A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A NERGIA Az ENEREA Észak-Alföldi regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő kiadványa A TARTALOMBÓL Hatalmas olajadót vezetne be Obama.2 Zéró károsanyag-kibocsátású rendszert fejletsz az easyjet 3 Egyre több német párt sürgeti az elektromos autók támogatását.4 Az utcát fűti drága pénzért a magyar.5 Lázár a lakossági energiahatékonyságról: módosítjuk a programot.7 Másképp támogatják jövőre a zöldenergiát 8 Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, A épület III./344. Telefon: +36 42/599 400; 2816-os mellék Fax: +36 42/999 635 E- mail: info@enerea.eu Web: www.enerea.eu Facebook oldalunk: ENEREA Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Insticei Zoltán Felelős szerkesztő: Misku Viktória
Hatalmas olajadót vezetne be Obama Új fenntarthatósági tervekkel állt elő a Fehér Ház: óriási befektetéseket eszközölnének tiszta közlekedésbe, ezek fedezetéül pedig az olajra kirótt hatalmas, hordónként 10 dolláros adó szolgálna. Érdekes tervekkel állt elő Barack Obama amerikai elnök, ráadásul pont akkor, amikor az olajipart összeroppantotta az olajárak zuhanása. Ha a tervek sikerülnének, az gyakorlatilag azt jelentené, hogy Amerika átállását a tiszta közlekedésre az olajipari cégek finanszíroznák. Ezt persze még el kellene fogadnia a republikánus többségű kongresszusnak is, ami elég valószínűtlen fogalmaz a CNNMoney. Fontos azonban, hogy az adó nem vonatkozna az amerikai olajcégek által kipumpált és az országból exportált olajra, csak az import és hazai felhasználásúra. Ezzel az amerikai olajcégeknek lenne elég mozgásterük, fogalmazott Jeffrey Zients, Obama elnök vezető gazdasági tanácsadója. Az Egyesült Államok az utóbbi években egyre inkább önellátóvá vált, ennek ellenére még mindig igen tetemes mennyiségű olaj behozatalára szorul: 2015 novembere óta napi 7,4 millió hordóra, a 2005 év végi mintegy 10 millió hordóhoz képest, az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) adatai szerint. Ehhez képest az Egyesült Államok napi 9,3 millió hordónyi olajat termelt ki, amelyből 320 ezer hordónyit exportált 2015 novembere óta. Az még nem teljesen világos, hogy az újonnan bejelentett tervek szerint pontosan hol alkalmaznák az adót a kitermelési folyamatban, ill., hogy az Amerikában felszínre hozott, de nem külpiacra szánt olajra vonatkozik-e majd az adó. A CNNMoney-nak Jeffrey Zients azt mondta, hogy nem a kutaknál vetnék ki azt. Az új bevételből az Obama-adminisztráció az USA közlekedését reformálná meg. Tiszta közlekedésre és infrastruktúrára 50%-kal többet költenének, mint eddig, emellett kiemelten pártolnák az olyan új technológiák bevezetését, mint pl. az önvezető gépjárművek. A közlekedésünk túlságosan is olajfüggő, és a rendszerbe nincs beépítve az, hogy megküzdjön a klímaváltozás realitásaival mondta Zients. A Fehérház tervei szerint az új adónem elősegítené a tiszta energiával kapcsolatos innovációkat is, miközben csökkentené az ország olajkitettségét. A terv megütközést váltott ki a republikánusokból és az olajiparból egyaránt. Paul Ryan republikánus házelnök szerint az ötlet eleve halvaszületett, és kontraproduktív, mivel a szegényeket sújtaná az energiaárak növekedésével. Az olajiparra sem lenne éppen jótékony 2
hatással, pont azt követően, hogy már masszív elbocsátások voltak a szektorban. Az American Petroleum Industry iparági szövetség elnöke, Jack Gerard szerint az adó 25%-kal emelné meg a benzin árát és még több amerikai állásába kerülne. Forrás: CNNMoney Zéró károsanyag-kibocsátású rendszert fejleszt az easyjet Az easyjet, Európa vezető légitársasága egy olyan forradalmi, gyakorlatilag zéró károsanyag-kibocsátású üzemanyagrendszeren dolgozik, mellyel jelentősen csökkenthető utasaik ökológiai lábnyoma. A gépek földi gurulásakor használható rendszerrel évente körülbelül 50 ezer tonna üzemanyagot spórolhat a cég, és ehhez kapcsolódóan jelentős mértékben csökkentheti a CO2-kibocsátást. A légitársaság évek óta elkötelezett utasaik ökológiai lábnyomcsökkentése mellett: a legfejlettebb technológia használatával, gazdaságos működéssel és az ülőhelyek magas arányú kihasználásával más légitársaságok azonos útvonalaihoz képest 22%-kal kisebb egy utas ökológiai lábnyoma. Az easyjet 2020-ra a jelenlegi 81,05 gramm CO2/utaskilométer kibocsátást 7%-kal kívánja csökkenteni. Az easyjet fenntarthatósági stratégiájának részeként ez a mutató az elmúlt 15 évben 28%-kal javult áll a társaság közleményében. A hibrid üzemanyagrendszer ötletéhez a világ egyik vezető műszaki egyetemének, a Cranfield Egyetemnek a hallgatói adták az inspirációt. A tavaly 20 éves easyjet születésnapja alkalmából pályázatot hirdetett, ahol arra vártak ötleteket, hova fejlődhet a légiközlekedés a következő 20 évben. Az easyjet ennél sokkal hamarabb szeretné a technológiát bevezetni: beszállítóival és partnereivel együttműködve már idén tervezi a forradalmi újítás tesztelését. A hibrid repülőgépet a gép rakterében elhelyezett hidrogén-üzemanyagcella látná el energiával. Az innovatív zéró károsanyag-kibocsátású rendszer a fékezéskor keletkező energiát összegyűjtené és akkumulátorokban tárolná el. (A Forma 1-es autók KERS rendszeréhez hasonlóan.) Az összegyűjtött energia segítségével a járatok akár hajtómű nélkül is gurulhatnának. A gyakori felszállások és a jellemzően rövid távú repülőutak miatt az easyjet évente a teljes üzemanyag-fogyasztásának 4%-át a repülőgépek gurulásakor használja fel. Az easyjet repülőgépek átlagosan 20 percet gurulnak egy járatra vetítve ez mintegy 4 millió kilométernek felel meg egy év alatt. Ez a távolság elegendő lenne ahhoz, hogy eljussunk a Holdra és vissza nyolcszor. Az easyjet minden repülőgépének kerekét nagy teljesítményű motorral, elektronikával és irányító műszerekkel szerelné fel, így a pilóták ugyanolyan biztonságosan irányíthatnák a 3
repülőgépet a repülőtér betonján, mint eddig. A rendszerrel kevesebb vontatási manőverre volna szükség a repülőtéri kapuknál történő be- és kiállásnál, így csökkenhetnének a fordulási idők és tovább növekedhetne a pontosság. A rendszer egyetlen hulladéka a tiszta víz, amely később felhasználható a repülőgép vízrendszerének feltöltéséhez. A koncepción az easyjet műszaki igazgatója, Ian Davies és csapata dolgozik, bevonva az eredeti ötletet bemutató diákokat is. Az easyjet flottája jelenleg 243 Airbus A319-esből és A320-as ból áll, melyek átlagéletkora mindössze 6 év. A légitársaság 2017 júniusától új generációs hajtóművekkel ellátott A320neo típusú gépeket állít forgalomba, melyek üzemanyag-hatékonysága 13-15%-kal kedvezőbb a korábbi típusokhoz képest. Forrás: nrgreport.com Egyre több német párt sürgeti az elektromos autók támogatását Németországban a szociáldemokraták (SPD) és a jobboldali bajor CSU után az ellenzéki Zöldek is sürgetik az elektromos autók értékesítésének ösztönzését árkedvezmény biztosításával. Angela Merkel kancellár még nem foglalt állást a kérdésben, de hivatalában fogadta a legnagyobb hazai autógyártó cégek vezetőit, hogy megvitassák, miként lehetne elérni, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó járjon a német utakon. Angela Merkel a BMW, a Daimler és a Volkswagen vezetőivel egyeztetett a berlini kancellári hivatalban. Szóvivőjének tájékoztatása szerint a tanácskozás nem konkrét elhatározások rögzítését szolgálta, azért hívták össze, hogy elkezdődjék a párbeszéd a kormány és az ágazat között. Az SPD és a CSU szerint a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság idején bevált roncsprémium mintájára egy 2,5 milliárd eurós programmal darabonként 5000 euróig terjedő állami támogatással kellene ösztönözni az elektromos meghajtású kocsik terjedését. Az Angela Merkel vezette CDU több tekintélyes politikusa, köztük Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter viszont ellenzi a javaslatot. A Zöldek támogatják a kedvezmény bevezetését, de azt nem közpénzből finanszíroznák, hanem a leginkább környezetszennyező, hagyományos meghajtású luxusautók gépjárműadójának emelése révén. Az SPD-s vezetésű gazdasági minisztérium elképzelése szerint az árkedvezmény mellett egy sor további eszközzel, például az adóleírási szabályok átalakításával és nem anyagi ösztönzőkkel, főleg a közlekedési szabályok módosításával kell elősegíteni az elektromos 4
autók terjedését, és kötelezni kell az állami, önkormányzati intézményeket, hogy autóflottájuk bizonyos része elektromos meghajtású kocsikból álljon. Németországban közvetlenül vagy közvetve az autóipar foglalkoztatja nagyjából minden hetedik munkavállalót, és az elektromos autók terjedése nemcsak esélyt jelent, hanem kockázatot is, mert az ilyen autók gyártásához az egyszerűbb, kevesebb alkatrészből álló szerkezet miatt kevesebb munkaerő szükséges. Ezért a gazdasági minisztérium terveinek fontos része az állások megőrzése. A német gyártóknak helyben kell előállítaniuk a harmadik és negyedik generációs akkumulátorokat, nem tehetik meg, hogy "délkelet-ázsiai importból dolgozzanak" - emelte ki nyilatkozatában Sigmar Gabriel alkancellár, a tárca vezetője. Az adófizetőket terhelő költségek és a munkahelyek mellett fontos ügy az elektromos töltőállomások hálózatának fejlesztése is, és egyelőre ebben a kérdésben sem körvonalazódik, hogy milyen lehet a feladatmegosztás az állam és a vállalati szféra között. Az viszont biztos, hogy tavaly év végén csupán 31 ezer elektromos meghajtású kocsit és 140 ezer hibrid autót tartottak nyilván Németországban, így a következő szűk négy évben nagyságrendekkel kell emelni számukat, hogy teljesüljön a 2020-ra kitűzött cél. Forrás: MTI Az utcát fűti drága pénzért a magyar A magyar családok csak ötödének lakása rendelkezik megfelelő szigeteléssel, pedig a téli hónapokban óriási összegeket költünk fűtésre. Szigetelnének is a magyarok, de csak támogatással tudnának belevágni a felújításba. Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25 30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30 40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45 50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik, és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felméréséből. A nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a nagy projektbe. 5
A családok 69 százaléka szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40 százalékuk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23 százalékuk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18 százalékuk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba. Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal ablakpárnával vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászárócserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni. Mit mutatnak a számok? A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kwh/m 2 /év, egy panellakásé 200 kwh/m 2 /év, addig egy családi házé 320 kwh/m 2 /év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU-tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. Hol szökik a meleg? Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20 35 százaléka a falakon, 15 25 százaléka tetőn, a födémen, 10 15 százaléka pedig a padlón realizálódik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen. A rezsit is vegyük figyelembe az új lakás vásárlásánál Felpörög a kormányzati intézkedések nyomán a lakáspiac, csakhogy van egy nagy hiba, amit a legtöbb lakásvásárló elkövethet: amikor a vételár mellett nem kalkulál valaki az ingatlan fenntartási költségeivel. Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az 6
ország teljes gázfogyasztásának 8 10 százalékát, azaz 1,1-1,3 milliárd m 3 gázt tudnánk megtakarítani tette hozzá. Mediterrán magyarok A felmérésből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21 24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben részt vevők 33 százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius-fokkal való csökkentése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét. A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1000 családból 440 egyedi, illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család jellemzően a panel- és társasházakban lakók távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét. A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él mondta Aszódy Tamás. A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget tette hozzá az ügyvezető igazgató. Forrás: piacesprofit.hu Lázár a lakossági energiahatékonyságról: módosítjuk a programot Brüsszelben folyamatban van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítása - ezt ma először ismerte el a magyar kormány a lakossági energiahatékonysági téma kapcsán. Kívülről úgy tűnik, hogy a hosszas vívódás után jutott el idáig a kormány, mert még a korábbi fejlemények alapján sem volt ott Brüsszel "asztalán" a módosítási javaslat, noha az eredeti tervektől való eltérés miatt ennek szükségességére a Portfolio ősz óta már többször is rámutatott. Nem lennénk azonban meglepve, ha Brüsszel elutasítaná a módosítási kérést, így továbbra is elképzelhető, hogy a lakosság kap majd érdemi vissza nem térítendő uniós forrást. Lázár János tartja a nyitóelőadást a Portfolio márciusi 10-i Uniós Források 2016 című konferenciáján, amelyen az energiahatékonysági pályázati témák is előtérbe kerülnek. 7
Így jutottunk el a beismerésig 4 hónap alatt Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a mai Kormányinfón a sok fajsúlyos téma között a lakossági energiahatékonysági források elosztásáról is beszélt és újra megerősítette, hogy egy őszi kormánydöntés alapján a lakosság közvetlenül csak visszatérítendő (hitel alapú) uniós támogatást kap az energiahatékonysági felújításokra, nagyságrendileg 100 milliárd forintos volumenben. Ezzel párhuzamosan megerősítette, hogy csak a közintézmények felújítására szánnak vissza nem térítendő uniós forrást. Új elemként viszont azt is megemlítette, hogy folyamatban van a KEHOP módosítása is Brüsszelben. Mivel a kormány a KEHOP tavaly tavasszal Brüsszel által elfogadott verziójában a lakosságnak is szánt vissza nem térítendő uniós támogatást az energiahatékonysági célokra, de ettől a tavaly őszi kormánydöntéssel eltért, így a KEHOP módosításának szükségességére már akkoriban is több cikkünkben felhívtuk a figyelmet. Egy hír szerint a nemzeti fejlesztési tárca azt jelezte, hogy elindult a KEHOP teljesítményi felülvizsgálata, igaz ennek konkrét tartalmáról nem adott tájékoztatást a Portfoliónak a tárca. Corina Cretu, a Bizottság illetékes uniós biztosa azt jelezte egy levélben, hogy bár nagyon nem tetszik nekik a magyarok által vállalt energiapolitikai céloktól való eltérés, de menetközben nincs jogi eszközük ennek korlátozására/illetve a vállalt célok kikényszerítésére. Akkor Cretu azt jelezte, hogy a Bizottság nem kapott a magyar hatóságoktól formális kérést a KEHOP módosítására. Most viszont Lázár azt jelezte, hogy a módosítás folyamatban van Brüsszelben (egyelőre nem világos számunkra, hogy ez valóban jelenti-e a formális módosítás kérvényezését, vagy "csak puhatolózó tárgyalások vannak erről). Mit léphet a Bizottság? Cretu levélben azt is írta: ha megkapja a magyar hatóságoktól a KEHOP módosítási tervét, akkor azt a megalapozottság és az energiahatékonyság terén vállalt célok függvényében vizsgálná majd meg a testület. Tavaly őszi saját brüsszeli információink szerint ez a vizsgálat nagy eséllyel azt hozná, hogy elutasítaná a KEHOP ilyen jellegű formális módosítási kérvényét a Bizottság. Ennek oka, hogy a lakossági ingatlanokon végrehajtandó energiahatékonysági felújítások sokkal kedvezőbb eredményeket hoznának klímavédelmi, illetve energiaspórolási szempontból, mint a középületeknél végzendő felújítások (sokkal több darabszámban is az energiapazarló, 80-as és 90-es években épült családi ház, mint a középület, amely nyilván szintén rászorulna a felújításra, így a lakosságnak adott pénz nagyobb energiamegtakarítást hozna). Ha Brüsszel valóban elutasítaná majd a magyar kormány azon kérését, hogy a lakossági ingatlanok helyett a középületekre fordíthassuk a vissza nem térítendő források nagy részét, akkor ez azt jelentené, hogy végül mégiscsak a lakosság lesz a források kedvezményezettje. A huza-vona miatt a vissza nem térítendő forrásokhoz csak jóval később tudna majd hozzáférni. Forrás: portfolio.hu 8
Másképp támogatják jövőre a zöldenergiát Jövő januártól léphet hatályba az új zöldenergia-támogatási rendszer, a METÁR - mondta el az NRGreportnak Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, aki szerint a KÁT hatékonyan működik, de az idő eljárt felette. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti majd a legnagyobb árat az áramért, amikor nagy az energiafelhasználás. A politikus arról is beszélt: a mosógép- és hűtőgépcsere program után vizsgálják, milyen egyéb háztartási gép jöhet szóba. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Mi az a METÁR? A METÁR a megújuló energiaforrásból származó villamos energiatermeléshez nyújtott új magyar működési támogatási rendszer, amely az Európai Bizottság iránymutatásának követelményein alapul. A termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként kapnák, a termelt zöldáramot ugyanis a szabadpiacon, piaci áron kellene értékesíteniük - bár bizonyos erőművekre ez nem vonatkozna, így fönnmaradna a kötelező átvétel rendszere is. A piaci referencia áron felül fizetett felár költségviselői a tervek szerint az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (tehát a nem lakossági) energiafogyasztók lennének. A közelmúltban szakmai vitára bocsátották a METÁR koncepciót. Miért kellett közel négy évet várni erre? Mi akadályozta azt, hogy korábban elinduljon? Az uniós tagországok több mint fele még el sem kezdett ezzel a rendszerrel dolgozni. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) kiegyensúlyozottságot nyújtott és segítette a gazdasági megfelelést, nem volt szükség az azonnali váltásra. Most azonban a megújuló energiák és más gazdasági viszonyok terén olyan nagy lépéseket teszünk, például a Magyarországon 9
letelepedett nagyvállalatok által végrehajtott fejlesztések révén, ami elengedhetetlenné tette, hogy a METÁR jogszabályi hátterét megalkossuk. A KÁT tehát hatékonyan működött? Működött, de az idő eljárt felette. A KÁT egy merev, beállított rendszer: minél több megújuló energia, annál több kifizetés. A mai viszonyokat azonban nem tudja jól lekövetni. Az energiapiac teljesen megváltozott: a palagáz, a kőolaj kitermelési válság, a villamos energiában néha tapasztalható túltermelés egy olyan rugalmas jogszabályi keret bevezetését igénylik, mint a METÁR. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti a legnagyobb árat az áramért, amikor nagy az energiafelhasználás, a nyári időszakban, napközben. Az éjszakai áramtermelésért, ami nem ér annyit a rendszernek, az államnak, kevesebbet fizet. Az energiahatékonyságról, épületenergetikáról stb. szóló jogszabályokba, az európai uniós irányelveket átültető rendelkezésekbe eddig is beépítettük a METÁR alapjait. A teljes szabályozás várhatóan jövő januárban léphet hatályba. A rezsicsökkentés politikája nem játszott szerepet a METÁR időzítésében? Nem látom a közvetlen összefüggést. Az ipari és az önkormányzati felhasználók arányaiban továbbra is messze meghaladják a lakossági felhasználói kört. Németországban a megújulók támogatását beépítették az energia fogyasztói/végfelhasználói árba, amit a lakosság is fizet. A METÁR-tervezet szerint itthon az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók viselik majd ezt a terhet. Ez európai uniós rendszer: valakire rá kell terhelni. A piaci érték alapján, aki csúcsidőszakban használ, az többet fizet. A METÁR egyik lényeges eleme, hogy 2017. január elsejétől pályázaton lehet a támogatásokat elnyerni. Mit eredményez mindez a piacon? Vállaltuk, hogy a megújulók részaránya az összenergián belül 2020-ig 14,65%-ot fog elérni. Ide számos energiatípus, például napelemek, fával való tüzelés stb. beletartozik. A piacon is le kell követnünk mindezt, hogy akkor tudjuk fedezni, amikor valós felhasználási igény van. Mekkora mértékben javulhat a megújulók iránti beruházási kedv a METÁR bevezetésével? Jövő januári indulással számolva három év van arra, hogy a fenti részarányt elérje az ország. A 14,65%-os arányt uniós pályázatokból, bizonyos tervezett beruházásokból (például biogáz üzemek), egyéb pályázati forrásokból finanszírozva biztonsággal tartani tudjuk. A METÁR szabályozottságot hoz a rendszerbe. Tehát nem számolnak azzal, hogy nő a beruházási kedv? Az elmúlt években a piac leginkább a megújuló beruházási környezet kiszámíthatatlanságát kritizálta, melyhez a METÁR bevezetésének elmaradása is hozzájárult. Egy beruházó 15-20 évre szeretné előre látni a biztos bevételeket és a biztos támogatási rendszert. Erre nincs reális lehetőség, ahogy a tőzsdei árakat sem látni előre. Az a biztonság, 10
amit ők keresnek, más, mint amiről mi beszélünk. Mi biztosítjuk, hogy a megújulókból származó energiát el tudják helyezni a piacon. Voltak olyan esetek, amikor az éjszaka termelő szélerőmű nem talált felhasználót, nem tudta az áramot a piacon elhelyezni. Ez megszűnik, az állam kevesebb rizikót vállal. Itthon évek óta nem épült szélerőmű. Nyilván azért nem építenek, mert nem térül meg. A minisztérium nem tiltja. Tény, hogy a napelem, a geotermia vagy a biogáz jobban megtérül. Melyik megújuló energiatípus felfutásával számolnak? A napelemek, a biogáz bár ez utóbbi hatásait még nem látjuk és az olyan kis energia felhasználóknál számítunk növekedésre, melyek fa-, pellet vagy aprítéktüzelésre térnek át, geotermiában is mindenképpen. A világpiaci folyamatok (olajtúltermelés, csökkenő villamos energia árak) vagy a hazai szabályozás (rezsicsökkentés) is fékezik a megújulók térnyerését. A piac maga szabályoz. Ha a megújulóknak van nagyobb esélye, a vállalkozói szféra feléjük fordul. Ha a világpiacon olcsóbb energiaforrás kerül képbe, az leszabályozza a másik energiahordozót, nem lesz befektető. A megújuló energia a közintézményeknek, közszolgálatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeknek térül meg a legjobban. A támogatás mértéke miatt ugyanis közel nullás energiaellátást jelent számukra. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2015-ben nőtt a gázfogyasztás, üzemanyagból is több fogyott. Ez sem segíti a zöld célokat. Vannak gazdasági folyamatok, amelyekbe bele tudunk szólni, de azt minden család maga dönti el, hogy hogyan állítja össze a háztartás költségvetését. Nem látok ebben semmi kivetnivalót, mindenki a legolcsóbbat választja. Vidéken, főként a hegyvidéki területeken máig messze a fa vezet, szinte minden családban azzal tüzelnek. A kormány ősszel egy határozatban elvetette azt a lehetőséget, hogy vissza nem térítendő uniós forrásokat kapjon a lakosság energiahatékonysági beruházásokra. Biztosítanak ilyen támogatást más forrásokból? Uniós vissza nem térítendő támogatásvalóban nem jut lakossági projektekre, de a részben költségvetési keretből, részben kvótaértékesítésből finanszírozott Otthon Melege Programban erre is lesz lehetőség. Az uniós forrásból pedig visszatérítendő, nulla százalékos és/vagy alacsony kamatú hitelt adunk. A magyar állam emellett a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) támogatja az energiahatékonysági építkezéseket. Tavaly az Otthon Melege Programban 11,8 milliárd forintot fordítottunk társasházakra, 5 milliárd forintot kazán- és nyílászáró cserére. Ez körülbelül 25-28 ezer családot érintett. Idén az a szándékunk, hogy ezeket összefogjuk (nyílászáró, fűtéskorszerűsítés, szigetelés, gépek) és komplex felújításokra adunk pénzt. Már készülnek a hatástanulmányok, várhatóan márciusban indul a program. Ez vissza nem térítendő támogatás közel 10 milliárd forintos keretnél tartunk, amit emelünk. Úgy számolunk, körülbelül 1-1,2 millió forint jutna egy házra. 11
A magyar lakóingatlan állomány, melynek kétharmadát családi házak adják, közel 70%-a energetikai felújításra szorul. A tízmilliárdos keret házra lesz elég? A most készülő hatástanulmányok szerint a családi házak harmadát szeretnék tulajdonosaik felújítani: körülbelül 600-700 ezer családi ház lenne, ahol élnének ezzel a lehetőséggel. Ha a KEHOP teljes épületenergetikára szánt összegét erre fordítottuk volna, akkor sem tudnánk minden családi házat felújítani. Különösen, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által kalkulált közel 39 Petajoule primerenergia fogyasztáscsökkentéshez 2020-ig körülbelül 700 ezer lakóházat (130 ezer családi ház) kellene felújítani, ami több mint 1600 milliárd forintba (családi házak ebből 743 milliárd forint) kerülne. Vizsgáljuk, hogyan lehetne más forrást bevonni például elektromos rendszerek, vezérlések, geotermia és napelemek együttes használatának támogatására. A mosógép- és hűtőgépcsere program után vizsgáljuk, milyen egyéb háztartási gép jöhet szóba. Abba a hibába, amit a korábbi kormány elkövetett, hogy az áfa mértékével nagyjából egyező támogatást adott, nem szeretnénk újra beleesni. Ha már adunk vissza nem térítendőt, akkor nagyobb mértéket adunk. Uniós előírás, hogy az 500 négyzetmétert (2015-öl a 250 nm) meghaladó központi kormányzati épületek évi 3%-át energetikailag fel kell újítani. Hogy állnak ezzel? Az előírás a központi kormányzat tulajdonában és használatában álló épületeket érinti, amely a középületeknek egy kisebb köre. Az uniós 3%-os felújítási előíráson túl a cél az, hogy 2018-2019-re minél több középület energetikai felújítását megoldjuk. Idén 100 milliárd forintot szánunk erre. Az önkormányzatok és állandó energiafogyasztók (kórházak, rendőrségek iskolák) három forrásból (TOP, KEHOP, VEKOP) kapnak támogatást. Az első kiírások februárvégén jelennek meg. Vannak közöttük kiemelt projektek: például a Semmelweis Egyetem épületegyüttese vagy a Honvéd Kórház. A felújítási kötelezettség régi épületek használaton kívül helyezésével, lebontásával is teljesíthető, valamint a KEHOP operatív program keretében kifejezetten ezen épületek felújítására elkülönítésre került 10 milliárd forint. A közintézmények korszerűsítésében jelentős eredményeket érhetünk el, a kevesebb felhasznált energia pedig nemcsak a nemzetközi vállalások teljesítését segíti, hanem az iskolák, kórházak is többet költhetnek alapfeladatuk színvonalasabb ellátására. Forrás: nrgreport.com 12
Energia ABC Megújuló energiaforrás: A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Ilyen például a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza stb. Biomassza: A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag felhasználható növények, termések, élelmiszeripari -és mezőgazdasági melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek. Energiahordozók: Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak nevezünk. Tehát az energiahordozó olyan természetes anyag, amely szerkezetéből eredendően alkalmas arra, hogy energiát nyerjünk ki belőle, vagy fizikai tulajdonságainál fogva (mozgás, hőmérséklet, nyomás) energiaátadásra képes. Hasznosítható energiát tartalmazó anyagok (elsődleges energiaforrások), vagy további átalakítást igénylő energiák (másodlagos energiaforrások) gyűjtőneve. Elsődleges energiaforrások: fosszilis tüzelőanyagok, víz és szél energiája, geotermikus energia, hasadóanyagok, a Nap sugárzása, biomassza. Másodlagos energiaforrások: gőz, villamos áram, sűrített levegő, mesterséges radioaktív források sugárzása. Megkülönböztetünk megújuló, és nem megújuló energiaforrásokat is. További hasznos definíciókat találhat az ENEREA hivatalos honlapján a www.enerea.eu oldalon. 13