MEGBÉKÉLÉ A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kárpótlás Kelet-Közép-Európábn Esettnulmány: németek I. Mgyrország A kollektív jogfosztás: vgyon- és földbirtokvesztés, kitelepítés Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én rendeletet bocsátott ki ngybirtokrendszer megszüntetésérõl és földmûves nép földhöz jutttásáról (600/1945. M. E.). Az 1945. szeptember 16-án törvényerõre emelt földreform-rendelet (1945. évi VI. törvény) földbirtokelkobzássl büntette hzárulók, nyils, nemzetiszocilist és egyéb fsiszt vezetõket, Volksbund-tgokt, továbbá háborús és népellenes bûnösöket. A rendelet értelmében földbirtokok, mûvelésükre Hldunk, igz, lssú ütemben Dun menti népek történelmi megbékélése felé. Egymást és mgunkt emésztõ önvizsgáltokt élünk meg. Átélõk, utódok, politikusok, történészek egyránt. Most zerbiábn törtek felszínre viták II. világháború utáni háborús bûnök felülvizsgált és z árttlnok kárpótlás körül. Milliós tömeget érintõ erkölcsi és nygi kárpótlásról vn szó. Politiki és etniki lpon megölt, vgy kiközösített, vgyonuktól megfosztott emberekrõl, leszármzottikról. Elsõsorbn szerbekrõl, de kisebb ránybn horvátokról, németekrõl, mgyrokról, zsidókról, volt királypártikról, polgári demokrtákról és tényleges fsisztákról is. 1990 után Mgyrországon, Csehszlovákiábn, Romániábn, Lengyelországbn, Németországbn már lejátszódott folymtról vn szó. jnos térség összehsonlító történeti vizsgált így háború utáni felelõsségre vonások összehsonlító vizsgált is hiányzik. Felkértük z MTA Etniki-nemzeti Kisebbségkuttó Intézetének vezetését: djon áttekintést, hol trt z egyes országokbn kárpótlási folymt. Válogtás Históri kitelepítéssel fogllkozó számiból, cikkeibõl 28
MNM Történeti Fényképtár MNM Történeti Fényképtár Zsákhlmok, formátln btyuk, tétov emberek, tehervgonok... Zjlik svábok kitelepítése Békásmegyerrõl, 1947 szolgáló összes eszközzel, élõ és holt gzdsági felszerelésükkel, vlmint rjtuk levõ épületekkel, s z úgynevezett belsõségekkel együtt z állmr szálltk át. A rendelet áltl sújtott személyek z igénybe vett földbirtok, ingó és ingtln felszerelés elkobzáskor törvényben rögzített kivételként kárpótlásr nem voltk jogosultk. A 12 330/1945. M. E. számú kitelepítési rendelet súlyos vgyoni korlátozásokt rendelt el: áttelepülésre kötelezett személyeknek tekintet nélkül rr, hogy z ország területén vgy zon kívül trtózkodnk minden ingó és ingtln vgyonát rendelet htályb lépése npjától kezdõdõen zár lá vettnek kell tekinteni. kb. 4,8 millió német 1945 1947 kb. 3,25 millió német 1945 47 z kb. 370 ezer német, 1944 u d é t P o A mgyrországi német közösség erkölcsi rehbilitációj viszonylg gyorsn rendszerváltozás során és z zt követõ esztendõkben történt meg Mgyr Köztársság Országgyûlése 35/1990. (III. 28.) OGY htároztábn tehát még Németh-kormány elõterjesztésében, mely mgyrországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szólt. Ugynez z országgyûlési htározt mondt ki zt is, hogy mgyrországi németek ugynolyn elbírálásbn részesüljenek kártlnításról szóló törvényjvsltbn, mint zok nem német nemzetiségû mgyr állmpolgárok, kik hsonló sérelmeket szenvedtek. Ennek z lpelvnek tett eleget tuljdonviszonyok rendezése érdeké- kb. 2,7 millió német 1944 vége 1945. május L E N G Y E L O R Z Á G - K m z i v e e r i d é k - t e l l é z kb. 3 millió német 1945 1947 kb. 180 ezer német 1946 1948 AUZTRIA OLAZO. C E H Z kb. 150 ezer német 1944 i á n i kb. 200 ezer német 1945 JUGOZLÁVIA á B c s k Kelet- Poroszország zepesség L O V Á K I MAGYARORZÁG kb. 150 ezer német 1944 A zár lá vett vgyon helyzetét A telepítésrõl és földreform befejezésének elõmozdításáról szóló 1946. évi IX. törvény szbályozt. A törvény 1. - rögzítette, hogy zövetséges Ellenõrzõ Tnács 1945. évi november hó 20. npján hozott htározt lpján Németországb áttelepített mgyrországi német lkosság áltl visszhgyott minden vgyon tuljdonjog tehermentesen mgyr állmr száll. A törvény ezt követõen megdt lehetõséget, hogy z ily módon mgyr állm tuljdonává vált ház-, mezõ- és erdõgzdsági ingtlnokt, z ezekkel kpcsoltos mezõ- és erdõgzdsági ipri üzemeket, vlmint terményeket, álltokt, gzdsági és háztrtási felszerelési tárgykt A E r d é l y R O M Á N I A B á n s á g A NÉMET LAKOÁG MENEKÜLÉE É KITELEPÍTÉE (1944 1948) Z O V J E T U N I Ó z á s z f ö l d Német többségû területek 1944-ben A német lkosság menekülése Vörös Hdsereg elôl 1944 45-ben A német lkosság kitelepítése 1945 után és egyéb ingóságokt földreformrendelet (600/1945. M. E.) lpján eddig jutttásbn nem részesített helyi földigénylõk kielégítésére, illetõleg telepítési célokr hsználják fel (2. ). Az 1947. október 28-án kihirdetett 12 200/1947. kormányrendelet immár egy normszövegen belül szbályozt z áttelepülésre kötelezett személyek ingtlnánk zár lá vételét (8. ) és állmi tuljdonb kerülését (10. ). A rendelet értelmében zár lá vett ingó és ingtln vgyon z áttelepülési kötelezettség megállpításávl egyidejûleg tehermentesen z állmr szállt át, és Földbirtokrendezõ Alp állgához trtozott. zbály lóli kivételt csk z z ingóság jelentett, melyet z áttelepülésre kötelezett személy Németországb vló áttelepülés esetén mgávl vihet. Kárpótlás: 1990, 1991, 1992 29
ben, z állm áltl z állmpolgárok tuljdonábn igzságtlnul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény. A törvény lpján járt kárpótlás z elvett termõföldért, egyéb ingtlnért (lkásért), üzemért mgyrországi német polgárok számár kár Mgyrországon, kár más országbn éltek, de megfeleltek törvényi feltételeknek. A törvény összhngbn szövetkezeti, úgynevezett átmeneti törvénnyel meghtározt termõföldlpok létrehozásánk módját. Végezetül kárpótlás járt z életüktõl és szbdságuktól politiki okból jogtlnul megfosztottk kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény lpján zoknk mgyrországi német polgároknk, kiket, illetõleg hozzátrtozóikt 1939. március 11. és 1989. október 23. között z életüktõl vgy szbdságuktól politiki okból jogtlnul megfosztottk. E törvény lpján zok mgyrországi németek kptk kárpótlást, kik szovjet fronton estek hdifogságb, mlenkij robotr hurcolták, vgy mgyr htóságok áttelepítették õket Mgyrországon belül. Mind vgyoni, mind személyes szbdság korlátozás, illetve z élet elvesztése mitti kárpótlás kérhetõ volt kárpótlási jegyben vgy életjárdékbn is. Bár nem készítettek elemzést kérdéskörben, ismereteink szerint mgyrországi német kárpótoltk jellemzõen kárpótlási jegyben nyújtották be igényüket. 30 II. Románi 1945 1947 vélelmezett ellenségek: mgyrok, németek A II. világháborút követõ idõszkbn CABI-törvény (Cs de Administrre i uprveghere Bunurilor Inmice Ellenséges Jvkt Kezelõ és Felügyelõ Pénztár), z 1945-ös grárreform és z 1948-s állmosítási folymt járt súlyos következményekkel románii kisebbségek fõleg mgyr és német számár. A CABI-törvény szerint: román kormány és fõprncsnokság kötelezi mgát, hogy nem engedélyezi Németország és Mgyrország vgy ezek állmpolgári, vgy ezek területén, vgy z áltluk elfogllt területeken lkhellyel bírók tuljdonát képezõ bármilyen természetû vgyonok beleértve z értéktárgykt és pénzt is fõprncsnokság engedélye nélkül történõ kivitelét vgy kisjátítását. A román kormány és fõprncsnokság ezeket vgyontárgykt szövetséges fõprncsnokság részérõl megállpíthtó feltételek mellett fogj megõrizni. A törvény értelmében elrendelték Románi területén trtózkodó mgyr természetes és jogi személyek, vlmint z úgynevezett vélelmezett ellenségek jvink zárolását. Vélelmezett ellenségnek tekinthetõk német vgy mgyr területen, vgy ezek áltl elfogllt területeken trtózkodó személyek, állmpolgárságr vló tekintet nélkül, vlmint zok román állmpolgárok, kik 1944. szeptember 12-e elõtt vgy után Németországb vgy Mgyrországr, vgy áltluk elfogllt területekre menekültek. Az 1945-ös földreform immár második volt z elsõt 1921-ben hjtották végre Románi történetében, és z állmosítási törvényekkel együtt teljesen tönkretette mgángzdságokt, továbbá konzervált z életképtelen törpebirtokokt. 1948. június 11-én lépett életbe román állmosítási törvény, mely kiterjedt mind z ingó, mind z ingtln vgyonr. Az állmosítás szinte z 1989- es rendszerváltásig folyt. Utolsó ngy hullám 1974-ben zjlott, mikor visszmenõleges htállyl is elkobozták zoknk vgyonát, kik nem rendelkeztek állndó románii lkhellyel, vgyis hzájukt elhgyni kényszerült mgyr és német nemzetiségûekét. Kárpótlás: megindult, megáll 1989 után Románi z elkobzott jvk természetbeni visszdás, vgyis restitutio in integrum mellett döntött. Amennyiben erre nem volt mód, úgy kártérítésre dtk lehetõséget. Az 1945. március 6. és 1989. december 22. között jogtlnul elkobozott ingtlnok (épületek, erdõk, szántók és egyéb mezõgzdsági célú területek) jogi helyzetének rendezése, zz visszszolgálttás terén z elmúlt két évtizedben törvények és (sürgõsségi) kormányrendeletek sor született: 18/1991., 19/1991., 112/1995., 169/1997., 83/1999., 94/1999., 1/2000., 94/2000., 10/2001., 501/2002., 290/2003., 66/2004., 127/2005., 247/2005., 1093 1095/2005. Ebbõl legfontosbbk: 18/1991. sz. földlpról szóló és z zt kiegészítõ, módosító 169/1997. törvény; 10/2001. törvény z 1945. március 6. és 1989. december 22. között jogtlnul elkobzott ingtlnok jogi helyzetérõl, illetve kártérítés rendezésérõl; 501/2001. törvény z ugynebben z idõszkbn z egyházktól elkobozott vgyonr vontkozón; 66/2004. törvény nemzeti kisebbségektõl kisjátított vgyonról; 9/1998. törvény bolgár állm áltl román állmpolgároktól 1940-ben kisjátított vgyonr vontkozón; és 290/2003. törvény Besszrábi, Észk-Bukovin és Hert megyékben 1947-ben állmosított vgyonr vontkozón. A jvk visszszolgálttás zonbn ngyon vonttottn hld, bizonyos területeken le is állt. III. zerbi 2011. szeptember ót szerb prlment npirendjén vn restitúciós törvény. Ennek kpcsán szbdki székhelyû Német Népi zövetség (NNZ) II. világháború végén még zerbiábn élt, illetve m is ott élõ németektõl elkobzott tuljdon visszdását követeli. Becslésük szerint z egykor elkobozott vgyon mi értéke 30 milliárd euró. (A szerb kormány szerint jogosultnk tláltk személyesen vgy z õ hozzátrtozóik kpnák vissz tuljdont, h ez nem lehetséges, kkor 2 milliárd eurónyi összeg álln kártlnítás rendelkezésére, záloglevél formájábn. A kormány mintegy 150 ezer igénnyel számol.) A szeptember 26-án elfogdott törvény zonbn kizárt kedvezményezettek (vlmikori károsultk) körébõl zokt személyeket és leszármzottikt, kik II. világháború idején megszállók hdseregében hrcoltk. Az NNZ 1996 ót követeli következõket, és ezt 2001 ót minden évben átdj z állmi szerveknek: 1. z 1944. november 21-i AVNOJ-htároztok eltörlését, és minden olyn törvényét, mely ezeken nyugszik; 2. z rchívumokbn lévõ nygok feldolgo-
zását; 3. kártlnítást és jóvátételt; 4. gyilkosságok és táborok helyén emlékmûvek állítását. Eddig 400 német cslád igényelte vissz tuljdonát. (zerbiábn mintegy 4000 német él.) A visszigénylés tárgyi legtöbbször házk, földek, szõlõk. okn ttól trtnk, hogy világháború után elûzött németek semmit sem fognk kpni, mivel törvények szerint zerbiábn külföldinek nem lehet földingtln. Márpedig ezeket németeket nnk idején megfosztották állmpolgárságuktól. A kritikusok szerint zerbi úgy jár mjd el, mint Lengyelország, zlováki vgy Csehország. Az Európi Unió elõszobájábn rendszeresen megegyezés szükségességérõl beszélnek mjd, de h bekerülnek, kkor onnntól kezdve már semmi sem kötelezi õket visszszolgálttásr. A kárpótlás ellenzõi rr hivtkoznk, hogy Tito és Brndt megegyeztek voln rról, hogy z NZK lemond kisjátított jvk visszdásáról. Többen vittják, hogy egy ilyen jellegû formális megállpodás vlóbn létrejött-e. Rudolf Weiss (NNZ) rr bizttj honfitársit, hogy dják be kárpótlási kérelmeiket, s h kell, forduljnk Hágához mjd z ügyben. Fontos érvet hozott fel Weiss németek kárpótlásból vló kizárás ellen: A háború idején Vjdságbn különbözõ ktonságok mozgósították helybéli lkosságot, márpedig köztudomású, hogy mi járt zért, h vlki nem tett eleget mozgósítási prncsnk hlál [...] Most pedig zt tényt, hogy ezek z emberek, hlálbüntetés terhe mellett eleget tettek mozgósítási prncsnk, ürügyként hsználják fel rr, hogy utódiktól megtgdják vgyon visszdását. IV. Lengyelország Németország és Lengyelország 1990. november 14-én megkötötte szomszédsági és brátsági szerzõdést, mjd 1991. június 17-én htárszerzõdést. Ezek egyike sem trtlmzott kitételeket háborús és kitelepítéssel kpcsoltos kártlnításról. A Preußische Treuhnd GmbH (mgáncég) 2004-ben, szövetségi kormánytól függetlenül pnszokt készített elõ lengyel és nemzetközi bíróságokon z elmrdt lengyelországi kártlnítások ügyében. (2006-ig 22 pnsz érkezett be hozzájuk 40-50 pnszr számítottk összesen, melyek lpján Lengyelországot z Európi Emberi Jogi Konvenció megsértésével vádolják.) Gerhrd chröder utódjánk, Angel Merkelnek és Jroslw Kczynskinek is tudomásár hozt, hogy német kormány Treuhnd törekvéseit nem támogtj. A német prlmenti pártok sem álltk Lengyelországgl szemben megfoglmzott kártérítési igények mellé. Erik teinbch, Bundesverbnd der Vertriebenen elnöke visszfogottn regált törekvésre, és egy nemzeti kártlnítási törvény meghoztlát jvsolt Lengyelországnk. Minden bizonnyl erre z kciór válszul lengyel szejm 2004. szeptember 10-én felszólított kormányt, hogy tegyen lépéseket bb z irányb, hogy Németország fizessen kártérítést világháború ltt Németország áltl okozott károkért. Egyúttl elutsított nnk lehetõségét, hogy Lengyelország kártérítést fizessen német állmpolgároknk. Ebben kérdésben feszültség 2008- bn ismét nõtt két állm között. A lengyel tuljdonjogi törvény vitáj kpcsán Donld Tusk Jeruzsálemben kijelentette, hogy ez törvény minden nemzetiségre vontkozni fog, mely tuljdonát kommunist htlomátvétel következtében elvesztette. Nem sokr rá zonbn pénzügyminiszter-helyettes (K. H. szkiewicz), ki reprivtizációs törvényt készítette elõ, kijelentette, hogy német kisebbség vontkozásábn szó sem lehet kártlnításról, mert õk háború után kibocsátott rendeletek értelmében még m is ellenségeknek tekintendõk. Hivtlosn német részrõl nem fogllkoztk kérdéssel, mondván, törvény elõkészítõ fázisbn vn. A sjtó áltl megszóllttott kormány közeli források zonbn jelezték, hogy ebben formábn törvény elfogdását Németország diszkriminációnk tekintené. Wlodzimierz Borodziej történész szerint hivtkozott dekrétumok és törvények 1949 után jórészt érvényüket vesztették. Jelenleg Németország és Lengyelország álláspontj közel áll egymáshoz, h más okokból is. Németország számár A vsútállomás felé indulnk Lengyelországból kitelepített németek, 1945 után lengyelországi gzdsági kpcsoltok bírnk elsõdleges fontossággl, kitelepítettek törekvései inkább zvró tényezõnek számítnk. Új szempontként került be képbe nemzetiszocilizmus lengyel szármzású németországi áldoztink kártlnítási kérdése 2011-ben. A német kormány ez elõl nem zárkózott el. Júniusbn, egy lengyel német külügyminiszteri szintû kereksztlbeszélgetésen zonbn kérdés nem került npirendre, csupán rról volt szó: z áldoztokról mindkét oldlon megemlékeznek. V. Németország Kölcsönösen lemondni kártlnításról? Németországbn 1952 után érvénybe lépett z úgynevezett Lstenusgleichgesetz, melynek legfontosbb célkitûzése háborús károk és kitelepítettek vgyoni kárink kárpótlás volt. (A kifizetések mintegy 64 milliárd eurót tettek ki.) Ez Németország integrációs politikájánk egyik lpköve volt. A kormányok úgy tekintik, hogy kitelepítettek, illetve menekültek ezután beilleszkedhettek német társdlomb. Egyesek láhúzzák zonbn törvénnyel kpcsoltbn, hogy z egyáltlán nem jelenti zt, hogy z érintettek lemondtk voln bárminemû kártlnítás jogosságáról. 2000-ben német kormány és német gzdság létrehozott egy lpítványt Emlékezet, Felelõsség, Jövõ névvel, összesen 10 milliárd márk tõkével, hogy z egykor kényszermunkár kötelezetteket leglább részben kártlnítsák. 2005-ig lengyel prtner- 31
szervezetnek mintegy 970 millió eurót utltk át, mivel 484 429 lengyel áldozt igényét pozitívn bírálták el. (Persze gondot jelentett, hogy sokn nem érték meg kártlnítást.) zkértõi megjegyzés sjtóból: z lenne kívántos, h mindkét állm egyszer s mindenkorr kölcsönösen lemondn kártlnítások igényérõl. 32 A csehországi zudét-vidékrõl kitelepített németek menete vsúthoz, 1947 VI. Csehország Benes-dekrétumok A Lndesversmmlung der Deutschen in Böhmen, Mähren und chlesien für die deutsche Minderheit in der R 2001 márciusábn Csehország uniós belépési szándékár építve, nyomásgykorlás érdekében ht pontbn fogllt össze német kisebbséget ért jogsértésekért kívánt kárpótlásr vontkozó követeléseit. Augusztus közepén pedig hivtlosn is eljutttt dokumentumot cseh prlment petíciós bizottságánk. 1. Hivtlosn is nyilvánítsák érvénytelennek Beneš-dekrétumokt. 2. A német nemzetiségû polgároktól dekrétumok lpján elkobzott tuljdont szolgáltssák vissz. Amennyiben ez érdekeket sértene, kkor tuljdon 2001. jnuár 1-jei becsértékét utlják át z érintetteknek. 3. Azon személyek munkszolgáltáért, kik elvesztették állmpolgárságukt: 100 koron jár minden egyes npért, mit gyûjtõ-, internáló- vgy munktáborbn töltöttek. Ezen túl z öregségi nyugdíj tekintetében 15 koronát kpnk minden ledolgozott hónpért. Emellett egyszeri kifizetésként kpják következõ összeget: minden megkezdett hónpr minimálbér 20%-át. 4. A befgysztott számlák visszdását tuljdonosnk 2001. jnuár 1-jei vásárlóerõre átszámítv. 5. Egyszeri 10 000 koronát igényelnek zoknk személyeknek, kik tuljdonviszonyikbn kárt szenvedtek z erõszkos áttelepítés, továbbtnulás betiltás, z iskolák bezárás, z erõszkos névváltozttás és német kisebbség kriminlizálás mitt. 6. Egyszeri 10 000 koronát igényelnek zoknk, kiknek rendeletekkel z egyetemi végzettségét törölték, s Edvrd Bene, Csehszlováki köztárssági elnöke 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétumot bocsátott ki. Ezeket z 1945. október 28-án meglkult ideiglenes nemzetgyûlés 1946 márciusábn, visszmenõleges htállyl törvényerõre emelte. A 143 dekrétumból 13 vontkozott közvetlenül német és mgyr kisebbségre, s jó néhány további közvetve szintén trtlmzott olyn rendelkezéseket, melyek összefüggtek két kisebbség kollektív bûnösként vló elmrsztlásávl. A nemzeti kisebbségi csoportokr vontkozón trtlmzták kollektív felelõsségre vonást, vgyonelkobzást, kitelepítést, kényszermunkár kötelezést. (Vö. Históri 2002/2., 2004/5., 2006/4. számivl.) A pünkösdi szudétnpok egyik eseménye: néprjzi kiállítás. Augsburg, 2011 emitt nem dolgozhttk végzettségüknek megfelelõ állásbn. H z érintett elhunyt, kkor házstárs vgy gyerekei lesznek z igényjogosultk. H ilyenek nincsenek, kkor testvérei, illetve jogos örökösei. Az igényeket cseh pártok egyértelmûen elutsították. Mindössze KDU-CL ( Cseh Kereszténydemokrt Néppárt) muttott némi hjlndóságot rr, hogy felvetett igények közül némelyikkel fogllkozni kellene. 2002-ben cseh törvényhozás megmásíthttlnnk nyilvánított Beneš-dekrétumok zon rendelkezéseit, melyek tuljdonviszonyok megváltozttását eredményezték. Ezek után német mgánszemélyek kereseteit sorr utsították vissz cseh bíróságok. 2004-ben 79 kitelepített szudétnémet mgánszemély beperelte Csehországot, z Emberi Jogok Európi Bíróságánál kárpótlást követelve. Igényeik 50 ezer eurótól 4 millió euróig terjedtek. Keresetüket bíróság elutsított. (Azért, mert nem merítették ki közbeesõ jogi fórumok lehetõségét.) 2008 elején z ENZ Emberi Jogi Bizottság elõtt 47 szudétnémet pnszolt be cseh állmot kárpótlásból vló kimrdásuk mitt. 2009 nyrán Prág betiltott szudétnémetek csehországi, követeléseket támsztó szervezetét. 2011 júniusábn szudétnémetek 62., Augsburgbn trtott pünkösdi gyûlése lklmávl Václv Klus kemény szvkkl bírált szudétnémet törekvéseket, mivel zok vezetõje bocsántkérésre szólított fel Prágát Beneš-dekrétumok mitt. EILER FERENC, MARCHUT RÉKA, TÓTH ÁGNE