LEGYEN KÖNNYEBB A TEHER. A munkahelyi váz-és izomrendszeri megbetegedések kockázatainak csökkentése. Budapest 2007.
|
|
- Rebeka Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LEGYEN KÖNNYEBB A TEHER A munkahelyi váz-és izomrendszeri megbetegedések kockázatainak csökkentése Budapest 2007.
2 Készítette: az OUTLOOK Lengyel és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatással Lektorálta: Dr. Walz Géza Köszönetet mondunk az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpont munkatársainak a kiadvány összeállításához nyújtott szakmai segítségükért 2
3 BEVEZETÉS Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információs igények kielégítését. A spanyolországi Bilbaóban működő Ügynökség feladata a munkavállalók életminőségének javítása, a technikai, tudományos és gazdasági információknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érintettek közötti terjesztése és cseréje. Az általános munkavédelmi témák mellett az Ügynökség minden évben kiemel egy különösen veszélyes és fontos területet, amely az adott évben fokozott figyelmet kap. Évente több millió európai munkavállalót érintenek a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések (musculoskeletal disorders, MSD-k), mert ezek jelentik a munkához kapcsolódó leggyakoribb problémát. Az EU-25-országok munkavállalóinak közel 24%-a szenved hátfájástól, és 22%-uk panaszkodik izomfájdalmakra. Az új tagállamokban mindkét állapot előfordulási aránya magasabb, mint 39, illetve 36%. Az MSD-k nem csupán az egyén számára jelentenek szenvedést és jövedelemkiesést, de a vállalkozások és a nemzetgazdaság számára is költségekkel járnak. Bár az MSD-k minden munkavállalót érinthetnek, a munkahelyi feladatok értékelésével, megelőző intézkedések bevezetésével és ezen intézkedések tartós hatékonyságának ellenőrzésével megelőzhetők. Ezért lett kiemelt téma a mozgásszervi problémák kérdése elsőként már 2000-ben, és ismét 2007-ben. A korábbi jelmondat az volt, hogy "Fordíts hátat a munkával összefüggő vázés izomrendszeri problémáknak" ebben az évben pedig az, hogy Legyen könnyebb a teher!. Mivel a korábbi kampány tájékoztató anyagai még csak angolul jelentek meg, úgy gondoltuk, hogy a év azonos témájához kapcsolódóan hasznos lehet megismerkedni, legalábbis részben, a korábbi anyagokkal és adatokkal. Természetesen szerepelnek még a kiadványban frissebb információk is, de valamennyi a mozgásszervi problémák munkavédelmi kérdéseivel jelentkezés, okok, és főként a megelőzés foglalkozik. Szándékaink szerint jelen kiadvány komoly segítséget nyújthat munkáltatóknak és munkavállalóknak, munkavédelmi szakembereknek, és általában mindenkinek, aki érdeklődik a munkakörülmények és a munkahelyi feltételek iránt, és akinek valamilyen szerepe van e munkakörülmények lehető legmagasabb szintű kialakításában. (Egyszerűség kedvéért a különböző tünetegyüttesek elnevezését az angol rövidítéssel használjuk, természetesen mindig megadva a magyar értelmezést.) TÉNYLAPOK ( FACTS ) AZ EURÓPAI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG ÉVI KAMPÁNYÁBÓL (A teljes eredeti szövegek megtalálhatók az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapján angol nyelven) A ténylapok általában egy, ritkán kétlapos kiadványok, amelyek egyszerű, közérthető módon foglalnak össze egy adott témával kapcsolatos munkavédelmi kérdéseket és tudnivalókat. 3
4 T É N Y E K 3 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában Európai prioritás Európa-szerte elsődleges kockázatot jelent a kézi anyagmozgatás és az ismétlődő mozgások, ezekre oda kell figyelni. Ez az oka annak, hogy a "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak" lett a valamennyi tagállamban októberében megrendezendő Európai Munkavédelmi Hét központi témája. A prioritás oka ezeknek a problémáknak a kiterjedtsége és költsége Európában. A prioritás oka, hogy e problémák nagy részét meg lehet előzni, vagy csökkenteni lehet a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások betartásával. Európa-szerte készített beszámolók jelzik, hogy a tagállamok sürgősen foglalkozni kívánnak a témával. Az MSD okozta egészségkárosodás kiterjedtsége Európában A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) az egészségkárosodás széles körét takarják. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Az okok között szerepel az emelés, a rossz testtartás, és az ismétlődő mozgások. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. Az MSD évente több millió európai munkavállalót érint munkája során, minden fajta munkakörben, és foglalkoztatási ágazatban. Az európai felmérések bőséges bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az MSD, például a hát-, nyak- és felsővégtag-problémák, jelentős, és egyre növekvő egészségügyi és pénzügyi problémát jelentenek. Az MSD általánosan jelzett, munkával összefüggő egészségi probléma az európai munkavállalók körében: 30 % panaszkodik hátfájásról, 17 % panaszkodik izomfájdalmakról a karjaiban és lábaiban, 45 % számol be arról, hogy fájdalmas vagy kényelmetlen testhelyzetben kell dolgoznia, 33 %-nak kell súlyos terheket mozgatnia munkája során. Az említett adatok egy részéről az Európai Unió országai szerint készült felbontás található a 2. keretben. A fentebb említett, a 30 % hátfájástól szenvedő munkavállalóról szóló adat évente 44 millió európai munkavállalót jelent. Az egészségi problémák a kényelmetlenségtől és a kisebb fájdalmaktól egészen a súlyos orvosi esetekig terjednek, mely utóbbiak munkakiesést, orvosi és kórházi kezelést követelnek. A kezelés és a felépülés gyakran nem kielégítő, különösen a krónikus esetekben, s így a végeredmény akár tartós munkaképtelenség is lehet, ami a munkahely elvesztését jelenti. 4
5 Az MSD-kockázatok felismerése Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. Megállapították, hogy az okok a munkarendszer kialakításával függnek össze. A fő kockázati tényezők az 1. keretben találhatók. 1. keret: Az MSD kockázatát növelő tényezők A munka fizikai jellemzői terhek, rossz testtartás, nagy gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, erős kézhasználat, közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken. Munkakörnyezet és munkaszervezés munkaütem, ismétlődő munka, időbeosztás, fizetési rendszer, egyhangú, monoton munka, fáradtság, hideg munkakörnyezet, hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést, pszichoszociális munkatényezők. Ezek a kockázati tényezők nagyon sok európai munkahelyen megtalálhatók. Például az EU munkavállalók 7 %-a azt mondja, hogy munkája rövid, ismétlődő feladatokból áll, 57 % számol be arról, hogy munkája ismétlődő kéz- és karmozgással jár, 56 %-ot érint szoros/szigorú határidő, 54 % esetében van szó nagy sebességű munkáról, 42 % nem dönthet szabadon arról, hogy mikor tartson szünetet, 31 %-nak nincs választása a munka ütemét illetően. Kockázati csoportok Fizikai dolgozók, akár szakmunkások, akár segédmunkások, vannak leginkább kitéve ezeknek a kockázatoknak. A felső végtag problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. Például, az EU női munkavállalóinak 35 %-a végez állandóan ismétlődő munkát, szemben az EU férfi munkavállalóinak 31 %-ával. Európában az idősebb munkavállalók több MSD esetet jelentenek. Például az EU-jelentés átlagosan 30 % hátfájásról szól, a éveseknél 25 %-ról, az 55 év felettieknél pedig 35 %-ról. Sok idősebb munkavállaló általában több időt tölt MSD kockázatot jelentő munkahelyzetben, emellett a munkaköröket általában fiatal és egészséges férfi munkavállalók számára alakítják ki. Az ideiglenesen, például a határozott idejű, vagy a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók jelentősen nagyobb mértékben vannak kitéve az ismétlődő vagy a fájdalmas/fárasztó testhelyzetben végzett munka kockázatának. 5
6 A gazdasági teher csökkentése A munkával összefüggő MSD fájdalmat és szenvedést okoz az érintetteknek, mind munkájukban, mind otthoni életükben. Bár pontos adatok nincsenek, munkával összefüggő összes megbetegedésre vonatkozólag valamennyi tagállamban végzett becslések szerint a gazdasági teher (költség) a bruttó nemzeti termék 2,6-3,8 %-a lehet. A költségek nagy hányada talán %-a is a váz- és izomrendszeri problémákból adódik. Az MSD-re vonatkozólag rendelkezésre álló költségbecslések szerint ez az érték a BNT 0,5-2 %-a. Európában minden évben 600 milliónál több munkanap esik ki munkával összefüggő megbetegedés miatt. Az európai gazdaság számára jelentkező költségek között szerepel: a kiesett termelés, a személyzet betegsége, a kártérítési és biztosítási költségek, a tapasztalt, gyakorlott személyzet elvesztése, és az új személyzet felvételének és betanításának költsége, a kényelmetlenségnek és a betegségnek a munkavállalók munkaminőségére gyakorolt hatása. Ezeknek a munkával összefüggő egészségi problémáknak a megelőzése jó üzlet. Az MSD megelőzése Sok MSD megelőzhető a munka és a munkahelyek módosítását célzó, a kockázati tényezők felmérésén alapuló ergonómiai beavatkozásokkal. Ez az elv már érvényesül a jelenlegi európai irányelvekben és a tagállamok előírásaiban. A gyakorlati útmutatók és a megelőzést szolgáló eszközök szintén rendelkezésre állnak. További információk találhatók a "Váz- és izomrendszeri problémák megelőzése" című tény-lapban. További információk Az Európai Munkavédelmi Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A című kapcsolódás vezet el az Európai Hétről készült speciális weblaphoz. 2. keret AU B DK FIN FR GE GR IRL IT LU PT SP SW NL UK EU FOGLALKOZÁSI KOCKÁZATOK ÉS EGÉSZSÉGI PROBLÉMÁK Hátfájás Izomfájás karban vagy lábban MUNKÁVAL ÖSSZE- FÜGGŐ HIÁNYZÁS % egészségi okokkal összefüggő, munka miatti hiányzás a legutóbbi 12 hónapban Forrás: A munkakörülmények második európai felmérése (1996) Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. 6
7 T É N Y E K 4 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák megelőzése Közös prioritásunk "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak": ez volt a központi témája az Európai Unió 15 tagállamában októberében megrendezett Európai Munkavédelmi Hétnek. A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) jelentik az egyik leggyakoribb, munkával összefüggő betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban, több milliárd euró költséget okozva az európai munkáltatóknak [lásd az Ügynökség "Munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában" című tény-lapját (2)]. A probléma azonban nagyrészt megelőzhető vagy csökkenthető a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatók követésével. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése: Az európai megközelítés A váz- és izomrendszeri problémák az egészségkárosodás széles körét ölelik fel. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés, és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. A MSD fizikai okai között szerepel a kézi anyagmozgatás, a terhek, a rossz testtartás és a kényelmetlen mozdulatok, a nagy gyakorisággal ismétlődő mozgások, az erős kézhasználat, a közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, a rezgések, a hideg munkakörnyezet. A munkaszervezéssel összefüggő okok között szerepel a munka üteme, az ismétlődő munka, az időbeosztás, a bérrendszerek, a monoton munka, és a pszichoszociális munkatényezők is. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. A problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. 1. keret: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésével kapcsolatos legfontosabb európai irányelvek: A 89/391 irányelv általános keretet ad a kockázat meghatározásához és megelőzéséhez. A 90/269 irányelv a kézi anyagmozgatás kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik. A 90/270 irányelv a képernyő előtt végzett munka kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik, beleértve az eszközökre, a munkakörnyezetre és a számítógépinterfészre vonatkozó minimális követelményeket. A 89/654 irányelv a munkahelyekre vonatkozó minimális követelményeket adja meg, beleértve az ülőhelyeket, a világítást, a hőmérsékletet és a munkaállomás kialakítását. A 89/655 irányelv a munkaeszközök megfelelőségével foglalkozik. A 89/656 irányelv az egyéni védőeszközök megfelelőségével foglalkozik. 7
8 A 98/37 irányelv a gépekről szól (a 89/392 irányelvet váltja fel). A 93/104 irányelv a munkaidő szervezéséről szól. A munkaeszközök kialakítására vonatkozó általános előírásokat európai szinten határozták meg. Ezek CEN szabványok néven ismertek. A Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége CEN szabványsorozat vonatkozik az MSD kockázatokra is. Az európai irányelvekre (beleértve a teljes szöveget), a CEN szabványokra és a tagállami előírásokra vonatkozó további információk az Ügynökség weblapján adott kapcsolódásokon keresztül érhetők el. A váz- és izomrendszeri problémák hatékony megelőzéséhez meg kell határozni a munkahely kockázati tényezőit, majd gyakorlati intézkedéseket kell tenni a kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére. Figyelmet kell fordítani: a kockázatfelmérésre, az egészségügyi ellenőrzésre, az oktatásra, a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, az ergonómiai szempontú munkarendszerekre (az ergonómiai megközelítésbe beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében), valamint a kifáradás megelőzésére. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésének ezeket az elemeit az európai irányelvek, a tagállamok előírásai és a helyes gyakorlatról szóló útmutatók már tartalmazzák. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése szempontjából fontos európai irányelvek listája az 1. keretben található. Megoldást találni Ahhoz, hogy hatékony megoldást találjunk egy váz- és izomrendszeri problémára, igen fontos alaposan szemügyre venni a munkahely valódi körülményeit, mivel sok tényező munkahelyenként változik, és minden munkahely más. Figyelmet kell fordítani valamennyi lehetséges kockázati tényezőre, különösen azért, mert bizonyos tényezők együttesen jelenthetnek kockázatot. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek megfelelnek az adott munkahely sajátos körülményeinek, és ehhez konzultálni kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel a lehetséges problémákról és a megoldásokról. Nincs olyan módszer, amely mindig és mindenhol működne, és szokatlan vagy komoly problémák esetében szakértői segítségre lehet szükség. Sok megoldás van azonban, amelyik célra vezető és nem költséges, és az alábbi példák bemutatják, hogyan lehet ilyen javításokat végrehajtani a gyakorlatban egyes MSD kockázati tényezők megelőzésére vagy csökkentésére. Az európai megelőzési megközelítés kulcselemeit a 2. keret tartalmazza. 2. keret: Az európai megelőzési megközelítés Küszöböljük ki az MSD kockázatokat. Értékeljük azokat az MSD kockázatokat, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Forrásuknál küzdjük le az MSD kockázatokat. Az egyénhez igazítsuk a munkát, különösen a munkahely kialakítását, a munkaeszköz és a munka- vagy termelési módszer megválasztását, különös tekintettel a monoton munka és a kötött ütemű munka megkönnyítésére, valamint azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentésére. Kövessük a műszaki fejlődést. Helyettesítsük a veszélyest nem veszélyessel, vagy kevésbé veszélyessel. 8
9 Dolgozzunk ki egy általános megelőzési politikát, amely kiterjed a technológiára, a munkaszervezésre, a munkakörülményekre, a szociális kapcsolatokra, valamint a munkakörnyezettel összefüggő tényezők hatásaira. Adjunk elsőbbséget a kollektív védelmi megoldásoknak az egyéni védelmi megoldásokkal szemben. A 89/391 irányelv 6.2 (5) cikke alapján Példák: Találjunk megoldásokat a kézi anyagmozgatásra A kézi anyagmozgatás kockázatai között szerepel a kifáradás, a rossz testtartás és a kicsavarodás, a szűk, kényelmetlen vagy piszkos munkahelyek, a nehezen kezelhető vagy súlyos terhek. A személyzet panaszai, vagy a betegszabadságon töltött napok jelzik a problémát. Vizsgáljuk meg, hogy a munka automatizálható-e, vagy átszervezhető-e úgy, hogy ne legyen szükség semmiféle kézi emelésre. Az összes kockázat meghatározásához figyelembe kell venni a munkakörnyezetet és a munkavállaló képességeit is. A felmérésben szerepelnie kell a terhek mozgatásának, szállításának, tolásának és húzásának, valamint emelésének is. Az oktatás és a tájékoztatás fontos részét képezi a megelőzési tervnek. A megvizsgálandó kockázati tényezőkre vonatkozó részletes információt a kézi anyagmozgatásról szóló európai irányelv (lásd 1. keret), a nemzeti előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások tartalmaznak. A személyzet hátfájásra panaszkodik Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás Előtte: Utána: A tolókocsi fogantyúmagasságának változtatása javít a testhelyzeten és csökkenti a toláshoz szükséges erőkifejtést. 9
10 A személyzet hátproblémák miatt betegszabadságon van Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás Előtte: Utána: A munkaszint magasságának változtatása megszünteti a fárasztó testhelyzetet az anyagmozgatás során Példák: Találjunk megoldásokat más váz- és izomrendszeri problémákra Más váz- és izomrendszeri problémák, például a felső és alsó végtagi problémák kockázati tényezői között szerepelnek az ismétlődő mozdulatok, a kényelmetlen, erőltetett vagy csavarodó mozgások, köztük a szorítás, ütögetés vagy csapkodás, a kényelmetlen testhelyzetek, az elégtelen pihenőidő. A rezgés- vagy nyomás-expozíció és a munkahelyi stressz ugyancsak szerepet játszhat. A rossz vagy nem megfelelő ülőhely egy másik olyan tényező, amely hátfájáshoz vagy egyéb, a munkával összefüggő fájdalmakhoz vezethet. A személyzet panaszai vagy a fájdalmak miatt kieső munkaidő, a mozgási nehézségek, vagy a dagadt végtagok, mind valamilyen MSD problémára utalnak. További információk Az Európai Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A című közvetlen kapcsolódás vezet el az Európai Hétről szóló információhoz. Az MSD kockázataival kapcsolatos megoldásokra a weblapon találhatók példák. 10
11 T É N Y E K 5 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve; az ábra illusztráció) A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi vázés izomrendszeri problémák Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról A munkával összefüggő nyaki- és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák (angolul Work Related Upper Limb Disorders, WRULD) jelentik munkával összefüggő egyik leggyakoribb betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban. Ez a tény-lap összefoglalja egy a probléma kiterjedtségével, okával és megelőzésével foglalkozó egyik Ügynökségi beszámoló legfontosabb megállapításait. A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról (WRULD) szóló beszámolót az Európai Munkavédelmi Ügynökség rendelte meg, és tette közzé. A beszámoló áttekinti a WRULD okaira vonatkozó jelenlegi tudományos ismereteket és a problémák kezelésére szolgáló stratégiákat. A tartalmat egy szakértőkből álló tudományos munkaközösség hagyta jóvá. A munkában a munkáltatók és munkavállalók képviselői vettek részt, továbbá az európai tagállamok számos állami hatósága. A munkát az Európai Bizottság kérésére kezdeményezték, és a Surrey Egyetem, U.K. végezte. A legfontosabb következtetések és ajánlások A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információt nyújtanak a munkáltatóknak, hogy megvédjék a WRULD kialakulása szempontjából kockázatnak leginkább kitett munkavállalókat. Konzultációra van szükség, hogy a tagállamokban áthidalják a WRULD kezelésére vonatkozó egységes módszerek hiányát. Számos területen további kutatásokra van szükség. A probléma mérete Alapos bizonyíték van arra az Európai Unióban (EU), hogy a WRULD komoly problémát jelent a megbetegedések és az azokhoz társuló munkahelyi költségek miatt. A probléma kiterjedtsége várhatóan nőni fog, mivel a munkavállalók egyre inkább ki vannak téve az említett problémákat okozó munkahelyi kockázati tényezőknek. Az északi országokból és Hollandiából rendelkezésre álló adatok szerint a WRULD-dal kapcsolatos költségek a bruttó nemzeti termék 0,5-2 %-a között vannak. Bár felmérések azt mutatják, hogy a WRULD a munkavállalók jelentős részét érinti valamennyi tagállamban, a bejelentett előfordulási arányok igen változóak az egyes tagállamokban. A különböző módokon összegyűjtött és elemzett adatok közvetlen összehasonlítása nehéz, és arról is keveset tudunk, mennyire megbízhatóak az információk. Ezzel együtt, a hasonló módon végzett felmérések nagy különbségekről számoltak be. E különbségek okai további vizsgálatot igényelnek. 11
12 Kockázati csoportok WRULD megjelenhet minden fajta munkában és foglalkozási ágban. Azonban úgy tűnik, hogy egyes foglalkozási csoportok különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak. A magas expozíciós veszélyt és magas kockázatnak kitett csoportokat jelentő speciális ágazatok között szerepel: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, gyártóipar, bányászat, gépkezelők, kézműiparosok, szabók, építőipar, nagy- és kiskereskedelem, javítóipar, szállodák, éttermek és vendéglátóipar, titkárok, gépírók, be-/kirakodó munkások Az adatok szerint a WRULD jobban érinti a nőket, mint a férfiakat, inkább a végzett munka jellege, semmint más nembeli vagy egyéb személyes tényező miatt. A nembeli különbségek jelentősége és azok kihatása a munkarendszer kialakítására messze kívül esett a beszámoló körén, de további vizsgálatot igényel. A problémák biológiai eredete Erős érvek szólnak amellett, hogy a WRULD-nak biológiai alapja van. A biomechanikát, a matematikai modellezést és a fiziológiai változások közvetlen mérését érintő tudományos kutatások egységes és meggyőző érvet szolgáltatnak a váz- és izomrendszeri problémák biomechanikai eredetű patológiájáról, amely érinti az izmot, idegeket, inakat és más testszöveteket. A WRULD biológiai mechanizmusának megértése nagymértékben változik a specifikus zavarok szerint. A kézfeji alagút-szindróma esetében például igen komoly ismereteink vannak, míg más problémákra vonatkozólag további kutatásra van szükség. De még azoknak a problémáknak az esetében is, ahol tudásalapunk kisebb, valószínű hipotézisek vannak a bajok biológiai eredetére, és a kutatás folyik. A WRULD összefüggése a munkával Tudományos beszámolók erős pozitív összefüggést állapítottak meg egyes WRULD-ok és a munkavégzés között, különösen olyan esetekben, ahol erős a munkavállalók expozíciója. A következő munkatényezők növelik a WRULD kockázatát: rossz testhelyzet, gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, erőteljes kézhasználat, kéz-kar-rezgések, közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, hideg munkakörnyezet, a munkaszervezés jellege, 12
13 hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést (pszichoszociális munkatényezők). A kockázati tényezők közötti kölcsönhatások megértése (különböző expozíciók kombinációjának hatása a sérülés kockázatának általános szintjére) még korlátozottabb. Ez annyit jelent, hogy nehéz pontosan megbecsülni a sérülés kockázatának szintjét a munkahelyi kockázati tényezők változó expozíciós mértéke mellett. Mindazonáltal, meg lehet, és meg kell határozni azokat a munkavállalói csoportokat, amelyek szélsőséges expozíció mellett dolgoznak. Szükséges, hogy ez legyen a prioritása minden megelőzési stratégiának. A kutatás azt mutatja, hogy a munkahelyi kockázati tényezőkből adódó expozíció testre ható biomechanikai terhelésének csökkentése egyúttal csökkenti a nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák előfordulását is. Ez további bizonyítékul szolgál a munkavégzés és a szóban forgó egészségi problémák összefüggésére. A megelőzés köre A jelenlegi tudományos ismeretek, valamint az európai munkavédelmi irányelvekben és másutt megfogalmazott általános előírások és tanácsok már kínálnak bizonyos stratégiákat a WRULD megelőzésére. Ezek között szerepel: a kockázatfelmérés, az egészségügyi ellenőrzés, a munkavállalók tájékoztatása, az oktatás, az ergonómiai szempontú munkarendszerek, a kifáradás megelőzése. Az ergonómiai beavatkozásba beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében. Egy bizonyos probléma megoldására alkalmazott megfelelő ergonómiai beavatkozás valószínűleg segít megelőzni másfajta problémákat is. Ennek oka az, hogy bizonyos váz- és izomrendszeri problémák esetében azonos biológiai folyamatokról van szó. Megelőző ergonómiával és foglalkozás-egészségügyi programokkal már foglalkozó szervezeteknek segíteniük kell hasonló akciók elősegítésében más szervezeteknél. Arra is ösztönözni kell őket, hogy értékeljék a megelőzési programok hatékonyságát. EU konszenzusra van szükség A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információval szolgálnak a munkáltatók részére a legnagyobb kockázatnak kitett munkavállalók megvédéséhez. A beszámoló azonban számos területen felveti további konzultáció és európai szintű egységesítés igényét. Az Európai Unió területén még nem állnak rendelkezésre egységes kritériumok a WRULD felmérésére. További konzultációra van szükség a WRULD kockázatainak felméréséről, az egységes megközelítés kialakítása érdekében. Hogyan lehet hozzájutni a beszámolóhoz? A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség weblapján. 13
14 A nyomtatott beszámoló "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki- és felsővégtagi váz- és izomrendszeri problémák"), Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától (Publications Office EUR-OP), Luxemburg ( vagy annak megbízott terjesztőitől. Az ára 7 euro (ÁFA nélkül). T É N Y E K 6 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az EU tagállamokban Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról Az ismétlődő igénybevételből adódó sérülés (angolul Repetitive Strain Injury, RSI) általánosan használt, ha nem is egyetemesen elfogadott kifejezés, amely egy sor, a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémát takar. Ezek a problémák érinthetik mind a felső, mind az alsó végtagokat, beleértve a vállat és nyakat, csuklót, könyököt és térdet. Oka lehet az olyan munka, amely erőltetett testhelyzettel jár, vagy jellegét tekintve erősen ismétlődő, illetve nagy sebességű műveleteket igényel (lásd az Ügynökség beszámolóját a munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról). Ez a tény-lap egy új, az Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban című Ügynökségi beszámoló megállapításait emeli ki, egy 1999-ben körözött felmérő kérdőív eredményei alapján. A felmérést a Holland Szociálisügyi és Foglalkoztatási Minisztérium felkérésére végezték, amely tudni akarta, hogyan határozzák meg, és hogyan mérik az egyes európai országok az RSI problémát, és hogy milyen stratégiákat és akciókat alkalmaznak a probléma kezelésére. RSI európai perspektíva Nincs általános meghatározás az RSI -re a tagállamokban, bár mindegyiknek van bizonyos terminológiája, amely legalább is rejtetten erre az állapotra vonatkozik, mint például a felső végtagi problémák. Nagy eltérés van a tagállamok között az adatgyűjtési módszerek, valamint az ilyen problémák előfordulására vonatkozólag rendelkezésre álló adatmennyiség terén. Amennyi adat viszont van, az megerősíti, hogy ez a probléma komoly munkahelyi kockázatot jelent. Ezeknek a problémáknak az előfordulása összefügg a végzett munka jellegével. Nők gyakran dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek fokozottan kiteszik őket az ilyen kockázatoknak. A tagállamok különböző kezdeményezésekkel igyekeznek csökkenteni ezeknek a problémáknak az előfordulását. 14
15 Kormányzati stratégiák az RSI terén Számos tagállamban fogalmaztak meg speciális stratégiákat és terveket a munkával összefüggő RSI megelőzésére. Ezek a kezdeményezések különféle formában jelentkeznek, és szerepelnek köztük az alábbiak: bizonyos ágazatokat célzó megelőző akciók, a bejelentési rendszer javítása, kutatások vagy speciális vizsgálatok finanszírozása, tájékoztató anyagok, útmutatók stb. készítése, egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek, akciótervek és célok kitűzése a probléma előfordulásának csökkentésére. Más tagállamokban úgy tűnik, hogy az RSI megelőzése részét képezi a foglalkozási kockázatok általános megelőzési gyakorlatának és az európai előírások végrehajtásának. Az RSI tekinthető a váz- és izomrendszeri problémák nagyobb csoportja részének, amelybe beletartoznak többek között a kézi anyagmozgatás kockázataiból eredő hátsérülések. Ez a magyarázata annak, miért említik a tagállamokból származó egyes példákban a kézi anyagmozgatást is. Ausztria: Vizsgálatot végeztek 1999-ben, hogy bevegyék-e a foglalkozási betegségek hivatalos jegyzékébe a munkával összefüggő gerincoszlop-sérüléseket és az ínhüvelyproblémákat. Belgium: Hivatalos munkacsoportot hoztak létre a probléma tanulmányozására. Most fontolgatják egy tájékoztatási stratégia bevezetését munkáltatók és munkavállalók számára. Dánia: Az RSI kérdésének kezelése része a Minisztérium tiszta munkakörnyezetet 2005-ben akcióprogramjának. Egy parlamenti határozatot követően a szociális partnerek kidolgoztak egy akciótervet, amelynek célja az említett probléma előfordulásának csökkentése 50 %-kal. Egyesült Királyság: A kérdést súlyos problémaként fogják fel, és akciókat hajtanak végre a meglévő jogszabályok keretein belül. Franciaország: Több régióban kísérletet folytattak a bejelentési eljárások megváltoztatásával. Az RSI bejelentések száma egyes régiókban tízszeresére nőtt, és jelentős mértékben javult a kapott információk minősége. Görögország: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére vonatkozó tevékenységük az EU keret-irányelvben, valamint a képernyő előtt végzett munkáról és a kézi anyagmozgatásról szóló irányelvekben foglalt munkavédelmi előírások megvalósítására irányul. Hollandia: Egy négyéves célt tűztek ki, amely szerint 10 %-kal (vagy esettel) csökkentik az RSI panaszokat a képernyő előtt dolgozók körében. Írország: Terveik szerint külön fogják kezelni ezt a kérdést egy jövőbeli munkaprogramban. Luxemburg: Két projektet tervez végrehajtani 2000-ben, a pénzügyi és az építőipari ágazatban. Németország: A váz- és izomrendszeri problémák elleni küzdelmet szolgáló programok a kutatásra, a vizsgálatokra és az EU előírások nemzeti szinten történő átvételére és végrehajtására koncentrálnak. 15
16 Spanyolország: Állami szinten dolgoztak ki egy olyan stratégiát, amelybe jogszabályalkotás, technikai kézikönyvek kiadása és egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek tartoznak. Néhány autonóm közösség felméréseket indított azzal a céllal, hogy javítson a munkakörülményeken egyes ágazatokban, és ennek révén csökkentse az RSI előfordulását (pl. a banántermesztésben a Kanári Szigeteken). Svédország: A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák jelentik a Nemzeti Munkavédelmi Tanács jelenlegi hároméves terve öt prioritásának egyikét. A kezdeményezések között szerepeltek új ergonómiai megoldások a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére, míg a képernyő előtt végzett munkára vonatkozó előírások közelmúltban történt felülvizsgálata során a billentyűzettel és egérrel végzett monoton, ismétlődő munka kérdését emelték ki. Célok kitűzése az RSI okozta panaszok csökkentésére Bár ez még nem általános gyakorlat, egyes tagállamok mennyiségileg meghatározott célokat tűztek ki az RSI előfordulásának csökkentésére. Dániában egy, a szociális partnerekkel közösen kidolgozott akcióterv célja, hogy az ismétlődő munkát felére csökkentsék. Svédország egy olyan különleges célt tűzött ki, hogy 25 %-kal csökkentsék azoknak a nőknek a számát, akik naponta 15 kg-os terheket emelnek. Hollandia 10 %-os csökkentést kíván elérni a képernyő előtt végzett munkával összefüggő RSI panaszok számában egy négy éves időszak alatt. Tájékoztató kampányok az RSI okozta panaszok ellen A felmérés számba vett sok, az RSI okozta panaszok megelőzését célzó tájékoztató kampányt. Ezek között vannak kormányzat által irányított kezdeményezések, amelyeket a szociális partnerekkel, pl. a munkáltatóval és a szakszervezetekkel közösen folytatnak. Kampányokat azonban rendszeresen szerveznek más szervezetek is, például maguk a szakszervezetek. A kampányok része lehet tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, szemináriumok rendezése, felügyelők igénybe vétele a kérdés hangsúlyozására, egy bizonyos hét kiválasztása a tevékenységek végrehajtására. Ezek irányulhatnak adott ágazatokra vagy adott problémákra/kockázatokra, például hátfájásra/kézi anyagmozgatásra. Az alábbiakban ezekre adunk néhány példát. Belgium: Az Építőipari Biztonsági és Higiéniai Nemzeti Akcióbizottság tájékoztató kampányt kíván indítani RSI témakörben, építőipari munkavállalók számára. Dánia: A szociális partnerek RSI útmutatókat adtak ki az érintett ágazatok számára. A Dán Munkakörnyezeti Hatóság szintén küldött tájékoztató anyagokat ugyanezeknek az ágazatoknak az RSI visszaszorítását célzó kezdeményezéseiről. Információs összejöveteleket tartottak mindkét központi szinten, munkakörnyezeti szakemberek, illetve helyi szinten olyan ágazatokban dolgozó munkavállalók számára, ahol RSI előfordul. Hollandia: 1999-ben indítottak egy kormányzati tájékoztató kampányt a képernyő előtt dolgozó munkavállalók és munkáltatóik számára. Egy CD-ROM-ot és brosúrákat osztogattak minden, 20 főnél többet foglalkoztató vállalatnál, hogy a képernyő előtt dolgozó munkavállalókat felvilágosítsák a kockázatokról, és hogy tájékoztatást adjanak az RSI elleni hatékony intézkedésekről. Luxemburg: Egy tudatosság fokozó hetet rendeztek 1999-ben. Portugália: Tudatosság fokozó kampányokat indítottak a munkáltatók és munkavállalók számára. 16
17 Spanyolország: Tájékoztató szórólapok készültek bizonyos témákról, így az anyagmozgatásról, munka közbeni testhelyzetekről, a kézfeji alagút-szindrómáról és a képernyőkről. Kezdeményezések együttműködésre vagy önkéntes megállapodásokra az RSI okozta problémák terén Adatok vannak számos együttműködési vagy önkéntes megállapodásra vonatkozó kezdeményezésre a szociális partnerekkel, amelyek rendszerint ágazati szinten jönnek létre, a szociális partnerek aktív közreműködésével. Belgium: Tárgyalások folynak az építőiparban. Ezek a munkaterhelés korlátozását jelentő megállapodáshoz vezethetnek. Hollandia: Szociális partnerekkel fognak kapcsolatba lépni magas kockázatú ágazatokban, hogy megtárgyalják speciális önkéntes megállapodások lehetőségét az RSI okozta problémák terén. A Holland Tudományos Egészségügyi Tanácsot felkérték, hogy érjen el tudományos konszenzust az RSI különleges, munkával összefüggő tényezőit illetően. Olaszország: A keret-irányelv szerint kialakított megelőző rendszerekben foglalkoztatott egészségügyi személyzetet (közszféra) érintő megállapodást írtak alá. Spanyolország: Állami szinten tettek kísérletet együttműködés kialakítására a munkavédelmi felügyelőség és a szakszervezetek között számos, az RSI problémával összefüggő kampányban, meghatározott ágazatokban (ruhagyártás és szupermarket pénztárosok), de ez nem eredményezett semmiféle konkrét akciót. Egyes autonóm közösségek tervezték számos projekt kezdeményezését bizonyos ágazatokban. Svédország: A Nemzeti Munkavédelmi Tanács személyzete hosszú évek óta rendszeresen együtt dolgozik ágazati csoportokban a szociális partnerekkel, pl. a szálloda- /vendéglátóipar és a nagy-/kiskereskedelem terén. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák (köztük az RSI ) az egyik kérdés, amellyel ezekben az együtt dolgozó munkacsoportokban foglalkoznak. További információk A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség weblapján, a címen. A beszámoló nyomtatott formában Repetitive Strain Injuries int he Member States of the European Union (Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban), 32 oldal, European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 2000, ISBN megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától EUR-OP, Luxemburg ( vagy annak terjesztőitől. Ugyancsak kapható a "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák"), 116 oldal, Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN , ára 7 euro (ÁFA nélkül). Megrendelhető, mint fent. 17
18 T É N Y E K 9 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) Leltár a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal kapcsolatos társadalmi-gazdasági információkról az Európai Unió tagállamaiban Tartalom: Bevezetés I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával III. Foglalkozási betegségek IV. Rövid távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal VIII. A váz- és izomrendszeri problémákkal összefüggő orvosi és rehabilitációs költségek IX. Rehabilitáció a munkahelyi munkában X. A munkás élet meghosszabbításának időtartama rehabilitáció után XI. Jövedelemkiesés munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt XII. Jövedelemkiváltás váz- és izomrendszeri problémák miatt XIII. Költségek a vállalatok számára XIV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák szubjektív költségei XV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák költségei a bruttó nemzeti termék százalékában I. melléklet: Köszönetnyilvánítás II. melléklet: Hivatkozások Bevezetés A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal (MSD) kapcsolatos társadalmigazdasági információknak ez a leltára az európai tagállamokban létező információkat gyűjti egybe az ezekkel a problémákkal kapcsolatos sajátos költségelemekről. Célja olyan alapvető társadalmi-gazdasági információk bemutatása, amelyek hasznosak lehetnek mindazok számára, akik érdekeltek a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésében és/vagy az ilyen jellegű egészségi problémákkal küzdő (volt) munkavállalók foglalkoztatásba való visszavezetésében. Jelen dokumentumnak nem célja valamiféle modellt vagy meghatározást kínálni a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákból adódó összes költségre. Célja csupán annyi, hogy összegyűjtse a tagállamokban rendelkezésre álló vonatkozó információkat bizonyos társadalmi-gazdasági tényezőkről a MSD vonatkozásában. Ily módon ez a dokumentum 18
19 háttérinformációt nyújt, az Európai Bizottság Munkavédelmi Tanácsadó Bizottsága (Luxemburg) kérésének megfelelően. Nem szabad elfelejteni, hogy minden itt közreadott információ a tagállamokban meglévő szakirodalmon, vagy a tagállamokban működő hálózati partnereink (nemzeti fókuszpontok és a tematikus hálózati csoport rendszer tagjai) által szolgáltatott adatokon alapul. Minden statisztika vagy adat esetében a forrást is megadjuk. Ennek a leltárnak a tartalma témája volt a nemzeti fókuszpontokkal folytatott konzultációknak (beleértve a szociális partnerek képviselőit a fókuszpont csoportban). Ugyancsak nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a számítási módszerek és a meghatározások gyakran oly mértékben térnek el egymástól, hogy kérdésessé válik az adatok közvetlen összehasonlítása. A rendelkezésre álló adatok tömegét tekintve azonban úgy hisszük, hogy az információk hasznos áttekintést adnak a jelenlegi helyzetről. I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása [1]. A munkakörülmények második európai felmérése (1996), amelyet az Európai Alapítvány (Dublin) végzett, az alábbi adatokat szolgáltatja a MSD 1 okozta speciális egészségi panaszok előfordulásáról: A B D DK E EL F FIN I IRL L NL P S UK EU Hátfájás (%-ban) Izomfájás karban vagy lábban (%-ban) [2]. Németországban az összes munkavállaló mintegy 37 %-a számolt be arról, hogy alsó háti fájdalmaktól szenved munkája alatt vagy után. 29 % beszélt nyak/váll és 13 % kar/kéz fájdalmakról. Alsó háti fájdalmakról legnagyobb arányban az építőiparban (55 %), valamint a bányászatban és kőbányászatban (55 %) számoltak be. [3]. Spanyolországban munkával összefüggő alsó háti fájdalmakról 32,9 %, nyaki fájdalmakról 29,6 %, a hát felső részében jelentkező fájdalmakról 19,7 %, lábszárról 11,7 %, lábfej-bokáról 8 %, vállról 7,2 %, fenék-csípőről 6,9 %, térdről 6,7 %, karokról 6,2 %, kezekről 5,4 % számolt be. Összességében a munkavállalóknak mintegy 69 %-ának volt valamilyen váz- és izomrendszeri panasza. [4]. Britanniában egy 1995/6. évi felmérés (1995. évi adatok, 1995/6. évi árak, évi frissített számítások) azt mutatta, hogy mintegy ember, aki dolgozott a legutóbbi 12 hónapban, szenvedett munkával összefüggő MSD miatt. Ez olyan esetet jelentett, amely a hátat, esetet, amely a felső végtagokat, és olyan esetet jelentett, amely az alsó végtagokat érintette. [5]. Olaszországban egy felmérés szerint, amelyet a különböző északi és központi régiókban lévő 54 kórházban végeztek, a (36 év átlagéletkorú) munkavállalók 8,4 %-ánál legalább egyszer jelentkezett akut alsó háti fájdalom az elmúlt 12 hónap során. Ez az előfordulás négyszer nagyobb az átlagos előfordulási aránynál. 19
20 [6]. Britanniában az MSD területén a betegségek előfordulása a munkavállalók foglalkozása szerint a kézműiparban és a kapcsolódó szakmákban a legmagasabb (5,1 %), és a hivatásszerű foglalkozásokban a legalacsonyabb (1,5 %). Ágazatok szerint a megbetegedési arány az építőiparban a legmagasabb (4,7 %), ezt az egészségügyi és szociális munka követi (4,3 %). A munkavállalói népességet tekintve az átlag 2,7 %. [7]. Németországban az összes munkavállaló 8,8 %-ánál áll fenn a munkával összefüggően a hátat, 2,7 %-nál a nyakat/vállat, és 3,1 %-nál a kart/kezet érintő probléma. [8]. Finnországban nyaki fájdalom a becslések szerint a népesség 26 %-ánál fordul elő. Különösen magasnak találták olyan foglalkozási csoportokban, mint például a titkárnők és más irodai dolgozók, gyári munkások és építőipari munkások. II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával [9]. Hollandiában a MSD miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság munkával összefüggő részét az összes betegszabadság 13 %-ára becsülik. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél tovább tartó) munkaképtelenség összefüggését a munkával 40 % körül becsülik Közvetlen ön-beszámolás alapján ez utóbbi érték 67 %-ra nő, de, ha ugyanezeket az eseteket orvos minősíti, akkor kb. 38 %. [10]. Dániában a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülik. [11]. Finnországban a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülték 1992-ben és 1996-ban. [12]. Egy évi, a hátfájásra irányuló brit felmérés szerint a fájdalmak bekövetkeztének leggyakoribb okai a munkával függtek össze: mintegy 25 % úgy tekintette, hogy a fájdalom az általa végzett munkatípussal függ össze, 12 % pedig munkabalesetet vagy munkahelyi sérülést jelölt meg okként. [13]. Egy ausztriai felmérés kimutatta, hogy a gerincvelő-problémák kialakulásának esélyei jelentősen nőttek a munkahelyi kockázati tényezők okozta többszörös expozíció miatt. Bármiféle expozíció nélkül az esély 1,7 %. Egy kockázati tényező okozta expozíció esetén ez az érték 10,1 %; két kockázati tényezős expozíció mellett 13,8 %; három kockázati tényező esetén 18,6 %; négy/öt kockázati tényezős expozíció mellett 26,2 %, hat vagy ennél több kockázati tényező esetén pedig 38,2 %. III. Foglalkozási betegségek [14]. Spanyolországban a munkakörülmények harmadik országos felmérése (1998) során megkérdezett munkavállalói minta 3,2 %-a jelezte, hogy felismert foglalkozási betegségben szenved, vagy olyan betegségben, amelynek foglalkozási betegségként való elismerése éppen folyamatban van. A betegségeknek mintegy fele kapcsolódik MSD előfordulásához. [15]. Olaszországban a Foglalkozás-egészségügyi Intézetektől származó adatok szerint foglalkozási balesetek miatt bekövetkező terhelési sérüléseket találnak az akut lumbágó 20
21 esetek %-ában, állandó előfordulási és jelentkezési aránnyal. A hivatalos statisztikákban az értékek alulbecsültek, mivel az eseteket nem jelentik be. [16]. Finnországban a váz- és izomrendszer újonnan felismert foglalkozási megbetegedéseinek száma 1279 (1998), ami az összes felismert foglalkozási megbetegedésnek (összesen 4816 eset) mintegy 25 %-a. [17]. Franciaországban a váz- és izomrendszer újonnan felismert foglalkozási megbetegedéseinek száma erősen emelkedik: az évi 2602 esetről 1996-ban 6183 esetre. IV. Rövid távú (1 évnél kevesebb) hiányzás a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt [18]. Britanniában az elmúlt 12 hónapban dolgozó személy számolt be arról, hogy munkával összefüggő MSD miatt szenved. Közülük mintegy nek szünetet kellett tartania a munkában a munkával összefüggő állapotuk miatt. A kiesett munkanapok száma a becslések szerint (hát: ; felső végtag és nyak: ; és alsó végtag: ). [19]. Németországban az összes kiesett munkanap 28.7 %-át (135 millió) MSD miatti betegség okozza. A munkával összefüggő MSD okozta betegszabadság (keresőképtelenség) teljes költségét 24 milliárd DM-re becsülik. [20]. Finnországban a 9 napnál hosszabb betegszabadságoknak mintegy 11 %-át tulajdonítják munkával összefüggő MSD-nek. [21]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság teljes költségét millió holland forintra becsülik (1995). Ez körülbelül 46 %-a az összes munkával összefüggő betegszabadságnak. V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt [22]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (azaz 1 évnél hosszabb) munkaképtelenség (keresőképtelenség) költségét millió holland forintra becsülik (1995). [23]. Finnországban az új rokkant nyugdíjasok (korkedvezményes nyugdíj) 31 %-ánál a MSD az ok. A MSD munkával való összefüggését egyharmadra becsülik. Ennek következtében kb munkaév veszett el 1996-ban a munkával összefüggő MSD miatt. [24]. Németországban (1997) mintegy munkavállaló ment korai nyugdíjba a (munkával összefüggő) MSD miatt. Ezeket nem ismerik el foglalkozási megbetegedésnek. Az összes korai nyugdíjazásnak körülbelül 25,9 %-át okozza az MSD. 21
22 VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt [25]. Úgy becsülik, hogy Britanniában mintegy munkavállaló, aki dolgozott (valamennyi ideig) az elmúlt évben, kényszerült állást változtatni a munkával összefüggő MSD miatt. VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal [26]. Egy Visszatérés a munkába című felmérés olyan munkavállalókról, akik három hónapot hiányoztak a munkából alsó háti fájdalmak miatt, azt mutatja, hogy lényeges eltérések vannak a vizsgált tagállamok között (Svédország, Németország, Dánia és Hollandia), különösen az orvosi és nem-orvosi beavatkozások, valamint az újbóli munkába állás módjait tekintve. [27]. A Visszatérés a munkába felmérés szerint a munkából három hónapig hiányzó munkavállalók közül az alábbi százalékértékekben voltak ismét munkában 12 hónap után: mintegy 56 % Svédországban; 53 % Németországban; 37 % Dániában és 73 % Hollandiában. Két év után ezek a számok nőttek Dániában (43 %) és Svédországban (66), többé-kevésbé azonosak maradtak Hollandiában (72 %), és csökkentek Németországban (43 %). A különbségek csak részben tulajdoníthatók demográfiai tényezőknek. Úgy látszik, lényegesen befolyásolja az újbóli munkafelvétel arányát az, hogy hogyan működnek a szociális ellátó és rehabilitációs programok és az álláshelyek védelme (illetve ennek hiánya). [28]. A Visszatérés a munkába felmérés szerint a 12 hónap után ismét dolgozó munkavállalók legtöbbjét régebbi munkáltatójuk alkalmazta (Svédország 97 %, Németország 96 %, Dánia 59 % és Hollandia 89 %). Csupán Dániában kezdett a munkavállalók jelentős része új munkáltatónál dolgozni (41 % 12 hónap után, ami 51 %-ra nőtt 24 hónap után). [29]. Tartós visszatérés a munkába bármiféle foglalkozási sérülés vagy betegség után a becslések szerint 58 % Ausztriában, 55 % Belgiumban és % Franciaországban. VIII. Az MSD orvosi és rehabilitációs költségei [30]. Britanniában a becslések szerint millió angol font között vannak a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák orvosi költségei. A hátat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége millió angol font; a felső végtagokat vagy a nyakat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége millió angol font; és az alsó végtagokat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége millió angol font. Az eltérések az orvosi kezelések költségének különbségeit, valamint azoknak a háziorvosi/kórházi beteg/járóbeteg kezelési formáknak az eltéréseit tükrözik, amelyeket a munkával összefüggő betegségben szenvedők egy év alatt igénybe vettek. [31]. Spanyolországban úgy becsülik, hogy évente az összes munkavállalónak mintegy 10 %- a megy orvoshoz munkával összefüggő egészségi panaszokkal, legnagyobb számban a szociális szolgáltató ágazatban, a vegyiparban és az adminisztrációs/banki szférában. Legkisebb számban a kereskedelem/szálloda/étterem, valamint az építőipari ágazatban. Úgy tűnik, a leggyakrabban említett okok a hátfájás, szem-panaszok, stressz és nyaki fájdalom. 22
Gépjárműbalesetek a munkavégzés során
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Gépjárműbalesetek a munkavégzés során Tárgyszavak: munkabaleset; gépjármű; teherautó; kockázatkezelés; felelősség; munkabiztonság. A munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenA munkavédelem számokban: Váz- és izomrendszeri megbetegedések az EU-ban Tények és számok (KIVONAT)
A munkavédelem számokban: Váz- és izomrendszeri megbetegedések az EU-ban Tények és számok (KIVONAT) A váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) továbbra is a legáltalánosabb foglalkozási betegségek
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenFELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16
FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.8. COM(2010) 465 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A MENEKÜLTSTÁTUSZ MEGADÁSÁRA ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELJÁRÁSOK
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
RészletesebbenMunkaerő-piaci diszkrimináció
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenMELLÉKLET. Iránymutatás
HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról
RészletesebbenNem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során
RészletesebbenNők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.2 4.2 Nők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában Tárgyszavak: emberi erőforrás; munkahelyi ártalom; foglalkozás-egészségügy; női munkaerő;
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenA TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE
L 134/66 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.1. IRÁNYELVEK A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenA gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás
317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
RészletesebbenSzakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés
3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...
RészletesebbenBukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint Jó Önnek
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint Jó Önnek Jó a vállalkozásoknak Helyes gyakorlat a vállalatok, a szociális partnerek és a szervezetek számára OMMF Ú J S Z E M L É L E T A J O B
RészletesebbenA nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése
C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság
RészletesebbenSzállodák, éttermek és vendéglátóhelyek dolgozóinak védelme
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Szállodák, éttermek és vendéglátóhelyek dolgozóinak védelme növekvő ágazat az Európai Unióban jelenleg több mint 7,8 millió embert foglalkoztat.
RészletesebbenBaranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből
Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség
Részletesebben1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41
1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS ANNAK TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG
RészletesebbenEURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.9.2006 COM(2006) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Éves jelentés a 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából adódó
Részletesebben2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),
2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 33 E/425 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
Részletesebben9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenTartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10
Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó
RészletesebbenA TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN
C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából
RészletesebbenAZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN ELFOGADÁSRA KERÜLT AJÁNLÁSOK Ülésezve Prágában, 1997.
RészletesebbenMunkával kapcsolatos stressz és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről
Munkával kapcsolatos stressz és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről Munkával kapcsolatos stressz komoly probléma A stressz a második leggyakrabban említett, munkával kapcsolatos egészségi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA
AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenMÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta
RészletesebbenMagánnyugdíjrendszerek
Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március
BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények
RészletesebbenDolgozók ismeretei a kémiai kockázatokról galvánüzemekben
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 Dolgozók ismeretei a kémiai kockázatokról galvánüzemekben Tárgyszavak: kémiai kockázat; króm; nikkel; fémbevonás; galvanizálás; rákkeltő anyag. Bár a krómozók tisztában vannak
Részletesebben5. A végrehajtás intézményrendszere
5. A végrehajtás intézményrendszere Az EMOGA Garancia Alapból finanszírozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásainak hatékony kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás kialakítása, a megfelelő
RészletesebbenFamiliáris mediterrán láz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
Részletesebbendr. Fórika László dr. Varjú Gabriella Az eljárás megindulása
Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-904/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-905/2014.) Előadó: dr. Baksa
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
BENEDEK ELEK ÁLTALÁNOS ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a Benedek Elek Általános
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA 2003. május 001-1 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság A központi költségvetési
RészletesebbenLIFE Előkészítő Projektek
LIFE Előkészítő Projektek Pályázati útmutató és kiértékelési segédlet 2016 A jelen útmutató és kiértékelési segédlet a Bizottságnak a LIFE Környezetvédelem alprogram keretében benyújtandó, az előkészítő
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági
RészletesebbenEURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)
EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES
Részletesebben2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata
1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/2 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.8.21. COM(2012) 461 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenJ/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés
Részletesebben1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA 1.sz. Országspecifikus ajánlás: Pénzügyi stabilitás A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2015-ben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának, 2016-ban
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes
RészletesebbenBALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN. 1. Bevezetés
BALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN 1. Bevezetés Ha egy ország migrációs szerepét vizsgáljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az ország pillanatnyi migrációs állapotát döntően a hosszú évekkel
RészletesebbenA közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján
KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás
Részletesebben1. ábra: Magyarországra érkező menedékkérők száma 2009-2014 között [1] 1
KATZ ZOLTÁN MENEDÉKKÉRŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ ELŐÍRT SZŰRÉSI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN TÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Bevezetés A migrációnak a fertőző megbetegedések előfordulására és terjedésére gyakorolt
RészletesebbenKözszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás
Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17
Részletesebben1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1
1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az
RészletesebbenPlenárisülés-dokumenum
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumenum 15.6.2010 A7-0196/2010 ***I JELENTÉS egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai
RészletesebbenAz Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezés
P7_TA(2011)0016 Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezés Az Európai Parlament 2011. január 19-i állásfoglalása az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésrıl
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...
RészletesebbenJELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály
Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek
RészletesebbenAz erősebbik nem? Június a férfiak hónapja, ezért követjük a Költőt, aki ezzel a felszólítással kezdi nevezetes eposzát:
Az erősebbik nem? Június a férfiak hónapja, ezért követjük a Költőt, aki ezzel a felszólítással kezdi nevezetes eposzát: Férfiuról szólj nékem, Múzsa És ha már a magas kultúránál tarunk még két irodalmi
RészletesebbenTársadalompolitika és intézményrendszere
Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 1. 7. 2014 COM(2014) 392 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére
Részletesebben2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9
2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenMagánnyugdíjpénztári Belépési Nyilatkozat
Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhely: 1072 Budapest Nyár u. 12. Postacím: 1441 Budapest Pf: 50. Fax: 06 1 322-2675 Telefonszám: 06 1 322-6022; 06 1 322-7017; 06 1 478-4000 PSZÁF azonosító:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Előadó: dr. Haidegger Marianna dr. Lux Ágnes Az eljárás megindulása 2011 júliusában a 1257/2011. Korm.határozat fogadta el a Kormány
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenAz Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás
A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően
RészletesebbenBESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.)
a ban a szülők bevonásával BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) 2013. szeptember 1-jén indult a projekt, melynek címe A hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése és iskolai sikerességük támogatása
RészletesebbenStratégiai tervezés a szociális munkában
Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD) DENLEG 139 AGRI 485 CODEC 1306 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz A társaság főbb adatai: Neve: Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség- Nonprofit Közhasznú Kft Címe: 6722 Szeged, Tábor
Részletesebben2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.
2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT
RészletesebbenA közúti közlekedés biztonsága
A közúti közlekedés biztonsága Budapest, 2003. június okl.építőmérnök, PhD-hallgató, BMGE Út- és Vasútépítési Tanszék Bevezetés A riasztó adatok, a romló tendenciák és a tömeges szerencsétlenségek hívják
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenA.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete
A.2 HALÁSZAT (1.3) Az intézkedés 6 db alintézkedésből áll: Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése (1.3.1) Halfeldolgozók építése, bővítése,
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU
RészletesebbenA raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai
A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály
Részletesebben