Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel./Fax: (88) 429 073 Zárójelentés a VESZPRÉMI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI INTÉZET KOOPERÁCIÓS KUTATÁSI KÖZPONT tevékenységérl Beszámolási idszak: 2001. július 1. 2004. június 30. Beszámoló sorszáma: Szerzdés száma: OMFB 00930/2001 Pályázat száma: KKK 00005/2000 V e s z p r é m 2004. június 30.
TARTALOMJEGYZÉK A VIKKK tevékenységének összefoglaló értékelése 4 Bevezetés 4 1. K+F infrastruktúra kialakítása és fejlesztése 6 2. Kutatási és fejlesztési tevékenység színvonala, eredményessége, kihatásai 7 I. Kutatási firány 9 Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése II. Kutatási firány 12 Polimerizációs technológiák fejlesztése III. Kutatási firány 13 Környezetbarát mezgazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mezgazdasági hulladékok hasznosítása 3. Innovációs tevékenység, kutatási eredmények hasznosítása 14 4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok 20 5. Posztgraduális és graduális képzésben elért eredmények 24 6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba 26 7. A Központ szervezeti felépítése, mködése, hatása, kapcsolatai, ismertsége 30 2/32
MELLÉKLETEK (3 db külön kötetben) 1. MELLÉKLET A kutatási eredmények összefoglalása és értékelése I. Kutatási firány Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése I-1 Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása I-2 Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek I-4 Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata I-6 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata I-7 Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása I-8 Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehetségei, speciális desztillációs mveletek I-9 Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése I-10 Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása I-11 EU konform vízrendszerek II. Kutatási firány Polimerizációs technológiák fejlesztése II-1A II-1B Mköd technológiák optimalizálása, PE gyártás Mköd technológiák optimalizálása, CPE gyártás III. Kutatási firány Környezetbarát mezgazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mezgazdasági hulladékok hasznosítása III-1 III-2 Környezetbarát mtrágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként 2. MELLÉKLET K+F infrastruktúra fejlesztés 3. MELLÉKLET Publikációs jegyzék 3/32
A VIKKK tevékenységének összefoglaló értékelése Bevezetés A modern vegyipar életminséget meghatározó iparág. A vegyipar és a társadalom közti kapcsolatok javítása, ipari igényeknek megfelel speciális mérnökképzés, korszer, energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése, a káros környezeti hatások csökkentése, a hulladékok újrahasznosítása, mindezekhez megfelel kutatás-fejlesztési és felsoktatási háttér kialakítása napjainkban kiemelten fontos feladat az állam, a gazdasági partnerek és a felsoktatási, kutatási-fejlesztési intézmények számára. A fenti célokkal összhangban az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott Fenntartható fejldést szolgáló minségügyi és zöld technológiákra alapozott vegyipari kutató és fejleszt központ cím KKK-00005/2000 számú pályázat alapján a Veszprémi Egyetemen a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva, 2001. július 1-én Kooperációs Kutatási Központ (továbbiakban: VIKKK) alakult. A VIKKK konzorciumi formában mködik, amelynek alapító tagjai a Veszprémi Egyetem mellett az ország vezet vegyipari vállalatai nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., a BorsodChem Rt., a Nitrokémia 2000 Ipari és Vagyonkezel Rt., a Nitrogénmvek Rt.; továbbá támogató tagjai a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A VIKKK mködéséhez szükséges forrásokat 50%-ban az Oktatási Minisztérium, 50%-ban pedig a konzorciumi tagok biztosítják. A VIKKK célja technológiai áttörést elsegít, korunk nagy kihívásait a fenntartható fejldés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását szem eltt tartó, piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése, ezzel szerves egységben magas szint szakember képzés a vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelen. A VIKKK a rendelkezésre álló erforrások felhasználásával a posztgraduális oktatási feladataival párhuzamosan az alábbi három kutatási irányhoz tartozóan 15 a vegyipar számára alapvet fontosságú témában végzett kutatásokat 2001. július 1. 2004. június 30. idszakban. I. Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése. I-1 Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása I-2 Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek I-4 Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata I-6 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata I-7 Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása 4/32
I-8 Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehetségei, speciális desztillációs mveletek I-9 Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése I-10 Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása I-11 EU konform vízrendszerek II. Polimerizációs technológiák fejlesztése. II-1A Mköd technológiák optimalizálása, PE gyártás II-1B Mköd technológiák optimalizálása, CPE gyártás III. Környezetbarát mezgazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mezgazdasági hulladékok hasznosítása. III-1 III-2 Környezetbarát mtrágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként A Központ félévenkénti részletes szakmai beszámolói alapján elkészítettük a zárójelentésünket, amelyben egy rövid összefoglaló értékelést adunk az elmúlt 3 évben végzett tevékenységünkrl. A zárójelentés mellékletei a kutatási témák szakmai eredménycentrikus összefoglalását és értékelését (1.Melléklet), a munka során kifejlesztett berendezések és beszerzett nagyérték mszerek, továbbá a felújított laboratóriumok és kísérleti csarnok bemutatását (2. Melléklet), valamint a kutatási eredmények alapján készített publikációk jegyzékét tartalmazzák (3. Melléklet). 5/32
1. K+F infrastruktúra kialakítása és fejlesztése Kutatási stratégiánk sikeres megvalósításához a megfelel szellemi bázis kialakítása mellett a K+F infrastruktúra létrehozása is elengedhetetlenül szükséges volt. Elvégeztük a Vegyészmérnöki Intézet Tanszékein lév és a VIKKK kutatás-fejlesztési tevékenységét is szolgáló mszerpark átvilágítását, javítását, felújítását. A VIKKK kutatási feladatainak ellátására új mszereket, számítógépeket, szoftvereket szereztünk be, kiépítettünk egy bels számítógépes hálózatot. Laboratóriumokat alakítottunk ki és kísérleti csarnokot újítottunk fel (lásd 2. Melléklet). Ezeket a feladatokat a korábbiakban forrás és megfelel szakember hiányában nem lehetett elvégezni. A fenti feladatokra mindösszesen 67 MFt-t fordítottunk. Mszerek, eszközök javítása, felújítása A következ mszerek és eszközök javítását, felújítását végeztük el: Shimadzu AA-6601F atomabszorpciós spektrofotométer, Shimadzu FTIR-8300 infra spektrofotométer, Shimadzu GC-17A, QP-5000 gázkromatográf-tömegspektrométer, Shimadzu GC-14A gázkromatográfok, Carlo-Erba GC 6000 gázkromatográf, LKB folyadékkromatográf, nagyérték kísérleti berendezések (elektromos cskemencék, ultrahangos törberendezés, ikerreaktor, viszkoziméterek, spektrofotométer, stb.) Mszerek, eszközök beszerzése A következ mszerek és eszközök beszerzését végeztük el: APS-35 ES elemanalizátor, APS- 35 EN detektor, IA-100 ion analizátor, kromatográfiás detektorok, spektrofotométer, szárítószekrény, mérlegek, manyagvizsgáló mszerek, számítástechnikai és irodatechnikai eszközök (lásd 2. Melléklet). Kommunikációs infrastruktúra és tartalomfejlesztés Korszersítettük, illetve bvítettük a részben már meglév helyi számítógépes hálózatot, amely a VIKKK munkatársak (oktatók, kutatók, hallgatók) kommunikációját is szolgálja, valamint kialakítottuk az újonnan vásárolt számítógépek internetes csatlakozását. Elkészítettük és folyamatosan fejlesztjük a VIKKK magyar és angol nyelv honlapját (vikkk.vein.hu). A honlap egyik része mindenki számára hozzáférhet. Ez tartalmazza a VIKKK alapításával, céljaival, környezetével, partnereivel, kutatási tevékenységével, eredményeivel kapcsolatos publikus információkat. A honlap másik része többszint jelszóval védett, információs és fórum jelleg felület (vikkk.vein.hu Bels információk) a VIKKK munkatársai, a témavezetk és Kutatási és Tudományos Bizottság tagjai, illetve az Igazgató Tanács tagjai számára. Itt találhatók a VIKKK mködési dokumentumai, közlemények, határozatok, itt van lehetség KTB illetve IT ülések lebonyolítására és egyéb, a mködéshez szükséges információcserére, vagy döntéshozatalra. Ugyanitt hozzáférhetvé tettük a részletes kutatási eredményeket a KTB tagok számára véleményezés, értékelés céljából, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolókat az IT tagok számára döntéshozatal céljából. A kutatási eredményeink alapján készült fontosabb konferenciákon elhangzott eladások, illetve szakfolyóiratokban megjelent publikációk szövege a honlapunkon is megtalálható, illetve letölthet (http://vikkk.vein.hu Publikációk, Publikációs adatbázis, ). Idközben a szerver gépeink felújítása is sikeresen megtörtént. Remélhetleg ezáltal az elérhetségünk egyszerbbé és biztonságosabbá vált. 6/32
Laboratóriumok és kísérleti csarnok felújítása (lásd 2. Melléklet) Elvégeztük a kutató és mszeres laboratóriumokból álló laboratóriumcsoport (3 laboratórium) kialakításával kapcsolatos építési (rekonstrukciós) munkálatokat, valamint bútorzat és a kutatási eszközök beszerzését. A laboratóriumok a honlapunkon megtekinthetk (vikkk.vein.hu Kutatás). Itt biztosítunk helyet több kutatási téma folytatásához. Megtörtént a kísérleti üzemcsarnok földszinti részének és az emeleti laboratóriumoknak a felújítása. Itt van lehetség a hulladék manyagok újrahasznosításával kapcsolatos anyagvizsgálati laboratórium berendezésére és akkreditálására. A kísérleti üzemcsarnokban helyezzük el a kutatási eredményeink alapján kialakított nagylaboratóriumi, illetve kísérleti üzemi méret berendezéseinket. Megállapítottuk, hogy az infrastruktúra fejlesztési tevékenységünk a terveknek megfelelen, az anyagi és emberi erforrásaink optimális kihasználása mellet történt. Megjegyezzük azonban, hogy néhány esetben a közbeszerzéses eljárás lassította a beszerzési, illetve beruházási folyamatot, valamint a közbeszerzési körön kívül kedvezbb ajánlatot kaptunk. Összességében az infrastrukturális fejlesztés a kutatási program színvonalas elvégzéséhez alapveten hozzájárult. 2. Kutatási és fejlesztési tevékenység színvonala, eredményessége, kihatásai A Központban három kutatási irányhoz kapcsolódóan 15 kutatási témában végeztünk kutatófejleszt munkát. A kutatási témák fként a petrolkémiai ipar, a manyagipar, a finomkémiai ipar, a gyógyszeripar valamint a mtrágyaipar területéhez kapcsolódnak és a fenntartható fejldést szolgálják (részletesebben lásd 1. Melléklet). A kutató-fejleszt munka eredményességének minsítésére kidolgoztunk és alkalmaztunk egy a projektek ellenrzésére és értékelésére vonatkozó szabályzatot. Ennek értelmében a munka elrehaladásáról, az eredményekrl félévenként kutatási beszámolót készítettünk, melyet nyomtatott, illetve elektronikus formában az OM képviseli (Dr. Debreczeni Péter programigazgató, Szabó Ilona ftanácsos) és az ipari partnereink az alapító konzorciumi tagok képviseli számára eljuttattunk, illetve honlapunkon jelszóval védett területen hozzáférhetvé tettünk számukra. Ilyen módon biztosítottuk a kutató fejleszt munka folyamatos ellenrzésének lehetségét a partnereink számára. Ezen kívül adott idszakonként szakmai szimpóziumokat tartottunk ahol a vezet kutatók, illetve a PhD hallgatók személyesen számoltak be a fontosabb szakmai eredményeikrl. A szakmai munka irányítását és ellenrzését több mint 40 ipari konzulens is jelents mértékben segítette. A jól elkészített és átgondolt kutatási programnak, valamint a fentiek szerint kialakított ellenrzési és irányítási mechanizmusnak köszönheten a három év alatt a résztvevk megítélése szerint nem volt szükség kutatási téma lényeges módosítására, megváltoztatására, vagy leállítására. 7/32
A hároméves kutatási periódus befejeztével elkészítettük a kutatási témák összefoglalóit, majd elvégeztük, illetve az ipari partnereink szakembereivel elvégeztettük a projektek értékelését a szabályzatban megadott szempontok alapján. Az értékelés minségi szempontjai és pontszámai a következk voltak: Az eredmények újszersége pont 0-2 Ismert korszer technológiai megoldás hazai megvalósítása hiányos információk alapján (követ fejlesztés). 3-4 Ismert megoldás sikeres megvalósítása hazai alapanyagok és hazai tervezés berendezések alkalmazásával. 5-6 Ismert technológia innovatív továbbfejlesztése, kihozatal, hatékonyság, energetikai és költségfajlagosok stb. javításával. 7-8 Új termék, eljárás vagy módszer kidolgozása. 9-10 A korábbi fejldés irányát dönten megváltoztató új termék, eljárás vagy módszer kidolgozása. Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága pont 0-2 Elkísérleti eredmények 3-4 Kísérlettervezéssel nyert eredmények 5-6 Laboratóriumi kísérletsorozat befejezdött. 7-8 Nagylaboratóriumi, vagy félüzemi kísérletek befejezdtek. 9-10 Üzemi méret kísérletek befejezdtek. Az eredmények tudományterületre kifejtett hatása pont 0-2 Nincs hatása a fejldésre, de jelents gazdasági eredménye van. 3-4 Kimutatható hatást gyakorol a vegyészmérnöki tudomány valamely részterületére. 5-6 Kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre az elméleti, illetve gyakorlati megoldások fejldésére és jelents gazdasági eredménye is van. 7-8 Jelentsen befolyásolja a tudományterület továbbfejldését. 9-10 Dönt szerepet játszik a tudományterület fejldési irányának módosításában vagy ugrászer fejldésében. Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság pont 0-2 Gyakorlati jelentség nem ítélhet meg. 3-4 Az eredmény valószínleg gyakorlati jelentséggel bír, de még bizonyítani kell. 5-6 Bizonyított gyakorlati jelentség eredmény. 7-8 A hazai vegyiparban hasznosítható eredmény. 9-10 A vegyiparban széles körben hasznosítható eredmény. 8/32
Mszaki és gazdasági hatás pont 0-2 Kevéssé számottev mszaki és gazdasági elnyt biztosító eredménnyel jár a bevezetése. 3-4 A mszaki színvonal jelents emelését és gazdasági elnyt biztosító hasznos eredmény (legalább 1 mft/év). 5-6 A mszakai színvonal emelésén túl jelents gazdasági elnyt biztosító hasznos eredmény (legalább 10 mft/év). 7-8 A mszaki színvonal minségileg új szintjét vagy igen jelents gazdasági elnyt biztosító hasznos eredmény (100 mft/év felett). 9-10 Magas mszaki színvonalú és egyben nemzetgazdasági szempontból is számottev, külföldön is hasznosítható eredmény. A következkben kutatási irányokra bontva témánként ismertetjük az értékelés eredményeit. I. Kutatási firány Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése Ehhez a kutatási firányhoz a következ 11 kutatási téma tartozik, amelyek a petrolkémiai ipar a finomkémiai ipar, a gyógyszeripar területéhez kapcsolódnak: 2001-I-1 Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása 2001-I-2 Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek 2001-I-3 Olefingyártás alapanyagainak minségfejlesztése, a pirolízis eredményességének és az alapanyagok katalitikus elkezelésének együttes vizsgálata 2001-I-4 Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata 2001-I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata 2001-I-6 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata 2001-I-7 Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása 2001-I-8 Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehetségei, speciális desztillációs mveletek 2001-I-9 Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése 2001-I-10 Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása 2001-I-11 EU konform vízrendszerek A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képviselje mint küls bíráló (K) végezte. 9/32
1. Táblázat Ráfordítás, eft 23 750 15 840 15 920 Téma jele 2001-I-1 2001-I-2 2001-I-3 Résztéma A B - - Bíráló (T: témavezet, K: küls ipai szakember) T K T K T K T K Az eredmények újszersége 7 7 9 7 8 7 5 3 Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság 7 7 8 7 4 4 6 5 6 5 7 6 6 6 6 4 7 5 8 4 6 5 5 3 Mszaki és gazdasági hatás 8 5 9 5 6 4 7 5 Átlag 7 5,8 8,2 5,8 6 5,2 5,8 4 A - Poliolefin alapú hulladékok termikus és katalitikus krakkolása B - Gumiabroncs rlemények felhasználása gumi-bitumen kompozitok elállítására 2. Táblázat Ráfordítás, eft 17 690 14 200 41 460 Téma jele 2001-I-4 2001-I-5 2001-I-6 Résztéma - - A B C Bíráló (T: témavezet, K: küls ipai szakember) T K T K T K T K T K Az eredmények újszersége 8 7 * 2 * 5 8 7 * * Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság 4 4 * 6 * 5 4 5 * * 8 5 7 4 6 5 8 7 * * * 7 7 7 8 7 8 8 7 6 Mszaki és gazdasági hatás * * * * * * * * * * Átlag 6,7 5,8 7 4,8 7 5,5 7 6,8 7 6 A: Kis szénatomszámú alkánok izomerizálásának vizsgálata B: FCC-benzinek minségjavítási lehetségeinek vizsgálata C: Egyéb tématerületeken (fleg a töltállomásokon forgalmazott motorbenzinek vizsgálata) *egzakt módon nem értékelhet 10/32
3. Táblázat Téma jele 2001-I-7 2001-I-8 2001-I-9 2001-I-10 2001-I-11 Résztéma - - - - - Bíráló (T: témavezet, K: küls ipai szakember) T K T K T K T K T K Az eredmények újszersége 8 8 6 6 8 8 5 4 9 7 Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság 8 8 7 6 8 7 7 8 2 4 9 5 8 7 10 9 2 2 5 4 6 9 9 9 10 9 7 4 4 6 Mszaki és gazdasági hatás 7 8 6 6 8 7 5 2 5 5 Átlag 7,6 7,6 7,2 6,8 8,8 8 5,2 4 5 5,2 Az I. kutatási firányra vonatkozó átlagpontszámokat a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat Összesít táblázat Értékelés szempontjai Témavezet Küls bíráló ÁTLAG Az eredmények újszersége 7,36 6,00 6,68 Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság 5,91 5,85 5,88 6,77 5,31 6,04 7,08 6,36 6,72 Mszaki és gazdasági hatás 6,78 5,22 6,00 Átlag 6,78 5,75 6,26 Az eredmények egyrészt technológiák innovatív továbbfejlesztésére vonatkoznak, és a kihozatal, a hatékonyság, az energetikai és költségfajlagosok javítását, illetve a káros emisszió csökkenését eredményezik; másrészt új termékek elállítására, új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányulnak. A kutatási eredményeket laboratóriumi, nagylaboratóriumi kísérlet-sorozatokkal, néhány témánál félüzemi kísérletekkel támasztottuk alá. A kutatási és fejlesztési eredményeink kimutatható hatást gyakorolnak az adott tudományterületre elméleti, illetve gyakorlati vonatkozásban egyaránt és emellett jelents gazdasági eredménnyel járhatnak. 11/32
Az eredményeinknek bizonyítható gyakorlati jelentségük van és a hazai vegyiparban hasznosíthatók. Kutatási eredményeink többsége megfelel piacgazdasági környezetben megvalósítva a mszakai színvonal emelésén túl jelents (legalább 10 mft/év) gazdasági hasznot is eredményez. Néhány témánál az eredmények megfelel megvalósítása a mszaki színvonal minségileg új szintjét jelenti és igen jelents 100 mft/év nagyságrend gazdasági eredményt biztosíthat. A tisztább, költséghatékonyabb eljárások, mveletek, technológiák kialakítására, a káros emisszió csökkentésére, a nagymennyiség manyag és gumi hulladékok újra hasznosítására való törekvésünk a környezetünk megóvását, a fejldés fenntarthatóságát szolgálja, ennélfogva a fenti témákban elért eredményeinknek számottev társadalmi hatása is van. II. Kutatási firány Polimerizációs technológiák fejlesztése Ehhez a kutatási firányhoz a következ 2 kutatási téma tartozik, amelyek a manyagipar területéhez kapcsolódnak: 2001-II-1A Mköd technológiák optimalizálása: PE (Polietilén) gyártás, 2001-II-1B Mköd technológiák optimalizálása: CPE (Klórozott polietilén)-üzem kapacitás bvítési lehetségei. A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képviselje mint küls bíráló (K) végezte. 5. táblázat Ráfordítás, eft 36 930 13 230 Téma jele 2001-II-1A 2001-II-1B ÁTLAG Bíráló (T: témavezet, K: küls ipai szakember) T K T K TK Az eredmények újszersége 8 7 7 6 7 Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága 9 7 8 8 8 Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása 6 7 7 6 6,5 Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való 10 9 8 4 7,75 használhatóság Mszaki és gazdasági hatás 10 5 6 6 6,75 Átlag 8,6 7 7,2 6 7,2 12/32
Az új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányuló kutatási témákban a nagylaboratóriumi kísérletek eredményeit üzemi vizsgálatok és adatok támasztják alá. Az elvégzett munka kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre, ugyanakkor a kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldások a hazai vegyiparban hasznosíthatók. Az eredmények alkalmazásával a mszaki színvonal jelentsen növekszik, minségileg új szintre kerülhet, és számottev gazdasági eredmény (becsülheten 50 mft/év felett) képzdik. III. Kutatási firány Környezetbarát mezgazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mezgazdasági hulladékok hasznosítása Ehhez a kutatási firányhoz a következ 2 kutatási téma tartozik, amelyek a mtrágyaipar, a mezgazdaság, erdgazdaság és hulladékgazdálkodás növényi alapú hulladékainak feldolgozásához kapcsolódnak: 2001-III-1 Környezetbarát mtrágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése 2001-III-2 Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képviselje mint küls bíráló (K) végezte. 6. Táblázat Ráfordítás, eft 14 000 13 200 Téma jele 2001-III-1 2001-III-2 ÁTLAG Bíráló (T: témavezet, K: küls ipai szakember) T K T K TK Az eredmények újszersége 7 7 7 7 7 Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága 6 5 7 7 6,25 Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság 8 8 7 7 7,5 9 9 6 9 8,25 Mszaki és gazdasági hatás 6 7 5 5 5,75 Átlag 7,2 7,2 6,4 7 6,95 Ezen a kutatási területen új termék és új eljárás, illetve a megvalósítására alkalmas berendezés kifejlesztését végeztük. Laboratóriumi kísérletsorozatok eredményei alapján a tudományterületet számotteven befolyásoló, a hazai vegyiparban hasznosítható eredmények születtek, amelyek a mszaki színvonal emelésén túl jelents gazdasági eredményt (legalább 10 mft/év) biztosíthatnak. 13/32
3. Innovációs tevékenység, kutatási eredmények hasznosítása A Központ magalakulásakor a témáink egy részének már bizonyos szint kutatási elzménye volt, más témákat a Központ megalakulásával egyidben, illetve közvetlenül utána kezdtünk el kutatni. Ennek megfelelen a 3 éves kutatási periódus végére az egyes témákban különböz eredményre jutottunk. Eredményeink egy jelents része az innovációs lánc megvalósítási fázisának közelébe került, kísérleti fejlesztési folyamat után üzemesíthet (megvalósítható) illetve kísérleti gyártás után a termék vagy a technológia értékesíthet, vagy üzemi kipróbálás után alkalmazható. Számos témánál rendelkezésünkre áll az a technológiai és/vagy berendezés know-how, amely alapján az üzemi szintig történ méretnövelés és az üzemi technológia kialakítható. Az innovációnak ez a fázisa talán a legköltségigényesebb és egyben a legnagyobb kockázattal jár. Több témánál is küls források és partnerek bevonását tervezzük amely feltétlenül szükséges az eredményes továbblépéshez. Ezeket a forrásokat pénzügyi kockázatot minimalizálandó pályázati úton kívánjuk elérhetvé tenni. Erre vonatkozóan, valamint az eredmények hasznosítására irányuló kapcsolatépítésünkre vonatkozóan kiegészít információkat adunk a 4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok cím fejezetben. A továbbiakban röviden ismertetjük a kutatási eredményeink alapján született hasznosításra (értékesítésre illetve megvalósításra) alkalmas fontosabb know-how-k és találmányi bejelentések lényegét. Különböz típusú hulladék manyagok összeférhetségét biztosító adalékok A know-how A poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása tématerületen végzett kutatások egyik részeredménye, az adalékok kémiai jellemzire, gyártására és felhasználására vonatkozik. Modern világunkban a manyagok egyre nagyobb mennyiségben kerülnek felhasználásra, más részrl viszont jelents mértékben növekszik a manyag hulladékok mennyisége is. A hulladékok megfelel kezelése és hasznosítása korántsem megoldott. A jelenleg alkalmazott lerakás és égetés hosszútávon nem oldja meg a problémát. Az újrahasznosítás egyik lehetséges irányát jelenti az un. mechanikai hasznosítás, mely során a hulladék manyagokból újabb manyagtermékeket állítanak el. A technológia egyik kulcsfontosságú kérdése a feldolgozandó hulladék manyagok megfelel fajtaszerinti szelektivitása. Amennyiben nem lehet a feldolgozandó manyagok megfele1 szelektivitását biztosítani, jelents minségromlásra kell számítani az e1állított termékek tekintetében. Kevert manyaghulladékok felhasználása során megfele1 adalékanyag, un. kompatibilizátor felhasználásával biztosítani lehet a manyagok összeférhetségét. Ezáltal nem kell következik be számottev minségromlás a hasznosítás során. Ezzel az eljárással lehetség nyílik olyan manyagok együttes hasznosítására, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek, de összeférhetetlenségük miatt eddig nem volt megoldható az újrahasznosításuk. Az eljárás jelentségét tovább fokozza az, hogy a hulladékok ilyen módon történ hasznosításával jelents mennyiség alapanyagot lehet megtakarítani, mindamellett hogy nagymértékben csökkennek a hulladék manyagok okozta környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási problémák. A know-how alapján kísérleti mintákat gyártottunk le és átadtuk azokat alkalmazástechnikai vizsgálatokra a Qupers Kft megbízottjának. 14/32
Állami pályázati támogatás esetén jó lehetséget látunk egy spin-off cég kialakítására, amely a kompatibilizáló adalékok (kísérleti) gyártását egy limitált volumenig és alkalmazástechnikai tanácsadást végezne. Gumibitumenek elállítása különböz eljárásokkal A know-how A poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása tématerületen végzett kutatások egyik részeredménye. A széleskör ipari felhasználásra (útépítési kötanyagok, szigetel bevonatok stb.) alkalmas gumibitumen-kompozitok elállítására többféle recepturát dolgoztunk ki. Ezek felhasználásával a bitumenes kötanyagok széles tulajdonság tartományában állíthatók el gumibitumenek. A következ három alapvet eljárást dolgoztuk ki: Kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) elállítása módosított nedves eljárással Gumibitumen (GB) elállítása nedves eljárással SBS-sel módosított bitumen (PmB) elállítása az ipari eljárások szokásos elírásai alapján Meghatároztuk a háromféle eljárás f paramétereit, melyek az elállítandó bitumenes kötanyag elírt tulajdonságaitól függen módosíthatók. A kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) a bitumen összes tulajdonságát javítja. A PmBel összehasonlítva sokkal jobb nyíróerkkel szembeni ellenállással, nagyobb stabilitással, kiváló folyási tulajdonságokkal, hideg és öregedéssel szembeni viselkedéssel jellemezhet. A GB-hez képest sokkal rugalmasabb, nyújthatóbb, és kiváló stabilitása miatt logisztikai kezelése nem igényel speciális berendezéseket. Együttmköd partnerünk a Hoffman Kft. Zalaegerszeg belterületén megépített egy 50 m hosszúságú kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) kísérleti útszakaszt. Az építés célja a KSGB gyártási- és felhasználási eljárásának kipróbálása volt. A know-how alapján találmányi bejelentés készítése van folyamatban. Növényolaj-zsírsav-metilészterek elállítása nagy szabadzsírsav-tartalmú használt sütolajokból kombinált savas és lúgos átészterezéssel oldószer jelenlétében A know-how az Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata cím kutatási témához kapcsolódódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki a 0,5%-nál nagyobb (0,5-20%) szabadzsírsav-tartalmú használt sütolajokból történ az MSZ EN 14214:2004 jel szabványnak megfelel növényolaj-zsírsav-etilészter elállítására. Az új eljárás lényege egy savkatalizált elészterezés, majd lúgos fészterezés oldószer jelenlétében. A know-how tartalmazza az átészterezési mveletek során alkalmazott katalizátorokat, a technológiai paraméterkombinációkat, az oldószer fajtáját és mennyiségét, valamint az átészterezés utáni tisztító mveleti lépéseket. A know-how elssorban olyan növényolaj-zsírsav-metilészter elállítások során alkalmazható, ahol az alapanyag nagy (0,5-20%) szabadzsírsav-tartalmú olaj (pl. használt sütolaj) és/vagy növényolaj. Ezen anyagok átészterezéséhez kombinált katalizátor rendszer alkalmas. A know-how alkalmazása elsegíti a növényolaj-zsírsav-metilészterek nagy bekerülési költségének csökkentését, elssorban a veszélyes hulladéknak tekintett alapanyagok felhasználhatósága miatt. 15/32
Gázolajok katalitikus minségjavításának vizsgálata - A heteroatommentesít katalizátorok aktivitás változásának elrejelzésére szolgáló kulcsvegyületek és azok meghatározása A know-how a Korszer és nagy energiatartalmú dízelgázolajok elállításának vizsgálata cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során különböz középpárlatok és katalizátorok esetén vizsgáltuk az alapanyagok kénvegyület összetételének változását a kénmentesítés hatékonyságának függvényében. Megállapítottuk, hogy a nagyobb kénmentesítési hatékonyság mellet nyert termékek kénvegyület összetétele jelentsen eltér az alapanyagéhoz viszonyítva. A kénvegyületek közül a legnehezebben átalakíthatóknak azok bizonyultak, amelyek a kénatom melletti szénatomokon, azaz 4,6 helyzetben, tartalmaztak alkilcsoportokat. A kiválasztott vegyületek közül egy vagy több jól alkalmazható a katalizátorok hidrogénez/kénmentesít aktivitásának meghatározására, továbbá a kénmentesít üzemekben alkalmazott katalizátorok aktivitásváltozásának nyomon követésére. A know-how tartalmazza a vizsgálati módszer leírását, továbbá a teljes kéntartalomra vonatkozó kénmentesítési hatékonyság és a kiválasztott vegyületek átalakulása közti összefüggéseket a mély kénmentesítés (< 50 ppm) tartományában. Az ismertetett know-how jelentsége számottev, mert az Európai Unióban 2005-tl a dízelgázolajok kéntartalma legfeljebb 50 mg/kg lehet, de megfelel területi eloszlásban a 10 mg/kg kéntartalmú termékeket is elérhetvé kell tenni, 2008-tól pedig minden termék legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú lehet. A know-how alkalmazása elsegíti az új dízelgázolaj minségi elírások teljesítését. FCC-benzinek katalitikus minségjavítása kétfémes zeolit katalizátoron A know-how a Korszer és nagy energiatartalmú motorbenzinek elállításának vizsgálata cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki 300 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú teljes forráspont-tartományú vagy nehéz fluid katalitikus krakkbenzinek (a továbbiakban FCC-benzin) katalitikus minségjavítására. Az új eljárás lényege egy kétfémes zeolit-hordozós katalizátor. A know-how tartalmazza az említett katalizátor típusát és pontos összetételét, a speciális katalizátor-elkezelési eljárást, és a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú FCC-benzinek elállításához szükséges kedvez mveleti paraméterkombinációkat. A know-how elssorban olyan kolajfinomítókban alkalmazható, melyekben az FCC-üzem alapanyagát kénmentesítik, és így az FCC-benzin kéntartalma 300 ppm-nél kisebb. A knowhow alapján ez a kéntartalom 10 ppm alá csökkenthet jelentsebb oktánszámromlás nélkül. Az ismertetett know-how jelentsége számottev, mert az Európai Unióban 2005-tl a motorbenzinek kéntartalma legfeljebb 50 mg/kg, 2009-tl pedig legfeljebb 10 mg/kg lehet, és az aromástartalomra vonatkozó elírás is 35 v/v%-ra szigorodik. A know-how alkalmazása elsegíti az új motorbenzin minségi elírások teljesítését. Az etil-hexil-laktát, mint szelektív, zöld extrakciós oldószer Az Oldószertartalmú hulladékok feldolgozási lehetségei, speciális desztillációs mveletek cím kutatási téma részeredményei alapján know-how-t dolgoztuk ki amelynek a lényege az alábbiakban foglalható össze. A folyadék-folyadék extrakció egy olyan mvelet, melyet gyakran használnak a desztillációs mvelet alternatívájaként. Kedvez az alacsony energiaigénye és az is, hogy túl magas, vagy túl alacsony forráspontú elegyek, hérzékeny, vagy igen kis koncentrációjú komponensek elválasztására is problémamentesen alkalmazható. 16/32
A kísérleteink szerint a laktát észtereknek több olyan tulajdonságuk van, ami kedvez extrakciós oldószerré teszi ket. Ilyenek a nagy szelektivitás, nagy telítési kapacitás bizonyos kulcskomponenseknél az oldószer tömegére vonatkoztatva, kis gznyomás, viszonylag kis olvadék és oldat viszkozitás, h- és kémiai stabilitás. A szakirodalomban nem találtunk konkrét extrakciós felhasználásra történ információt, vagy utalást. A laktát észterek nem mérgez, megújuló nyersanyagból gyártott, biológiailag lebontható folyadékok, (és ily módon zöld oldószerek), melyek elzetes kísérleteink szerint alkalmasak lehetnek többféle oldószer, pl. klórozott szénhidrogének, ketonok, glikolok, glikol éterek, aromás vegyületek kiváltására. Részlegesen vagy teljesen elegyednek vízzel és a legtöbb gyakrabban használt oldószerrel. Forráspontjuk magas, 140 o C-tól (metil-laktát), akár 250 o C-ig (etil-hexil-laktát) terjed, ezért az illékonyságuk kicsi. Példaként laboratóriumi kísérletekkel igazoltuk, hogy a vízben rosszul oldódó etil-hexil-laktát a hagyományos oldószereket messze meghaladó szelektivitással alkalmas a diklór-benzol extrakciójára. Ebben az esetben az oldószer visszanyerhetsége eléri a 99 %-ot is. Javaslatot dolgoztunk ki gyógyszeripari oldószer-visszanyer rendszer kialakítására. Négyoszlopos, kislaboratóriumi méret szimulált-mozgóréteges folyadékkromatográfiás készülék A know-how a Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési téma kidolgozása során egy laboratóriumi méret 4 oszlopos szimulált mozgóréteges folyadék kromatográfot (SMB-LC) fejlesztettünk, terveztünk és a Veszprémi Egyetem Központi Gépmhelyben kiviteleztettünk. Ez a készülék Magyarországon az els, gyógyszeripari elválasztásokra szolgáló laboratóriumi berendezés, mely Db = 1 cm, L = 25 cm méret kromatográfiás oszlopokat tartalmaz. A kislaboratóriumi méret SMB-LC készülékeket nyert elválasztási eredmények alapján méretnövelhet a preparatív folyadék kromatográfiás mvelet 1-10 kg hatóanyag/nap kapacitásig. (1 000-10 000 US $ hatóanyag árakkal számolva a napi termelési érték elérheti a 10 000-100 000 US $ nagyságrendet!) A kislaboratóriumi méret SMB-LC készülék alkalmazása a gyógyszeripari királis elválasztások területén várható. Eljárás klór tartalmú véggázok újrahasznosítására A know-how a Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása cím kutatási téma egyik eredménye. A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki vinil-klorid tartalmú nitrogén véggáz vinil-klorid tartalmának csökkentésére úgy, hogy a kinyert vinil-klorid minsége megfelel az újrafeldolgozhatóság követelményének. A know-how lényege, hogy kétlépcss htési eljárást alkalmazunk. Az els lépcsben regenerátor elven mköd hcserélt használunk, amelyben a véggáz elhtése mellett a magasabb fagyáspontú szennyezk (víz, alkoholok és egyéb szerves vegyületek) leválasztása is megtörténik a regenerátor töltet felületén. A második lépcsben falon keresztüli kondenzáltatást végezve a leválasztott cseppfolyós vinil-klorid tisztasága megfelel az újrafeldolgozáshoz. A kondenzátorban -80 C hmérsékleten, cseppfolyós nitrogén htközeget alkalmazva a véggáz vinil-klorid tartalma 0,5 m/m% koncentráció alá csökkenthet. Az eljárást a BorsodChem technológiájára dolgoztuk ki, de a know-how alkalmazható minden olyan technológiában, ahol vinil-klorid tartalmú véggáz képzdik. A know-how 17/32
alkalmazhatósága azonban nem korlátozódik a vinil-klorid tartalmú véggázok tisztítására, hanem felhasználható minden olyan gázokat, gzöket tartalmazó véggázok kezelésére, amelyekben a kétlépcss htési-kondenzáltatási eljárással a szennyez komponens visszanyerése és újrafeldolgozása az igény. Ion szivattyú A találmányi bejelentés az EU konform vízrendszerek cím kutatási téma eredményei alapján készül. A lényege a következ. Nagy nátrium ion tartalmú oldatok /ipari szennyvizek/ NaOH illetve Na+ ion tartalmát úgy csökkentjük úgy, hogy közben ne keletkezzen más melléktermék és a szabad lúgtartalom a technológiai folyamatba visszavezethet legyen. Kationokat és anionokat tartalmazó oldatba megfelel elektródot merítünk és arra polarizáló feszültséget kapcsolunk. Az elektromos ertér hatására az anionok az anód felé, a kationok a katód felé mozdulnak el, majd az elektród felületén létrehozzák az irodalomból ismert Helmholtz réteget. A Helmholtz rétegben az ionok koncentrációja lényegesen nagyobb, mint az oldat belsejében. Ha az elektródot kiemeljük az oldatból, akkor a Helmholtz réteget (annak egy jelents részét) is kiemeljük, melynek következtében a Helmholtz rétegben nagyobb koncentrációban jelen lév ionokat (pl. Na + ion) is eltávolítjuk az oldatból. Az elektródot egy másik cellába helyezzük és ellentétes polaritású feszültséggel lelökjük az ionokat az elektród felületérl. A módszerrel a kibocsátásra kerül ipari vizek sótartalma is számottev mértékben csökkenthet. A szakaszos technológiák integrált tervezése és irányítása A know-how a Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása és a Mköd technológiák optimalizálása cím kutatási témák részeredménye. A kismennyiség, de nagy érték anyagokat elállító, többnyire szakaszos technológiák fejlesztésének megoldására egy olyan új modell-bázisú módszert dolgoztunk ki és javasolunk, amely a tervezést és irányítást integráltan kezeli, valamint alkalmazza a modellezés technika és információs technológia korszer eszközeit. Finomkémiai, gyógyszergyári, élelmiszeripari rugalmas technológiák tipikus eleme az adagolókkal, szedkkel és kondenzátor feltéttel ellátott fthet-hthet autokláv, amely megfelel rugalmassága által egy sor mvelet (termikus mveletek, reagáltatás, kristályosítás, extrakció, stb.) elvégzésére alkalmas. Az ilyen elemekbl kialakítandó rugalmas technológia tervezését és az irányítását integráltan célszer kezelni. Ennek eszköze az objektum modellje, és a batch automatizálás S88.01 szabvány modellrendszerének megfelel alkalmazása. A tervezési és irányítási problémák megoldására egy részletes vegyészmérnöki modellen alapuló módszert dolgoztunk ki. A részletes vegyészmérnöki modell az adott technológia minden lényeges tulajdonságát magába foglalja, illetve idben "összegyjti" (idben bvül ismeretek, információk konzisztens halmaza). A közeljövben több magyarországi gyógyszergyárban indul olyan beruházás, amelyeknek fontos részei azon reaktorok, amelyek hatékonysága és megbízhatósága a kidolgozott knowhow alapján jelentsen növelhet lenne. Folyamatos többtermékes üzem termelésirányítását támogató adattárház kialakítása A know-how a Mköd technológiák optimalizálása, PE gyártás cím kutatási téma részeredménye. 18/32
A folyamatos többtermékes üzemek jellemzje, hogy a termelést a piaci igényeknek megfelel módon valósítják meg. E piaci igények folyamatosan arra "késztetik" a technológiát, hogy az más-más munkapontokban üzemeljen. Nehézséget okozhat továbbá (pl. polimerizációs technológiáknál), hogy a termékek minségének meghatározására a gyártás után van csak lehetség. Ahhoz, hogy a berendezésekben folyamatosan keletkez köztes termékek, illetve a kiszerelés során elálló késztermék tulajdonságait lehetleg már a gyártás során nyomon lehessen követni, szükség van a technológia során különböz idhorizontokon keletkez információk összehangolására, azok lehetség szerint on-line módon történ automatikus feldolgozására. A know-how-ban kidolgozott módszerek alkalmasak: a technológia üzemeltetése során keletkez adatok tárolására, azok különböz szempontok szerinti lekérdezésére, a termelés során keletkez információk alapján a termékek minségi tulajdonságainak elrejelzésére, utólagos feldolgozás esetén a megfelel idhorizontok szinkronizálására, ezáltal, a termék gyártási útvonalának a különböz berendezésekben való nyomon követésére, azok gyártási paramétereinek megfeleltetésére, termékek különböz idszakokban történ gyártási körülményeinek meghatározására, azok elemzésére, amely segítséget nyújthat az üzemviteli- és a termékfejlesztési problémák megoldásában. A kidolgozott prototípust, módszereket a TVK Rt. HDPE-gyárának kb. 2 éves üzemi adatrendszerén teszteltük. Nyújtott hatást biztosító keményít alapú kapszulázószer elállítása és alkalmazása mikroelem tartalmú mtrágya elállítására A know-how a Környezetbarát mtrágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése cím kutatási téma eredménye. A keményít kémiai módosításával anionos jelleg biopolimert állítottunk el, mely képes fémionok megkötésére. A keményítszármazék a mtrágya felületére felvive, vagy a mtrágyával összedolgozva lassítja a vízfelvételt, gátolja a fémionok kioldódását, ezáltal a mtrágya a növényi kultúrákban szükséges mikroelemek leadását hosszabb idre elnyújtva képes biztosítani. A keményítszármazék ezen túl kötanyagként is mködhet a mtrágya granulátum elállításánál. A keményít egy megújuló nyersanyagból gyártott biopolimer, melynek polimer láncába ionos funkciós csoportokat, esetünkben foszfát csoportokat építünk be egy szilárd fázisú reakcióval. A keményítfoszfát vízoldhatóságát szabályozni tudjuk a reakció körülményeivel. A mikroelemek bevitelére különböz eljárásokat dolgoztunk ki, az így kapott kapszulázott termékek mikroelem tartalma mint a kísérletek igazolták különböz mértékben kötött, ennek eredményeként a leadás sebessége szabályozható. A kapszulázott mikroelemet tartalmazó keményítszármazékot szuperfoszfát mtrágyával dolgoztuk össze, a granulátumok mikroelem leadási sebessége igazoltan lassúbb, mint a kontroll mintáé, melynél a mtrágyát csak a fémsóval dolgoztuk össze. A kereskedelemben jelenleg is kaphatók mikroelem tartalmú mtrágyák, melyek lassított hatással mködnek, ezeknél azonban a kapszulázást szénhidrogénekkel való bevonással végzik, ami környezetterhelést jelent. A keményítszármazék biológiailag lebontható, környezetbarát anyag, ráadásul többféle funkciót is betölt a termék elállításánál. A kapszulázószer lassított mikroelem leadása lehetvé teszi azt, hogy a mtrágyát kevesebb 19/32
alkalommal vigyék ki a földre, ami energia megtakarítással jár. A mtrágya komopensek hasznosulása is jobb, mert egy es nem tudja kioldani és a befogadókba vinni a hatóanyag nagy részét. A know how alapján nagylaboratóriumi körülmények között 1-1 cink és réz mikroelemet tartalmazó mintát gyártottunk le és adtunk át kipróbálásra valamint további vizsgálatokra a Nitrogénmvek részére. CO-H 2 szintézisgáz, illetve belségés motorok üzemanyagaként használható gázelegy elállítása biomassza gázosításával A know-how a Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként cím kutatási téma eredménye. Kidolgozásra került egy félüzemi méret gázgenerátor közvetett hközléssel faapríték üzemanyagra építve. A berendezés 5 10 Nm 3 /h nyersgázt tud termelni. A gázelegy f komponensei: 38 %(V/V) H 2, 21 %(V/V) CO, 15 % (V/V) CH 4 és 26 %(V/V) CO 2. A felsoroltakon kívül a nyers gáz kátrányt és port (hamu, szénpor) tartalmaz. Kísérletekkel igazoltuk, hogy a nyers gáz kátrány tartalma katalitikusan gyakorlatilag teljesen, míg a metán tartalom nagyrészt szén-monoxiddá, hidrogénné és szén-dioxiddá transzformálható. Megállapítottuk, hogy oxidáló ágensként szerves anyag tartalmú szennyvizek (fenol oldat, hulladék glicerintartalmú oldat, háztartási hulladék száraz lepárlásának vizes frakciója, használt háztartási sütolaj-víz emulzió stb.) is felhasználhatók. Így a szintézisgáz elállítással egyidejleg szennyvizeket is meg lehet semmisíteni. Laboratóriumi kísérletekkel igazoltuk, hogy a háztartási hulladék f komponensei (újság- és kartonpapír, textil hulladék, manyag palackok) termikus bontásával nyert kokszok alkalmasak szintézisgáz elállítására. Ezek a tapasztalatok a szilárd kommunális hulladékok feldolgozásának új alternatíváját nyithatják meg. A kialakított pilot berendezés használható bels hforrású gázgenerátorként is. Ebben az esetben a nyersgáz jelents mennyiség (20 40 % (V/V) N 2 -t is tartalmaz, ugyanakkor a generátor teljesítménye nagyságrendileg n. Ez a gázelegy belségés motor üzemanyaga lehet portalanítás után, lehetséget teremtve egy kogenerációs energiaközpont létrehozásához. Több témában új mérési, illetve vizsgálati módszert dolgoztunk ki. Ezeket a 6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba cím fejezetben említjük. Ezeket a módszereket beépítettük a tananyagba, közvetlen gazdasági hasznuk nem fejezhet ki, azonban jelents társadalmi hasznuk van az új ismereteket elsajátító mérnökgenerációk révén. A új mérési- és vizsgálati módszerek alkalmazása egyes megbízásoknál közvetlenül is gazdasági haszonnal járt a Központ számára az elmúlt idszakban. A tervezett akkreditált laboratórium létrehozása esetén ez a bevételi forrás jelentsen megnövekedhet. Az eredmények hasznosulásának egy igen fontos módja az, hogy egyes kutatási témáink és az eredmények széles szakmai (és területi) spektrumban érdekldést váltanak ki és új ipari partnereket vonzanak. Több új ipari partnerünk az eredmények ismeretében döntött úgy, hogy az adott feladatnak megfelel formában együttmködik Központtal. 4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok A konzorciumi partnereinkkel a három év során eredményes szakmai kapcsolatot tartottunk fenn. Évente számos alkalommal személyes megbeszélésre került sor (IT ülés, szakmai szimpózium, PhD beszámoló, üzemi megbeszélések, stb), illetve e-mail-en és a honlapunkon 20/32
jelszóval védett fórumokon tartottuk a kapcsolatot, informáltuk egymást valamint meghoztuk a szükséges szakmai és pénzügyi döntéseket. A konzorciumi partnereinken kívül számos régiós és régión kívüli gazdasági és egyetemi partnerrel mködtünk együtt különböz formában és céllal. Ennek a tevékenységnek a bevételi források növelésén túl két alapvet célja volt, a kutatási irányainkhoz kapcsolódó további témák feltárása, valamint az egyes témákban elért eredményeink elmozdítása az ipari megvalósulás irányába. Több ipari partnerrel alakítottunk ki olyan szakmai kapcsolatot, amelynek eredményeként a következ periódusban közös pályázati tevékenység indítható EU-s és állami pályázatok elnyerésére. További ipari partnerek bevonását tervezzük a VIKKK konzorciumba a következ hároméves periódusra, ennek megfelelen is kezdeményezéseket tettünk. Kutatási területeinket amelyekre nézve a Központ jelents kompetenciával rendelkezik több ipari partner eltt különböz szakmai és humánpolitikai vezeti megbeszélésen ismertettük annak reményében, hogy újabb konzorciumi partnereket nyerünk meg. Így több tárgyalást folytattunk Continental Teves Magyarország Kft., a CHINOIN Rt., az EGIS Rt., a Paksi Atomerm Rt. a Qupers Kft. az Unichem Kft. szakembereivel és vezetivel. Az elzetes megbeszélések alapján várható, hogy további taggal, illetve tagokkal bvül a konzorcium. Pályázati tevékenység A Mikrolin Coop Részvénytársasággal (Tatabánya) közösen régiós pályázatot adtunk be Ofszettechnológia segédanyagainak fejlesztése címen (2002) Egy korábban nem nyert pályázatunkat feljavítva az alább felsorolt konzorciumi tagokkal együtt ismét benyújtottuk az NKFP-3 Programhoz Felületmódosított természetes zeolit alapú szorbensek elállítása és vizsgálata szennyvizek és szennyezett talajvizek tisztítására címen. A kutatási terület elméleti és gyakorlati háttere az egyetemen rendelkezésre áll, és jól illeszkedik a Központ kutatási koncepciójához. A konzorcium tagjai: VTK Innosystem Kft., (korábbi nevén VITUKI), Országos Közegészségügyi Központ, Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Geoproduct Kft., Aristotal University of Thessaloniki. A pályázatról a döntés 2004. szén várható. A manyag termékek gyártása során keletkez manyaghulladékok sokfélesége (egy adott manyag termék is többféle manyagból állhat) az újrafelhasználást megnehezíti, illetve meghiúsítja. Az I-1 témához kapcsolódóan körvonalazódott egy olyan kutatás-fejlesztési részterület, amelynek kidolgozás egy NKFP pályázat keretén belül közvetlenül hasznosítható eredményekhez vezet. Olyan adalékanyag család kifejlesztését és kísérleti gyártását tervezzük, amely lehetvé teszi eltér kémiai tulajdonságokkal rendelkez manyaghulladékok (szétválogathatatlan keverékek) együttes újrafeldolgozását. A VIKKK saját kutatási eredményeire alapozva koordinátorként (Veszprémi Egyetem, mint jogi személy nevében) ugyancsak az NKFP-3 Programhoz nyújtott be pályázatot Mszaki manyagkeverékek újrafelhasználásához alkalmazható kompatibilizáló adalékok címmel. A konzorcium tagjai a Veszprémi Egyetem mellett a Kecskeméti Fiskola és a Qupers Manyagfeldolgozó és Szerszámkészít Kft. A pályázatról a döntés 2004. szén várható. Az I-1 témában az útépítésben (is) felhasználható gumibitumen kompozitok kialakítása terén elért részeredményeinkre alapozva kerestünk és találtunk olyan ipari partnereket akik érdekeltek a felhasználásban. A Vianovaplán Építmérnöki és Minségizsgáló Kft., valamint a Hoffman Építipari Rt. bevonásával kialakított konzorcium a laboratóriumi eljárásból félüzemi eljárásig és megfelel méret kísérleti útszakasz megépítéséig kíván 21/32
eljutni a Gumibitumenes aszfaltok címen benyújtott GVOP AKF pályázat által elnyerhet támogatás révén. A pályázatról a döntés 2004. szén várható. A régióban mköd társaságok (külföldi tulajdonú vállalatok) többsége igényli, hogy a Központtal (általánosságban az Egyetemmel) elvégeztetett vizsgálatok eredménye pontos, megbízható legyen és gyorsan rendelkezésre álljon, és fleg azt hogy akkreditált körülmények között keletkezzen. A GVOP keretén belül Pályázatot adtunk be akkreditált vizsgálólaboratórium kialakítására. A projekt célja, hogy a Vegyészmérnöki Intézetben létrehozzuk és akkreditáltassuk a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot, amely a kutatások megbízhatóságát javítja, hatékonyságát növeli és további ipari partnerek kutatásba történ bevonását segíti el. A Laboratórium alapvet mszerei és eszközei, valamint a mérési tapasztalatok rendelkezésre állnak. A projekt során a mszerek megfelel elhelyezését, a minták tárolókapacitásának kiépítését, kiegészít eszközök és anyagok beszerzését, valamint a vizsgálatok akkreditációját végeztetjük el a Nemzeti Akkreditáló Testülettel az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokon alapuló kutatási eredmények elsegítik nemcsak a hazai, hanem az EU-s ipari partnerkapcsolatainkat, illetve kutatási projektekhez való csatlakozásunkat. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálat, mint kutatástól független szolgáltatás számottev árbevételt jelenthet és a Vegyészmérnöki Intézet, ezen belül a Kooperációs Kutatási Központ presztízsét növeli. A pályázatról a döntés 2004. szén várható. A Központ fontosabbnak tartott kutatási témáit regisztrálta a CORDIS adatbázisban azzal a céllal, hogy az érdekld és partnert keres európai gazdasági és K+F szervezetekkel ismertesse. Ennek kapcsán több megkeresés érkezett, így EU projektekben való részvételünk esélyei megnövekedtek. Tudomásul kell azonban venni, hogy a támogató ipari partnereink felé érvényes titoktartási kötelezettségünk a nemzetközi szintéren való megjelenést bizonyos témák esetén korlátozza. Gazdasági kapcsolatok A Continental Teves Magyarország Kft. (CT) veszprémi gyárával amely szenzorokat, kábelkötegeket és egyéb autó villamossági manyag alkatrészeket gyárt már korábban szoros együttmködés alakult ki többféle kutatási, fejlesztési és méréstechnikai feladat kapcsán. A VIKKK keretszerzdést kötött a CT-vel az alapanyagaik és a termékeik minség ellenrzésére, és minségbiztosítására szolgáló laboratóriumi anyagvizsgálati módszerek kidolgozása és alkalmazása céljából. A keretszerzdés alapján több megbízást kaptunk különböz mérési módszerek kidolgozására és elvégzésére. Ezen kívül a CT ajándékozási szerzdést kötött a VIKKK-kel, amelynek keretén belül 3 MFt értékben a kutatáshoz szükséges korszer mszereket, eszközöket (spektrofotométer, szárítószekrény, minta elkészít és adagoló) bocsátott a rendelkezésünkre. A CT számára rendkívül fontosa a gyártás során keletkez manyag polimer hulladékok hasznosításának, újra feldolgozhatóvá tételének kérdése. Ez a kutatás-fejlesztési terület alapveten a VIKKK tevékenységi körébe, az I. kutatási irány I-1 témájához tartozik. Kidolgoztunk a CT részére egy erre vonatkozó átfogó kutatási-fejlesztési programot, amelynek hasznosságát részletes gazdasági számításokkal támasztottunk alá. Ennek eredményeként a CT szerzdést köt a Központtal a kutatási téma további finanszírozására, és mint régiós partner várhatóan a konzorcium tagjainak sorába lép. A kutatásra vonatkozó szerzdés aláírása megtörtént. Tárgyalásokat folytattunk a Magyar Aszfaltútépít Rt. képviselivel mert a vállalat érdekldés mutat polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálásának vizsgálatával 22/32
kapcsolatos kutatási témánk eredményeinek gyakorlati hasznosítása iránt. A polimer hulladékok bontása során energiahordozók (ftolaj, motorhajtóanyag) elállítás lenne az elsdleges cél. Tájékoztattuk a Társaságot, hogy rendelkezésünkre áll az a szellemi kapacitás, humán erforrás és részben a szükséges technikai háttér, amelyek lehetvé teszik a jelenlegi kutatási terület ilyen irányba történ kibvítését, amennyiben a fejlesztés pénzügyi hátterét biztosítják. A Semperform Kft. (Sopron) a SEMPERIT vállalatcsoport tagja, gumiipari termékek utóvulkanizálásával foglalkozik. A mvelet során keletkez gáznem szennyezanyagok vizsgálata és leválasztása, az emisszió csökkentése, fontos mszaki feladat. Ezen a területen, amely szorosan kapcsolódik az I-1 kutatási témához, kívántak megbízást adni kutatási fejlesztési munkára. Ezzel a munkával a várható bevétel mellet olyan tapasztalatokhoz és információkhoz is juthatnánk, amelyek jelents mértékben segítik az I-1 téma továbbvitelét. (Sajnálatos, hogy a külföldi tulajdonos döntése értelmében a munka átmenetileg meghiúsult.) A Környezetvédelmi Tke Menedzsment Kft. Holland tulajdonú Társaság érdekldés mutat. polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálásának vizsgálatával kapcsolatos kutatási témánk iránt. Elképzelésük szerint a polimer hulladékok bontása során hidrogén (mint energiahordozó) elállítás lenne az elsdleges cél. Tájékoztattuk a Társaságot, hogy rendelkezésünkre áll az a szellemi kapacitás, humán erforrás és részben a szükséges technikai háttér, amelyek lehetvé teszik a jelenlegi kutatási terület ilyen irányba történ kibvítését, amennyiben a kutatás pénzügyi hátterét biztosítják. Véleményünk szerint ebben a témában hosszabb távú legalább 2-3 éves együttmködés keretén belül, jól átgondolt kutatási koncepció alapján végzett munka vezethet a kívánt eredményre. (A Társaság mérlegeli az ajánlatunkat.) Kapcsolatba léptünk az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) vezetjével Charles M. Goodwin úrral és bemutattuk a gyakorlati megvalósítás közelébe kerül fontosabb témáinkat. A Rochesteri Vállalkozók Szövetsége által létesítend Rochester High Tech Center lehetséget biztosít a kutatási eredményeink amerikai piacon történ hasznosítására. A National Contact Point meghívására résztvettünk az European partnering days of science and industry 2004 rendezvényen (2004 június 14-16 Poznan) ahol Központ bemutatását követen az alábbiakban felsoroltak érdekldtek VIKKK tevékenysége és témái iránt együttmködési, illetve közös pályázat készítési céllal: 1./ Zbigniev Turek NMP National Contact Point (Poznan), 2./ Antonio Porro, Labein Technology Centre (Bilbao), 3./ Terry Wilkins, R+D Innovation Centre (Northwich), 4./ Francesca Fontana, Science Park, University of Bergamo (Bergamo), 5./ Matthijs Soede, Senter/EG-Liason Offic (Amsterdam). Meghívás alapján részt vettünk a "Building the knowledge content of economy and increasing knowledge absorbing capacity of firms" (2004. május 13-14-én Athén) cím rendezvényen amely elssorban az egyetemek és vállalatok közötti tudástranszferre, K+F együttmködésre, az egyetemek és kutatóközpontok tudásközpont szerepére, a kiemelt területeken létrejött stratégiai kooperációkra koncentrált. Ez a tematika kiváló lehetséget biztosított a Központ bemutatkozására, témáinak ismertetésére. 23/32
Együttmködés oktatási és kutatási intézményekkel A kutatás-fejlesztési tevékenységünkbe szükség szerinti idtartamra és módon más felsoktatási intézmények kutatás-fejlesztési kapacitását is felhasználtuk. Ezek az intézmények a következk voltak: Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Kémiai Technológia Tanszék, Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Polimertechnikai Tanszék, Kaposvári Egyetem; Mszaki Kémiai Kutató Intézet (az Intézetet késbb a Veszprémi Egyetemhez csatolták), Széchenyi István Egyetem - Gödöll Gépészmérnöki Kar - Járm és Htechnikai Tanszék Nyugat Magyarországi Egyetem; Erdészeti, Mszaki és Környezettechnikai Tanszék, Miskolci Egyetem; Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ, Kecskeméti Fiskola; Manyagfeldolgozó Technológiai Tanszék. 5. Posztgraduális és graduális képzésben elért eredmények Három év mködési tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy ma már a Központ meghatározó szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül a posztgraduális képzésben és a graduális képzésre is jelents hatással van. A Központ megalakulása eltti idszakban a Vegyészmérnöki Intézetben elssorban forráshiány miatt 2-3 PhD hallgató képzésére volt lehetség. A Központ mködésével létrejött hatalmas kutatási kapacitás igény (három kutatási irány 15 kutatási témáját indítottuk el) várakozásainkat messzemenen meghaladó érdekldést generált elssorban a vegyészmérnök és a környezetmérnök hallgatók körében. Ennek megfelelen a mszaki pályák iránti csökken érdekldés és a csökken hallgatói létszám ellenére lehetségünk volt a jobb képesség hallgatók kiválasztására már az els évben is az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola szabályzata szerint. A PhD hallgatók létszámának örvendetes alakulását mutatja az alábbi diagram: 25 F 20 15 VIKKK VMI 10 5 0 2003/2004 2002/2003 2001/2002 2000/2001 1999/2000 1998/1999 Tanév 1. ábra PhD hallgatók létszámának alakulása a VIKKK mködése alatt (VMI: Vegyészmérnöki Intézet, VIKKK: Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ) A 2003/2004 tanévben a képzésben részt vev 24 f nappali tagozatos PhD hallgatón kívül, ipari partnereink által finanszírozott PhD hallgatók képzése is folyt. A MOL Rt két munkatársát, a Richter Rt. pedig egy munkatársát támogatta, hogy a központban lév kutatási 24/32
témákhoz kapcsolódóan kutatásokat végezzen, illetve PhD minsítést (legalább abszolutóriumot) szerezzen. 2003-ban 3 f PhD hallgató jogviszonyát szüntettük meg mivel a teljesítményük nem érte el a kívánt színvonalat. 2004-ben 2 f PhD hallgató távozott jobb anyagi feltételeket biztosító munka reményében (abszolutóriumi szintig jutottak). Összességében megállapíthatjuk, hogy a PhD képzés terén vállalt programunkat 20-24 f képzése teljesítettük. Figyelembe véve az ipari partnerek által delegált és az önként távozó hallgatókat a PhD hallgatók létszáma megközelíti a 30 ft. Különös gondot fordítottunk a felsbb éves hallgatók bevonására a kutatómunkába, amely a következ idszak PhD hallgatóinak elképzésére és kiválasztására is szolgált. A kutatómunkában résztvev hallgatók számottev és egyre növekv kutatási potenciált jelentenek, ahogy ez a 7. táblázatban látható. 7. Táblázat Év 2001. II. félév 2002 2003 2004. I. félév F % F % F % F % Alkalmazottak 4 4,5 4 3,7 4 4,1 4 4,7 Kutatók/Oktatók 37 42,0 43 39,4 29 29,6 26 30,6 Hallgatók 13 14,8 16 14,7 23 23,5 19 22,4 PhD hallgatók 8 9,1 19 17,4 24 24,5 22 25,9 Technikai személyzet 26 29,5 27 24,8 18 18,4 14 16,5 Összesen: 88 100,0 109 100,0 98 100,0 85 100,0 A hallgatók nagymérték bevonásával a kutatómunkába a VIKKK a gyakorlati vegyészmérnöki ismeretek átadásában, a kutatás-fejlesztési stratégiák elsajátításában, az innovatív, környezetorientált szemléletre való nevelésben alapvet szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül. A számadatokat tekintve látható, hogy a tervezett 15 f hallgató bevonása a kutatásokba messzemenen teljesült. A PhD hallgatók és a felsbb éves hallgatók kutatási eredményei alapján 15 PhD dolgozat készítése van folyamatban, továbbá az elmúlt három tanévben 49 diplomadolgozat és 19 tudományos diákköri dolgozat készült az alábbi megoszlásban: 8. Táblázat Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Dolgozatok száma PhD dolgozat* 7 5 3 6-8*** Diplomadolgozat 23 22 4 12-16*** TDK dolgozat 10 9 ** - * a dolgozatok elkészítése folyamatban van, az évszámok a munkakezdés idejét jelentik ** második félévben készülnek *** nagy az érdekldés, de az új pályázati kiírás késedelme miatt bizonytalan a létszám Megjegyezzük, hogy kutató diákjaink Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon 2., és 3. helyezést értek el, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Különdíját kapták. 25/32
6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba A VIKKK mködésének, kutatás-fejlesztési tevékenységének, és közreadható kutatási eredményeinek megismertetése a szakmai nyilvánossággal alapveten fontos. A partnerkapcsolatok szélesítését és fejlesztését, a kutatásra rendelkezésre álló szellemi kapacitás megújulását és növelését, a kutatási tevékenység bvülését és komplexitásának növekedését, végül de nem utolsó sorban a kutatási eredmények hasznosítását nagymértékben elsegíti, ha a VIKKK a szakmai és egyéb fórumokon jelen, illetve képviselve van, valamint az eredményeit megfelel helyen és formában bemutatja. Ennek a gondolatnak a jegyében vettek részt a VIKKK munkatársai számos hazai és nemzetközi konferencián, illetve egyéb rendezvényeken, továbbá publikáltak számos cikket, közleményt és könyvrészletet. A kutatási eredmények azon részeit amelyek nem sértenek jogi vagy gazdasági érdekeket folyamatosan publikáltuk, illetve beépítettük a tananyagba. A kutatási eredmények publikálása a PhD képzésben résztvevk számára elírt kötelezettség. A VIKKK kutatási témáit lefed egyik szakfolyóirat Magyarországon a Hungarian Journal of Industrial Chemistry, amely a világ számos könyvtárában egyetemeken és kutatóintézetekben megtalálható, a Chemical Abstract referálja, az adott szakterületen jónak mondható (0,2 0,3) impact faktora van. A folyóirat kiadását támogatjuk. A megjelent számok több publikációt tartalmaznak a kutatási eredményeinkrl. A vegyészmérnökség és a kapcsolódó szakterületek els számú hazai konferenciája a Mszaki Kémia Napok amelynek több évtizedes hagyománya van és alkalmanként nemzetközi szekcióval is bvített. A PhD képzésben résztvev fiatal kutatóink szakmai eredményeinek hazai megmérettetésére, megvitatására ideális fórum. Ennek megfelelen minden évben számos eladással jelen voltunk a rendezvényen. Ezen túlmenen az adott kutatási területnek megfelel hazai és nemzetközi konferenciákon anyagi lehetségeink függvényében eredményesen résztvettünk. Ugyancsak számos publikációnk jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban. Frekventált kutatási területeinkrl hazai és külföldi szakkönyvben jelentek meg fejezetek. A kutatási eredményekrl megfelel szakmai részletességgel a Diplomadolgozatokban a Tudományos Diákköri Dolgozatokban és a PhD dolgozatokban számoltunk be, illetve számolunk be folyamatosan. Az eredményeink bemutatására és megvitatására szolgáló félévenként tartott PhD beszámolókra rendszeresen meghívtuk az ipari partnereink képviselit, az egyetem vezet kutatóit és oktatóit, illetve az OM képviselit. Ezen kívül évente mikroszimpózium formájában ismertettük a fontosabb eredményeinket a támogató ipari partnereink munkatársai az OM képviseli, a vezet kutatók, oktatók, PhD hallgatók, valamint a küls meghívottak részvételével. A publikációs tevékenységünket az alábbi táblázatban foglaljuk össze és a 3. Mellékletben ismertetjük részletesen. A publikációs lista a honlapunkon (http://vikkk.vein.hu / Publikációk / Publikációs adatbázis) is megtalálható megfelel keresprogrammal együtt. A cikkek, közlemények, konferencia kiadványokban megjelent anyagok jelents hányada a honlapunkon mindenki számára hozzáférhet (olvasható, letölthet). 26/32
9. Táblázat Publikáció típusa Összesen Magyar Idegen* (db) nyelven (db) nyelven (db) Könyv/Könyvrészlet 10 3 7 Cikk/Közlemény 49 20 29 Konferencia kiadvány 76 34 42 Konferencia eladás 84 43 41 PhD dolgozat** 15 15 - Diplomadolgozat 49 49 - TDK dolgozat 19 19 - Összesen 302 183 119 * angol, ** készítésük folyamatban A kutatók (többségük egyben oktató is), illetve a PhD hallgatók oktatási tevékenységük során az eladások szemináriumok szóbeli anyagába folyamatosan beépítették az új kutatási eredményeket, tapasztalatokat. Az új kísérleti, illetve vizsgálati módszereket eljárásokat, laboratóriumi gyakorlat formájában és tankönyvekben, jegyzetekben írott formában is közzétettük. Egyes szakterületeken elért eredményeinket speciális kiadványokban, szakkönyvekben, illetve azok fejezeteiben (magyar illetve angol nyelven) is megjelentettük. Kihangsúlyozzuk, hogy a kutatások részeredményei, eredményei minden egyes témában fontos kiindulópontjai újabb tervezési gyakorlatok, diplomadolgozatok, szakdolgozatok témájának, azaz elsegítik a magas színvonalú graduális és posztgraduális képzést. A fontosabb, tananyagba integrált kutatási eredményeink a következk: a) A poliolefin alapú manyaghulladékok termikus és katalitikus krakkolása területén a hulladékpolimerek degradációjával és reológiai tulajdonságainak vizsgálatával kapcsolatos ismereteket a III. évf. anyagmérnökök Reológia cím eladásanyag és laboratóriumi gyakorlatok anyagába illesztettük. A polimerhulladékok krakkolásra kidolgozott matematikai modellt, valamint a gumibitumenek rugalmas visszaalakulásának értékelésére alkalmas számítási modellt a diploma-, szak- és TDK dolgozatok eredményeinek feldolgozásánál alkalmaztuk az oktatásban. A rugalmas visszacsavarodás mérésére kidolgozott viszkozimetriás vizsgálati módszert a Reológia laboratóriumi gyakorlatok során alkalmaztuk. A polimerek folyásindexének, keménységének és htágulási együtthatójának mérésére laboratóriumi módszereket adaptáltunk, melyeket beillesztettünk a IV. évf. ásványolaj- és petrolkémiai technológia szakirányú laboratóriumi gyakorlatokba. b) A gumiabroncs rlemények felhasználása gumi-bitumen kompozitok elállítására cím témában a gumibitumenekkel kapcsolatos új ismereteket a IV. éves vegyészmérnök hallgatók Ásványolaj- és petrolkémiai technológia c. tárgy elméleti részébe építettük be. c) A maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek kutatásának számos olyan momentuma volt amely új tervezési gyakorlat és diplomadolgozat kiírását inspirálta. d) Az olefigyártás alapanyagainak minségfejlesztése során kapott eredmények alapján számítási és értékelési módszert fejlesztettünk ki egy Tervezési feladat kapcsán pirolízis reaktor energia- és anyagmérlegének számítására. 27/32
Mérési módszert dolgoztunk ki, és erre alapozva labormérést vezettünk be a Szénhidrogénipari laboratóriumi gyakorlatokon vegyipari benzin pirolízisének vizsgálata céljából. e) Az alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállításának vizsgálata során kapott újabb elméleti és gyakorlati (alkalmazástechnikai) ismeretek beépítésre kerültek a Motorhajtó- anyagok kémiája és technológiája c. tantárgy tematikájába. f) A nagy energiatartalmú környezetbarát dízel gázolajok fejlesztésénél a heteroatommentesítéssel és aromástartalom-csökkentéssel kapcsolatos új ismeretanyagok beépítésre kerültek a vegyészmérnök hallgatók Ásványolaj- és petrolkémiai technológia II, a Vegyipari technológiák, a Korszer motor- és sugárhajtóm üzemanyagok, továbbá a Szén-hidrogénipari katalitikus eljárások c. tantárgyak elméleti anyagába. g) A nagy energiatartalmú és környezetbarát motorbenzinek elállításának vizsgálata során a könnybenzin izomerizálásával és az FCC-benzin kénmentesítésével kapcsolatos új ismeretek beépítésre kerültek a vegyészmérnök hallgatók Ásványolaj- és petrolkémiai technológia II, a Vegyipari technológiák, a Korszer motor- és sugárhajtóm üzemanyagok, továbbá a Szénhidrogénipari katalitikus eljárások c. tantárgyak elméleti anyagába. A beszerzett analitikai eszközökre (elemanalizátor, kén-, nitrogén detektorok) adaptált szabványos vizsgálati módszereket az Ásványolaj- és petrolkémiai laboratóriumi gyakorlatok I., az Ásványolaj- és petrolkémiai laboratóriumi gyakorlatok II. és a Vegyipari technológiák laboratóriumi gyakorlatok anyagába illesztettük. h) A vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása témában elért publikus kutatási eredményeket beépítettük a Rendszeranalízis, Vegyipari rendszerek modellezése, Vegyipari rendszerek irányítása, Számítógépes folyamatirányítás cím tantárgyainkba, a kiépített eszközöket pedig a Folyamatmérnöki laboratóriumok tantárgyaiban használjuk. A 2004. szi szemeszterben újra indítandó Vegyipari rendszertechnikai szakmérnökképzésünk tematikáját is felújítottuk és kibvítettük a KKK-projektekben szerzett új ismeretekkel. i) Az oldószertartalmú hulladékok feldolgozására alkalmazott speciális desztillációs mveletekkel elért eredményeket, mint mintapéldákat alkalmazzuk a graduális és posztgraduális képzésben a Finomkémiai mveletek és a Finomkémiai mveletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyakban. j) A szimulált mozgóréteges folyadék-kromatográf fejlesztése terén elért publikus eredményeket a fels-, illetve posztgraduális oktatásban hasznosítjuk: az elméleti tananyagot bvítjük, mérési, számítási és értékelési módszer fejlesztettünk ki, labormérést vezettünk be a Finomkémiai mveletek és a Finomkémiai mveletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyakban. k) A klór tartalmú véggázok újrahasznosítása témában egy hallgatói tervezési feladatot írtunk ki és végeztettünk el. l) Az EU konform vízrendszerek témában ipari vizek sótalanításával kapcsolatban mérési módszert fejlesztettünk ki, továbbá egy labormérést dolgoztunk ki és egy tervezési feladatot írtunk ki és végeztettünk el. m) A mköd technológiák optimalizálása terén elért elméleti és gyakorlati eredményeket a graduális képzésben a mszaki informatika szakos hallgatóknak az Adattárházak és 28/32
kiaknázásuk cím tantárgyba építettük be, illetve önálló labor feladat keretében sajátíthatják el a kapcsolódó ismereteket. n) Új számítási és értékelési módszert fejlesztettünk ki. A kapcsolódó programok elérhetk a széles tudományos közösség számára is a www.fmt.vein.hu/softcomp oldalon. o) A mköd technológiák optimalizálása projektben kapott publikus kutatási eredményeket beépítettük a Rendszeranalízis, Vegyipari rendszerek modellezése, Vegyipari rendszerek irányítása, Számítógépes folyamatirányítás cím tantárgyainkba, a kiépített eszközöket pedig a Folyamatmérnöki laboratóriumok tantárgyaiban használjuk. A Vegyipari rendszertechnikai szakmérnök képzés tematikáját kibvítettük és a projektet támogató BorsodChem Rt. kérésére 2004. szén elindítjuk a szakmérnök képzést a vállalati szakemberek részére, számos távoktatási elem alkalmazásával. p) A környezetbarát mtrágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése során mérési számítási és értékelési módszert dolgoztunk ki és építettünk be a Finomkémiai mveletek tantárgyba, valamint labormérést dolgoztunk ki és alkalmazunk a Finomkémiai mveletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyban. q) Biomassza és kommunális hulladék vegyipari alapanyagként történ felhasználásának vizsgálata során kapott eredmények alapján elkészítettük a Biomasszía pirolízise cím PhD tantárgyat. Számítási, mérési és értékelési módszereket valamint labormérést dolgoztunk ki: -Szilikátipari hkezel mveletek labor gyakorlat Hkezelés cím mérés. -Füstgázok kátrány tartalmának meghatározása (mérési módszer) -Égési tulajdonságok meghatározása (mérési módszer) -A kutató-fejleszt munka eredményeként a VE Vegyipari Mveleti Tanszéken létrejött egy komplex laboratórium a biomassza és más, termikusan bontható anyagok részleges vagy teljes elgázosításának tanulmányozására, ill. magas szint gyakorlati oktatására. 29/32
7. A VIKKK szervezeti felépítése, mködése, hatása, kapcsolatai, ismertsége A VIKKK a Veszprémi Egyetemen ahol IChemE által akkreditált vegyészmérnökképzés folyik és akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola mködik a Mérnöki Karon a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva 2001. július 1-én alakult az Oktatási Minisztérium és ipari partnerek támogatásával. A VIKKK a Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Intézetén belül önálló gazdasági egység és konzorciumi formában mködik az alábbi szervezeti séma szerint: VIKKK szervezeti felépítése )*+ '& ($!" #$%& ",!,$ # -. -"""-$ A Konzorciumot az alapító tagok által delegált képviselkbl alakult Igazgató Tanács (IT) irányítja. Az IT dönt az igazgató személyét, az alapvet mködési dokumentumokat és a szakmai vagy pénzügyi kérdéseket illeten. Az IT munkáját szakmai téren a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) segíti. A KTB az IT-hez hasonlóan az alapító tagok delegáltjaiból alakult szakmai javaslattev, illetve döntéselkészít testület. A Központ mködését az igazgató a VIKKK Iroda segítségével biztosítja. A kutatás-fejlesztési munkákat alapveten a Vegyészmérnöki Intézet tanszékeinek kutatói, oktatói és PhD hallgatói, illetve hallgatói végzik. A téma jellegétl függen az eredményesség érdekében azonban más tanszékek, intézetek, egyetemek szakembereit is megbízza a VIKKK részfeladatok elvégzésével. A tervezett kutatás-fejlesztési munkák mellett a VIKKK önálló vállalkozási tevékenységet is végez (megbízásokat teljesít, pályázati projektekben vesz részt, stb.). A fenti feladatok elvégzéséhez a Veszprémi Egyetem irodahelyiségeket laboratóriumokat és kísérleti csarnokot bocsátott a Központ rendelkezésére, ezeket a Központ saját költségén felújította és berendezte. Az Egyetem a rezsiköltséget (ftési-, elektromos energia-, víz- és csatorna díj) ezekre a helyiségekre nézve biztosította. Az Egyetem az Oktatási Minisztériummal kötött szerzdés értelmében még az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta: nagymszerek használatának lehetsége, munkaügyi-, bérszámfejtési-, beszerzési- és raktározási feladatok elvégzése. Az Egyetem legfontosabb tevékenysége a Központ mködése során az utófinanszírozásból adódó idszakos forráshiány fedezése volt. Itt jegyezzük meg, hogy igyekeztünk a kiadásainkat és az ipari partnerek befizetéseit úgy ütemezni, hogy az átmeneti forráshiány a projekt teljes költségének legfeljebb 5-10%-a legyen és a lehet 30/32