- osztályfőnököknél; - tantermekben kifüggesztve

Telefon A tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon a mobiltelefon használata magánjellegű beszélgetésre tilos tanulónak és pedagógusnak egyaránt. Kizárólag tanítási célra használható. A tanulóknak a tanítás teljes idejére (reggel 8-tól az utolsó óra végéig, napköziseknek és tanulószobásoknak 15.30-ig) ki kell kapcsolniuk és iskolatáskájukban kell tartaniuk mobiltelefonjukat (vagy bármely más információhordozó eszközüket). Rosszullét, betegség vagy más probléma esetén a telefon szaktanári vagy osztályfőnöki engedéllyel elővehető és használható. Ha a tanuló a telefonját tanórán vagy tízpercben engedély nélkül használja, első alkalommal szóbeli figyelmeztetést kap, következő alkalommal írásbeli figyelmeztetés jár neki. Amennyiben újra megismétlődik, hogy a tanuló ily módon vét a Házirend ellen, a tanár dönthet a fegyelmező intézkedések megtételéről. (pl. elveszi a tanuló telefonját, amelyet a szülőnek személyesen adunk vissza). Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Házirendje 2014. A házirend célja A házirend rögzíti a jogokat és kötelességeket, az iskola munkarendjét. A házirendet az intézményvezető előterjesztésére a szak alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadásakor illetve módosításakor a Szülői Szervezet véleményezési jogot, a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend biztosítja a működés kereteit: az oktató és nevelő feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez és lebonyolításához, az értékek közvetítéséhez. Elősegíti az intézmény nevelési-, pedagógiai programjának megvalósítását, szabályozza a belső rendet, ezért követése kötelező mindenki számára. A házirend tartalma, nyilvánossága A házirend egy-egy példánya megtekinthető - az intézmény irattárában, az iskolatitkárnál; - az iskola vezetőinél; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - osztályfőnököknél; - tantermekben kifüggesztve A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az osztályfőnökök minden tanév elején kötelesek megismertetni és feldolgozni tanítványaikkal a Házirend szövegét, megbeszélni a szülőkkel az első szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől, vezető helyettestől, tagintézmény vezetőtől, osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. A házirend megtekinthető az iskola honlapján: www.psamk.sulinet.hu I. Általános rendelkezések 1. A házirend az intézmény belső életét szabályozza. Hatályos az intézmény teljes területén, illetve szervezett intézményi rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az intézmény szervezésében történik. 2. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. 3. Az intézmény tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különös tekintettel az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pedagógiai Nevelési és Művelődési Programja. 4. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, az intézmény területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 5. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV. 18.) MKM-rendelet. 6. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. II. Általános szabályok

1. Az intézmény területét a tanuló csak az osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el. Mentesül a tanuló e kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az intézmény területét, amikor az, az adott helyzetben elvárható tőle (például: baleset elhárítása, veszélyhelyzet, tűz, stb.). Az intézmény épületei között a tanulók az óraközi szünetekben vonulnak át, ehhez külön intézményelhagyási engedély nem szükséges. 2. A tanuló kabátját a kijelölt folyosói szekrényben, illetve amennyiben lehetséges az alsósoknak saját termükben a hátsó fogasra kell elhelyezni. 3. Telefon A tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon a mobiltelefon használata magánjellegű beszélgetésre tilos tanulónak és pedagógusnak egyaránt. Kizárólag tanítási célra használható. A tanulóknak a tanítás teljes idejére (reggel 8-tól az utolsó óra végéig, napköziseknek és tanulószobásoknak 15.30-ig) ki kell kapcsolniuk és iskolatáskájukban kell tartaniuk mobiltelefonjukat (vagy bármely más információhordozó eszközüket). Rosszullét, betegség vagy más probléma esetén a telefon szaktanári vagy osztályfőnöki engedéllyel elővehető és használható. Ha a tanuló a telefonját tanórán vagy tízpercben engedély nélkül használja, első alkalommal szóbeli figyelmeztetést kap, következő alkalommal írásbeli figyelmeztetés jár neki. Amennyiben újra megismétlődik, hogy a tanuló ily módon vét a Házirend ellen, a tanár dönthet a fegyelmező intézkedések megtételéről. (pl. elveszi a tanuló telefonját, amelyet a szülőnek személyesen adunk vissza). 4. A teremben lévő tv- és videó készülékek, interaktív táblák csak tanári engedéllyel működtethetők. 5. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely intézményi munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Ha az ellenőrző 3 alkalommal hiányzik osztályfőnöki figyelmeztető, 3 figyelmeztető után pedig osztályfőnöki intő jár. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel alá kell íratni, ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 6. Tilos a tanítási órákon étkezni, innivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon rágógumizni. 7. Az intézmény udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyezni tilos. 8. Az intézmény területén talált tárgyakat az intézmény portáján le kell adni, ahol 60 napig őrzik. A talált tárgyak szülői értekezletek előtt is megtekinthetők és jogos tulajdonosaik számára átvehetők. 9. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. 10. Az intézmény területén a szervezett intézményi rendezvényeken szeszes italt, energiaitalt, kábító hatású szereket fogyasztani tilos. 11. Az intézmény nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. 12. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, intézményi belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg, a fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 13. Amennyiben a tanuló félévi vagy év végi magatartás jegye változó, tanulmányi kiránduláson, illetve nyári táborban való részvételéről az osztályfőnök egyedi elbírálás alapján - dönt. A gyermekek egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A gyermek kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, - betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, - azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerje, az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelés foglalkozásokra, testnevelési órákra, táncórákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

- a gyermek a tornaszobában, tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, - a sportfoglalkozásokon, táncórákon a gyermeknek az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő, táncruha) kell viselnie, - a sportfoglalkozásokon, táncórákon a gyermek nem viselhet karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában iskolaorvos, iskolai fogorvos és védőnő biztosítja. Az iskolaorvos meghatározott napokon és időpontban rendel. Az iskolában évente egyszer, az iskolai fogorvos évente kétszer tart szűrővizsgálatot. 4. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a gyermek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését iskolába érkezés, valamint pályaválasztás előtt. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a gyermek higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség esetén. 6. A vizsgálat előtt a gyermekeket és szülőket tájékoztatni kell arról, milyen jellegű vizsgálaton, mikor vesznek részt. 7. A szülőnek (gyámnak) joga hivatali időben igény szerint, hogy a gyermek egészségügyi törzslapjából informálódjon. 8. Az iskola területén dohányozni TILOS! III. A gyermekek közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, egy csoportban tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, sportkör. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehetnek az iskola vezetői az adott tanévet megelőző tanév végéig, bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, az iskola szülői munkaközösségeinek vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola vezetői által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola vezetőinek be kell jelenteni a felnőtt segítő személyét, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. 5. Az iskola által szervezett diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Vannak jogok, amelyek csak a diákok közösségében értelmezhetők, ill. gyakorolhatók. 2. Az iskolák diákönkormányzatainak felépítését és működésének feltételeit az 1993. évi többször módosított LXXIX. törvény és a közoktatásról szóló törvény 63-64. -a határozza meg. 3. Az iskolák diákönkormányzatainak tevékenységét az osztályban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat irányítja. A diákönkormányzatok munkáját közvetlenül a választott diákvezetőség irányítja. 4. A diákönkormányzatok tevékenységét az iskolák által megbízott nevelők segítik. Az iskolai diákönkormányzatok jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti, ill. ő látja el az iskolai diákönkormányzat képviseletét. 5. Az iskolák diákönkormányzatai a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A diákönkormányzatokat megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 6. A diákönkormányzatoknak döntési joga van egy tanítás nélküli munkanap programjának kialakításában. 7. A diákönkormányzatok díjmentesen használhatják az iskola helyiségeit. Saját felszerelését zárható helyiségben tárolja, amelynek a kulcsát a diákönkormányzatot segítő pedagógustól lehet elkérni.

Az iskolai diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Tanévenként legalább 1 alkalommal az iskola diákközgyűlést hív össze, melyet a diákönkormányzat vezetője kezdeményez. 1. A diákközgyűlések megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. 2. Az iskola vezetői a diákönkormányzatok vezetőivel közösen állapítják meg a napirendet. 3. A tanulók az őket foglalkoztató kérdéseket előre írásban feltehetik, ill. lehetőség van a közgyűlésen való közvetlen kérdezésre is. 4. Az iskolák diákközgyűlésein minden tanulónak joga van részt venni, ill. véleményt nyilvánítani az iskolai életet érintő kérdésekben. 5. A diákközgyűléseken részt vesznek a nevelőtestület tagjai is. 6. A diákközgyűléseken az iskola vezetői tájékoztatást adnak az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A gyermekek, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az iskola a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a gyermekkel, tanulóval, illetve a szülővel. 1. A gyermekeket az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola vezetői tájékoztatják - a diákönkormányzat-vezetőn keresztül, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki, egészségnevelési órákon folyamatosan, az iskola honlapján. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A gyermekek a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőihez, osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzatokhoz vagy a szülői munkaközösségekhez fordulhatnak. 4. A gyermekek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel, a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, a munkatervekről, az aktuális feladatokról az iskola vezetői - a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén éves munkaterv szerint, - az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatják, az osztályfőnökök: - az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 9. A szülőket a nevelők a gyermekek egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadó óráin, - a nyílt napokon, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskola munkaterve tartalmazza. 8. A szülők a gyermekek és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőihez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel vagy a szülői munkaközösségekkel. A gyermek, a tanuló jogai 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a gyermek, a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői közösséghez és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 3. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a gyermek, a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői közösséghez, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az intézmény fenntartójánál. 4. Ha tanulót az intézményi tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az intézménytől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a gyermek, a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az intézmény működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a gyermek, a tanuló mégis behozta azt. A kárigényeket írásban kell benyújtani az intézmény titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos idejét, helyét, körülményeit, a kért kártérítés összegét forintban megjelölve, indoklással ellátva. 5. A tanuló joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az intézmény kulturális életében, intézményi tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév intézményi helyi munkaterve tartalmazza. 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órán, illetve a szakköri, sport csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskolai igazgatóhelyettesek feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az intézmény titkárságán veheti át, azt az intézmény nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 10. A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az intézmény pedagógiai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. 11. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az intézmény könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az intézmény sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára vannak kifüggesztve. 12. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, tankönyvsegély). 13. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az intézmény pedagógiai programjában vannak lefektetve. 14. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az intézményorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az intézmény által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. 15. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat. 16. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az intézményben diákönkormányzat működik. A tanuló e szervekbe választó és választható.

17. A tanulónak joga, hogy az intézmény vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, a szülői közösséghez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az intézmény titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. 18. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. E jogának maradéktalan érvényesülése érdekében a diákönkormányzat minden tanév végén működteti a tanulói értékelési rendszert, ahol minden diák anonim módon szavazhat, illetve különböző szempontok alapján értékelheti tanárai munkáját. 19. A tanulónak joga, hogy adatait az intézmény biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az intézmény vezetőjétől írásban kérhet tájékoztatást arról, hogy az intézmény mint adatkezelő szerv milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatot kezel a tanulóról. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 20. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal korábban megismerje, és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba beírja, hogy ugyanabban az osztályban 1-4. évfolyamon egy napon ne kerüljön sor több témazáró dolgozat írására. Ha a témazáró dolgozat megíratására szánt idő több mint 60 perc, a hosszú témazáró dolgozat tényét a naplóban is jelölni kell, hogy arról a többi szaktanár is tudomást szerezzen. 5-8. évfolyamon egy nap legfeljebb kettő dolgozat iratható. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. 21. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, csak később, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a dolgozat javítása során a javító tanár hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító tanártól a hiba orvoslását. Ha erre a javító tanár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához fordulhat kérésével, aki hivatalból jelöli ki a javító tanárt, és részére a dolgozatot felülvizsgálat céljából továbbítja. 22. A tanulónak joga, hogy írásban kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, az intézményvezető 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményéről. 23. A tanulónak joga, hogy a hatályos jogszabályok figyelembevételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja a kérelmét az illetékes szervhez. 24. A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel forduljon a szülői közösséghez, illetve eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, őt a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg. 25. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 26. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve értékelése alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással együtt az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. A tanuló kötelességei 1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeknek eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelennel értékeli. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanuló kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórákon kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amelyekre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.

4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az intézmény valamelyik dolgozójának. 6. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak, az intézmény alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 7. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, vagy társait, az intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült. Az intézmény a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 8. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 9. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az intézmény által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. 10. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. IV. Egyéb betartandó szabályok 1. Az iskolába kerékpárral érkező gyermekek, tanulók járműveiket csak a külön erre a célra kijelölt helyen tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. 2. A gyermekek az intézménybe a szükséges taneszközökön kívül más eszközt csak a pedagógus engedélyével illetve annak kérésére hozhatnak be. Tilos az intézményekbe behozni a tanulók testi épségét, egészségét veszélyeztető eszközöket, játékokat. Társadalmilag elfogadott kiegészítő felszerelést (óra, mobiltelefon, zsebszámológép stb.), ékszert a gyermek csak saját felelősségére hozhat be. A testnevelés órák, foglalkozások, és táncórák kivételével annak megőrzéséről az intézmény nem gondoskodik. A mobiltelefont a tanórák, és foglalkozások időtartamára üzemen kívül kell helyeznie, azzal audiovizuális felvételt készíteni tilos! 3. A tanórán kívüli, esti, hétvégi foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes terem és időpont egyeztetés után az iskola vezetőinek kell leadni. A rendezvényeken résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők felelősek. 4. A tanulóknak a tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint kell igazolni. 5. A tanulók egyéni tanulását, önképzését, szabadidejük hasznos eltöltését a pedagógusok oktató-nevelő munkáját segíti a könyvtár. 6. A tornaórákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanárok adnak tájékoztatást. 7. Az iskolai ünnepélyeken fehér ing/blúz, illetve sötét nadrág/szoknya viselése kötelező. 8. Az intézményi és iskolán kívüli szervezett intézményi rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 9. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogkörét az igazgató vagy az igazgató helyettese veszi át. 10. A tanulók nagyobb közösségének a tanulók 50 %-a + 1 tanulót kell tekinteni. Tisztségviselő tanulók feladatai 1. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetes megbízatása hétfő reggel kezdődik, és pénteken tanítás után ér véget. Egy osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik, az osztálynak az osztályfőnök figyelmeztetése nélkül kötelessége új hetes(eke)t választani. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik; - a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; - az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,

- ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt vezetőséget. perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a A gyermekek mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola vezetői adhatnak. 3. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag legalább egy hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. 4. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatni az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Az első igazolatlan óra után az intézmény vezetője levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások jogszabályban rögzített következményeire. 7. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt értesíteni. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után a jegyző elrendeli a gyermekvédelembe vételt, és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. 8. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az óraszám 30 %-át, illetve az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 9. Az órára való becsengetés utáni beérkezés késésnek számít. Az órát vezető pedagógus a késő tanulót a késés időtartamának bejegyzésével beírja a naplóban elhelyezett magatartási füzetbe. Az osztályfőnök 45 perc késést egy igazolatlan órának minősíthet. 10. Ha a tanuló tanítási időben az intézményorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. A szaktanár a tanulót hiányzónak tekinti, és a naplóba bejegyzi. Az osztályfőnök megkövetelheti, hogy az intézményi orvosi rendelésen részt vett tanuló hiányzását az intézményorvos írásban igazolja. 11. Ha a tanuló versenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a verseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. 12. A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg és az intézmény tanévi helyi rendje egészíti ki. Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése Az iskolában térítési díj, tandíj megállapítása a mindenkori jogszabály és a hatályos fenntartói szabályok alapján történik, melyet az iskola saját hatáskörben szabályoz. Ezt az iskolai házirend mellékletei tartalmazzák. Kártérítési felelősség Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan (figyelmetlenségből eredő) károkozásnál az okozott kár értékének minimum 50 %-a, a házirend megsértésével együtt járó szándékos károkozásnál a teljes kárt meg kell téríteni. Tartós tankönyvek elvesztése, megrongálása esetén lehetőség szerint az eredeti dokumentum pótlása, amennyiben erre nincs lehetőség, a mindenkori ár befizetése. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. V. Az intézmény munkarendje 1. Iskolánkban a tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7 óra 45- re kell beérkezniük. Késés esetén a szaktanár a tanuló ellenőrzőjét elveszi. Három késés után egy igazolatlan óra jár. 2. Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontban foglaltaktól, a fenti pont nem vonatkozik. Ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 15 perccel korábban megérkezni.

3. A tanítási órák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivéve a második és harmadik szünetet, ami 15 perces. A tanítási órák végét csengő jelzi, ami az órát tartó szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt 5 perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. 4. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. Az ügyeletes pedagógusok döntik el, hogy a szünetet az intézmény udvarán, a tanteremben kivéve az interaktív táblával felszerelt terem -, vagy a folyosón töltik-e el. 5. A tanulókat a tanítási órák, illetve a napközi végén a szülők az udvaron várhatják. 6. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az intézmény ebédlőjében, térítés ellenében ebédeljenek. Az ebédidő 12-től 14 óráig tart. 7. A település könyvtára minden tanítási napon - kedd kivételével - tart nyitva. A könyvtár használatának részletes szabályairól beiratkozáskor a tanulók tájékoztatást kapnak. 8. Az intézmény titkársága minden tanítási napon reggel 9 és 12 óra között tart ügyfélfogadást. Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók és az intézmény egyéb adminisztratív ügyeit intézik. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolában tanítási idő után intézményi rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább egy felnőtt pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkanapon egyeztetni kell az intézmény gondnokával a szükséges termeket és felszereléseket. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet.