Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1. Dél-alföldi régió jelenlegi helyzete, GDP alakulása...5 II.2.2. Munka és jövedelem...6 II.3. Szeged jövőképe...9 III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN...10 IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK...11 IV.1. Európa 2020 stratégia...11 IV.2. Magánerő...19 IV.3. Saját forrás, adópolitika...20 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA...23 V.1. Kutatás + Fejlesztés...23 V.2. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés...26 V.3. ELI lézerközpont...27 V.3.1. ELI Projekt...27 V.3.2. ELI Területfejlesztés és Tudáspark...28 V.4. Szegedi Ipari Logisztikai Központ...28 VI. Európai Uniós fejlesztések alapstratégiai tervei...29 VI.1. Gazdaságfejlesztés...29 VI.1.1. Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése...30 VI.1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés...30 VI.1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés..30 VI.2. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése...30 VI.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés...30 VI.4. Fenntartható városi közlekedésfejlesztés...31 VI.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése...32 VI.5.1. Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energia-hatékonyságközpontú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása...32 VI.5.2. Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása...32 VI.5.3. Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében...32 VI.5.4. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása...32 VI.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése...33 VI.6.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése...33 VI.6.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése...33 VI.7. Leromlott városi területek rehabilitációja...33 VI.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés...34 VI.9. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok...35 VI.9.1. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok...35 VI.9.2. A helyi identitás és kohézió erősítése...35 VII. VÁROS LOGISZTIKA, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS...36 VII.1. Belterületi közúthálózat rekonstrukciója, fejlesztése...36 2
VII.2. Üdülőterületek, zártkerti övezetek infrastruktúra fejlesztése...37 VII.3. Játszótér felújítás...38 VII.4. Közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése...39 VII.5. Lakásviszonyok fejlesztése, bérlakások...39 VII.6. Déli Tisza-híd előkészítés...40 VIII. Környezetvédelem...41 VIII.1. Hulladékgazdálkodási program folytatása...41 VIII.2. Dél-alföldi Ivóvízminőségi program szerinti fejlesztések...42 VIII.3. Csapadékvíz elvezetés...42 VIII.4. Szennyvízelvezetés és tisztítás...43 IX. Zöldfelületek fejlesztése...44 IX.1. Városi fasorok, zöldterületek fejlesztése, erdőtelepítési program...44 IX.2. Erdőtelepítés...45 IX.3. Parlagfűvel szembeni védekezés...46 X. Turizmus- és rendezvény fejlesztés, kultúra, sport...47 X.1. Turizmus...47 X.2. Kultúra...51 X.3. Sport, szabadidő, rekreáció...52 X.3.1. Élsport...54 X.3.2. Kiemelten támogatott sportrendezvények...55 X.3.3. Versenysport és utánpótlás-nevelés...55 X.3.4. Iskolai és diáksport...56 X.3.5. Szabadidősport és rekreáció...57 XI. Humán erőforrás fejlesztése...57 XI.1. Óvoda...57 XI.2. Iskolák...58 XI.3. Tehetséggondozás - együttműködés a Szegedi Tudományegyetemmel...59 XI.4. Esélyegyenlőség és antiszegregáció...59 XI.4.1. Antiszegregációs Terv...59 XI.4.2. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...59 XII. Szociális ellátások...60 XII.1. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fenntartása...60 XII.2. Szociális és gyermekjóléti ellátások...62 XIII. Egészségügy...65 XIII.1. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés...65 XIII.2. Egészségügyi alapellátás fejlesztése...65 XIV. Közfoglalkoztatás...66 XV. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok...67 XV.1. 100%-os önkormányzati tulajdonú cégek...67 XV.2. Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok...69 3
I. BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. szerint gazdasági programot kell készíteni, amely helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzatok által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. Szeged Megyei Jogú Város korábbi gazdasági programja, a városfejlesztési programtervei, stratégiai koncepciói és eredményes pályázatai alapján sikeres fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre. A programokat a már megvalósított célkitűzések miatt, a kormány által hirdetett Széchenyi 2020 Terv, az Európai Unió 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó tárgyalások, valamint a törvényi előírások miatt időszakonként felül kell vizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy a korábban létrehozott beruházások, fejlesztések milyen módon épültek be a város életébe, és ha szükséges, akkor milyen módon lehet tovább bővíteni. Tanulmányozni kell a város újabb potenciális lehetőségeit, fejlődési irányait annak érdekében, hogy további növekedés és fejlődés legyen. Együttműködő párbeszédeket kell folytatni az érintettekkel, figyelembe véve a közös megállapodásokat. Szeged Városa a következő jelentősebb koncepciókkal, programokkal, fejlesztési tervekkel rendelkezik: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Építési Szabályzata Szeged Kistérségi Környezetvédelmi Program Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Szeged Vonzáskörzeti Közlekedésfejlesztési Terv Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv A megfogalmazott gazdasági programnak összhangban kell állnia endogén módon a szakágazati alapkoncepciókban meghatározott irányelvekkel, valamint az exogén tényezőnek vett külső fejlesztési programokkal. A legfontosabb külső program a Széchenyi 2020 Terv, valamint az Európai Unió 2014-2020-as operatív programjai. Ezen programok helyi, szegedi városi szintre történő operatív kidolgozása és kormány által történő elfogadtatása jelenleg is folyamatban van. Az uniós programok végleges egyeztetése és adaptálása, valamint a később kidolgozásra kerülő gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási program elfogadása után a gazdasági programot várhatóan aktualizálni és frissíteni kell majd. 4
II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA Szeged a Dél-alföldi régió központja, Magyarország harmadik legnagyobb városa (Forrás: Magyar Államkincstár 2014.). Földrajzi helyzeténél fogva kapuváros, az Európai Unió keleti határvárosa. A Dél-alföldi régióban betöltött meghatározó szerepe mellett mindinkább koordinatív tevékenységet fejt ki a szerveződő magyar román szerb területi egységekből álló Duna Körös Maros Tisza Eurorégióban. II.1. Múlt A rendszerváltozás óta eltelt időszakban Szegeden a feldolgozóipar nagy múltú gyárai (konzervgyár, paprikafeldolgozó, kábelgyár, kenderfonó- és szövőipari vállalat, ruhagyár, textilművek) bezártak, mert elvesztették korábbi piacukat, illetve nem voltak képesek megfelelő mennyiségű külföldi működő tőkét bevonni. A külföldi tőke Szegeden és vonzáskörzetében leginkább az energiaszektorban koncentrálódik, ami helyi igényeket elégít ki. II.2. Jelen A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. Egy régió ugyanis akkor versenyképes, ha területén tartós gazdasági növekedés figyelhető meg; ennek egyik legfontosabb mutatószáma az egy lakosra jutó GDP. A folyó beszerzési áron közölt bruttó hazai termék (GDP) területi adatai megfelelő alapot nyújtanak egy adott év regionális különbségeinek kimutatására, illetve az országos átlagtól való eltérés időbeli alakulására. II.2.1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ JELENLEGI HELYZETE, GDP ALAKULÁSA A régió területe 18.339 km 2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország népességének 13%-a él itt, a népsűrűség 70 fő/km 2. A Dél-alföldi régióban az egy lakosra jutó GDP értéke 2012-ben az országosnak a 67,8%-át tette ki, ez a teljesítmény a hét régió rangsorában a korábbi időszakokhoz hasonlóan az ötödik helyhez volt elegendő. A Dél-alföld GDP-hez való hozzájárulása az országosnak a 8-9%-át tette ki. Időszak 2010. év 2011. év Terület Bruttó hazai termék Egy főre jutó (GDP) (millió Ft) GDP (1000 Ft) Országos 26 946 030 2 695 Dél-Alföld 2 293 142 1 746 Bács-Kiskun megye 914 334 1 736 Békés megye 548 357 1 506 Csongrád megye 830 451 1 965 Országos 28 035 033 2 811 Dél-Alföld 2 453 343 1 881 Bács-Kiskun megye 1 006 185 1 922 Békés megye 579 302 1 610 Csongrád megye 867 856 2 063 5
Forrás: KSH Időszak 2012. év Terület Bruttó hazai termék (GDP) (millió Ft) Egy főre jutó GDP (1000 Ft) Országos 28 548 800 2 878 Dél-Alföld 2 521 801 1 951 Bács-Kiskun megye 1 047 326 2 011 Békés megye 589 744 1 634 Csongrád megye 884 731 2 154 Ha az egy főre jutó GDP-t a 2011. évben az EU-átlaghoz viszonyítjuk, akkor a Dél-Alföld az Európai Unió NUTS II. 272 régiója között a húsz legalacsonyabb fajlagos értéket produkáló régió közé került (257. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 44%-val), Dél-Dunántúllal (259. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 45%-val), Észak-Magyarországgal (262. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) és Észak-Alfölddel (260. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 43%-val) egyetemben. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/economy_of_the_european_union#regional_variation http://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-press-releases/-/1-27022014-ap ) II.2.2. MUNKA ÉS JÖVEDELEM Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, átlagos munkajövedelem és az álláskeresők száma Lakónépesség Területi egység 2010 2011 2012 2013 2014 Ország összesen 10 014 324 9 985 722 9 931 925 9 908 798 9 877 365 Közép-Magyarország 2 951 436 2 971 246 2 940 818 2 953 883 2 965 413 Közép-Dunántúl 1 098 654 1 094 104 1 079 589 1 074 702 1 069 190 Nyugat-Dunántúl 996 390 994 698 984 399 985 279 984 521 Dél-Dunántúl 947 986 940 585 931 215 925 180 917 492 Észak-Magyarország 1 209 142 1 194 697 1 200 831 1 189 441 1 176 894 Észak-Alföld 1 492 502 1 481 922 1 498 795 1 491 659 1 484 375 Dél-Alföld 1 318 214 1 308 470 1 296 278 1 288 654 1 279 480 Bács-Kiskun 528 418 524 841 521 852 519 930 516 892 Békés 366 556 361 802 362 662 359 153 355 199 Csongrád 423 240 421 827 411 764 409 571 407 389 Alkalmazásban állók száma 2010 2011 2012 2013 2014 Ország összesen 3 220 058 3 167 852 3 211 931 3 217 529 na Közép-Magyarország 1 265 633 1 248 849 1 272 368 1 248 703 na Közép-Dunántúl 333 784 328 429 332 703 331 138 na Nyugat-Dunántúl 316 418 317 569 322 237 323 887 na Dél-Dunántúl 254 779 243 908 243 162 248 717 na Észak-Magyarország 298 865 291 789 293 078 302 107 na Észak-Alföld 394 239 383 019 387 853 396 440 na 6
Dél-Alföld 352 447 349 892 355 174 360 963 na Bács-Kiskun 141 887 141 096 143 307 145 998 na Békés 89 990 88 201 91 455 93 608 na Csongrád 120 570 120 595 120 412 121 357 na Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Területi egység 2010 2011 2012 2013 2014 Ország összesen 132 825 140 332 144 874 150 100 na Közép-Magyarország 156 338 169 011 177 136 184 135 na Közép-Dunántúl 126 715 130 798 136 885 142 623 na Nyugat-Dunántúl 123 081 127 370 133 801 140 584 na Dél-Dunántúl 116 280 119 958 121 334 126 222 na Észak-Magyarország 116 965 121 805 122 333 126 149 na Észak-Alföld 111 943 115 486 114 969 118 753 na Dél-Alföld 113 981 116 328 117 938 123 211 na Bács-Kiskun 111 901 115 403 118 212 123 822 na Békés 109 541 111 999 109 815 114 274 na Csongrád 119 804 120 595 124 149 129 721 na Nyilvántartott álláskeresők száma 2010 2011 2012 2013 2014 Ország összesen 591 278 552 308 569 261 414 273 391 040 Közép-Magyarország 88 537 85 660 89 137 71 608 69 192 Közép-Dunántúl 57 346 50 891 53 230 37 709 31 647 Nyugat-Dunántúl 41 650 34 449 36 468 26 864 22 408 Dél-Dunántúl 70 476 66 767 68 895 48 508 47 175 Észak-Magyarország 109 208 105 470 107 040 73 104 75 426 Észak-Alföld 137 454 131 018 134 852 100 438 93 180 Dél-Alföld 86 607 78 053 79 639 56 042 52 012 Bács-Kiskun 35 161 32 060 33 504 25 040 23 349 Békés 28 856 25 783 24 587 16 608 15 298 Csongrád 22 590 20 210 21 548 14 394 13 365 Forrás: KSH A 2014. év végén 1 279 ezer fő élt a Dél-Alföldön, az ország lakosságának 13 százaléka. A teljes területnek azonban mintegy egyötödén helyezkedik el a régió, így a 70 fős népsűrűség mindössze kétharmada az országos átlagnak. A régióban élő népesség 40%-a Bács-Kiskun megyében, 32%-a Csongrád megyében, 28%-a Békés megyében él. A legsűrűbben lakott térség Csongrád megye, de a népsűrűség itt sem éri el az országos átlagot. 2014-ben a dél-alföldi népesség 67,9 százaléka tartozott a 15-64 évesek korcsoportjába, azok közé, akik munkavállalás szempontjából potenciálisan szóba jöhetnek. Az arány 0,13% százalékponttal alatta maradt az országos átlagnak. A jelenlegi népesség-összetétel alapján a Dél-Alföldön élő munkaképes korúak önmagukon kívül még a társadalom közel 48 százalékának, a gyermekek és az idősek megélhetéséről is gondoskodnak. A mutató a többi térséghez képest viszonylag nagy, ugyanis az időskorúak eltartottsági rátája a második legmagasabb a régiók között. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a régió népességének munkavállalási képessége 7
a jövőben tovább fog csökkenni. A régió nyilvántartott álláskeresőinek létszáma 2014. évben 52 012 fő, ami a 2010. évi 86 607 főhöz képest 34 595 fő csökkenés. A csökkenés oka valószínűleg összetett hatások eredője: egyrészt a korábbiaknál kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatok következtek be, másrészt vitatott hatékonyságú közfoglalkoztatotti programok indultak el, harmadrészt a regisztrált és nyilvántartott álláskeresők regisztrációs folyamata megváltozott. 2014-ben a Dél-alföldi régió álláskeresőinek 45%-át Bács-Kiskun megyében, 29%-át Békés megyében, s 26%-át Csongrád megyében regisztrálták. Az álláskeresők gazdaságilag aktív 15-64 éves népesség százalékában mért aránya a 2014. évben a régióban 9,4%, mellyel a Dél-alföldi régió a rangsorban a középmezőnyben foglal helyet. E mutató átlagos értéke a 2014. évben Csongrád megyében 7,4%, Békés megyében 10,4%, Bács-Kiskun megyében 10,3%. A régió három megyéje közül Bács-Kiskunban és Csongrádban közel azonos a foglalkoztatási arány (a 15-74 éves népesség 50-50%-a), míg Békésben alig elmaradva az előbbiektől a legalacsonyabb (49%). A főváros és a megyék rangsorában a foglalkoztatási arány alapján Bács- Kiskun és Csongrád a 10., illetve a 11. helyet, Békés pedig a 14. helyet foglalta el. Számában és arányában is a legtöbb magasan képzett foglalkoztatott Csongrád megyében volt, ahol több mint egynegyedük egyetemet vagy főiskolát végzett. Bács-Kiskun, illetve Békés megyében ugyanakkor az egyötödük volt diplomás. (Forrás: A Dél-alföldi régió gazdasága 2014. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) A Dél-alföldi régióban 2013-ban 123 ezer forint volt a nettó fizetések átlaga. Dél-Alföld ezzel a régiók rangsorában a 6. helyen állt. A Dél-alföldi régión belül a Békés megyében alkalmazásban állók 114 ezer forintos munkajövedelme a legalacsonyabb a megyék közül már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kerestek ennél kevesebbet (110 ezer forint), a Csongrád megyei 129 ezer forintos nettó munkajövedelem a 19 megye közül rangsorban a 7. helyet jelenti. A 2010 és 2013 között a nettó átlagkereset növekedés a Dél-Alföldön 8,1%-os volt, míg Közép- Magyarországon ennek több mint a kétszerese, 17,9%-os volt. 2013. december 31-én a Dél-Alföldön 256 554 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyek 40%-a Bács-Kiskun, 27%-a Békés, 33%-a Csongrád megyében került bejegyzésre. A régióban székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek 94%-át vállalkozásként regisztrálták, ezek között 19% volt a társas vállalkozások és 75% az önálló vállalkozók aránya. Országosan a társas vállalkozások aránya nagyobb, az önálló vállalkozóké kisebb volt (33, illetve 60%), mint a régióban. A dél-alföldi megyékben - az országoshoz hasonlóan - a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatási ágazatoknak volt, ezt követte az ipar, majd a mezőgazdaság. A főbb ágazatok aránya azonban nagyságrendbeli különbséget mutatott: Bács-Kiskunban az ipar és építőipar, Békésben a mezőgazdaság, Csongrádban pedig a szolgáltatások hozzájárulása emelkedett a régiós átlag fölé. A válság előtti évekéhez képest Bács-Kiskun és Békés megyében látható lényegi változás: a szolgáltatások részaránya tolódott el Bács-Kiskunban az ipar, Békésben pedig a mezőgazdaság javára. 2012-ben a működő vállalkozások 99,2%-a - a régióban csakúgy, mint az országban - 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozás volt, ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 94,9%. Az 50-249 fős középvállalkozások részaránya 0,7%, míg a 250 fős és afeletti nagyvállalatoké 0,1% volt. Fő tevékenységük alapján a működő vállalkozások közül a mezőgazdasági szektorban 6,2%, az iparban 8,6%, az építőiparban 8,8%, szolgáltatási területen pedig 76,4% tevékenykedett. A szolgáltatási szektor nemzetgazdasági ágai közül kiemelkedik a kereskedelem, valamint a tudományos és műszaki tevékenység, amivel a működő vállalkozások 23, illetve 14%-a foglalkozott. 1000 lakosra a régióban 57 működő vállalkozás jutott, a megyék közül Bács-Kiskunban 58, Békésben 47, Csongrádban pedig 63; ez utóbbi közelítette meg legjobban az országos (65) átlagértéket. 8
Vállalkozássűrűség tekintetében a megyeszékhelyek jelentősen felülmúlták mind a régiós, mind az országos átlagot: 1000 lakosra Kecskeméten 82, Békéscsabán 73, Szegeden 84 működő vállalkozás jutott. 2013-ban a gazdasági szervezetek Dél-Alföldön működő telephelyein 361 ezren álltak alkalmazásban, Bács-Kiskun megyében 146, Békésben 94, Csongrádban 121 ezren. A régióban a vállalkozások az alkalmazottak 71, a költségvetési intézmények 27, a nonprofit szervezetek a 2,2%-át foglalkoztatták. A mezőgazdasági szektorban dolgozott a munkavállalók 5,6%-a, az iparban 25%-a, az építőiparban 4,9%-a, míg a szolgáltatási területen a 64%-a. A szolgáltatási szektor nemzetgazdasági ágai közül a kereskedelem (15%) és az egészségügyi szolgáltatás (12%) alkalmazotti létszáma volt jelentős. (Forrás: A Dél-alföldi régió gazdasága 2014. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) Csongrád megye bruttó hazai termékének csaknem 11%-át a mezőgazdaságban, valamivel több mint 24%-át az iparban, 4,6%-át az építőiparban, nem egészen 61%-át pedig a szolgáltatások területén állították elő. Jelentős különbség az országos megoszláshoz viszonyítva a mezőgazdaság területén van, ennek az ágnak az országos GDP-hez való hozzájárulása ugyanis mindössze 4,7% volt 2012-ben, a Csongrád megyei arány pedig ennek több mint kétszerese. 2013-ban a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyeinek termelési értékéből egy lakosra 1 millió 641 ezer forint jutott a megyében, ez mindössze 69%-a az országos átlagnak. A Csongrád megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások ágazati megoszlása jelentősen eltér az országostól. A megyében az ipari termelés csaknem 83, míg országosan 95%-át a feldolgozóiparban állították elő 2013-ban. A feldolgozóiparon belül a megyében az élelmiszeripar, illetve a gumi-, műanyag és építőanyag-ipar emelkedett ki, amik 48, illetve 31%-kal járultak hozzá a feldolgozóipar termelési értékéhez, míg az ország egészében mindössze 11, illetve 6,9%- kal. Ezzel szemben a megyében a gépipar részesedése a feldolgozóipar termeléséből csak 7,1%, ami jelentősen elmarad az ágazatcsoport 52%-os országos hányadától. A megye élelmiszeriparán belül a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása, és a tejfeldolgozás a két vezető ipari tevékenység, míg a második legjelentősebb ágazatcsoporton, a gumi-, műanyag és építőanyag-iparon belül a gumitermék gyártása. A 4 főnél többet foglalkoztató Csongrád megyei székhelyű építőipari szervezetek termelési értékéből 2013-ban egy lakosra átlagosan 126 ezer forint jutott, ez az ország 19 megyéje közül Vas és Bács-Kiskun megye után a harmadik legmagasabb érték. 2013-ban a megye építőipari termelésének 51%-át az épületek építése ágazatban állították elő, 28%-át az egyéb építmények építése, 21%-át pedig a speciális szaképítés ágazatokban. Az épületek építésén belül a legnagyobb hányadot (84%) a lakó- és nem lakó épületek építése szakágazat képviselte. (Forrás: KSH Csongrád megye számokban 2013.) II.3. Szeged jövőképe Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a közép-európai városi munkamegosztás aktív 9
szereplője lesz. Szeged a Dél-alföldi régió egyik közigazgatási központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek várhatóan enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. A modern gazdasági szerkezet kialakítása és sikeres működtetése elképzelhetetlen a helyi kis- és középvállalkozások ösztönzése nélkül. Ahhoz, hogy a tudásalapú iparágak Szegedre települjenek, elengedhetetlen a biztos beszállítói és partneri kapcsolatokat nyújtó helyi vállalkozások támogatása. A fejlett üzleti szolgáltatói szektor további megerősítését a kulturális és üzleti turizmus további támogatásával, az infrastruktúra még erőteljesebb fejlesztésével kell elérni. Az új technológiai központok, és az ezek kiszolgálására alakult új vállalkozások fogják együttesen felpezsdíteni a város szellemi életet, és vele együtt az egész régió gazdaságát. A fejlesztéseknek mindig a város és a régió versenyképességét kell javítaniuk. Ezt az uniós forrást úgy kell felhasználni, hogy Szeged nemzetközileg elismert tudásközponttá és kereskedelmi központtá váljon. III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magában, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól erőteljesen eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező öt község (Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna- Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét település (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás jelenlegi főbb funkciói: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 10
kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;óvodai ellátás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Kistérség szociális feladatellátás célja A Szegedi Kistérség Többcélú Társulás az SZKTT Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja a lakosság számára a szociális ellátásokat. A Társulás 2007.01.01-től bővítette a SZKTT Humán Szolgáltató Központ szociális ellátó rendszerét. Dóc, Zsombó települések mellé Domaszék és Szatymaz települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény, de nem teljes körűen, pl. a tanyagondnoki szolgálatot Zsombó község önállóan látja el. Kistérségi hulladékkezelési célok A hulladékgazdálkodás feladatait alapjaiban meghatározó ISPA projekt közös, konzorciumban történő megvalósítását Szeged Város Közgyűlése a 182/2002. (III.14.) Kgy. sz. határozatával fogadta el. A Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi, települési hulladékgazdálkodási terve Szegeden kívül az alábbi -nem csak Szeged kistérségi- települést érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. Kistérségi közlekedésfejlesztési célok Szükség van még a szomszédos települések kerékpárúttal való összekötésére, illetve a vasútforgalom fejlesztése miatt egy tiszai vasúti híd megépítésére. Következő fontos felújítás a Bajai út rekonstrukciója. IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK IV.1. Európa 2020 stratégia Európai Unió által biztosított források lehívásához szükséges Partnerségi Megállapodást Magyarország 2014. szeptember 11-én írta alá. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata. Illeszkedve az EU2020 stratégiához a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználása tíz operatív program keretében fog megtörténni. Az Európai Bizottság által már elfogadott és kidolgozott programok jelenleg a következők: 11
Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP): 2 733 milliárd keretösszeggel Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1 231 milliárd keretösszeggel Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1 032 milliárd forint keretösszeggel Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP): 1 032 milliárd forint keretösszeggel Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 288 milliárd forint keretösszeggel Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint keretösszeggel (Európai Bizottság még nem fogadta el) Közigazgatás-Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP): 298,5 forint keretösszeggel (Európai Bizottság még nem fogadta el) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. 1. prioritása a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítása, az üzleti infrastruktúra-fejlesztés folytatása, a kkv-kapacitás bővítésének megteremtése a hátrányosabb helyzetű térségekben. Ezek a pályázati felhívások az exportképes magyar kkv-k arányának és számának növeléséhez, a vállalkozások versenyképesebbé válásához és Magyarország újraiparosodásához is közvetlenül hozzájárulnak. A 2015. évben az NGM mintegy 12 pályázati felhívást fog meghirdetni, összesen csaknem 145 milliárd forint keretösszegben. 2. prioritás területe a kutatás és fejlesztés támogatása. Azokat a technológiákat támogatja, amelyeknek továbbgyűrűző hatásai vannak. A vállalati szféra mellett a tudományos non profit szektor támogatása is hangsúlyossá válik. 2015. évben 210 milliárd forint értékben 13 pályázati felhívás lesz meghirdetve. 3. prioritása az infokommunikációs fejlesztések, melyek szerteágazó módokon járulnak hozzá a gazdaságfejlesztéshez, egyaránt segítik az állami működést, a vállalkozások versenyképességét és az állampolgárok lehetőségeinek javulását. Itt 13, csaknem 95 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás célozza majd alapvetően a kkv-szektort. 4. prioritás a vállalkozói szféra költséghatékony energiatermelését és energiafelhasználását ösztönzik majd. Kiemelt cél a kkv-k épületenergetikai fejlesztése, a fosszilis energia felhasználásának csökkentése, valamint a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazásának támogatása. A 2015. év során várhatóan három felhívás 18 milliárd forint értékben ad lehetőséget kizárólag kkv-knak. 5. prioritás a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése, amit az álláskeresők és az alacsony iskolai végzettségűek fokozott munkavállalási hajlandósága, valamint foglalkoztathatóságuk javulása szolgál. Az álláskeresők eredményes munkaerő piaci integrációja megkívánja a minőségi, megfelelően célzott és egyénre szabott munkaerőpiaci szolgáltatások hozzáférhetőségét. Kiemelt szerepet kap a kkv szektor, a magas élőmunka-igényű ágazatok, a turizmus, emellett pedig a társadalmi célú vállalkozások fejlesztéseinek segítése. 2015-ben várhatóan hét pályázati felhívás jelenik meg 130 milliárd forint keretösszegben. 12
6. prioritás az oktatás és képzés témaköre. A foglalkoztatási célok teljesülésének egyik legfontosabb feltétele a munkaerő minőségének javulása. Kiemelt célcsoport az időskorúak, a leszakadó társadalmi csoportok, a gyermekvállalásból visszatérő nők, a fogyatékkal élők, illetve az elmaradott térségekben élők. Emellett a rugalmas oktatási formák és tananyagfejlesztések segítik a potenciális munkavállalókat a piacképes ismeretek elsajátításában. Ez a prioritás támogatja a munkahelyi képzések széles körét mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében. 7. prioritás alatt olyan kisléptékű, fenntartható és a kulturális értékeket hitelesen bemutató turisztikai fejlesztések támogatása lesz a cél, amelyek egymástól jól megkülönböztethetőek. Ebben az évben négy felhívás meghirdetését tervezik 21,5 milliárd forint értékben. 8. prioritása a pénzügyi eszközök. A tapasztalatok szerint a kkv-k nehezebben jutnak banki finanszírozáshoz, mint nyugat-európai társaik, mert a bankoknak kis projekteket nem éri meg finanszírozni. Kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal segíti a program a termelő és szolgáltató kkv-k, a kutatási és innovációs projektek, az energiahatékonyság és megújuló energia felhasználási arányának növekedését. Kiemelt célcsoportok az induló vállalkozások, a fiatalok, a női vállalkozások és start-up cégek. A 2015. év során 170 milliárd forint értékben 12 pénzügyi termék pályázati felhívásának megjelenésére lehet számítani. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A TOP elsősorban a Partnerségi Megállapodás 5. nemzeti fejlesztési prioritásához, azaz a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításához kapcsolódik. Eszerint a versenyképesség mellett a gazdaságfejlesztés másik dimenziója az ország helyi és térségi gazdasági rendszereinek megerősítése. A prioritás nagy hangsúlyt helyez a helyi gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kiaknázására, ami esélyt kínál a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára is. Erősíteni kell a városok térségi gazdaságszervező erejét, egyúttal településfejlesztési akciók révén javítani kell a városok vonzerejét, a munkába járást, a leromlott területek gazdasági, fizikai és társadalmi megújítását. A TOP integrált területi programok alapján nyújt támogatást, a megyék és a megyei jogú városok szintjén összehangolt fejlesztésekre. A megyék és megyei jogú városok fejlesztéseinek végrehajtására a Területi Kiválasztási Rendszert (TKR) alkalmazza. A TOP az EU besorolás szerint kevésbé fejlett régiókra, vagyis az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területére (18 megye) vonatkozik. Küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. Ennek érdekében a TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Az operatív program fejlesztéspolitikai céljai a fentiekkel és a bemutatott területi fejlesztési szükségletekkel összhangban: (1) Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására, helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére, turisztikai vonzerőkben rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás növekedése érdekében 13
(2) Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére és a népesség megtartására, a zöldfelületek és a kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a települési környezeti minőség javítására, fenntartható városi közlekedésfejlesztés a települési környezet minőségének javítására és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, a munkába járás segítésére, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében, leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására, helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére. A TOP megvalósítási modellje az integrált területfejlesztési megközelítésre épülő decentralizált tervezés és a végrehajtásban való közreműködés. Ennek keretét az alábbi tervezési és végrehajtási elemek képezik: megyei integrált területi program területi kiválasztási rendszer formájában (megyei önkormányzatok tervezik és közreműködnek a végrehajtásban). Gazdaságfejlesztési és településfejlesztési tartalom a megye megyei jogú városon kívüli területére. megyei jogú város integrált területi programja: a megyei jogú városok esetében területi kiválasztási rendszer formájában (a megyei jogú városok önkormányzatai tervezik a megyei önkormányzatok koordinálásával, és közreműködnek a végrehajtásban), gazdaságfejlesztést is magában foglaló városfejlesztési tartalommal. városokban kísérleti jelleggel közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák (HFS) tervezése és végrehajtása (szakmai szempontok alapján kiválasztott városi helyi akciócsoportok tervezik és hajtják végre). Közösségi és kulturális, valamint helyi gazdaságfejlesztési tartalommal. A TOP megvalósításában a megyéknek és a megyei jogú városoknak kulcsszerepük van. A megyei önkormányzatok összehangolják, koordinálják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot (beleértve a megyei jogú városok fejlesztéseit is), amely szerepkör kiterjed a végrehajtásban és a nyomonkövetésben való közreműködésre is. A megyei és megyei jogú városi integrált területi programok közötti együttműködés és szinergia lehetősége biztosított. A megyéken átnyúló, több megyét érintő nagytérségek (pl. Balaton) összehangolt fejlesztése érdekében ugyancsak fontos, hogy e célok tekintetében az érintett megyék összehangolják integrált területi programjaikat. A TOP megvalósításának alapját a megyei önkormányzatok által a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan kidolgozásra kerülő megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok (stratégiai és operatív programok), megyei jogú városok esetében az integrált településfejlesztési stratégiák, valamint ezekhez illeszkedve, ezekre építve a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő integrált területi programok képezik. A TOP-hoz kapcsolódó integrált területi programok kidolgozása során olyan integrált gazdaság- és településfejlesztési programokat szükséges kijelölniük, melyek térségi gazdaságélénkítő, foglalkoztatás bővítő hatása és térségi területfejlesztési hatása a legnagyobb. Az integráltság megjelenhet egyrészt a kijelölt fejlesztési irány több tématerületre kiterjedő jellegében (pl. egy várost és térségét érintő komplex iparterület fejlesztési, befektetés-ösztönzési, helyi gazdaságfejlesztési projektcsomag, vagy egymásra épülő településfejlesztési akciók), amelyek együttes, szinergikus gazdasági hatása jelentős. Másrészt az integráltság jelentheti a fejlesztési irányok többszereplős jellegét, tehát lehetőség van arra, hogy a kijelölt megyei fejlesztési irányok több kedvezményezettre épüljenek. Az integrált területi programok megye és megyei jogú város specifikusan készülnek. Ez annyit jelent, 14
hogy a kidolgozott programoknak a térségi, és a városi adottságokra és szükségletekre épülő, területi hozzáadott értéket biztosító gazdaságfejlesztési és településfejlesztési elemeket kell tartalmazniuk, a TOP által biztosított tematika szerint, az adott megyére, megyei jogú városra alkalmazva. Mindez nagyon fontos szempont, tekintettel arra, hogy a TOP-ból megvalósuló fejlesztések legfőbb jellegzetessége e térségorientált jelleg. Az integrált területi programoknak mérhetően kell a TOP-ban meghatározott fejlesztési célokhoz hozzájárulniuk. A megyei és megyei jogú városi integrált területi programok a tervezhetőség érdekében objektív népességi és térségi fejlettségi adatok alapján indikatív tervezési kerettel rendelkeznek. A fentiek mellett a városok városfejlesztési beavatkozásainak megalapozása érdekében megtörténik az integrált településfejlesztési stratégiák felülvizsgálata. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A program öt fő területe: az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések a természetvédelmi és élővilági fejlesztések, az energiahatékonyság fejlesztése és megújuló energiaforrások alkalmazása Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az IKOP a Partnerségi Megállapodás prioritásait a következőképpen szolgálja: A gazdasági szereplők versenyképességének javítását és nemzetközi szerepvállalásuk fokozását közvetetten a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével. A foglalkoztatás növelését közvetetten a közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását közvetetten a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével. A közlekedési stratégia a fenti célok alapján összesen 39 féle beavatkozási lehetőséget vizsgált, melyeket a társadalmi hasznosság és a megvalósíthatósági kockázat szintjei alapján négy kategóriába sorolt: I. A közlekedési stratégia elsődleges megvalósítású 15 beavatkozása a két legnagyobb hasznossági és a két legkevésbé kockázatos megvalósíthatóságú eszközöket takarja. Ezek közül az IKOP az alábbiakat tervezi támogatni: a menedzsment eszközök megvalósítását, amelybe beletartoznak az egyes szabályozási eszközök vizsgálata (pl. közúti hatósági, vasúti műszaki), az e- jegyrendszer a közlekedésbiztonsági beavatkozásokat a nagyvárosokban, a vasúthálózaton és a TEN-T közutakon, a személyszállító vasúti jármű- és autóbuszcsere (csak a helyi közlekedésű buszoké, mivel a 2016-os liberalizáció miatt a helyközi autóbuszok beszerzéséhez nem adható EU támogatás) programot a vasúti csomópont és állomásfejlesztést, a hiányzó TEN-T törzshálózati elemek kiépítését. A többi elsődleges megvalósítású fejlesztési eszköz más EU támogatások (pl. kerékpáros 15
fejlesztések, városi áruszállítás elősegítése a gazdaságfejlesztési és területi operatív programokban) vagy hazai forrás segítségével valósulhat meg. II. A közlekedési stratégia javasolt megvalósítású fejlesztési eszközeinek csoportjába 14 féle beavatkozás tartozik. Ezek közül az IKOP tervezi támogatni: a vasúti szűkkeresztmetszetek felszámolását a TEN-T, valamint az országos vasúti hálózaton a nagyvárosok elővárosi vasúti forgalmának fejlesztését a személyszállítási intermodális infrastruktúra fejlesztését a kötöttpályás rendszerek integrálását a hiányzó TEN-T átfogó hálózati közutak fejlesztését a meglévő gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztését, beleértve az országhatárok és megyeközpontok gyorsforgalmi úton történő elérését A többi javasolt megvalósítású fejlesztési eszköz más EU-s források (pl. a vasúti hálózati elemek teljeskörű korridorfejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből) vagy hazai forrás segítségével valósulhat meg. III. A közlekedési stratégia előkészítésű igényű fejlesztési eszközei azt jelentik, hogy ezek továbbtervezése során jelentősebb kockázatok (pl. környezetvédelmi) merülhetnek fel. Az IKOP ezeknél elsősorban a meglévő tervek további kidolgozását tervezi támogatni, amelyek segítségével az adott fejlesztési eszközbe tartozó projektek az előző két kategóriába léphetnek előre vagy megvalósításuk végleg elutasításra kerül. IV. A közlekedési stratégia távlati lehetőségek közé sorolt beavatkozásait az IKOP-ból még előkészítési szinten sem tervezik támogatni, mivel azokat a stratégia csak 2020 után, gyakorlatilag inkább 2030 után javasolja megvalósítani. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának további fejlesztése, gazdasági versenyképességének további növelése, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentése. A VEKOP a rendelkezésre álló támogatási forrásokat három stratégiai cél mentén koncentrálja: 1. a regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható növelése (tudásgazdaság, innováció, vállalkozói környezet, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, turizmus, infokommunikációs beruházások támogatása), A stratégiai célhoz kapcsolódó fő fejlesztési irányok, egyedi célok a következők: versenyképes vállalkozói tudás elterjesztése vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése K+I aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében stratégiai K+I hálózatok számának növelése a K+F tevékenységet folytató vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutatóismeretterjesztő szervezetek) között a K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek, valamint a vállalkozások körében az IKT szektor termékesítési képességének növelése nagy sávszélességű kapcsolat biztosítása az ellátatlan állami és önkormányzati intézményeknél turisztikai költés növelése 16
az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése a vállalkozói szektorban. 2. a foglalkoztatás növelését segítő társadalmi környezet fejlesztése (napközbeni gyermekellátást biztosító intézmények, foglalkoztatás növelését támogató programok, oktatási és képzési rendszerek fejlesztése), A stratégiai célhoz kapcsolódó fő fejlesztési irányok, egyedi célok a következők: kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi és szociális területen az álláskeresők különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja valósul meg a sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő (ún. NEET) fiatalok Ifjúsági Garanciához való hozzáférése biztosított a fiatalok részvétele nő a gyakornoki és a vállalkozóvá válást segítő programokban a munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növekedése a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nő a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben a korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése, továbbá a szakpolitikai irányítás fejlesztése a felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése javulnak a munkaerőpiacról kiszorult hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságot javító kompetenciái és a humán közszolgáltatásokban dolgozók feladat-ellátási képességei a kompetencia alapú képzések elterjedtsége nő. 3. a versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakulása érdekében (a lakosság és a közlekedés energiahatékonyságának növelése, településrehabilitációs fejlesztések, társadalmi együttműködés erősítése, a közigazgatás és közszolgáltatások működésének javítása, természetvédelem). A stratégiai célhoz kapcsolódó fő fejlesztési irányok, egyedi célok a következők: lakóépületek energetikai korszerűsítése, valamint távhő- és hőellátó-rendszerek energiahatékony fejlesztése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése a Közép-magyarországi régióban fenntartható multimodális mobilitás elősegítése a leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja az egészségügyi és szociális közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a hozzáférés javítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakosságra a munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése, valamint különböző nemzetiségek és etnikumok közötti társadalmi együttműködés javítása a védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása, hosszú távú megőrzésük feltételeinek megteremtése érdekében a közigazgatási szervezetek hatékonyságának fejlesztése a közigazgatási humán erőforrás felkészültségének fejlesztése 17
az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítése az átláthatóság növelése a helyi közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése a helyi közszolgáltatások helyi léptékű optimalizációja. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritását képező társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelését valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: Társadalmi felzárkózás A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit hajtja végre. A célok elérésre érdekében a Partnerségi Megállapodás keretében a következő tevékenységeket irányozza elő: Szervezeti hatékonyság növelés és racionalizálás. Hatékonyabb emberi erőforrás menedzsment és a közigazgatási dolgozók kompetenciáinak fejlesztése. További erőfeszítések szükségesek, amelyek a korrupció megelőzését, az integritásirányítási rendszer fejlesztését, valamint a közbeszerzési rendszer reformját célozzák. Az állam közszolgáltató szerepének erősítése a közszolgáltatások fejlesztésének koordinálásával. Az e-közigazgatás folyamat- és működésfejlesztéssel integrált fejlesztése keretében biztosítani kell az interoperabilitást, az e-közigazgatási szolgáltatások bővítését, színvonalának, hatékonyságának és hozzáférhetőségének növelését, valamint a közigazgatásban dolgozók digitális írástudásának fejlesztését. A tervezett célrendszerhez elérendő eredmények: Az e-kormányzási szolgáltatások számának, illetve az adatbázisok és e-megoldások interoperabilitásának növelése. Átlagos ügyintézési idő csökkenése a még nem egyszerűsített eljárásokban. Állampolgárok és vállalkozások által az ügyintézésre fordított költségek csökkentése a még nem egyszerűsített eljárásokban. A közigazgatási szervezetrendszer hatékonysága nő az optimalizált folyamatok számának növekedésével. Korrupció Érzékelési Index (CPI) értéke javul. Közbeszerzések esetében az átláthatóság növekszik az elektronizáltság kiterjesztése 18
és a folyamatok reformja által. A közszolgáltatások terén dolgozók képzettségének és motiváltságának javítása. Elektronizáltan átalakított közigazgatási és közszolgáltatások száma nő. A közszolgáltatások kínálata racionalizálódik, a párhuzamos közszolgáltatási kínálat és annak költséghatékonysága javul, a térségi szűk keresztmetszetek megszűnnek. A tárgyalások még folyamatosak az Európai Bizottsággal egyes operatív programok tartalma kapcsán. További három operatív program kialakítása van még hátra van: A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. Vidéki térségnek minősül a 6. prioritás alkalmazása szempontjából az a település, ahol közigazgatási jogállástól (város/község) függetlenül: a népesség 10 ezer főnél kevesebb, akkor is, ha a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2 értéket (összesen 3007 település, 3,97 millió lakos, 75 775 km2); a népsűrűség 120 fő/km2 érték alatt van (további 35 település, 591 410 fő és 7007 km2); a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok külterülete 2%-nál magasabb külterületi lakossági arány esetén - pl. városok külterületi tanyái; a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok (kivéve budapesti agglomeráció) részönkormányzatai, amelyek korábban önálló községként működtek. Alapvetően nem jogosult a fenti jellemzők ellenére sem: Budapest és a budapesti agglomerációhoz tartozó települések. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Célok: Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára IV.2. Magánerő A fejlesztések során a magánforrások bevonása történhet közvetlenül vagy közvetetten. Közvetlen finanszírozás az, amikor a magánforrás és az önkormányzati fejlesztési forrás a projektben azonos, egyenrangú módon alkotja a projekt alapjait. Ez többnyire közös ingatlanberuházást jelent. Közvetett finanszírozás az, amikor az önkormányzat támogatást ad a célokhoz illeszkedő fejlesztésre (pl. központi állami forrásból megvalósítani kívánt útépítési hozzájárulás) vagy olyan beruházás történik, aminek a befejezésekor az adott vagyontárgy tulajdonjoga törvényi előírás alapján önkormányzathoz kerül (pl. városi közút). 19
IV.3. Saját forrás, adópolitika A gazdasági program az Európai Uniós programokhoz illeszkedik nagymértékben, mind a cél tekintetében, mind a pályázatokból befolyó források tekintetében. A gazdasági programok forrásösszetételénél törekedni kell a minél magasabb pályázatiarány-összetételre. A gazdasági program adott évben esedékes fejlesztési forrásai a város költségvetésében elkülönítetten jelennek meg. A helyi adórendszer keretét az Országgyűlés határozza meg, amikor törvényt alkot a helyi adókról. Az önkormányzatok által bevezethető adók jogi keretrendszerét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény adja. Az elmúlt években a helyi adórendszer jelentős átalakítását célzó adópolitikai döntések nagy része visszavonásra került. Így nem került át a helyi iparűzési adóztatás az állami adóhatósághoz, illetőleg a luxusadó is törlésre került. Az Országgyűlés adópolitikai döntései a kiszámíthatóságot nem erősítették, így nehéz akárcsak egy éves helyi adópolitikát is megszabni. A legújabb hosszú távúnak tűnő adópolitikai döntése az Országgyűlésnek az volt, hogy 2015. január 1-jétől az önkormányzatok bármilyen ún. települési adót bevezethetnek. Ebből is kitűnik, hogy a helyi adózás szerepe a költségvetési egyensúly és a város működőképességének biztosítása miatt egyre növekszik, párhuzamosan az állami szerepvállalás csökkenésével. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 féle helyi adót vezetett be: a helyi iparűzési adót, az építményadót, valamint az idegenforgalmi adót. Az önkormányzat saját bevételei közé tartozik a részben átengedett központi adóként működő gépjárműadó, valamint az - elhanyagolható nagyságrendű - termőföld bérbeadásból származó jövedelemadó, a talajterhelési díj, valamint 2015. évtől a magánfőző által előállított párlat utáni jövedéki adó. A költségvetési előirányzat alakulását az elmúlt időszakban az alábbi táblázat szemlélteti: Adónem 2011. év (eft) 2012. év (eft) 2013. év (eft) 2014. év (eft) 2015. év terv (eft) Építményadó 1.753.600 2.100.000 2.487.000 2.557.000 2.650.000 Iparűzési adó 7.150.000 7.050.000 7.368.000 7.500.000 7.600.000 Idegenforgalmi adó 81.000 85.000 100.000 110.000 125.000 Gépjárműadó 1.173.200 1.100.000 420.000 420.601 420.000 Összesen 10.157.800 10.335.000 10.375.000 10.587.601 10.795.000 A helyi iparűzési adóban az adózás specifikuma miatt, mintegy 2 éves csúszással jelentkeznek mind a negatív, mind a pozitív tendenciák. A 2014. évi költségvetés adataiból megállapítható, hogy a költségvetési bevételek csaknem egyharmadát biztosítják a helyi adó és gépjárműadó bevételek. A tényleges költségvetési bevétel adatai a következők: Adónem 2011. év (eft) 2012. év (eft) 2013. év (eft) 2014. év (eft) Építményadó 1.903.865 2.277.153 2.550.935 2.608.115 Iparűzési adó 6.932.828 7.017.880 7.354.712 7.447.234 Idegenforgalmi adó 90.367 99.700 110.558 123.702 Gépjárműadó 1.143.461 1.076.192 417.284 417.807 Összesen 10.070.521 10.470.925 10.433.489 10.596.858 Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó a helyi adók közül a legjelentősebb és a legtöbb önkormányzat által működtetett adónem. A helyi iparűzési adó a legtöbb bevételt hozza a helyi adók közül, nagyságrendje miatt más 20