Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 35 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 59 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 70 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 71 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 72 1. A HEP IT részletei... 72 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 72 A beavatkozások megvalósítói... 73 Jövőképünk... 74 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 75 3. Megvalósítás... 82 A megvalósítás előkészítése... 82 A megvalósítás folyamata... 82 Monitoring és visszacsatolás... 84 Nyilvánosság... 84 Érvényesülés, módosítás... 86 4. Elfogadás módja és dátuma... 87 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. i CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Agyagosszergény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Győr-Moson-Sopron Kistérség: Soproni Rang: község Irányítószám: 9441 Állandó népesség: 888 fő (2012.) Férfiak száma: 446 fő Nők száma: 442fő Lakónépesség száma: 863 fő (2012.) Férfiak száma: 431 fő Nők száma: 432 fő Gyermekek és fiatalkorúak (0-18 ): 172 fő (2012.) Aktív korúak (19-64 ): 454 fő (2012.) Időskorúak (65 felett): 171 fő (2012.) Agyagosszergény elhelyezkedése a Soproni járás térlépén 3
Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron Fertődi kistérségben található. Agyagosszergény a Hanság déli részén, vasúttól, főúttól távol fekszik, Soprontól 30 km-re. A legközelebbi város a 10 km-re lő Kapuvár. A települést az Ikva, a Répce patak, illetve a 85-ös főút határolja. Önálló község, belterülete: 100 ha 7282 m 2, lakóterület 79 ha, a belterület 79%-a, külterülete: 1 889 ha 6461 m 2. Testvérközsége a Vas megyei Szergény. A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésel jött létre 1927-ben, bár a két település már a XIX. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, amit 1928-ban módosult Agyagosszergényre. Agyagos Árpád-kori település. Első írásos említése 1256-ból való Ogegus nen. A neve később változott Agagussá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokos a Csák és a Pok nemzetségbeliek. A Csák nemzetség a XVI. századra is átvitte birtokjogát, ekkor a Kisfaludy és Ládonyi családok birtokolták a falut. 1635-ben a Kisfaludy család és Dobos György birtokában volt a község, a század végén azonban Eszterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa, aki a szentmiklósi, illetve süttöri uradalmának kereteibe iktatta a falut. Agyagos sorsa a XVII. század végétől kezdve összefonódott a szentmiklósi uradalom történetel. A népesség száma közel két századon át változatlan volt, 8-10 jobbágycsaládból és ugyanannyi nincstelen zsellérből állt. Agyagos a XVII. században halász és földműves falu. A XVII. század végén a szinte elviselhetetlen adók elől az agyagosiak úgy próbáltak menekülni, hogy telkeikről kivonultak a falu végére, az adómentes gyöpre. 1711 után indult meg a fejlődés. A XVII. század folyamán a szemtermés mellett is fontos megélhetési forrást jelentett a halászó vizek hozadéka. A gyékényfonásból és a sás aratásából is jelentékeny hasznot húztak. Fertőszergény első írásos említése 1365-ben Zerghen nen történt. A középkorban a Gyórói és Nyéki család, a XV. század közepétől a Kanizsayak voltak a birtokosok. A XVIII. század elején az Eszterházy-tulajdont képező szentmiklósi uradalomhoz került. A XVI-XVII. században a halászat és erdőírtás még nagyobb szerepet játszott a község életében, mint a földművelés. 4
A falu temploma egyhajós, egytornyú, romantikus stílusú épület. Az eredeti Szent Mártonról elnevezett szergényi templom feltehetően a XIII. században épült és az 1529-es török átvonulás alkalmával pusztult el. A jelenlegi Szent László templom Szergényben épült 1777-ben, tornyát 1792-ben emelték. Agyagosszergény 1990-ben vált önálló községgé. Napjainkra a településen a víz, villany, szennyvízcsatorna és gázvezeték 100%-ban kiépített. A faluban napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. A Művelődési Ház egész ben különféle programok színtere a településen élők számára. Zömében római katolikus vallású lakosság tanulását, művelődését, óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár szolgálja. A faluban - a környékhez viszonyítva - egyedülálló aktivitással működik a nyugdíjasklub, a népfőiskola valamint a Sportegyesület. 5
Demográfiai adatok Népességszám alakulása Fő Változás 2007 899 2008 884 98% 2009 887 100% 2010 887 100% 2011 887 100% 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 888 100% A 2012. i adatok alapján Agyagosszergény lakónépessége 888 fő. A község lakosságának száma viszonylag állandó. Szembetűnő csökkenés nem vehető észre. Állandó népesség (2012-s KSH adatok alapján) fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 442 446 888 50% 50% 0-2 esek 25 0-14 es 55 69 124 44% 56% 15-17 es 10 19 29 34% 66% 18-59 es 245 273 518 47% 53% 60-64 es 21 25 46 46% 54% 65 feletti 111 60 171 65% 35% A gyermek és fiatalkorúak száma 153 fő, az aktív korúak száma (18-59 ) 518 fő, az időskorúak száma 217 fő. A település korösszetétele nem éppen kedvező, mivel a fiatalkorúak száma alacsony. A 65 feletti nők száma majdnem kétszerese a 65 feletti férfiak számának. 6
Öregedési index 65 feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 es korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2008 189 129 146,5% 2009 184 127 144,9% 2010 180 125 144,0% 2011 178 122 145,9% 2012 171 124 137,9% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index csökkenő tendenciát mutat, ez abból adódik, hogy a 65 feletti állandó lakosok száma csökken, a 0-14 es korú lakos szám pedig csekély emelkedést mutat. Az el- és odavándorlások aránya állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 9 14-5 2009 23 16 7 2010 16 8 8 2011 19 16 3 2012 17 6 11 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7
A fenti táblázatból kitűnik, hogy Agyagosszergény lakosság megtartó képessége megfelelő, amit megerősít az a tény is, hogy az állandó odavándorlások magasabb számot képviselnek. A beköltözések számának növekedése főként abból adódik, hogy a megüresedett ingatlanokat legtöbbször az ország távolabbi részéről érkező családok népesítik be a jobb munkalehetőség reményében. Sokan alkalmi munkát vállalnak a mezőgazdasági idénymunkákhoz igazodva, főleg Ausztriában. Az önkormányzatnak vannak értékesítendő építési telkei kedvező áron -, ezzel is lehetőséget biztosítva a faluba letelepedni szándékozó fiatal családok számára. Az elvándorlást tekintve a közeli településekre költöznek jellemzően az emberek. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 2 10-8 2009 8 14-6 2010 6 16-10 2011 8 11-3 2012 4 12-8 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az élve születések számának drasztikus csökkenése azzal magyarázható, hogy a fiatalok gyermekvállalási kedve bizonytalan anyagi helyzetre való tekintettel csökkent, s egy esetleg két gyermeket vállalnak a családok. Halálozások számának jelentős emelkedéséből is jól látszik, hogy a község öregszik. A fentiekből következik a természetes szaporodás negatív jellege. 8
Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő, -piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben,és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Agyagosszergény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételel érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 9
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. i CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. i CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. i III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. i IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. i CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. i CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. i XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. i CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Agyagosszergényben nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A község hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: értékőrzés és a megújulás. A mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekek érdekeit figyelembevevő kiemelt, horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók, az önkormányzat költségvetési koncepciója, a gazdasági programja és a településrendezési terv saját területére vonatkozóan határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat és intézkedéseket. 11
A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. A városi önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a város fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 re szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Agyagosszergény község a Nyugat-dunántúli Régióban, azon belül Győr-Moson-Sopron Megye Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A Sopron-Fertőd Kistérséghez 40 település tartozik, amely a Nyugat-dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron Megye nyugati részén helyezkedik el. A Társulás 2004. szeptemberében alakult meg, tagja a kistérség valamennyi települése. A Társulás vezető, legfőbb döntést hozó szerve a Társulási Tanács, melynek a kistérség 40 polgármestere a tagja. A Társulási Tanács ülései közötti időben a 7 tagú Elnökség irányítja a munkát. A Társulás működésel, feladataival kapcsolatos előkészítő, szervező, végrehajtó, koordináló tevékenységet a Kistérségi Iroda látja el. A Társulás tevékenysége az önkormányzati feladatok széles, egyre bővülő körére terjed ki. Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulásának feladatai oktatás és nevelés szociális ellátás egészségügyi ellátás család-, és gyermek és ifjúságvédelem közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtári tevékenység gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom pénzügyi ellenőrzési feladatok az egyes önkormányzatoknál területfejlesztési feladatok ellátása nemzetközi együttműködés Mi is az a kistérség? Mire való a kistérségi társulás? Erre a kérdésre csak egy idézet a válasz: A Kistérség Európai Uniós NUTS4 területi egység, mely nem elsősorban tervezési, statisztikai régió, hanem egy olyan kölcsönös előnyök alapján együttműködő és egymásra utalt természetes településközösség, amelynek közös célja a közösségi szolgáltatások javítása, az életszínvonal és az életminőség javítása az ott élő emberek javára. Egynek minden nehéz soknak semmi sem lehetetlen Széchenyi István 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szükséges információk az önkormányzat rendelkezésére állnak. A statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Vannak azonban olyan területek foglalkoztatás, munkanélküliség, nők helyi gazdasági életben elfoglalt szerepe amelyekre vonatkozóan az adatok begyűjtése gondot okoz. Az információszerzést nagyban segítené a tavalyi 2012. adatainak településsoros feldolgozása, illetve a 2011. i népszámlálás adatainak teljeskörű feldolgozása. Azoknál az adatoknál, amelyekre nincs nyilvántartás, ott a 2011. i népszámlálás adatait vettük figyelembe. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságok munkahelyek megszűnésére munkanélküliség, munkaerő-piaci esélyek szűkülésére a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetek Következményei: leszakadás kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Községünkben a 2011.i népszámlálás során senki sem vallotta magát romának, így roma kisebbségi önkormányzatunk sincs. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: Az alacsony iskolázottság Tartós munkanélküli létből fakadó, motiváltsági problémák Társadalmi előítélet jelenléte Agyagosszergényben az aktív korúak megközelíthetőleg 25 %-a él a létminimum alatt. A megváltozott munkaképességűek száma jelentős. A településen a lakásállomány összkomfortos a jellemző, ezek szinten tartását fontosnak tartják az ingatlan tulajdonosok. Az önkormányzathoz lakásfenntartási támogatásra nem érkezett igény. Az elmúlt öt ben néhány lakosnak volt jelentősebb közműtartozása, amelyet részletfizetéssel kiegyenlítettek. 13
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 esek száma 15-64 közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 266 300 566 10 3,8% 14 4,7% 24 4,2% 2009 274 248 522 15 5,5% 17 6,9% 32 6,1% 2010 279 303 582 13 4,7% 12 4,0% 25 4,3% 2011 282 311 593 7 2,5% 13 4,2% 20 3,4% 2012 276 317 593 6 2,2% 7 2,2% 13 2,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009-től kezdve csökkenést mutat az aktív korú lakosság számához viszonyítva. A nemek közti megoszlásban jelentős különbség nem látható. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. i CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Önkormányzatunk a pályázati rendszer keretében 1 főt tud foglalkoztatni 2010 óta a közfoglalkoztatás keretében. Feladata a közterületek, parkok karbantartása, árkok tisztítása. Ez a munka nem igényel szakképesítést, 8 általános iskolai végzettséggel végezhető. Terveink közt szerepel további szakképesítést nem igénylő munkanélkülit pl. szociális területen foglalkoztatni. Közfoglalkoztatásra fordítható támogatások összegének emelése ösztönzően hatna az álláskeresőkre, így akár többet is be tudnánk vonni a közmunka programba. 14
Kompenzálva a közfoglalkoztatás alacsony bérezését önkormányzati forrásból havonta, étkezési utalványban 5 000 Ft összegben, s egyszeri munkaruha vásárlással támogattuk a közfoglalkozatás keretében alkalmazott közmunkást. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 24 32 25 20 #ÉRTÉK! 20 es és fiatalabb 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61 felett fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő 0 1 2 7 3 4 4 3 0 0 0 4 4 1 3 8 5 4 3 0 0 3 2 2 6 2 6 3 1 0 0 4 1 2 2 3 3 5 0 0 13 na na na na na na na na na % % % % % % % % % % 0,0% 4,2% 8,3% 29,2% 12,5% 16,7% 16,7% 12,5% 0,0% 0,0% 0,0% 12,5% 12,5% 3,1% 9,4% 25,0% 15,6% 12,5% 9,4% 0,0% 0,0% 12,0% 8,0% 8,0% 24,0% 8,0% 24,0% 12,0% 4,0% 0,0% 0,0% 20,0% 5,0% 10,0% 10,0% 15,0% 15,0% 25,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A HEP készítésekor a 2012. i adatok nem álltak rendelkezésre.) 15
A korcsoportonkénti megoszlást vizsgálva kiderül, hogy magasabb az arány a regisztrált munkanélküliek között a 41-45 és 46-50 es korosztályokban, mint az azt megelőzőekben. Ennek okaként említhető, hogy a munkanélküliek ezen korosztályát a munkáltatók nem részesítik előnybe őket koruk és egészségi állapotuk miatt. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 10 14 24 5 4 9 50,0% 28,6% 37,5% 2009 15 17 32 7 6 13 46,7% 35,3% 40,6% 2010 13 12 25 7 4 11 53,8% 33,3% 44,0% 2011 7 13 20 2 6 8 28,6% 46,2% 40,0% 2012 na na #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A HEP készítésekor a 2012. i adatok nem álltak rendelkezésre.) A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek nyilvántartott álláskeresők száma a nyilvántartott munkanélküliekhez viszonyítva magas (40%). Ennek egyik okaként említhető, hogy a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója a Kapuvári Húsgyár 2012. őszén felszámolásra került. Az ott dolgozó emberek a vállalatnál akár 20-25 es munkaviszonnyal rendelkeztek, az ő átállásuk, új munkahely keresése hosszabb időt vesz igénybe. A nyílt munkaerő piacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai. A községben 2011. ben 3,4 % volt a munkanélküliek aránya, ami az országos 11,6 %-os mutatóhoz viszonyítva rendkívül kedvező, még a megyei mutatóhoz képest is. Nem jellemző a hosszú ideig történő kiesés a munkaerő piacról. Jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásra valamint rendszeres szociális segélyre kérelem nem érkezett. A munkanélküliek az ausztriai mezőgazdasági idénymunkával próbálják megélhetésüket biztosítani. Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 es népesség száma 18-29 esek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 57 69 126 1 1,8% 0 0,0% 1 0,8% 2009 60 68 128 2 3,3% 0 0,0% 2 1,6% 2010 60 65 125 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2011 53 64 117 1 1,9% 2 3,1% 3 2,6% 2012 59 67 126 na 0,0% na 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
A pályakezdők körében nyilvántartott álláskeresők száma nagyon alacsony, ez arra vezethető viszsza, hogy a fiatalok igyekeznek szakmájukban illetve végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. Térségünkben a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése megoldott, a munkáltatók nyitottak a fiatal, jól képzett, főleg nyelveket beszélő fiatalok alkalmazására. Az itt élő fiatalok a külföldi főleg ausztriai munkavállalás lehetőségét is igyekeznek kihasználni, a jobb anyagi források miatt. Ez az oka annak, hogy kevés a regisztrált pályakezdő álláskereső. Alacsonyan iskolázott népesség 15 es és idősebb lakosság száma összesen 15-X es legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x esek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 779 409 370 669 338 331 110 14,1% 71 17,4% 39 10,5% 2011 765 391 374 #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás (A HEP készítésének időszakában a 2011. i népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre.) 2001-es népszámlálási adatok szerint a községben 110 fő 15 feletti lakos nem rendelkezik 8 osztályos általános iskolai végzettséggel. Ezek a lakosok szinte teljes mértékben az idősebb 70 feletti korosztályhoz tartoznak, azon belül a nők aránya a magasabb (65%). Ők még a 4 illetve 6 elemi iskolát végezték el. Az általános iskolai felnőtt oktatás megszervezésére nincs igényük. A 2011-es népszámlálás adatai feldolgozás alatt állnak. 17
Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 24 0 0,0% 6 25,0% 18 75,0% 2009 32 0 0,0% 8 25,0% 24 75,0% 2010 25 0 0,0% 8 32,0% 17 68,0% 2011 20 0 0,0% 4 20,0% 16 80,0% 2012 #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. i adatok nem álltak rendelkezésre) A nyilvántartott munkanélküliek között iskolai végzettség szerint a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűeknél vannak döntő többségben. Az alacsonyabb végzettségűek elhelyezkedése könynyebb, tekintettel arra, hogy szak- és betanított munkaerő piac igényeit tudják kielégíteni. A felsőfokú képzettségűek elhelyezkedése a legnehezebb, mivel részükre a kezdő bér is magasabb, mint a többi kategóriában. Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. folyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A fenti két táblázatból kitűnik, hogy általános iskolai felnőttoktatásra nincs igény, s nem is indokolt mivel az aktív korú lakosság 100%-ban rendelkezik legalább általános iskolai képzettséggel. 18
Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Községünkben középfokú oktatás nincsen, s igény sem merült fel annak megszervezésére. Az alacsony iskoláztatottság nem jellemző a településre. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 1 0% 0 0% 2011 1 0% 0 0% 2012 1 0% 0 0% Forrás: Önkormányzat adatai A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kive, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti. Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. 19
A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált Kiskereskedelmi vállalkozások száma a üzletek száma településen vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 41 6 2 12 2 311 2242 0 0 2009 50 6 2 12 11 641 992 0 0 2010 39 5 2 10 2 364 2022 0 0 2011 43 5 2 2012 44 5 2 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai 10 1 275 1 111 0 0 1 657 1 270 0 0 A községben működő vállalkozások számát a fenti táblázat mutatja. Ezen adatokba beletartoznak a helyi, többnyire egyéni vállalkozók illetve a közüzemi szolgáltatók. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 0.10 10 0:15 0 0 0 0 Megye-székhely 0.55 4 1:20 0 0 0 0 Főváros 2:00 0 0 2:14 2:14 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A községből a környező települések helyközi autóbuszjárat igénybe vételel érhetők el. A településen a gépkocsi tulajdonosok száma viszonylag magas (275), ez abból is adódik, hogy a munkába járás miatt kénytelenek autót fenntartani, mivel az autóbusz közlekedés nem mindig alkalmazkodik a munkaidejükhöz, a munkahely megközelítéséhez. Községnek a vasútállomás távolabb esik. Ha vonattal szeretnénk közlekedni, akkor a legközelebbi vasútállomás Kapuvár 12km-re, Petőháza 9 km-re van. A fertő parti autóbusz közlekedés jónak mondható, így Kapuvár és Fertőd is egyaránt megközelíthető. A megyeszékhelyre csak átszállással lehet eljutni. A fővárosba közvetlen autóbuszjárat nincsen, kapuvári illetve győri átszállással lehet eljutni Budapestre. Ez egy kicsit hosszadalmasabb, mert az átszállásnál nincs mindig csatlakozás. Előfordulhat, hogy több órát is kell várni. 20
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja - fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs _ van DEFA, TAMOP 112 nincs _ van DEFA, TAMOP 112 A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja programokon résztvevő fiatalok száma fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben az oktatásból a munkaerőpiacra való az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a átmenetet megkönnyítő programok településen a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 2009 0 0 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 1 1 2010 0 0 0 0 0 0 0 0 2011 2012 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 Forrás: helyi adatgyűjtés A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja - felnőttek van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen nincs _ felnőttképző programok a vonzásközpontban van DEFA, TAMOP 112 egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs _ egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van TAMOP 216 nincs _ van TAMOP 216 21
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja programokon résztvevő felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2010 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2012 Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: helyi adatgyűjtés A fenti táblázatok a foglalkoztatást segítő képzéseket és az azokon való részvételi arányokat mutatja. A településen sem a fiatalok, sem a felnőttek részére nincs lehetőség felnőttképző illetve helyi foglalkoztatási programok lebonyolítására, s erre való igény sem merült még fel. Az ábrákból kiolvasható, hogy a Munkaügyi Központ szervezésében megvalósuló foglalkoztatást elősegítő programokra a fiatalok körében nagyobb az érdeklődés. Ezen képzések színtere többnyire Győr és Sopron. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nem releváns a településen. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy Agyagosszergény község polgárai kedvező szociális feltételek között élnek 22
Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (1993. i III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Minden települési önkormányzatnak kötelező szolgáltatása az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésel a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális alapszolgáltatások közé falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás tartozik. A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Községünkben a szociális étkeztetést jelenleg 20 fő veszi igénybe. Agyagosszergény községben a lakosság részére a következő szociális ellátásokat nyújtja a Fertőd- Mikro Térségi Szociális Szolgáltató Központ: - házi szociális gondozás, - gyermekjóléti szolgálat, - családsegítő szolgálat, A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesítette azokat az állampolgárokat, akik szorult helyzetükön az önkormányzathoz fordultak segítségért. Agyagosszergényben átmeneti segélyt 2012- ben mindösszesen 2-en kaptak. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselőtestület önkormányzati rendeletben szabályozza. 23
Temetési segélyt kérők száma Temetési segélyt kérők száma 2008 11 2009 8 2010 8 2011 9 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar Természetbeni juttatások közül községünk polgárainak sem köztemetést, sem adósságkezelési szolgáltatást nem kellett biztosítani az önkormányzatnak. Természetbeni juttatások közül a legnagyobb mértékű a közgyógyellátás. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. Közgyógyellátásban részesülök számát a következő táblázat mutatja: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 27 2009 14 2010 12 2011 20 2012 16 Forrás: TeIR, KSH Tstar Rendszeres szociális segély A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életét betöltötte és aktív korú, továbbá - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy - vakok személyi járadékában részesül, illetőleg - fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, felte, hogy megélhetése más módon nem biztosított. 24
Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 esek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 2 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 1 0 0 0 2012 0 0 1 0 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban az elmúlt ekben mindösszesen 4 fő részesült, míg rendszeres szociális segélyben senki sem. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételel - a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 alatti személy gondozását, ápolását végzi. Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 5 2009 6 2010 5 2011 5 2012 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díjat alacsony összege miatt kevesen veszik igénybe, inkább családon belül oldják meg az idősek ápolását. A fenntartó önkormányzat a lakhatás feltételeinek biztosítására lakásfenntartási (LFT) támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A támogatás három jogcímen adható: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek c) az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározott feltételekkel - helyi lakásfenntartási támogatás. Erre a támogatási formára kérelem nem érkezett. 25
Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy ben legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum öt e hiányzik a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három en belül betöltse a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély összege a minimálbér 40%-a. Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 566 2 0,4% 2009 522 4 0,8% 2010 582 2 0,3% 2011 593 0 0,0% 2012 593 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A diagramból jól látható, hogy a településen 2009-től csökkent a segélyben részesülök száma, az utóbbi ben pedig nem is volt ilyen segélyezettünk. 26
Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma fő fő % 2008 24 12 50,0% 2009 32 11 34,4% 2010 25 11 44,0% 2011 20 8 40,0% 2012 13 3 23,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal álláskeresési járadékra jogosultak Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Agyagosszergényben az infrastruktúra feltételei teljes mértékben biztosítottak. A településen valamennyi lakásban a villamos energia és az ivóvízellátás megoldott, a közcsatorna és a kábel té hálózata is kiépült. A lakások jelentős része bekapcsolódott a gázfűtés rendszerébe. Míg 2003-ben a lakások 74%-ban volt gáz, addig 2012-ban a 80%-ban. A rendszeres hulladékgyűjtés valamennyi lakásra kiterjed. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiépülőben van a községben. A jelenlegi szolgáltató nagy hangsúlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtésre, s az ingatlanok elé kihelyezett hulladékgyűjtő zsákokat havonta, térítésmentesen elszállítja. A belterületi önkormányzati utak felújítása, illetve aszfaltozása folyamatosan történik, ütemezve. A beépült utcák aszfaltozására az önkormányzat beruházásában kerül sor a gazdasági terv szerint, így a belterületi utak aszfaltozottak. 27
Lakásállomány összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 373 0 0 0 0 0 0 0 2009 377 0 0 0 0 0 0 0 2010 377 0 0 0 0 0 0 0 2011 379 0 0 0 0 0 0 0 2012 381 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A táblából látható, hogy a község lakossága kizárólag saját tulajdonú ingatlanban él. Önkormányzati bérlakás, szociális lakás nincs a településen. A lakások komfortfokozat túlnyomórészt összkomfortos. Az új építésű lakások száma kis mértékben emelkedik, átlagosan 1-2 új családi épül a községben. Az önkormányzat kedvező áron biztosít építési telket a községben letelepedni vágyóknak, de a gazdasági válság hatása sajnos ezen a terület is megmutatkozik. Az ek során kiadott építési engedélyek száma is ről re csökken. A fiatal családok lakhatási problémájukat főleg a család tulajdonában lő ingatlan felújításával, tovább bővítésel próbálják megoldani. Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: önkormányzati adatok A hajléktalanok nincsenek a településen. 28
Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakhatási feltételeket a lakásfenntartási támogatásokkal segíti az önkormányzat. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át, felte, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%- át meghaladja. A normatív lakásfenntartási támogatást egy re kell megállapítani. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A településen lakásfenntartási támogatás iránti kérelem ezidáig nem érkezett. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településhez nem alakult ki szegregált lakókörnyezet. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló 2011.i CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontja az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. i CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. 29
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Orvosi ellátás 1. Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az egészségügyi ellátás helyben Agyagosszergény, Kossuth u. 18/A szám alatt található, amely mozgáskorlátozott szempontból akadálymentesített háziorvosi praxison keresztül valósul meg. Az iskolaorvosi feladatokat a háziorvos látja el. A háziorvosi szolgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő, fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. Orvosi ellátás 2. Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott esetek száma Háziorvos által ellátott személyek száma 2008 0 8 937 1496 2009 0 11 406 1497 2010 0 9 907 1461 2011 0 9 832 1453 2012 0 na. 1454 Forrás: helyi adatgyűjtés Agyagosszergény község lakosságának központi orvosi ügyeleti ellátásának biztosítását, mint egészségügyi alapellátást, az OXYTRANS Kft. látja el, külön megállapodás alapján. A megbízott által működtetett ügyeleti szolgálat a lakosságot az ügyeleti rendelőben Kapuváron -, illetve a betegekhez történő kiszállással látja el. Járóbeteg-szakellátás Kapuváron a Lumniczer Sándor Kórház- és Rendelőintézetben valósul meg, a fekvőbeteg ellátás a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézetben és a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Az intézmények akadálymentesek. A fogászati szakrendelés igénybevételére Fertőszéplakon van lehetőség. 30
A településen egy két önkormányzat által fenntartott védőnői körzet látja el az alapszolgáltatáshoz tartozó feladatokat: Agyagosszergényben heti 3 nap tart védőnői tanácsadást, 1 nap csecsemő tanácsadást Fertőendréden heti 2 nap tart védőnői tanácsadást és csecsemő tanácsadást. A védőnő az óvodai és iskolai feladatokat is ellátja. A szűrővizsgálatokat különböző intézményekben, a háziorvos által helyben szervezett, illetve az önkormányzat által minden ben megrendezésre kerülő Egészségnapok keretében vehetik igénybe a lakosok. Lehetőség van a védőnő által szervezett méhnyakrák szűrésre is. A szűréseken való részvételi arány alacsony, de pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre. A kötelező védőoltások jelentősége a településen általánosan elismert, s nem jellemző, hogy maradnának ki állampolgárok a védőoltásból. A település közétkeztetése a helyi Főzőkonyhán történik,amely a szociális étkeztetésre szoruló emberek igényeit is teljes körűen kitudjuk elégíteni. Az akadálymentesítés foka az intézménynél csak részben megoldott. A településen aktív sportélet folyik. Az Agyagosszergényi Sportegyesület aktívan részt vesz a helyi sportéletben, ösztönzően hat a helyi és környékbeli fiatalok sport iránti megmozdulására. Sportöltőzővel nem rendelkezik az egyesület, így a Művelődési Ház vizesblokkját veszik igénybe egy-egy találkozó illetve a bajnokságok alkalmával. Az öltözőnek kijelölt helyiség nem akadálymentes, de mozgáskorlátozottak számára megközelíthető. A sport programok szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vállalnak a helyi iskola pedagógusai, s a sportesemények szervezése és kialakítása során nem történik hátrányos megkülönböztetés, sem jogellenes elkülönítés. Az önkormányzatunk a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. i CLXXXIX. törvény 87. -ában foglaltak szerint társulás útján közösen látja el az alábbi feladataikat a közösen fenntartott Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ intézményen keresztül. étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés nappali ellátás gyermekjóléti szolgáltatás A Fertőd Mikro-térség Szociális Szolgáltató Központ alaptevékenységi körébe tartozik: a) Közös fenntartású alaptevékenységek a társult önkormányzatok közigazgatási területén: o Családsegítés o Gyermekjóléti szolgáltatás o Házi segítségnyújtás b) Közös fenntartású alaptevékenységek Fertőd város és Sarród község finanszírozásában működő alaptevékenységek: o Étkeztetés c) Fertőd város finanszírozásában működő alaptevékenységek: o Idősek nappali ellátása 31