Tisztelt Ügyfelünk! Az elmúlt időszakban számos humánügyviteli feladatokat is érintő jogszabályváltozás, jogértelmezés jelent meg. Tájékoztató levelünkben, a könnyebb eligazodást segítve, összegyűjtöttük Önöknek az ehhez kapcsolódó legfontosabb információkat. * * * 2011. július 19-én megjelent a Magyar Közlöny idei 85. száma, amelyben az Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvényt is kihirdették. A jogszabály 2011. augusztus elsejei hatállyal megváltoztatja a bérügyvitelt is érintő, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglalt fontos szabályokat. A Munka Törvénykönyvet érintő legfontosabb változások: 1. Próbaidő Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, valamint az új rendelkezés szerint legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. 2. Gazdasági válság miatti munkaidő beosztás szabályának határideje megszűnt A munkáltató gazdasági igényeihez alkalmazkodó, a teljes munkaidő változtatására (csökkentésére, illetve növelésére) született megállapodások alapján a hosszabb teljes munkaidőre vonatkozó, 2011. december 31. napjára meghatározott időkorlát a törvény szövegéből kikerült, azonban az Mt. 117/C. -a szerint legfeljebb egy éves határozott időtartamra szóló megállapodás köthető a munkavállalóval a munkaidő mértékének felemelésére. 3. Szabadságszámítás A munkaviszony szünetelésének időtartamára járó szabadság számítása változott a 2011. augusztus elseje után kezdődő, az Mt. 138. (5) bekezdés szerinti gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság esetén a korábbi egy év helyett csak az első hat hónap a jogosító időtartam.

4. Szabadság kiadása a. Ha a munkavállaló akadályoztatása miatt a szabadságot nem lehetett tárgyévben kiadni, és az akadályoztatás időtartama egybefüggően elérte a 183 napot, akkor a felgyűlt szabadságot az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell kiadni (a korábbi harminc nappal szemben). b. Új rendelkezés, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a szabadság kettőnél több részletben is kiadható, de a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer ebben az esetben is legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság illeti meg. (Korábban csak a munkavállaló kérésére lehetett kettőnél több részletben kiadni a szabadságot.) 5. Szabadság megváltása a. A sorkatonai, polgári szolgálat miatt ki nem adott szabadság megváltásának lehetősége kikerült a törvényből (a sorkatonai szolgálat korábban megszűnt). b. A gyermek ápolása, gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani (a munkaviszony megszűnése nélkül!). 6. Fizetés nélküli szabadság megszakítása Ha a munkavállaló az Mt. 138. (5) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságát (gyermek harmadik életévének betöltéséig gyermek otthoni gondozása céljából, vagy a gyermek tizedik életévének betöltéséig a gyes folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, illetve a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében) meg kívánja szakítani, a megszakítás szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató legfeljebb a bejelentést követő harminc nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számítva hat hónap már eltelt, a munkavállaló bejelentését követően legfeljebb hatvan nap elteltével éled fel a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége. 7. Rendkívüli munkavégzés ellenértéke A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén (rendkívüli munkavégzés) a pótlék mértéke a fő szabály szerint ötven százalék. Az új szabályok értelmében a munkáltató egyoldalú döntése alapján előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (Korábbi szabályok szerint csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása írhatta ezt elő.)

Új bérügyvitelt érintő jogszabály jelent meg Megjelent az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző, egyes jogszabályok módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény. Ennek előírásai szerint a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét a Kormány rendeletben határozza meg 2012. január elsejétől. Az elvárt emelés teljesítésének ellenőrzési jogköre bekerült a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe, és az a figyelemfelhívás, kötelezés szankciókon túl munkaügyi bírság kiszabását is lehetővé teszi. Súlyosbítja a jogkövetkezményeket, hogy amennyiben jogszabály a kiszabott bírság mértékétől tesz függővé további jogkövetkezményeket, akkor a tárgyban hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor. Az így elmarasztalt munkáltató a jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, valamint központi költségvetésből, és elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása A Magyar Közlöny idei 81. számában megjelent az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény, amely a Szja törvényt több ponton is módosítja. Egyik legfontosabb a 71. változása, amely a béren kívüli juttatások üdültetéssel kapcsolatos körében már csak a munkáltató (juttató) tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem minimálbér összegét meg nem haladó részét hagyja meg. Ez azt jelenti, hogy a kedvező adózású juttatási elemek közt már nem szerepel az üdülési csekk. A fentieket egy ponton, a 84/Q. -sal egészíti ki a törvény: a 2011. október 1-jét megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére e törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát a 2011. szeptember 30-a előtt kiosztott üdülési csekkekre még vonatkozik a korábbi, kedvezményes adóteher. Nagyon fontosnak tartjuk felhívni Tisztelt Ügyfeleink figyelmét a jogszabályváltozás bérügyviteli következményeire: Amennyiben például a költséghatékonyság szempontja alapján a munkáltató előrehozza a juttatás időpontját, akkor a Cafeteria Szabályzat, illetve a nyilatkozatok módosítására is szükség van. A módosítás érinti az október elseje után kiosztásra kerülő csekkek kezelését, mert az így nyújtott juttatás már nem lesz kedvező adózású béren kívüli juttatási elem! Szükség lehet a Cafeteria Szabályzat és a nyilatkozatok módosítására, illetve a folyamat számos további feladatot generál, például a főkönyvi feladás változtatását.

Az új szabályok értelmében a munkáltató a munkavállaló részére kiosztott Üdülési Csekk összege után 24% nyugdíjjárulékot, 3% egészségbiztosítási - és munkaerő-piaci járulékot, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ugyanez a juttatás a munkavállaló esetében munkaviszonyból származó jövedelemként jelentkezik, így annak összege után a munkavállalót 10% nyugdíjbiztosítási járulék, 7,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a juttatás összegének 1,27-szerese után 16% személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terheli. Mivel az Üdülési Csekk jellegéből fakadóan (természetbeni juttatás) nem lehet a terheket ténylegesen levonni, ezért azokat a munkavállaló további bérjövedelméből kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha a kifizető vele jogviszonyban nem álló magánszemélynek (például a munkáltató a munkavállaló jogcímén közeli hozzátartozó számára) juttat Üdülési Csekket, a juttatásra az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (Szja törvény 28. ). Ebben az esetben a levonásokat nem lehet érvényesíteni, és mivel feltételezhető, hogy más jövedelem kifizetése nem történik, ezért a kifizető igazolást állít ki a juttatásról. Az igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, továbbá fel kell hívni a juttatásban részesülő magánszemély figyelmét arra, hogy a személyi jövedelemadó-előleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető a Szja tv. 46. (7) bekezdése, és az Art. rendelkezései értelmében az adóhatóság részére adatot szolgáltatni is köteles az így kifizetett Üdülési Csekkekről. Az október 1-ét követően kiadásra kerülő üdülési csekkek nexonbér-ben történő kezeléséről, a szükséges teendőkről a 2011/08E. számú (57_1) verzióváltás 2011.08.05-i tájékoztató levele tartalmaz részletes információkat. További bérügyvitelt érintő, illetve munkajogi szabályok születtek az elmúlt időszakban, amelyek felsorolásával szeretnénk felhívni a figyelmet az új előírásokra: A munkáltató félévenként köteles tájékoztatni a szakszervezetet (ha nincs üzemi tanács) a távmunkások és a kölcsönzöttek létszámáról. Az üzemi tanácsot, az üzemi megbízottat, illetve a munkavédelmi képviselőt öt évre választják. Változtak a köztisztviselők cafeteria-jogosultságára vonatkozó előírások: a Ktv. 49/F. (2) bekezdése szerinti harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát a jogosultság szempontjából nem lehet összeszámítani. A köztisztviselők személyügyi adminisztrációja változott: a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők a 126/2011. (VII.18) Kormányrendelet 5. számú melléklete szerinti önéletrajzát is nyilván kell tartani. Jogharmonizációs szabályként megjelentek az EU Kék Kártyára vonatkozó előírások. Az EU Kék Kártyát harmadik országbeli (nem uniós) állampolgárok kaphatják; olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 2007. évi II. törvény 20/C. -ban foglalt feltételek szerinti munkavállalásra jogosít.

A vezető állású munkavállaló munkáltatói rendes felmondásának indokolásra vonatkozó szabály megváltozott: az általános szabályok szerint kell eljárni (azaz kivételként mégis fennáll az indoklási kötelezettség) a vezető terhességének kezdetétől a szülési szabadsága végéig közölt felmondás esetén. Változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai! 2011. december elsejétől a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra ugyanazok az alapvető munkafeltételek vonatkoznak, mintha a kölcsönbevevő munkáltató foglalkoztatná őket. A Munka Törvénykönyve új fejezettel, a XII/A. jelűvel bővült, amely az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony sajátos szabályait tartalmazza. Változtak a munkaügyi ellenőrzés szabályai. A bérügyvitelt érintő legfontosabb szabály az, hogy már nem csak a munkavállalókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítését vizsgálhatják a munkaügyi felügyelők. Változtak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Megjelent a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény. A közfoglalkoztatási bérre vonatkozó szabályok szerint az így szerzett jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pont a) szerinti bér, valamint nem önálló tevékenységből származó bevétel. Változott a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. Az álláskeresési járadék jogszerző 5 éven belüli 360 napra módosult, a maximális összege csökkent (a járadékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összege), valamint leghosszabb időtartama 90 nap lehet. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján összefoglaltunk néhány aktuális tudnivalót, szíves tájékoztatásul: Az idei tanév végével eljött az idő, hogy a családi kedvezményre vonatkozó módosító nyilatkozatok leadásának szükségességére felhívják az érintett munkavállalók figyelmét, hiszen ellentétes tartalmú írásbeli bejelentés hiányában a korábban (év elején) leadott nyilatkozatokat kell figyelembe venni. A hibás nyilatkozattétel, a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmények szankcióit a nyomtatvány kitöltési útmutatója is tartalmazza. A kettő-vagy többműszakos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók távolléteinek időtartamát különös gonddal kell megállapítani. Akár keresőképtelenség, akár szabadság, akár valami más a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés oka, a távollétek, járandóságok elbírálásakor és kezelésekor figyelemmel kell lenni az Mt. azon rendelkezéseire, amelyek az egyes időtartamokat napban (és nem órában) határozzák meg! Tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a hatályos jogszabályokról adott tájékoztatás, és azokra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban foglaltakat. A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. A fenti összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak.

A nexonhrm rendszert érintő változások: A nexonhrm rendszer jogszabálykövetésének keretében az előzőekben felsorolt jogszabályváltozások közül a 3. pontban említett szabadságszámítási szabály miatt módosítani fogjuk a nexonbér programot. A módosított programot a szabály gyakorlati alkalmazásához megfelelő időben biztosítani fogjuk. A NEXON továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályváltozásokat. A nexonhrm rendszer működését érintő módosításokat az eddigi gyakorlatunknak megfelelően el fogjuk végezni úgy, hogy Önök az előírt határidőre teljesíteni tudják a jogszabályban előírt kötelezettségeiket. Az elvégzett programmódosításokról a verzióváltások tájékoztató levelében adunk részletes tájékoztatást. Bízunk abban, hogy mindennapi munkájukat összeállításunk hatékonyan segíti. A következő verzióváltásunk 2011. szeptember 6-án estétől lesz elérhető az ügyfélkapunkon. A verzióváltás a NAV augusztus 15-én közzétett 1108-as bevallás magán-nyugdíjpénztárból TB-be visszalépők önrevíziójával kapcsolatos módosításainak átvezetését fogja tartalmazni. * * * Ügyfeleink további támogatására több konferenciát is szervezünk az említett témákban, más-más szemszögből megközelítve, más-más területre fókuszálva, a szakma elismert szakembereinek előadásában. Képzési ajánlataink a munkajog területéről: Képzés címe Ideje Előadó Képzés kódja KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A munkaerő-kölcsönzés jogszabályi változásaitól a gyakorlati tudnivalókig 2011. 09. 19. Dr. Kártyás Gábor Dr. Horváth István Csaposs Noémi MEKÖLCS_20110919 KÖZSZOLGÁLAT Legújabb közlemények 2011. 09. 20. Dr. Horváth István Dr. Tánczos Rita KÖZSZOLG_2011_09 MT. és a munkaügyi ellenőrzés új szabályai, valamint az ebből adódó egészségbiztosítási ellátásokat érintő változások 2011. 10. 17. Dr. Horváth István Dr. Dudás Katalin Soltész Lászlóné MTVÁLT_20111017

2011. 10. 19. 2011. 11. 16. HR KLUB Hétköznapi munkajog 2011. 12. 14. 2012. 02. 15. Dr. Horváth István aktuális téma meghívott szakembere HRKLUB_BÉRLET2011 2012. 03. 21. 2012. 04. 18. 2012. 05. 16. 2012. 06. 13. A részletekért, kérjük, látogasson el a http://kepzes.nexon.hu/main2.asp oldalunkra, tekintse meg képzési kínálatunkat, és jelentkezzen az önt érdeklő szakmai rendezvényünkre! Telefonos érdeklődés: 06-1/4655-135 telefonszámon. Üdvözlettel: NEXON