Beszámoló az Inter- Uni-Borsodi projektről

2014 Beszámoló az Inter- Uni-Borsodi projektről Problémák és megoldások a családi vállalkozások generációváltásában

Bevezetés... 3 1. Kis- és középvállalkozások jellegzetességei... 5 2. A kis- és középvállalkozások piaci helyzete... 7 2.1. A KKV-k helyzete Magyarországon és az Európai Unióban... 7 Magyarországi adatok... 7 Európai adatok... 7 Forrás: Kotulics, 2008... 8 Piaci adatok... 8 2.2. Generációváltás a gyakorlatban... 9 Generációváltás a Kürt Zrt esetében... 9 Látogatás a Borsodi Műhely Kft-nél... 11 Cégtörténet... 11 Termelési ágazatok... 12 Telephelyek... 13 Technológiai fejlesztések... 13 Értékmegőrzés... 16 Alkalmazottak... 16 Jövőkép... 17 Látogatás a Gerhard Rauch GmbH -nál... 17 Cégtörténet... 17 Technológiai fejlesztések... 17 Tervezés és kivitelezés... 18 Termelési ágazatok... 18 Gyakornokaik... 18 Generációváltás... 19 3. A generációváltás nehézségei... 20 3.1. Mélyinterjú a Borsodi családdal... 20 Cégtörténet... 20 Alkalmazottak és szabadidős programok... 20 Tervezés és kivitelezés... 20 Generációváltás... 21 3.2. Mélyinterjú a Rauch családdal... 22 Cégtörténet... 22 Alkalmazottak és szabadidős programok... 22

Tervezés és kivitelezés... 22 Generációváltás... 23 Borsodi Műhely Kft. SWOT analízise... 24 4. Javaslatok... 25 Nyelvi:... 25 HR:... 25 Gyártás/termelés:... 25 Kapcsolattartás:... 25 Marketingstratégia:... 26 Weboldal fejlesztés:... 26 Befejezés... 28 Hivatkozások... 29 Mellékletek... 31 1. számú melléklet: Borsodi Műhely Kft. interjú... 32 2. számú melléklet: Gerhard Rauch GmbH interjú... 36

Bevezetés Inter-Uni-Borsodi címmel indított közös programot a győri Széchenyi István Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Borsodi Műhely Kft. A két felsőoktatási intézményből 6-6 hallgató került be a programba, akiket a két felsőoktatási intézmény oktatói és a Borsodi Műhely munkatársai mentorálnak. A gyakorlati helyszínt és a kidolgozandó témát a Borsodi Műhely Kft. biztosítja, melynek évekre visszanyúló szoros kapcsolata van a Széchenyi István Egyetemmel. Többek között így valósult meg több közös kutatási projekt, valamint együttműködések sora a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközponttal (majd a jelenlegi Járműipari Kutató Központtal). Ezen kívül támogatják a különbözőt hallgatói kezdeményezéseket, mint például a Gépész és Mechatronikai Mérnök Hallgatók Országos Konferenciáját, valamint a SZEnergy alternatív járműfejlesztő csapatot. Számos hallgató vett részt a vállalatnál szakmai gyakorlaton is a Practing program keretében. A projekt során a hallgatóknak lehetőségük volt bepillantást nyerni több sikeres cég működésébe. Fő téma a vállalkozások életében bekövetkező generációváltások és azok kezelése, mely problémák a Borsodi Műhely Kft-n kívül más családi közép- és kisvállalkozásokat is érinthet. A projekt célja, hogy a hallgatók ismeretei kiegészüljenek az ipari társadalmi hatások megismerésével, alapvető ismereteket szerezzenek a gazdaság, az ipari termelés mindennapjairól. A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-003 projekt keretén belül megvalósuló programban, a kiválasztott hallgatókat arra kérték, hogy kutassanak a témában, majd a projekt végeztével, hogy egy olyan elemzés kerüljön ki a kezükből, mely segítségére válhat más családi vállalkozásoknak is generációváltás felmerülése esetén. A beszámoló felépítéséhez, illetve a végső javaslatok megfogalmazásához a hallgatók mélyreható kutatásban vettek részt. A kutatás keretein belül a hallgatók szakmai előadások, utak és mélyinterjúk során bővíthették tudásukat. A hallgatóknak lehetősége volt betekinteni a vállalatok munkafolyamataiba, a cégeknél töltött gyárlátogatások során. Átfogó mélyinterjút készítettek a Borsodi Műhely Kft. és az osztrák Gerhard RauchGmbh vezetőivel. Az interjúk során a hallgatók a generációváltás nehézségeiről, folyamatáról, hátteréről szereztek bővebb információkat a Borsodi és a Rauch család tagjaitól. Értékes ismeretekhezjutottak a két cég különböző generációváltási tapasztalatainak összevetése során, hiszen a két cég között egyszerre sok a hasonlóság és az ellentét. Az elemzések során további segítséget nyújtott Kürti Tamás, a Kürt Zrt. alelnökének előadása. Irodalomkutatást végeztek a szakirodalomban a kis- és középvállalkozásokról, mely során előtérbe kerültek a családi vállalkozások. Felmérték a családi kis- és középvállalkozások generációváltási megoldásait/technikáit mind

Magyarországon, mind Európai Uniós viszonylatban. Ezzel párhuzamosan bemutatva a generációváltozások következményeit, azok hatásait a piaci adatokra nézve. A kutatás során gyűjtött információk birtokában a hallgatók 8 mezős SWOT analízis alkalmazásával értékelték a Borsodi Műhely Kft tevékenységét. Az ebből levont következtetéseket alapul véve, javaslatokat hoztak a generációváltással járó problémák áthidalására.

1. Kis- és középvállalkozások jellegzetességei A vállalkozásokat sokféleképpen lehet osztályozni. Például tevékenységi kör, ágazati hovatartozás, jogi forma vagy méret szerint. Magyarországon törvény választja el a kis-és középvállalkozói kört és rögzíti belső felosztását. Eszerint akkor tartozik ebbe a körbe egy vállalkozás, ha a foglalkoztatottak létszám 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel 50 millió euró alatti vagy a mérlegfőösszeg maximum 43 millió euró. A kis-és középvállalkozásokat 3 csoportja bonthatjuk: mikrovállalkozások, kisvállalkozások és középvállalkozások. Mikrovállalkozás akkor, ha a foglalkoztatottak száma 10 főnél kevesebb és nettó árbevétel (vagy a mérlegfőösszeg) nem haladja meg éves szinten a 2 millió eurót. A kisvállalkozások körébe tartozik abban az esetben, ha az előbbi határokat túllépi, viszont a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 50 fő, és az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 10 millió eurót. A középvállalkozásokra a kis-és középvállalkozások egészére vonatkozó korlátok érvényesek(lászló, 2011). Az Európai Unióban a bejegyzett cégek 99%-a kis-és középvállalkozás, melyek összesen 100 millió főt foglalkoztatnak és a GDP 60%-át állítják elő(lászló, 2011). Magyarországon is hasonló a helyzet. Viszont a hazai kis-és középvállalkozások körében soka kényszervállalkozás, mely a munkanélküliség miatt jött létre, nem pedig a vállalkozói kedvből kifolyólag. A kis-és középvállalkozások túlnyomó része a belső piacra, azon belül a kereskedelemre, idegenforgalomra és a szolgáltatásokra szakosodik. Az export jóval kisebb mértékű, mint a nagyvállalatoknál. Viszont az Európai unióba való belépés után a külpiaci lehetőségek sokat javultak. A mikro- és kisvállalkozások többsége nagyvállalatokhoz kapcsolódik. Ez a kapcsolat lehet beszállító vevő, mivel anyagot vagy alkatrészt értékesítenek a nagyobb vállalatoknak. Ennek során függőség alakulhat ki, mivel a nagyvállalat könnyebben talál másik beszállítót, mint a kisvállalkozás új vevőt. A kapcsolat másik fajtája a nagyvállalat révén kiszervezett szolgáltatások ellátása. Ide tartozik a takarítás, az őrzés-védelem, a könyvelés,stb.a kis-és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a kistérségek fejlesztésében, mivel gyorsabban alkalmazkodnak a helyi igényekhez, így jobban ki tudják szolgálni a térséget. Valamint érdekeltek a térség fejlődésében és csökkentik a munkanélküliséget. A kis-és középvállalkozói szektor növekedésének útjában állnak a magas adóterhek, az adminisztrációs kötelezettségek és a képzett munkaerő hiánya.

A kezdő vállalkozások többsége mikrovállalkozás formájában létesül. Általában az alapítók, azok családja illetve baráti köre finanszírozza. A mikro-és kisvállalkozások saját értékpapírból származó forrásra sem számíthatnak, viszont bővül az Uniós és hazai támogatások száma. A kifejlett kis-és középvállalkozások viszont már több forrásra számíthatnak: tulajdonosi tőke, kereskedelmi hitel, banki hitel, lízing és faktor valamint technikai forrás.

2. A kis- és középvállalkozások piaci helyzete 2.1. A KKV-k helyzete Magyarországon és az Európai Unióban Magyarországi adatok A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as felmérése alapján, Magyarországon a mikro-, kis-, és középvállalkozások többségben vannak a nagyvállalatokkal szemben. A működő vállalkozások 95%-a mikro vállalkozás, 4% kisvállalkozás, 0,6% középvállalkozás és csupán 0,4% nagyvállalkozás. Működő vállalkozások számának megoszlása (2008) 4.0% 0.6% 0.4% 95.0% Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások Forrás: Kotulics, 2008 A kis-és középvállalkozásoknál viszont napjainkban problémát okoz a felmerülő generációváltás. Ez a folyamat a fiatalabb illetve az idősebb generáció számára is komoly kihívást jelent. A felmérések is ezt bizonyítják, mivel Magyarországon a vállalkozások 2/3-a nem éli túl ezt a váltást. Európai adatok Európai szinten is hasonló a helyzet, ahogy ezt a 2010-es felmérés is mutatja. A vállalkozások 92%-a mikro, 7%- kis, a maradék 1% pedig közép-és nagyvállalkozás.

Vállalkozások megoszlása Európában (2007) 7.0% 0.7% 0.3% 92.0% Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások Forrás:Kotulics, 2008 Piaci adatok A bruttó hozzáadott érték megoszlásánál is a mikro-, kis-, és középvállalkozások vannak fölényben a nagyvállalkozásokkal szemben, viszont itt már nem olyan nagymértékben. Az alábbi diagram a Központi Statisztikai Hivatal 2008-as felmérése alapján készült. Bruttó hozzáadott érték megoszlása (2008) 19% 44% 17% 20% Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások Forrás: Kotulics, 2008

2.2. Generációváltás a gyakorlatban Generációváltás a Kürt Zrt esetében A Kürt Zrt., amely adatmentéssel foglalkozik, szintén a kis-és középvállalkozások közé tartozik. A cég 1989-ben alakult. Alapítása óta nyereségesen működő vállalkozás. A Kürt Zrt. külföldi leányvállalata, a KUERT DatenrettungDeutschland GmbH, 2003 elején nyitotta meg kapuit Németországban. Kürti Tamás - az említett cég alelnöke - tartott egy előadást a családi vállalkozások valamint generációváltás témában. A következőkben ezeket az információkat fogjuk ismertetni. Az előadás nagyban hozzájárult szakmai tudásunkhoz, hiszen a témakörhöz elengedhetetlenül szükséges elméleti hátteret kaptunk ez által. A prezentáció során elsőként a családi vállalkozás fogalmával ismerkedhetünk meg, amire azért volt nagy szükség, mert a projektben résztvevő hallgatók, csak egy kisebb része tanul gazdasági területen és sokan még nem tudják a pontos adatokat ezt illetően. Megtudhattuk tehát, hogy a családi vállalkozás fogalma nem egységes, meghatározására Európa szerte 90 definíció létezik. Ez okból 2009-ben formalizálták kétféleképpen: Természetes személyek kezében lévő befolyásoló mértékű tulajdon, a munkások az alapítók, vagy leszármazottaik és rokonaik. Tőzsdei vállalkozás esetén 25+1, privát vállalkozás esetén 50+1 fő. Legalább egy családképviselő része valamely irányító testületnek. A családi vállalkozások érdekességei, hogy a tőzsdei ingadozásoktól képes függetlenedni, hosszútávra terveznek a multikkal ellentétben, a környezettudatosság, a szociális felelősség vállalás valamint stimulálják a vállalkozási kultúrát. A család a vállalkozás és a tulajdon összekapcsolásával jönnek létre a családi vállalkozások. A gazdaság gerincét is ők adják, azzal, hogy ők termelik a GDP 40%-át és a foglalkoztatás aránya eléri a 60%-ot. Bevételük nagy részét fejlesztésre költik, visszaforgatva így a vállalatba. Az életciklusukban fontos lépés, hogy a vállalkozásból vállalattá való átalakulás folyamatát időben vigyék véghez a befektetések segítségével, mielőtt az alaptevékenység véget érne. A családi vállalkozások életében fellépő élethelyzetek közé tartozik a szervezeti krízis (utódlás), az új életszakaszok (válás, házasság,stb.) és az egészségügyi változások. Üzleti helyzetek a reorganizáció (vállalkozásból vállalat), a beruházási döntések valamint a hitel és tőkebevonás. A következőkben a családi vállalkozások egyes szerepkörei kerülnek bemutatásra. A családi vállalkozásokban felmerülő szerepkörök közé tartozik az alapító. Ő a megérzéseire hagyatkozik, melyek többségében helyesek. Mindig tudja, mi zajlik a

vállalatban, jó szimata van a dolgokhoz. Jellemző rá, hogy él a szokás hatalmával és ebből kifolyólag nem mindig tartja be az előírásokat. Tipikus problémája, hogy halhatatlannak érzi magát. A következő szerepkör az utód, mely 3 nagy kategóriába sorolható: o junior (5-17 év), o kereső (18-28 év), o új vezető (29-42 év). Az utolsó szerepkör a nő (családanya), aki általában a pénzügyi, humán erőforrás és adminisztrációs feladatokat látja el és többségében ő törekszik a jótékonykodásra is. Az előadás további részében a generációváltás tekintettük át. Első lépése, hogy felismerjék a problémát, miszerint senki sem él örökké, így szükség van a váltásra. Aztán az alapítónak meg kell határoznia a jövőképet és szándékait. Majd meg kell vizsgálni az utód felhozatalt és ki kell kérni az esetleges jelöltek véleményét. Ha ők nem hajlandóak magukra vállalni a tulajdonosi/vezetői szerepkört, akkor szóba jöhet a külső vezető. Amennyiben ez az opció sem megfelelő felmerül a vállalat eladása. Továbbá át kell gondolni azt is, hogy az előző generáció a váltást követően milyen mértékben szeretne részt venni az irányításban és a tulajdonlásban. Ki kell alakítani egy vezetői, irányítói kontroll struktúrát. Végül egyeztetni kell a generációk érdekeit, szándékait a vállalat jövőképével kapcsolatban. A külvilág számára inkább az üzleti szerepkörök, mintsem a háttérben meghúzódó személyes viszonyok láthatóak. Felmerül a kérdés, hogy milyen támogatásokat és honnan tudunk igénybe venni, ha generációváltásra kerül sor. A tankönyvi példák nem működnek, mert ezek multikra vannak szabva, és dobozos szemléletmódot alkalmaznak. További probléma még, hogy családba ritkán hívunk külső segítőt. Erre már csak abban az esetben kerül sor, ha nagyon nagy a baj. Jó megoldás lehet a belső koordinátor, moderátor alkalmazása. Az ő feladata a családi, tulajdonosi, vezetői fórumok moderálása, a szereplők értékeinek, érdekeinek és viszonyainak tisztázása valamint a cég értékelés áttekinthetővé tétele. Kürti Tamás szerint: Egy szervezet csak akkor él túl, ha az érdekeltek hajlandóak együttműködni, megérteni, elfogadni a szervezet és egymás szempontjait. A generációváltás során hasznos lehet hasonszőrűek

megismerése, véleményük kikérdezése. Ilyen esetekben előjöhet a háromszög effektus, belső problémák átbeszélése egy harmadik, hasonszőrű résztvevő társaságában. Kürti Tamás prezentációja rendkívül hasznos volt számunkra, mivel az előadás során betekintést nyerhettünk a családi vállalkozások működésébe, megismerhettük generációváltás folyamatát, annak nehézségeit nem csak szakmai, hanem érzelmi téren is. Mindezek összessége nagyszerű kiindulópontként szolgált a projekt elkészítése során. Ezúton szeretnénk megköszönni még egyszer Kürti Tamásnak a közreműködést. Látogatás a Borsodi Műhely Kft-nél Látogatásunk során megismerkedhettünk a cég történetével. Elsőnek a cég alapítója, idősebb Borsodi László mutatkozott be és üdvözölt minket, majd egy rövid prezentáció következett. A látogatás célja az volt, hogy megismerkedjünk a céggel, maga a generációváltás fogalmáról és annak, problémáiról és a későbbiekben megoldásokat javasolni a cég vezetőségének számára. Cégtörténet A prezentációban a cég múltját és elért eredményeit ismerhettük meg. Röviden elmesélték nekünk hogy az elmúlt 30 évben hogyan fejlődött a cég egy ház melletti kis nyári konyhából egészen egy sikeresen működő Kft-ig. A prezentációt követően végigkísértek minket az egész gyáron, elsőnek a gyári részlegen vezettek végig minket, hol bemutatták az ottani gépeket és azok funkcióját, majd tovább haladtunk a laborokba, és végül az irodai részt mutatták be nekünk. Horváthné Borsodi Mónika és testvére, ifjabb Borsodi László vezetettek minket körbe, és mutatták be a céget. A prezentációt Horváth Szabolcs, Mónika férje tartotta. Több televíziós stáb is végigkísérte az eseményt. 1981. augusztus 1-jén megalakult Borsodi László vállalkozása. Kezdetben egyéni vállalkozásként, majd Kft-ként folytatva tevékenységüket. A megalapítást követően a cég textilipari szövőgépekhez való alkatrészek gyártásával foglalkozott. 1988-ban német, olasz és osztrák cégekkel üzletet kötöttek ez által a külföldi lehetőségek is nyitottá váltak. A rendszerváltást követően a textilipari cégek sorra mentek tönkre. Miután az állandó piacot jelentő textilipari cégek hanyatlásnak indultak, a külföldi kapcsolatok kiemelkedő szerepet kaptak. A beáramló olcsó keleti textiltermékek versenyképtelenné tették a magyar textilipar nagyját, így új lehetőségek után kellett nézni a cégnek is. Akkor megvizsgálták, hogy mi az, amit senki más nem csinál, ami hiányt jelent a magyar piacon. A Borsodi Műhely Kft. keresett egy piaci rést és végül talált is. Így kezdtek bele az egyedi gépalkatrészgyártásba, amit azóta professzionális szinten képviselnek.

Termelési ágazatok 1993-ban megkötöttek egy szerződést az OPEL Szentgotthárd Autóipari Kft-vel. A kisvállalkozás folyamatosan kapta a megrendeléseket e cégtől. Egyre nagyobb tételekre adott megrendelést az Opel. A Borsodi jelenleg több mint négyezer különféle alkatrészt gyárt az Opelnek. Mostanra már a cég egyedi alkatrészek, gépalkatrészek egyik kulcsfontosságú beszállítója lett. 1999-től kizárólagos beszállítói státusban biztosították egyik fő megrendelőjük teljes alkatrész ellátását. Ugyan ebben az évben került sor a kisújszállási telephely megvásárlására, az autóipari cég a biztonságos gyártás és szállítások érdekében kérte partnerét, hogy lehetőleg ne csak egy telephelyen, hanem kettőn termeljen. Így ha bármilyen termelést gátló gond adódna az egyik üzemben, a másik ki tudja váltani annak munkáját. A kisújszállási szövetkezet bázisát alkalmasnak ítélte egy második telephely kialakításához. Egyetlen kikötésük volt az eladásnál, valamennyi dolgozójukat át kellett venni. Így is történt, 1999. január 5-én, mind a 24 dolgozó munkára készen jelent meg. Később az átvett dolgozóknak szakmai továbbképzést tartottak. Az alapító meggyőződése az, hogy bármilyen jó szakember is valaki, mindennap újra és újra tanulni kell. A Borsodi tételenként vásárolta meg a céget. Pár évvel később kiemelkedő körülményeket tudott teremteni Kisújszálláson a Borsodi, ami már teljesen megfelelt a modern kor követelményeinek. Az addig különálló üzemegységeket egyetlen központi területre vonták össze, kialakítottak egy korszerű mérőszobát és üzemcsarnokot, és megfelelő színvonalú irodahelyiségeket is építettek. Minőség-ellenőrző és szociális helyiségeket is kialakítottak. Egy európai színvonalú telephelyet sikerült létrehozniuk, ami jelentős szerepet játszott az elkövetkezendő években. Egy idő után technikai, technológiai fejlesztések is történtek, például üzembe helyezték az első CNC-vezérlésű szerszámgépet. Győrből letelepítettek egy felújított átmérőköszörűt, a meglévő gépeiket felújították, fejlesztették a beszállítói körüket. Így jutottak el ma egy olyan szintre, hogy teljesen készre gyártott alkatrészeket tudnak szállítani, és nem csak előgyártással foglalkozni. Újabb szerszámgépek és csarnokuk bővítését tervezik, emellett gyártóprofiljuk szélesítése is szerepel a tervek között, valamint a megrendelő bázisukat is szeretnék növelni az alföldi régióban működő cégekkel is. A területnövekedés egyben termelői kapacitásnövekedést eredményezett. A kisújszállási telephelyen készül a termékek egyharmada. A Borsodi másik nagy autóipari megrendelője a kuplungszerkezeteket gyártó szombathelyi Luk Savaria Kft.A cég magyarországi letelepedését követően annak első húsz gyártókészülékét a Borsodi Műhely Kft.készítette. 2006-ban a Luk Savaria-nak történő szállítások tették ki a Borsodi termelésének jelentős részét. A Borsodi Műhely Kft. 2000-ben

kimagasló profitot ért el,és a tulajdonosok úgy határoztak, hogy nem különféle berendezések vásárlására fordítják, hanem felhasználásával a győri ipari parkban egy zöldmezős beruházást valósítanak meg. A teljes beruházás 30%-át fedezte a 80 milliós összeg, erre vettek fel egy 120 milliós kölcsönt és vágtak bele az építkezésbe. Telephelyek 2002-re a gyors és ütemes fejlődés lehetővé tette, hogy a győri ipari parkban egy modern központi telephely átadására sor kerüljön. Új üzemcsarnokot hoztak létre technológiai berendezésekhez, gyártósorokhoz. 200 millió forint költséggel megvalósított zöldmezős beruházás során egy ezer négyzetméteres üzemcsarnok épült, hatszáz négyezetméteres irodai blokkal. Ha nem lett volna dinamikus a fejlődésük akár gondot is okozhatott volna a rövidtávra megszabott törlesztés. Mára már elmondható, hogy mind a négy telephely tehermentes. A felújítás itt nem ért véget. 2003-ban Kisújszálláson az egységes cégarculat kialakítása érdekében végeztek munkálatokat. A következő évben Szombathelyen új üzemet hoztak létre, melynek fő feladata az EPCOS Kft-vel kötött szerződés alapján, a cég teljes alkatrészellátása. A győri ipari parki letelepedés után rendkívüli növekedési ütemet produkált, árbevétele évről évre 25-30%-kal meghaladta a bázisévét. 2004-ben elérte az 50 százalékot. Ennek oka, hogy a megrendelők között megjelent az elektronikai alkatrészekkel foglalkozó EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft.szombathelyi üzeme. A vállalkozás megvásárolta az EPCOS Kft. területén található komplett alkatrészgyártó üzemet, és hét munkatársat is átvett jogutódlással. 2004-ben 174 millió forint lett a Borsodi plusz árbevétele. A cégnél mindig azt tartották szem előtt, hogy egyedi gépalkatrészeket gyártsanak, amihez nagyon magas szintű szakmai tudás kell. Növelték a szombathelyi dolgozói létszámot. Az EPCOS-os kapcsolatuk is mutatja, hogy nincs szükségük reklámra, szájhagyomány útján terjed a jó hírük. Új céget alapítottak 2003-ban, a Borsodi fémmegmunkáló Kft-t. Szakembereket vettek fel, és egy olyan vezetőszakembert akartak kiválasztani, akit csak úgy beleültetnek a székbe, és szárnyal majd a cég. Mindegyik üzemének vezetőjét kitűnő szakembernek, nagyszerű szakmai, vezetői adottságokkal, felkészültséggel rendelkező munkatársnak tartja idősebb Borsodi László. Technológiai fejlesztések A következő évre a társaság csak nagyon szerény emelkedést tűzött ki célul. Borsodi László szerint ezt a szerény emelkedést bármely európai cég megirigyelné, hiszen 7,8%-os volt, ez az emelkedés vállalkozás korábbi növekedéséhez számított szerénynek. 2005-ben hozták létre saját mérőlaboratóriumukat. A NAT (Nemzetközi Akkreditációs Testület) évente ellenőrzi a labor működését. A cég olyan külső cégeknek végzi ezt a szolgáltatást, mint a General Motors Powetrain Magyarország Kft, EPCOS Elektronikai Kft., Datacon Hungária Kft. és a Philips

Kft., valamint az Alcoa Köfém Kft. 2004-ben egy családi-tulajdonosi megbeszélésen felmerült az, hogy a vállalkozás minél nagyobb hosszú távú működésé érdekében a repülőgépipart is felveszik a profiljukba. Azért ezt választották, mert a cég megítélése szerint az elkövetkezendő évtizedekben a közlekedés fejlesztésének legfőbb irányvonala várhatóan ez lesz. Így az autóipar, elektronikai ipar és a szolgáltatói ágazatuk mellett szerepet vállaltak a repülőgépiparban is. Felvették a kapcsolatot egy lengyel repülőgépgyárral, melynek tulajdonosa, az ágazatban jelentősnek számító United Technologies Corporation (UTC). A tárgyalásokon arról volt szó, hogy a magyar cég gázturbinás gyártóművekhez gyárthatna gázturbinás alkatrészeket, majd később az alkatrészek repedésvizsgálatának lehetőségével és azok hőkezelésével is bővült. Ennek érdekében a cég 130 milliós beruházást hajtott végre, saját forrásból. Nem tartották alkalmasnak a céget, azonban méltányolták a fáradozást és felajánlották, hogy gyártásközi mérőeszközök gyártására ellátja őket megrendelésekkel. A Borsodi Műhely Kft.vállalta, hogy egy világszínvonalú hőkezelő üzemet létesít, olyan speciális kemencét is beállítva, amellyel a repülőgépiparban használt titán- és nikkelötvözetű alkatrészeket lehet majd különböző edzési eljárásokkal kezelni. 2008-ban a fejlesztés kezdetét vette. Hőkezelő üzemmel bővítették győri telephelyüket, továbbá teljes körű anyagvizsgálatra alkalmas laboratóriummal bővültek. A Borsodi Műhely Kft. jelentős energiát áldoz az innovációs tevékenységekre, a kutatás-fejlesztésre is. A Borsodira mindig is jellemző volt az innovációs készség. Ez az is mutatja, hogy egy egyszemélyes vállalkozásból képes volt középvállalattá fejlődni. A cég nagyfokú innovációs készségét szakembereinek magasszintű folyamatos képzése is elősegíti. A tulajdonos fontosnak tartja a dolgozók oktatását, továbbképzését, erre mindig is nagy hangsúlyt fektettek. Ennek eredménye, hogy munkatársai jól felkészült, magas műszaki tudással és műszaki kultúrával rendelkező szakemberek. A borsodi cégfilozófiája: Csak együtt egy csapatként lehet megfelelni a piac mind magasabb elvárásainak. Cégük fő célja a minőség és hatékonyság minél magasabb szintű elérése, technikai eszközei színvonalának folyamatos fejlesztése. A technológia megválasztása is nagyon fontos, csak így tudnak versenyképesek maradni és ehhez szükség van a vállalkozás minden munkatársának ötleteire is. A cégnél fontos az is, hogy mindenki a teljesítménye alapján kapja a munkabérét, mindegy hogy milyen végzettsége van vagy mennyi idős. Az a lényeg, hogy mit tud letenni az asztalra. A profitot három részre osztja a társaság: egyiket a fejlesztésekre fordítják, egy másik hányadát a béremelések teszik ki, ezzel azt szeretnék elérni, hogy a munkás ne hagyja ott a céget,

harmadik résszel pedig a tulajdonosok gazdálkodnak (a pénzt visszaforgatják a vállalkozásba, annak jövője érdekében). ASzéchenyi István Egyetemmel közös fejlesztési programok kapcsán helyet és lehetőséget biztosítanak egy kutatás-fejlesztési divíziónak, amelyben 20 fejlesztőmérnöknek tudnak korszerű munkahelyet biztosítani. 2011-ben újabb beruházások kezdődtek. A kisújszállási és a szombathelyi telephelyen új gépeket helyeztek üzembe, valamint az infrastruktúra fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettek. A Borsodi Műhely Kft. jelmondata: Egy precíz, fémes jövő. A vezetőség a dinamikus fejlődés ellenére is a minőség teljes kiválóságára törekszik, ezáltal a fent említett multinacionális vállalatokon kívül számos hasonló céggel állnak beszállítói kapcsolatban. A Borsodi Műhely Kft. fő profilja jelenleg az egyedi és kis sorozatú precíziós gépalkatrészek gyártása, gyártásközi mérőkészülékek tervezése és gyártása, valamint szerelő, tesztelő és mérőberendezések tervezése és gyártása. Szolgáltatásnyújtás, egy megrendelő teljes körű alkatrészellátása, mérnöki tanácsadással, teljes körű ügyintézéssel. És végül, de nem utolsó sorban a hőkezelés. A cég rendelkezik elért tanúsítványokkal, mint például a AS9100 Revision C, ISO9001:2008, ISO14001:2004, ISO17025:2005. Az ISO9001:2008 minőségbiztosítási, az ISO14001:2004 környezetirányítási rendszer. A fémmegmunkálás nagy szerepet tölt be a vállalkozásban. Különleges megmunkálások között szerepel: 8 tengelyes megmunkálás, 5 tengelyes megmunkálás, Keménymegmunkálás, Nagy sebességű megmunkálás, Tömb-szikraforgácsolás, Huzal-szikraforgácsolás. Nagy pontosságú megmunkálások közé tartozik: Koordinátaköszörülés, CNC palástköszörülés, CNC sík - és profilköszörülés, CNC furatköszörülés Síkköszörülés. Rendelkeznek ellenőrző és mérőkészülékekkel, szerelőkészülékekkel, befogó, tájoló eszközökkel. A Solidworks és az AutoCad programokat használják a cégnél. Az

anyagvizsgáló laborjukban többféle mérést is végeznek, ezek között szerepel a felületi keménységmérés (Vickers, Brinell, Rockwell), mikro keménységmérés, kéreglefutás vizsgálat, szövetszerkezet vizsgálat, csiszolat készítés. Többféle hőkezeléseket is végeznek a Borsodi Műhely Kft-nél, ilyenek például: edzés vákuumban (N2 és Argon védőgáz), edzésolajban, gáznitridálás (karbonnitridálás), betétedzés, nitrokarburálás, feszültség csökkentés, lágyítás, megeresztés, nemesítés, kiválásos keményítés, ausztenites izzítás. Mérési technológiák közé tartozik a 3D mérés és az optikai mérés (hosszmérés, profilmérés). Az akkreditált laborban találhatóak mérőhasábok, idomszerek és a hagyományos mérőeszközök. 2008 tavaszán konferenciát szervezett a cég, az önkormányzat, az iskolák, a munkaügyi központ és a hasonló fémipari cégek bevonásával. Ennek eredményeképp elindult a forgácsoló képzés Kisújszálláson. Jelenleg most a cég 21 tanulót képez. Minden évben a kiemelkedő tanulmányi és gyakorlati eredménnyel vizsgázó tanulóknak a Borsodi Műhely Kft. munkaszerződést ajánl. 2013-ban 11 fő végzett, ebből 8 lett alkalmazva. Gyakornoki programok közé tartozik a Practing gyakorlat, (3-6 hónapot vesz igénybe), 12 hetes gyakornoki program, duális képzés (1 éves a képzési idő). Értékmegőrzés A régi és az új generáció számára egyaránt fontosak a múltbéli emlékek. Ezt jól szemléltetik a győri telephelyen kiállított tárgyak, melyek múltuk egy-egy darabjai. Többek között itt láthatjuk az első csiszológépet, és az első számítógépet is. Több képet és újságcikket is kifüggesztettek melyen az elmúlt 32 év fontosabb eseményei vannak megörökítve. Ezzel a gyárban elhelyezett kis múzeummal mutatják meg a látogatóknak, hogy miként jutottak el egy esztergagéptől egy sikeres vállalkozásig. Alkalmazottak A vezetőség egyedülálló kezdeményezése hogy minden évben a dolgozók gyermekei körében tematikusrajzpályázatot indítanak, ahol a kisgyerekek bebizonyíthatják, hogy ők a legügyesebbek. Nem utolsó sorban ezek a művek díszítik a cég belső falát, így az ott dolgozó apukák és anyukák mindig büszkén tekinthetnek gyermekeik rajzaira. A dolgozók érdekében külön kialakításra került egy edzőterem, amit bármelyik ott dolgozó igénybe vehet tetszése szerint a munkaidő leteltével. A cégnél nagy szerepet játszik a kiemelkedő minőség, a vevő igényeinek maximális szem előtt tartása, munkatársak motiváltsága, eddig betöltetlen piaci lehetőségek felvállalása, gyártásokon kívüli szolgáltatások bővítése, a folyamatos technológiai fejlesztések, legjobb gyakorlat következetes alkalmazása.

Jövőkép A három évtizedes múltra visszatekintő cég legfontosabb célkitűzése, hogy a Borsodi név a legkiválóbb minőséget, megbízhatóságot és folyamatos fejlődést jelentse a partnerek számára. Borsodi László cége mára Győr egyik legdinamikusabban fejlődő vállalkozása, amely rendszeresen vesz részt állami pályázatokon, és jelentős összegeket nyer el fejlesztésre, a technológia bővítésére. Több mint száz embernek adnak munkát, támogatói a győri közéletnek, elkötelezettek a város iránt. A Borsodi Műhely elmúlt 30 éve rámutatott arra, hogyan lehet emberi tisztességgel, odaadással és a munkába vetett alázattal megteremteni egy céget, kiemelkedni a versenytársak közül, és maradandót alkotni. Biztosak lehetünk abban, hogy a következő évtizedek sikerei felé is az az út vezet majd, amelyet Borsodi László és családja járni kezdett 1981-ben, abból a bizonyos kis nyári konyhából. Látogatás a Gerhard Rauch GmbH -nál Március 23-án meglátogattuk az ausztriai Gerhard Rauch GmbH-át, amely szintén egy olyan cég, ahol pár évvel ezelőtt történt meg a generációváltás. Látogatásunk célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk egy, a Borsodi Műhely Kft-hoz hasonló profilú külföldi cég felépítésébe, munkájába. Cégtörténet Gerhard Rauch 1970-ben kezdte meg munkáját egyéni vállalkozóként egy bécsi garázsban, ahol eleinte szerszámok és gépipari alkatrészek csiszolásával foglalkozott. Hét év elteltével megépült a cég első épülete Bécsben és ezzel együtt az egyéni vállalkozás Kft-vé alakult át. A generációváltás után a cégforma nem változott, az átadás akadálymentesen történt és az ótadolgozók száma folyamatosan növekedett és a telephely 1990-ig bővült. A vállalat folytonos növekedés által hamar átlépte a bécsi telep határait. Így 1995-ben az alsó-ausztriai Trasdorfban megépült egy 20.000 m²- es új telephely. Azóta magasan képzett munkatársaik törekednek a legmodernebb tervezői berendezések segítségével biztosítani a kitűnő minőséget és rugalmasságot. Annak érdekében, hogy ez a jövőben is így maradjon, folyamatosan vesznek feltanulókat. A tanulók kitanítása valamint továbbképzése rendkívül fontos a cég számára, mert az alkalmazottak a cég legfontosabb összetevői, ha a vállalat sikeréről van szó. Ezt a fajta lelkesedésüket már több nemes nemzetközi gépjárműipari és villamos ipari nagyvállalat jutalmazta különböző kitüntetésekkel. Technológiai fejlesztések Nagyobb volumenű fejlesztések nem történtek, a cég mindig arra törekedett, hogy termékeiket a lehető legkiválóbb minőségben készítsék el. A piac bővülése miatt folyamatosan történnek a

változások, fejlesztések, beruházások. A megrendelők kérései is folyamatosan változnak, így sokszor a fejlesztéseket az ő igényeikhez igazítják. Tervezés és kivitelezés A tervezési és kivitelezési részleg fő célja, hogy megrendelői kéréseit a lehető legkedvezőbb áron és a legnagyobb szakértelemmel teljesítse. A cég több éves tapasztalatával szeretne kapcsolattartóként szerepet vállalni például az egyéni megrendeléseknél, a sorozatgyártás előkészítésében. Egy CAD kapcsolatnak köszönhetően lehetőségük van arra, hogy a szerkesztés során elkészített, illetve a megrendelők részére elkészített 3D modelleket közvetlenül beprogramozzák a különböző gépekbe, melyek később elkészítik azokat. Termelési ágazatok Készülékek, húzóelemek, gépjárműipari alkatrészek, Prototípusok hajtóműkészítéshez, motorkészítéshez, gyártóberendezésekhez, Lyukasztó gépek és lyukasztó szerszámok előállítása a csomagolóipar részére a Food- és Non-Food területen (joghurtos fólia, állateledelek csomagolása), Különleges gépek SPS vezérléssel, tengelyrendszerekkel, vizualizálással és CE tanúsítással, Mérő- és feszítőkészülékek, Prototípusok részei, alkatrészek, készülékek a repülőgépipar, gépjárműipar, űrhajózás, elektromos ipar, Különböző prototípus gyártása, Valamennyi bérmunka átvállalása. Gyakornokaik A cég számára a gyakornokok jelentik a potenciális jövőt, ezért is tekintik nagyon fontosnak továbbképzésüket. Nagyon büszkék arra, hogy Trasdorfban és bécsi székhelyünkön is évente vesznek fel új tanulókat, akik tanítóik gondoskodása alatt megtanulják a fémipar összes gyártási folyamatát, majd a harmadik évben lehetőségük van már arra is, hogy egy kiválasztott technológiára specializálódjanak. A folyamatos globalizációs növekedés, valamint az ipar fejlődése mellett fontosnak tekintik tanulóik angol szaknyelvi továbbképzését is. A nyelvi képzésre nagy hangsúlyt fektetnek, olyannyira, hogy a tanulóknak kötelességük részt venni nyelvi kurzusokon. Ezért is tették lehetővé számukra a trasdorfi telephelyükön - 2014 februárja óta a BFI együttműködésével - egy kötelező angol nyelvi kurzust. A tanulás

mellett oktatóik a szórakozásra is lehetőséget kínálnak, hogy megerősítsék a gyakornokok közti összetartást. Generációváltás A generációváltás 2005-ben történt, azóta Gerhard Rauch úr teljesen visszavonult, nincsenek már feladatai, esetleg egyes dolgokban segít és tanácsokat ad. Ezzel szemben a Borsodi Műhely Kft-nél idősebb Borsodi László számára nehezen bírja ott hagyni céget. A vezetését Anton Buresch, Gerhard úr nevelt fia zökkenő mentesen vette át, és a vállalat hagyományait továbbra is megőrizte. Véleményünk szerint náluk könnyebben ment a váltás, mint a Borsodi Műhely Kft-nél, ez a miatt is lehetett, hogy Ausztriában a vállalkozások átadása régebbre nyúlik vissza, így már hagyománnyá vált. Az idősebb generációnak nem voltak különösebb nehézségei a fejlesztések és fejlődés területén, de természetesen lehetőségük van továbbképzéseken részt venni.

3. A generációváltás nehézségei 3.1. Mélyinterjú a Borsodi családdal A győri telephely tárgyalójában találkoztunk a család irányító tagjaival, ahol több kérdést feltettünk a két generációnak a cég fejlődésével és a generációváltással kapcsolatban (lásd. 1. számú melléklet). Cégtörténet Először idősebb Borsodi Lászlót és feleségét kérdeztük, hogy 1981 óta, hogyan alakult a cég felépítése. Egyéni vállalkozásként kezdte el a textiliparnak gyártani, fokozatosan növekedett a cég és nem kellett neki, semmit külön felügyelnie, mivel minden automatikusan szerveződött és az összes dolgozó tudta a saját dolgát és esetlegesen más dolgát is csinálni. Azon az állásponton volt idősebb Borsodi László, hogy 20 fő a legoptimálisabb és a leghatékonyabb egy vállalat irányításában. A cég növekedése miatt már nem lehetett a régi munkarendben dolgozni, és el kellett különíteni szakemberekkel a különböző feladatú csoportokat. Alkalmazottak és szabadidős programok Azt is megtudhattuk, hogy idősebb Borsodi László a munkásait nem úgy vette fel, hogy megnézte, milyen papírjai vannak, hanem az érdekelte milyen ember és hogy milyen szakember is. Valamint családlátogatást és házlátogatást is tett leendő kollégáinál. Később már figyelembe kellett venni végzettségeket és tudásokat, de akkor is fontos volt, hogy minden munkás tudjon eszterga gépen dolgozni és ne csak a számítógéppel vezérelt C&C gépeket bírja kezelni. Egy dologban nagyon egyet értett a két generáció, hogy nem szabad átvenni mindent az idősektől és nem szabad megtartani egy-két megszokott dolgot, hanem saját döntéseket hozni, és úgy tovább vinni a céget, ahogy ők látják jobbnak. Voltak azért olyan kérések a leköszönő generációból, amit kértek, hogy azok mindenképp maradjanak meg, de ezek nem olyan céggel kapcsolatos dolgok voltak, amik esetleg hátráltatnák a cég fejlődését. Továbbra is sok időt töltenek azzal, hogy a családias környezetet fenntartsák. Ennek érdekében különféle programokat szerveznek, kikapcsolódásra konditermet hoztak létre ahol joga gyakorlatokon is részt vehetnek a dolgozók. Valamint minden évben megrendezik a Borsodi napot az alkalmazottaknak és családjaiknak egy téma köré fonva. Tervezés és kivitelezés Későbbiekben az új generáció képviselőit, ifjabb Borsodi Lászlót és Horváthné Borsodi Mónikát kérdeztük, a modern kori vezetéssel, kapcsolatos információkkal, mint például a

marketing, nyelvi kérdések, tovább képzések, fejlesztések. Marketing témában röviden válaszoltak, hogy nincs és nincs is rá szükség, mivel a legnagyobb marketing egy cégnek az az elégedett ügyfél, aki tovább adja ismerőseinek milyen jól kiszolgálták az igényeit. Nyelvi kérdésekben azokra voltunk kíváncsiak, hogy alkalmaznak-e a cégben olyan szakembert, aki(k) segítenek a külföldi ügyféllel való kommunikációban. Azt a választ kaptuk, hogy nem alkalmaznak, mert a legtöbb ügyfelük magyar, vagy német, és emiatt nincsenek nyelvi problémák tárgyaláson, mert mind ifjabb Borsodi László mind nővére Horváthné Borsodi Mónika is szakmai szinten tudnak beszélni magyarul és németül is. Ha esetleg mégis elő fordulna nekik olyan, hogy nem bírják leküzdeni az ügyféllel a nyelvi különbséget, akkor sem vennének fel tolmácsot a céghez, hanem csak felkérnének egy embert, hogy azon a tárgyaláson segítse a munkájukat. Az interjúkon is felmérik a nyelvi képességeket a jelentkezőknél, úgy, hogy hirtelen átváltanak angolra és megnézik mennyire képesek venni az akadályokat. Továbbképzések a cégben folyamatosan vannak, ez államilag történik náluk és fontos a cég életében, hogy folyamatosan napra készek legyenek a változásokkal és mindig újakat tanuljanak vezetés és szervezéssel kapcsolatban. A fejlesztésekkel néha voltak problémái a fiataloknak, mikor belefogtak egy hatalmas fejlesztésbe, akkor mindenki azt mondta nekik, hogy bele fognak bukni, de azóta befejezték azt és mindenki csak ámul, hogy sikerült nekik, és, hogy jól megcsinálták. Ez a fejlesztés miatt tudták tovább bővíteni a cég ügyfeleinek nagyságát, és a repülő iparba is termelhetnek. Ifjabb Borsodi Lászlónak nagyon jó és precíz jövőképe van, amit szeretne véghezvinni az elkövetkező 10 évben. Szeretne minden európai országba egy kisebb-nagyobb Borsodi központot létrehozni, hogy könnyebb legyen a munkák felvétele helyben, mint, folyamatos utazgatások és találkozások mellett megszervezni az új projekteket és munkákat. Generációváltás A generáció váltás menetéről kérdeztük meg őket külön-külön. Itt megtudtuk, hogy a gyerekek már gyerekkoruk óta a bejártak a műhelybe játszani, vagy segíteni a szülőknek, amiben csak tudtak. Később már az iskolába való tovább tanulásnál is ezen a vonalon tanultak tovább. Diplomájuk letétele után a cégnél helyezkedtek el és segítették a cég növekedését. Megtudtuk, hogy 8 évvel a váltás előtt el kezdtek foglalkozni a témával. Megnéztek sok külföldi céget és a magyar tapasztalatoknak is utána jártak. Tudatosan kezdtek el foglalkozni a generációváltással, mert látták, hogy a cégek kétharmada a váltás után 1-2 évvel csődbe megy. Azt is megtudhattuk, hogy a váltáshoz hívtak külső segítséget. Megoszlottak itt a vélemények, hogy hasznos volt-e a külsős szakember, vagy csak ártott a cégnek és a

családnak. Idősebb Borsodi László szerint csak bajt okozott és szét akarta szakítani a családot, sok konfliktust okozott a családon belül és a cég dolgozói között is. Majdnem ténylegesen szét is szakadt a család, de ezek a nehézségek után csak erősebb lett. Ifjabb Borsodi László szerint segített is a szakember, de sok konfliktus helyzetet okozott nekik. Sokat segített abban, hogy megmutatta, hogy mik, azok a dolgok, amiket rosszul csinálnak, és meg mutatta nekik, hogyan is néz ki a cég működése kívülről. Az ő véleménye is az volt, hogy majdnem szétesett emiatt a család. Végül megtudhattuk azt is, hogy Mónika férje, Horváth Szabolcs nagyon sokat segített a váltásban. Egy ideig ügyvezető volt most pedig stratégiai vezető a cégnél. Megtapasztalta ő is a vezetés nehézségeit és szépségeit és már a sok év alatt a cég stílusát is felvette és emiatt mindig jó ötletekkel tudja támogatni a vezetést. Ifj. Borsodi László mindig számíthat az ő segítségére. 3.2. Mélyinterjú a Rauch családdal Az ausztriai Rauch cég trasdorfi telephelyén Gerhard Rauch-tés Anton Buresch-t interjúvoltuk meg a cégtörténetével és generációváltással kapcsolatban (lásd. 2. számú melléklet). Cégtörténet Először arról kérdeztünk, hogy az alapítástól a generációváltásig, hogyan alakult a szervezeti forma. Azt válaszolták nekünk, hogy kezdetekkor egyéni vállalkozásként indult, majd 7 évvel később épült meg a cég első épülete Bécsben és ezzel a vállalkozás is Kft-vé alakult át. A generációváltás után ez nem változott meg. Alkalmazottak és szabadidős programok Érdeklődtünk arról is, hogy milyen szempontok szerint alkalmaztak egy-egy munkást. Azt válaszolták nekünk, hogy lényegében ebben sem változott semmi. Mivel nagyon kevés a jó szakember a piacon, rákényszerültek arra, hogy saját maguk képezzék ki a munkaerőt. Az összes alkalmazottjukat saját maguk képzik, az oktatás olyan, mint egy iskolában. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vannak-e olyan programok, amik segítenek a családi hangulat fenntartására. Rövid tömör választ kaptunk rá, hogy alapjában véve nincsenek ilyen programok, de amennyiben van rá érdeklődés, szívesen szerveznek különböző programokat. Tervezés és kivitelezés Nyelvi kérdésekkel kapcsolatban itt is érdeklődtünk. Először is, milyen nyelven folynak a tárgyalások. A külföldi partnerekkel való kapcsolattartás szinte kizárólag csak angol nyelven történik. A német partnereken kívül mindenkivel angol nyelven tartják a kapcsolatot.

Megtudhattuk azt is, hogy folyamatosan vannak nyelvi tovább képzések, és azok vesznek részt ezeken a képzéseken, akik szeretnének, illetve az általuk képzett tanulóknak kötelessége ezeken a nyelvtanfolyamokon részt venni. Megtudhattuk, hogy alkalmaznak egy embert, aki a külföldi kapcsolatokért felelős, de a marketingre nem fektetnek sok energiát, mivel nekik is az a hitt vallásuk, hogy a termék minősége a legjobb és legnagyobb marketing, amit el tudnának érni. Arra voltunk kíváncsiak továbbá, hogy mekkora figyelmet kap a technológiai fejlődés témája. Folyamatosan kötelesek figyelni a fejlődésekre, mert bővül a piac egyre több és újabb kívánságokat kapnak, és a változásokat mindig a megrendelők kívánságához kell igazítani. Folyamatosan tartanak ebben a témában is továbbképzéseket és az idősebb korosztálynak sem jelent nehézségeket a fejlődés. Generációváltás Meg kérdeztük, hogy hívtak-e külsős szakértőt, aki segített nekik a váltás problémáit áthidalni. Tulajdonképpen nem volt rá szükségük, hogy szakértőt kérjenek fel. A cég átadása óta azidősebb Rauch teljesen befejezte a cégnél a munkát. 2005-ben volt a generációváltás, azóta ő nem szól bele a cég tevékenységébe, azonban ha probléma van és tanácsra van szükség, szívesen áll rendelkezésre.

Borsodi Műhely Kft. SWOT analízise

4. Javaslatok Nyelvi: Kijelölni egy adott összeget, amelyet a cég nyelvi képzésre (angol/német) fordíthat, kiválasztani azokat a dolgozókat, akiknek a legfontosabb, hogy részt vegyenek rajta. Nyelvtanfolyamok lebonyolítása pályázati pénzből. Nyelvi tesztekkel mérni évente a dolgozók nyelvtudását. HR: Nem csak a kutatás-fejlesztési divízió létszámának növelése, hanem más szakterületű hallgatók bevonása (duális képzésbe való bekapcsolódás, kinevelt munkatársak). Diákversenyek pályázatok útján (tehetségkutatás). Belső koordinátor kiválasztása: a családi, tulajdonosi vezetői fórumok moderálása, támogatása, a szereplők értékeinek, érdekeinek és viszonyainak tisztázása, a cég (objektív és szubjektív) értékelésének áttekinthetővé tétele. A családi és az üzleti összejövetelek különválasztása. A generációváltás során az idősebb generációt a menedzsment számára fontos és újszerű feladatokkal kell ellátni pl.: a győri telephelyen oktatás létrehozása, szakközépiskolák kiválasztása és kapcsolatfelvétel. Gyártás/termelés: Fémmegmunkáló berendezések korszerűsítése, költséghatékonyság és a minőségbiztosítás javításának céljából. Belföldi és külföldi terjeszkedés, új partnerkapcsolatok kialakítása. Vonalkód leváltása NFC kártyával, ezáltal a kísérőlap elhagyható. Az NFC kártya újrahasznosítása környezettudatosság szempontjából jobb megoldás a papír alapú vonalkód rendszerrel szemben. Kapcsolattartás: A jelenlegi egyetemi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése, további kapcsolatok keresése. Továbbá az egyetemi kapcsolatok prioritásának rendezése. Konferenciákon, kiállításokon, expokon való részvétel pl.: HVG állásbörze, egyéb szakmai rendezvények. Vállalati felelősségvállalás növelése (munkatársak: pl. kismamákat támogató programok, dolgozói elégedettség növelése); közösségek: pl. munkatársi/vállalati adományok; környezet: környezettudatosság növelése, iroda papírmentesítése,

fenntarthatósági szemlélet; üzleti partnerek: vállalati felelősségvállalásról szóló hírlevél). Közvélemény kutatások: honlapon, hírlevélben, egyetemen papír formában, korábbi vevők elégedettségének felmérése (gyorsaság, minőség, megbízhatóság); munkatársak körében félévente általános felmérés (munkaidő, munkakörnyezet, plusz szolgáltatások, munkahelyi légkör, bérek, munkatársi kapcsolatok, stb.). Csatlakozás generációváltással fogalakozó, segítséget nyújtó szervezetekhez. Marketingstratégia: A vállalkozás növekedésének következtében létrejönnek olyan kis megrendelések, amelyek már nem jövedelmező a cég számára. (rendszerbe bevinni stb.). Ennek megoldására javaslunk egy részleget a megrendelések felülbírálására. Szempontlista létrehozása. A piac folyamatos változásához való alkalmazkodás - folyamatos termékpaletta bővítés. További piacokra való betörés: informatika eszközök, hajóipari alkatrészgyártás, versenysportok, mezőgazdasági gépalkatrészek. B2B marketing erősítése (pl.: Facebook oldal létrehozása, GoogleAdwords használata), pozícionálás, más vállalkozásoktól való megkülönböztetés. Létrehozni egy egységes arculatot a cég számára (pl.: céglogó, színek, vállalatot megszemélyesítő figura, boríték, levélpapír, lakossági tájékoztatók, egyenruhák megjelenési arculata, cégtáblák). Szponzoráció szabályozása, tematikus szponzoráció pl.: sport éve, kultúra éve. Vízió, misszió, szervezeti filozófia írásba foglalása. Weboldal fejlesztés: Egyedi technológiák kiemelése az oldalon. Külföldi nyelven legyen elérhető minden. Szeparálják el a belsős híreket azoktól, amik inkább az ügyfeleknek szólnak kifejezetten. Helpdesk (ügyfélszolgálat) létrehozása. Legyen megrendelő, árajánlatot kérő űrlap. Feltölthetőek legyen tervek tervező programok által támogatott fájlformátumban.

Elérhetőség menü alatt a vezetőség/kapcsolattartók pontos elérhetősége legyen fent, a beosztások feltűntetésével. (webes névjegykártya fényképes + beszélt nyelvek megadása + Google térkép beágyazása + Mo. térkép térképmegjelöléssel). Responsive weboldal:a lényege, hogy egy weboldal, az elkészítése után minden eszközön úgy tekinthető meg, ahogy az adott eszköz kijelző mérete megkívánja, alkalmazkodva annak méretéhez, tehát kompatibilis minden eszközhöz. Átlátható galéria létrehozása, akár céges események képeivel. Youtube videók beékelése. Egy igényes karrier fül létrehozása és karbantartása. Céges eseménynaptár. Hírlevél létrehozása a partnerek számára. Helyesírási hibák kijavítása a weboldalon.

Befejezés A projektben résztvevő hallgatók, részletesen megismerkedhettek több családi vállalkozás működésével, felépítésével. Szakmai felkészültségük bővült az ipari termelés mindennapjainak megismerésével. Továbbá, gyakorlatra tettek szert a csoportos projektmunkák területén. Projekt végeredményeképp összeállításra került egy olyan dokumentáció, mely a kutatások konklúzióit felhasználva, javaslatokat tesz egy vállalkozás számára, a generációváltás folyamatának megkönnyítésében. Gyakorlati haszna a generációváltás folyamata előtt álló kis- és középvállalkozások számára lehet érdekes. Az irodalomkutatás során felfedezett általános családi vállalkozásokon belüli problémák megoldására kerestek a hallgatók választ. Ezek a fennakadások részben vagy egészben a Borsodi Műhely Kft-nél is előfordulnak. A mélyinterjúk, gyárlátogatások, előadások feldolgozott anyagiból építkezve fogalmazódtak meg az előterjesztett tanácsok. A javaslatok jelentős hányada egy vállalkozás mindennapjaiba bevezethető mindössze néhány szokás, nézet módosításával. Nem igényelnek komoly a vállalatot alapjaiban befolyásoló, strukturális változtatásokat. Bár bizonyos ötletek a Borsodi Műhely Kft-re vannak specializálva, általánosságban bármely vállalkozás sikerrel alkalmazhatja, annak profiljától függetlenül. A piaci és statisztikai elemzések bevonásával a hallgatók elkészítettek egy SWOT elemzést a Borsodi Műhely Kft. vonatkozásában, melyből megismerhető a vállalkozás piaci életképessége. Az összesített adatok (eredmények + javaslatok), olyan egységet alkotnak, mely megkönnyítheti a családi vállalkozások generációváltás esetén felmerülő problémáit, zökkenő mentesebbé teszi annak lefolyását, a vállalkozáson belüli éles váltás létrejötte nélkül. A dokumentáció alapul szolgálhat későbbi új javaslattételekhez, illetve a már meglévők továbbfejlesztéséhez. A javaslatok egyaránt tovább specifikálhatóak vagy általánosíthatóak, de ennek végrehajtásához még mélyrehatóbb analízisek szükségesek.