Munkával kapcsolatos stressz és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről
Munkával kapcsolatos stressz komoly probléma A stressz a második leggyakrabban említett, munkával kapcsolatos egészségi probléma. A stressz az EU munkavállalóinak közel egynegyedét érinti. Tanulmányok arra utalnak, hogy az elveszített munkanapok 50 60%- a a stresszhez kapcsolódik. A munkával kapcsolatos stressz (MKS) gazdasági költsége körülbelül 20 000 millió euro volt 2002-ben az EU 15 tagállamában. Az MKS-től szenvedők száma valószínűleg növekedni fog. Bővebb információ: http://osha.europa.eu/topics/stress
Miért olyan nagy probléma? Az alábbiak miatt egyre több embert érint az MKS: a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások bizonytalan szerződések az állások bizonytalansága a munka mennyiségének és ütemének növekedése nagy érzelmi követelmények a munkavállalókkal szemben erőszak és pszichológiai zaklatás a munka és a magánélet elégtelen egyensúlya.
Mi a munkával kapcsolatos stressz? Az emberek stresszt élnek át, amikor hiányzik az alábbiak egyensúlya: a velük szemben támasztott követelmények és a források, amelyek a követelmények teljesítéséhez a rendelkezésükre állnak. A hosszan tartó stressz biztonsági és egészségi kockázattá válik. A stressz a mentális és fizikai egészség megromlásához vezethet.
Kit érint? A stressz érinthet: bárkit bármilyen szinten bármely ágazatban bármilyen méretű szervezetben. A stressz hatással van: az egyének egészségére és biztonságára a szervezetek egészségére a nemzeti gazdaságok egészségére. A stressz veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot, és hozzájárulhat más, munkával kapcsolatos egészségi problémákhoz, például váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez. A stressz jelentősen befolyásolhatja egy cég pénzügyi eredményét.
A munkával kapcsolat stressz tünetei (1) Szervezeti szinten: hiányzások a munkaerő gyakori cserélődése fegyelmi problémák erőszak és pszichológiai zaklatás csökkent termelékenység hibák és balesetek a kártérítési vagy egészségügyi kiadások megnövekedése
A munkával kapcsolatos stressz tünetei (2) Egyéni szinten: érzelmi reakciók (ingerlékenység, szorongás, alvási problémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi kapcsolati problémák) kognitív reakciók (nehézséget jelent a koncentrálás, az emlékezés, új dolgok megtanulása és a döntéshozatal) viselkedési reakciók (drog-, alkohol- és dohányhasználat, destruktív viselkedés) élettani reakciók (hátproblémák, gyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívpanaszok, magas vérnyomás).
A jog a munkáltatók feladatai A jog szerint a munkáltatóknak kötelessége az MKS kezelése, akárcsak minden más munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázaté Megfelelő cselekvéssel az MKS megelőzhető Ennek kulcsa a kockázatértékelés A munkáltatókat kötelezi a jog, hogy rendszeresen kockázatértékelést végezzenek a munkahelyen.
Mi a kockázatértékelés? A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: mi okozhat sérülést vagy kár kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához. A kockázatértékelés az MKS sikeres kezelésének alapja.
Kockázatértékelés a stressz esetében (1) Bárki végzi is (maga a munkáltató, a munkáltató által megbízott munkavállaló vagy külső értékelő), alapvető, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak és bevonják őket a folyamatba. Ők: ismerik a munkahelyüket azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait meg kell majd valósítaniuk. Nem lehetséges pusztán a helyzetből megállapítani, hogy az mennyi stresszt okozhat.
Kockázatértékelés a stressz esetében (2) A stressz esetében a kockázatértékelés ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatok esetében. Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég esetében azonban jól működik a kockázatértékelés lényegre törő, öt lépésből álló módszere: 1. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása 2. A kockázatok értékelése és rangsorolása 3. Döntés a megelőző fellépésről 4. Cselekvés 5. Nyomon követés és felülvizsgálat
1. lépés: A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása (1) A stresszel kapcsolatban keresendő tényezők közé a következők tartoznak: túlzott munkateher vagy fizikai veszéllyel szembeni expozíció mennyire vannak hatással a munkavállalók arra, hogyan végzik a munkájukat értik-e a munkavállalók a szerepüket kapcsolatok, beleértve a zaklatás és az erőszak problémáját milyen támogatás érkezik a kollégáktól és vezetőktől, és milyen képzésre van szükségük a munkavállalóknak a feladataik elvégzéséhez.
1. lépés: A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása (2) Mindannyian sérülékenyek vagyunk az adott időben ránk nehezedő nyomástól függően. Az alábbi tényezők segíthetnek annak meghatározásában, mely csoportok vagy munkavállalók vannak leginkább kockázatnak kitéve: hiányzások, a munkaerő gyakori cserélődése, agresszív kommunikáció, balestek, pszichoszociális problémák, egészségi problémák és a munkavállalók panaszai, stb. Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak, amelyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, pl. fogyatékkal élő munkavállalók, migráns munkavállalók, fiatal és idősebb munkavállalók.
2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása Értékeljük az azonosított veszélyekből fakadó kockázatokat az alábbiak figyelembevételével: az adott veszély milyen valószínűséggel okoz károsodást várhatóan milyen komoly ez a károsodás a munkavállalók milyen gyakran (és milyen arányban) vannak az adott veszélynek kitéve. Rangsoroljuk a kockázatokat fontossági sorrendjük szerint. Használjuk a listát cselekvési terv készítésére.
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1) Jobb megelőzni az MKS következményeit, mint reagálni rájuk, ha már bekövetkeztek. Az MKS megelőzésének kulcsa a munka szervezésében és irányításában rejlik. Az MKS-t megelőző, hatásos intézkedések az alábbiakat foglalják magukba: elég időt hagyni a munkavállalóknak, hogy elvégezzék a feladataikat világos munkaköri leírások nyújtása a munkavállalók jutalmazása a jó teljesítményért panasztételi lehetőség biztosítása a munkavállalók számára és azok komolyan vétele biztosítani a munkavállalók számára, hogy irányíthassák a munkájukat.
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2) Az MKS-t megelőző, hatásos intézkedések közé tartozik még: minimálisra csökkenteni a fizikai kockázatokat lehetővé tenni a munkavállalók számára, hogy részt vegyenek az őket érintő döntésekben a munkaterhelést az egyes munkavállalók képességeihez és erőforrásaihoz mérni úgy tervezni a feladatokat, hogy ösztönző hatásúak legyenek a munkával kapcsolatos szerepeket és felelősségeket világosan meghatározni lehetőséget biztosítani a társas interakcióra és az állások biztonságával és a karrierfejlődéssel kapcsolatban elkerülni a bizonytalanságot.
4. lépés: Cselekvés Valósítsuk meg a megelőző és védőintézkedéseket. A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is magában foglalja, amely meghatározza, hogy: ki mit tesz egy adott feladatot mikor kell elvégezni melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított eszközök.
5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat Figyelemmel kell kísérni az MKS megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedések hatásosságát. Felül kell vizsgálni a kockázatértékelést: bármikor, ha jelentős változások történnek a munka felépítésében, szervezésében és irányításában ha az érvényben lévő megelőző intézkedések nem hatékonyak, vagy már nem megfelelőek Időről-időre,hogy a kockázatértékelés eredményei még mindig érvényesek legyenek.
A kockázatfelmérés dokumentálása A kockázatfelmérést dokumentálni kell. Az ilyen dokumentáció az alábbiakra használható: az érintett személyek tájékoztatására annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket bevezették-e a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására a körülmények megváltozása esetén az intézkedések felülvizsgálatára.
Hol talál segítséget? Az Ügynökség weboldalán bőségesen áll rendelkezésre információ és útmutatás, amely az Ön segítéségére lehet: A weboldal MKS-ről szóló része, benne kiadványok és az EU-szerte alkalmazott helyes gyakorlat példái: http://osha.europa.eu/topics/stress A weboldal kockázatértékelésről szóló része, benne kockázatértékelő eszközök és ellenőrző listák: http://osha.europa.eu/topics/riskassessment Kifejezetten kkv-knak szóló információ az MKS-ről : http://sme.osha.europa.eu/products/stress_at_work Tájékoztatás a kockázatértékelési kampányról: http://hw.osha.europa.eu
http://hw.osha.europa.eu Jó önnek. Jó a vállalkozásnak. Európai kampány a kockázatértékelésről