MINDEN SZINTEN SZINTE MINDEN avagy Kereskedelem városra gyakorolt hatása SZENDREI ZSOLT 2014 04 23 1
Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági térségek_budapest Városfejlesztési koncepció_2011 Bartók Béla út galériák és üres üzletek_saját_2012 KERESKEDELEM ÉS VÁROS VII kerület_szabályozási terv_mű HELY RT. 2007 PIAC Hal tér 1985 2
VÁROSALAKÍTÓ ERŐK Gazdasági, piaci teóriák: A várost az árucsere hozta létre, árufelhalmozás A civilizáció az ember kereskedő ösztönének terméke, azé a kereskedő kultúráé, ami Babilonban jött létre (Polányi Károly Hammurabbi törvénykönyvéről). Jane Jacobs: A neolitikumban az első várost, Chatal Huyuk öt a kereskedelem, a vadász társadalom fegyver iránti kereslete hozta létre. Piaci hely jött létre, amit az obszidián kereskedők és iparosok leleményessége éltetett (ie. 7500). DEF: Kereskedelemnek minősül minden értékkel bíró piacképes termék és szolgáltatás adásvétele. Kiskereskedőnek nevezzük azt a kereskedelmi formát, amely döntően a végső fogyasztóknak értékesít. A kiskereskedelmi üzlet egy helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, döntően a lakosságnak értékesítő hely. Vásárlási szokások: kényelmi vásárlás pl:élelmiszer, újság, tisztítószer legközelebbi vagy legkényelmesebben elérhető helyen keressük Összehasonlító vásárlás pl: bútor, hi fi, különleges étterem ár és a minőség érdekében nagyobb távolságra is képesek vagyunk utazni Chatal Hűyűk (Anatólia, Törökország) VÁROSALAKÍTÓ ERŐK KERESKEDELEM FOGALMA Geopolitikai helyzet hatása: UTCAI ÁRUS Az eltérő természeti adottságú, és így eltérő produktumokkal szolgáló termelést folytató tájak érintkezési zónája a csere színtere, a VÁSÁRVONAL. ALKALMI PIAC SZAKOSODOTT, ÁLLANDÓ PIAC Pest Budánál az ország négy nagytája közelíti meg egymást (az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és a Duna kanyarig elnyúló kisalföld. A közöttük húzódó vásárvonalak a Kárpát medence legmarkánsabb vásárvonalai. FŐUTCA ÜZLETEI ÁRUHÁZAK Forrás: Beluszky Pál, Budapest a Monarchiában HIPERMARKETEK TEMATIKUS UTCA VÁROSALAKÍTÓ ERŐK KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSA PIAC Kárpát medence geometriai, népességi, gazdasági, geopolitikai súlypontja, centrális sugaras térszerkezet, gázló, vásárvonal VÁROSALAKÍTÓ ERŐK, BUDAPEST GEOPOLITIKAI HELYZETE PIAC Teleki tér 1930 3
2014.04.30. Teleki tér 1930 1764_Pest PIAC 1764_Pest PIAC Teleki tér 1930 4
Széna tér 1860 as évek Hal tér PIAC Kolosy tér 1920 as évek Bomba tér 1874 Piacok és vásárcsarnokok lakóterületektől mért távolsága_városfejlesztési koncepció_2011 Városegyesítéskor az élelmiszer kereskedelem nyílt piacokon, házaló élelmiszerárus Egészségügyi követelmények és az urbanizáció életre hívja a vásárcsarnokot 1895 97 között 5 épült: Vámház krt, Rákóczi tér, Klauzál tér, Hunyadi tér, Hold utca 1899 Budapesti fedett vásár 1902 Batthyányi téri vásárcsarnok Ezek mellett élelmiszer kereskedelem kisipari és kiskereskedelmi üzletekben Kereskedelmi negyednek számított: Erzsébet és Teréz város De sűrű hálózata volt Józsefvárosnak, Ferencvárosnak és a belvárosnak is Többi külsőbb kerületben hiány VÁSÁRCSARNOK VÁSÁRCSARNOK Lehel tér, Fény utca BOLT VÁSÁRCSARNOK Fővám tér 5
pesten koncentrálódott a kereskedelem a gyorsuló iparosodás megváltoztatta a kereskedelem szerkezetét: a gyárak nyersanyagot, a rohamosan növekvő lakosság élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, a fővárosba koncentrálódó arisztokrácia és nagypolgárság pedig luxus cikkeket igényelt A behozott áruk mennyisége 1873 1880 között és később is a kétszerese volt a kivitt áruknak Két vh között élelmiszer kereskedelemben monopolizált épületláncok alakultak ki: Meinl, Stühmer, Szent István, Dreher, Brauch, Zeidel Gyors fluktuációja a boltoknak Kiskereskedelem összefonódott a kisiparral Kirakatok vidám látványa, festett és alakos cégérek változatossága Cégérek az analfabetizmus miatt fontosak KÖZÉRT ABC TERÜLETI KONCENTRÁLÓDÁSOK, KORABELI KLASZTEREK Textil és ruházati nagykereskedelem: Bálvány utca (mai Október 6 utca)és Sas utca Bor nagykereskedelem: Szerencs utca, (mai Paulay Ede utca) Fémtömegcikk kereskedelem: Váci utca (mai Bajcsy Zsilinszky) Luxusáru bolt : Váci utca, Kígyó utca, Koronaherceg (Petőfi Sándor u), Hatvani u (Kossuth Lajos) Bútorok: Stáció utca (mai Baross utca) Zsibárusok: Király utca KÖZÉRT Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. Az 1948 ban alapított Közért ovális cégérével és 358 fővárosi üzletével évtizedeken át Budapest első számú élelmiszer ellátója hálózata volt. ABC Általános Beszerzési Cikkek ABC áruháznak nevezzük azt az önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltot, amelyekben iparcikkeket is árusítanak. Hivatalosan az első ABC áruházakat 1964 ben, Budapesten adták át (előtte 1963 ban, az 5 ezer lelkes Deákváron (Vác városrésze) volt a főpróba ÁRUHÁZ 6
Dualizmus alatt az áruház, elődje a sokféle árucikket kínáló bazár Vásárlási szokások megváltoznak, konfekció megjelenése Első áruházak kisvállalkozásokból fejlődtek ki, Holzer divatház (későbbi Úttörő áruház) 1911 Párizsi nagyáruház, bevásárló kp elődje Két vh között a Corvin áruház, tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben, ő honosítja meg a csomagküldő szolgálatot, és a szezonvégi kiárusításokat 1934 Magyar Divatcsarnok a Rákóczi úton, kis üzletekből, az otthonáruház helyén Az áruházak többsége a Rákóczi és a Kossuth Lajos utca mentén helyezkedett el 1940től jegyrendszer, virágzik a fekete piac ÁRUHÁZ ÁRUHÁZ 1911, Párizsi nagyáruház Nyugati mintára A bevásárló központok elődje Az átriumos elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak. Télen a tetőn jégpálya működött ÁRUHÁZ ÁRUHÁZ Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok) ÁRUHÁZ Corvin áruház Két vh között a Corvin áruház (1926), tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben A Corvinban a vásárló mindent megtalált, árak alacsonyabbak voltak, mint a környező üzletekben. Létrehozták az igen népszerű 1 pengős osztályt. Propagandájukkal elsősorban a vidéket célozta meg, könnyen elérhető a Nuygati és a Keleti pályaudvartól is Meghonosítja a csomagküldő szolgálatot, a szezonvégi kiárusítások hatalmas hatása 1931 ben itt építették meg Magyarország első mozgólépcsőjét Különös fontosságot tulajdonítottak a kirakatok művészi színvonalának, a dekorációt, a háttereket a kor legkiválóbb grafikusai készítették. Lafayette, Párizs ÁRUHÁZ 7
RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY Történeti jellegű út, korábban a Hatvani kaputól vezető országút Közlekedési szempontból alapvető fontosságú Boulevardirozás a párizsi minta alapján A Dunához kivezető szakaszán volt szükség komoly átépítésre mióta a Kerepesi út az eszközölt boulevardirozás folytán oly végtelenül emelkedett, a főváros egyik legszebb útjává lett Az út egyenességét firtató kritikák Fontos kereskedelmi tengellyé válik, teljes hossza mentén földszinti boltok kialakítása ÁRUHÁZ RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS TENGELY XIX. század 1764_Pest XIX. század 8
BÜFÉ BISZTRÓ FALATOZÓ XIX. század RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY II. VH. Követően az Erzsébet híd elpusztul 1961 64 a híd újjáépítésével párhuzamosan zajlik az útszakasz korszerűsítése is Városszerkezeti gondolkodás, csomópontok átformálása nagyobb forgalomra Parkolóhelyek kialakítása Astoria, első gyalogos aluljáró megépítése Üzlethelyiségek rendezése, portálok átépítése Árkádosítás, úttest szélesítése Ideológiai megalapozás A kivilágításnak köszönhetően megszületett az Erzsébet híd Baross tér között húzódó fénytengely. átalakult a belvárosi területek karakterének megítélése az eddig üres, kihalt útvonalak megélénkültek a neonfények elszaporodása a modern nagyváros nélkülözhetetlen elemének RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY IDEOLÓGIA AZ ÁTALAKÍTÁSOK MÖGÖTT A kapitalista verseny nem kímélte az épületek homlokzatait, a legyőzés vetélkedésben, a többitől való elkülönülést hangsúlyozó portálok szétdúlták az eredetileg egységes homlokzatot [Győri 1959/3 4] Előkerül az egységes kialakítás igénye, melynek formai szempontból ki kell fejeznie azt, amit a főútvonali épületek földszintje, mint a társadalom anyagi szükségleteinek fontos elosztóhelye társadalmilag igényel. [Győri 1959/3 4] Negatív példaként merül fel a József és a Ferenc körút, ahol a tervezők nem tudtak egységes földszinti megjelenést kialakítani a sok apró üzlet miatt. Ezzel szemben Az árkádok alatt nincs magániparos, vagy kereskedő, ezt tükrözi az épületek földszinti homlokzata, a nagy összefüggő üvegfelületek, a hátfal nélküli kirakatok. [Győri 1959/3 4] A kirakat ne legyen más, mint nyílászáró szerkezet, melynek üvegén keresztül a művészi igénnyel kialakított üzletek látványa nevelje az utca közönségének ízlését. [Győri 1959/3 4] A teljes belvárosi kirakatrendszer egységesítése nem valósult meg, mely ideológiai hátterét a bolt funkcionális alsóbbrendűségével magyarázták, miszerint a Szemfelszedő, töltőtoll javítónak nem kell nagy kirakat, nem tevékenységének jellege, sem anyagi alapja nem alkalmas arra, hogy kirakatát a közízlés nevelésének szolgálatába állítsa [Győri 1959/3 4] napjainkban 9
FŐBB TRENDEK: A kiskereskedelmi üzletek száma növekedett, csökkent a foglalkoztatottak aránya, tehát csökkent az átlagos üzletméret a nem hivatalos kereskedelem gyors térnyerése: KGST piacok, MDF piacok, kínai piacok, aluljárók és egyéb árusító helyek szaporodtak a kicsi méretű kereskedelmi vállalkozások, 1985 és 1995 között az egy boltra jutó foglalkoztatottak aránya 22 főről 2,3 főre esett vissza hagyományos középméretű boltok részben jelentős külföldi piacvállalással a középméretű kör erősen szenved a kicsi és a nagy vállalkozások versenyeitől új boltok üzletek nyitása, nem élelmiszer kereskedelem, hanem ruházat, cipő, szórakoztató elektronika, alacsony igényeket kiszolgáló diszkont kereskedések illetve igényeket kielégítő minőségi kereskedelem bevásárlóközpontok megjelenése nagy alapterületű áruházak (Auchan, Cora) nagymértékben változtatta 1995 től a budapesti kereskedelem szerkezetét Kialakul az autós, hétvégi bevásárlós tevékenységet BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 90 es években BEVÁSÁRLÓ KÖZPOT napjainkban Victor Gruen Jon Jerde Jövő tervei 10
Victor Gruen Jon Jerde Bécs belvárosa a kiinduló alapja GRUEN IELVEK: Vásárlás mint rekreációs tevékenység Városi élmények és látványosságok reprodukálása kontrolált környezetben Közösségi és kulturális események szervezése Klímaszabályozás Attraktív környezet Gépjármű és gyalogos forgalom szétválasztása Bevásárlóközpontok lakóterületektől mért távolsága_városfejlesztési koncepció_2011 I. generációs bevásárlóközpontok Az 1970 es években épültek állami beruházásban, alapterületük 10 000 m2 nél kisebb. Legtipikusabb képviselői a budapesti Flórián és a Skála. A gépkocsik megfelelő elhelyezésére, megfelelő mennyiségű parkolóhely kialakítására nem fordítottak gondot. II. generációs bevásárlóközpontok 80 as évek és a 90 es évek első fele állami beruházások mellett megjelennek a multinacionális cégek Sugár áruház, IKEA III. generációs bevásárlóközpontok 1996 végétől datálódik a valódi robbanás a hazai bevásárlóközpontok terén. Első képviselői: Duna Pláza, Pólus Center európai nagyságrendi határok JELLEMZŐI: Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design) Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá 11
JELLEMZŐI: Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design), pólus elv Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá Hiper, szupermarket és szakáruházak lakóterületektől mért távolsága_városfejl konc_2011 HATÁSAI A VÁROSSZERKEZETRE: Jelentős többletforgalmat indukál Vásárlóerőt kihúzza a városból Hozzájárul a város körüli zöldövezetek nemkívánatos beépüléséhez, a város körüli zöldterület betonozott parkolóvá válik Átstrukturálja a városszerkezetet 25 Budapest 20 15 10 5 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Hipermarketek száma HATÁSAI A VÁROSSZERKEZETRE: HIPER Jelentős többletforgalmat indukál Vásárlóerőt kihúzza a városból Hozzájárul a város körüli zöldövezetek nemkívánatos beépüléséhez, a város körüli zöldterület betonozott parkolóvá válik Átstrukturálja a városszerkezetet MARKET TESCO HIPERMARKETEK AUCHAN HIPERMARKETEK VÁROSON KÍVÜLI HIPERMARKETEK 12
Az erős kiskereskedelmi fogyasztás visszaesésének okai: A magas infláció (5,7%) elsősorban két területet sújtott: az élelmiszerek árai 7,8% kal, az üzemanyagoké 12,8% kal nőttek Az áfa kulcs emelés (25% helyett 27% lett 2012 ben) más közterhek emelkedése mellett felfelé húzták a vállalkozások költségeit A családok devizahitel állománya csökkent ugyan 2012 ben (a deviza ingatlanhitelek állománya 2.665 milliárd forintról 1.915 milliárd forintra), de még mindig jelentős a devizahitel teher Az uniós kiskereskedelem a válságot követően átlagosan 2% kal esett vissza, az euró zóna tagállamaiban pedig 3,4% kal. Ez azt jelenti, hogy az uniós térség egészét húzza visszafelé a válság. 104 102 100 98 96 94 GDP reáljövedelem kereskedelem 92 KERESKEDELMI FOGYASZTÁS JELENLEG 90 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Üzlethelyiségek_VIII kerület_budapest Városfejlesztési koncepció_2011_(rév 8.) FŐBB TRENDEK: FŐBB TRENDEK: A kiskereskedelmi üzletek száma országos szinten 2005 óta rohamos ütemben csökken, Budapest stagnálás A kiskereskedelmi egységek ezer főre vetített értékét az V.(51db), VI. (53db) és VIII. (45db) kerületek kimagasló értéke Ezekben a kerületekben a kereskedelmi egységek sűrűsége meghaladja a fővárosi átlag (21db) két és félszeresét. A fővárosi átlag 2005 óta stagnál Üresedés i tendenciák: BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 FŐBB TRENDEK: FŐBB TRENDEK: dinamikus bővülést produkáló VI. kerület a kereskedelmi egységek fajlagos értéke tekintetében, megelőzte a tradicionális belvárost a kiskereskedelem, kisipar szempontjából hagyományos Józsefváros 2004 óta dinamikusan bővülő kereskedelmi hálózat: az új bevásárlóközpontok hatása (Aréna Plaza, Corvin Bevásárló Központ, Europeum Bevásárlóközpont) Üresedés i tendenciák: BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 13
FŐBB TRENDEK: BELVÁROS FŐUTCÁJA, BUDAPEST SZÍVE PROGRAM HATÁSA: Petőfi Sándor és Bécsi utcában enyhe növekedés volt megfigyelhető. középső részen stagnált az állomány, a déli részen, a Kecskeméti és Károlyi utcákban és környékükön szintén érezhető az üzletnyitások növekedése, ahol az egyedi üzletek és vendéglátóegységek találhatóak nagy számban BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 TEMATIKUS UTCÁK FŐBB TRENDEK: 2011 ben megfordult az előző évek tendenciája, és a legtöbb helyen egyértelműen csökkent az üres üzletek száma. A válság hatására többek között az üzemanyagárak növekedésével nőtt a sarki kisüzletek forgalma, és visszaesett a külső hipermarketek utáni kereslet POZSONYI ÚT FALK MIKSA UTCA LISZT FERENC TÉR ANDRÁSSY ÚT KIRÁLY UTCA DEÁK FERENC UTCA KULTUNIO VÁCI UTCA MIKSZÁTH TÉR RÁDAY UTCA BARTÓK BÉLA ÚT BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 2000 es években Városfelj konc 2011 BUM_Térkép_BKIK UTCA MANAGEMENTEK BUDAPESTEN Klaszter jellegű szervezés, Típusai: Bottom up Konstruktív alulról építkező közösségi összefogásra épülő ellentámadás pl:király utca Top down Felülről indított, jellemzően döntéshozók kezdeményezésére induló utcaélénkítő projektek pl: Ráday utca (50% ban), Bartók Béla utca siker kulcsa a helyi kereskedők és a lakosság önszerveződésen alapuló összefogása A komplex megközelítés 5 alappillére: A szervezés, a városszépítés, a hagyomány, illetve értékvédelem, a gazdaságfejlesztés és a promóció, marketing MAIN STREET MOZGALOM 14
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET SZENDREI ZSOLT 2014 04 23 15