KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA 2003.

2 Tartalomjegyzék 1. A helyi stratégia szükségessége 3. oldal 2. Helyzetelemzés 5. oldal Áttekintés 5. oldal A veszélyeztetett csoport és szokásai 6.oldal Bunözés 7. oldal A megelozés helyzete 9. oldal Az intézményrendszer helyzete 12. oldal 3. A stratégia feladata 14. oldal 4. A stratégia céljai 14. oldal Fo célok 14. oldal A stratégia alapelvei 14. oldal A stratégia eszközrendszere 15. oldal 5. Közösségi együttmuködés 16. oldal Rövidtávú feladatok 16. oldal Középtávú feladatok 17. oldal Hosszú távú feladatok 18. oldal 6. Prevenciós tevékenységek 18. oldal Rövidtávú feladatok 19. oldal Középtávú feladatok 20. oldal Hosszú távú feladatok 20. oldal 7. Kezelés, rehabilitáció 20. oldal Rövidtávú feladatok 22. oldal Középtávú feladatok 22. oldal Hosszú távú feladatok 22. oldal 8. Bunözés, kínálatcsökkentés 23. oldal Rövidtávú feladatok 23. oldal Középtávú feladatok 23. oldal Hosszú távú feladatok 23. oldal 9. Társadalmi kommunikáció, információ 23. oldal Rövidtávú feladatok 24. oldal Középtávú feladatok 24. oldal Hosszú távú feladatok 24. oldal 2

3 1. A helyi stratégia szükségessége Ahogy az ország más városaiban is, úgy Veszprémben is megoszlanak a vélemények a várost érinto kábítószer-probléma mértékét illetoen. Sokak úgy látják, hogy a kábítószer használók száma kétségbeejto méreteket ölt, míg mások a kábítószer használók összetételére, az abból levonható következtetésekre hívják fel a figyelmet és jelzik a veszélyeket. Az oktatásügy, a bunüldözés, épp úgy, mint az egészségügy, a szociális ágazat, a civil szervezetek vagy a közmuvelodés a maguk eszközeivel igyekeztek és igyekeznek minél többet megtenni a probléma orvoslásának érdekében. Ma már bizton állítható: az intézmények felismerték annak szükségességét, hogy a kábítószer problémával a maguk kompetenciakörében szembenézzenek. A drogok életeket és közösségeket pusztítanak el, aláássák a fenntartható emberi fejlodést és elosegítik a bunözést. A drogok minden országban a társadalom minden részletét érintik; a kábítószerrel való visszaélés különösen a fiatalok szabadságát és fejlodését befolyásolja. A drogok súlyosan veszélyeztetik az emberiség egészségét és jól-létét, az államok függetlenségét és demokráciáját, a nemzetek stabilitását, a társadalmak felépítését, valamint emberek és családok millióinak méltóságát és reményét. Az ENSz Politikai Deklarációja (New York, június) Ennek ellenére a szakemberek többsége és a közvélemény egyaránt úgy ítéli meg, hogy a probléma nem csökkent, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a kábítószerhelyzetnek. Nem a pillanatnyi állapotot, hanem egy hosszabb idointervallumot figyelembe véve kijelenthetjük, hogy Magyarországon a drogok illegitim használatával és terjesztésével kapcsolatos probléma minden területen drámai módon növekedett a kilencvenes évek eleje óta, így többek között a :?? a drogokat kipróbálók,?? a drogokat rendszeresen fogyasztók,?? a drogfüggok,?? a drogfogyasztással összefüggo halálesetek,?? a fertozo betegségeket hordozók (hepatitis B és C)?? a kábítószerrel kapcsolatos buncselekmények száma és az összbunözésen belüli aránya,?? a kábítószerrel kapcsolatos egyéni és társadalmi károk mértéke,?? illetve a pénzmosás és a szervezett bunözés aktivitásának tekintetében. 3

4 Nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok Veszprém városát sem hagyták érintetlenül, itt is érzékelheto hatásuk. Ma már nem a szakirodalomból, külföldi vagy fovárosi újsághírekbol ismerheto, észlelheto a probléma. A veszprémiek saját tapasztalataik alapján szembesülnek a problémával: a saját, a kollégák, az ismerosök családjában, az osztálytársak körében, a munkahelyen, szórakozóhelyeken, sot, az utcán is megtapasztalható a probléma, láthatók a jelek és a következmények. Az újsághír ma már csak megerosítése a saját tapasztalásnak. A közvélemény ismeri és kezelendonek ítéli a problémát decemberében a Magyar Országgyulés elfogadta a Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására címu dokumentumot. A dokumentum elsodleges célja, hogy megfelelo elméleti, szakmai, politika és nem utolsó sorban gyakorlati hátteret biztosítson az egységes, nemzeti szintu fellépésnek a kábítószer problémával szemben. Az elmúlt két és fél évben a nemzeti stratégiában megfogalmazott számos intézkedés lépett életbe. Mindezek ellenére továbbra is fennáll, hogy a drogprobléma nagysága és az azt kezelni hivatott eszközrendszer, infrastruktúra fejlettsége között komoly szakadék van. Az intézményrendszer, a kábítószer-használókat kezelo lánc elemei kapacitásukban, szervezettségükben, minoségi mutatóikban és finanszírozottságukban egyaránt messze elmaradnak a szükséges szinttol. Csak egy egységes szerkezetu és szemléletu, átfogó, stratégiai elemeket megvalósító, és a drogprobléma kezelésében részt vevo minden szervezeti és intézményi formát magában foglaló fejlesztési terv érhet el eredményeket a kedvezotlenül alakuló tendenciák megállításában. Így fogalmaz a nemzeti stratégia, és ennek a mondatnak az érvényessége Veszprémben is megkérdojelezhetetlen. Az önkormányzat, az intézményrendszer a társadalmi szervezetek és a lakosság által birtokolt eroforrások önmagukban és külön-külön nem elégségesek a probléma hatékony kezeléséhez. Csakis együttesen, egymást erosíto hálószemekké fonva lehet eredményesen fellépni. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy új megközelítésben gondolja át az önkormányzat mindazokat a feladatokat és teendoket, amelyekkel a kábítószerügy kezelésében részt kíván venni, illetve amelyekben részt kell vennie. Ezt az új megközelítést hivatott rögzíteni és megjeleníteni a Veszprémi Kábítószerügyi Stratégia. A 2001-ben megalakult veszprémi Kábítószerügyi Egyezteto Fórum kiemelt feladata a helyi kábítószerügyi stratégia megalkotása. Ezért a fórum munkájában részt vevo szakemberek, szervezetek és intézmények részt kívánnak venni a fejlesztési folyamatban, illetve a stratégia gyakorlati megvalósításában is. 4

5 2. Helyzetelemzés Áttekintés Amióta az emberben tudatosult létének ido- és térbeli korlátai, azóta arra törekszik, hogy ezeket valami módon átlépje. A céljának elérése érdekében a legváltozatosabb módokat választja és ehhez a legkülönbözobb természetes, és mesterséges anyagokat használja. Egyes kultúrákban már korai idoktol az alkoholt használták, míg másokban a legrégibb bódulatot okozó szerek az ópiátok, kokain és a cannabis kapott szerepet. Az élvezeti szerek a mámoron kívül káros jelenségeket is okoztak, túladagolás esetén a bekövetkezett halált vagy bódult állapotban elkövetett buncselekményeket. Ezek a jelenségek nem mai keletuek, csak a korábbiakról nem volt tudomásunk, nem volt a média olyan fejlett, hogy perceken belül hírt kapjunk arról, hogy az országban vagy a világban a drogok következtében valami történt. Ahogy a híradás fejlodött úgy vált egyre ismertebbé, hogy ezek a szerek mennyi problémát okoznak és fokozatosan tudatosult az, hogy ez ellen védekezni kell, mert káros az emberiségre. A fejlodés hozta magával, hogy ma már nem kultúrafüggo bizonyos szerek használata, mert olyanok is megjelentek, amik korábban nem voltak ismertek. Ez a felismerés a XX. Században erosödött fel és ekkor születtek azok a nemzetközi egyezmények, amik meghatározták, hogy milyen formában tudunk, illetve kell fellépni és védekezni a kábítószerek ellen. Magyarország is bekapcsolódott a kábítószer ellenes küzdelembe, mivel mi is érintetté váltunk, bár volt idoszak, amikor ezt igyekeztünk tagadni. A hetvenes években kezdodött el a nagyobb méreteket ölto drogfogyasztás. A hetvenes évek második felében a csöves korszak megjelenése idején elotérbe került a különbözo oldószerek gozeinek belégzése. A nyolcvanas évek meghatározó jelensége lett bizonyos gyógyszerek hamis vagy hamisított vényekkel, gyógyszertári betörésekkel való megszerzése és a mákültetvények megcsapolása. A nyolcvanas évek közepén lehetett kimondani, hogy Magyarországon is vannak kábítószer fogyasztok. Ebben az idoben megjelent írások elemzése felhívták a figyelmet a probléma veszélyeire és súlyosságára. / ez nem mindig vezetett eredményre / A nyolcvanas évek vége felé a határaink megnyitása után indultak be az un. drogturista utak, aminek során fellendült a marihuána, hasis és LSD csempészése. A fogyasztás emelkedésével egyre nott a kereslet és az ország a tranzit jellegét elvesztette és egyre inkább célországgá is vált, ennek következtében egyre több személy és bunözo csoport kapcsolódott be a kábítószer üzletbe. Az egyre növekvo keresletet kiváltotta, hogy itthon is elkezdtek marihuánát termeszteni, ehhez az is hozzájárult, hogy egyre nagyobb lett a kockázata a csempészésnek. A kilencvenes évek közepére hazánk már marihuánából szinte önellátóvá vált. Ebben az idoszakban megjelentek az országban a különbözo amfetamin készítmények, ezeket foként zenés szórakozó helyeken kezdték el árusítani. 5

6 A veszélyeztetett csoport és szokásai Azt, hogy melyek a legveszélyeztetettebb korcsoportok az egészségügyi, a bunügyi statisztikák, illetve a különbözo célvizsgálatok eredményei alapján határozhatjuk meg II. A kábítószer-fogyasztók életkori megoszlása alapján (az egészségügyi intézményekben kezeltek körében) a legveszélyeztetettebb korcsoport a éveseké. A legnagyobb arányú a korcsoport a visszaélés kábítószerrel buncselekményt elkövetok között. A kipróbálás (azok körében, akik táncos szórakozóhelyre járnak) a 17.,18. életévre teheto. Veszprémben a (bejelentett lakhellyel rendelkezo) évesek száma 1434 fo, a évesek száma 6690 fo 2002-ben. Ezek a korcsoportok a város népességének mintegy 14%-a. Figyelembe kell venni még a Veszprémben tanuló egyetemi és foiskolai hallgatókat, akik a éves korosztály létszámát növelik hozzávetolegesen 8 ezer fovel. A nemek szerinti megosz lást vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak nagyobb számban válnak droghasználóvá, így ok a nokhöz képest veszélyeztetettebbeknek tekinthetok. További jellemzoket keresve szignifikánsnak tekintheto az iskolai végzettség és a droghasználat kapcsolata. A visszaélés kábítószerrel buncselekmény elkövetoi között jóval több az iskolázottak száma, mint az egyéb bunelkövetok körében. A kábítószerrel visszaélés buncselekménye miatt elítéltek körében magasabb a csonka családban (az egyik szülo háztartásában) élok aránya, mint az egyéb buncselekményeket elkövetok között. A sportolás és a kábítószer-használat kapcsolatát vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy a sportolás önmagában nem tekintheto kockázat-csökkento tényezonek. Ugyanis azok körében tapasztalható a legmagasabb arányban (minden kategóriában) a szerfogyasztás, akik abbahagyták a sportolást. Kétségtelen tény az is, hogy a sportolás a rendszeres fogyasztás tekintetében protektív hatású. II A Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrol adataira alapozva. 6

7 Bunözés Az országos statisztikai adatok szerint Veszprém megye a kábítószerfogyasztók számának alakulása szempontjából az helyet foglalja el. A Veszprém megyei kábítószer-bunözés már nem csak egy-egy kiemelt területre koncentrálódik, hanem a megye szinten minden településére kiterjed, bár nagyrészt látenciában maradó buncselekményekben mutatkozik meg. A számottevo kábítószer-bunözés az 1990-es évek elején kezdodött, amikor még általában Budapestrol hozták le a kábítószereket. Az alternatív szórakozóhelyekre foleg a hasis, kokain és a heroin került, a diszkókba pedig a különbözo diszkó-drogok. Jelentos szervezetek ebben az idoben még nem alakultak ki akik a kábítószer-bunözéssel foglalkozik. A kilencvenes évek közepétol jellemzo volt, hogy a fovárosból a buliközönség a balatonparti diszkókat is látogatta, és így alakult ki a kapcsolat a helyi fogyasztók és terjesztok között. A szervezetszeru elkövetés elsosorban a nagyobb városokat, illetve a nyári idegenforgalmi idényben a balatonparti településeket érinti. A kábítószer fogyasztás ezeken a helyeken nem csak termesztéssel vagy átadással megszerzett kábítószerekre valósul meg, hanem bunözo csoportok, csoportosulások tagjai által árusított kábítószerekre is. A kábítószerek zömét a megyében jól termesztheto marihuána, kisebb részben az un. diszkó-drogok, házilagos eloállítású morfin származékok, LSD bélyegek, illetve egyéb kábítószer- alapanyagú vagy kábító-hatású gyógyszerek teszik ki. A nyomozások zöme olyan kábítószert birtokló vagy fogyasztó személyekkel szemben indult a helyi szerveknél, akiknél igazoltatásuk vagy eloállításuk során megtartott ruházat átvizsgálás vagy más ügyben végrehajtott házkutatás során kábítószert találtak. Az egyéb elkövetési mód a lakáshoz tartozó udvarban, vagy annak közelében saját fogyasztási, illetve eladási célból marihuána termesztése, és marihuna valamint LSD bélyeg birtoklása volt. A konkrét esetek többségében 2000-ben azért indult büntetoeljárás, mert bejelentés érkezett az illeto ellen, hogy kendert termeszt. A kábítószerrel kapcsolatos bunözés új formái nem igazán tapasztalhatok, új megjelenési formája tulajdonképpen az, hogy szervezetté vált. A kábítószerekkel kapcsolatosan megjelenik a; - kínálati bunözés: a kábítószer mozgásának minden állomása illegális, fogyasztók ellátását szolgálja a termelés, szállítás és eladás. 7

8 - keresleti bunözés; a kábítószer fogyasztók azon buncselekményeinek összességét kell érteni, melyek elkövetése révén a drogokhoz hozzájutnak és amik közvetlen kapcsolatban állnak drogfogyasztó magatartásukkal. - származékos bunözés: a kábítószer minden szintjéhez további származékos buncselekmények kapcsolódnak (csak példaként említve; pénzmosás, recept-, orvosi bélyegzo hamisítás, gyógyszertári betörés, betörések, rablás, életelleni buncselekménye stb.) Veszprémben a visszaélés kábítószerrel buncselekményt elkövetok száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt 5 évben: Veszprém Megye % (Jelentosnek tekintheto Veszprém közelében a Várpalota, Balatonalmádi és Balatonfüred városokban a visszaélés kábítószerrel buncselekmény elkövetoinek száma.) A visszaélés kábítószerrel buncselekményen kívül, egyéb buncselekmények elkövetoi között is fellelheto a kábítószer-probléma. A buncselekményeket kábítószer hatása alatt elköveto személyek száma 1996-ban még 488, míg 2000-ben 743 fo volt. A kábítószer hatása alatt elkövetett buncselekmények körében legjelentosebb számban a vagyon elleni buncselekmények (lopás, betöréses lopás), valamint a közrend elleni buncselekmények (eroszakos, garázda jellegu buncselekmények, garázdaság) találhatók. 8

9 A megelozés helyzete 2001-ben a város 5 középiskolája (3669 tanuló) vett részt a Középfokú oktatási intézmények számára az iskolai egészségfejlesztési drogmegelozési tevékenység támogatása ISM OM pályázaton (az iskolákkal együttmuködo szakmai szervezet a KÉK PONT Drogkonzultációs Központ és Ambulancia). Ezen tanulók közül a évfolyamon (2385 tanuló) kérdoívet töltöttek ki (elo- és utóteszt), mely vizsgálta a diákok véleményét az elképzelt, vagy szándékolt droghasználatról, drogfogyasztással kapcsolatos attitudökrol, a drogfogyasztás veszélyességével kapcsolatos nézetekrol. (A középiskolások körében végzett drogepidemiológiai vizsgálatok egyértelmuen jelzik, hogy a drogfogyasztás jelen van a középiskolai megelozo programokkal viszonylag könnyen elérheto populációban. Az epidemiológiai vizsgálatok elso droghasználatra vonatkozó eredményei azt jelzik, hogy a középiskolás korosztály a drogkipróbálás szempontjából különösen veszélyeztetett. ESPAD 99.) A veszprémi középiskolások véleménye:?? Kitol mennyi információt kaptál eddig a drogokkal kapcsolatosan? A tanulók a különbözo drogokról elsosorban az osztályfonöki órákon hallottak. (De nem az osztályfonöktol, hanem más eloadótól.) Érdemleges gyakoriságú információforrás számukra még a más szakember, az orvos, illetve negyedik helyen az olyan ismeros, aki használt már valamilyen drogot. Ugyanakkor a legritkábban eloforduló forrás a pszichológus, a leszokott drogos, a hitoktató, a lelkész. A drogokról szóló tudás tehát elsosorban az iskolai hivatalos forrásokból származik (és az anyától), ugyanakkor az iskolán kívüli informális világ nem gyakorol jelentos befolyást rájuk. A drogokról szóló információk leggyakoribb médiuma a felvilágosító eloadás (az elozoekbol következoen foleg az iskolai órákon elhangzó eloadások), az ifjúsági lapok, felvilágosító könyvek, valamint a televízió musorok. A telefonos tanácsadó szolgálatok, szépirodalom, illetve az Internet viszont ritkán muködnek információ forrásként. Minden bizonnyal e médiumok általában véve is alacsony fogyasztottsága miatt. (Érdemes lenne tudni, hogy pl. az Internethez hozzáféro tanulók körében milyen gyakoriságú információforrás a világháló.) Végso soron tehát a drogról szerzett tudás elsosorban megint csak a hivatalos intézményi szférából származik, az egyénileg megszerezheto információk kevésbé jelentosek.?? Szerinted Te most mennyit tudsz a drogokról? A tanulók önértékelése a drogokkal kapcsolatos ismeretek tek intetében igen megosztott: harmaduk úgy véli, hogy elegendo tudással rendelkezik, és hasonló arányban minosítik saját tájékozottságukat ezen a téren részlegesen hiányosnak, illetve nem elegendoek. Az iskola tanulóinak mindössze 2%-a gondolja azt, hogy semmit nem tud a drogokról. A többség tehát mindenképpen nyitott további információk irányában.?? Az alábbi személyek közül kivel milyen szívesen beszéled meg problémáidat, kérdéseidet? A személyes ügyekkel kapcsolatos kérdések, problémák megvitatása jellemzoen három környezeti formában történik: az anya, a szerelmes partner, valamint a kortárs barát társaságában. Viszonylag szívesen vállalt 9

10 beszélgetotárs az adott témákról a testvér, az apa, illetve az idosebb barát. Ugyanakkor a gyerekek más felnottek (tanárok, egyházi személyek), rokonok, illetve szakemberek részvételét az oket érinto problémákról történo kommunikációban elutasítják. A válaszok eloszlása azt mutatja, hogy a gyerekek legszívesebben az informális intim környezetükben vállalják a problémáikról való beszélgetést, és minél intézményesültebb környezetrol van szó körülöttük, annál kevésbé vonzódnak a téma velük történo megvitatása iránt. Másfelol az is leszurheto, hogy a kommunikációs partnerválasztás kérdésében számukra a legfontosabb szempont a szocioemocionális közelség. (Ez azt sejteti, mintha a tanulók nem annyira információ igényt, hanem probléma megoldás iránti szükségleteket jelenítenek meg kommunikációs törekvéseikben.?? Mennyire tartod valószínunek az életed során az alábbiak bekövetkezését? A fiatalok jövore vonatkozó elképzelései a különbözo drogfogyasztó szokásokat illetoen az alábbiak szerint alakul. Általában nem jellemzo, hogy nagy valószínuséggel prognosztizálnának droghasználati szokásokat. Ez alól talán nem jelent kivételt, hogy a gyerekek 9%- a látja úgy, hogy nagy valószínuséggel rendszeres dohányos lesz (ennél egyébként statisztikai szempontból valószínusíthetoen többen lesznek azok), illetve 5 6%-nyian vélik úgy, hogy viszonylag rendszeresen fognak alkoholt fogyasztani. A tanulók 2 2%- a prognosztizálja a marihuána kipróbálását, illetve alkalomszeru használatát, illetve a rendszeres cannabis használatot. 1 1%- nyian tartják lehetségesnek az amfetamin kipróbálását, illetve alkalomszeru használatát, valamint az extasy alkalmi fogyasztását. Minden más droghasználati forma esélyét lényegében valószínutlennek, illetve magát a magatartást kis eséllyel bekövetkezo eseménynek tartják. Legvalószínutlenebbnek a gyerekek a heroin kipróbálását, valamint alkalmi és rendszeres használatát tartják. Összességében tehát a gyerekek drogos jövoképe meglehetosen visszafogott, az országos tényleges fogyasztási szokásokhoz képest alultervezett.?? Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? A kérdésben szereplo válaszok közül a legnagyobb arányban azzal nem értenek egyet a gyerekek, hogy baráti közösségben ok is követnék a társak marihuána fogyasztását. Ugyanakkor ennek lehetoségét nagyon határozottan csupán a tanulók 70%-a utasítja el, a többiek nem oly biztosak válaszukban. Sot mintegy 2%-nyian kifejezetten valószínunek tartják azt, hogy nem tudnák visszautasítani a kínálást. A tanulók mintegy kétharmada (69%) maximálisan biztos abban, hogy ha vágyat érezne arra, hogy kipróbálja a marihuánát, le tudná magában gyozni ezt. (Ezzel együtt a többiek nem biztosak ebben, sot 13%-uk egyáltalán nem tartja ezt valószínunek.) Az esetleges droghasználatról a gyerekek nehezen beszélnek tanáraikkal, felnottekkel, ugyanakkor viszonylag könnyebben vitatnák meg ezt a kérdést kortársaikkal.?? Mennyire tartod valószínunek hogy ha kábítószereznél Az esetleges kábítószer - használati szokások következményeirol a gyerekek meglehetosen optimistán vélekednek. Mintegy harmaduk (32%) egyáltalán nem tartja valószínunek, hogy nem tudna kigyógyulni belole, s csak tizedük valószínusíti ezt erosen. Csak ugyanilyen arányban tartják valószínunek, hogy börtönbe kerülnének miatta. A tanulók közel fele féltené társas 10

11 kapcsolatait a kábítószer fogyasztó életmódtól (46%). Hasonló arányban (1/5) tartják valószínunek, illetve valószerutlennek, hogy könnyen abba tudnák hagyni, de az orvosi segítséget feltételezve inkább pozitív a véleményük: több mint negyedük teljesen biztos lenne így a sikerben, s csupán 6%-uk nem hisz benne egyáltalán. (Vingender I.) Két középiskola az Életvezetési ismeretek és készségek program szerint vett részt a pályázatban, az iskola pedagógusai akkreditált továbbképzés keretében sajátították el a módszert és alkalmazzák osztályfonöki órákon. Az általános iskolások közül a ISM OM pályázat keretében 2207 diák ( évf.) vett részt prevenciós foglalkozáson (szakmai szervezetek: KÉK PONT Drogkonzultációs Központ és Ambulancia, Alkohol Drogsegély Ambulancia). D.A.D.A. program a város 5 iskolájában, 19 osztályban (400 diák) muködött. A városban két iskola tagja az Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesületének. 2001/2002 tanévben három veszprémi középiskolában történt meg kortárssegítok kiképzése szenvedélybetegségek megelozésére az ISM programpályázatának támogatásából. Az iskolákban fo került kiképzésre az önként jelentkezo fiatalok közül. A képzés minimum 40, maximum 60 órás idotartamú volt. A kortárs segítok nem csak elméleti oktatásban részesültek a különbözo szenvedélyszerek vonatkozásában, hanem önismereti és kommunikációs tréningen is részt vettek pszichológusok vezetésével, aminek során lehetoségük volt személyiségük mélyebb megismerésére, különbözo szituációs játékok során gyakorolhatták a segíto beszélgetést és a kortárs nyomásnak való ellenállás nehézségeit. 11

12 Az intézményrendszer helyzete Veszprémben két szakosított intézmény muködik; mindkettot az Alkohol - Drogsegély Ambulancia üzemelteti. A drogambulancia a 21/1998. (VI 3.) NM rendeletben meghatározott minimumfeltételeknek megfelelve muködik, szolgáltatásait is ez alapján nyújtja: járóbeteg rendszerben addiktológiai ellátást biztosít, személyes, illetve telefonos addiktológiai és jogi tanácsadást muködtet, metadon ártalomcsökkento és tucsere programot folytat, valamint prevenciós munkát végeznek a diákok fiatalok körében. Az ambulancia munkájában 13 fo vesz részt. Az ambulancia szolgáltatásainak összefoglalása: - Ambuláns ellátás, - Alacsony-küszöbu szolgáltatások, ártalomcsökkento programok: telefon-szolgálatok, tanácsadás, jogsegély, tucsere, AIDS, Hepatitis, TBC szurés, stb. - Helyettesíto kezelések, - Szociális ellátás, - Közösségi programok: elsosorban volt drogbetegek és hozzátartozóik önsegíto vagy kulturális csoportjai tartoznak ebbe a kategóriába. (Mentálhigiénés Alkoholellenes Klub, NA /narkománok önsegíto csoportja/) A szenvedélybetegek nappali ellátó intézményét az egyesület Veszprém MJV Önkormányzatával kötött ellátási szerzodés alapján július 1-tol muködteti. Az intézmény az évi III. törvény a szociális ellátásokról, illetve az 1/2000. SzCsM rendeletben foglaltak szerint muködik. Az intézmény 20 fo veszprémi bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezo szenvedélybeteg, illetve olyan hajléktalan személy részére biztosít napközbeni ellátást, aki nyilatkozatában tartózkodási helyként Veszprémet jelöli meg. A szolgáltatást igénybe veheti az a szenvedélybeteg, akit betegsége miatt fekvobeteg gyógyintézetben, rehabilitációs intézetben kezeltek vagy az ellátást prevenció érdekében kívánja igénybe venni. Az intézmény munkájában 5 fo vesz részt. Veszprémben nincs rehabilitációs intézmény, amelynek muködtetését jogszabály írja elo (1993. évi III. tv. a szociális ellátásokról 72. (2) b). szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye). Veszprém megyében Noszlopon található ilyen intézmény, mely fogad veszprémi szenvedélybetegeket is. Veszprémben nincs fekvobeteg ellátás. A kórházi fekvobeteg ellátás legközelebb Sümegen, illetve Gyorben a Petz Aladár Megyei Kórházban veheto igénybe. Az egészségügyi ellátásban részt vesz a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház Rendelointézetében muködo pszichiátriai gondozó, illetve az ifjúsági pszichiátria. A prevenciós és a tájékoztató tevékenységben több intézmény is szerepet vállal Veszprémben. Az iskolaorvosi szolgálat a közoktatás szintjén lát el felvilágosító feladatokat, valamint a jelzorendszerhez kapcsolódik munkatársain keresztül. 12

13 A Családsegíto-és gyermekjóléti Szolgálat tájékoztató kiadványokat és információkat tesz hozzáférhetové ügyfelei számára. Az oktatási intézmények között több középiskola is részt vett az egységes egészségfejlesztési-drogmegelozési programban, az általános iskolákban változó gyakorisággal tartanak a felvilágosító eloadásokat külso eloadók részvételével. A Veszprémi Egyetemen muködo Hallgatói Mentálhigiénés Csoport rendszeresen hozzáférhetové tesz prevenciós információkat a hallgatók körében. A Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda széles körben biztosít adatokat, forrásmunkákat, szakmai dokumentumokat és felvilágosító, tájékoztató kiadványokat ügyfelei számára. A Veszprém Megyei Rendorfokapitányság Bunmegelozési Osztálya a DADA program muködtetésével, diákoknak, pedagógusoknak és szüloknek tartott eloadásokkal vesz részt a prevenciós munkában. Áttekintve az intézmények, szervezetek szerepvállalását a drogprobléma kezelésében megállapítható, hogy számosan vesznek részt különösen a prevencióban és a tájékoztatásban. A fenti felsorolásból több szervezet (pl. Vöröskereszt, Adventista Egyház) és intézmény (pl. Megyei Pedagógiai Intézet) is hiányzik, ami nem szándékos mellozöttségre utal. Sokkal inkább azt a megállapítást igazolja, mely szerint az intézmények és a szervezetek munkája nem összehangolt, hiányzik a közösen átgondolt és megvalósított koncepció a kábítószer probléma kezelésére. Ma az intézmények sokkal inkább önállóan, mint együttesen igyekeznek feladataikat ellátni. Ennek is betudható, hogy az esetek többségében jóval alacsonyabb hatékonysággal végzik munkájukat, mint, ami elvárható és teljesítheto volna. A csak esetlegesen kialakuló együttmuködés és a koordináció hiánya mellett további problémák is jellemzik az ellátórendszert. Nincsenek meg azok az intézménytípusok, amelyek nélkül igen nehéz hatékony drogpolitikát muködtetni. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerbol hiányzó láncszemek (rehabilitációs és fekvobeteg ellátó intézmények, osztályok) nem válthatók ki, nem helyettesíthetok más típusú ellátásokkal. Kevés a jól képzett, gyakorlott szakember, így a legnagyobb jó szándék mellett is gyakorta laikusok vagy hiányos felkészültségu segítok igyekeznek tenni a helyzet jobbításáért. Az intézmények, illetve a feladatok, programok finanszírozása sem megfelelo. Egyrészt volumenében nem kielégíto, másrészt az elosztás rendszere sem növeli a források felhasználásának hatékonyságát. 13

14 3. A stratégia feladatai A helyi stratégia szükségessége címu fejezetben megfogalmazásra került a stratégiával szembeni elsodleges elvárás. Ezzel összhangban megállapítható, hogy a stratégiai tervezés kétféle szerepet tölt be; egyrészt a szervezetet (és a benne tevékenykedoket) a környezetéhez viszonyítja, másrészt a szervezet tevékenységei számára egységet biztosít, irányt szab. Nyilvánvaló, hogy egy kábítószerügyi stratégia esetében a szervezet alatt azt az intézmény-és humán rendszert kell értenünk, ami a településen megtalálható. Tehát a stratégia olyan összehangolt intézkedések együttese, amelyek célja hosszabb távon a szervezet egészségének és erejének megerosítése. A helyi kábítószerügyi stratégia esetében a szervezet alatt a település intézményi-és humán hálózatának szakmai és politikai potenciálját kell érteni. A stratégiaalkotás egy tervezési folyamat, melynek fo funkcióit általában a következok:?? a célok (szándékok) és feladatok tisztázása?? irányok és prioritások meghatározása?? a politika és döntéshozatal kereteinek megteremtése?? az eroforrások hatékony elosztásának és felhasználásának segítése?? a kritikus kérdések és korlátozó tényezok feltárása 4. A stratégia céljai: fo célok, alapelvek, eszközrendszer 4.1. Fo célok 1. A helyi társadalom súlyának megfeleloen és belátóan kezelje a drogproblémát, ismerje meg a probléma veszélyeit, a hatékony fellépés eszközeit és a közös cselekvésben való részvételének lehetoségeit. 2. Visszaszorítani a veszélyezteto tényezoket, szukíteni a drogokhoz való hozzáférés lehetoségét, valamint csökkenést elérni a kábítószer-használók számában. 3. A megelozés és a kezelés (rehabilitáció, gyógyítás) eszközrendszerének bovítése, a meglévo szolgáltatások megerosítése A stratégia alapelvei A stratégia által képviselt legfontosabb alapelv a helyi közösség felelosségének és szándékának képviselete. 14

15 A drogprobléma nem megkerülheto kérdés, nem lehet elodázni a cselekvést. A helyi közösségnek, azon belül a választott képviseloknek, a közintézményeknek épp úgy, mint a polgárok szukebb közösségeinek, szervezeteinek, a helyi médiumoknak szembe kell nézniük a problémával és a rájuk háruló feladatokkal. További alapelv kell, hogy legyen a közös cselekvés, a partneri együttmuködés kialakítása. Ennek keretében törekedni kell a szektorsemlegességre is; azaz az ellátandó feladatok tekintetében nincsenek se elojogok, se szokásjog. A mérce a kompetencia és hatékonyság, más szempontok érvényesülése csak másodlagos lehet. A legkívánatosabb, ha a problémát átfogó megközelítésben értelmezzük és kezeljük. Nem hagyatkozhatunk egyes ágazatok (pl. egészségügy, bunüldözés) megállapításaira és tapasztalataira, sokkal inkább holisztikus szemléletunek, azaz minden tapasztalatot és információt befogadónak kell lennie az értelmezési, értékelési folyamatoknak. Ugyan így szükséges eljárni a probléma kezelésénél is: nem lehet csak bizonyos kezelési módokat alkalmazni, koordináltan kell muködtetni az eszközrendszer (megelozés, nevelés, kezelés, kutatás, akcióprogramok, bunmegelozés és bunüldözés, stb.) legszélesebb spektrumát. Érvényesülnie kell az átláthatóságnak és a megismerhetoségnek. Mindazon intézkedések és cselekvések, amelyek a stratégia keretei között zajlanak legyenek pontosan követhetok minden érintett, illetve érdeklodo számára. Biztosítani kell a veszprémiek számára, hogy folyamatosan informálódhassanak a kábítószer probléma kezelésének alakulásáról A stratégia eszközrendszere A stratégia megvalósításában, a célok elérésében összetett eszközrendszerrel kell dolgozni. Az eszközök három szintjét határozhatjuk meg, úgymint; - önkormányzati politikai és döntéshozatali szint, - intézményi és szolgáltatási szint, - az együttmuködésre alapuló egyéni, csoportos és közösségi szint. Az önkormányzati politikai és döntéshozatali szinten a kábítószer probléma kezelésében a társadalmi elvárásokat és konszenzust kell követni, az ezeknek megfelelo döntésekkel kell a stratégia érvényesülését segíteni. Az intézmények és szolgáltatások számára konkrét fejlesztési feladatokat fogalmaz meg a stratégia, melyek végrehajtásában a megelozoegészségfejleszto munkát végzo önkormányzati (és állami), illetve civil szervezetek, a gyógyításban érintett intézmények, továbbá a bunözés visszaszorítására hivatott szervek egyaránt részt vesznek. 15

16 Az együttmuködés a helyi közösség minden szintjén, illetve az egyes csoportok, ágazatok, szektorok között meg kell, hogy valósuljon. Kiemelt szerep jut a gyermekvédelem, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a szociális terület és az oktatásügy intézményei együttmuködésének. A párbeszéd és koordináció intézményesült formájának a Kábítószerügyi Egyezteto Fórumot kell tekinteni, mely megfelelo hátteret tud biztosítani a stratégiai szemlélet képviseletének. 5. Közösségi együttmuködés A kábítószer probléma kezelésében a korábbinál jóval hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a közösségi együttmuködésnek. Ezért meg kell erosíteni a meglévo együttmuködéseket, továbbá újakat kell kialakítani, fejleszteni kell azt az eszközrendszert, amelynek segítségével növelheto a közösségi együttmuködés hatékonysága. Rövidtávú feladatok: A Kábítószerügyi Egyezteto Fórum muködési feltételeinek biztosítása, a fórum koordinációs szerepének megerosítése a kábítószerügyi stratégia végrehajtásában. - Konszenzus konferencia szervezése a Drogstratégiáról: a megalkotott helyi kábítószerügyi stratégia bemutatása a nyilvánosság számára, illetve az érintett intézmények és szervezetek képviseloi számára. Résztvevok: - KEF tagjai - egészségügyi, szociális szakemberek - ifjúságvédelmi felelosök - osztályfonökök - diák-és hallgatói önkormányzatok - civil szervezetek képviseloi - a helyi média munkatársai - Konszenzus Konferenciák: háromhavonta konszenzus konferencia szervezése a kábítószerügyi stratégia megvalósulásáról, a végrehajtás során felmerülo kérdések, tapasztalatok megvitatására. Minden alkalommal külön kerül megszervezésre az általános iskolákat, illetve a középiskolákat érinto konferencia. Minden alkalommal különbözo státuszú pedagógusok kapnak meghívást, majd az utolsó alkalommal minden korábbi résztvevo meghívást kap (7 konferenciával kell számolni). - Képzések szervezése: a középiskolai és általános iskolai ifjúságvédelmi felelosök és a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak részvételével. - Pályázati alap létesítése a prevenciós tevékenységet végzo intézmények és szervezetek számára. 16

17 - Városi drogkoordinátor megbízása és bevonása a kábítószerügyi stratégia megvalósításába, illetve a kábítószer problémával kapcsolatos feladatok ellátásába. - Veszprém Megyei Kábítószerügyi Egyezteto Fórum létrejöttének elokészítése: kezdeményezés arra, hogy a megyében muködo KEF-ek között induljon el a párbeszéd, illetve az együttmuködés. A stratégiák kölcsönös áttekintésével, illetve a közös érdekek és értékek megfogalmazásával megteremthetové válik az a közös alap, amelyre építeni lehet a megyei KEF létrejöttét. Ezen tevékenység keretében elsosorban személyes találkozókat, szakmai eszmecseréket kell szervezni, illetve módszertani és szakértoi hátteret kell biztosítani a folyamatok moderálásához. Indokolt lehet a megfelelo elokészítést követoen egy megyei konferencia megszervezése a települési KEFek részvételével. - Dokumentációs és adminisztrációs háttér muködtetése: fontos, hogy a KEF muködésérol, a programok végrehajtásáról pontos és naprakész dokumentáció készüljön. A stratégia végrehajtásának megkezdésével együtt jelentosen megnonek a szervezési és adminisztrációs típusú feladatok, ezért meg kell teremteni azt a feltételrendszert (személyi, tárgyi és technikai) amelyek egyszerre biztosítják a dokumentációs és adminisztrációs feladatok ellátását. Középtávú feladatok: A kábítószer problémával foglalkozó szervezetek és intézmények felmérése: szolgáltatásaik, rendelkezésükre álló információk, demonstrációs és egyéb segédeszközök, dokumentumok. - Képzések szervezése: a közmuvelodésben, szórakoztatóiparban dolgozók, illetve a civil szervezetek munkatársainak részvételével. - Közösségi epidemiológiai kutatások kezdeményezése, az eredmények közzététele. - Helyi ellenorzési formák kidolgozása és érvényesít ése: pl. kábítószerbefolyás alatti gépkocsivezetés, zenés-táncos szórakozóhelyek engedélyezési eljárása, illetve a szórakozóhelyek ellenorzése abból a szempontból, hogy teljesítik-e a követelményeket. - Veszprém Megyei Kábítószerügyi Egyezteto Fórum muködtetése. - Ötletpályázat meghirdetése: két kategóriában (14-26 éves korosztály, valamint a szakemberek számára), illetve a stratégiában meghatározott területekhez kötodo témakörökben (közösségi együttmuködés, prevenciós tevékenységek, kezelés-rehabilitáció, kínálatcsökkentés, társadalmi kommunikáció-információ) hirdetünk pályázatot, melynek célja a leheto legtöbb javaslat és elképzelés begyujtése. Természetesen nem a kivitelezést, a megvalósítást támogatjuk ezzel a pályázattal, hanem a kreatív alkotómunkát díjazzuk. A legjobb elképzeléseket beemeljük a kábítószerügyi stratégia feladatrendszerébe. 17

18 Hosszú távú feladatok: Munkahelyi drogpolitikák kidolgozása, drogmentes munkahely program kialakítása. - Veszprém Megyei Kábítószerügyi Egyezteto Fórum muködtetése. - Értékelo konferencia szervezése a kábítószerügyi stratégia megvalósulásának témakörében. 6. Prevenciós tevékenységek A drogprevenció része az egészségfejlesztésnek, így az Ottawa Karta (Egészségügyi Világszervezet, 1988) által megfogalmazott egészségfejlesztés gondolatisága mentén kívánjuk kialakítani tevékenységünket. Az egészségi állapot csak úgy javítható, ha bizonyos egészségi elofeltételek (béke, lakás, oktatás, élelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható eroforrások, társadalmi igazságosság és egyenloség) létrejönnek. Az ezt követo feladatok:?? tudatosítani: a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és biológiai tényezok mind az egészség kárára vagy javára lehetnek. Az egészségfejlesztési tevékenységek célja ezeknek a feltételeknek a kedvezové tétele az egészség érdekében kifejtett propaganda révén.?? módot adni az embereknek arra, hogy legtökéletesebb egészségi potenciáljukat valósíthassák meg. Ebbe beletartoznak az egészség szempontjából kedvezo környezet nyújtotta biztos alapok, az információkhoz való hozzáférhetoség, ill. az egészséges választást lehetové tevo képességek és lehetoségek kialakítása. Az emberek nem tudják elérni legteljesebb egészségi potenciáljukat, hacsak nem tudják ellenorzésük alá vonni azokat a dolgokat, amelyek az egészségüket meghatározzák.?? közvetíteni: az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani ezeket az elofeltételeket és kilátásokat az egészség számára. Ezért az egészségfejlesztés összehangolt tevékenységet követel meg valamennyi érdekelttol: kormányoktól, egészségügyi és más szociális és gazdasági ágazatoktól, nem kormányzati és önkéntes szervezetektol, helyi hatóságoktól, az ipartól és a tömegtájékoztatástól. Az emberek az élet minden területérol részt vesznek az egészségfejlesztés tevékenységeiben, mint egyének, családok és közösségek. A szakmai és társadalmi csoportosulásoknak, továbbá az egészségügyi dolgozóknak különleges felelossége, hogy közvetítsenek a társadalom eltéro érdekei között az egészség elomozdítása érdekében. 18

19 Az egészségfejlesztés célja a droghasználattal kapcsolatban az ahhoz vezeto kockázati tényezok szerepének csökkentése és a drogfogyasztás elofordulását mérséklo védo tényezok felerosítése, összességében a droghasználat (legitim és illegitim drogok) elofordulási arányának csökkentése. Stratégiánkban az Integrált megközelítés szemléletét szeretnénk megvalósítani, mely már átfedést mutat az egészségfejlesztés komplex modelljével; a drogmentességet csak az egészséges élet részeként - és nem önálló célként - képzeli el. A szakirodalom szerint ez az integrált megközelítés a leghatékonyabb. Ez az irányzat más módszerek elonyeit is ötvözi. A prevenció színterei: A család Az iskola A munkahely A szabadido Az egyházak A média Az információs társadalom A honvédség A gyermekvédelem intézményrendszere A kockázati csoportok, veszélyezteto állapotok Integrált megközelítés: a társas hatásokat (a tanuláselméletbol kiindulva) és a személyiségfejlodésben szerepet játszó tényezoket veszi figyelembe a droghasználat kialakulásában - ennél fogva a megelozésben is ezek befolyásolására, fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A társas hatás modellhez hasonlóan kiemelkedo szerepet tulajdonít a kortárs és a médiahatásoknak, illetve az ezeknek való ellenállásnak. Ezt egészíti ki a személyiségfejlodéshez szükséges készségfejlesztéssel: döntéshozással, probléma megoldással, kommunikációs készségekkel, önértékelés növeléssel, stressz-kezeléssel, érdekérvényesíto készségek fejlesztésével. Rövidtávú feladatok: A középfokú oktatási intézményekben folytatni kell (az ISM és az OM támogatásával korábban elindult) iskolai egészségfejlesztési drogmegelozési tevékenység programot. - Az általános iskolákban a Rendorség Biztonságra Nevelo Iskolai Programja, a DADA folytatása, illetve kiszélesítése. - A veszprémi felsofokú oktatási intézményekben el kell végezni a drogokkal kapcsolatos attitud vizsgálatot. - Iskolai drogkoordinátorok képzése és foglalkoztatása. - Biztonságos szórakozóhelyek program elindítása. - Tantestületek és szüloi csoportok számára szervezett felvilágosító eloadások és konzultációk folyamatos szervezése Szülok iskolája muködtetése. - Iskolai drogstratégiák kialakítása (középiskolák). 19

20 Középtávú feladatok: Kortárssegíto-hálózat bovítése a középiskolákban és a felsooktatási intézményekben (képzéssel egybekötve). - Általános és középiskolai pedagógusok továbbképzésének (személyiség-és készségfejlesztés), szupervíziójának támogatása. - Óvodai egészségmegorzo programok kialakítása és bevezetése. - Drog-Info-Pont -ok kialakítása a bevásárló központokban, moziban, forgalmas és fiatalok által is látogatott helyeken. - SZERtorna drogellenes vetélkedok bevezetése a középiskolák elso évfolyamain. - Veszprémi Egészségmegorzo Tanácsadó kialakítása, muködési feltételeinek megteremtése (feladata a pedagógusok, kortárssegítok, szülok, védonok, szabadido szervezok, szakemberek, civil szervezetek hálózati kapcsolatának kiépítése, muködtetése, együttmuködésük támogatása). Hosszú távú feladatok: Veszprémi Egészségmegorzo Tanácsadó létrehozása. 7. Kezelés, rehabilitáció Magyarországon a droghasználók kezelése vonatkozásában a kezelési lánc (a kapcsolatfelvételtol a detoxikáción és a terápián át az utógondozásig, rehabilitációig és a droghasználat okozta ártalmak csökkentéséig) minden eleme alulfejlett és súlyos kapacitási gondokkal küzd. Ezért az intézményi formák, szakmai módszerek fejlesztésére van szükség. Alapveto cél, hogy a jogszabályi eloírások teljesítése mellett a veszprémi (és a veszprémi kistérség) igényekre alapuló kezelo és rehabilitációs intézményi háttér jöjjön létre. A kezelés szemléleti kerete: Az illegitim droghasználat pszichiátriai (betegség) modellje elsosorban a függoségi állapotok leírására alkalmas, különösen azokban az esetekben, ahol súlyos - foként testi - elvonási tünetekkel, hosszú idotartamú függoséggel, komorbiditással (egyéb pszichiátriai rendellenességgel), illetve más egészségügyi szövodménnyel kell számolni. Ilyenkor a pszichiáter (addiktológus) közremuködése elengedhetetlen. Az illegitim droghasználat pszichoszociális modellje elsosorban a prevencióban, valamint függoségi állapotokban az elozo pontba nem sorolható esetekben, illetve a stabil absztinencia elérését követoen 20

21 alkalmazható. A pszichoszociális modellen alapuló segíto kapcsolatban többféle szakember kap szerepet: szociális munkások, addiktológus konzultánsok, pszichológusok, pszichiáterek, lelkészek, egyházi szociális munkások, felépült szenvedélybetegek, továbbá önsegíto csoportok, valamint a nem szenvedélybetegek ellátására szakosodott intézmények, mint együttmuködo szervezetek. A terápia célja a szenvedély fölötti kontroll vissza, illetve megszerzése, a produktív életstílus kialakítása, az ehhez vezeto változások elosegítése, az egész-ség holisztikus modelljének szellemében. Ennek egyik útja az addiktív magatartás feladása, ennek idoleges hiányában a másik út pedig az addiktív magatartás kontrollálása, az egyénre és a társadalomra háruló ártalmainak csökkentése. A szenvedélybetegek kapcsán háromféle terápiás célkituzést fogalmazunk meg: 1. Pszichoaktív-anyagtól mentes élet elérése: a, az absztinencia iránti motiváció felkeltése és fokozása b, pszichoaktív-anyagtól mentes életstílus kialakítása 2. A különféle élettevékenységek leheto legnagyobb elégedettséggel történo megvalósításának segítése a, optimális egészségügyi állapot elérése és fenntartása b, pszichiátriai tünetek és zavarok megállapítása és kezelése c, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek és tudások elsajátítása d, házassági és családi problémák megoldása e, a munkával, a foglalkozással és a megélhetéssel kapcsolatos kérdések rendezése f, a hajléktalansággal kapcsolatos kérdések rendezése g, spirituális igények kielégítése, és az értékvilág társadalom - konform kialakítása 3. A visszaesés megelozése és a kábítószer-használat következtében fellépo ártalmak csökkentése. A kábítószer-függoség krónikus betegség, mely igen gyakran visszaesésekkel jár. Ennek valószínuségét növeli az elozo pontokban kifejtettek hiánya. A visszaesések megfelelo módszerekkel megelozhetoek. Ez a megközelítés az utóbbi idoben önálló terápiás céllá vált, megfelelo módszerekkel párosulva. A terápiák eredményessége Az egészségügyi ellátás tervezésekor számításba kell venni, hogy a tapasztalatok szerint a drogfüggoség krónikus, sokszor hosszan elhúzódó, visszaesésekre hajlamos (kór)lefolyást mutat. Ezt támasztja alá sokszor a többszörös kezelési epizódok sorozta is. A felépülés tehát legtöbbször kezelési epizódok során át, ciklikusan történik, így a legtöbb esetben nem lehet elvárni egybol megvalósuló, 21

22 azonnali terápiás eredményt. A kutatások kimutatják, hogy a rövid távon eredménytelen kezelések hosszú távon összeadódó pozitív hatást fejtenek ki. A kábítószer-problémákkal küszködok kezelése a segíto szakmák együttmuködését teszi szükségessé, hiszen ez a probléma az élet minden területét érinti, beleértve a testi és lelki egészséget, az értékek világát, a személyes, családi és társadalmi kapcsolatok rendszerét. Alapveto cél, hogy a jogszabályi eloírások teljesítése mellett a veszprémi (és a veszprémi kistérség) igényekre alapuló kezelo és rehabilitációs intézményi háttér jöjjön létre. Rövidtávú feladatok: Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményének létrehozása. - Hosszú távú ellátási szerzodés kötése a szenvedélybetegek nappali intézményének muködtetésérol, ezzel együtt a finanszírozási feltételek javítása. - Az egészségügyi és a szociális ellátás közötti együttmuködés harmonizálása. - A háziorvosi ellátás addiktológiai megerosítése szakmai képzéseken való részvétel támogatásával. Középtávú feladatok: Rehabilitációs otthoni férohelyek kialakítása, illetve biztosítása a veszprémi lakóhelyu szenvedélybetegek számára. - Megkereso programok muködtetése (Céljuk a droghasználók felkutatása és segíto kapcsolat létesítése, illetve terápiára motiválása, vagy ártalomcsökkento módszerek alkalmazása azokon a helyszíneken és színtereken, ahol ezek - a terápiás kapcsolatot egyébként nem kereso - fiatalok élnek vagy szórakoznak. - Konzultációs központ kialakítása (A droghasználók és hozzátartozóik számára könnyen elérheto programok, melyek jól strukturált segíto kapcsolat keretében foglalkoznak a drogproblémákkal, illetve adnak segítséget szociális, jogi, munkavállalási, családi ügyekben.) Hosszú távú feladatok: Pszichiátriai, detoxifikációs, illetve addiktológiai osztály létesítésének támogatása a veszprémi kórházban. - Az igényeknek megfelelo gyermek-addiktológiai részleg kialakításának támogatása a veszprémi kórházban. 22

23 8. Bunözés, kínálatcsökkentés Az önkormányzat - lehetoségeit és kompetenciáját figyelembe véve nem lehet aktív szereploje a bunözés visszaszorításának, illetve a kínálatcsökkentési programoknak. Mindezekkel együtt is együttmuködést, illetve lehetoségei szerint támogatást nyújt az ezen tevékenységek végzo szervezetek és intézmények számára. Rövidtávú feladatok: A rendorségi munka eredményességének fokozása érdekében támogatás biztosítása a rendorök képzéséhez, technikai fejlesztéseikhez. - A nemzetközi együttmuködés és tapasztalatcsere fejlesztése érdekében a testvérvárosi kapcsolatrendszer felajánlása, illetve az együttmuködések kialakításának támogatása. Középtávú feladatok: A rendorségi munka eredményességének fokozása érdekében támogatás biztosítása a rendorök képzéséhez, technikai fejlesztéseikhez. - A térfigyelo-rendszer kialakítása, illetve alkalmazása (különös tekintettel a városközpontra és az iskolák környékére) az utcai kábítószer-kereskedelem visszaszorítására. Hosszú távú feladatok: A veszprémi bunügyi statisztikában jelentos javulás (a jelenlegi arányok 1/3-os, pozitív irányú változása) a visszaélés kábítószerrel buncselekmény, illetve a kábítószer hatása alatt elkövetett buncselekmények vonatkozásában. 9. Társadalmi kommunikáció, információ Mindazon tevékenységek, amelyeket a kábítószer probléma visszaszorítása érdekében végez a közösség, csak akkor lehetnek hatásosak, ha azokról megfelelo információk állnak rendelkezésre. A probléma sajátossága, hogy kezeléséhez a speciális szolgáltatások, programok mellett szükséges a megfelelo szintu és tartalmú társadalmi kommunikáció is. Ennek érdekében a stratégia által felölelt teljes tevékenységi körön belül más területekkel azonos hangsúllyal kell megfogalmazni a kommunikációs és információs feladatokat. 23

24 Rövidtávú feladatok: A Veszprémi 7Nap címu hetilapban állandó mentálhigiénésdrogprevenciós rovat kialakítása. - A kábítószer problémát, annak helyi vetületeit bemutató lakossági tájékoztató kiadvány készítése és eljuttatása a veszprémi háztartásokba. - Egységes és a szakmai követelményeknek megfelelni képes információs rendszer (az egészségügyi kockázatokról, jogi következményekrol, a segíto intézményekrol és ellátásokról) kialakítása a középiskolákban. - Városi adatbázis létrehozása azokról a tevékenységekrol (szolgáltatások, képzések, ellátások, stb.), amelyek a kábítószer problémával kapcsolatosak. - Évente jelentés készítése a veszprémi kábítószerhelyzet alakulásáról, melyben az egészségügyi és bunözési adatok mellett a kábítószerügyi stratégiában foglalt feladatok megvalósulásáról, azok hatásáról is elhelyezhetok információk. Középtávú feladatok: A helyi médiumok tulajdonosaiból, illetve a területtel foglalkozó munkatársaiból, valamint a helyi reklámpiac szereploibol álló tanácsadó testület felkérése, iránymutatásuk szerint és közremuködésükkel helyi átfogó médiakampány kialakítása a kábítószer probléma visszaszorítására. - Mozgalomszeru akció indítása a Be Free mozgalom célja, hogy a fiatalok csatlakozzanak egy olyan társasághoz, amely nyíltan vállalja és hirdeti (külsoségeikben is: pl. csuklószalagok, pólók, kituzok) a drogok elutasítását és azt, hogy tisztának lenni büszkeség. A programhoz kapcsolódó fiatalok számára kedvezményeket is kell biztosítani (ingyenes belépés városi rendezvényekre, múzeumokba, könyvtárakba), amennyiben vállalják, hogy rendszeresen részt vesznek drogszurésen. - Városi drogportál létesítése, amelyen a stratégiával, a kábítószer problémával kapcsolatos információk mellett társoldalak tartalma, társszervezetek elérhetosége is megjelenítheto. - Egységes adat-és információgyujtési rendszer kialakítása az önkormányzati intézmények, civil szervezetek kábítószer problémával kapcsolatosan kifejtett tevékenységük vonatkozásában. - Újságírók számára tájékoztató eloadások, demonstrációs foglalkozások, illetve alapfokú képzés szervezése. Hosszú távú feladatok: Különösen az információszolgáltatás és a társadalmi kommunikáció segítése és koordinálása érdekében városi drogkoordinátor alkalmazása az önkormányzatnál. - Állandó (helyi) televíziós és rádiós programok kialakítása, melyek a prevenciót és a társadalmi kommunikációt egyaránt támogatják. 24