A SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI

A SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI

BACCALAUREUS SCIENTIÆ TANKÖNYVEK A SOROZAT TAGJAI: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Ergonómia és Pszichológia Tanszék JUHÁSZ MÁRTA TAKÁCS ILDIKÓ (szerk.): Pszichológia Műszaki Pedagógia Tanszék BENEDEK ANDRÁS (szerk.): Szakképzés-pedagógia Közgazdaságtudományok Intézet Közgazdaságtan Tanszék KÓSI KÁLMÁN VALKÓ LÁSZLÓ HERCZEG MÁRTON: Környezetmenedzsment Társadalomismeret Intézet Kognitív Tudományi Tanszék KOVÁCS ILONA SZAMARASZ VERA ZOÉ (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet Szociológia és Kommunikáció Tanszék S. NAGY KATALIN (szerk.): Szociológia HAMP GÁBOR HORÁNYI ÖZSÉB (szerk.): Társadalmi kommunikáció mérnököknek Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék ERDEI JÁNOS KÖVESI JÁNOS TOPÁR JÓZSEF TÓTH ZSUZSANNA ESZTER: A minőségmenedzsment alapjai KOLTAI TAMÁS: Termelésmenedzsment Pénzügy és Számvitel Tanszék LAÁB ÁGNES: Számviteli alapok KARAI ÉVA: Könyvelésmódszertan felsőfokon PÁLINKÓ ÉVA SZABÓ MÁRTA: Vállalati pénzügyek Üzleti Jog Tanszék SÁRKÖZY TAMÁS (szerk.): Üzleti jog

A SZAKKÉPZÉS- PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI Szerkesztette BENEDEK ANDRÁS TYPOTEX Budapest, 2006

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Copyright Bábosik Zoltán, Balogh Andrásné, Benedek András, Horváth Márton, Kata János, Molnár György, Sturcz Zoltán, Vig Zoltán BME GTK Typotex, 2006 A jegyzetet lektorálta: Dr. Varga Lajos címzetes főiskolai tanár ISBN 963 9664 06 5 ISSN 1787-9655 Témakör: pedagógia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor előfordulnak. Kiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Typotex Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja Felelős kiadó: Veress József Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Leiszter Attila A borítót Tóth Norbert tervezte Tördelte: Leiszter Attila Terjedelem: 13,75 (A/5) ív Készült a pécsi Bornus Nyomdában Felelős vezető: Borbély Tamás

TARTALOM Előszó 9 1. FEJEZET / A HAZAI SZAKKÉPZÉS ÉS MÉRNÖKTANÁRKÉPZÉS KULTÚRTÖRTÉNETE Horváth Márton 1.1 A magyar szakoktatás kialakulása, fejlődésének folyamata 13 1.1.1 A kezdetektől a második világháború végéig 13 1.1.2 A háború utáni reformtörekvések a rendszerváltásig 16 1.1.3 A rendszerváltás váltásai 19 1.2 Az egyetemi intézmények hazai alakulása 20 1.2.1 A kezdetek és a reformkor utáni fellendülés 20 1.2.2 A hazai mérnökképzés a kezdetektől az 1930-as évekig 22 1.3 A mérnöktanárképzés története a Műszaki Egyetemen 25 1.4 Ellenőrző kérdések 30 1.5 Irodalomjegyzék 30 2. FEJEZET / SZAKKÉPZÉSI RENDSZER A PIACGAZDASÁGBAN Benedek András 2.1 Szakképzési rendszer a piacgazdaságban 31 2.2 A szakképzési szerkezet problematikája 35 2.3 A piacgazdasági átmenet hatása 41 2.4 A szakképzési funkciók és a képzési szerkezet változása 43 2.5 Az új szakmastruktúra rendszerjellemzői 45 2.6 Ellenőrző kérdések 48 2.7 Irodalomjegyzék 48 3. FEJEZET / A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT MÉRNÖKI SZEMMEL Kata János 3.1 A rendszerszemlélet fő jellemzői 49 3.1.1 A tanítási-tanulási folyamat rendszermodellje 49 3.1.2 A rendszerszemlélet sajátos követelményei 51 3.2 Rendszertechnikai módszerek alkalmazása a pedagógiában 53 3.2.1 A problémamegoldás lépéseinek bemutatása 53 3.2.2 A tananyag elrendezésének tervezése 53 3.2.3 A tanítás időbeli tervezése 55 3.2.4 Egzakt modellek további alkalmazásának lehetőségei 57

6 TARTALOM 3.2.4.1 Áramlási modellek az oktatási rendszerek leírásában 58 3.2.4.2 Informatikai modellek a tanításban 58 3.2.4.3 Statisztikai eljárások a tanulók tudásának értékelésében 59 3.2.4.5 Mozdulat-tanulmányozási alapelvek felhasználása a gyakorlati oktatás során 60 3.2.4.6 A tanulói teljesítmények normáinak alakulása a képzés során 60 3.2.4.7 A tanműhelyek kapacitásának meghatározási lehetőségei 60 3.3 Néhány gondolat a műszaki pedagógusképzés jövőjéről 60 3.4 Ellenőrző kérdések 62 3.5 Irodalomjegyzék 62 4. FEJEZET / KOMPETENCIÁK ÉS KVALIFIKÁCIÓK A SZAKKÉPZÉSBEN Balogh Andrásné 4.1 Kompetenciák és kvalifikációk a szakképzésben 65 4.1.1 Az oktatás 2049-ben 65 4.1.2 Didaktikai (tantervelméleti) paradigmák és paradigmaváltások 67 4.1.3 Tanterv és módszertan 68 4.1.4 A tananyag struktúrája 69 4.1.5 Kódolás és átkódolás 70 4.1.6 Strukturálás 71 4.1.7 A műszaki ismeretstruktúrák. A Sorge-modell 71 4.1.8 A műszaki fejlődés kényszerítő ereje 73 4.2 A munkaszervezet és a szakképzési formák változásai 75 4.2.1 A munkaszervezetek átalakulása 75 4.2.2 Kompetenciák 79 4.2.2.1 A kompetencia fogalmának pedagógiai alapjai 79 4.2.2.2 A kompetencia fogalmának gazdasági alapjai, a posztindusztriális társadalom következményei 79 4.2.2.3 A kompetencia fogalma az emberi erőforrás-gazdálkodás szempontjai alapján 79 4.2.2.4 A kompetencia fogalma pszichológiai és pedagógiai megközelítésből 80 4.2.2.5 Kompetencia-alapú tanulás 81 4.2.3 Tantervi generációk 81 4.3 Kompetencia-irányultság 84 4.3.1 Történeti kialakulás 84 4.3.2 Tanári kompetenciák 86 4.3.3 A műszaki pedagógus kompetenciái 87 4.3.4 A didaktikai kompetencia indikátorai 91 4.3.5 A követelmények változása 92 4.4 Ellenőrző kérdések 96 4.5 Irodalomjegyzék 96

TARTALOM 7 5. FEJEZET / A NEVELÉS ÉS A SZAKKÉPZÉS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI Bábosik Zoltán 5.1 Társadalom és nevelés 99 5.1.1 Történeti megközelítés 99 5.1.2 EU-integrációs szempontok 101 5.1.3 A szakképzési formák és pedagógiai célok átalakulása 103 5.2 A szakképző intézmények főbb funkciói és nevelési feladatai 105 5.2.1 A multinacionális vállalatok megjelenésének hatásai 105 5.2.2 A társadalmi rétegződés változásai 106 5.2.3 Tanuló társadalom, tudástársadalom 107 5.2.4 Gazdasági változások és érdekek a szakképzésben 107 5.2.5 Pályaorientáció, szakmaválasztás 108 5.2.6 Változások a jogi szabályozásban 110 5.2.7 A szakképző iskola mint nevelő intézmény 112 5.3 A nevelés mai elmélete és gyakorlata 117 5.3.1 A nevelés elméletének változásai, az antipedagógia gyökerei és csapdái 117 5.3.1.1 Fő tézisei a következők 118 5.3.1.2 Antipedagógiai érvek 120 5.3.2 A multikulturális nevelés értelmezése 121 5.3.3 A multikulturális nevelés dimenziói 122 5.3.3.1 A tudáskonstrukciók dimenziója 122 5.3.3.2 Az előítéletek csökkentése 123 5.3.3.3 Az esélyegyenlőség pedagógiája 123 5.3.3.4 Az iskola kultúrája és szervezete 123 5.3.4 A multikulturális nevelés szintjei 124 5.3.5 Végállomás: a posztmodern? 125 5.3.6 Egy évtized fő tendenciái 125 5.4 Ellenőrző kérdések 127 5.5 Irodalomjegyzék 127 6. FEJEZET / DIGITÁLIS PEDAGÓGIA Vig Zoltán 6.1 Az oktatástechnika fejlődése 129 6.2 Pszichológiai alapok 132 6.2.1 A befogadás hatékonysága 132 6.2.2 A rövid és hosszú távú emlékezet 133 6.2.3 Vizuális érzékelés 133 6.2.3.1 A szem érzékelési tehetetlensége 134 6.3 Társadalmi, kulturális vonatkozások 135 6.3.1 A digitális írástudás 135 6.3.2 A digitális szakadék 136 6.4 Az informatikai kompetencia 139 6.5 A digitális pedagógia módszerei 141 6.5.1 Előadás, szemléltetés (prezentáció) 142 6.5.2 A multimédiás taneszközök használata 142 6.5.3 A kognitív digitális taneszközök használata 143

8 TARTALOM 6.5.4 A digitális projekt 144 6.5.5 Online értékelés 145 6.5.6 Tanulásirányítás és egyéb kommunikáció 145 6.6 Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában 146 6.6.1 Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal 146 6.6.1.1 Tartalmi követelmények 146 6.6.1.2 Formai követelmények 147 6.6.2 Tantárgyi honlapok alkalmazása 149 6.6.2.1 A tantárgyi honlapok lehetőségei 149 6.6.2.2 Megvalósítás és feladatok 150 6.6.2.3 Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések 152 6.7 Ellenőrző kérdések 155 6.8 Irodalomjegyzék 155 7. FEJEZET / SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ, SZAKMAI KÉPZÉS, NYELVPEDAGÓGIA Sturcz Zoltán 7.1 A nyelvpedagógia és a szaktárgyi pedagógia kapcsolata 157 7.1.1 A nyelvészet, a szakmai nyelvművelés a tudományos rendszertanban 159 7.1.2 A nyelvi kommunikáció fogalma, csatornái 161 7.2 A nyelv, a szaknyelv fogalma 164 7.3 A nyelvi képzettség meghatározói és tartalma 168 7.3.1 A magyar nyelv helyzete a világ nyelvei között 170 7.3.2 A magyar nyelv jellege 173 7.4 A szaknyelv és a szaknyelvhasználat 175 7.4.1 A szakmai nyelvhasználat megjelenési és megnyilvánulási formái 178 7.4.2 A tanár mint előadó: retorikai alapfogalmak 180 7.4.3 A tanár mint az írott szövegek alkotója: szövegalkotási alapfogalmak 182 7.5 A nyelvi szabályozás és a nyelvművelés minőségbiztosítási eszközei 185 7.6 A szakmai nyelvművelés segédeszközei, forrásai, intézményei 186 7.6.1 Magyar nyelvészet, magyar nyelvtan 186 7.6.2 Szakmai, szaknyelvi kommunikáció 187 7.6.3 Magyar nyelv, idegen nyelv, nyelvek és kultúrák 187 7.6.4 Elméleti és gyakorlati nyelvművelési források, segédeszközök 187 7.6.5 Nyelvi viselkedés, viselkedéskultúra, protokoll 188 7.6.6 Fordítás, tolmácsolás, magyar nyelv, nyelvművelés kapcsolata 188 7.6.7 Lexikonok, enciklopédiák, szótárak 189 7.6.8 Idegen nyelvű irodalom 189 7.6.9 Források a világhálón 189 7.6.10 Intézmények 189 7.7 Ellenőrző kérdések 190 8. FEJEZET / A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT PEDAGÓGIAI FOGALMAK Molnár György 8.1 Pedagógiai fogalmak 191 8.2 Szakmai fogalmak 206 8.3 Irodalomjegyzék 217

ELŐSZÓ A magyar szakképzés hatékony működésének és folyamatos fejlődésének egyik alappillére a szakmai pedagógus, ideértve a mérnöktanárokat, közgazdásztanárokat, műszaki oktatókat és a gyakorlati képzésben közreműködő szakembereket. A világon mindenütt a fejlett gazdasági rendszereket az jellemzi, hogy a szakemberek képzése az adott ország, régió foglalkoztatási szerkezete által igényelt módon változik, fejlődik. Kétségtelen, hogy a szakképzés tartalma és módszertana korunkban rendkívül gyorsan alakul át, a jelenlegi és jövőbeni folyamatok minősége szempontjából mégis meghatározó szerepe van annak a szakmai pedagógusnak, aki egyfelől a szakképzés lényegét, tartalmi elemeit tökéletesen ismeri, másfelől rendelkezik azzal a pedagógiai kultúrával, amely az oktatási-képzési folyamatokban meghatározza a nevelés minőségét. A Budapesti Műszaki Egyetemen nagy hagyományai vannak a szakmai pedagógusképzésnek, a szakmai nevelés és módszertan oktatásának. Már a 19. század utolsó negyedében önálló tanárképző intézmény jött itt létre, és az elmúlt évtizedekben is, bár változó szervezeti keretekben, azonban állandó feladatként kapcsolódott a klasszikus mérnökképzéshez a mérnöktanárok és műszaki oktatók felkészítése. A szakképzés pedagógiája és oktatáselmélete a neveléstudomány egyik, éppen a gyakorlathoz szorosan kötődő területévé vált. Talán ennek a lényegi sajátosságnak is következménye, hogy az elméleti alapok kialakításához szükséges jegyzetek megjelentetésében késés és hiány mutatkozik. Ennek feltételezhetően az is oka, hogy a jelenleg hazánkban az iskolarendszerű szakképzésben tanító pedagógusok döntő hányada alapképzés vagy posztgraduális képzés, illetve továbbképzés keretei között részt vett olyan kurzusokon, amelyek az egyetem szakmai képzési programjaihoz kapcsolódtak. Sajátos módon a hallgatók tanulmányi munkáját segítő tankönyv- és jegyzetrendszer az utóbbi évtizedben nem volt képes a szakképzés pedagógiája gyors tartalmi és szervezeti változásainak követésére. Ezt felismerve élt a Műszaki Pedagógia Tanszék azzal a lehetőséggel, hogy a Bolognai Folyamat keretében formálódó szakoktató alapképzés, illetve az örvendetes érdeklődést kiváltó, szabadon választott tantárgyi körben szereplő Pedagógia kurzushoz egy olyan egyetemi jegyzetet állítsunk össze, amely a szakképzés pedagógiai alapkérdéseivel foglalkozik.

10 ELŐSZÓ A tanszék munkatársai által összeállított oktatási anyag szerkezetében értelemszerűen tükrözi azt a differenciált valóságot, amely a szakképzés mai világát jellemzi. Az arányok és a terminológia vonatkozásában ugyanakkor kifejezi azt a logikai egységet is, amely ezt a viszonylag bonyolult témakört tárgyalhatóvá teszi. A következő fejezetekben bemutatásra kerülő ismeretanyag egyfelől alapokat képez a különféle karokon tanuló műszaki pályákra készülő, s ugyanakkor a pedagógia iránt is hajlamot mutató hallgatók számára, másfelől konkrét segítséget nyújt mint forrás az oktatásban-képzésben műszaki érdeklődéssel rendelkezők alapképzéséhez. A jegyzet szerkezetét a kultúrtörténeti alapozottságra épülő s a jelennel közvetlenül kapcsolódó problémaorientált tárgyalási mód jellemzi. Ez szándékaink szerint tükröződik a fejezetek arányainak és egymást követő szakmai-logikai rendjének a kialakításában. A fejezetenként külön-külön tárgyalt témakörök önálló ismeretblokkokkal foglalkoznak, és további stúdiumok, kutatási témák megalapozását szolgálják. A kötet elején található bevezető tanulmány a hazai szakképzés és mérnöktanárképzés kultúrtörténetének rövid áttekintését adja. Ezt követően a múlt és jelen közötti piacgazdasági átmenetben formálódó új szakképzési rendszer lényegének leírása következik. A foglalkoztatási, oktatási és szakképzési szerkezet összefüggéseinek bemutatása azért is lényeges, mert napjaink szakoktatása lényegesen különbözik az évtizedekkel ezelőttitől. Természetesen ez a korszakos átalakulás hatással van a szakképzés pedagógiájára is, melyben ugyanakkor változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a tanítási-tanulási folyamat pedagógiai tárgyalása során is érvényesüljön a mérnöki szemlélet. Ennek megfelelően a jelentős hazai mérnökpedagógiai és -didaktikai megközelítés rövid ismertetésére is sor kerül a kötetben. A szakképzés lényegét a kvalifikációs rendszerek elemzésén keresztül tudjuk a leginkább szemléltetni, mivel a kompetenciák megszerzése és elismerése a mai korszerű szakképzés egyik lényegi sajátossága. Nem tekinthetjük ugyanakkor a szakképzést csupán technológiai szempontból meghatározott folyamatnak. A szakképzésnek is van humánfejlesztési karaktere, ezért fontosak és külön fejezetben szintén elemzésre kerülnek az általános pedagógiai, nevelésfilozófiai jellegű kérdések. A kötet összeállítása során figyelemmel voltunk arra is, hogy a szakképzésre, annak tartalmára és módszertanára a legutóbbi évtizedben az informatika gyakorolta a legnagyobb hatást. A munka világában ma már szintén elenyésző azon szakmák száma, amelyek nem igénylik a számítógép napi használatát és az informatikai műveltség megszerzését. A gépekkel történő új típusú kommunikáció, a digitális pedagógiát igénylő új informatikai környezet mellett ugyanakkor fontosnak ítéljük a szakmai kommunikációt, az idegen nyelvek használatát, mely témakörrel szintén külön fejezetben foglalkozunk. Bár a sok téma külön-külön is izgalmas területekre kalauzol el, együttesen mégis jól szemléltetik, hogy mennyire sokszínű a szakképzés. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkező, de a fejlődésre min-