Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 I.1. A jogszabályi háttér... 3 I.2. Minıségpolitika... 4 I.3. Pedagógiai alapelveink... 4 I.4. Minıségpolitikai nyilatkozat... 5 II. Óvodai Intézményegység minıségirányítási programja... 6 II.1. Minıségcélok... 6 II.2. Minıségfejlesztési rendszer tartalma... 6 Tervezés... 7 Mérés, megfigyelés... 12 II.3. A minıségirányítási program mőködtetése... 18 II.4. Javasolt szempontsor a vezetıi értékeléshez... 20 III. AZ ISKOLAI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 22 III.1. A minıségpolitikai alapelvek... 22 III.2. Minıségpolitikai célok... 23 III.3. Az intézményi minıségpolitika szervezeti rendszere... 23 IV. A kollégium minıségirányítási programja... 29 IV.1. Koch Valéria Kollégium minıségpolitikai nyilatkozata... 29 IV.2. Háromszintő célrendszerünk... 29 IV.3. A minıségügyi célok rendszere... 30 IV.4. A minıségügyi szervezet... 32 IV.5. Belsı értékelési rendszer és ütemezése... 33 V. A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 34 2

I. Bevezetés I.1. A jogszabályi háttér Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minıségirányítási program elkészítését a törvény 4. -a írja elı: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és a minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. ] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. ] véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban kell meghatározni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és mőködési szabályzatot,a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni. 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 4. (1) A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. A nevelési-oktatási intézménynek a minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minıségpolitika és a minıségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztı eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülık, a tanulók elégedettségét. 3

I.2. Minıségpolitika A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium rövid bemutatása Intézményünk, a pécsi Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata intézménye. Jogelıdje 1957-ben általános iskolaként a Szigeti úti hajdani hadapródiskolában, 1968 januárjától a jelenlegi, Tiborc utcai 16 tantermes épületben mőködött. 1980-tól folyik a Tiborc Utcai Általános Iskolában német nemzetiségi nyelvoktatás. 1991 januárjában Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlése határozatot hozott az intézmény német nemzetiségi kéttannyelvő iskolává való átszervezésérıl. 1993. november 25-én közgyőlési határozattal megalapították a 8 tantermes gimnáziumot, amelyben 1994. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az elsı gimnáziumi osztályok. A 2000/2001. tanévtıl a Dugonics Utcai és Szınyi Utcai Német Nemzetiségi Óvodák is az Iskolaközpont tagintézményei, 2004-ben pedig kollégiummal bıvült az intézmény. Névadónk Koch Valéria költını, aki sok tekintetben példakép tanulóink számára. Személyében és munkásságában saját céljainkat látjuk megvalósulni: a hagyomány és modernitás, nyitottság és kötıdés nem kizárói, hanem kiegészítıi egymásnak, egészet alkotnak. Nemzetiségi iskola vagyunk, amely egyben nyitott mindenki számára. Olyan modern nemzetiségpolitikát képviselünk, amely az európaiság gondolatát is magában hordozza. I.3. Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása - Nyelveket magas szinten beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelısséget vállaló, demokratikusan gondolkodó, az európai humanista és a hazai német népcsoport hagyományaira, a magyarországi eredményekre épülı erkölcsiségben és szellemiségben felnövekvı és ennek jegyében cselekvı polgárok nevelése és oktatása. A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium általános iskolájába lépı, heterogén neveltségi szinttel, családi háttérrel és német nyelvtudással rendelkezı gyermekekbıl a nevelıtestület a nyolcadik és a tizenkettedik osztály végére a német nyelvet jól beszélı, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkezı személyiségeket szeretne formálni. A gimnáziumban a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erısíti a tanulók nyelvi kifejezési lehetıségeit, hozzásegíti ıket a sikeres pályaválasztáshoz, védi, ırzi és ápolja a német nemzetiségi hagyományokat. Intézményünk nemzetiségi óvoda, iskola és kollégium, ahol a nevelés és oktatás nyelve legalább 50 %-ig a német nyelv, de más származású tanulókat is fogadunk. A német népcsoport nyelvének elsajátításával, kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának megismertetésével, a hagyományırzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat kialakításához, erısítéséhez. 4

A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban a Pedagógiai Programban felsorolt alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erısítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredı összetartozás-tudatot. Céljaink elérésében fontos eszközök a nyitott oktatási formák, amelyek a tudás közvetítése mellet a tanulók jövıje szempontjából elengedhetetlen kompetenciákat erısítik. I.4. Minıségpolitikai nyilatkozat Intézményünk, a Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tevékenységeiben a társadalmi elvárásokhoz igazodik, partnerei igényeit egyre teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva a kihívásokhoz. Fontosnak tartjuk tervszerő oktató nevelı munkánk által a tanulók mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltségét. Törekszünk a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésére, egyéni tanulási módszerek átadására (a Freiarbeit, Werkstatt és projektmódszer hatékonyan fejleszti az önálló tanulást és önellenırzést), a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképi formálódását megalapozó ismeretközlésre. Különösen fontos számunkra, hogy tanulóinkat megismertessük nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülıföld iránti szeretetet, tiszteletet. Felelısek vagyunk a beiskolázási mutatók folyamatos javításáért. Intézményvezetésünk elkötelezett a 2002-ben életbe léptetett minıségirányítási rendszer mőködtetésében, biztosítja a hatékony mőködéshez szükséges feltételeket. Intézményünkben a minıségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája a vezetık elkötelezettsége, a munkatársak belsı és külsı képzése, a minıségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy mindennapi munkánk, folyamataink minıségének fejlesztése minden dolgozónk személyes felelıssége. A MIP felülvizsgálatának folyamata A MIP-et minden tanév szeptember 30-ig felülvizsgáljuk. A felülvizsgálat célja: minıségpolitikánk újragondolása, esetleg társadalmi vagy helyi változások beépítése, folyamatok meglétének ellenırzése, adatfrissítés. A felülvizsgálatra az intézményvezetı ad utasítást, a minıségirányítási felelıs vezetésével az ebben résztvevı kollegák készítik el. 5

II. Óvodai Intézményegység minıségirányítási programja II.1. Minıségcélok Partnerközpontú mőködés fenntartása és fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztése Együttmőködés erısítése az alkalmazotti körben Információ-kommunikáció erısítése Továbbképzések-önképzések támogatása Gyermekközpontúság érvényesítése Elısegíteni az óvodáskorú gyermekek sokoldalú fejlıdését, személyiségük kibontakoztatását kétnyelvő környezetben Az értékek megırzése, miközben a szervezet alkalmazkodik a kihívásokhoz Nemzetiségi identitástudat megalapozása, a nemzetiségi hagyományok ápolása, a kisebbség nyelvének megszerettetése a gyermekekkel Törekszünk intézményünk biztonságos mőködésének kialakítására Igyekszünk elérni, hogy az intézményben magasan kvalifikált óvodapedagógusok dolgozzanak Nevelı-oktató munkánkban számítunk a szülık aktív együttmőködésére Óvodánk alapítványának, egyesületének segítségével fejlesztjük tárgyi feltételeinket Ösztönözzük a szülıket, gyermekeket, hogy az óvoda által szervezett programokon minél nagyobb létszámban vegyenek részt Hatékony információs rendszer mőködtetése az intézmény, a fenntartó és a külsı partnerek között Biztonságosan, jogszerően mőködı intézmény létrehozása A közoktatási intézmények minıségfejlesztési rendszerének kiépítésével erısödjön a partnerközpontú mőködés Kialakítjuk és mőködtetjük az intézmény mérési, értékelési és ellenırzési rendszerét II.2. Minıségfejlesztési rendszer tartalma Vezetés Az óvodai intézményegység vezetı és helyettesének alapvetı célja az intézmény optimális mőködtetésének és fejlesztésének biztosítása. Vezetıi feladatok és elvárások Megvalósítás módja, Sikerkritériumok tevékenységek Jogszabályoknak való megfelelés: Hatályos törvények és rendeletek ismerete, betartása és betartatása Belsı mőködési rend kialakítása, mőködtetése Információáramlás mőködtetése Szakirodalom biztosítása SZMSZ, Házirend, Munkarend Törvényes mőködés A dolgozók munkája zökkenımentes 6

Szakmai feladatok: Szakszerő pedagógiai munka HNP következetes végrehajtása SZMSZ összeállítása Éves munkaterv elkészítése Az intézmény egészséges, biztonságos mőködtetéséhez szükséges feladatok megvalósítása: Gyermekbalesetek megelızésére tett intézkedések Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység Munkavédelmi elıírások betartása, korrekciós-óvó-védı-prevenciós feladatok Partnerkapcsolatok menedzselése Hatékony információs rendszer mőködtetése Házirend elkészítése Tervezés A tervezés célja, folyamata HNP felülvizsgálata Pedagógiai munka szakszerő irányítása, ellenırzése Nevelıtestületi, alkalmazotti értekezletek Évente balesetvédelmi szemle Óvó-védı elıírások betartása Kapcsolatrendszer mőködtetése Közös programok, értekezletek Szóbeli és írásbeli tájékoztatás Rendszeres tájékoztatás, megbeszélések Óvodai élet helyi belsı szabályozása Színvonalas nevelıfejlesztı munka folyik Biztonságos, egészséges környezet Eredményes gyermekvédelmi tevékenység Partnereink jól informáltak az óvoda munkájáról és elismerik azt. Biztos információkkal, jól mőködı közösség Sikeres partneri eligazodás az intézmény életében A tervezés az óvodai intézményegység koncepciójának, céljainak megfelelı kidolgozása az erıforrások figyelembevételével. A tervezés követelményeinek figyelembe vételével, a tervezés jellemzıi és elemei alapján a tervezés három szintje különböztethetı meg. Hosszú távú stratégiai tervezés, mely az óvodai nevelés minden aspektusával foglalkozik, figyelembe veszi a szervezet külsı és belsı tényezıit, erısségeit, gyengeségeit, melyek megerısítésére törekedünk. Átfogó terv, mindig hosszabb távra szól. A projekt, azaz feladattervezés, mely az óvoda mőködésével kapcsolatos részterveket, a hosszú távú stratégia egy-egy elemét foglalja magába. Az operatív tervezés, mely a napi munkában jelentkezik, a napi feladatok végrehajtásához nyújt iránymutatást. Ilyen terv készül a gyors, határozott intézkedést igénylı feladatok esetén. A terv készítése legtöbb esetben, a fejben történı átgondolást jelenti, és nem igényel írásos munkát. A tervezés a szervezet mőködésének minden területére kiterjed: Pedagógiai tevékenységek 7

Tanügy-igazgatási feladatok Gazdálkodási feladatok Munkáltatással kapcsolatos feladatok Tervezés tartalma Tervezés területei Tervezés szintje Tervezés dokumentuma Stratégiai tervezés Helyi Nevelési Program Minıségirányítási Program Továbbképzési Program Éves munkaterv Beiskolázási terv Csoportok éves nevelési terve Gyermekek fejlıdésének nyomon követése Pedagógiai Tanügyigazgatás Projekttervezés Operatív tervezés Felvételi és beíratási napló Statisztika Tankötelesek nyilvántartása Felvételi és mulasztási napló A stratégiai tervek szervezeten belüli megismerése: A stratégiai terveket az elkészülés vagy módosítás idıpontjában, az új dolgozók belépéskor elolvasás útján ismerik meg. A megismerést aláírással kell igazolni. A partnerek a törvényben biztosított jogokat gyakorolva jegyzıkönyv és jelenléti ív, illetve más esetekben kifüggesztés útján ismerik meg az intézmény stratégiáját. A konkrét tervezéshez szükséges feladatok és módszerek Feladatok Az óvoda közvetlen és közvetett partneri igényeinek, elvárásainak megismerése A közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartás A gyermekek szüleinek, a családok szociokultúrális környezetének megismerése Helyi sajátosságok ismerete Meglévı személyi és tárgyi feltételek ismerete Intézményi erısségek, gyengeségek, lehetıségek, veszélyek megismerése Intézményi önértékelés Módszerek Kérdıíves felmérés, egyéni beszélgetés Egyéni beszélgetés, családlátogatás Egyéni beszélgetés Helyzetfelmérés, helyzetértékelés Helyzetfelmérés, helyzetértékelés SWOT analízis Kérdıíves felmérés 8

Tervezés tartalma Feladat Határidı Dokumentálás módja A nevelési év feladatainak számbavétele, minden év Írásbeli terv ütemezése, az éves munkaterv elkészítése október 1. Munkarend kialakítása szeptember 1. Munkarend írásbeli dokumentuma Szülıi, nevelıtestületi és alkalmazotti értekezletek szeptember 30. február 15. június 15. Jegyzıkönyv Statisztikai adatszolgáltatás október 15. Statisztikai adatlap Gyermekcsoportok nevelési tervének elkészítése október 31. Írásbeli dokumentum a naplóba Decemberi zárva tartás engedélyeztetése december 15. Írásbeli kérelem Óvodai ünnepélyek megszervezése folyamatos Munkaterv, Csoportnapló Sajátos nevelési igényő gyermekek neveléséhez, és a tankötelezettség megkezdéséhez szakértıi vélemény beszerzése Nyári zárva tartás fenntartói engedélyének beszerzése Szülık tájékoztatása a nyári zárva tartásról január 15. január 15. február 15. A gyermek fejlıdésérıl készített feljegyzés Írásbeli kérelem Írásban hirdetıtáblán, szóban szülıi értekezleten, jegyzıkönyv Ellenırzés az óvoda ellenırzési terve alapján folyamatos Jegyzıkönyv, Csoportnapló A pedagógusok továbbképzésének megtervezése, az óvoda beiskolázási tervének elkészítése Óvodai beíratás megszervezése, 20-25 fıs óvodai csoportok kialakítása, a szabad férıhelyek kihasználásával a nem pécsi gyermekek felvétele Az óvodai felvételi igények kielégítése, a hátrányos helyzető gyermekek felvételének biztosítása Esélylehetıség biztosítása a gyermekek szükségleteihez igazodó nevelés-fejlesztés, differenciált képességfejlesztés Jogosultság igazolása alapján kedvezményes étkezés biztosítása az óvodában Az óvoda továbbképzési programjának elkészítése Nevelési program felülvizsgálata, kiegészítése A nevelési programban foglaltak március 15. április 15. folyamatos folyamatos folyamatos március 15. június 1. Írásbeli terv, jegyzıkönyv Felvételi és mulasztási napló Felvételi és mulasztási napló Nevelési program, fejlesztési tervek, a gyermekek fejlıdésérıl készített feljegyzések Igazolások, Nyilvántartás Írásbeli terv, Jegyzıkönyv Írásbeli dokumentum Jegyzıkönyv, 9

megvalósítása folyamatos Csoportnapló, tervezési dokumentumok Az óvoda minıségirányítási programjának elkészítése, és mőködtetése június 1. folyamatos Írásbeli dokumentum, Jegyzıkönyv Év végi beszámoló elkészítése a munkaterv, és a fenntartó által kiadott szempontok alapján minden év június 30. Írásban Az óvodai neveléshez szükséges eszközök és felszerelések biztosítása Pályázatok benyújtása szakmai programok megvalósítására, és a tárgyi feltételek fejlesztésére Egészséges és biztonságos környezet megteremtése, gyermekvédelmi feladatok ellátása Az óvoda belsı szabályzatainak megvalósítása, a tanügyi dokumentumok vezetése Az óvodák mőködését, pedagógiai, munkáltatói, tanügy-igazgatási és gazdálkodási feladatait meghatározó jogszabályok elıírásainak megtartása, a fenntartói döntések megvalósítása Ellenırzés folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos Pályázatok, leltári nyilvántartás Pályázati kiírás szerint Jegyzıkönyv, Feljegyzés, Gyermekvédelmi terv Tanügyi dokumentumok, Szabályzatok Jogszabályi elıírás szerint A közoktatási intézmények mőködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok illetve a nevelési, pedagógiai program alapján. Az a vezetési funkció, mely A szervezet tevékenységének minıségjegyeit vizsgálja Lényeges eleme az összehasonlítás A tényleges helyzet összevetése a célokkal, tervekkel Normáknak való megfelelés vizsgálata Viselkedéskultúra ellenırzése Célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, annak feltárása, hogy milyen mértékben valósulnak meg a helyi programban kitőzött célok, feladatok. Eredményekbıl következtetések levonása a hatékonyság elısegítésére Pozitívumok megerısítése Hibák, hiányosságok okának feltárása A legoptimálisabb módszerek alkalmazása a hatékonyság, eredményesség érdekében Feladata: Rendszeres, szabályozott ellenırzés, értékelés csökkenti a vezetıi szubjektivitást és az ötletszerő döntéshozatalt 10

A tervszerőség, folyamatosság és következetesség elvének betartásával a tényszerő és objektív adatok által megteremteni az értékelés alapját Pedagógiai gyakorlat ellenırzésének területei: Óvodai csoportok ellenırzése Szokás és szabályrendszer Játék, társas kapcsolatok alakulása Gyermekek fejlettsége Egyéni lapon történik, START fejlesztıprogrammal A fejlettségi terv az adott területet érinti Annak vizsgálata, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlıdött egy adott idıszak alatt Óvodapedagógus gyakorlati munkája Tervezni: ki, mit, mikor, milyen módszerrel és eszközzel ellenıriz, és mi az ellenırzés tartalma Végrehajtani: ellenırzés és az eredményekrıl az érintettek tájékoztatása Beavatkozás: javító, fejlesztı javaslatok megfogalmazása Két alapformája: A megvalósítás módjának, tempójának ellenırzése (alkalmas a megkezdett folyamatok idıben történı befolyásolására, szükség szerinti korrigálásra, korrekcióra, a folyamat megváltoztatására vagy megerısítésére) Az elért eredmények ellenırzése (az értékelés alapjául szolgál, átmenetet teremt egy adott folyamat befejezése és egy új megkezdése között) Az ellenırzés rendszere Ellenırzés tartalma Pedagógiai munka Nevelımunka feltételei, minısége A csoportok és a gyermekek fejlıdése Ünnepek, ünnepélyek méltó megrendezése, hagyományok ápolása HNP beválása Gyermekvédelmi tevékenység Éves munkaterv végrehajtásának ellenırzése Tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok elvégzése Munkaidı betartása, aktív kihasználása Ellenırzés módszerei Adatgyőjtés Helyzetértékelés Elemzés Dokumentumele mzés Csoportlátogatás Következtetések levonása Ellenırzést végzı, gyakoriság Tagintézményvezetı Igazgató Igazgatóhelyettes Nemzetiségi szakértı Az ellenırzési terv szerint, illetve folyamatosan Ellenırzött munkakör Óvodapedagógusok dajkák Sikerkritériumok Hatékonyság Eredményesség Szakszerőség tervszerőség 11

Gazdálkodás Étkezéssel kapcsolatos feladatok Analitikus nyilvántartások Havi jelentések Eszköznyilvántartás Leltározás Selejtezés Pénzügyi kapcsolatok (támogatók, pályázatok) Gyermekek, felnıttek juttatásai Elemzés Dokumentumele mzés Adatok összevetése, Kiértékelése Következtetések levonása Gazdaságvezetı Fenntartó szakembere Folyamatosan illetve négy évenként Tagintézményvezetı óvodatitkár Költségtakarékos Takarékos gazdálkodás következetesség Tanügyigazgatás Személyes adatok nyilvántartása Tanügy nyilvántartások Dokumentumok vezetése Egészséges biztonságos óvoda (gyermekbalesetek megelızése, biztonságtechnikai elıírások betartása) Mérés, megfigyelés Célja: Adatgyőjtés Dokumentumele mzés Helyzetfelmérés Helyzetértékelés Következtetések levonása Tagintézményvezetı Folyamatosan, illetve ellenırzési terv szerint Teljes alkalmazotti kör Törvényesség, jogszerőség A fejlesztés kiindulópontjának meghatározása (bármely mőködési terület esetében) További fejlesztési feladatok, területek kijelölése A gyermekek fejlesztésének esetén a fejlıdés nyomon követése Objektív adatok győjtése a képességszint fejlettségének megállapításához, a fejlesztés irányainak rögzítéséhez A mérés eredményeként a vizsgált jelenség számszerően jellemezhetıvé, más hasonló jelenségekkel számszerően összehasonlíthatóvá válik. A mérés és értékelés egymással összefüggı, de nem azonos fogalmak. A mérés, megfigyelés az óvodai nevelés folyamatában: Információszerzés Tudatos adatgyőjtés A kapott eredmények alapján egyénre szabott tervezés Folyamatos tájékozódást biztosít a gyermekek személyiségének fejlıdésérıl Megjeleníti a gyermekek részképességeinek adott állapotát Az eredmények további adatok győjtésére ösztönöznek Követhetıvé válnak a gyermekek megnyilvánulásai, viselkedésmódjai Tudatos-precíz dokumentációvezetést igényel Minden gyermekrıl külön-külön fejlıdési dokumentáció vezetése (START program) 12

Elvei: Pontos, átgondolt célmegjelölés A mérés, megfigyelés alapja nem az életkor, hanem az egyes gyermekek adottságai A gyermeki fejlesztés önmagához képest történjen, és az egész gyermeki személyiségre vonatkozzon Ne legyen kampányszerő, rendszerességét tervezni szükséges A megfigyelés legyen folyamatos, rendszeres, a gyermekek leterhelése nélkül Ne zavarja a nevelés folyamatát (helyes idıpont, hely, légkör megválasztása) Ismételhetıség, összehasonlíthatóság, folyamatosság Mérés, megfigyelés területei, módszerei: Meghatározója a helyi nevelési program cél-és feladatrendszere. Nevelıtestület döntés után az óvodapedagógusok egységesen végzik: a mérés, megfigyelés módszereinek, eszközeinek meghatározása, a mérés idıszakának kijelölése a gyermeki fejlıdés dokumentálása a fejlıdés nyomon követhetıségének regisztrálási módja A mérés formái: Helyzetfeltárás: Folyamatos nyomon követés: egyéni fejlesztés kiindulópontja adottságok felmérése óvodába lépéskor történik (személyiség lap) konkrét mérési rendszer kidolgozása szükséges megfelelı körülmények, eszközök biztosítása 13

Javasolt mérési és megfigyelési területek: Mely területen Mikor Milyen módszerrel 1. Szociális környezet, családi háttér Óvodába lépéskor Kérdıív, anamnézis, beszélgetés Ki végzi A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus Dokumentálás módja Személyiséglap, a megfigyelések leírása a csoportnaplóba Értelmi képességek Kognitív szféra: Gondolkodási mőveletek Pszichikus funkciók Érzékszervi szféra: Testséma ismeret Hallás-, látás-, tapintásérzékelés Koordinációs mőködés Téri irányok, relációk, idı érzékelése 4. Verbális képességek Nyelvhasználat: Az összefüggı, folyamatos beszéd A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség Verbális kommunikáció: Beszédértés Nyelvi kifejezıkészség 5. Szociális képességek Társas magatartás Közösségi szokások Együttmőködési képességek Erkölcsi megítélı képesség Udvariasság Érintkezési szokások Alkalmazkodás Érzelmek Motivációk Nagycsoportb an November vége Mérés: Feladatlap Felmérılapok Feljegyzések A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus Mérés eredményének regisztrálása a START programban Beállítódás Akarati tényezık 6. Kis, középsı cs. fejlıdésének nyomon követése Folyamatosan, évente egyszer regisztrálva a fejlettséget Megfigyelés Beszélgetés Manuális cselekedtetés A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus Eredmény regisztrálása a START programban. 14

Mérési rendszerbe beépíthetı további tartalmi elemek: A gyermekek személyiségfejlıdésének nyomon követése 1. személyiséglap 2. teljes gyermekcsoportot érintı nevelési, fejlesztési folyamatok csoportnaplóban történı feljegyzése 3. Egyéni fejlettség nyomon követését a Start egyéni fejlesztési terv készítését segítı szoftver óvodák és általános iskolák részére c. program segítségével készítjük el. Közvetlen partnerek elégedettségének mérése Partnerek Szülık Iskola Nagyok a kicsikért Alapítvány KINDI Egyesület Teljes alkalmazotti kör Partneri igény felmérésének módja Kérdıíves felmérés Kérdıíves felmérés Kérdıíves felmérés Kérdıíves felmérés Mintavétel szabályai Kérdıívek kitöltése titkos és nem kötelezı Az elsı osztályos tanítók A kuratórium külsıs tagja Egyesületi elnökségi tag Teljes alkalmazotti kör, név nélküli kitöltés Elégedettség és igénymérés gyakorisága Kiscsoportba n tavasszal szülıi elvárások Óvoda befejezésével elégedettség vizsgálat Háromévente Partneri igények elemzésének szempontjai Szülıi igények, HNP, Gyermekek fejlıdése, Kapcsolattartás Tevékenységek Dolgozókkal való elégedettség Kapcsolattartás Az iskolába menı gyerekek fejlettsége Háromévente Kapcsolattartás Együttmőködés Háromévente HNP, Munkahelyi légkör Kapcsolattartás Továbbtanulás Tárgyi felszereltség Mérést végzı személy Valamennyi óvónı Intézményegys vezetı, ill.helyettese Intézményegys vezetı, ill.helyettese Intézményegys vezetı, ill.helyettese Értékelésben kitőzött céljaink, lehetséges feladataink: Átfogó minıségértékelı rendszer kidolgozása Óvodai önértékelés és külsı értékelés összhangjának megteremtése 15

Intézkedési tervek végrehajtásának értékelése Az átfogó (teljes mőködést felölelı) óvodai önértékelésnek fontos eleme az óvónık munkájának értékelése Csoportban végzett nevelı-fejlesztı tevékenységekkel kapcsolatos óvónıi önértékelés/értékelés Óvodán belüli, gyermekcsoporton kívüli tevékenységekkel kapcsolatos önértékelés/értékelés Értékelés területei, tartalma: Értékelés területei Az óvoda vezetése Az óvoda stratégiai céljai, neveléspolitika Értékelés Tartalma Értékelés módja Kapcsolatrendszer Demokratizmus Informáltság Szakmai kompetencia Vezetıi elvárások Helyi Nevelési Program Minıségirányítási Program Szervezeti és Mőködési Szabályzat Jelentések Beszámolók Értekezletek Helyzetértékelés, Dokumentumelemzés Szakvélemény készítése Értékelést végzi Fenntartó Iskola igazgatója Nemzetiségi közoktatási szakértı Értékelés gyakorisága Ellenırzési terv szerint Dokumentumok felülvizsgálat akor Erıforrások Személyi feltételek Tárgyi feltételek Környezeti sajátosságok Dokumentumelemzés Jelentések Fenntartó, Iskola igazgatója Ellenırzési terv szerint Dolgozók irányítása Az óvoda folyamatai Dolgozói elégedettség Vezetıi stílus Dolgozók bevonása Pedagógiai munka Tanügyigazgatás Személyes kapcsolatok Vezetıhöz való viszony Szakmai önmegvalósítás Nevelési célok egysége Munkahelyi közérzet Együttmőködés Kérdıív Beszámoló Dokumentumelemzés Látogatás Elemzés Megbeszélések Kérdıív Klímavizsgálat Fenntartó Iskola igazgatója Fenntartó Nemzetiségi szakértı Iskola igazgatója Tagintézményvezetı Ellenırzési terv szerint Ellenırzési terv szerint Háromévente 16

Partneri elégedettség Az óvoda társadalmi kihatása Az óvoda kulcsfontosságú eseményei Irányított önértékelés Kapcsolatok Információáramlás Informáltság Nevelés minısége Óvoda esztétikája, épület állaga Helyi Nevelési Program ismerete Iskolák visszajelzései Az óvoda nyitottsága A gyermekek nevelésének eredményei az óvodáskor végén Adottságok Eredmények Kérdıív Megbeszélések Interjú Kérdıív Megbeszélés Értekezlet Dokumentumelemzés Helyzetértékelés Mérés eredményeinek elemzése Kérdıív Közvetlen, közvetett partnerek Teljes alkalmazotti kör Tagintézményvezetı Nevelıtestület Nevelıtestület Teljes alkalmazotti kör Háromévente Háromévente Évente Háromévente Az irányított önértékelés folyamata Lépések Érintettek Informáltak Felelıs Intézményegységvezetı Tervezés és a A teljes alkalmazotti kör minıségbiztosítási team tagja Tájékoztatás Döntés a tervezésrıl Adatfelvétel: vezetıi összértékelés Partneri igény és elégedettség vizsgálat eredményeinek kigyőjtése Lebonyolítás Az eredmények összehasonlítása A teljes alkalmazotti kör A teljes alkalmazotti kör Intézményegység vezetı A minıségirányítási team tagja A minıségirányítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja A teljes alkalmazotti kör A teljes alkalmazotti kör Intézményegység vezetı Intézményegység vezetı A minıségbiztosítási team tagja A teljes alkalmazotti kör Intézményegység vezetı A minıségbiztosítási team tagja Intézményegység vezetı Intézményegység vezetı Intézményegység vezetı A minıségirányítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja 17

Összehasonlító elemzés a korábbi vizsgálatok adata alapján Az eredmények összegzése A minıségbiztosítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja Intézményegység vezetı A minıségbiztosítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja Intézményegység vezetı A minıségbiztosítási team tagja A minıségbiztosítási team tagja Tájékoztatás A minıségbiztosítási team tagja A teljes alkalmazotti kör A minıségbiztosítási team tagja II.3. A minıségirányítási program mőködtetése A vezetı felelıssége: A szakmai igazgatóhelyettes törvényi kötelezettsége a Minıségirányítási Program mőködtetése, ennek érdekében feladatai: Felelısök és hatáskörök elosztása, a minıségirányítási rendszer koordinálása, irányítása A Helyi Nevelési Programban megfogalmazott célok elérését segíteni Az óvodapedagógusok szaktudását és képességeit hatékonyan alkalmazni, kihasználni, elısegíteni A közösség által is támogatott etikus elvek és normák kialakításának segítése Innovációra törekvés, az intézmény menedzselése, mely a közoktatás aktuális feladatainak elvégzését biztosítja, ezzel elınyhöz juttatva a szervezet egészét A Minıségirányítási Program hatékony mőködésének feltételei: Vezetıi elkötelezettség kinyilvánítása Pedagógusok együttmőködésének biztosítása Intézményi belsı kommunikációs rendszer mőködése Továbbképzési rendszer és a Helyi Nevelési Program koherenciájának biztosítása Munkaköri leírások tartalmi elemeinek pontosítása Egyéb erıforrások biztosítása: Humán erıforrás A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése. A továbbképzési terv lehetıséget nyújt a szakmai képzettség további fejlesztésére. Az intézményegység-vezetı biztosítja a konferenciákon, továbbképzéseken való részvételt. Az intézmény gondoskodik arról is, hogy az újonnan felvett munkatársak óvodánk értékeit elfogadják, szokásaival megismerkedjenek. Tárgyi feltételek fejlesztése Az intézmény a fenntartó, pályázati és óvodánk alapítványának támogatásával törekszik a nevelési program megvalósításához szükséges eszközigény biztosítására. 18

Folyamatok mőködtetése A partnerek azonosítása, partnerkapcsolatok irányítása A partnerazonosítás minden év szeptemberében, az elızı évi partnerazonosítási dokumentum alapján készül. Tartalmazza a partnerek közvetlen/közvetett felsorolását, a kapcsolattartó személyét, elérhetıségét Kommunikáció a partnerekkel: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének meghatározása, hogy kellı információ birtokába jussanak az intézmény mőködésérıl, eseményeirıl. Közvetlen partnerek Együttmőködési Kapcsolattartó Gyakoriság formák személy Gyerekek Napi óvodai élet során Naponta Az adott csoport óvónıi Napi kapcsolat az Az adott csoport Naponta óvodai élet során óvónıi Összevont szülıi értekezlet Évente egy alkalommal Intézményegység vez., ill. helyettese Szülıi értekezletek Évente egy Az adott csoport alkalommal óvónıi Családlátogatás szükség esetén Az adott csoport illetve szülıi kérésre óvónıi Szülık Kérésre elıre Az adott csoport Fogadóórák egyeztetett idıp. óvónıi Hagyományos ünnepek Évente öt alkalom Az adott csoport óvónıi Munkadélután Évente egy Az adott csoport alkalommal óvónıi Szülıi közösség értekezlete Évente két alkalommal, Intézmény-vezetı, ill. helyettese Fenntartó Tervezett értekezletek Alkalomszerően Intézm.egys.-vezetı Pécsi Német Önkormányzat Pályázatok Rendezvények Évente két alkalommal Intézm.egys.-vezetı, ill. helyettese Iskola bemutatkozása az óvodában a szülıi Intézm.egys.-vezetı értekezleten Évente egy alkalom Iskola Iskolalátogatás Nagycsoportos Tanítók látogatása az óvónık óvodába Nagyok a kicsikért Alapítván KINDI Egyesület Teljes alkalmazotti kör Alapítványi, egyesületi, rendezvények szervezése Napi munkakapcsolat Évente két alkalommal, illetve szükség szerint Naponta Tanulmányi kirándulás Évente egy alkalom Intézm.egys.vez.ill. helyettese Intézm.egys.vez. ill. helyettese Intézm.egys.vez., ill. helyettes 19

Összegzés jellemzıi: folyamatos fejlesztés, új kihívásoknak való megfelelés, partneri igények teljesülése a közoktatási rendszerbe kerüléstıl a kimenetig, a szolgáltatás a partneri elégedettség eredményezze, rendszeres, szabályozott kapcsolattartás a partnerekkel a gyermekek fejlesztése érdekében. II.4. Javasolt szempontsor a vezetıi értékeléshez A pedagógusok munkája Mennyire tudatos munkája annak érdekében, hogy a csoportjába járó gyermekek képességeik maximumát tudják adni? Mekkora az önképzési igénye, szervezett továbbképzési igénye? Differenciál-e a módszerekkel, szervezeti formákkal, milyen a gyermekekkel a kontaktusa? Helyesen látja-e helyét a kollektívában, segítıkészsége, együttmőködési hajlandósága milyen fokú? Vállal-e munkaköri kötelességén túli feladatokat? Helyesen értelmezi-e a pedagógiai módszertani szabadságot? Mennyire jellemzı az óvónıre: A pedagógiai ismeret, jártasság, Az elemzı készség, Az ítélıképesség, A kapcsolatteremtı-, fenntartó készség, Az írásbeli, szóbeli kifejezıkészség, A szorgalom, igyekezet, Az általa vezetett csoport munkájának szervezettsége, A pontosság Az értékelés eszköze: megfigyelés, dokumentumelemzés, beszélgetés, felmérés, teszt A dajkák munkája Képességeinek megfelelıen végzi-e a munkáját? A közösségben végzett munkája milyen színvonalú, segítıkészségének mértéke, emberi magatartása milyen? Bevallja-e és elfogadja-e esetleges kudarcait? A csoportban hogyan segíti az óvónı munkáját, nevelıpartnerként szolgál-e? Mi jellemzı stílusára, kommunikációjára? Az értékelés eszköze: megfigyelés, interjú, teszt, felmérés A pedagógusok önellenırzı, önértékelı munkája Hogyan ítéli meg a nevelıtestben elfoglalt helyét? Milyen mértékben tud azonosulni az óvoda cél- és feladatrendszerével? Véleménye szerint a gyermekcsoportot tudja-e irányítani, elfogadják-e a gyermekek? A kötelezı tanügy igazgatási dokumentumok vezetésének színvonalát hogyan ítéli meg? Elegendı információt kap-e az óvodai munkához? Bevallja-e és elfogadja kudarcait, mínuszait, nem hárítja-e másra? 20

Mennyiben valósul meg a tervezett (napirend, hetirend, stb) napi életritmus szervezettsége? Milyen a csoport pszichés, mentális állapota? Milyen a gyermekekkel való együttmőködése? Hogyan valósul meg a beszoktatás? Hogyan valósul meg a differenciált bánásmód a gyakorlatban? Milyen szinten van a csoport szokásrendszere? Milyen mértékő a tevékenységek szerepe a napi óvodai életben? Milyen szinten van a gyermekek önállóságának szintje? Mennyiben tudja megvalósítani a komplexitást az óvoda tevékenységrendszerében? Milyen színvonalú a szakmai tervezés? Az értékelés eszköze: megfigyelés A dajkák önellenırzı, önértékelı szempontja Mi jellemzı munkavégzésének szervezettségére, összehangoltságára? Milyen szinten van a gyermekcsoporthoz való alkalmazkodása? A munkaterületének tisztasága, rendje mennyire felel meg a kívánalmaknak? A munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége, pontossága milyen színvonalú? Hogyan valósul meg a másokkal való együttmőködés? Az értékelés eszköze: megfigyelés 21

III. AZ ISKOLAI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER III.1. A minıségpolitikai alapelvek A minıség fogalma A minıség a használatra való alkalmasság, a felhasználói igények, elvárások kielégítésének mértéke. Ez az oktató-nevelı munkánkban azt jelenti, hogy folyamatosan fejlesztjük, módosítjuk, alakítjuk a mennyiségre, a tartalomra, a módszerekre kialakult megszokott gyakorlatot a társadalmi, partneri igények ismeretében. A minıség javításának módszerei A minıség pozitív irányú befolyásolásában a javítással szemben a helyesbítést alkalmazzuk. A javítás a minıséget rontó hiba elhárításának tekinthetı. Utólagos beavatkozás, ami a hiba újbóli kialakulását nem elızi meg. A helyesbítésben a probléma okának a megszüntetése a cél. A hiba okának megszüntetése kizárja, vagy legalábbis megnehezíti a hiba újbóli kialakulásának lehetıségét. A két módszer közül a helyesbítés a bonyolultabb, de csak ettıl várható a minıség javulása. Az összetettségbıl fakadóan egy tudatosan megtervezett, a megfelelı pontokon ellenırzött és helyesbített folyamatsor biztosítja az elvárt eredményt. Az emberi tényezı szerepe a minıségpolitikában Még egy tökéletesen felépített, zavarok nélkül mőködı minıségirányítási rendszer sem képes önmagában a minıséget biztosítani. A nevelık és oktatók szemléletmódja, motiváltsága, elkötelezettsége nélkül a rendszer mőködésképtelen. Ahhoz, hogy a minıségirányítási rendszer folyamatai a napi gyakorlatba beépüljenek, sok munkára és a szemlélet megváltoztatására van szükség az érintettek részérıl. Az intézmény minıségpolitikai elveinek és a TQM filozófia kapcsolódási pontjai A minıségirányítási rendszer elvi alapját a TQM filozófia fogalmazza meg. Az elvek közül sok a mindennapos munkánk során alapelvként eddig is mőködött. Az iskola céljainak érdekében eddig is törekedtünk arra, hogy a leghatékonyabb módon használjuk fel a rendelkezésre álló emberi és anyagi erıforrásokat. Az oktató-nevelı munka folyamatainak tervezésében, megvalósításában meghatározó tényezı volt a szervezet mőködésének folyamatos fejlesztése. A folyamatok és az eredmények értékelésénél, minısítésénél az iskola használók elégedettsége természetes és alapvetı szempont volt. Az intézményvezetés a nevelıtestülettel és a dolgozókkal együttmőködve mindig törekedett arra, hogy a problémák jellegének, fajtájának megfelelı szisztematikus probléma megoldási algoritmusokat alkalmazzon. A TQM filozófia kettıs funkciós elvének megvalósulását is számtalan példa igazolja. A tantestület tagjainak kettıs feladata van. A rutin jellegő feladatok elvégzésén kívül valamilyen szinten mindenki résztvevıje a folyamatos fejlesztésnek. A munkaközösségek munkájában lehetıség nyílik a nagy motivációs hatással rendelkezı alkotó munkára és a kreativitás kibontakoztatására. (pl. alternatív / reformpedagógiai módszerek kidolgozására ill. adaptálására, mint a Freiarbeit, Werkstatt és projekt, ill. a módszertani 22

tanterv kidolgozása.) Az iskolavezetés képes és kész arra, hogy átadja valamilyen kulcsfolyamat szervezésének, irányításának, ellenırzésének a felelısségét az arra legalkalmasabb személynek, személyeknek. III.2. Minıségpolitikai célok - nemzetiségi kéttannyelvő oktatási program hatékony alkalmazása - a német nyelvő szocializáció hatékonyságának növelése - esélyegyenlıség biztosítása - intézményünk keresettségének növelése - felvételiken elért 90% körüli eredményeink megtartása - tanulmányi és egyéb versenyeken (sport, kulturális) országos és megyei eredmények elérése - DSD I. (A2/B1) és DSD II. (B2/C1) nyelvvizsgákon 90%-os sikeresség németbıl - angol nyelvvizsgák (B2 és C1 szinten) számának növelése (90%-ra) - a pedagógusok tekintetében célunk, hogy az értékelt kollégák legalább 80%-a kiválóan alkalmas minısítést kap és nincs 30% alatti, vagyis alkalmatlan minısítéső. III.3. Az intézményi minıségpolitika szervezeti rendszere Ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása A pedagógusok teljesítményértékelése Cél: a pedagógusok tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erıs és fejlesztendı területek, konkrét visszajelzést kapjanak teljesítményükrıl, teljesítményükhöz igazított elismerés valósuljon meg. Célja továbbá, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében azáltal, hogy lehetıvé teszi a problematikus területek azonosítását és a kezelésükhöz szükséges reális célok kitőzését, valamint olyan információkhoz juttassa az iskolavezetést, amelyek segíthetnek bizonyos vezetıi döntések igazságosabb és magalapozottabb meghozatalában. Felelıs: igazgató Dokumentumok: méréshez, ellenırzéshez, összesítéshez használt őrlapok, fejlıdési terv őrlapja, kérdıívek, osztály statisztikák, versenyeredmények. ellenırzési feladatok tanulók, osztályok eredményei Értékelés fajtái Ki végzi Mikor Módszer önértékelés Minden pedagógus kétévente Kérdıív pedagógusok értékelése Munkaközösségvezetık, munkaközösségek a munkaközösség- kétévente Kérdıív vezetırıl Igazgató, igazgató helyettesek Pedagógusok saját csoportban és osztályban, igazgatóhelyettesek Évente legalább háromszor egy pedagógust Évente Ellenırzés Adatgyőjtés tanulói véleményezés Minden diák Kétévente Kérdıív 23

igazgatói összegzı Igazgató Évente Tanév végi értekezlet értékelés A teljesítményvizsgálat jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az iskola munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés színvonalának emelésére irányuló célok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrıl - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést, - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok - elısegíteni a problémák azonosítását és megoldását, - elısegíteni az iskolai feladatok jobb megoldását, - elısegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását, - javítani a tanárok és az iskolavezetés közti kommunikációt. A teljesítményértékelés lefolytatása 1. A teljesítményértékelést az igazgatónak kell elrendelni a mérés évében. A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy éves ciklus után zárul. A ciklus során az értékelt tanár által tanított minden tárgy legalább 3 óráját az ellenırzéssel megbízott meglátogatja, és a megadott kritériumok alapján értékeli. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az érdekelt részvételével) óramegbeszélések követik. 2. Az értékelt pedagógusok az adott év májusára készítik el az önértékelést és a tanulói lapok alapján az értékelést. Az összes adat birtokában értékelı beszélgetésre kerül sor. 3. Munkaközösségenként a munkaközösség-vezetı tölti ki a pedagógusok értékelı lapját, mely kérdései között szerepelnek az egyes munkaközösségek saját profiljuknak, szempontjainak megfelelıen megfogalmazott kérdések. Az értékelés során figyelembe kell venni az ellenırzések során tapasztaltakat, a pedagógus munkájának eredményességét, az óralátogatások tapasztalatait. 4. A munkaközösségek tagjai töltik ki a munkaközösség-vezetık értékelı lapját. 5. Évente, tanév végén kerül sor a végzıs tanulók tanulói kérdıívének kitöltésére. 6. Az adatlapok kitöltésére minden esetben papír alapon kerül sor. A diákok számára az iskola tanítási órán biztosítja a kitöltés lehetıségét, azokról a pedagógusokról, akik ıket az adott tanévben tanítják. 7. A teljesítményértékelés eredményét a következık szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minısítést kap a közalkalmazott. Ettıl eltérıen a közalkalmazott alkalmatlan minısítést kap, ha legalább egy minısítési szempont értékelése nem megfelelı. 8. A kérdıíveken az egymásnak megfeleltetett sorszámú kérdések lehetıséget adnak az összevetésre, (önértékelés, munkaközösségi, diák). 9. A pedagógusok a kérdıívek összes kérdésére adott értékelést megismerik. 10. Az intézmény vezetıje megismeri minden pedagógus eredményeit, azokaz az adatvédelmi elıírásoknak megfelelıen kezeli. 24

11. A teljesítményértékelés eredményének ismeretében a pedagógus maga is értékelı megbeszélést kezdeményezhet az intézmény vezetıjével. 12. Tanév végén minden pedagógus átlagot számol osztályonként, ahol tanít, illetve kigyőjti a versenyeredményeket, valamint azt, hogy milyen egyéb, iskolai szintő feladatot végzett. Ezeket a portfóliójukban győjtik. A minıségi kereset-kiegészítés megállapításánál, illetve az éves munka értékelésénél az iskola igazgatója ezeket köteles figyelembe venni. 13. Az elızı értékelések alapján az igazgató azokban az esetekben, ahol indokolt, az érintett kollégákkal történı értékelı beszélgetések során hívja fel a figyelmet a hiányosságokra és a a fejlesztendı területekre. A megbeszélés eredményeként meg kell állapodni a fejlesztési tervekben, melyeknek teljesülése a következı teljesítménymérés alapja kell, hogy legyen. A ciklus legvégén minden érintett által egyetértıen aláírt értékelı összesítı lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. 14. Minden olyan esetben, amikor a minısítésnek a munkavállalóra nézve következménye van, kivéve a minıségi kereset-kiegészítés odaítélését, a munkáltató köteles a munkavállalóval szóbeli egyeztetést folytatni. Az értékelés rendszere 1.) Tanulói értékelılap, tanulói önértékelı lap - A tanár egyfajta önértékelése a tanított csoportok visszajelzéseivel alátámasztva A tanár kiválaszt az általa tanított csoportok közül kettıt, (egy olyat, akivel jól tud együtt dolgozni, s egy olyat, amelyikkel úgy érzi, hogy kevésbé), kitölteti a tanulói kérdıívet, s ugyanerre a csoportra vonatkozóan az önértékelési lapot is. Az eredményeket feldolgozza, összeveti a saját eredményeivel s bevezeti az összesítést tanári portfóliójába. Megfogalmazza a szükséges intézkedéseket és a további célokat. Az eljárást két év múlva ugyanannál a csoportnál megismétli, összeveti az eredményeket, értékeket a korábbiakkal. Leszőri, hogy sikerült-e az elsı felmérés feltárta helyzet korrekciója, szükség van-e további intézkedésekre részérıl. 2.) A hospitálási szempontsor az órát látogatók (igazgató, helyettesek, munkaközösségvezetık) kritériumlistája Egy tanárnál ugyanaz a személy legalább három órát látogat, kiértékeli azokat, a kapott eredményeket pontszámokra váltja és egy megbeszélés keretében ismerteti az érintett padagógussal. A hospitálás és a tanulói-tanári értékelılapok alapján a pedagógus megfogalmazza továbbképzési céljait, amelyek szintén a portfólióba kerülnek. A hospitálást végzı személy szövegesen értékeli a tapasztaltakat. Az értékelés szintén a portfólió részét képezi. 3.) Tanári portfólió 1. Végzettséget igazoló dokumentumok felsorolása (megnevezés/szám/év) 2. Az utolsó 5 évben végzett/tartott továbbképzések (tanúsítvány száma, kreditpontok) 3. Publikációs lista 4. Tanulói értékelés tanári önértékelés összesített eredménye, intézkedések tervezése 5. A pedagógusértékelés eredményének szövegszerő összefoglalása 6. Továbbképzési célok meghatározása 7. Adott tanévben végzett feladatok regisztrálása és megnevezése 8. Minden, a pedagógus által fontosnak tartott dokumentum, esemény megnevezése 9. Külföldi tartózkodás (hivatalos ügyben) A porfóliókat a titkárságon, jól hozzáférhetıen helyezzük el. A pedagógus rendszeresen vezeti, az igazgató ellenırzi. 4.) Végzıs diákok értékelı lapjai 25

Minden tanév végén a kimenı 8. és 12. osztály diákjai töltik ki, a minıségirányítási csoport vezetıje értékeli ki és beszámol az eredményekrıl globálisan a tanévzáró értekezleten. Amennyiben konkrét padagógust érintı véleményt is megfogalmaznak a diákok, azt az igazgató ismerteti az érintett kollégával, s megbeszélik a szükséges intézkedéseket. 5.) Adott tanévben végzett feladatok értékelılapja A tanári portfólió részét képezik, a pedagógus rendszeresen, az elvégzett tevékenységek tükrében tölti ki. A pedagógusok tanév végi értékelésének részét képezi, és a minıségi bérpótlék odaítélésének alapja. 6.)Tanév végi interjúk Az adott tanévben az értékelésre kiválasztott pedagógusok a vezetıi interjú során reflektálnak az ellenırzési folyamatokra (tanulói-és önértékelés, hospitálás, tanév aktuális feladatai). Ezt követıen összesített szöveges értékelés és minısítés készül, amelyet el kell fogadnia az érintetteknek és az igazgatónak is. A minısítés kategóriái: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan Intézményi értékelés Az intézményi és vezetıi értékelést igazugatói ciklusonként kétszer, az elsı és az utolsó tanév ıszén végezzük. Eszközei: -tanári kérdıív -szülıi kérdıív -tanulói kérdıív -vezetésértékelı kérdıív A kérdıíveket véletlenszerően kiválasztott diákok, illetve minden pedagógus kitölti. A vezetésértékelı kérdıívet az igazgatóra vonatkozóan minden dolgozó, a helyettesekre pedig a hozzájuk tartozó pedagógusok töltik ki. A minıségirányítási csoport vezetıje értékeli ki és az igazgató ismerteti az érintettekkel az eredményeket. Szembesül saját eredményeivel is. Az értékek ismeretében az iskolavezetés intézkedési tervet dolgoz ki. A tanulók értékelésének folyamata a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegzıdése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók). 26