parképítési... 23 A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási... 24 A. 2. 3. Településtisztasági... 24 A. 2. 4. Virágosítási... 25 A. 2. 5. Arborétum... 26 A. 2. 6. Szabadidőpark és játszótér létesítés... 26 A. 3. Falukép (arculat) javítás... 27 A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése... 27 A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása... 28 A. 3. 3. Információs táblák... 28 A. 4. Intézményfejlesztés... 29 A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház... 30 A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés... 31 A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása... 32 A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona)... 33 A. 5. Ingatlangazdálkodás... 33 A. 5. 1. Elhanyagolt ingatlanok hasznosításai ja... 34 A. 5. 2. Egyházi ingatlanok közösségi célú, megegyezésen alapuló használata... 34 A. 5. 3. Kastély vonzerő kihasználása... 35 B. Infrastruktúrafejlesztés... 36 B. 1. Úthálózat-fejlesztés... 36 B. 1. 1. Önkormányzati útfejlesztés... 37 B. 1. 2. Járdafelújítás és -építés... 38 B. 1. 3. Elkerülő utak építése... 38 B. 1. 4. Forgalomszabályozó eszközök kiépítése... 39 B. 1. 5. Kerékpárút építés... 39 B. 1. 6. Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése... 41 B. 1. 7. Településeket összekötő út építése... 41 B. 2. Elektromos-szolgáltatás fejlesztés... 42 B. 2. 1. Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése... 42 B. 2. 2. Hosszú távú fejlesztések energiahátterének biztosítása... 43 B. 3. Hidak, vízi létesítmények... 44 B. 3. 1. Hidak felújítása, építése... 44 B. 3. 2. Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása... 45 B. 4. Távközlés fejlesztés... 45 B. 4. 1. Kábel TV hálózat kiépítése... 46 C. Gazdaságfejlesztés... 46 13

C. 1. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése... 47 C. 1. 1. Termálturizmus... 48 C. 1. 2. Szénsavfürdő létesítés... 49 C. 1. 3. Kerékpáros turizmus... 49 C. 1. 4. Vízi turizmus... 50 C. 1. 5. Horgász- vadász- és lovasturizmus... 51 C. 1. 6. Falusi turizmus... 52 C. 1. 7. Szálláshely létesítés... 53 C. 1. 8. Bor- és gasztronómiaturizmus... 53 C. 1. 9. Kék-túra útvonal... 54 C. 2. Agrárgazdaság fejlesztése... 55 C. 2. 1. Intenzív mezőgazdaság-fejlesztés... 56 C. 2. 2. Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése... 57 C. 2. 3. Szőlő-, gyümölcstermesztés és feldolgozás... 58 C. 2. 4. Gyógynövénytermesztés... 58 C. 3. Vállalkozásfejlesztés... 59 C. 3. 1. Telephelybiztosítás... 59 C. 3. 2. Vállalkozói ismeretek oktatás... 60 C. 3. 3. Vállalkozói vonzerő... 61 C. 4. Munkahely teremtés (megtartás)... 61 C. 4. 1. Helyi munkahely megtartás, létesítés... 62 C. 4. 2. Sárvári Ipari Park fejlesztése... 63 C. 5. Energiagazdálkodás... 63 C. 5. 1. Megújuló energia hasznosítás... 63 D. Életminőség fejlesztés... 64 D. 1. Humán erőforrás fejlesztés... 65 D. 1. 1. Oktatási intézmény fejlesztés... 65 D. 1. 2. Oktatási rendszer fejlesztés... 66 D. 1. 3. Nyelvoktatás... 66 D. 1. 4. Informatikai oktatás... 67 D. 2. Hagyományőrzés... 68 D. 2. 1. Népi mesterségek felkarolása... 68 D. 2. 2. Népszokások felújítása... 69 D. 2. 3. Civil szervezetek szerepének növelése... 69 D. 3. Lakásépítés... 70 D. 3. 1. Lakótelkek kialakítása... 70 D. 3. 2. Lakásépítés ösztönzése... 70 D. 3. 3. Szociális bérlakások... 71 D. 4. Szolgáltatás fejlesztés... 72 D. 4. 1. Alapellátás biztosítás... 72 D. 4. 2. Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés... 72 D. 5. Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés... 73 D. 5. 1. Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás... 73 E. Környezetvédelem... 74 E. 1. Szennyvízhálózat-fejlesztés... 74 E. 1. 1. Szennyvízhálózat kiépítése... 75 E. 1. 2. Szennyvíziszap kezelés... 75 E. 2. Hulladékgazdálkodás... 76 E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása... 76 E. 2. 2. Illegális szemétlerakók felszámolása... 77 14

E. 3. Tájfenntartás... 78 E. 3. 1. Vidékfejlesztési... 78 MELLÉKLETEK... 79 15

1. A stratégiai és operatív területfejlesztési ok kidolgozásának módszertana A Sárvári Kistérség területfejlesztési ját egy több elemből álló követelményrendszer figyelembe vételével dolgoztuk ki. Így a megalkotásánál tekintettel kellett lennünk azokra a törvényi, jogszabályi előírásokra, melyek a területfejlesztési tervek elkészítésére vonatkoznak. Építenünk kellett továbbá azokra a megállapításokra, melyek a statisztikai adatok elemzéséből leszűrhetők, s melyeket a helyzetelemzés tartalmaz. Mivel pedig unk szándékaink szerint - nem az íróasztalfiók számára készült, így kiemelt módon kezeltük azokat az észrevételeket és javaslatokat, melyeket a Sárvári Kistérségben megtartott összesen 14 - műhelyfoglalkozás során a települések polgármesterei, jegyzői, vállalkozói stb. osztottak meg velünk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy csak az a kelhet életre, azaz valósulhat meg, mely a helyi, települési elképzelésekből kiindulva, azokat mintegy egybefűzve, integrálva vázol fel fejlesztési irányokat, elképzeléseket. Ez egyben munkánk reményeink szerint egyik legfontosabb jellemzőjét is meghatározza. Ez pedig a település-centrikussága; vagyis a főbb célok és az egyes ok megfogalmazásánál a lehető legnagyobb mértékben a helyi, települési elképzelésekre kívántunk támaszkodni. Azok közül a törvényi rendelkezések közül, melyek a területfejlesztési tervekre vonatkoznak a két legfontosabb a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, a Területfejlesztési koncepciók, ok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, valamint a 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet A területfejlesztési koncepciók és ok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről. Jelen elkészítésekor a KTM rendelet által felkínált időkeretek közül (5. ) a középtávot (3-6 év) választottuk. Ez az az időtáv ugyanis, amelyre a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok, nemzetközi és hazai trendek, valamint egyéb tervezési dokumentumok segítségével viszonylag nagy biztonsággal tervezhetünk. Törekedtünk arra, hogy a megalkotott részét képezhesse a most kiépülőben lévő országos Területi Információs Rendszernek (TEIR) erre a KTM rendelet 6. -a is felhívja a figyelmet. A VÁTI által gondozott TEIR adatbázisba való betagozódás melynek felállításáról a 112/1997 (VI.27.) sz. kormányrendelet intézkedett - ugyanis rövid időn belül alapvető fontossággal fog bírni az egyes települések, kistérségek, régiók által benyújtott pályázatok elbírálását illetően. Programunk szerkezetét is alapvetően a KTM rendelet 2. számú mellékletében ( A területfejlesztési ok részletes tartalmi követelményei ) foglaltak figyelembe vételével alakítottuk ki. 2. A felépítése, struktúrája A Sárvári kistérség területfejlesztési jának végső, legfontosabb célja kell legyen ahogy azt a bevezetőben is kiemeltük -, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség valamennyi lakosa számára. Ezen általános megfogalmazással azt kívánjuk kifejezni, hogy az élet-, munka-, képzési-, szolgáltatási- stb. körülményeket tekintve azonos lehetőségeket és azonos színvonalat, s ezzel azonos esélyeket kell biztosítani mindenkinek függetlenül attól mely földrajzi egység (kistérség, település, stb.) lakója. Természetesen az sem lehet közömbös, hogy milyen minőséget fejeznek ki ezek az egyenlő esélyek, hiszen a cél nyilvánvalóan az egyenlően jó esélyek biztosítása. E téren középtávon összefüggésben a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában és a Nemzeti Fejlesztési Tervben is szereplő stratégiai céllal az életminőség általános javításával az EU életszínvonal megközelítése lehet a cél. Ezen meglehetősen átfogó célt a települések, és ezzel összefüggésben az egész kistérség tudatos, összehangolt fejlesztése alapozhatja meg, melynek eredményeképpen kialakulhat egy 16

dinamikusan fejlődő kistérség. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a fejlett települések dinamikusan fejlődő kistérség szlogenben foglalható össze. A kitűzött jövőkép véleményünk szerint az alábbi sokkal konkrétabb, de ugyanakkor még globális célrendszer segítségével érhető el: Településfejlesztés Versenyképesség Fenntarthatóság Mint látható, e globális célok közül egy vonatkozik az emberek életminőségét nagymértékben meghatározó települési környezetre, egy pedig a gazdaságra. A harmadik, a fenntarthatóság pedig olyan alapvető cél, melynek a valamennyi elemét át kell hatnia, hiszen hosszabb távon csak a fenntartható fejlődést biztosító ok, intézkedések lehetnek sikeresek. A felvázolt célokat a következő, alapvetően öt pilléren álló rendszer segítségével javasoljuk elérni: A. Településfenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség javítás E. Környezetvédelem Az általunk javasolt öt fő prioritás képezi egyben a stratégiai okat, melyek lebontását pedig az operatív ok jelentik. Ezen operatív ok alatt találhatók a fejlesztési ok, melyek pedig tartalmazzák a konkrét projektek és települések megnevezését. 3. A stratégiai elvei Fontos kiemelni az öt stratégiai elem összehangolt fejlesztésének szükségességét. S itt nem csupán arra gondolunk, hogy az egyes területek csak a másik területtel párhuzamosan fejleszthetők pl. hogy a gazdasági fejlesztésnek együtt kell járnia a humánerőforrás fejlesztésével. Arról sem szabad ugyanis megfeledkezni, hogy olykor egymással ellentétes fejlesztési érdekek is felmerülhetnek azaz pl. a termálturizmus kibővítését tervező Sárváron aligha fejleszthetők ezzel párhuzamosan az ipar azon ágai, melyek környezetszennyezőek (lsd. ATEV). Mindez persze nem csupán Sárvár, de más települések vonatkozásában ill. általánosságban is igaz. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy az egyes ok véghezvitele során vannak olyan kiemelt, stratégiai elvek, melyekre különös figyelmet kell fordítanunk. Ezek mintegy áthatják unkat, azaz pl. nem szerepeltetünk olyan gazdaságfejlesztési javaslatokat, melyek nyereséget termelnek és foglalkoztatást biztosítanak ugyan de pl. környezetszennyező működésükkel rontják a lakosság életkörülményeit, veszélyeztetik más gazdasági ágak (pl. turizmus) működését. A kistérségi megalkotásánál figyelembe vett alapelvek a következők: Partnerség. Ez az elv azt fejezi ki, hogy a kistérségi fejlesztésben érdekelt egyes szereplőknek mindenekelőtt az önkormányzatoknak céljaik megvalósítása érdekében össze kell fogniuk. Mindezt tapasztalataink szerint a kistérségi szereplők már nagymértékben felismerték (pl. a szennyvíz-beruházás kapcsán), bizonyos 17

esetekben (pl. a civil szféra bevonása) azonban még fejleszteni kell az együttműködést. Szubszidiaritás. Ezen, az EU által is oly sokszor hangoztatott alapelv kistérségi unkban úgy jelenik meg, hogy azon fejlesztések megfogalmazására került elsősorban sor, melyet a helyi döntéshozók is célul tűzhetnek ki, és reálisan megvalósíthatónak tartanak. Mindez összefügg unk készítésének már említett módszertanával is, hiszen az alkotás során nagy hangsúlyt helyeztünk a települések vezetőinek ill. lakóinak véleményére, meglátásaira. Fontos szempont továbbá, hogy lehetőség szerint - aktív módon kihasználva a trendeket -, a egyes elemeinek megvalósulása során vegyük figyelembe és aknázzuk ki a kiépülő információs társadalom és az információs technológiák kínálta lehetőségeket. 4. Kapcsolódás más ozási dokumentumokhoz Fontos jellemzője kell legyen bármely területi egység (régió, megye, kistérség) fejlesztési jának, hogy ne önmagában álljon, hanem kapcsolódjon a felette (ill. alatta) álló területi egységek hasonló terveihez. Mindezt a bevezetőben említett 184/1996-os kormányrendelet is hangsúlyozottan kiemeli (1. ); s éppen ezért unk megalkotásánál is figyelembe vettük Vas megye területfejlesztési ját éppúgy, mint a Nyugat Dunántúli Régió hasonló ját. Az általunk javasolt öt fő prioritás (mely tehát egyben stratégiai is) illeszkedik a magasabb tervezési dokumentumokban, mindenekelőtt a Vas Megye Területfejlesztési Programjában megfogalmazott célokhoz. Így az említett dokumentum az alábbi négy stratégiai prioritást állítja fel (ezek rendszerét lsd. az 1. számú mellékletben): Humán erőforrások fejlesztése A gazdaság versenyképességének erősítése Megyeépítés; külső kapcsolatok belső kohézió erősítése Az életminőség javítása Jól látható, hogy a megyei négy stratégiai prioritása közül A gazdaság versenyképességének erősítése - kis változtatással - szerepel kistérségi unkban is. Hasonlóképp fontos részét képezi unknak a humán erőforrások fejlesztése, esetünkben azonban e pont egy tágabb összefüggés részeként, az Életminőség javítása pont alatt szerepel. A megyei ban az infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem nem kiemelten, hanem pl. a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó elemek a Megyeépítés; külső kapcsolatok és a belső kohézió erősítése prioritás intézkedéseként ( Elérhetőség javítása ) szerepelnek; hasonlóképpen a szennyvíz- és hulladék az Életminőség javítása prioritás Természet és környezetvédelem alintézkedése alatt található. Jelen kistérségi ban a települési vezetőkkel tartott konzultációk tanulságaként szükségesnek láttuk a megyei ban egyébként szereplő infrastrukturális és környezetvédelmi elemek kiemelt kezelését az Infrastruktúrafejlesztés ill. Környezetvédelem operatív ok keretében. Az általunk Településfenntartás és -fejlesztés cím alatt összefoglalt stratégiai pedig azokat a részokat tartalmazza, melyek megvalósulásuk esetén szintén nagymértékben hozzájárulnának az életminőség javításához, s ezzel összefüggésben megalapozhatják a Kistérség dinamikus fejlődését. Programunk természetesen kapcsolódik a Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési jának fő célkitűzéseihez is. Az ott megfogalmazott jövőképhez ( EU szintű regionális versenyképesség ) kapcsolódó öt stratégiai közül a Versenyképesség 18

erősítése, valamint a Környezetvédelem és fenntarthatóság közvetlen kapcsolódást teremtenek unkhoz. (Emellett természetesen számos egyéb átfedés is érzékelhető lsd. 2. számú melléklet.) Programunk elkészítésénél a lehetséges mértékig figyelembe vettük a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv szempontrendszerét is lsd. 3. számú melléklet -, melynek végső változata azonban nem állhatott még rendelkezésünkre. Mindamellett a Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezésre álló egyeztetési változatát is beépítettük unkba az ott szereplő átfogó célok közül a Gazdasági versenyképesség növelése és a Környezetminőség javítása célok közvetlenül, míg más célok és ehhez kapcsolódóan természetesen operatív ok és prioritások közvetve kapcsolódnak unkhoz. (Így pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv Tudásalapú társadalom és szolgáltató közigazgatás névvel jelölt átfogó célját is beépítettük, amennyiben stratégiai elvként fogadtuk el az információs technológiák adta lehetőségek figyelembe vételét, s ezzel összefüggésben nevesítettünk fejlesztési okat - pl. kistérségi információs rendszer kiépítése, teleház hálózat bővítése, stb.) Túl a fent említett terveken, egyéb ozási dokumentumok megállapításait is figyelembe vettük területfejlesztési unk megalkotásánál, s ahol kapcsolódási pontokat láttunk, megállapításaikat beépítettük unkba. Ezek a dokumentumok a következők voltak: A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési ja A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési ja A Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési ja Bejcgyertyános, Ikervár, Meggyeskovácsi, Nyőgér mikrotérség stratégiai és operatív ja Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon a Régió kerékpáros jövőképe Répcelak város 2015-ös stratégiai koncepciója Sárvár város és kistérségének agrárstruktúra- és vidékfejlesztési ja (SAPARD ) Vas megye területrendezési terve (egyeztetési változat) 5. Stratégiai és operatív ok Az alábbiakban egységes szerkezetben kerülnek kifejtésre a Sárvári Kistérség stratégiai és operatív jai. Az egyes fejlesztési ok szöveges ismertetésének keretében térünk ki többek között a megvalósításának konkrét helyszínére (települések), valamint a megvalósítás időtartamára. Ez utóbbit tekintve a fentebb hivatkozott módon, összhangban a vonatkozó KTM rendelettel unk középtávon történő megvalósításával számolunk, mely esetünkben hat évet jelent (2003-2008). A. Település fenntartás és -fejlesztés A település az ember életének lakó- és munkahelyet biztosító színtereként alapvetően meghatározza az egyes ember életminőségét. A településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- ill. városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan- és egyéb vagyonával való hatékony gazdálkodás. Alapvető fontossággal bír továbbá az intézményfejlesztés, hiszen az egyes települések intézményei hordozzák azokat a funkciókat, melyek igénybe vétele szükséges a lakosság megfelelő komfortérzetének és ezzel összefüggésben megfelelő életkörülményeinek kialakításához. Természetesen nem lehetséges, 19

hogy valamennyi funkció valamennyi településen megjelenjék, ezért szükség lehet ezen funkciók településhálózaton belüli bizonyos fokú koncentrációjára is. A település-fenntartás és fejlesztés stratégiai ján belül a következő öt operatív ot javasoljuk megvalósítani: A. 1. Települési tervezés A. 2. Településfejlesztési ok A. 3. Falukép (arculat) javítás A. 4. Intézményfejlesztés A. 5. Ingatlangazdálkodás 20

A. 1. Települési tervezés A tudatos, hosszú távú tervezés alapvető feltételét képezi annak, hogy a település megfelelő arculata, összképe kialakulhasson. A települési tervezés a lakó- és gazdasági célú területek tudatos elkülönítésével alapvetően járul hozzá a jó életminőség biztosításához. Települési tervezés címszó alatt egyrészt a településfejlesztési koncepciók, másrészt pedig a településrendezési tervek elkészítését és megvalósítását értjük. Így a települési tervezés alon belül értelemszerűen - az alábbi két rész valósítandó meg: A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók A. 1. 2. Településrendezési tervek A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók Indoklás: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testület alkotja meg és foglalja határozatba. Általános célok: A települési fejlesztések rendszerének meghatározása Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Településfejlesztési koncepciók megalkotása. Beavatkozási terület: Az intézkedés csaknem az egész kistérséget, mindazon településeket érinti, melyek nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Elkészült településfejlesztési koncepciók száma. Időterv + - - - - - Költségek 10. 000 A. 1. 2. Településrendezési tervek Indoklás: 21

Az 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkezik a településrendezési tervekről, amely a törvény megfogalmazása szerint a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv együttese (2. ). Mivel a szabályozási keretterv csak a főváros esetében releváns, így a Sárvári Kistérségben a településszerkezeti terv és a szabályozási terv képezi a településrendezési tervet. A településszerkezeti terv a törvény értelmében meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A településrendezési tervek elkészítését különösen aktuálissá teszi az említett törvény 60. - nak 3. bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók. Mindez azt jelenti, hogy a települések jelentős részében egy éven belül szükséges lenne a törvény előírásainak megfelelő területrendezési tervek elkészítésére. Ugyanakkor a törvényi előírás végrehajtásához nem történt meg a megfelelő nagyságú forrás hozzárendelése. Márpedig mint azt a Helyzetelemzés 8. 3. fejezetben is jeleztük az önkormányzatok jelen pénzügyi helyzetükben aligha lesznek képesek ezt a problémát a törvény által előírt határidőn belül - önállóan megoldani. Általános célok: Az építés helyi rendjének szabályozása. A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme. A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése. Feladat: Településrendezési tervek elkészítése. Beavatkozási terület: A Kistérség 13 településén szükséges még a településrendezési terv elkészítése (lsd. 23. táblázat). Megvalósítók: Az intézkedés megvalósításáért a települési önkormányzatok a felelősek, a konkrét kivitelezést tervező cégek látják el megbízás alapján, az intézkedés szempontjából meghatározó települési szereplők bevonásával. Hatások,eredménymutatók: Elkészült tervdokumentumok száma. Meghatározásra kerülnek a települések összehangolt, rendezett fejlődésének térbelifizikai keretei. Időterv + + - - - - 22

Költségek 20. 000 19. 000 A. 2. Településfejlesztési ok A településfejlesztési operatív azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek a települési tervezés által meghatározott módon közvetlenül szolgálják egy élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. A településfejlesztési ok sok tekintetben összefüggnek ill. kevéssé választhatók el a következő pont alatt tárgyalt Falukép (arculat) javítás operatív tól, hiszen a településfejlesztési ok közvetlen hozadéka túl a komfortosabb környezeten az esztétikusabb településkép létrejötte. Az operatív alatt a következő fejlesztési okat javasoljuk megvalósítani: A. 2. 1. Parképítési A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási A. 2. 3. Településtisztasági A. 2. 4. Virágosítási A. 2. 5. Arborétum A. 2. 6. Szabadidőpark- és játszótér létesítés ja A. 2. 1. Parképítési Indoklás: Parkok létesítése elsősorban a települések központi részén nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetőséget ill. a megfelelő színteret a településen élők találkozására. Azzal, hogy a parkok helyt adhatnak a közélet egy részének is, nem csupán az egészséges környezetet biztosítják, de hozzájárulhatnak a fiatalok jobb közérzetének kialakításához is. Általános célok: A településeken belül a zöldfelületek növelése. A települések arculatának vonzóbbá tétele. Elhanyagolt településrészek új funkcióval való megtöltése. Feladat: Zöldterületek kialakítása a települések belterületén. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének olyan közterületei, melyek alkalmasak lehetnek parkok kialakítására. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok. Újonnan kialakított parkok száma. Tisztább levegő, nagyobb zöldfelületek. Szebb, igényesebb környezet. 23

Költségek 400 400 400 400 400 400 A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási Indoklás: Szükséges nemcsak új parkok, zöldterületek létrehozása, de a meglévők fenntartása is. Ezen fejlesztési tartalmazza a közterületi parkok mellett a települések temetőinek gondozását és a külterületek gondozását is. Általános célok: Meglévő zöldterületek fenntartása, kiterjesztés, adott esetben több zöldterület közötti folyosó kialakítása A települések külterületén található zöldterületek bevonása a ba Temetők zöldterületének fenntartása Összhang biztosítása az egyéb parkosítási okkal Parkok és egyéb zöldterületek gondozása, temetők ápolása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi településének zöldterületei; parkok, ligetek, temetők. Külterületen lévő zöldterületek, amelyeknek fontos szerepe van a lakosság kikapcsolódásában és fontos turisztikai célpontot is jelenthetnek. Ide sorolható pl. a Csénye és Sárvár közötti Gyöngyös-mente rendbe tétele, mely jól kapcsolódhatna más okhoz így a lentebb említett (A. 2. 5.) arborétum fejlesztési hoz is. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, közhasznú munkások, erdészet; valamint kiemelt szerepe lehet a meglévő és újonnan kialakított zöldterületek fenntartásában a falugondnokoknak is. Tisztább, rendezettebb, esztétikusabb környezet Vonzóbb kistérségi arculat Költségek 150 150 150 150 150 150 A. 2. 3. Településtisztasági Indoklás: Az egyes települések, kistérségek vonzerejének egyik alapfeltételét jelenti a települések tisztasága. A települések rendben tartásához, tisztaságához nélkülözhetetlen a lakosság és a helyi vállalkozások bevonása a megvalósítás során. Az intézkedés során fontos a tulajdonosok ösztönzése a területek tisztaságának megteremtése és megóvása érdekében. Általános célok: 24

Tiszta, hulladékmentes közterületek Rendezett porták, telephelyek. ( Tiszta udvar, rendes ház. ) Összhang biztosítása a későbbiekben részletezendő Hulladékgazdálkodás mal Település köz- és (magán-) területének rendszeres tisztítása. Beavatkozási terület: Települések közterületei, magánterületek, vállalkozások telephelyei Megvalósítók: Önkormányzat, közhasznú munkások, lakosság, vállalkozók. Közterületeken kihelyezett hulladéktárolók száma (lsd. még E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása fejlesztési.) Vonzóbb települési környezet. Környezettudatosabb lakosság, szervezetek. Költségek 300 300 300 300 300 300 A. 2. 4. Virágosítási Indoklás: A településeknek, különösen a központnak, Sárvárnak meggyőző arculatot kell mutatnia ápolt környezetével, amely azt tükrözi, hogy itt a lakosság szeret igényes körülmények között élni, és ezért sokat tesznek. Ehhez hozzátartozik a virágos településképek kialakítása is. Az intézkedés megvalósításához mintaképül szolgálhat pl. Pácsony vagy Bük. Általános célok: Turisztikai vonzerő növelése, életkörülmények javítása Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása. Feladat: Virágosítás. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének parkjai, közterületei; lakóházakhoz tartozó kertjei. Megvalósítók: Települési önkormányzatok - a elindítójaként (települési pályázat kiírása, virágpalánták engedményes biztosítása, stb.) Lakosság. Kihelyezett, elültetett virágok száma. 25

A mozgalomhoz csatlakozott lakók száma. Költségek 400 300 300 300 300 300 A. 2. 5. Arborétum Indoklás: A településfejlesztési ok között kerül említésre, de legalább ennyire turisztikai jelentősége is van a Sárvári Kistérség arborétumainak. Mind a sárvári, mind pedig a szelestei arborétum a maga nemében különleges. Előbbi a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet kutatóbázisa, míg utóbbi Magyarország egyetlen önkormányzati kezelésben lévő országos védettség alatt álló területe. Az arborétumok fejlesztése, így területük növelése már csak azért is előremutató, mert az tulajdonképpen erdősítési ként is felfogható márpedig uniós csatlakozásunkat követően vélhetően jelentős mezőgazdasági területeket kell kivonni a szántóföldi művelés alól, s ennek legkézenfekvőbb módja az erdősítés. A két meglévő arborétum fejlesztése. Új arborétum létrehozása (Csénye határában) Szelestén gyógy- és fűszernövény tanösvény kialakítása, mely bemutatná azokat a növényeket, melyeket a legtöbb ember csupán mint konyhai alapanyagot ismer. Csénye határában felhasználva a vállalkozói aktivitást - egy mintegy 15 ha-os (magán) arborétumi gyűjtemény létrehozása. Beavatkozási terület: Sárvár, Szeleste, Csénye. Megvalósítók: Önkormányzatok, vállalkozók. Arborétum-terület növekedése. Növényfajok számának növekedése. Időterv + + + + - - Költségek 1.000 2. 000 2. 000 2. 000 A. 2. 6. Szabadidőpark és játszótér létesítés Indoklás: Egy-egy szabadidőpark ill. játszótér fontos szerepet tölthet be kisebb települések életében is; fontos terét képezheti a lakosság életének. A hasonló parkok létrehozását állami 26

pályázatok is segítik így valósulhatott meg a közelmúltban pl. a bejcgyertyánosi játszótér is -, ezeket a pályázati forrásokat indokolt minél inkább kihasználni. Vonzó települési környezet megteremtése a legfiatalabb korosztály (ill. szüleik) számára. Játszótér ill. szabadidőpark létesítés. Beavatkozási terület: A Kistérség hasonló létesítménnyel még nem rendelkező falvai, valamint Répcelak és Sárvár. Megvalósítók: Önkormányzatok. Felépített új játszóterek és szabadidőparkok száma. Újonnan üzembe helyezett játékok száma. Költségek 1. 000 1. 000 1. 000 1. 000 1. 000 500 A. 3. Falukép (arculat) javítás Az egységes, rendezett falukép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. E téren leginkább talán a közeli Burgenland példájára lehet hivatkozni, az ottani települések rendezettségére. Középtávon mindenképpen az ehhez hasonló településkép elérése lehet a cél. Ezen operatív a következő fejlesztési okból áll össze: A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása A. 3. 3. Információs táblák A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése Indoklás: A falukép kialakítása szempontjából mindenképpen meghatározó a helyi építési szabályzat érvényesítése. Annak megalkotásánál összhangban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. előírásaival és a közelgő EUcsatlakozás követelményeivel kiemelt figyelmet kell szentelni az épített környezet akadálymentessé tételének is. A helyi építési szabályzat érvényre juttatásával az egységes megjelenésű falukép biztosítása. 27

Feladat: Az építési szabályzat rendelkezéseinek betartása feletti (hatósági) felügyelet. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok. Egységes megjelenésű építési környezet. Költségek - - - - - - A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása Indoklás: Az autóbuszvárók kialakítását a meglévők felújításával egyetemben - az ingázók magas száma mely óvatos becslés szerint is naponta több mint háromezer embert jelent (lsd. Helyzetelemzés 8. 2. fejezete) - már önmagában véve is indokolja. Emellett a minden településen megtalálható buszváró a falu arculatának is meghatározó eleme. Tekintve, hogy ezek a buszvárók mindenütt megtalálhatók a kistérségben, így általános cél lehet azok közös arculatának kialakítása, a buszvárók egységes felújítása ill. kiépítése. Feladat: Települési autóbuszvárók kialakítása és felújítása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi települése. Felújított/létesített autóbuszvárók száma. Költségek 1. 000 500 500 500 500 500 A. 3. 3. Információs táblák Indoklás: Az egységes kistérségi szintű információs táblarendszer kialakítása már csak a turizmus okán is mindenképpen szükséges. Az egységes megjelenésű táblarendszer 28

amellett, hogy információkat nyújt, a településkép szempontjából is nagy jelentőséggel bír ugyanis. A turisták tájékozódását megkönnyítő táblarendszer kialakítása. Feladat: A helyi, települési látnivalók és középületek mellett a szomszédos települések elérhetőségét is bemutató egységes táblarendszer kialakítása. E táblarendszer kiépítése indokolt a Régió által javasolt, a kistérséget érintő kerékpáros útvonalak mellett is. Így Szeleste-Ölbő-Rábasömjén- Sárvár; Sárvár-Ikervár-Meggyeskovácsi ill. Ikervár-Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános útvonalon, valamint természetesen a kisebb távolságok között, helyi kezdeményezésekre létrejövő kerékpárutak (pl. Csénye-Sárvár közt a Gyöngyös mentén) esetén is. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi települése. Megvalósítók: Önkormányzatok, társulások, civil szervezetek. Eredménymutatók: Kitáblázott útvonalak száma. Elhelyezett útbaigazító táblák száma. Költségek 100 800 100 100 100 100 A. 4. Intézményfejlesztés Ahhoz, hogy a Sárvári Kistérség települései megtarthassák lakosságukat, mindenképpen szükség van arra, hogy egy-egy település megfelelő színvonalú közösségi szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Mindez természetesen Sárvár vonatkozásában is érvényes, hiszen az a fajta elszívó erő, ami Sárvár és kistérsége viszonyában abban nyilvánul meg, hogy a kistelepülések lakói Sárvárra járnak be a magasabb színvonalú szolgáltatásért pl. az oktatás területén -, Sárvár és Szombathely vonatkozásában (utóbbi javára) is megvan. Tehát itt ugyanez a jelenség figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy itt Szombathely tölti be azt a szerepet, amit a kistérségben Sárvár. Az intézményfejlesztés szorosan összefügg a D pont alatt tárgyalt okkal is, hiszen az alapvető módon meghatározza az egyes ember életminőségét. Intézményfejlesztés címszó alatt tárgyaljuk egyrészt az információs társadalom által megkövetelt intézmények (teleházak) kiépítését éppúgy, mint a közösségi ok lebonyolításához szükséges terek (művelődési ház, sportcsarnok) kialakítását. A kétfajta intézmény típust felesleges lenne ugyanis szétválasztani, hiszen pl. egy teleház is működhet úgy, mint a helyi művelődés központja, ill. egy művelődési házban is kialakíthatók azok a funkciók, melyeket egy teleház ellát. Az Intézményfejlesztés operatív on belül az alábbi fejlesztési okat javasoljuk megvalósítani: 29

A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona) A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház Az információs társadalom és a teleházak A társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározója már középtávon, azaz az elkövetkezendő 5-10 év távlatában is - az információ birtoklása ill. az információhoz való hozzájutás képessége. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben mind több szakember foglalkozott a kiépülőben lévő információs társdalom jellemzőivel. A kiépülő információs társadalomban mely annak egyik fő teoretikusa, Castells szerint minden eddiginél kapitalistább társadalom lesz alapvető jelentőséggel fog bírni, hogy ki mennyire lesz képes bekapcsolódni az információk "áramlások tere" (space of flows) által meghatározott mozgásba. Az információs hálózatok csomópontjaiban elhelyezkedő terek, területek ugyanis prosperálni fognak, míg azok a területek, melyek kiesnek az információ globális, világméretű áramlásából, visszaesnek, jobb esetben stagnálnak. Ennek tükrében korántsem mindegy tehát, hogy egy földrajzi egység legyen az nemzetállam, régió vagy éppen, mint esetünkben, egy kistérség milyen pozíciókat foglal el a kialakuló hálózati társadalomban. Egy kistérség vonatkozásában mindez úgy csapódik le, hogy lehetőséget kell teremteni arra, hogy a lakosság minél szélesebb része számára elérhetőek legyenek mind a helyi (települési, kistérségi), mind pedig a külső információk. A helyi információk elérése még viszonylag kis költséggel biztosítható kábel TV hálózat kiépítésével ezzel később külön is foglalkozunk -, míg a külső információk és információs hálózati tartalmak elérése valamint az interaktivitás - úgy lenne legegyszerűbben megoldható, ha valamennyi háztartás rendelkezne internetes elérést biztosító személyi számítógéppel. Ez azonban jelenleg középtávon aligha reálisan megvalósítható cél. Nagy segítséget jelenthet azonban, ha sikerül egy, a lakosság széles rétegei számára szolgáltatásokat nyújtani képes kistérségi teleház-rendszert kiépíteni. A teleház: az a hely a kistelepülésen, ahol rendelkezésre állnak olyan technikai feltételek, ami a különböző információk megszerzéséhez, használatához szükségesek, beleértve a telefont, telefaxot, számítógépet, internetes hozzáférést, fénymásolót és a mindezekhez értők hatékony segítségét. A teleházban oktatást, rendezvényeket lehet szervezni, mely összehoz egy közösséget, és eddig nem tapasztalt lehetőségeket nyújt. A teleház és annak kihelyezett egysége, a valamivel kevesebb szolgáltatást nyújtó telekunyhó tehát tulajdonképpen a helyi közösség intelligenciája, mely a közösség tagjai számára végpontként szolgál a köz-, a magán- és a civil szféra hálózataiba való hatékony bekapcsolódáshoz. Az első teleházat 1985-ben a svédországi Härjedalen-ben Jämtland önkormányzata hozta létre, az elnéptelenedésnek indult kicsi hegységi faluban azért, hogy a fiatalokat otthon tartsa. Ennek ellenére nem ez, hanem a Vemdalen-i (850 lakos) vált híressé, amely a távmunkát kívánta meghonosítani a falu áruházának első emeletén - az alapító Henning Albrechtsen ezt a teleházat tette világhírűvé, mint a svéd teleház modellt. Magyarországon az első teleház 1994-ben jött létre Csákberényben a helyi önkormányzat tevékeny részvételével. Az azóta eltelt nyolc év ugrásszerű fejlődést hozott, ma már több mint kétszáz településen működik az országban teleház, s ezekhez számos telekunyhó is csatlakozik. A Sárvári Kistérség első teleháza az önkormányzat és a civil szerveződések példás összefogása nyomán - Bejcgyertyánoson jött létre, s került átadásra 2002 nyarán. 30

Indoklás: Az információs társadalom jelentette kihívásokra kistérségi szinten hatékony válasz lehet teleházak létrehozása. A teleházak kiépítésétől nem függetlenül, sőt ha lehet azokkal együtt kerülhetne sor faluházak kialakítására is. Így olyan faluközpontok, szolgáltató központok kialakítására kerülhetne sor, ahol párhuzamosan lenne megtalálható a faluház hagyományos funkciója, s az új, hálózati társadalom megkövetelte informatikai funkció. Egy-egy mikrokörzet, (vagy település) lakói számára internetes csatlakozás és számítógép használat biztosítása. (Két lépcsős mikrokörzet; település megvalósítás a forráslehetőségek tükrében.) A közösségi élet új színterének megteremtése. Az információs hálózatokra való rácsatlakozás biztosítása. Feladat: Teleházak, faluházak s kapcsolódó telekunyhók - létrehozása mikrotérségi szinten. (Első lépcső.) Település szintű hálózat kialakítása. (Második lépcső.) Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Első lépcsőben egy-egy mikrokörzetet ellátni képes települések, pl. Rábapaty, Uraiújfalu; második lépcsőben valamennyi település. Megvalósító: Önkormányzatok, civil szervezetek, kistérségi társulás. Létrehozott teleházak (faluházak) és telekunyhók száma. Üzembe helyezett korszerű, internetes elérést biztosító számítógépek száma. Naprakész információs szint a térségben élők számára. Költségek 5. 000 15. 000 15. 000 10. 000 10. 000 10. 000 A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés Indoklás: Teleházak, faluházak kialakítása azaz új funkciójú intézmények létrehozása - mellett természetesen legalább olyan fontos a már meglévő intézményhálózat kiemelten az iskolák - fenntartása, valamint állandó korszerűsítése. (E téren az önkormányzatok már az eddigiek során is jelentős terheket vállaltak magukra, a megfelelő intézményi körülmények biztosítása végett.) Korszerű intézmények (iskolák, művelődési házak, faluházak, egészségügyi létesítmények stb.) révén biztosítani a szolgáltatások megfelelő színvonalát. Jó munkakörülmények biztosítása az intézmények dolgozói számára. 31

Kisebb beruházások pl. nyílászáró-csere éppúgy ide sorolandók, mint nagyobb befektetést igénylő beruházások pl. emeletráépítés, fűtéskorszerűsítés, komplett beruházás, stb. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; valamennyi település összes intézménye. Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzati intézmények. Eredménymutatók: Elvégzett korszerűsítések, korszerűsített intézmények száma. Költségek 12. 000 12. 000 12. 000 12. 000 12. 000 12. 000 A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása Indoklás: A fedett sportlétesítmény mind az iskolai testnevelés, mind pedig egy település sportélete szempontjából nagy jelentőséggel bír - e téren példaként említhető az ikervári létesítmény, mely magas szintű igényeket is képes kielégíteni. A kistérség iskolavezetőinek részéről több helyen felmerült a tornatermek hiányának problémája. Ennek orvoslása csak nagyobb mértékű központi és/vagy európai uniós forrás bevonásával lehetséges, ugyanakkor ezen pénzeszközök rendelkezésre állására jelen helyzet szerint középtávon meglehetősen jó esély van. A fedett sportlétesítmény mellett szükség lehet elsősorban azon településeken, ahol sem iskola, s ahhoz tartozó tornaterem, sem sportpálya nincsen szabadtéri sportpályák kialakítására is, melyek jó kihasználását jelenthetné a körzeti ill. megyei labdarúgó bajnokságban való részvétel. (Természetesen ettől függetlenül más sportágak kosárlabda, röplabda, stb. létesítményei is létrehozhatók figyelembe véve a helyi igényeket. Megfelelő körülmények biztosításával sportolási lehetőség megteremtése az egészséges életmód érdekében. Sportcsarnok építése. Tornaterem létesítés. Tanuszoda létesítés. Sportpályák kialakítása. Beavatkozási terület: A Kistérség egésze (sportpályák kialakítása); kiemelten: Sárvár és Répcelak (tanuszoda és sportcsarnok ill. tornaterem/sportpálya) Az oktatási intézménnyel rendelkező települések (Szeleste, Uraiújfalu, Ikervár, stb. - tornaterem). Megvalósítók: Önkormányzatok, iskolák, sportegyesületek. 32

Hatások és eredménymutatók: Létesített/felújított sportcsarnokok/tornatermek/sportpályák. A rendszeres testmozgást végzők szmának növekedése. Időterv Költségek A megvalósító önkormányzatok döntése alapján. A pontos igények ismeretében. A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona) Indoklás: A szociális létesítmények minden olyan társadalomban, melyre alapvetően az öregedő tendencia jellemző, kiemelt szerepet kell kapjanak. 2000-ben a Sárvári Kistérség lakóinak 15,6 %-a 14 év alatti, míg 20,4 %-a 60 év feletti volt, a két mutató hányadosából számított öregségi index (1.31) pedig valamivel rosszabb a megyei átlagnál. (lsd. Helyzetelemzés 4. táblázata). A fokozatosan öregedő társadalom következményeivel mindenképpen számolni kell már középtávon is, ezért kiemelt jelentőséggel bír a szociális intézmények mindenekelőtt idősek otthona létesítése. (Éppúgy, mint a megfelelő színvonalú orvosi ellátás biztosítása.) Az öregedő lakosság részére megfelelő körülményeket nyújtó szociális létesítmények kiemelten idősek otthona biztosítása. Meglévő intézmények korszerűsítése. Új intézmények kialakítása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; kiemelten a szociális intézményekkel rendelkező települések. Megvalósítók: Önkormányzatok ill. azok társulásai. Felújított/létesített szociális létesítmények. A meglévő intézmények minőségi paramétereinek javulása. Az intézmények befogadó kapacitásának növekedése. Időterv Költségek Létszám adatok és igények pontos ismeretében; önkormányzati, mikrotérségi szinten. A tervek és elképzelések pontos ismeretében. A. 5. Ingatlangazdálkodás 33