3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja. Gazdaságfejlesztés

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város 3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja Gazdaságfejlesztés Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_ITB3_v4 1

2 Tartalom Vezetői összefoglaló AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI A fejlesztés alapadatainak rögzítése A fejlesztési célok rögzítése A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása Az érintett földrajzi terület bemutatása Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása A jogszabályi környezet és a szakpolitikai háttér áttekintése A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A fejlesztést megalapozó problémák bemutatása A fejlesztést megalapozó igények bemutatása AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG CÉLRENDSZERE A célok kapcsolódása a városi-, városrészi szintű célokhoz A célok és a tervezett tevékenységek kapcsolódása A kulcsprojekt és a célrendszer kapcsolódása A támogató projektek és a célrendszer illeszkedése Az ITB-hez kapcsolódó célok mutatószám rendszere A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A fejlesztés megvalósításának módjai, az egyes projektek bemutatása A kulcsprojekt és a kapcsolódó támogató projektek logikai kapcsolata A programcsomag ütemezése Az Integrált Területi Beruházási Programcsomag keretében megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A KULCSPROJEKT ÉS AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG ELŐZETES PÉNZÜGYI TERVE AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG KOCKÁZATELEMZÉSE Felhasznált irodalom

3 Vezetői összefoglaló 2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat rögzíti, vagyis ennek megfelelően Szeged esetében ez a forráskeret 31,905 Mrd forint a teljes tervezési időszakra. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata című szakmai anyag is. Az erre épülő Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) bemutatott célrendszerhez illeszkedve rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint tartalmazza a célok elérését szolgáló fejlesztési elképzeléseket is. Mindehhez a dokumentum olyan területi specifikumokat rendel, melyek egyszerre szolgálják a városrészi szintű célok elérését is. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája tehát bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. E projektek rendszerbe foglalására ugyanakkor az EATT-ben rögzített területi fókusz mellett tematikus szempontok alapján, integrált módon is lehetőség van. 3

4 Szeged Integrált Településfejlesztési Stratégiájához illeszkedve Integrált Területi Beruházási projektcsomagok (ITB) beazonosítása a feladat. Az ITB-k kialakítása kapcsán a releváns közbeszerzési kiírás, illetve ennek mellékletei egyértelműen rögzítik a szakértői feladatköröket. A tervezési munkához kapcsolódó közbeszerzési kiírás megjelenését követően kiadott, Belügyminisztérium által készíttetett útmutató ugyanakkor a fentiek szerint ún. integrált projekteket nevesít. Az integrált projektek az említett háttéranyagban leírt fejlesztési logikájukat tekintve megítélésünk szerint az ITB-kel azonosíthatóak, amennyiben az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak. Ennek megfelelően négy darab Integrált Területi Beruházási programcsomag készül el, melyek az alábbi tematikus területek projektjeit fogják össze: 1. Városfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Gazdaságfejlesztés 4. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése A 3. számú Integrált Területi Beruházási projektcsomag Szeged Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési projektjeit fogja össze. A tartalom megalkotása során az egyértelmű gazdaságfejlesztési tematikájú projekteken túl olyan turisztikai beavatkozásokat is fontosnak tartottunk megjeleníteni, amelyek várhatóan jelentős hatást fognak gyakorolni a helyi gazdasági életre, annak szereplőire. A közvetlen gazdasági beavatkozások közül a leghangsúlyosabbak az ELI akcióterülethez kötődő projektek, itt nevesítjük az ITB kulcsprojektjét, amely az ELI-ALPS beruházás. Ehhez közvetlenül kapcsolódnak az ELI ipari-innovációs akcióterület más, gazdasági aspektusú fejlesztései, továbbá olyan projektek fűződnek még fel a gazdaságfejlesztési ITB-re, amelyek jellegükben, tematikájukat illetően hasonlóak, így előkészítésüket, megvalósításukat megkönnyíti egy egységes rendszerben való kezelésük. Az összegfogott, integrált végrehajtás révén a tematizált fejlesztések lebonyolítása jelentős energiamegtakarítással és ezáltal költségracionalizálással kivitelezhetővé válik. Az ITB területileg lefedi az összes kijelölt akcióterületet, hatásai pedig természetszerűleg kiterjednek az egész városra, bizonyos fejlesztéseket nézve megyei, országos szintre egyaránt. A városfejlesztési tervezés megelőző fázisaiban sor került a helyi gazdasággal és turizmussal 4

5 kapcsolatos problémák, igények feltárására, ezek alapján a célok és prioritások kijelölésére. A célok elérést szolgáló megvalósítás stratégiájához és az előzetes akcióterületi tervekhez kapcsolódóan kijelölésre kerültek többek között a gazdaságfejlesztési célok teljesítését szolgáló projektek. Ezek alkotják a 3. számú ITB projektcsomag tartalmát: Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Anna Fürdő fejlesztése BIOPOLISZ Park kialakítása DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése Dóm téri zenekari árok fejlesztés ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése Tourinform Iroda fejlesztései Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén Vállalkozásfejlesztési projektek A helyi, városi szintű tervezési folyamatok mellett 2014 folyamán zajlik a as időszakra vonatkozó területi- és ágazati operatív programok véglegesítése is, és várhatóan az év során elfogadásra is kerülnek a program dokumentumok. Az ITS-ben megjelölt fejlesztési elképzelések forrástervezése valamint az ITB-k összeállítása során ezeket a szakmai anyagokat is figyelembe kellett vennie a tervezőknek. 5

6 1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI 1.1. A fejlesztés alapadatainak rögzítése A 3. számú gazdaságfejlesztési tematikájú Integrált Területi Beruházási programcsomag Szeged MJV teljes területét átfogó komplex, integrált fejlesztési csomag. A benne foglalt projektek kitérnek az iparban, szolgáltatásokban tevékenykedő cégek, ipari parkok, a városi szinten működő vagy tervezett kutatás-fejlesztési létesítmények (ELI, Science Park, Biopolisz Park), valamint a turisztikai attrakciók (Anna Fürdő, Dóm tér, REÖK-palota, Móra Ferenc Múzeum, Tourinform, stb.) fejlesztéseire. Az ITB kulcsprojektje a két fázisban megvalósuló legnagyobb volumenű szegedi beruházás: az ELI-ALPS megvalósítása. A két megvalósítási fázisban, 68 milliárd forintért elkészülő közösségi kutatási nagyberendezés esetében a beruházás volumene indokolja a kulcsprojekt szerepkörét, hiszen a többi gazdaságfejlesztési projekt összértéke nem éri el a beruházási összeget. Az általa várhatóan generált hatások a közvetlen és a közvetett hatásokon keresztül is jelentősek lehetnek, lehetőséget nyitnak a város előtt egy valódi tudásközpont megvalósítására, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos rang elérésére. Amennyiben a lézeres központot övezve létrejön egy megfelelő alapinfrastruktúrával ellátott, versenyképes üzleti környezet, az innovációs tevékenység által előállított eredmények a városi, megyei gazdaságban megjelenő gazdasági javakká transzformálódhatnak. A beruházáshoz kötődő technológiai transzferben érdekelt vállalkozásokon túl jelentős kiszolgáló személyzet és egyéb szolgáltatásokat nyújtó helyi cégek kapcsolódhatnak. Továbbá minden bizonnyal hatással lesz a lézeres központ és a tudásváros a helyi felsőoktatásra, idegenforgalomra, ingatlanpiacra és a nyugati ipari városrész további fejlődésére. A támogató projektek városon belüli elhelyezkedése többközpontú, jellemzően a Nyugati iparvároshoz, a Belvároshoz és Újszegedhez köthetőek: Az ELI Science Park infrastrukturális kialakítására értelemszerűen a lézerközpontot övezve kerül sor, az egykori öthalmi laktanya területén. Szintén a nyugati városrészben, az ELI ipari-innovációs akcióterülethez kapcsolódva 6

7 valósul meg a DÉLÉP Ipari Park és a SZILK infrastrukturális fejlesztése, valamint az EATTben már külön kiemelésre kerültek egyéni vállalkozásfejlesztési projektek amelyek támogatási forrásaihoz (GINOP, TOP) természetszerűleg más területi elhelyezkedésű vállalkozások is hozzáférhetnek, tehát ez a programelem igazából a város egészére nézve alkalmazható. A Belvároshoz, azon belül is a Korzó-Tisza akcióterülethez többnyire turisztikai tematikájú beavatkozások kapcsolódnak: az Anna Fürdő, az Agóra, a Kövér Béla Bábszínház, a Móra Ferenc Múzeum, a Régi Zsinagóga, a REÖK-palota fejlesztése és az új Tourinform Iroda kialakítása. Ezeken kívül ebben a városrészben foganatosíthat változásokat a helyi vállalkozások és kereskedők együttműködésével kialakításra kerülő koncepció és akcióprogram, amely a kihasználatlan üzlethelyiségek problémáját orvosolná. Ugyancsak a Belváros déli részéhez kötődik, de ennek megfelelően már a Biopolisz akcióterület részét képezi a Biopolisz Park kialakítása, valamint a Dóm téren fekvő Szegedi Szabadtéri Játékok zenekari árok felújítása. A Biopolisz akcióterületen, viszont annak újszegedi oldalán valósul meg magánforrásból egy új, városrészi alközpont kialakítása. A lehatárolt akcióterületeken kívül eső gazdaságfejlesztési célzatú projekt a móravárosi Vadaspark komplex fejlesztése, valamint a repülőtér kereskedelmi célú forgalmat szolgáló átalakítása, fejlesztése A fejlesztési célok rögzítése Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciójában lefektetett átfogó és specifikus városi céloknak, valamint a városrészi céloknak megfeleltethetően a következőképpen alakítottuk ki a gazdaságfejlesztési Integrált Területi Beruházási programcsomag célját: Szeged gazdaságának növekedési pályára állítása a hagyományos ipari szereplők versenyképességének fokozásával, a helyi kutatás-fejlesztési tevékenység új szintre emelésével és a meglévő turisztikai adottságok teljes körű kihasználásával A Dél-alföldi Régió gazdaságilag az Európai Unió legfejletlenebb területegységei között van számon tartva: 2009-ben a vásárlóerő-paritáson számított bruttó hazai terméket alapul vevő összehasonlításban a 254 darab NUTS2-es régió közül a 14. legrosszabb helyet foglalta el. Más szemszögből kifejezve, Dél-Alföld a közösség egy főre jutó megtermelt GDP- 7

8 átlagának csak a 43%-át képes felmutatni, ráadásul az országos átlaghoz képest is növekedett a lemaradása az ezredforduló óta ugyan az utóbbi években egyre inkább lassuló mértékben. A külföldi tőke vonzása a 90-es évek kedvezőtlen délvidéki folyamatait a hátunk mögött hagyva és az autópálya-elérés megteremtését követően sem indult el kielégítő mértékben, Csongrád megye nagyvállalatai közül mindössze kettő képviselteti magát stabilan az elmúlt években a száz legnagyobb árbevételt elért cégek körében. A 2000-es évek végére érzékelhetővé vált a megyei, kistérségi és városi KKV-k tőkehiánya, a működő vállalkozások számának csökkenése is, amely tendencia független volt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen változásoktól. A válságesemények ugyanakkor egyértelmű visszaesést generáltak a turisztikai kereslet terén, ami vendégéjszakák csökkenésében nyilvánult meg. A régió és a várostérség gazdaságában tehát olyan problémák tükröződnek, amelyek mindössze részben köthetőek csak a es válsághoz, mélyebben gyökereznek annál. A régiók gazdasági pozícionálódásának 90-es évekbeli szakaszában olyan hátrányok érték a térséget, melyek hatásainak enyhítéséhez átfogó gazdasági beavatkozások szükségeltetnek városi, megyei és országos szinten egyaránt. A gazdaságfejlesztési beruházási programcsomag ennek tükrében igyekszik a város gazdaságának stabilizálását, fejlődő pályára állítását úgy elérni, hogy több szektorban eszközöl beavatkozásokat. Tehát a hagyományos ágazatokban szereplő helyi vállalkozások fejlesztéseinek koncepcionális támogatása mellett magába foglalja a turizmus fejlesztését. Infrastrukturálisan jól ellátott befektetési területek kialakítása által hozzájárul a külföldi tőke bevonzásához, a K+F+I téren végrehajtott projektek segítségével pedig megalapozza a helyi kvaterner szektor működését, amely hosszútávon is képes lesz éltetni a város gazdaságát. 8

9 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata többnyire Szeged Fejlesztési Pólus Nonprofit Kft-vel együttműködésben - az elmúlt években a következő fejlesztési projekteket valósította meg a helyi gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés terén: Logisztikai Központ I. ütem A Szegedi Ipari Logisztikai Központot egy 42 hektáros területen, Szeged határában az M5 autópálya, az M43-as autópálya és a nyugati elkerülő út találkozásánál kezdték el építeni 2006-ban. Az I. ütem 748 millió forintba került, ebből megvalósult a terület közművesítése, bekötő út, valamint parkolók létrehozása, raktár- és irodaépület felépítése, illetve a vagyonbiztonsági létesítmények kialakítása. A Szegedi Vadaspark látogatóbarát fejlesztése Projektazonosító: DAOP /E A projekt a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft-vel együttműködésben valósult meg. A szakmai és látogatói igények alapján meghatározott fejlesztés révén 2011-ben került kialakításra a vadaspark területén egy új, 416 m 2 kiterjedésű zsiráfház. A beruházás célja volt a Szegedre látogató turisták számára nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztése, valamint a város turisztikai szezonalitásának mérséklése. A 123 millió forintos bekerülési költségű beavatkozás hatásaként 10 ezer fős növekedést vetítettek elő az átadást követő első évben. Komplex beruházás a szegedi kerékpárturizmus fejlesztése érdekében - Újszegedi Liget-játékok kertje " Projektazonosító: DAOP /E A projekt kiemelt célja az egészséges életmód iránti figyelem fokozása az aktív szabadidős tevékenységek által, valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztése a kerékpározás, mint az egyik leginkább környezetbarát közlekedési forma népszerűsítésével. A 9

10 kerékpáros turisták magas szintű kiszolgálását megvalósító központ kialakítása 99,9 millió forintból valósult meg. A következő fejlesztések valósultak meg a turisztikai tematikájú projekt által: Újszegedi Liget - Játékok Kertjében kerékpáros fogadóállomás, pihenőhely, gyorsszerviz és kölcsönző kialakítása A fogadóállomás mellett található kerékpáros akadálypálya fejlesztése Négy darab kerékpáros túraútvonal kijelölése és ezek mentén kerékpártárolók elhelyezése Tourinform pont létrehozása Kerékpáros marketing stratégia kidolgozása A fogadóállomáson dolgozók nyelvi készségeinek fejlesztése. Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont komplexum létesítésének I. ütemeként napsugaras alsóvárosi tájház kialakítása Projektazonosító: DAOP-2.1.1/B Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszú távú fejlesztési programjai között kiemelt helyet foglal el Bálint Sándornak, a nemzetközi hírű néprajztudós emlékének és szellemi hagyatékának ápolása. A projektgazda és a szakmai kuratórium közös elhatározása egy, a tudós nevét viselő emlékház kialakítása. A projektgazda 2007-ben megvásárolta a Szeged, Nyíl utca 43. sz. alatti műemlék ingatlant és vállalta annak emlékházzá történő tervezését és felújítását és látogathatóságának megteremtését. A beruházás 2 munkahelyet teremtett és öt év alatt mintegy 65 ezer látogatóval számoltak. A turisztikai vonzerő fejlesztési beruházás 79,2 millió forintból valósult meg 2011-ben. Agóra Szeged Pólus A közművelődés szolgálatában Projektazonosító: TIOP / A Szent-Györgyi Albert Agóra komplex közösségi szolgáltató intézmény Európai Uniós finanszírozású, 2,2 Md Ft összértékű projekt keretében került kialakításra, mely Szeged MJV Önkormányzatának saját költségvetéssel rendelkező önálló intézménye. A négyszintes főépület T alakú elrendezésben épült. Hasznos alapterülete m2. Fő funkciója a közművelődés szolgálata, a tudomány népszerűsítése. Az épület első szintjén található a Százszorszép Gyermekház, melynek alapfeladata a

11 éves korosztály számára színvonalas szabadidős programok, rendezvények szervezése, foglalkozások tartása. A második és harmadik emeleten találhatóak a tudományos ismeretterjesztő funkciók, a Szegedi Biológiai Központ látványlaboratóriuma, a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma két szint magas nagyméretű, vetítésre alkalmas fallal, a galérián intelligens mintaotthonnal, valamint az Informatika Történeti Múzeum mintegy 1000 m2 kiállítótérrel. Az épületben rendkívül korszerű építészeti megoldásokkal találkozhatunk. Az épület energetikai szempontból "+A" kategóriás besorolású. A hűtést és a fűtést főként napkollektoros és hőszivattyús rendszerek biztosítják. A gépészeti terek kialakítása lehetővé teszi látogatók fogadását, ezáltal bármely érdeklődő megismerheti a megújuló energiákat előállító gépeket és rendszereket (hőszivattyú-50 db 100 m mélységű, napkollektorok, napelemek) működés közben is. Az intézmény negyedik szintjén tablók mutatják be az épület hűtését, fűtését, energia igényét kiszolgáló rendszereket a nagyközönségnek A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése A gazdaságfejlesztési Integrált Területi Beruházási programcsomagban bemutatásra kerülő projektek karakterisztikájukból kifolyólag nem kizárólag önkormányzati megvalósítással bonyolódnak le, találhatóak a körükben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és az önkormányzattól teljes mértékben független vállalkozások is. Ugyanakkor a kifejezetten önkormányzati projektgazdai szerepkörön kívül álló projektek is olyan létesítményeket, tartalmakat hoznak létre, amelyek a város gazdasága szempontjából kiemelten fontosak, így ezek megvalósítása mentén is beavatkozó, vagy kísérő jellegű partnerségre kell törekednie az önkormányzatnak. Ilyen módon az önkormányzat az ITB-ben felsorolt projektek mindegyikét felöleli, a projektek teljesülését követi, tehát a programcsomag végrehajtásának összefoglalója, irányítója. A fentieknek megfelelően a következőkben sort kerítünk Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési tapasztalatainak bemutatására, továbbá a jövőbeli fejlesztési programok, projektek megvalósításához rendelkezésre álló humán kapacitásának prezentálására is. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) 11

12 feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). A Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vehet a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában. A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végezheti. A városfejlesztő társaság tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára. Az NGM előzetes tájékoztatása szerint az ITB (vagy ITP) projektcsomag menedzselését az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei jogú városok közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A munkaszervezet két jogi formában működhet a megyei jogú városok esetén: a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság, a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport. A megyei jogú városok esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új paramétert nem tartalmaz a ROP as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal az akkreditációhoz. Speciális feladatok: projektcsomag menedzsment / munkacsoport vezetése 12

13 tervezés előkészítés koordinációja pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja műszaki tervezés koordinációja közbeszerzési eljárások bonyolítása soft tevékenységek koordinációja kivitelezés koordinációja műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás Mivel a projektcsomag megvalósítása esetében program menedzsmentről beszélünk, az egyes kompetenciakörök szükségessége gyakorlatilag párhuzamosan jelentkezik egy rövid kb. 1 évnyi kezdeti időszaktól eltekintve. A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki, az a szükséges kompetenciákkal rendelkezik és feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%-nál többet nem vesz igénybe. A fentiekre figyelemmel az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy projektcsomag menedzsment feladatot ellátó munkaszervezet a korábban létrehozott városfejlesztő társaságnál, vagy a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoportként működik. 13

14 3. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határ menti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. A megalapozó elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai így például a Délép Ipari Park komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, BIOPOLISZ fejlesztési terület stb. helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok 14

15 esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai előnyökre. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett ELI-ALPS beruházás. Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai pl. gyógy- és termálvízkincs stb. ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb 15

16 helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában Az érintett földrajzi terület bemutatása A 3. számú, gazdaságfejlesztési ITB programcsomag intézkedései Szeged város teljes területére közvetlen hatást gyakorolnak, hiszen a kulcsprojekt és a támogató projektek szinergikus hatásai kedvezően befolyásolhatják például a vásárlóerő növekedésén keresztül a helyi vállalkozások termékei, szolgáltatásai iránt fennálló keresletet. Amint fentebb kifejtettük, a megvalósuló gazdaságfejlesztési beavatkozásoknak köszönhetően színvonalasabbá válhat többek között a felsőoktatás, növekedhet a vendégéjszakák száma, felértékelődés következhet be a városi ingatlanpiacon. Habár a projektek mindegyike egy-egy külön megvalósítási helyhez kötődik, a programcsomag megvalósítási helyeként csak a város értelmezhető, mint alapegység, így a továbbiakban ezt kell vizsgálnunk. Szeged Magyarország negyedik legnépesebb városa, Csongrád megye megyeszékhelye, a Dél-Alföldi régió központja. az Alsó-Tisza vidékhez tartozó Dél-Tisza-völgy kistájegységben helyezkedik el, a Tisza partjának a Maros torkolati részénél található. Létezése is ennek a földrajzi helyzetnek köszönhető. Ez a vidék az ország legmélyebben fekvő területe. Ez méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Szeged és környékének jellegzetesen sík alföldi tájképét csupán néhány kunhalom és ártéri löszhalom töri meg. Feltehetően ilyen magaslatokon telepedtek le Szeged első lakosai. Többen ebből eredeztetik a város nevét. A város közigazgatási területe hozzávetőlegesen 281 km 2, melyből 48,5 km 2 belterület. Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a 16

17 térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt száz éves átlag alapján 520mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény - több mint 2100 óra napsütés -, ezért nevezik Szegedet a napfény városának. Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a város egészének társadalmi-gazdasági jellemzőit és a gazdasági működéssel összefüggő fizikai infrastruktúráját Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői Szeged Megyei Jogú Város lakossága esetében a népszámlálás alapján minimális csökkenéséről beszélhetünk. Szeged lakossága 2001-ben fő volt, míg 2011-ben fő. A változás mértéke 0,14%-os a vizsgált időszakban. Szegeden 2008-ig emelkedett a születések száma, 2009-ben 7,69%-kal, majd 2010-ben újabb 4,76%-kal esett vissza. A népesség korosztályos megoszlása több fontos információt is hordoz. Egyrészt a teljes periódusban évről évre csökkent a gyermekek száma: 2000-ben fő volt a 0-14 évesek száma, 2011-ben csak fő, a különbség közel 15%-os. Csökkent a munkaerő-piaci szempontból is legaktívabb évesek száma is: 2000-ben en voltak, 2011-ben számuk fő. A csökkenés mértéke 3% körüli. Jelentősen nőtt előző korcsoportokkal szemben a 60 éves és idősebb emberek száma: 2000-ben fő, 2011-ben fő volt létszámuk. A helyi társadalom öregedését jól mutatja az úgynevezett vitalitási index, amely a 0-14 évesek és 60 éves és annál idősebb emberek számának arányból képezhető mutató. Szeged vitalitási indexe 2000-ben még 0,83 volt, amely 2011-re 0,57-re csökkent le. A város képzettségi mutatói az átlagnál kedvezőbbek: azok aránya, akik az általános iskola egyetlen osztályát sem végezték el nem különbözik jelentős mértékben a megyei, kistérségi és városi szinten (0,3-0,5%). Elmondható, hogy Szegeden és térségében 2011-re minimálisra szorult vissza azon 10 évesnél idősebbek aránya, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezők aránya (64,6%) a város esetében már jelentősen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei szintet (49,9%) arányt. Ebben a kategóriákban a város jelentős előnnyel rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. A diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelműen érzékelhető. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, 17

18 amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. A 2010-es és 2011-es évek az álláskeresők számának csökkenését hozták re az előző évi adathoz képest 3%-kal, majd 2011-ben újabb 10,5%-kal mérséklődött a munkakeresők száma Csongrád megyében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat frissebb adatai azonban itt is, akárcsak országos szinten, ismét visszaesést mutatnak: 2012 végén nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a megyében, amely 6,63%-os emelkedést tükröz. A Szegedi kistérség adataiban a 2009-es emelkedés még erőteljesebb: 30%-ot meghaladó mértékben lépi túl az álláskeresők száma a 2008-as szintet. A 2009-et követő csökkenés 2010-re szerényebb a megyeinél, mintegy 1,6%-os, majd 2011-re újabb 4% ben azonban vége szakad a javuló sorozatnak: az év végén nyilvántartott álláskereső van a térség 12 településén, ami jelentős, 8,5%-os ugrást jelent. A kistérségen belül egyértelműen Szeged a legnagyobb foglalkoztató, így a munkanélküliséghez kapcsolódó problémák jelentős része is ebben a városban fogható meg. Így az álláskeresők száma is arányait tekintve itt a legmagasabb a kistérségben, a kistérség összeshez viszonyítva súlya többnyire 80% közeli (2000: 79,4%, 2005: 79,46%, 2009: 77,77%, 2010: 77,51%). Szegeden a regisztrált vállalkozások száma és között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték darab volt, addig 2006-ban darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban től indul meg egy dinamikus bővülés, melynek eredményeként 2010-re darabra nőtt a mutató értéke. A változás a vizsgált időszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintű mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetőségű addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt. A Szegedi kistérség meghatározó ágazatai a működő vállalkozások száma alapján a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás (2008: 3394 db; 2010: 3266 db), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2008: 2830 db; 2010: 2961 db), továbbá az építőipar (2008: 1585 db; 2010: 1531 db). Jelentős számú vállalkozás működik a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban is. A vizsgált időszakban, az egyes ágazatokban működő vállalkozások számának alakulása kapcsán látható hogy, jelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (4,6%), az oktatás (7,8%), továbbá a 18

19 humán- egészségügyi szolgáltatás (6,6%) ágazatokban volt bővülés tapasztalható. A kistérségben jelentős mértékben csökkent ugyanakkor a feldolgozóiparban (-11,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban (-16,42%), és kisebb mértékben visszaesett az építőiparban (-3,4%) és a kereskedelemben (-3,7%) működő cégek száma. A es időszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a mezőgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben működő cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-nemzetgazdasági ágban 2010-ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 821 cég közül 763 darab (92,94%), továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. Kistérségi szinten a kereskedelmi szállásférőhelyek száma folyamatos bővülést mutat. A térségben a legtöbb kereskedelmi szállásférőhely 2007-ben volt elérhető, mely évre darabos kapacitást rögzített a KSH adatbázis. Ez a szám a 2000-es kiinduló értéket 43,51%- kal haladja meg ban jelentős 17,98%-os kapacitás csökkenés következik be térségi szinten, majd 2009-től lassú bővülés indul meg a 6789 darabos értékről. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2000 és 2010 között 32,61%-kal nőtt. A térségi központban elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthető kiemelkedő évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%-kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következő években bővült, így összességében és között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyei tekintetében egyértelműen meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhető kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték ben 92,12% volt és 2013 között mintegy 152 millió euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre a Délalföldi Operatív Program keretében gazdaságfejlesztési projektek támogatására többek között üzleti infrastruktúra fejlesztése, tanácsadási programok lebonyolítása és klasztermenedzsment szervezetek megerősítése témakörökben év elejéig a Szegedi kistérség pályázói alapvetően vállalkozások összesen mintegy 15,86 milliárd forint pályázói igénnyel 19

20 jelentkeztek ezeken a felhívásokon. Ugyaneddig az időpontig a kistérség pályázói összesen 8,2 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá ami az igényelt összeg mintegy 52%-a. A megítélt támogatás 76,56%-a (6,28 milliárd forint) Szegeden megvalósuló projektekhez köthető. A K+F-kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb (2011-ben 1,65%), míg átlagoshoz közeli értéket Észak-alföldön és Dél-alföldön rögzíthetünk (1,07%, illetve 1,13%). A vidéki kutatóbázisok száma a Délalföldön 2007 és 2011 között közel ötödével bővült, így régiónkban 2011-ben 370 kutatóhely működött ben Szegeden Csongrád megye lakásállományának 38,89%-a, a Szegedi kistérség lakásállományának pedig 83,22%-a volt megtalálható ben ezek az értékek 41,25%, illetve 83,41% voltak ben kistérségben épített lakások 78,67%-a létesült Szegeden, ez a mutató 2011-ben 86,25%-os értéket vett fel. A városban a legtöbb lakás 2009-ben épült (1009 darab, a térségben létesült lakások 91,81%-a). Szegeden 2007-ig folyamatosan emelkedett a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, majd 2008-ban tört meg egy rövid időre ez a folyamat ig azután ismét folytatódik a növekvő tendencia és 2010-ben tapasztalható egy nagyobb visszaesés. Ekkor 87%-ára esik vissza az átlagos négyzetméter ár; 2011-től lényegében stagnál a mutató. Szeged MJV év végi állapotot tükröző ingatlanvagyon statisztikája összesen darab ingatlant tartalmazott, melyek összterülete 2629 ha és 7238 m2. Értékbecslés alapján értékük forint I-III. negyedévben a Szegedi Önkormányzat finanszírozási műveletekkel együtt számított (értékpapír, hitelek, kötvény, előző évek pénzmaradványának igénybevétele) bevételei ezer Ft összegben, 72,3 %-on teljesültek. Az Önkormányzat központi gazdálkodási körbe tartozó működési célú költségvetési bevételek az időarányos szintnek megfelelően ezer Ft értékben, 82,5 %-on teljesültek. A helyi adóbevételek körébe tartozó bevételi előirányzatok e Ft összegben, 88%-on, ezen belül az iparűzési adóbevételek 85,4%-os mértéken teljesültek. A szeptember 30-ig realizált iparűzési adóbevétel ( e Ft), ugyan e Ft-tal több mint az előző év hasonló időszakában befolyt adóbevétel, azonban az éves terv teljesítésének százaléka alapján bizonytalan az ez évi adóbevételi terv teljesítése. Az idegenforgalmi adó az időarányos szinttől elmaradva e Ft összegben, 60,9 %-on teljesült. Az idegenforgalmi 20

21 adó mértéke 427 Ft/fő/vendégéjszakáról január 1-jével 450 Ft/fő/vendégéjszakára változott. Ezen területen jellemzően a II. félévben realizálódik több adóbevétel. A gazdálkodási körbe tartozó, a finanszírozási műveletekkel együtt számított működési kiadások e Ft összegben, 84,5 %-on teljesültek. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok többsége az időarányos szint alatt teljesült, kivéve az egyéb feladatokat, ahol a teljesítési index az időarányos szint fölötti a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bruttó módon történő szerepeltetése miatt. Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre január 1-jétől jelentősen csökkent. Jelenleg a helyi iparűzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó rendelet a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében január 1-jétől a 20 m 2 -t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek évi összege 24,9 millió Ft volt Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása A városszerkezetet eredendően meghatározza a Tisza helyzete, amely keresztülszeli a várost. Jelenleg két hídon keresztül, a Belváros és a nagykörút folytatásában lehet átkelni a folyón. A gyűrűs-sugaras szerkezet lezárásához azonban szükségszerű lenne az egykori déli tiszai híd pótlása. Az 1879-es nagy árvíz után az épületek olyan szintű károsodást szenvedtek, amely lehetővé tette a városszerkezet teljes átalakítását. Négy kisebb, helyi forgalmat bonyolító, valamint négy nagyobb távolsági közlekedést szolgáló sugárút épült, amelyeket körutakkal kötöttek össze. A két körút között meghagyták a korábban kialakult négyzetes utcahálózatot, a vár helyén, Alsó- és Felsővároson hasonlóképpen teljesen új négyzetes utcahálózatot formáztak. Az nagy árvíz után épült meg a város körüli körtöltés. Az újjáépítés során első lépésként a Felső Tisza-parttól az Alsó Tisza-partig terjedő mintegy tizenkét kilométer hosszúságú, a várost félkör alakban kerítő töltést építették meg, amelynek koronája átlagosan tíz méterre emelkedett a tiszai vízmérce 0 pontja fölé. Védelmi szerepe mellett 21

22 viszont sokáig határt is szabott a város terjeszkedésének, ma már a korábban a szegényebb város lakosság által felépített telepeken kívül ipari és egyéb hasznosítású területek is létrejöttek a töltésen kívül. A települési infrastruktúra gazdaságfejlesztési szempontú vizsgálata esetén bemutatjuk azokat a települési övezeteket és zónákat, amelyek megvalósítási helyeket befogadva, közvetlenül érintettek a fejlesztések által. Elsősorban a turisztikai beavatkozásokat illetően kell megemlítenünk a Településközpont vegyes zónát és a Központi vegyes zónát, mint közvetlen megvalósulási helyeket: A Belváros Tisza Lajos körúton belüli, Híd utcától D-re eső részét és a két körút közötti terület középső sávját egészen a Mars tér környezetéig településközponti vegyes terület felhasználás jellemzi. A Boldogasszony sgt. és a Kálvária sgt. közötti lakóterületekbe a Petőfi Sándor sugárút menti viszonylag nagykiterjedésű településközpont terület ékelődik be. A Boldogasszony sugárút és meghosszabbított vonala a Bem utca mentén szintén megjelenik ez a kategória. A Belváros újszegedi oldalán, a tervezett körúton belül fejlesztésre alkalmas, nagykiterjedésű településközpont terület van kijelölve. A Kossuth L. sgt. Nagykörúton kívüli szakaszának mindkét oldalán településközponti vegyes terület felhasználású sáv húzódik. Újszegeden a Derkovits fasor elején található településközpont terület. A Belvárosban a Széchenyi tér tágabb környezete, a Mars tér és az Ady tér tartozik a Központi vegyes zóna területfelhasználási kategóriába. Az újszegedi oldalon a Bertalan-híd újszegedi hídfője, a Temesvári körút melletti intézmények területei, valamint az Alsó kikötő soron lévő intézmények kaptak ilyen besorolást. A Móravárosi körút és a Szabadkai út csatlakozásánál, valamint a Kálvária sgt. és a Móravárosi krt. csomópontjánál viszonylag nagy kiterjedésű intézmény terület került kijelölésre. A jellemzően gazdasági tevékenységeknek otthont adó területek a következők: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna a Belvárosban az Oldal utcától délre, a Tisza parton a pólusközpont kereskedelmi szolgáltató területe. Alsóvároson a Máglya sor és a vasút közötti terület, a Tompai kapu út és a Szabadkai út melletti területek tartoznak ebbe a területfelhasználási kategóriába. Móravároson a Szabadkai út Móravárosi krt. találkozásánál, illetve a Vásárhelyi Pál utca mentén találhatók kereskedelmi szolgáltató területek. Rókus lakótelepi részén a Szeged Plaza területe, valamint a Rókusi krt. és Makkosházi krt. mentén húzódó területek tartoznak kereskedelmi szolgáltató területbe. Felsővároson a Római krt. és a Szilléri sgt. kereszteződésében található kereskedelmi 22

23 szolgáltató terület, továbbá a Pick Szalámigyár felső-tiszaparti telephelye is ebbe a területfelhasználási kategóriába tartozik. Újszegeden a Tisza töltés mentén az egykori KISZ tábor kereskedelmi szolgáltató területe található. Kisebb kiterjedésű kereskedelmi szolgáltató terület van még a Makai út-thököly utca kereszteződésében, illetve a Marostői városrészben. A Déli kertvárosban kereskedelmi szolgáltató terület található Kecskés-telep É-i részén, a Szabadkai út - Terehalmi út kereszteződésében, illetve Gyálaréten, a Tisza parton. Az Északi kertvárosban a Sándorfalvi út Körtöltés találkozásánál és az Algyői út kivezető szakaszán Baktónál, illetve az M43 gyorsforgalmi út csomópontjánál találhatók kereskedelmi szolgáltató területek. A Nyugati Iparváros területén, a Szeged-Szabadka, illetve a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól nyugatra nagykiterjedésű kereskedelmi szolgáltató területek találhatók jellemzően a Budapesti út és a Szeged-Budapest vasútvonal mentén. A volt Szegedi Konzervgyár kereskedelmi szolgáltató területe a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól K-re, a Körtöltésen belül található. Kiskundorozsmán, a Negyvennyolcas út - Kettőshatári út találkozásánál a Nagybani Piac kereskedelmi szolgáltató területe helyezkedik el. Kereskedelmi szolgáltató területek találhatók a Bajai út mellett a repülőtérnél és a Kálvária sgt. Fonógyári út kereszteződésénél, illetve a Szabadkai út mellett a tervezett városkapunál és a Virágpiacnál. Béketelepen a Régi posta utcával párhuzamosan húzódik kereskedelmi szolgáltató terület. Zavaró hatású ipari zónát jelöltek ki Rókus városrészben a Körtöltésen belül, a nagykiterjedésű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület miatt. A Nyugati Iparvárosban a Logisztikai Központ területén tervezett erőmű és a béketelepi Medikémia területe tartozik ebbe a területfelhasználási kategóriába. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területként rögzíti a településszerkezeti terv az állattartó telepek területét is. Egyéb ipari zónaként tartják számon a Belvárosban a város üzemeltetéséhez szükséges területeket (pl. Népligeti vízmű terület és termálvíz kút területe). Alsóvároson a Pick Szalámigyár telephelyének területe, illetve a vasút melletti területek tartoznak egyéb ipari terület besorolásba. Móravárosban a Vásárhelyi Pál u. és a Kossuth Lajos sgt. között nagykiterjedésű egyéb ipari terület helyezkedik el. A Móravárosi krt. - Cserepes sor találkozásánál lévő elektromos alállomás szintén ebbe a terület felhasználásba tartozik. A lakótelepeken a városüzemeltetéshez kapcsolódó területek (pl. fűtőművek területe, vízmű területek, elektromos alállomások) és elszórtan elhelyezkedő kisebb üzemi területek, valamint a Vértói út melletti nagykiterjedésű egyéb ipari terület tartozik ebbe a terület felhasználási kategóriába. Szőregen a vasút mellett és a település D-i határán vannak egyéb ipari területek. 23