Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 BEVEZETŐ 6 1. A helyzetkép elemei 6 I. A KÁBÍTÓSZER PROBLÉMA 6 1. A drog fogalma 6 2. A kábítószer-probléma Magyarországon 6 3. Tendenciák Magyarországon 8 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök 8 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai 8 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása 9 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek 10 8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében 10 9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele 11 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása 11 11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése 11 II. DOMBÓVÁR HELYZETKÉP 13 1. Földrajzi adottságok 13 2. Városfejlődés - településszerkezet 13 3. Gazdaság 17 4. Oktatás-nevelés 17 5. Egészségügyi ill. szociális ellátás - szenvedélybetegek ellátása 19 6. Közművelődés, kultúra, sport 21 7. Civil szervezetek 22 III. A KUTATÁSRÓL 22 A vizsgálat célja és alkalmazott módszere 22 2

A vizsgálat két szakasza 22 Elvárt eredmény 23 A vizsgálat szakaszai 23 Általános információk a vizsgálatban részt vettekről 23 IV. PREVENCIÓS SZÜKSÉGLETEK MÉRÉSE A DIÁKOK KÖRÉBEN. 24 V. CSELEKVÉSI PROGNÓZISOK 28 VI. A SZERHASZNÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ ATTITŰDÖK A VIZSGÁLT POPULÁCIÓBAN 30 VII. A DROGHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL VESZÉLYEZTETETTEKNEK ÉS A VÉDETTEKNEK MINŐSÜLŐ DIÁKOK DOMBÓVÁRON ÉS KISTÉRSÉGÉBEN 32 VIII. A DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI 34 IX. PEDAGÓGUSOK DIÁKJAIKRÓL ÉS AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPÉRŐL 38 X. A FÓKUSZCSOPORTOK TAPASZTALATAI 39 MELLÉKLETEK 43 3

Vezetői összefoglaló Dombóvár és térsége főbb jellemzői A közel húszezer fős Dombóvár város a Dél-Dunántúl közepén, Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál fekszik. A város és körzete kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, hosszú időn át a mezőgazdaság jelentette a térség fő gazdasági erejét. Dombóvár igazi fejlődését azonban a vasútépítés hozta meg. Az addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a város a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. Az 1990-es rendszerváltás azonban megroppantotta az ipari szektort, hiszen a nagyobb cégek gazdasági nehézségeik leküzdésére leányvállalataikat- többek közt az itt működőket - számolták fel először. A kitörés, fejlődés iránya az önkormányzat legújabb tervei szerint az egészségipar, a fürdővárosi arculat tudatos felépítése lehet. A város a saját fenntartásában álló általános iskolákat és alapfokú művészeti iskoláját részben összevonta. Intézményfenntartói társulási formákban a térségi-városi intézményrendszer részévé vált még a döbröközi általános iskola (egy szakközépiskolához kapcsolódva), egy másik társulásban egy dombóvári székhelyű általános iskola, az attalai alsó tagozatos iskola, illetve a dalmandi általános iskola került összevonásra, közös fenntartás alá. A város jelenleg három középiskolát tart fenn. Egy gimnáziumot, ahol négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam, valamint 60 kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Egy szakközépiskolát (ehhez kapcsolódik a döbröközi általános iskola), ahol szakközépiskolai oktatás folyik nappali és levelező tagozaton, valamint kollégium működik. Egy szakképző iskolát, ahol szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik (utóbbi nappali és esti tagozaton), felzárkóztató osztályok és kollégium működnek. Az iskolai szintér kapcsán meg kell említenünk az oktatási intézményekben folyó, a kábítószerprobléma mérséklésére irányuló, elsősorban prevenciós jellegű munkát, mely. tevékenységek jól jelzik az egyes intézmények aktivitását, mely az iskolavezetésnek, ill. a helyi KEF munkájának is köszönhető. A városban, ahogy erre már utaltunk a szenvedélybetegek ellátásában csak a közösségi ellátás működik, drogambulancia, reszocializációs intézmény, stb. nincs, bár AA klub működik. Továbbra is hiányzik a rendszerből a szenvedélyproblémák megoldásában fontos alacsonyküszöbű és nappali ellátás kialakítása. A jelenlegi feltételek mellett az egészségügyi ellátó rendszer a szükségletek kielégítését csak részben tudja biztosítani. A 8. és 10. évfolyamos diákok körében végzett vizsgálat főbb tapasztalatai A kipróbálás megítéléséhez képest a rendszeres, és erősen egészségkárosító magatartást helytelenítők aránya már jelentősen megnő a fiatalok körében, de megjelenik egy csoport az életkor növekedésével egyre jelentősebb arányban amelyhez tartozók toleránsak a cigarettázókkal, vagy éppen lekicsinylik a dohányzás veszélyeit. A dél-dunántúli régióban a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26,4%) és a szakközépiskolások (26,1%), míg az általános iskolások javítják az átlagot az amúgy sem könnyen elfogadható tíz százalékos toleráns aránnyal. Dombóváron összességében kedvezőtlen a kép, különösen feltűnő a középiskolások toleranciája a gyakori részegség iránt. 4

A diákok prevenciós igényit tekintve témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Különösen érdekes a párkapcsolatok és a boldog családi élet kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya. A fókuszcsoportok főbb tapasztalatai - a helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok Továbbképzési lehetőségek biztosítása a különböző célcsoportok szociális alapszolgáltatásban dolgozók, egészségügyben dolgozók, ill. a pedagógusok számára. A képzések tartalmukat tekintve az aktuális (szerekkel kapcsolatos) információkat ill., gyakorlatorientált elemeket tartalmazzanak pl. a szerhasználat tüneteinek felismerése, az ellátórendszer intézményeinek megismerése. Kiemelt terület a szülők megszólítása felvilágosítás, képzés, családi programok szervezésével. A meglévő kezelést biztosító intézményekben a munkavégzéshez szükséges megfelelő körülmények biztosítása - a kliens anonimitásának biztosítása, infrastrukturális fejlesztése. A szakemberhiány csökkentése Családsegítő szolgálat, Pszichiátriai Gondozó, ill. iskolapszichológus alkalmazása. Szemléletformálás - elsősorban a politikum, az önkormányzat képviselői számára. Szenvedélybetegek nappali, ill. alacsonyküszöbű ellátásának kialakítása, A prevenció területén komplex, együttműködő hiteles, tervszerű, folyamatos programok, szolgáltatások kialakítása. Tartalmát tekintve pl. a prevenció kiterjesztése a fiatalabb korosztályokra, ill. a fiatal felnőttekre; az iskolai oktatásban, tanórákban prevenciós elemek beépítése, önismeret, készségfejlesztés, konfliktuskezelés. Az etika, erkölcstan visszaemelése az oktatásba. A szexualitással kapcsolatos korcsoportra szabott képzés megvalósítása. A közösségi programok újjáélesztése, a szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőségek, alternatívák biztosítása szakkör programok bővítése az iskolákban, sport, éjszakai sport, JAMcsarnok programjai (alkotóműhely; sport). A kortársképzés fenntartása. 5

Bevezető 1. A helyzetkép elemei Az alábbiakban olvasható Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés c. tanulmány, teljes képet kíván adni Dombóvár és térsége kábítószerügyi helyzetéről. A dokumentum első részében áttekintést adunk a magyarországi drogprobléma főbb jellemzőiről, a KEF-ek szerepéről, majd összefoglaló elemzést olvashatnak a helyben hozzáférhető témánk szempontjából releváns - szakanyagokból, munkánk második részében pedig részletes helyzetképet mutatunk be a városban, ill. a térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről, végül ismertetjük a fókuszcsoportos interjú főbb tapasztalatait. Meggyőződésünk, hogy a vizsgálat eredményei, a fókuszcsoporton megfogalmazott javaslatok, ill. az első fejezetben közölt, Dombóvár és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális, stb. helyzetét bemutató elemzés iránymutatást, céltételeket adhat a város drogstratégiájának aktualizálásához, rövid, közép-és hosszú távú célok reális, teljesíthető megfogalmazásához. Tanulmányunk a helyi KEF együttműködésével készült, munkájukért köszönetünket fejezzük ki! I. A kábítószer probléma 1. A drog fogalma A drog fogalmát a különböző szerzők, kutatók eltérően határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különböző korokban és egymástól jelentősen eltérő kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az opiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott könnyű és kemény drogok megkülönböztetésétől. 2. A kábítószer-probléma Magyarországon A tömegesnek mondható szerhasználat, a drogjelenség Magyarországon a kilencvenes években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az első publikációk 1972-ben megjelentek, és az első droghalált még korábban, 1969-ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követően beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bűncselekmény volt a megítélése. 6

A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértővé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott hivatalból a megelőzéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggők a méregtelenítést követően visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülők, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendőrségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerű használata volt a jellemző. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket, eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók). Népi gyógymódként ismert volt a nyugtató máktea főzése, a szárított gubókból főzött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel aztán megjelentek nálunk is a filmekből, a hírekből már ismert szerek a heroin, amfetaminok, marihuána, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer-terjesztés is. A tisztázatlan fogalmak miatt gyakran összemosódtak, - és még ma is - összemosódnak az egyébként jól elhatárolható szerfogyasztási minták. A szereket egyszer kipróbálók, a rendszeres droghasználók és a drogfüggők, a problémás szerhasználók egyaránt drogosok, kábítószerezők. Ennek következtében azonos módon ítélték el és büntették azokat, akiket csoportosan rajtakapták a kollégium előtti parkban közösen elszívott marihuána miatt, az intravénás heroinistákkal, a családjukat, környezetüket súlyosan károsító, de testi és lelki kóros tünetekkel még nem igazán jellemezhető szerhasználókkal. Az országban a hetvenes évek végétől készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékéről, elterjedtségéről. A kezdetektől fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtőzködő magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. A jelenleg használatos, nemzetközi egyezményekkel egységesített vizsgálati módszer elsősorban arra alkalmas, hogy az életprevalenciát (az eddigi életük során legalább egy alkalommal tiltott szert kipróbálók arányát) mérjék a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban. Ez a módszer az országok közötti összehasonlíthatóság mellett arra alkalmas, hogy évente ismételt adatfelvétellel a tendenciákat, a változások irányát pontosan jelezzék. Számtalan regionális és speciális csoportokra fókuszált vizsgálat készült a hazai műhelyekben, óriási a szakirodalma a jelenség orvosi, jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusából készült kutatásoknak, s ezek egyre jobban segítik a probléma sokoldalú megértését. Évente 2001-től a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet együttműködésével megjelenik az aktuális Éves jelentés. Miután ezek a szakanyagok közismertek és bárki számára hozzáférhetők, ezért eltekintünk a hazai droghelyzet részletes jellemzésétől, csak azokat a legszükségesebb tudnivalókat közöljük, amelyek segítenek a területen tapasztaltak értelmezéséhez: - A 8 10. évfolyamos fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9%, - A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt, 7

- A diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert, - A különböző visszaélésre alkalmas szereket a diákok gyakran egyidejűleg fogyasztják, - Az első szer kipróbálásának leggyakoribb életkora dinamikusan lecsökkent, ma már 14-15. év, - A fiatalok között leggyakrabban használt szer a marihuána. ( Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2009 - SZMM, 2009) 3. Tendenciák Magyarországon A droghasználati célból történt fogyasztás összesített prevalencia értéke a kilencvenes évek második felében dinamikusan megemelkedett, az új évezred első éveiben stagnálás mutatkozott, majd elsősorban a marihuána elterjedésének köszönhetően ismét enyhén emelkedni kezdett. Ugyancsak az utóbbi években, kis mértékben nőtt az alkalmi kipróbálókkal szemben a rendszeres droghasználók aránya. Nemek szerint a fiúk, lakóhely szerint a fővárosban élők a leggyakoribb fogyasztók. Ismertekké váltak a leginkább veszélyeztetett csoportok: pl. az iskolai képzésből idő előtt kimaradt, az állami gondoskodás alá vont intézetekben élő fiatalok, a szakmunkástanulók, bűnelkövetők. Az élménykereső mentalitás tipikusan ott húzódik a bulizó életvitel mögött, a szórakozás gyakorisága erősen összefügg a fogyasztás esélyének növekedésével. 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök A felnőtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erősen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggőkhöz kapcsolódó attitűdje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggő beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekről számol be, a többiek különböző mértékben elfogadóbbak. 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multifaktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különböző tudományterületek csak egymással összhangban tudnak eredményt elérni. Ennek ellenére az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggő beteg, a problémája testi, biológiai eredetű. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létező ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követők szerint a droghasználat előzményeit az egyének pszichológiai jellemzőiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethető meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erősen jelen van a közgondolkodásban. 8

E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erőszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az előzőtől. Hívei a kábítószer fogyasztást bűncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsősorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom működésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövő tervezhetőségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különböző tényezők egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezők között figyelembe kell venni a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérő körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggő beteg valóban orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségről, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia. 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása Hosszas előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2000 végén fogadta el a Nemzeti Stratégiát, amely alapvetően új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre jelölte ki a teendőket. A stratégia négy fő területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejűleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. - a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket - esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására - segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogokkal küzdő egyéneket és családokat - csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintű érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB a legfelsőbb, miniszteri szintű bizottság, annak operatív szervezete a Kábítószerügyi Helyettes Államtitkárság, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erőforrásait egyesítő Fórumok. E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntő többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkező gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló KEF-ek, működésük első időszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogszcénával kell, hogy foglalkozzanak. 9

Ez a jelenség az, amiről nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szűk körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülők között, ezért mindenekelőtt a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Előbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartásformák okozta problémákra is. Legérzékelhetőbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelőzését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelőzését is szolgálja, tehát nem drogmegelőzési program, hanem ú.n. egészségfejlesztési program. 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A Magyar Köztársaság parlamentje megismerve a lejáró drogstratégia értékelésére vonatkozó szakmai anyagokat - 2009 decemberében új Drogstratégiát fogadott el. A Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség címet viselő dokumentum nyolc év távlatában (2010-2018) fogalmaz meg feladatokat a kábítószerügyi terület tennivalóit illetően. Az új stratégia számos pontjában építkezik az előző stratégia végrehajtásának tapasztalataiból. Szemléletmódjában, alapelveiben továbbra is a multidiszciplinaritást hangsúlyozza, a tényeken alapuló, a partnerségen, közös cselekvésekben megvalósuló, átfogó szemléletű, elszámoltatható drogpolitikát tart kívánatosnak. Az új anyagban a fő területek meghatározásában hangsúlyeltolódás történt. Beavatkozási területekként a megelőzés; kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés; kínálatcsökkentés került nevesítésre. Most átívelő szempontként került be az előző stratégiában még önálló területként/pillérként megfogalmazott Együttműködés, közösség területe, ill. itt szerepel a koordináció, nemzetközi együttműködés, valamint a kutatás, monitorozás, értékelés szempontja. Amiben azonban nem történt változás, az a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szerepe, fontossága. A stratégia továbbra is meghatározó aktorként írja le a helyi KEF-eket, mint a (drog)szakmai közösség együttműködésén, koordinációján alapuló intervenciók, szolgáltatások kialakításának bázisát, vagy másként fogalmazva a nemzeti stratégia helyi, területspecifikus megvalósítóit. 8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF tagjainak egyik első fontos feladata, hogy a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendők meghatározásával megfogalmazzák küldetésüket, legfőbb céljaikat és tennivalóikat. E körbe első helyen kell, hogy szerepeljen a helyi droghelyzet feltérképezése, hiszen enélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthető, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben működő KEF-ek munkatervében is szerepel a különböző módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drogérintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitűdjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentő helyzetkép elkészítése, aktualizálása. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a helyzetkép elkészítése - mint ahogy utaltunk rá -, komplex feladat, s a KEF-ek a szűkös források, vagy éppen a humán kapacitás hiánya miatt ezt a célkitűzést csak több lépésben tudták, tudják megvalósítani. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendőek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. 10

Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, vane idejük és főleg anyagi lehetőségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát? A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a survey (kérdőíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEF-ek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szűk csoportjában mért egyszerű életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának konkretizálása, hanem annál sokkal bővebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetőségeit a droghelyzet feltárásában: 9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető. 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különböző tudományos műhelyekben a hazai droghelyzetről. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekről, a kereslet-kínálati tényezőkről. A legismertebb ismétlődő hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetők, hiszen az NDI által kiadott Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerősítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktől távol esik, tisztában kell lenniük. 11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése Ezek teljes körű ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentősen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre. A rendőrségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. mind ide sorolható fontos adatok. Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelő presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a kötelező adatszolgáltatásra. 11

Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. A megyeszékhelyeken működő fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken előfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem működik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelő szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkező szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttműködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken működő szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitűdjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak? Bár a legveszélyeztetettebb korosztályok (14-16 év) körében végzett reprezentatív kutatások pontosan jelzik a fiatalok drogérintettségét, szerfogyasztási szokásait, ezek nem adnak képet az egyes települések iskoláiban tanuló diákcsoportok, osztályok közti különbségekről. Pedig ha eredményes megelőző munkát kívánunk végezni, akkor nézetünk szerint - a drogérintettségre vonatkozó ismereteinket meghaladva, fel kell tárnunk ezeket a különbségeket: a veszélyeztetett korcsoportnak az illegális szerekhez, a droghasználathoz és a szerhasználókhoz kapcsolódó jellemző attitűdjeit, ismereteik szintjét. Hisz ha ismerjük ezeket az információkat, akkor tudunk pontos, az egyes csoportok különböző igényeire szabott prevenciós tematikát kidolgozni és vélhetőbben eredményes programot megvalósítani. Ezért célunk egy olyan kutatás megtervezése és megvalósítása, amelyben a Dombóváron és térségében tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről szerzünk ismereteket, ill. hogy képet kapjunk az iskolai egészségfejlesztés ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről. (A vizsgálat tapasztalatait tanulmányunk második részében részletesen ismertetjük). Ebben a fejezetben tehát részletesen számba vettük azokat az ismereteket, melyek kiindulópontot jelenthetnek a kábítószer-problémakör értelmezéséhez, ill. megjelöltük azokat az adat- és információbázisokat, melyek komplex elemzésünk fontos részét kell, hogy képezzék. Elsőként tehát tekintsük át Dombóvár város és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális helyzetét. 12

II. Dombóvár Helyzetkép 1 1. Földrajzi adottságok Dombóvár Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett a dél-dunántúli régió középpontjában fekszik. Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A város területe 72 km 2. A város körzetében több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Dél-Külső-Somogyi-dombság, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a szőlőhegy a zselici dombok tövében helyezkedik el, a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai, de jól láthatóak a város magasabb helyeiről a Mecsek csúcsai is. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A vasút a 19. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak kereszteződési pontja. A gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. A közúti közlekedésben a 61-es, illetve a 611-es számú út kapcsolódik a városba. A 61-es számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Iregszemcse felé egy óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbbrendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd. A 611-es számú út Sásdon keresztül Péccsel köti össze Dombóvárt. 2. Városfejlődés - településszerkezet Településtörténet A mai Dombóváron és környékén talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő -, mind a bronzkorban lakott hely volt a település. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében is Pécsről Győrbe és Óbudára, a rómaiak jelenlétét ugyancsak sok lelet bizonyítja. A honfoglalás idején a környék hamar benépesült, ezt bizonyítják az ebből a korból származó, feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt. Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai, amit ma Gólyavárként emlegetnek. A vár a Kőszegiek 1319. évi veresége után Károly Róbert birtokába került, aki a Csák nemzetségbeli Péterrel más várakért elcserélte. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén Werbőczy Imre szerezte meg, s a török tőle foglalta el Döbrököz várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban. A török hódoltság idején a koppányi szandzsák egyik kerületének (nahije) központja, s a török állandó katonaságot tartott benne. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták, mára csak két falcsonk látható belőle. Mint 1 A fejezet elkészítéséhez az alábbi szakanyagokat használtuk fel - Integrált városfejlesztési stratégia 2008 - Dombóvár Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója - 2004 - Dombóvár Város Egészségügyi Szakmai Programja 2004-2009 - Dombóvár Város Ifjúsági Koncepciója 2007-2010 - Kistérségi Közoktatási Fejlesztési terv - 2010 - Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és Intézkedési Terv Dombóvár és térsége számára - 2008. - Dombóvár város honlapja (www.dombovar.hu) 13

Tolna megye területének környező részeit, Dombóvárt is herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak Dombóvár életében. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1908-ra Dombóvár előnyös közlekedési helyzetbe került, s ez hatott az ipar fejlődésére is. Az addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1918-ban kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. Sok vasutas, kisember kezdett itt építkezni, és kinőtt a földből a Telep. A két település közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. A két világháború között megindult iparosodás nagy része is a mezőgazdasághoz kapcsolódott: konzervgyár, vajgyár, kendergyár. Az 1960-as, 70-es években az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat. 1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött Dombóvár legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunarasnak a termál-, és gyógyfürdőnek az építése. Az 1990-es rendszerváltás az ipart érintette leginkább, ugyanis ezen cégek dombóvári leányvállalataikat számolták fel először gazdasági nehézségeik leküzdésére. Fejlődése során Dombóvár több településkép-változáson ment keresztül. Az önkormányzat legújabb terve - mely a gazdasági szerkezetváltozás alapját is biztosítja - a fürdővárosi arculat tudatos felépítése. Az elmúlt néhány évben megújult az Arany János tér és a Hunyadi tér környéke. A pihenést, a feltöltődést szolgálják a számos helyen sétálásra alkalmassá tett utcák és sétányok, a közterületeken elhelyezett padok, új játszóterek, rendezett képet mutató építészeti értékek, a történelmi emlékek, illetve emlékművek. A továbbiakban Dombóvár egyes telpülésrészeit, azok szerkezeti eltéréseit mutatjuk be, tárgyalva a városrészek társadalmi, szociális, stb. jellemzőit. a) Belváros A Dombóvár történetét feldolgozó könyvekben, visszaemlékezésekben, mindenhol arra bukkanunk, hogy a település belvárosa még a múlt század közepén is az Arany János tér volt. Jelentősebb történelmi városainkban jellemző a sugárirányú városfejlődés, ám Dombóváron ezt a földrajzi viszonyok gátolták: délnyugat-délkelet irányban a Kapos folyó övezi a várost, melynek árterülete tartós letelepedésre alkalmatlan. Később ugyanezen a vonalon épült meg a vasút, a Kapos folyó pedig egyben a város közigazgatási határa lett. A város a Kakasdombtól a mai 61-es számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A városrész jelentős része társasházakkal beépített, melyek között közterületek helyezkednek el. Jellemző a sűrű beépítés, de a területen vannak alacsony beépítettségű családi házas utcák is. A terület szerkezete hosszú idő alatt épült ki, és más városoktól eltérően fejlődött. Nem alakult ki az általában jellemző városi főtér, ennek hiányát egy elnyújtott és forgalmas közút igyekszik pótolni. A hagyományos településszerkezetbe sok helyen belenyúltak a várostervezők: családi házas utcákat szüntettek meg, helyettük lakótelepek épültek. Az üzletek száma magas, az infrastruktúra kiépítettsége közel 100%-os, a csatornahálózat azonban még néhány helyen hiányzik. 14

A társasházak maximum 4 emeletesek (kivétel a Csillagház, amely 5 emeletes), a családi házas részeken a földszintes beépítés a jellemző. A városrészen belül is megfigyelhető szegregáció, mivel a Széchenyi utca alacsony komfortfokozatú házaiban a kevésbé tehetős rétegek élnek, míg a többi területen a kvalifikáltabb lakosság a jellemző. A város meghatározó intézményei ezen a területen találhatók. A közterületek fejlődése látványos, a zöldterületi arány viszonylag magas. A Belvárosi magterületen él Dombóvár lakosságának 14,2 %-a. Korösszetételét tekintve a 15-59 évesek aránya a legnagyobb. b) Belvárost övező területek A terület minden szempontból vegyes képet mutat. Társasházas és családi házas övezetek váltják egymást. Az infrastruktúra kiépítettsége is nagyon változó. Az Erzsébet utca leromlott állapotú, nem túl tehetős lakónépességével ellentétben, a Kölcsey, Bartók utcák XX. század eleji polgári villáikkal igen impozánsak, magas piaci értékkel rendelkeznek. Ebben az övezetben már üzemek is találhatóak, melyek a város szerkezetében idegen testként jelennek meg. A Belvárost övező területen él Dombóvár lakosságának 37,6 %-a. A településrészen az átlagosnál magasabb a 60 éven felüliek aránya, míg a fiatalabb korosztályé alacsonyabb. c) Kertváros Az egyik legújabb településrész, tudatosan tervezett szerkezettel. Az első családi házak az 1960-as évek elején épültek. A tervezésnél fontos szempont volt a kertvárosi jelleg, ezért a derékszögű utcahálózat egy íves gyűjtőútra került felfűzésre. Itt szintén a földszintes családi házak a jellemzőek, de néhány utca egyemeletes társasházakkal épült ki. A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de jellemző a szabadon álló, illetve ikres beépítési mód is. Az infrastruktúra kiépítettsége 100%-os, a lakások átlagon felüli komfortfokozattal rendelkeznek. A beépítés viszonylag sűrű, mivel konyhakertek kialakítására nem törekedtek. A területen kevés üzlet található, közintézményként csak egy körzeti orvosi rendelő van jelen. Tipikusan alvóváros jellegű városrész, amely azonban magas környezeti értékkel rendelkezik. A Kertvárosban él Dombóvár lakosságának 9,1%-a, 1.903 fő. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál (63,3 %) magasabb 15-59 évesek aránya míg a 0-14 évesek aránya (15,6 %) alacsonyabb. A 60-x korosztály a városi átlagot képviseli a településrészen. d) Történelmi városrész (Kakasdomb, Szuhay-domb) A város legrégebbi része a Kakasdomb. A mai Dombóvár területének egy része, a Szigeterdő a XIII. században már lakott volt. A városfejlődés következő jelentős állomása, a Kapos árterületéből kissé kiemelkedő szigeten épített vár volt, amit a török időkben leromboltak. A lakosság a vár melletti dombra települt, mely később a Kakasdomb elnevezést kapta. A terepviszonyok és védelmi szempontok miatt itt halmazos településforma alakult ki. Az utcák és telkek vonalvezetése, elhelyezkedése szabálytalan. A területen a földszintes családi házak a meghatározóak, jellemzően oldalhatáros beépítéssel, alacsony komfortfokozattal. A terület beépítettsége viszonylag magas. Még a XIX. században is az Arany János tér volt Dombóvár központja. A város a Kakasdombtól a mai 61. számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A Kakasdomb tehát a város fejlődése során központi szerepét elvesztette, peremkerületté vált. A Szuhay-domb a Kakasdombtól keleti irányban fekszik, kialakulása jóval későbbi időre tehető. Jellemzően vasutas településrész, a vasútépítésekkel egyidőben kezdett fejlődni, a vasúti dolgozók számára biztosított lakóhelyet. A földszintes családi házak a jellemzők oldalhatáros beépítéssel. A beépítettség intenzitása kisebb, mint a Kakasdombé. 15

A telkek itt már szabályosan, tervezetten kerültek kiosztásra, az utcák vonalvezetése már tervezett. Az infrastruktúra 100%-os kiépítettségű, a lakóházak többsége összkomfortos. Itt található a Szigeterdő, mely a városrész zöldterületi arányát jelentősen növeli. A két településrészt is magába foglaló Történelmi városrészben él Dombóvár lakosságának 5,3 %-a, összesen. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál alacsonyabb a 15-59 évesek és a 0-14 évesek aránya, míg a 60-x éves korúak az átlagnál jóval magasabb arányban élnek a településrészen. e) Szőlőhegy A várostól távol eső településrész 1979-től tartozik közigazgatásilag Dombóvárhoz. A legrégebbi, komfort nélküli lakóházak a Kállai utcában, Hámán Kató és a Gárdonyi utcában találhatóak, amelyeknek építése az 1960-as évekre tehető. A lakóövezeti terület növelésével ma már több utcában is (Csokonai utcában, a Kapos soron, Kápolna utcában) a mai kor követelményeinek megfelelő, összkomfortos lakóházak épültek, amellyel együtt a településrészen lehetővé vált egy kvalifikáltabb réteg letelepedése is. A lakóövezetben jellemzőek a nagy telkek, a konyhakert és az állattartás. Az 1970-es évektől jelentős számban épültek a lakóövezet melletti zártkerti ingatlanokon pincék, présházak, amelyek tulajdonosai főként a kistérség településeinek lakosai. Itt található a város egyik természetvédelmi területe, a Nyerges-erdő, amely igen kedvelt kirándulóhelye mind a helyi, mind a városba látogató turisták számára. Szőlőhegyen él Dombóvár lakosságának 3 %-a. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál alacsonyabb a 15-59 évesek és 60-x évesek aránya, míg a 0-14 évesek aránya kedvezőbb értékeket mutat. f) Újdombóvár Újdombóvár ma kertvárosias városrésznek tekinthető, szabályosan szerkesztett utcahálózattal és telekkiosztással. A múlt század elején kezdett terjeszkedni, amikor a város egyéb területein már nem volt lehetőség a növekedésre. Másrészt a telepítésnél fontos szempont volt az újdombóvári vasútállomáshoz való közelség, mivel a területen elsősorban vasutas dolgozók telepedtek le. Az akkor kiosztott telkek nagyméretűek voltak, az itt élő lakosságnak ugyanis fontos volt a növénytermesztés és állattartás. Ennek következtében a beépítettség alacsony intenzitású volt. Ma már nem jellemző a konyhakert fenntartása, így minden lehetséges helyen köztes utcák nyíltak, növelve ezzel a beépítettséget. Megtalálható az oldalhatáros, szabadon álló és ikres beépítés is. Az épületek legtöbbször földszintesek, egyes újabb területeken a tetőtér beépítés jellemző. A legnagyobb dombóvári üzemek, gyárak ezen a területen épültek fel. Jellemzően a polgári lakosság lakóhelye. Újdombóváron a város lakosságának jelentős része 26,4 %-a él. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlaghoz közelít mindhárom korosztály. g) Tüske Ma a tüskei településrész családi házas övezet, viszonylag új épületekkel. Jelentős méretű horgászparadicsom és rengeteg kis horgásztanya található itt. A beépítési mód oldalhatáron álló, a beépítettség alacsony, az épületek jellemzően földszintesek. Ma is jellemzőek a nagy telkek, melyek várhatóan még sokáig megmaradnak. Az itt élő lakosság számára fontos a konyhakert. A területen még lehetséges a nagyobb számú állattartás. Kevés az üzlet és a közintézmény. A rendszerváltás óta nagy számban települtek ide a nagyüzemekből kiváló kisebb vállalkozások, melyek időközben jelentősen felfejlődtek. Tüskében a város lakosságának mindössze 2,2 %-a él. Korösszetételére jellemző, hogy a dombóvári átlagnál kevesebben élnek a területen 0-14 éves korosztályt képviselők, és többen a 60 évet meghaladó, idősebb emberek. 16

h) Gunaras A gunarasi gyógy- és strandfürdő Dombóvártól 5 km-re található. A mai üdülőövezet a XX. század első feléig libák, gúnárok úsztatója volt, róluk kapta nevét a fürdő. Az emberek azt mesélik, hogy a környező kukoricaföldeken dolgozó asszonyok hazafelé a területen található forrásnál mosták a lábukat. Ők híresztelték aztán, hogy a víztől enyhültek vagy teljesen megszűntek a reumatikus fájdalmaik. A fürdő építése 1972-ben kezdődött társadalmi munkával, eredetileg csak a helyiek igényeire alapozva. A város lakossága 1973. május 19-én vehette birtokába a fürdőt. 1977. november 30-án avatták fel az 1330 m 2 alapterületű fedett fürdőt. Az egészségügyi miniszter e napon nyilvánította gyógyfürdővé Gunarast. A gyógyászati részleg 1979-től működik, amelyet mára igen sokan megkedveltek. Az 1970-es évektől napjainkig mintegy 800 nyaralóház épült. Üdülőfalu, szerkezete tudatosan tervezett. A környezeti érték nem túl magas, köszönhetően a túlzott mértékben elaprózott telekértékesítésnek. Az üdülőépületek kicsik, egymáshoz közel állnak, ezért a területen a beépítettség magas. A fürdőtelepen elsősorban nyaralók, fürdővendégek tartózkodnak hosszabb-rövidebb ideig. Gunaras állandó lakosainak száma 8 fő, arányait tekintve százalékosan alig kimutatható. Az állandó lakcímmel rendelkezők csak a felnőtt korosztályból kerülnek ki, amelyből 25 % a 60 éven felüli. 3. Gazdaság Dombóvár gazdasági életében az 1960-as évektől a termelőszövetkezet volt a meghatározó, de 2001- ben ez felszámolásra került és vagyonát különböző gazdasági társaságok vették át. Dombóváron a vállalkozások száma kétezer körüli, a kiskereskedelmet kevéssel több, mint négyszáz üzlet képviseli. A kereskedelemben még mindig fontos szerepet játszik az ÁFÉSZ, bár sok üzletét bérleti formában működteti. Emellett megjelent a multinacionális kereskedelem is a Penny Market, a Spar, a Lidl, illetve a dm és a Rossmann üzletekkel. Az ipar elsősorban a konfekció- és a műanyagipar, a fémfeldolgozás, a fém végtermékek előállítása: csavargyártás, tűzihorganyzás és az összeszerelés területén jelentős. A nagyobb ipari cégek közül megemlíthetők a Pasha Ipari és Kereskedelmi Rt., a DMK Dombóvári Műanyagipari Kft., a Kipszer Tűzihorganyzó és Vasszerkezetgyártó Kft., a Rutin Kft., az Uniwatt Kft. Egyre fontosabb szerep jut a Dombóvári Ipari Parknak és az ott elhelyezkedő Kapos Innovációs Központnak, melyeket több önkormányzat és megyei szervezet alapított. Az ipari park Kaposszekcső közigazgatási területén működik, félúton Dombóvár és Kaposszekcső között. A 26 hektáros terület elhelyezkedése kedvező, hiszen a régió egyik legforgalmasabb közútja, a 611-es mellett fekszik. Dombóvár közeljövőjének gazdasági fejlődését nagyban megszabhatja az egészségipar. A területen működő helyi szervezetek és cégek, a szektor helyi szereplői a megvalósítás érdekében klasztert alapítottak és menedzsment-irodát működtetnek. 4. Oktatás-nevelés Általános iskolák A város a saját fenntartásában álló általános iskolákat és alapfokú művészeti iskoláját részben összevonta. Intézményfenntartói társulási formákban a térségi-városi intézményrendszer részévé vált még a döbröközi általános iskola (egy szakközépiskolához kapcsolódva), egy másik társulásban egy dombóvári székhelyű általános iskola, az attalai alsó tagozatos iskola, illetve a dalmandi általános iskola került összevonásra, közös fenntartás alá. A városban található még egy megyei fenntartású speciális általános iskola, valamint egy egyházi fenntartású általános iskola. 17

A városi integráció szintjén tekintve az általános iskolába járó gyerekek száma 1605 (1572 dombóvárra járó 33 fő más településre), ebből SNI-s gyermek 163 fő, akik közül 93-an a megyei beiskolázású, szegregált intézményben, a többiek integráltan tanulnak (egyedül az egyházi iskola nem fogad SNI-s gyerekeket). A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások közül csupán 31 után igényli az önkormányzat az integrációs normatívát, s csak egy intézményben vezették be az IPR-t, de a városi esélyegyenlőségi programban célként fogalmazódott meg az IPR bevezetése a többi intézményben is. A városi tanulók 12%-a tanul olyan (egyházi fenntartású) intézményben, ahol informális úton lehet csak tudni az SNI integrációról, de nincs adat a HHH integrációról sem. A szakcsi és kocsolai iskola önálló Dombóvártól független intézményfenntartói társulás formájában működik majd. Középiskolák A város jelenleg három középiskolát tart fenn. Egy gimnáziumot, ahol négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam, valamint 60 kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Egy szakközépiskolát (ehhez kapcsolódik a döbröközi általános iskola), ahol szakközépiskolai oktatás folyik nappali és levelező tagozaton, valamint nyelvi előkészítő évfolyam működik. Egy szakképző iskolát, ahol szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik (utóbbi nappali és esti tagozaton), felzárkóztató osztályok működnek. A városi középiskolai szint szelektív képet mutat (szemben a korábban elfogadott városi esélyegyenlőségi program megállapításával, amely nem jelzett jelentős eltérést ). Ez azt jelenti, hogy a középiskolások 21%-a jár abba a gimnáziumba, ahová viszont HHH fiatalok közül kimutathatóan csak páran, míg a szakiskolai képzésben felülreprezentált arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű (vélhetően ugyanígy a halmozottan hátrányos helyzetű) fiatalok. Ez a szelektivitás komoly veszélyeket rejt magában, hiszen az intézményfenntartó társulási formák révén a városi-térségi intézményrendszerbe kerülő, más településeken élő hátrányos helyzetű gyerekek számára ezáltal továbbra sem biztosított, hogy az esélyeiket növelő középfokú képzési formákban vegyen részt, dombóvári társaikhoz hasonlóan. Az iskolai szintér kapcsán témánk szempontjából - feltétlenül meg kell említenünk az oktatási intézményekben folyó, a kábítószer-probléma mérséklésére irányuló, elsősorban prevenciós jellegű munkát. Az alábbi táblázatban összefoglalt tevékenységek jól jelzik az egyes intézmények aktivitását, mely az iskolavezetésnek, ill. a helyi KEF munkájának is köszönhető. Iskola Program Elért diákok Megjegyzés Támogatott Iskolai egyéb 516. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium D-0366/2001 DK-0138/2002 DP-217/2003 DM-0265/2005 DR-307/2006 Kab-ipp-07-0240 Kab-pr-07-b-0021 Kab-ipp-08-0265 Kab-ipp-09-0027 Kab-pr-09-b-0027 Kab-me-10-ip-0013 9-12. évf. 9-12 évf. 9-12. évf. 9-12. évf. 9-12. évf. 9-12. évf. Kollégisták 9-12. évf. 9-12. évf. Kollégisták 9-12. évf. az iskola 2004/2005 évi pályázata és a 2008/2009 évi kollégiumi pályázata nem nyert. Többször voltak KEF pályázati program megvalósítói is: Ismerkedés önmagammal kollégiumi önismereti program 2006/2007; a következő két tanévben az iskola önerőből fenntartotta a programot; ebben a tanévben ez sajnos már nem sikerült anyagi okokból. Maradj egészséges középiskolák versenye internetes játék (2007/2008) Tegyünk az egészségünkért iskolák vetélkedője (2009/2010) 18

Iskola Program Elért diákok Megjegyzés Támogatott Iskolai egyéb Illyés Gyula Gimnázium APOK Apáczai SZKI APOK Belvárosi Általános Iskola József Attila ÁMK Szt. Orsolya Iskolaközpont Móra Ferenc Általános Iskola Kab-ipp-08-0276 Kab-ipp-09-0281 2004/2005 2006/2007 DE- 276/2004 Kab-ipp-08-0175 Kab-ipp-09-0101 DR-193/2006 Illyés napok keretében Őszi Fesztivál keretében József Attila Napok keretében Saját program November egészséghónap Tavaszi pr. Nyuszi futás Erdei iskola program 7-11. évf. 5-11. évf. KEF-pályázati program megvalósításában is részt vettek: Egészségnevelés, megelőzés osztályfőnöki órán 2006. 9. évf. KEF program keretében 2009/2010 FÜGE prev programjának tematikája alapján Két sikeres pályázatuk volt. 5-8 évf. 5-8. évf. 5-8. évf. Minden tanuló Minden tanuló Felsősök Rendszeresen pályáznak, lehet, hogy volt több sikeres pályázatuk is. 2010-ben formai okok miatt utasították el a pályázatukat Az iskola sport tagozatos, nagyon sok alternatív programjuk van. Pályázatot nem nyújtottak be. Egyszer pályáztak sikeresen. EF program megvalósítóiként is vállaltak feladatot 2006-ban (Mi az igazság Egészségfejlesztés speciális igényű gyermekek iskolájában) 5. Egészségügyi ill. szociális ellátás - szenvedélybetegek ellátása Dombóváron az alábbiakban jelölt egészségügyi, ill. szociális intézmények biztosítják az alap-és szakellátásokat: Egészségügyi Intézmények Szt. Lukács Eü. Nkft. (Kórház) A kórház funkcióit tekintve a szakrendeléseken túl fekvőbeteg ellátást (akut; krónikus; rehabilitáció) is biztosít. A pszichiátria betegek gondozása megoldottnak mondható. A fekvő beteg ellátás Szekszárdon, a felnőtt szakellátás, ill. a gyermekpszichiátriai ellátás Dombóváron történik. A szenvedélybetegek ellátása a pszichiátriai gondozóban folyik, de addiktológus szakorvos nélkül 2007-től. Szociális intézmények Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Családok átmeneti otthona Hajléktalan szálló A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2006-tól, a szenvedélybetegek közösségi ellátása 2007. júliustól biztosított. 19

Az intézmények humán erőforrás-ellátottsága A pszichiátriai gondozóban: 2 fő pszichiáter szakorvos (vállalkozói formában) (rendelés: 2011. májustól: heti 5 nap; napi 6 órában) 1 fő mentálhigiénés szociális szervező 1 fő pszichiátriai szakápoló 2011. májustól heti 3x8 órában (előtte: heti 3x7 órában) 1 fő általános ápoló (gondozónői beosztásban) 1 fő orvosirnok Gyermek és ifjúsági ideggondozó: 1 fő gyermekpszichiáter heti 4 napon 1 fő pszichológus főállásban 1 fő asszisztens (ápolónői végzettséggel) 1 fő orvosirnok. Szenvedélybetegek közösségi ellátásában: 1 fő közösségi koordinátor addiktológiai konzultáns 2 fő közösségi gondozónő szociális asszisztens A háziorvosi ellátást 8 fő felnőtt háziorvos és 4 fő gyermekorvos biztosítja. A gyermekek és fiatalok ellátásában védőnői szolgálat vesz részt, 10+1 fő; közülük 2 fő főállásban ifjúsági védőnőként dolgozik. Szenvedélybetegek ellátása A városban, ahogy erre már utaltunk a szenvedélybetegek ellátásában csak a közösségi ellátás működik, drogambulancia, reszocializációs intézmény, stb. nincs, bár AA klub működik. A legközelebbi szakintézmény a kaposvári drogambulancia (Somogy megye) 28-30 km távolságban, ahol fogadják a térség betegeit, de együttműködési megállapodás nincs. A másik lehetőség a pécsi drogambulancia (Baranya megye) kb. 50 km távolságban ahol szintén fogadják a delegált klienseket, de együttműködési megállapodás ezzel az intézménnyel sincs. További ellátási forma a Szekszárd RÉV (Tolna megye) kb. 65-70 km távolságban. 2000-2004-ig az addiktológiai probléma miatt a pszichiátriai gondozóban ellátottak száma fokozatosan csökkent, ezt követően a kialakult alacsony megjelenési szám stagnál, illetve tovább csökken. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009? 2010 alkohol 100 75 40 31 23 29 25 25 24 18 13 Illegális szer 17 17 18 9 10 6 5 7 5 3 1 A statisztikában kistérségen kívüli ellátott is szerepelhet, mert a kórház ellátási területébe Baranya megyei falvak is tartoznak és a kórházigazgató utasítása alapján el kell látniuk őket. 20