Takarék XX. évfolyam 1. szám 2011. január február A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja A tetteink minősítenek bennünket Kerekasztal-beszélgetés Károlyi-díjas kollégákkal Meglehet, az embert nem az a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni. A takarékszövetkezetek belső tulajdonviszonyai Moizs Attila tanulmányának első része A szövetkezeti tagok tulajdona egyfajta átmeneti tulajdoni alakzat a magántulajdon és a köztulajdon között. Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre Az OTSZ és az MTB közös kiírása. A borverseny legjobbjai közül, ismét kiválasztják a Takarékszövetkezetek Borát! Takarékossági világnapi kitüntetett Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet A kollégák nem csak csinálták, hanem már értették is azt, amit csináltak. Egy sikeres részvénytársaság a takarékszövetkezetek között Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank Az ember úgy segíthet másokon, ha (anyagi javakat is) ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket. Személyi hírek Kitüntetett kollégák munkáról, sikerekről, életpályáról nyilatkoznak A csapatmunka itt is tetten érhető. Én úgy érzem, hogy ennek a csapatnak egy kinyújtott keze vagyok, mely nap-nap után elér a takarékszövetkezetekhez. Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára az OTIVA új elnöke Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak
Megbízható megoldások minden esetre HÁZ-TARTÁS Lakossági vagyon-, felelôsség-, valamint kiegészítô baleset- és kockázati életbiztosítás Széles körû védelem épületre és ingóságokra Gépjármû-biztosítások Vagyonbiztosítások Balesetbiztosítások Életbiztosítások A biztonság jele Contact Center 06 40 405 405 www.signal.hu
Köszöntő Tartalom Magunkról Új köntösben a Takarék...4 Címlapsztori Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak...5 Kerekasztal-beszélgetés A tetteink minősítenek bennünket...8 Gazdaság Javuló kilátások, áldozatokkal...13 Az otiva műhelyéből...14 Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján...14 Az OTIVA helyszíni ellenőrzése a betét üzletág területén...15 Regionális szakmai fórum Pécsett...17 A tulajdonviszonyok átalakítása a takarékszövetkezetben (I. rész)...18 Új szereplők a pénzpiacon...22 A Signal Biztosító 2010. évi értékesítési versenye...23 Számadás....................................................... 24 TakarékBank hírei Ügyfeleinknek új Electra Internet Banking szolgáltatás...25 PayPass érintés nélkül...26 Széchenyi Forgóeszközhitel és Széchenyi Beruházási Hitel...28 Elektronikus kereskedési rendszer a takarék szövetkezeti szektorban!...29 Integráció Az OTSZ 2010. december 8-i közgyűlésének határozatai...31 A Takarék Akadémia 2011. január 28-i közgyűlésének határozatai...31 A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának Kuratóriumi határozatai...32 Egészségéért Alapítvány Kuratóriumi határozatai...32 Az OTIVA 2010. december 8-án megtartott közgyűlésének határozatai... 33 A Takarékszövetkezeti Integráció 2010 évi teljesítménye...33 Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. évi teljesítményéről...36 Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre...38 TKSZ Figyelő Kunszentmárton is dobogós...39 Jövőre összeolvad a térség három takarékszövetkezete...41 Örkényben hisznek az összefogásban...42 Generációk óta biztos támasz!...44 Mi újság Dunaföldváron?...48 Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank...50 Takarék akadémia Átfogó dolgozói képzéssorozat!...54 Felhívás!...54 Stratégiai menedzsment képzés...55 Hitelintézeti ügyvezetők képzése.................................... 55 Kitekintés Hírek Brüsszelből...56 Szóra érdemes A súlytalanság pillanatai...57 Személyi hírek Takarékbál Pécsett...58 Másfél évtizede a takarékok szolgálatában...59 A takarékok ma már bank módján működnek...61 Nyolcan kezdték, ma huszonnyolcan vannak...63 Bakonyvidéke TKSZ: Növekvő kistérségi szerepvállalás...64 Soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet......65 Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója A Nőnap alkalmából köszöntjük kedves női Olvasóinkat! Kosztolányi Dezső: Nők 1 Nem kamasz-szerelem kis hevületében beszélek. Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól vallok, nők, rokonaim. Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám, mint senki más s szeretlek is benneteket. Zavarosak, mint én, termékenyek, mint én, zavaros források, melyekből aranyat mostam, igazi aranyat. Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, de igazabbak a meddő gondolatnál, a büszke hazugnál, a csontos, ijesztő, gyilkos férfinál. Hová is futhatnék én, kócos fejemmel, költészetemmel, rettenetesen-cikázó tétovaságommal, ha nem lennétek ti, megértők, megbocsátók, elvtelen szentek, jámbor pogányok, bizonytalan jók, valóság hű sáfárjai. Ha varrtok, vagy vajat mértek, kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel s hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok, fölkacagott az örömtől, hogy vagytok s én is vagyok, mellettetek. Hozzátok kötözött engem a végzet, örökkévalóan, köldökzsinórral, azután a vágyak eleven kötelével, hogy mélyetekben keressem az utat az élet felé s öletekbe ejtsem le terhes koponyámat. Nem egy, hanem mindegyik. Mindegyik leányom, mindegyik feleségem, mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem. Mindegyik anyám. 1 Nyugat, 1925. 3-4. szám Takarék 2011. január február 3
Magunkról Új köntösben a Takarék Varga Antal ügyvezető igazgató, OTSZ Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató, MTB Zrt. Bodnár Ottó ügyvezető igazgató, OTIVA h o g y szalad az idő! Lassan három éve, hogy a Takarék magazint mind a kül-, mind a belbecs tekintetében megújítjuk. Még 2008 őszén írtuk, hogy Egyre inkább úgy érzi az ember, hogy új helyzet van, amit persze, mi teremtettük, azzal a döntéssel, hogy mind tartalmában, mind megjelenésében újuljon meg a Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja. Az a lap, amely lassan húsz éve informálja a Kedves Olvasót munkánkról, eredményeinkről. Az elmúlt években változott a lap címe is: kezdetben a Vidék Bankjaként jelent meg, az utóbbi években a Nálunk címet viselte. De hogy jobban tükrözze azt a közeget, amelyhez szólni kívánunk, és a kialakítandó MAGYAR TAKARÉK márkanévhez is jobban kapcsolódjon, ezért e számtól a Takarék nevet adtuk kiadványunknak. Az eddigi lapszámok is jelentős mennyiségű üzenetet hordoztak a szűkebb és a tágabb környezetünk számára, és már a címükkel is ráutaltak, ráutalnak arra, hogy ma már cégformától függetlenül egy közösség tagjai vagyunk. A lapot fontos kommunikációs eszköznek szánjuk legalább annyira a külvilág, miként a belső tájékoztatás számára. Vezetői feladatnak tekintjük a hasábok tartalommal történő megtöltését, amelyet a szerkesztőbizottság új összetétele is tükröz. Az újságírói szakmaiságot olvasó szerkesztő bevonásával biztosítjuk. Lapunkat fokozatosan úgy tartalmilag, mint formailag gazdasági magazin újsággá alakítjuk át. A lap hasábjain keresztül azonban nem csupán a szerkesztőbizottság tagjai osztják meg gondolataikat Olvasóinkkal, hanem mód nyílik az Olvasók számára is bekapcsolódni e párbeszédbe, mégpedig interaktív módon, a megfelelő rovaton keresztül. Nos, a tartalmi megújulást Önök is nyomon követhették. E lapszámunktól kezdve azonban a külcsin is megváltozik, ugyanis a mai kornak megfelelően, színes oldalakkal jelenünk meg. A váltást nem könnyen hajtottuk végre, mert az eddigi nyomdai háttérrel, a Cserhát Nyomdával évtizedes, jó munkakapcsolatot ápoltunk, amit az ember nem szívesen szakít meg. Ez úton is köszönjük a Cserhátnak az eddig végzett jó munkát. Ami pedig az új formátumot illeti: Olvasóinknak bizonyára feltűnik, hogy a lap közepén más színű lapokon vannak az írások. Ezt a gyakorlatot azért vezetjük be, hogy az Olvasó könnyebben tájékozódjon a lap tartalmát illetően. A lap közepén ezentúl a szárazabb anyagokat, így a táblázatokat és a számtalan sok adatot közöljük, azokat, amelyek a szűkebb szakmai érdeklődésre tarthatnak számot. A magazin további oldalain pedig a rovatoknak megfelelően színesebb, életszagú interjúk, riportok, képriportok kapnak helyet. E sorok mellett közöljük a szerkesztőbizottság tagjainak a fényképét is, így talán a személytelenség homálya is eloszlik. Ajánljuk az új formában megjelenő magazinunkat az Olvasók figyelmébe és kegyeibe. Szerkesztő Bizottság Illés Tiborné főtitkár, TÉSZ Csépány György, felelős szerkesztő Hajtun György, olvasó szerk. Váradi Lajos főmunkatárs 4 Takarék 2011. január február
Címlapsztori Nátrán Roland, az OTIVA új elnöke Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak Szerző: Hajtun György Pusztai Zsuzsanna Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettesállamtitkára személyében új elnöke van az OTIVA-nak. A fiatal állami vezetőnek igen sokrétű a feladatköre, de miután kiváló szakemberekkel dolgozik együtt, így nem jelent gondot a helytállás. Az OTIVA elnöki posztját a munkaköréből adódóan örökölte, s ahogy a beszélgetésből is kiderült, némi takarékszövetkezeti, szakmai tapasztalattal is rendelkezik az állami vezető. Ketten Pusztai Zsuzsanna, az OTIVA jogásza, és e sorok lejegyzője, Hajtun György faggattuk az új elnököt a terveiről, az elképzeléseiről. h e ly e t t e s államtitkár úr, engedje meg, hogy mielőtt elnöki minőségében kérdezzük, hadd kérjük meg arra, hogy vázolja, milyen területek tartoznak Önhöz a minisztériumon belül. Készséggel elmondom, de egy kicsit távolabbról közelítem meg a válaszadást, mielőtt elérkeznénk a pénzügypolitikához. a tavalyi kormányalakítást követően, a korábban két minisztériumban működő területeket - Gazdasági és a Pénzügyminisztérium összevonták, így ma már összefogottan, együtt folyik a gazdaságirányítási és pénzügyi állami tevékenység. A volt Pénzügyminisztérium feladatköréből két államtitkárság jött létre, egy államháztartásért felelős államtitkárság, ahol Naszvadi György az első számú vezető. Hozzá tartoznak a költségvetéssel kapcsolatos ügyek. A másik szervezet az adó- és a pénzügypolitikáért felel, itt Kármán András államtitkár úr a vezető, akihez két helyettes államtitkárság tartozik. Az egyik az adópolitikai helyettes államtitkárság, a másik a pénzügy-politikai helyettes államtitkárság, amit jómagam vezetek. Nos, ami a feladatainkat illeti, eléggé tág a terület. Hozzánk tartoznak főosztályokba szervezetten a gazdasági háttérszámítások, makrogazdasági elemzések elvégzése, a monetáris politikából eredő állami feladatok, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának szakmai menedzselése, a szakmai álláspontok kialakítása. A másik nagy terület a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kérdésköre, ahol az IMF-el, a Világbankkal, az Európai Unió pénzügyekkel foglalkozó szervezeteivel való kapcsolattartás, de ide sorolom a fejlesztési bankokkal (EBRD), nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartást is. A harmadik nagy terület ami az interjú szempontjából a legfontosabb a pénzügyi szektor szabályozása, beleértve a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási szektor szabályozását, felügyeletét. Hát, egy kicsit valóban bonyolult a rendszer, de az elmondásából minden a helyére került. Hogyan lehet ennyi mindenhez érteni? Manapság már kihaltak a polihisztorok Jó a kérdés, és mindjárt meg is nyugtatom, én sem vagyok polihisztor. E széles spektrum rendezőelve az, hogy az állami pénzügyeket kellően, nagy szakértelemmel, a kormány igényeinek megfelelően menedzseljük. Szerencsés vagyok a tekintetben, hogy nagyszerű kollégáim vannak, s amihez kevésbé értek, vagy nincs jártasságom, az ennek ellenére megfelelő kezekben intéződik. De hozzáteszem: azért egy területhez tartoznak az említett ügyek, mert szoros az együttműködés az osztályok, főosztályok között. Erős az interakció, az összetartozás a témakörök között, mondhatnám egyfajta szoros szimbiózisban élünk, dolgozunk. S azzal, hogy egy tárcához tartozik a pénzügypolitika és a gazdaság, ezzel a reálgazdasági irányítással is hatékonyabban foglalkozunk. Ha szabad ezt mondani, az OTIVA elnöki posztot úgymond - a pozíciójából adódóan megörökölte. Így igaz. Volt-e korábban kapcsolata a takarékszövetkezeti szektorral? A pályámat a Pénzügyminisztériumnál kezdtem, költségvetési területen kezdtem dolgozni, s ennek keretében a pénzügy-politikai feladatokkal foglalkoztam. Itt is meg kell említenem az akkori kollégáimat, akiknek nagy rálátásuk volt, van a pénzügyi szektorra, s ezen belül a takarékszövetkezetekre, az integrációra is. Ilyen oldalról tehát nem ismeretlen ez a szektor sem. Egyébként, fiatal pályakezdőként dolgozhattam a Japán Pénzügyminisztériumban is néhány hónapot, ahol igen erős a szövetkezeti szektor, és vannak olyan specialitások, amelyekkel Európában nemigen találkozhatunk. És fontos tapasztalatokat szerezhettem az OECD párizsi központjában is, éppen abban az időszakban, amikor az OECD Magyarország ország-jelentését késztette. Így tehát mondhatom, hogy nem csak a hazai, hanem nemzetközi ismereteket is szerezhettem a szövetkezeti szektort illetően. Folytatás a 6. oldalon Takarék 2011. január február 5
Címlapsztori Folytatás a 5. oldalról Amikor felkérték az elnöki posztra, akkor megfogalmazódott-e Önben egyfajta küldetéstudat? Határozottan mondhatom, igen. De már akkor elhatároztam, amikor helyettes államtitkárnak kértek fel, neveztek ki, hogy sikeresen szeretném zárni a pályafutásom ezen időszakát. S azzal, hogy az OTIVA-n keresztül szorosabb kapcsolatba kerültem a takarékszövetkezeti szektorral, szükségszerűen még nagyobb elköteleződést jelent. A takarékszövetkezeti rendszer múltja, jelene, jövője mindig is függött a mindenkori pénzügyi politikától, és tudatában vagyok annak, hogy nagy felelősség terhel ezen a poszton. Természetesen, mindent megteszek annak érdekében, hogy a szektor sikereket érjen el. Milyen állami szerepvállalás körvonalazódott az elmúlt időszakban a szektort illetően? Azzal, hogy helyettes államtitkár ül az OTIVA székében, jelzi, hogy az állam komoly szerepet szán és vállal a szervezet életében. Ebben a székben a problémákat megismerve lehetőségem van jogszabály módosításra, hiszen olyan többlet információval rendelkezem a két tisztségből adódóan, ami segít a hétköznapi problémák megoldásában is, amelyek egyébként nem jutottak volna el hozzám. Túl van már az első OTIVA igazgatósági ülésen, a bemutatkozáson. Milyen benyomásokkal távozott az ülésről? Nem udvariasságból mondom: az igazgatóság tagjai rendkívül felkészült szakemberek, amit egyébként már korábban is tudtam. Kellemesen fogadtak a közgyűlésen is, így bízom abban, hogy gördülékenyen tudunk együtt dolgozni. Kifejezetten jó benyomásokat szereztem, a napirendi pontoknál pedig beigazolódott a várakozás, hiszen számos olyan kérdést megvitattunk, ami akut problémákat hordoz, és jogszabályi eszközökkel könnyen kezelhetőek. Tud-e már említeni konkrétumot a jogszabály módosításra? Természetesen: a szabályozói környezet és az intézményrendszer preventív tevékenysége az, amiről sokat beszéltünk. Nem titkoltan a Jógazda Takarékszövetkezet ügye kapcsán került mindez szóba. A kérdés úgy is megfogalmazódott, hogy vajon az integráció, s a szabályozás normativitásának az erősítésével elkerülhető lett volna-e a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyének a visszavonása? Minden jel arra utal, hogy maga a takarékszövetkezet bajba került volna így is, de sokkal hamarabb tudtunk volna róla, és megismertük volna a bajok okait. A másik észrevételem, hogy a takarékszövetkezet megszűnését, beolvadását jobban kezelhettük volna, ha integrációs környezetben történnek az események. Mindebből következik, hogy szabályozási feladatokra is szükség van, ez pedig az integráció, a normativitás erősítését célozza. Miképpen képzelhető el az Ön által említett erősítés? Lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam, mert a probléma nem csak takarékszövetkezet specifikus. Az intézményvédelmi, a betétbiztosítási alapok krízis-elhárító, kármentő szerepét kell erősíteni. Erről egyébként uniós szintű szakmai vita folyik: legyen-e ezeknek az alapoknak ilyen prevenciós szerepe, milyen módon történjen ez a prevenció, milyen eszközök álljanak rendelkezésre? A Jógazda esete azt mutatja, hogy az OTIVA prevenciós szerepével valószínűleg csökkenthető, vagy elhárítható lett volna a probléma. De óvatosan kell fogalmaznom, mert egy nem OTIVA tag került bajba, így nem tudhatjuk, hogy mi történt volna. Az állam részéről a PSZÁF egyébként gyorsan lépett, és kellően intézkedett a Jógazda esetében. Nem hagyhatjuk ki azt a kérdést, hogy milyen jövőképe lehet a takarékszövetkezeti szektornak? A takarékszövetkezeti rendszernek az az egyik óriási előnye, hogy olyan piaci szegmensekbe jut el, amit a nagy pénzintézetek nem tudnának megtenni. Olyan ügyfélkapcsolatokat alakítanak ki, olyan kistelepülésekre jutnak el, ahová nagyobb hitelintézetek a mérethatékonyság okán sem tesznek. Ez a szerep az, ami üzleti és ügyfél szempontjából is nagy érték. A pénzügyi szolgáltatások teljes körét képesek nyújtani a szektor szereplői, s nem utolsó sorban, az ügyféllel való kapcsolattartás is sokkal személyesebb, mondhatni meghittebb, mint egy nagy pénzintézetnél. Mindezek alapján, kifejezetten káros folyamatnak tartanám azt, hogy ha ezek a jelenleg létező takarékszövetkezeti intézmények valamilyen koncentráció irányába lépnének, alakulnának át. Minden koncentráció növelné azt az igényt, hogy a mérethatékonysági szempontok erősödjenek, így viszont éppen a lényeg veszne el. Az európai takarékszövetkezeti intézményrendszer fejlődési irányát értéknek, követendő példának tartom. Egyébként a szektor bizonyította már, hogy képes a nagy piaci versenyben is helytállni, és szerintem nem is kérdés, hogy a mérethatékonyság miatt a nagy pénzintézetek nem tudnak versenyezni a takarékszövetkezetekkel. Ha ugyanis a takarékszövetkezetek átalakulnának nagyobb pénzintézetté, akkor többet veszítenének, mint nyernének. Azt gondolom, hogy a piaci folyamatokban mindig lesz olyan rés, ahol a takarékoknak helyük van, és nem lesz versenytársuk. Tavaly októberben a Parlamentben volt egy nagy uniós rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a takarékszövetkezeti szektornak fontos szerepet szán a kormány az új Széchenyi Programban. Az óta tudjuk, hogy a mezőgazdaság finanszírozásában a takarékszövetkezetek is helyet kaptak. Sajnos, nem vettem részt ezen az őszi rendezvényen, így nem hallottam miniszterelnök úr beszédét. De, kormányzati oldalról természetes törekvés, hogy a magyar gazdaság tőkével való ellátását, a likviditási problémák megoldását minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, megoldja. A kor- 6 Takarék 2011. január február
Címlapsztori mány szándéka, hogy a gazdaságbővülést a hitelezési aktivitás növelésével elősegítse. E tekintetben fontos szerepe van a takarékszövetkezeti rendszernek is, hiszen komparatív előnnyel bír vidéken. Fontos kormányzati cél a kis-, közepes gazdaságok, vállalkozások fejlesztése, mégpedig több szempontból, de csak egyet emelnék ki, ez pedig a foglalkoztatás bővítése. Minden eszközzel elő kell segíteni, hogy az, aki képes munkát vállalni, az ezt megtehesse. A takarékszövetkezeti rendszer ebből a szempontból kulcsszereplővé válhat, s a kormányzati elköteleződés is egyértelmű abban, hogy valóban szeretnénk erősíteni a takarékszövetkezeti intézményrendszert. Közös az érdekünk. Ezzel viszont együtt jár az intézményvédelem erősítése is Névjegy Nátrán Roland Abszolút, hiszen kéz a kézben jár a két dolog. Fontos, hogy biztonságos szolgáltatás legyen, azért is, hogy az ügyfelek teljes biztonsággal intézhessék a pénzügyeiket ezen a hálózaton is. Az OTIVA az állam, a PSZÁF ellenőrző szerepét segíti, ezért az államnak itt ösztönző szerepet kell felvállalnia. Egy intézményvédelmi alap biztonságos működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a pénz is. Tud-e az állam a takarékszövetkezeti szektornak valamilyen forrást biztosítani az új feladatok ellátásához? Ismert a költségvetés kifeszített helyzete. De, azt Önök is tapasztalhatták, hogy az állam amikor erre van módja segít, hiszen az OTIVA megalakulásakor is jelentős összeggel járult hozzá az alap indulásához. Ezzel 1980-ban született Várpalotán. Végzettség: 2003-ban a Pécsi Tudományegyetem pénzügyi eszközök és intézmények szakirányán okleveles közgazdász végzettséget szerzett. 2002-ben egy szemesztert tanult az Universität Hagen bank és pénzpiaci ismeretek főszakirányán. 2007-ben fejezte be jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Munkahely: 2003-tól a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügypolitikai főosztályán dolgozott, kezdetben a pénzügypolitikai, majd az EU költségvetési kapcsolatok osztályának munkatársaként. 2005- ben a Japán Pénzügyminisztérium 3 hónapos kutatási programjában vett részt Tokióban. 2007-ben az OECD Közgazdasági Igazgatóságának munkatársaként a Magyarországról szóló 2007. évi országjelentés elkészítésén dolgozott Párizsban. 2009-től a Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai Osztályának vezetője. Tagja az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottsága Államháztartás Minőségét Vizsgáló Munkacsoportjának ill. az Output Gap Munkacsoportnak, magyar delegált az OECD Vezető Költségvetési Szakértők Fórumán. 2010-től pénzügypolitikai helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban, magyar tagja az OECD ill. az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottságának. Közéleti megbízatások: Meghívott előadóként előadásokat tart a Károly Róbert Főiskolán, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai ill. Külkereskedelmi Főiskolai Karán. A Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 2009-től egy éven át a Magyar Köztársaság kincstárnoka a központi költségvetés Központi Statisztikai Hivatal fejezeténél. 2010 augusztusáig a Magyar Államvasutak Zrt. igazgatósági tagja. Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) igazgatóságának 2010. december 8-a óta megválasztott elnöke. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagja. Egyéb: Angolul és németül beszél. csupán azt hangsúlyoznám, hogy az államnak ilyen szerepe is van. Abban viszont fontos megállapodnunk, hogy a takarékok teljes mértékben piaci tevékenységet folytatnak, amit senki nem kíván megváltoztatni. Az OTIVA alapba betett állami eszköz maga az intézményvédelmi rendszer működését, ennek prudens felügyeletét szolgálja. Ha e tekintetben azt látja az állam, hogy az intézményrendszer működtetése és felügyelete többletforrást igényel, akkor ott azonnal lépni kell. De az egyes, specifikusan takarékszövetkezetnek nyújtott pénzügyi támogatás nem működik, nem hoz rendszerszintű megoldást. Ami viszont működő konstrukció, az a Széchenyi Kártya, ahol az állam kamattámogatást nyújt ezekhez a hitelekhez. S ebben az esetben a takarékszövetkezetek szoros együttműködést tudnak kialakítani az állam fejlesztési bankjával, ami kívánatos, és ha jól tudom bevett gyakorlat is. Magyarán, a takarékszövetkezeti rendszeren keresztül is eléri az állam a kis- és középvállalkozásokat e konstrukció révén, ami az uniós gyakorlat szerint is elfogadott támogatási forma. Végezetül: mit üzen az OTIVA munkatársainak az elnöki székből? Csak azt mondhatom üzenni nem kívánok, mert az olyan személytelen, én viszont szoros munkakapcsolatot szeretnék kiépíteni, hogy továbbra is végezzék munkájukat, mert eddig is igen értékes tevékenység folyt a szervezetnél. A magam részéről azt ígérem, hogy a kormányzat és a pénzügyi apparátus mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása, a gazdaság likviditásának biztosítása megoldódjon. S ebben a munkában a takarékszövetkezeteknek is fontos szerep jut. Csak arra bíztathatom a szereplőket, hogy prudens módon, felelősségteljesen végezzék a munkájukat. Ehhez az állam minden segítséget megad, s amennyire rajtam múlik, a legkisebb akadályokat is megszüntetjük a működés gördülékennyé tétele érdekében. Takarék 2011. január február 7
Kerekasztal-beszélgetés Károlyi-díjasok mondták A tetteink minősítenek bennünket Szerző: Csépány György Sokszor egy-egy döntésünk alapján mondanak rólunk véleményt, amely olykor fájhat is, de a mentalitásunk az idők során nem szokott lényegesen változni. A jellemünk, a gondolkodásmódunk, az ügyekhez való hozzáállásunk jórészt beleilleszkedik egy folyamatba, amely az életünk során ugyan formálódik, de többnyire a személyiségünk képzeletbeli középvonalához igazodik. Ezúttal egy virtuális riport keretében a 2010 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Boris Jánosnéval (BJné), a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Rácz Miklósnéval (RMné), az Agria-Bélapátfalva Takarékszövetkezet elnökügyvezetőjével, és Leővey Péterrel (LP), a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnökügyvezetőjével beszélgettünk érzésekről, sikerekről, életpályáról. Meglehet, az embert nem a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni, teljes erőbedobással. Meglehet, a próbálkozás több az eredménynél, a lehetetlen vállalkozás sikertelensége a könnyű sikernél - biztosan érzem, hogy több. Valamilyen szempontból több. 1 m i r e gondoltak akkor, amikor a nevüket hallották? Az Önök életében mit jelent egy ilyen kitüntetés? Hogy érzik magukat? BJné: Nagy meglepetés volt számomra, amikor a nevem elhangzott, és nagyon örültem, örülök a díjnak. Az ember hajlamos elhinni, hogy érdemes volt rá. Tudom, nagyon sokan jogosultak lennének, remélem, egyszer Ők is megkapják. Ez egy életmű díj, és így is viszonyulok hozzá. Olyan elismerés, amit azoktól kaptam, akik számomra fontosak. Egész életemben próbáltam megfelelni, bizonyítani, véleményemmel közösséget, jó érdeket 1 Fekete Gyula: író, újságíró, szociográfus, (1922-2010) szolgálni. Most meg úgy érzem, újabb felelősség hárult rám, tudatosítani, hogy nem voltam érdemtelen. Nagyon nagy öröm volt a munkatársaim körében is megmutatni ezt a kitüntetést, hiszen velük együtt értük el azokat az eredményeket, amelyek szerepet játszottak a díj odaítélésben. Megható volt az a figyelmesség és kedvesség, amellyel a szűkebb környezetem is készült, hogy itthon is emlékezetessé tegye a hazaérkezés utáni pillanatokat. Ünnepelni mindig jó, de legjobb együtt ünnepelni azokkal, akikkel az életem jelentős részét töltöttem. RMné: A jelölésemről tudtam, még sem számítottam rá, mivel a jelöltek között sok elismert, jó szakmai múlttal rendelkező kollégám is volt. A Károlyi díj nagy megtiszteltetés számomra, de a Takarékszövetkezetünk és kollégáim számára is, az elmúlt közel harminc év közös munkájának eredményeként értékelem. Büszke vagyok a kitüntetésre, mert úgy érzem, nemcsak a helyi vezetői munkám bizonyult sikeresnek, hanem a Takarékszövetkezetek érdekében különböző testületekben végzett munkám, fórumokon képviselt véleményem is, amellyel közreműködtem a közös Integráció, az együttműködés előrehaladásában. Soha sem elégedetlenkedtem a helyzetemmel, a feladatokkal, mindig arra törekedtem, hogy még több, még jobb eredményt érjünk el. Ez a motiváció - nevezhetnénk próbálkozásnak, kalandvágynak, vállalkozó kedvnek -, segített mindig új terméket, új szolgáltatást bevezetni, melyek segítségével a Takarékszövetkezetünk és az Integráció növekedett, sikeresebb lett. Köszönöm a takarékszövetkezeti, takarékbanki, OTSZ-OTIVÁ-s kollégáknak a Károlyi emlékgyűrűt. A díj jutalomösszegéből is támogattam, ahogy évek óta teszem, a Moldvai csángó magyar gyerekek oktatását. LP: Már a jelölés is meglepetésként ért, hiszen sokan vannak, akik a Takarékszövetkezetek életében olyan minőségi munkát végeznek, hogy méltán kerülhetnének a jelöltek közé. Álszerénység lenne azt mondanom azonban, hogy éppen ezért nem örültem annak, hogy méltónak találtak erre a kitüntetésre. Ha az ember ott ül a jelöltek között, a szíve mélyén természe- 8 Takarék 2011. január február
Kerekasztal-beszélgetés tesen reménykedik abban, hogy ő lesz a kiválasztott. Nagyon jó érzés volt a sok jelölt közül átvennem a díjat, hiszen ez egyet jelent azzal, hogy a többség és az integrációs vezetők mértékadónak találják azt a munkát, amelyet az elmúlt két évtizedben végeztem. Jó érzés mások bizalmát élvezni, hiszen ez egy csapatmunka. Közösen kell egy olyan képet kialakítanunk a Takarékszövetkezetekről, hogy az ügyfelek bárhol az országban szívesen és bizalommal forduljanak hozzánk. Hogy hogyan érzem magam? Reggel felkelek, dolgozom, este lefekszem. De az irodámban ki van téve az oklevél és a díj, és napjában többször is ránézek, kell ezt magyarázni? Mit gondolnak a Károlyi díjról, egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Mennyiben tölti be az a szerepét? Ez mennyire számít iránytűnek a jövőre nézve? NÉVJEGY Boris Jánosné Született: Gyömrő, 1951.02.14. 1969-1978. Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat, pénzügyi előadó, számviteli osztályvezető; 1972-1977. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, okleveles üzemgazdász; 1977. Pénzügyi és Szánviteli Főiskola, mérlegképes könyvelő; 1978-1984. Rákos Mezeje MGTSZ, pénzügyi osztályvezető; 1984-1989. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet, főkönyvelő; 1989-1991. megbízott ügyvezető; 1991- elnök-ügyvezető; 1993-1998. OTIVA FB-elnök; 1997. Perfekt, okleveles könyvvizsgáló. 1998-2002. OTSZ elnökségi tag; Takarékbróker FB-tag; 2002-2004. MTB FB-elnök; 2003- Takarékszövetkezetek Pest Megyei Szövetsége; Felügyelő bizottsági tag; 2004-2007. MTB Igazgatósági tag 2008- MTB Tanácsadó Testületének tagja; VOSZ Közép-magyarországi Régió Szövetség elnökségi tagja. Egyéb: 1999. OTSZ, Arany fokozatú kitüntetés, 2006. VOSZ, az "Év Vállalkozója" díj, 2007. Pest Megyei MESZÖV, Kiváló takarékszövetkezeti munkáért életmű kitüntetés; 2009. VOSZ, az "Év Vállalkozója" díj. BJné: Véleményem szerint fontos, hogy egy nagy közösségnek, a Takarékszövetkezeti Integrációnak legyenek visszajelzései, üzenetei a tagjai felé, nemcsak a számok, hanem az Integrációban megfogalmazott egyéb elvárások területén is. Ez egy pozitív jelzés, amelynek mindenképpen értéke van. RMné: A közösségek - család, munkahely, ügyfelek, partnerek vagy más érdekközösségek - mindig elismeréssel, szeretettel, kötődéssel vagy más módon értékelik a munkánkat. A díjazás különösen serkentő az emberi tettvágyra, hisz a tavalyi OTSZ rajzversenyre is sok, gyönyörű pályamű érkezett. A Károlyi díj szükséges, a mi takarékszövetkezeti közösségünkre is jótékonyan hat. Ez nem pusztán tisztelgés gróf Károlyi Sándor, a Magyar Szövetkezeti mozgalom atyja előtt, hanem egy követésre méltó erkölcsi norma felállítása, amely szerint az Integráció értékeli és megbecsüli a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő tagjait. Úgy érzem, hogy minden eddigi díjazott büszkén viseli a Károlyi gyűrűt, birtokolja a Károlyi plakettet. A díj odaítélésének feltételei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció preferált céljainak teljesítése során tanúsított magatartás iránytűként szolgáljon mindenkor, mindannyiunk számára. LP: Ez a díj a takarékszövetkezeti szektoron belül a legmagasabb szintű, a legnagyobb presztízzsel járó szakmai kitüntetés. Az átadás ünnepélyessége minden embert lenyűgöz. A mindennapi munkában ugyan nem a díjak motiválnak, hanem a feladat, de az elismerést, a megbecsülést minden ember szomjazza, jöjjön ez a munkatársaktól, az ügyfelektől vagy akár a szűkebb családunkból. Az elismerés megerősíti, hogy jó úton haladunk, pozitív töltést ad, lendületbe hoz, megsokszorozza az erőnket, a holtponton átbillent bennünket vagy megszakítja a monotonitást. Visszajelzésekre, külső megítélésre, tájékozódási pontokra pedig szükségünk van, különben beleszürkülünk a mindennapokba, bezáródunk a szubjektív Folytatás a 10. oldalon Boris Jánosné a Monor és Vidéke Takarékszövet kezet elnök-ügyvezetője Takarék 2011. január február 9
Kerekasztal-beszélgetés Folytatás a 9. oldalról világunkba. A Károlyi-díj felelősség is, bennünket kötelez, nem adhatjuk alább. Egymást kell erősítenünk. Mi az, amire Önök, maguk büszkék lehetnek, vagy mi az, ami sikeres volt az Önök életében? BJné: Büszke vagyok a családomra, gyerekeimre, kevesebbet voltam velük, mint kellett volna. Büszke vagyok a Takarékszövetkezetre, az eredményeinkre, arra, hogy közel 50 éve tudunk piacon lenni konszolidáció nélkül. Értékeinket a kollégákkal, sok-sok munkával raktuk össze. Mindig tiszteltük az elődeinket, volt lehetőségünk velük együttműködve mindig megújulni. Ügyfeleink töretlen bizalmát élvezzük és igyekszünk továbbra is rászolgálni. Névjegy Rácz Miklósné Született: Tarnalelesz, 1950. 11. 05. 1969-1973. Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, okleveles közgazdász, 1973-1977. Hajdúsági Iparművek, külkereskedelmi előadó, 1977-1982. Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára, munkaügyi csoportvezető, 1981. Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, okleveles, komplex tervező-elemző szakközgazdász, 1983-től AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető, 1990-1994. Magyar Takarékbank Rt. Felügyelőbizottsági tag, 1991. Open University Business School, Hatékony menedzser, 1995-1997. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, elnökségi tag, 2001-2004. OTSZ, FB tag, 2003. Phare Kurzus, Kis- és középvállalkozások humánerőforrás fejlesztése, 2003-2006. BÉLKŐ Területfejlesztési Kht., FB tag, 2004. Strukturált Alapok, Kohéziós Alap, SAKK regisztrált tréner 2004. GKM Multiplikátor képzési Program, Európai Uniós Pályázati Tanácsadó, 2006. Takarékszövetkezeti érdemérem, 2007-2010. OTSZ, FB elnök, 2010. Károlyi-díj Rácz Miklósné az Agria- Bélapátfalva Takarékszövetkezet elnökügyvezetőjé RMné: Sikerként értékelem, hogy női vezetőként az előző munkahelyeimen is, és közel három évtizede a Takarékszövetkezetben is, mindig megálltam a helyem. Az AGRIA Takarékszövetkezet saját erőből, támogatások és konszolidáció nélkül érte el jelenlegi eredményeit. Büszke vagyok arra, hogy a tisztesség, a bizalom, a szolidaritás a családomban, a takarékszövetkezetünknél, a kollégáimnál is valós tartalommal bíró, jelenlévő emberi értékek, amelyekben ügyfeleink visszajelzései is megerősítenek. Büszke vagyok a Magyar Takarékbank Zrt. által 2010- ben adományozott Károlyi díj kitüntetésemre. LP: Egy élet során sok mindenre lehetünk büszkék, például, hogy a gyermekeink megállják a helyüket a világban, hogy munkánkkal, emberi értékeinkkel nyomot hagyunk másokban. Ötvenévesen egy kalandpark legnehezebb feladatát (16 méter magasba felmászni, egy 40 méteres csúszást végrehajtani) is elsőre meg tudtam csinálni. De félre a tréfával, a mai változó világ már egy teljesen más szemléletet követel meg tőlünk. Ha a változásokat nem merev elutasítással fogadjuk, hanem képesek vagyunk még a legelveszettebb helyzetben is jól reagálni, akkor mindig lesz kiút. A régi klisék a gazdasági válságban is használhatóak, de a nyertes mindig az lesz, aki képes több évtizednyi berögződések ellenére is valami eredetit, valami újat kitalálni és megvalósítani. Büszke vagyok arra is, hogy egyre több helyen találkozhatnak az ügyfeleink a takarékszövetkezetünkkel; hogy a legnehezebb gazdasági környezetben is sikerült talpon maradnunk és olyan szolgáltatásokat nyújtanunk, amelyekkel megtarthattuk az ügyfeleket, pedig versenytárs bőven akadt a piacon. Büszke vagyok arra, hogy 29 évesen egy ezeregyszáz főt foglalkoztató nagyvállalatnál a második számú vezető lettem gazdasági igazgatóként. 33 évesen, az Integrációban az egyik legfiatalabbként, a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnökének választottak. Az akkor veszteséges szövetkezet évről évre egyre nagyobb nyereséget ért el, a saját tőkéjét, kirendeltségei számát, üzleti tevékenységét megsokszorozta. Az OTIVA-tól kapott konszolidációs kötvényeket a szerződésben foglaltak szerint, és nem leértékelve, fizettük vissza. Büszke vagyok arra, hogy a vezetésemmel részt vettünk a Nyírség Takarékszö- 10 Takarék 2011. január február
Kerekasztal-beszélgetés vetkezet reorganizációjában. Sikerült beolvasztanunk a Nagyhalász és Vidéke valamint az Ibrány és Vidéke Takarékszövetkezeteket. Természetesen mindez nem jöhetett volna létre a mögöttem álló vezetőtársaim, munkatársaim nélkül. Mik a legközelebbi terveik? BJné: A takarékszövetkezet 2011- ben egyesülést tervez két másik takarékszövetkezettel. Ez akkora feladat, hogy emellett, jelenleg minden más eltörpül. RMné: Legalább az eddigi gazdasági növekedést szeretném fenntartani, fokról-fokra legyőzni, levágni a sárkányfejeket. Szeretnék több időt tölteni az unokáimmal is, míg személyes tervem, hogy a soron következő orvosi vizsgálataim rendben találjanak és sikerüljön megőrizni az egészségemet. LP: Egyik legfontosabb feladatom, hogy irányításommal a takarékszövetkezet helyzete stabil és jövedelmező legyen, és folytatni lehessen az eddigi sikeres üzletpolitikát. Egyik legfontosabb Névjegy Leővey Péter célnak a saját tőke növelését, az optimális munkaszervezet kialakítását tartom. OTSZ elnökségi tagként igyekszem segíteni a Nemzeti Hitelintézeti Program megvalósulását. Egyetértek az esetleges tulajdonszerzési lehetőséggel, hiszen tulajdonosként hatékonyabban lehet irányítani egy szervezetet, mint csupán alkalmazottként. A megvalósulást még néhány elavult, kőbe vésett jogszabály akadályozza. Le kell győznünk az előítéleteket és az irigységet is, de ahogy az OTSZ elnöke mondta, A tizenegyest megítélték, csak be kell rúgni. Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelintézetekről? BJné: 1993. október 13-a óta sok idő telt el, sok változás történt a takarékszövetkezetekben, piaci környezetünkben. Az Integráció szükségességét azon szervezetek számára, amelyek benne vannak, nem kell bizonygatni, mert ezek az intézmények emellett tették le 1960-ban született Nyíregyházán, 1982. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, kereskedelmi üzemgazdász, 1986-1990. Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság, APEH-Főrevizor (feladata többek között: a Takarékszövetkezetek pénzügyi, gazdasági ellenőrzése), 1987. Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles közgazda, középfokú angol, alapfokú orosz nyelvvizsga, 1990-1994. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, gazdasági igazgató, 1992. adótanácsadó, 1994-től Tiszavasvári Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető 1997. Takarékszövetkezeti Érdemérem, 1998. Nemzetközi Bankárképző, banki tanácsadó, 1998-től OTSZ Etikai Bizottságának tagja, 2000. FVM, Miniszteri Dicséret, 2002-2004. MTB Zrt. FB tag, 2003. Nemzetközi Bankárképző, EU-s tanácsadó, 2004-2007. OTIVA FB tag, 2007- től OTSZ Elnökségi tag, 2009. TAKINFO FB tag a voksukat. Sok feladatot tűztünk ki az integrációs szerződésben, amelyet több-kevesebb sikerrel hajtottunk végre. Talán most van az első alkalom, hogy ezt a közösséget a Kormány elismeri, és ezt a szó jó értelmében ki kell használni. RMné: Nem zavar, hogy az Integrációban szövetkezet és részvénytársaság is jelen van, noha a szövetkezeti forma a számomra kezelhető. Igaz, hogy a szövetkezeti tagok kötődése nem mindig tettenérhető a szolgáltatásválasztásnál. Betétoldalról a kamatok nagysága a kívánatos; hiteloldalról a hitelnyújtás gyorsasága, rugalmassága és az alacsonyabb kamat lehet a csábító; a többi szolgáltatásnál inkább a kapcsolatrendszer minősége (személyes, gyors, rugalmas, barátságos, családias, stb.) a vonzó. Ez utóbbi a mi erősségünk. A hangsúly azon van, hogy eredményesek legyünk, és a szolgáltatási palettával az ügyfeleinket megelégedéssel, és versenyképesen szolgáljuk ki. Eddig a kis takarékszövetkezetünk is lehetett méretgazdaságos. Új termékek, Folytatás a 12. oldalon Leővey Péter, a Tiszavasvári Takarékszövet kezet elnökügy vezetője Takarék 2011. január február 11
Kerekasztal-beszélgetés az integráció vezetői is mindent elkövetnének a csökkenés megállítására. Sokkal szorosabban kellene együttműködnünk! Az együttműködés érdekében félre kellene tenni az egyéni (magán) érdekeket, és egységes megjelenésű, közös termékeket forgalmazó, egymás ügyfeleit kölcsönösen kiszolgáló bankcsoportként kellene működnünk. Egy egységes informatikai rendszer is, megítélésem szerint segítené a vázolt felvetéseket, kérdés persze, hogy ezen álmom egyáltalán megvalósulhat-e. A Károlyidíjasok Csicsáky Péter, MTB vezérigazgató és Éliás Csaba, az MTB FB elnök gyűrűjében Folytatás a 11. oldalról új feladatok kezelése, új, nagyobb ügyfelek kiszolgálása a humán erőforrás minimális szintje valamint a prudens tőkekövetelmények szűk keresztmetszetet jelenthetnek. Már a vidéki kistelepüléseken is szükség van a komplex banki, befektetési szolgáltatásokra, az újabb és újabb termékekre, a folyamatos reklámjelenlétre. Az Integráció hálózatszerű működésével ez a versenyhátrány behozható lenne. LP: Az Integráció elkötelezett híve vagyok. Integráció nélkül egy-egy takarékszövetkezet olyan, mint egy porszem a sivatagban, bármilyen szél elfújhatja. Együtt, összefogva azonban erősek vagyunk, és az egység még erősebbé tehet bennünket, ezért is csatlakoztunk a TakarékPont hálózathoz is. Az integráció számos, eddig még kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Az eltelt idő bizonyította, hogy a klasszikus szövetkezeti hitelintézeteknek létjogosultsága van a pénzintézeti szektorban. Sok esetben nehéz ezt igazolni, ugyanis nincs megfelelő kapcsolat a tagok és a szövetkezet között, amely lehetővé tenné, hogy kölcsönösen egymásra építkezve dolgozhassunk a közös jövőért. Milyen javaslattal élnének a közösség jövőjét illetően? Mi az, amit szeretnének, hogy mielőbb megvalósuljon? BJné: Újra át kellene tekinteni az integrációs célokat, közös stratégiát kellene készíteni, nyitottabb csúcsvezetés és több szolgáltatást várunk az integrációs csúcsszervektől. RMné: Fontos lenne a jelen helyzet új elemeinek - zártkörű részvénytársaságok térnyerésének, az egyesüléseknek, egyesülési terveknek, kormányzati gazdaságpolitikának - figyelembevételével a közelitávoli jövőkép újbóli körvonalazása, megvalósítása. LP: Hiszek az integrációs együttműködésben, függetlenül attól, hogy tagszervezetei szövetkezeti vagy részvénytársasági formában működnek. Ha valaki a szövetkezeti formát választja, akkor ne a minimális 200 taggal működjön, hanem térjen vissza a nagyobb számú tagsághoz. Különböző, csak a tagoknak elérhető kedvezményekkel nyerje meg Őket, és a szövetkezeti demokrácia alapelemeit tiszteletben tartva, működjön velük együtt, ezáltal növelhetjük a piaci részesedést, az elkötelezett ügyfelek, családok számát. Megfelelő méretnagyság esetén működőképes lehet a részvénytársasági forma is, de a kétmilliárdhoz közeli saját tőkéjű átalakulást kockázatosnak tartom. Sajnálatos, hogy az integráció tagjainak száma is csökkenő tendenciát mutat. Szeretném, ha Mit javasolnának fiatalabb munkatársaiknak, mi kell a sikerhez, a boldoguláshoz? BJné: Nehéz kérdés, de ami nálam bejött, az a munka, a folyamatos tanulás, és a megfelelő célkitűzés. Tisztes magatartás és a szakma szeretete szükséges ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, még sokszor nagyon nehéz helyzetben is. RMné: Hivatkoznék a fenti idézetre, a próbálkozás, az alkalmazkodás, és a kitartás célravezető lehet. LP: Mindenki másképp értékeli a sikert, gyakran elfeledkezünk a kicsi sikereknek örülni, pedig ezek visznek el bennünket a kiteljesedéshez. Az emberek többsége sikerorientált, még sem vesszük tudomásul, hogy az ehhez vezető út alázattal van kikövezve. A munka iránti alázattal és az ügyfelek iránti tisztelettel. A ma embere többször vált munkahelyet, akár szakmát is. A probléma ott kezdődik, ha hivatástudat nélkül, csak kötelességből végezzük a mindennapi feladatainkat. A fiatalabb generációnak érdemes odafigyelnie az idősebb kollégák tudására, élettapasztalatára, hiszen mi is az elődeink példáján tanultuk meg a szakma fortélyait, tőlük kaptuk azt a muníciót, amely új ötletek alapját képezhette. Ha értékelni tudjuk az ügyfeleink bizalmát, ha képesek vagyunk nap, mint nap megújulni, képesek leszünk arra is, hogy sikeresen boldoguljunk a munkánkban, a világban. 12 Takarék 2011. január február
Gazdaság MTB elemzés a makro-környezetünkről Javuló kilátások, áldozatokkal Szerző: Suppan Gergely A közelmúltban több fejlemény és esemény jelentős mértékben javított a hazai gazdaság kilátásain. Egyrészt a német gazdaság jelenleg kirobbanó teljesítményt nyújt. Emellett részben ennek is köszönhetően a hatalmas méretű autóipari beruházásokon kívül több tucatnyi kisebb-nagyobb kapacitásbővítő beruházás kezdődött tavaly ősz óta. Másrészt, a kormány elkötelezte magát a régóta várt strukturális reformok megvalósítása mellett. Részben ezekkel összefüggésben hazánk megítélése is folyamatosan javul. Árnyalja az optimista képet, hogy a kilátások javulása messze nem egységes és széles körű. Több szektor esetében pl. építőipar, lakáspiac továbbra is elhúzódó válságra lehet számítani, míg a fogyasztás kilábalása is törékenynek tűnik. A bankok rosszhitel állományának növekedése sem állt még meg. magyarország legfőbb külkereskedelmi partnere, Németország az újraegyesítés óta nem látott konjunktúrát él át. Egyelőre nem valósult meg az a félelem, hogy az Európa-szerte zajló költségvetési kiigazítások lelassítanák a német gazdaságot. Sőt, a konjunktúramutatók és a legfrissebb autóipari beszámolók további gyorsulásra utalnak. Ennek hátterében egyrészt a szárnyaló ázsiai kereslet és az újra gyorsuló amerikai gazdaság áll, ami történelmi csúcsra repítette a német kivitelt. A német foglalkoztatási csoda, a húszéves csúcson levő foglalkoztatás pedig a német háztartások optimizmusát és költekezési hajlandóságát fűti. Emellett a történelmi mélyponton levő euróövezeti kamatláb szintén további lökést ad a német gazdaságnak, így a német vállalatok további beruházásokat és munkaerő felvételt terveznek. Mindezek fényében a német gazdasági növekedés idén könnyen túlszárnyalhatja a jelenlegi 2,2-2,5%- os várakozásokat. Csak hab a tortán, hogy a kiváló gazdasági teljesítménynek köszönhetően a német költségvetési hiány jóval a tervezett alatt alakul, ami több tízmilliárd euróval csökkenti az államháztartás finanszírozási igényét, így a kiszorítási hatását, lehetővé téve, hogy a befektetők pénze a reálgazdaságba, vagy más tőkepiacokra áramoljon. A német gazdaság kirobbanó teljesítménye a régiót és így a hazai gazdaságot is roppant erővel húzza, a hazai ipar növekedése évtizedes csúcsokat döntöget. A folyamatban levő és a közeljövőben kezdődő feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően a hazai ipari kibocsátás a következő években is élénk maradhat, jelentősen hozzájárulva a GDP növekedéséhez. A régóta várt strukturális reformok is végre elkezdődhetnek. A társadalom egy része minden bizonnyal megszorításként fogja átélni az egyes jóléti kiadások, támogatások csökkentését, azonban ezen intézkedések nem jelentenek egyoldalú megszorításokat, mivel a másik oldalon adócsökkentések állnak. A kormány a nyereségadó és a személyi jövedelemadó csökkentését egyes ágazatok különadójával fedezte átmenetileg. Mivel a kiadáscsökkentések következtében kivezethetőek lesznek a válságadók, az intézkedések végeredménye az újraelosztási ráta csökkenése lesz. A magyar állam újraelosztásának mértéke messze meghaladta a régiós országokéit. Ennek egyik következménye az akut költségvetési deficit és növekvő államadósság volt. A másik következménye a régiót meszsze meghaladó adószint, ami versenyképtelenné tette hazánkat a régiós országokkal szemben, jövedelemeltitkolásra, teljesítmény visszatartásra, valamint adókerülésre ösztönzött. A legnagyobb versenyhátrányt azonban a kis-középvállalkozások szenvedték el, aminek következtében duális szerkezetűvé vált a gazdaság. Ezek fényében a megvalósult és további adócsökkentések pozitívnak tekinthetők. Ennek fedezete hosszabb távon azonban csakis a kiadások fájdalmas csökkentése lehet. A kormány tervei javíthatják a foglalkoztatást, ami a potenciális gazdasági növekedés gyorsításához nélkülözhetetlen. Különösen fontos az inaktívak visszaterelése a munkaerőpiacra. A kormány ismételt elkötelezettsége a reformok mellett máris javította a hazai gazdaság kockázati megítélését, a forint erősödött, a kockázati felárak és állampapírhozamok jelentősen estek. Az elmúlt időszakban a kockázati megítélés kifejezetten negatív volt, a befektetők már beárazták a bóvli kategóriába sorolást is. Közismert, hogy a magyar besorolást a nagy hitelminősítő intézetek mindegyike egy kategóriával tartja a bóvli felett, negatív kilátással. Az államadósság törlesztésével kapcsolatos kockázatokat mutató CDS felár ugyanakkor jóval meghaladta olyan országokét, amelyek jelenleg a befektetési kategória alatt vannak. Ezért, amennyiben a tervezett reformok fenntartható költségvetési kilátásokat eredményeznek, a kockázati megítélésnek jelentősen javulnia kell, a hitelminősítési kilátásokban pedig pozitív irányú elmozdulásra lehet számítani. Takarék 2011. január február 13
Gazdaság Az otiva műhelyéből A takarékszövetkezetek többsége a devizahitelezést korábban az MTB Zrt. ügynökeként végezte, amihez a takarékszövetkezet ajánlott fel biztosítékot, bankkezességet a fennálló tőketartozás 120 %-ig. 2006-2007-től kezdve a takarékszövetkezetek többsége áttért a saját jogon végzett devizahitelezési tevékenységre, nyilatsze r e tn é n k, ha Tagintézményeink vezetői, alkalmazottai többet tudnának az OTIVA ellenőrzési területének munkájáról, eredményeiről. Helyszíni ellenőreink a 2010-es vizsgálati tevékenységük során leszűrt tapasz- vásárolt deviza, vagy felvett hosszú lejáratú hitel, néha más kereskedelmi banktól vásárolt vagy saját jogon gyűjtött deviza képezte. A devizaforrás biztosítására keretszerződés került megkötésre, melynek fedezetét az I és T betét valamint államkötvény óvadékba helyezése képezte. A devizahitel kérelmek előkészítésének és engedélyezésének folyamata általában megegyezik a forinthitelezési gyakorlattal. A kölcsönszerződések megkötése devizában történt, amit a folyósítás napján érvényes devizahitel vételi árfolyamán kerültek forintra átszámításra. A szerződésekben vagy a mellékletekben (ügyfél által aláírva) felhívták az ügyfelek figyelmét a devizahitelekben rejlő magas kockázatokra a Hpt. 203. (4) és (5) bekezdéseinek megfelelően. Az árfolyam meghatározás a forrást biztosító hitelintézet árfolyama alapján naponta történik. Több esetben előfordult, hogy a devizában rejlő árfolyamkockázat miatt 10 % többletfedezeti követelményt írtak elő. Hó végén vagy naponta a devitalatok alapján rövid esszé jelegű írásaikban összefoglalják egy-egy érdekesebb téma, terület, termék ellenőrzésével kapcsolatos célokat, eszközöket, elvárásokat. Reméljük, mindenki talál majd maga számára érdekes, figyelemfelkeltő információkat a most megjelenő kettő, illetve a Takarék lap következő számaiban olvasható további összegzéseinkben. Varga Lajos, OTIVA Ellenőrzési igazgató Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján Szerző: Nagyné Baán Ildikó Helyszíni ellenőr, OTIVA A hitelintézetek 2004-től kezdték el a devizaalapú forint hitelek folyósítását, amihez kicsit késve az Integráció is csatlakozott. A devizaalapú hiteleke iránti igényt az államilag támogatott forinthitelek 2003 évi szigorítása váltotta ki, mivel a jelzáloghitelek iránt nagy kereslet mutatkozott a piac szereplői részéről. A megfizethető kamatszint miatt a hitelezhető körbe olyan ügyfelek is bekerültek, akik korábban nem vagy csak korlátozott mértékben kaphattak volna hitelt. a d e v i z a h i t e lt igénylők egy része nem mérte fel korábbi évtizedekben tapasztalat sem volt - a devizahitelben rejlő nagyfokú árfolyamkockázatot és annak következményeit, hogy a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítják és törlesztetik, viszont a deviza vételi és eladási árfolyam között is változó mértékű rés található, ami szintén az ügyfelet terheli. Egyre nő azon ügyfelek száma, akik a 150/160 CHF/HUF árfolyamon felvett hiteleket nehezen, illetve késedelemmel tudják csak törleszteni a jelenlegi 200/220 CHF/HUF árfolyam mellett. A takarékszövetkezetek jellemző gyakorlata kozatot téve a PSZÁF felé a feltételek rendelkezésre állásáról. A devizahitelek folyósítása a lakossági ügyfelek részére elsősorban szabad felhasználású jelzálogjog, ingatlan vásárlási és fogyasztási típusú, míg a vállalkozói ügyfelek részére szabad felhasználású jelzálogtípusú forgóeszközhitel típusban történt. Valamennyi takarékszövetkezet elkészítette a devizahitelezéshez szükséges új szabályzatokat (devizaalapú hitelezési tevékenység-, árfolyam kockázati-, deviza nyitott pozíció-, limitrendszer és a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének meghatározásáról szóló szabályzat), valamint a meglévő kockázatvállaláshoz (Üzletszabályzat, Kockázatvállalási-, Hitelezési-, Fedezetértékelési szabályzat) és a számvitelhez kapcsolódó szabályzatok (számviteli politika számlarend, számlatükör,) kiegészítését végrehajtották. A tapasztaltak alapján a szabályzatok aktualizálása folyamatosan megtörténik figyelembe véve a PSZÁF ajánlásait is. A devizaalapú hitelek folyósításának forrását jellemzően az MTB Zrt-től 14 Takarék 2011. január február