BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL 2013. december 31. CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4 14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 Csoport közösségi adószám: HU17781028 Tőzsdetagság: Budapesti Értéktőzsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB
Tartalom 1. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK 3 2. JAVADALMAZÁSI POLITIKA 7 3. A PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA 14 4. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 15 5. A HITELINTÉZET TŐKEMEGFELELÉSE 16 6. SZTENDERD MÓDSZER 23 7. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS 23 8. KERESKEDÉSI KÖNYV 26 9. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK KEZELÉSE 26 10. PARTNERKOCKÁZAT KEZELÉSE 30 11. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 32 12. AZ ELSŐ PILLÉRBEN IS KEZELT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT 32 13. AZ ELSŐ PILLÉRBEN NEM TELJESEN FEDEZETT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT 33 14. KIZÁRÓLAG A MÁSODIK PILLÉRBEN LEFEDETT KOCKÁZATOK 34
A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport 2013.12.31-ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény 235. -ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelésről Az alábbi dokumentum a CIB Bank Zrt., valamint a CIB Bankcsoport kockázatkezeléséről és tőkekövetelményének alakulásáról ad összefoglalót a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően. A CIB Bankcsoport a tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, és csökkentésére a hitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott Kockázatkezelési Stratégiával összhangban különböző, a kockázat típusával és mértékével összhangban álló módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési elvek a nemzetközi sztenderdekkel és a tulajdonos Intesa SanPaolo Bankcsoport által kiadott irányelvekkel összhangban kerültek kialakításra, és a CIB Bankcsoport egészében azonosak. A szabályozói tőkeszámítás keretében a Bankcsoport 2008. január 1-jétől - a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározására a sztenderd módszert, - a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására a sztenderdizált módszert, - a piaci kockázat tőkekövetelményének meghatározására a 244/2000 (XII.24) kormányrendeletben meghatározott szabályalapú tőkeszámítási módszert alkalmazza (a Bank nem alkalmaz Belső modellt). A Partnerkockázat meghatározására pedig a 381/2007 (XII.23) Kormányrendeletben leírt piaci árazásos módszert veszi alapul. A dokumentumban szereplő táblázatok az adatokat millió forintban tartalmazzák, az ettől eltérő mértékegységek jelölésre kerültek. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Kockázatok kezelésére szolgáló stratégia, folyamatok A CIB Bankcsoportban alkalmazott kockázatkezelési elvek a tulajdonos Intesa Sanpaolo által meghatározott, a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő irányelvekkel összhangban, a helyi piaci körülményeket, illetve szabályozói előírásokat is figyelembe véve kerültek kialakításra. A kockázatkezelés legfontosabb, és általános alapelve, hogy a tényleges kockázatvállalás az intézmény tudatosan meghatározott kockázati étvágyával, valamint a folyamatosan mért kockázatvállaló képességével összhangban kell álljon. Valamennyi kockázatkezelési elv és módszer, amelyet a CIB Bankcsoport alkalmaz, ezen általános alapelv hatékony megvalósítását szolgálja. Ezen elvek megfelelőségének biztosítása érdekében a kockázatkezelés különböző módszereket és stratégiákat dolgoz ki, és valósít meg a management jóváhagyását követően, melyeket folyamatosan felülvizsgál és aktualizál a változó piaci körülményeknek és az anyabanki előírásoknak megfelelően. A CIB Bankcsoport konzervatív kockázati étvággyal rendelkezik, és kiemelten fontosnak tartja egy kockázati és üzleti szempontból egyaránt fenntartható növekedési pálya kialakítását, ezért a kockázatkezelés az alkalmazott stratégiáiban ezen kettős cél figyelembe vételével alakítja ki módszereit. A kockázatkezelés a kidolgozott módszereket az alábbi eszközök révén valósítja meg, melyek segítségével a hitelezési és tartalékképzési folyamatokat megfelelő mértékben és hatékonyan tudja kontrollálni: - hitelezési szabályzatok kialakítása - ügyfél-, és ügyletminősítési módszertanok megválasztása, folyamatos fejlesztése, - folyamatos ügyfél monitoring (korai előrejelző rendszer) kialakítása, fejlesztése, - folyamatos fedezet monitoring kialakítása, fejlesztése, - céltartalék képzés módszertanának megválasztása, fejlesztése, - tőketartalék képzés módszertanának megválasztása, fejlesztése, - kockázatok azonosítása, azok kvalitatív és kvantitatív kezelése. 3
A Bankcsoport a kockázatokat integráltan, a kockázatok egymásra hatását is figyelembe véve kezeli. A kockázatkezelés során törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési eszközök és módszerek alkalmazására, és folyamatos visszaméréssel, az érintett szereplők felé történő kommunikációval, valamint a bankcsoporti folyamatokba és az erőforrás allokációba történő visszacsatolással biztosítja ezek hatékony működését és az kockázat tudatosság folyamatos fenntartását, fejlesztését. Ennek ellenőrzése független kontrollfunkciók feladata. Az 1 Pillér alá sorolt kockázattípusok (hitelezési, működési és piaci kockázat) esetében a CIB Bankcsoport a következő alapelveket érvényesíti. A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába, és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. Ennek megfelelően a hitelezési kockázatvállalási politika konzervatív, a monitoring tevékenység pedig erős, elősegítve az esetleges problémák kellő időben történő felismerését és a szükséges megelőző lépések megtételét. Problémás hitelek kezelése esetében a cél minden esetben az, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképessége helyreálljon. A hitelezési kockázatok tekintetében két divízió, a Kockázatkezelés a keretrendszer kialakításáért -, és a Hiteljóváhagyás az ügyletszintű kockázatvállalási döntések meghozataláért felelős a kockázatok kezeléséért. Mind a Kockázatkezelés, mind a Hiteljóváhagyás központi egységként látja el feladatait. A hitelkockázatok megfelelő szinten tartása, illetve csökkentése a belső szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelő kockázati kontrollok működtetése, valamint az üzleti területtől független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A belső szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, az ügyfelek és az ügyletek minősítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek befogadására és értékelésére, az egyedi és portfolió szintű monitoringra, valamint a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitel jóváhagyási, a monitoring és a work-out tevékenység során szerzett tapasztalatokat, valamint a folyamat visszamérések eredményét a Bankcsoport rendszeresen visszacsatolja az operatív működésbe. A Bank törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési modellek alkalmazására a hitelezési kockázatok mérésénél. A belső modellek részben alapot biztosítanak a hatékony portfoliókezelésre, illetve a potenciális kockázatok időben történő előrejelzésére. Ugyancsak a belső kockázati modellek képezik az alapját a kockázatok fedezéséhez szükséges gazdasági tőkeszámítás meghatározásának, illetve a portfoliókra ható kockázatok számszerűsítéséhez. Piaci kockázatok kezelése és mérése A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport egésze konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentős mértékű ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékű kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselő Igazgatóság a Bank mérlegében szereplő és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülő piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére koncentrál. A piaci kockázatok legmagasabb szintű figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felső vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóság a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából negyedévente kap tájékoztatást. A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplő ügyletekre vonatkozóan széleskörű és átfogó piaci kockázatmérő rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérő rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: - A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tőkéjének piaci értékére. - A kockázatkezelőknek, az Pénzügyi Kockázati Bizottság tagjainak, a Bank felső vezetésének egyértelműen tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. - A piaci kockázatmérő rendszernek biztosítani kell az erre épülő hatékony limitrendszer kialakítását. 4
- A piaci kockázatmérő rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsőséges piaci helyzetek elemzése útján. - A piaci kockázat mérőrendszernek hatékonyan kell működnie. A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsüli meg saját tőkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tőkéje piaci értékének kamatérzékenységét, valamint stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tőkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén. A Bankcsoport átfogó, de könnyen áttekinthető jelentéskészítési rendszert működtet, amely a Bankcsoport vezetősége számára a fenti célkitűzések elérését biztosítja. Működési kockázat A működési kockázatra vonatkozó alapelveket a 11. pont tartalmazza. A kockázatkezelés szervezete A kockázatkezelést végző területek vezérigazgató-helyettesi szintig elkülönülnek az üzleti területektől, biztosítva ezzel a kockázatkezelési tevékenység függetlenségét. A kockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között megosztásra kerültek. Az Anyavállalat, valamint a CIB irányító testületei által meghatározott stratégiai célkitűzésekkel és irányelvekkel összhangban a központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés keretrendszerét, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket, biztosítja az alkalmazott eljárások visszamérését, szükség esetén korrekcióját. A hálózat feladata ezen elvek, módszerek és eljárások prudens alkalmazása, valamint a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolása a központi egységek felé. A Kockázatkezelés Missziója: - Az Intesa Sanpaolo Csoport stratégiájának és üzleti céljainak megfelelően az irányító testületek részére javaslatokat dolgoz ki a kockázatkezelési és hitelezési irányelvekről, szabályokról és módszerekről. - Azonosítja, méri és értékeli a hitelezési, működési és piaci kockázatokat valamint megelőző intézkedéseket dolgoz ki azok kezelésére. - Meghatározza a tőkeszámítási és céltartalékolási módszertant. - A leányvállalatok számára szolgáltatást nyújt a vonatkozó szolgáltatási szerződésben meghatározott módon. A Kockázatkezelés szervezeti tagozódása: Validáció Stratégiai Kockázatkezelés Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Retail Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Vállalati Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Recovery Stratégia és Fraud Menedzsment Hitel Monitoring és Fedezet Menedzsment Hitelmonitoring Fedezet Menedzsment Piaci és Működési Kockázat Piaci és Likviditási Kockázatkezelés Treasury Middle Office Működési kockázatmenedzsment 5
Jelentési rendszer Operatív szinten a Bankcsoport a kockázatok azonosítását, mérését és kezelését folyamatba épített, valamint utólagos kontrollok révén biztosítja, amelyek egyedi ügyfél/ügylet/ügyfélcsoport és portfolió szinten is biztosítják a független kockázatkontrollt. A portfolió kontroll elsősorban rendszeres, valamint eseti riportok és elemzések formájában valósul meg. A releváns kockázatok mérésére és jelentésére átfogó, de könnyen áttekinthető jelentési rendszer került kialakításra, mely biztosítja a Bank ügyvezetősége, a tulajdonosok és a felügyeleti szervek számára a kockázati pozíció átláthatóságát, értékelését, releváns döntések meghozatalát. Minden releváns kockázat esetében meghatározásra került az a vezetői fórum, amely a kockázatok megítélésért, monitoringjáért, akciók meghatározásárét és jóváhagyásáért felelős. Azokban az esetekben, ahol a kockázatok kezelése limitrendszeren keresztül valósul meg, mint például a piaci kockázat, koncentrációs kockázat vagy ország kockázat esetében, a limitek jóváhagyása és rendszeres, havi illetve negyedéves monitoringja is a megfelelő fórumok feladata. Ilyen bizottságok: - Csoportszintű Hitelbizottság - Csoportszintű Problémás Követelések Bizottsága - Csoportszintű Lakossági Problémás Követelések Bizottsága - Csoportszintű Pénzügyi Kockázati Bizottság - Csoportszintű Likviditási Válságkezelő Bizottság - Csoport Működési Kockázati Bizottság - Igazgatóság - Felügyelő Bizottság - Audit Bizottság A kockázatok Csoport szintű kezelésért felelős bizottság Igazgatósági felhatalmazás értelmében az Eszközminőségi Szekció (AQS). Az Igazgatóság felelős a kockázatkezelési stratégia és ennek megfelelően kialakított ICAAP keretrendszer jóváhagyásáért, valamint az ICAAP kockázati jelentést az Igazgatóság negyedévente értékeli. A jelentés tartalmazza a kockázatok számszerűsítését, a kockázat szempontjából releváns kulcs kockázati indikátorok értékét, a hozzájuk kapcsolódó értékelést és javasolt akciókat a kockázatok mérséklésére. Minden kockázat elemzése a kockázat tulajdonosok felelőssége. 6
2. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A CIB Csoport az alábbi elemekből alkotta meg egységes egésszé saját juttatási politikát, amelynek révén megfelel a törvényi előírásoknak: - A Tulajdonos, az Intesa Sanpaolo Csoport Javadalmazási Politikájának adaptálása, amely a Csoport valamennyi tagjára, így a CIB csoportra is érvényes szabályozást tartalmaz. - Az Intesa Sanpaolo Csoport Javadalmazási Politikája által nem szabályozott helyi, azaz a magyar szabályozási környezet elvárásait figyelembe vevő politika meghatározása. - A valamennyi kompenzációs elem részletszabályaira is kiterjedő, egy új munkakör-értékelési rendszeren alapuló javadalmazási stratégia beépítése. A Javadalmazási Politika célja Megfelelő javadalmazási politika hiánya valós kockázatot hordoz magában a pénzügyi intézmények számára. A potenciális kockázatok mérséklése érdekében a CIB Csoport elkötelezett egy következetes és adekvát javadalmazási politika kialakításában és fenntartásában. Ennek alapján e Javadalmazási politika (továbbiakban: a Politika) célja a Csoport hosszú távú érdekeinek úgy, mint a fenntartható növekedés és eredményesség biztosítása. E Politikában megfogalmazott javadalmazási elvek egy jól működő javadalmazási rendszer legfontosabb ismérveit sorakoztatják fel. A CIB Csoport célja olyan juttatási rendszer kidolgozása és működtetése, amely - versenyképes, s ezáltal támogatja a legjobb munkavállalók megtartását; - minden munkatársunk számára megismerhető és érthető alapelvek mentén működik; - gazdag eszközrendszert biztosít vezetőink számára munkatársaik elismerésére; - támogatja a magas szintű teljesítmény elismerésének kultúráját; - összhangban van mind az EU direktívákkal, mind Tulajdonosunk, az Intesa Sanpaolo előírásaival. A Politika alanyi hatálya A javadalmazási politika hatálya kiterjed a CIB csoportnál munkaviszonyban álló összes munkavállalóra. Ezen Politika általános előírásai a teljes munkavállalói állományra vonatkoznak. Az 1996. évi CXII törvény 69/B (2) bekezdésben megjelöl egy kiemelt személyek és munkavállalók körét. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló kiemelt személyek és munkavállalók körébe az alábbi tisztségviselők tartoznak: a. Vezető állású személyek (ügyvezetőség): Igazgatóság tagjai (Vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek), Felügyelő bizottság valamennyi tagja b. Kockázatvállalási és kontroll funkciót betöltő területek vezetői: Kockázatkezelés, Compliance, Belső ellenőrzés, Pénzügy, Emberi erőforrás c. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló további kiemelt személyek: a Management Forum további, az a. és b. pontba nem tartozó tagjai A javadalmazási folyamatok irányítása Javadalmazási politikával kapcsolatos döntési folyamat, jogkörök: a. E Politikát a CIB csoport Igazgatósága fogadja el és vizsgálja felül. A Felügyelő Bizottság felelős a jóváhagyott Politika végrehajtásáért, illetve a Kockázatvállalási és kontroll funkciók végzik a végrehajtáshoz kapcsolódó éves ellenőrzési feladatokat. b. A meghatározott irányelv érvényesülése érdekében a Bank felállítja a Javadalmazási Bizottságot. A Javadalmazási Bizottság feladatkörét az Igazgatóság ügyrendje, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott (BREC) bizottsági ügyrend szabályozza. c. Mind az Igazgatóság, illetve a Felügyelő bizottság tagjainak, mind pedig a vezérigazgatónak a javadalmazásáról a Bank Közgyűlése dönt az ISP Csoport illetékes szakterületeinek ajánlásai alapján. d. E politika végrehajtását a CIB Csoport Belső ellenőrzése által, legalább évente egyszer elvégzett, független és 7
rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni az ISP Csoport belső ellenőrzése által adott iránymutatás alapján. e. A javadalmazási alapelvek kialakítása, e Politika alkalmazásának felügyelete az alábbi területek megfelelő bevonásával történik: - A Kockázatkezelési terület értékeli a teljesítmény javadalmazási rendszer csoport szintű kockázati profilra való hatását. - A Compliance ellenőrzi e Politika külső és belső szabályoknak való megfelelését. - Az Emberi erőforrás divízió meghatározza e Politika tárgykörét, és mint folyamatgazda biztosítja a teljes megvalósítást. - A Tervezés és kontrolling terület a kockázatkezeléssel együtt kialakítja az ösztönzési rendszerek teljesítmény mérési alapját. Arányosság elve A CIB Csoport Javadalmazási politikájának megvalósításakor figyelembe veszi a Csoport méretét, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének mértékét mind magyarországi viszonylatban, mind pedig az Intesa Sanpaolo nemzetközi bankcsoport tagjaként. A CIB Csoport Javadalmazási politikájának bizonyos témakörei összhangban az arányosság elvével az ISP Csoport javadalmazási politikájával és ajánlásaival összhangban kerülnek kialakításra. ISP Csoport általános irányelvei A humán erőforrás fejlesztésébe történő befektetés mindig is megkülönböztetett szerepet kapott az ISP Csoport életében, szem előtt tartva a fenntartható fejlődés szempontjait és minden érdekelt fél felé mutatott felelősségteljes magatartást. Támogatást élvez minden olyan kezdeményezés, kompetencia és rendszer, amely az egyén és a humán tőke fejlődését segíti elő. Ebbe tartoznak többek között a képességfejlesztő kezdeményezések, az oktatás, a szakmai tréningek, az egyéni és csoport érdemek felismerése, az üzleti tervben meghatározott célok elérése érdekében tett erőfeszítések, figyelembe véve az integráció elősegítését, az egyenlő bánásmódot, a bizalmat és az ISP csoporthoz való tartozást, illetve a különböző szervezetek sajátosságait. Az ISP Csoport egy specifikus fejlesztési program keretében már számos kezdeményezést indított a menedzsment támogatására és az alkalmazottak szakmai fejlődésének elősegítésére. E tekintetben különös fontossággal bír a javadalmazási politika az alábbi elvek szerint: - méltányosság: belső ellentmondások minimalizálása, egyenlő bánásmód képviselete a Csoporton belül; - érdem: a kifizetések, a vezetői képességek és a valós teljesítmény erősebb és közvetlenebb összekapcsolása; - fenntarthatóság: a javadalmazási politika alkalmazásából eredő terhek üzleti terv keretein belül tartása; Az ISP Csoport a javadalmazási politikáját a fejlesztési program eredményeire alapozza, melyet három integrált alrendszer alkot: - munkaköri besorolás: nemzetközi mércének megfelelően kerül meghatározásra az egyes pozíciók súlya, a velük járó felelősség, a tevékenységek összetettsége illetve a gazdasági és szervezeti befolyásuk alapján; - vezetői potenciál értékelése: az egyéni vezetői készségek és az ISP Csoport vezetői kompetencia modell közötti összhang felmérése; - teljesítmény menedzsment: célja, hogy a szervezeti vezetők biztosítani tudják a csoport szintű üzleti tervben megfogalmazott célok elérésének felügyeletét, valamint munkájuknak a Csoport és az adott szervezeti egység gazdasági érdekeihez való igazítását. Minden más munkatárs esetén érdemeik elismerése és képességeik erősítése a cél. Javadalmazási formák E Politika összhangban áll az ISP Csoport és a CIB Csoport üzleti stratégiájával, kockázati profiljával, céljaival, a képviselt értékrenddel (jogszabályi megfelelés, etikai kérdések, ügyfél orientáció, összeférhetetlenség csökkentése stb.) és a hosszú távú érdekekkel. Cél az egyén, a CIB Csoport és az ISP Csoport céljainak hosszú távú összehangolása. 8
Vezető állású személyek (ügyvezetőség) esetén Az ISP Csoport javadalmazási politikájának egyik fő célja, hogy biztosítsa a teljes, éves javadalmazása mértékének a legnagyobb európai bankok által alkalmazott piaci javadalmazási szintekhez való megfelelő igazítását, és ehhez, rendszeresen ún. jövedelem felmérést végezzen referenciaszerzés céljával. Az ISP Csoport javadalmazási politikája így összhangban áll az általános európai gyakorlattal. Ez a kiindulópont lehetővé teszi egy teljesítményalapú, a fenntartható üzleti stratégiával összhangban álló javadalmazási politika alkalmazását, mely a fizetéseket az eredményekhez és azok stabilitásához köti. A méltányossággal, az indokoltsággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos általános kritériumokat az alábbiakon keresztül kell biztosítani: - célzott piaci jövedelem felmérésekre alapozva rendszeres kiigazításokkal minimalizálni a fizetésbeli különbségeket, feszültségeket; - fizetés és pozíció közötti szoros korreláció megteremtése; - a fizetéseknek az egyéni teljesítményértékeléssel összekötött célzott felülvizsgálata; - a mozgóbérnek az alapbérrel arányosan történő meghatározása; A fentiekkel összhangban az ISP Csoport bevezetett egy saját ösztönzési rendszert a Csoport vezető állású munkatársai számára, amely szorosan támaszkodik az üzleti tervre, és egyszerre támogatja a rövid- és hosszú távú célok elérését. Ezen célok elérésének mérésére alkalmazott teljesítménymutatók kielégítik többek között a nem teljesítő hitelek részarányának változására, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértékére, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változására, valamint az elért adózási előtti eredményre vonatkozó szempontokat is. E rendszer két szorosan összefüggő elemből áll: - az első az adott üzleti évre vonatkozó célkitűzésekre és az elért eredményekre vonatkozik (éves változó, mozgó bér összetevő); - a második (az ún. hosszú távú ösztönző) a 3 éves stratégiai, üzleti terv célkitűzéseit és teljesülését vizsgálja a harmadik év végén. Ösztönző programok a vállalatcsoport kiemelt munkavállalói részére (Kulcspozíciót betöltő munkavállalók, a felsővezetői csoport egyéb tagjai, középvezetőség és stratégiai szakemberek) A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló kiemelt személyek és munkavállalók az ISP Csoport javadalmazási politikájában a kulcspozíciót betöltő munkavállalók és a felsővezetés egyéb tagjai, középvezetőség és stratégiai szakemberek körben meghatározott munkavállalók. A fent említett, kiemelt munkavállalói kör esetében a változó résznek a változatlan részhez viszonyított százalékos aránya az alábbiak szerint alakul: Munkaköri besorolás A felsővezetői csoport egyéb tagjai Középvezetőség és stratégiai szakemberek Változó rész aránya a teljes javadalmazáshoz (%) 50% (egyenlő 1 x éves bruttó javadalmazás) 40% és 50% között (0,67 x és 1 x éves bruttó javadalmazás) A halasztott mozgó résznek az összes változó javadalmazáshoz viszonyított aránya (%) 40% 40% Az Intesa Sanpaolo Csoport Juttatási Politikája pontosan szabályozza a kulcspozíciót betöltő munkavállalók javadalmazásának változó részét, jelezve, hogy: - ennek legalább 40%-át legkevesebb 3 évvel későbbre halasztott fizetési rendszerben kell juttatni, hogy a javadalmazás beépíthesse azokat a kockázatoknak az alakulását, amelyeket a Bank az idő folyamán visel, 9
- jelentős részében (legalább 50%-ában) megfelelő egyensúlyban kell lenniük a részvényeknek, részvényekkel kapcsolatos egyéb eszközöknek vagy azokkal egyenértékű eszközöknek, s ha vannak, a törzstőke legfeljebb 50%-át kitevő innovatív és nem innovatív tőkeformáknak, amelyek folyamatosan tükrözik a Bank hitelminőségét. Ugyanez az arány vonatkozik a mozgó rész halasztott és nem halasztott (első alkalommal fizetett) részeire is. - az előző pontban említett pénzügyi instrumentumok esetében lennie kell egy adott tartási időszaknak (amely nem lehet kevesebb 2 évnél az első magas összegű rész esetében, és annál rövidebb a halasztott részek esetében), - többek között a kockázatok nélküli teljesítményszintek tükrözése céljából a változó javadalmazásra utólagos malus vagy visszavételi korrekciós mechanizmusok alkalmazhatók, amelyek következtében jelentősen csökkenhet vagy akár le is nullázódhat a javadalmazás abban az esetben, ha a vállalat eredménye negatív vagy elmarad az előrejelzésektől. Eszköz: A szabályozó hatóságok elveinek következetes alkalmazása céljából az ösztönző rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatban az Intesa Sanpaolo csoport úgy döntött, hogy éves és hosszú távú ösztönzési terveket készít, amelyeket a részvényesek közgyűlése hagy jóvá, és egyetlen mechanizmussá kell összedolgozni. A halasztás időbeli távlatai: A halasztás időben három esztendőnek felel meg, az első évi magas részt követően három egyéves lejáratú, egyenlő részletben folyósított fizetéssel. A meghatározott tartási időszak végén, az első évtől számított öt év leteltével történik meg az ösztönző prémium kifizetése. A változó javadalmazás folyósítása pénzügyi eszközök formájában: Az Intesa Sanpaolo törzsrészvényei az alábbiak szerint adhatók ki: - az első, magas összegű javadalmazás 50%-a, - a halasztott javadalmazás 50%-a. A halasztott részek összetétele A halasztott részek a következőkből állnak: - 1. halasztott rész: 100% készpénz - 2. halasztott rész: 100% részvény - 3. halasztott rész: 50% készpénz, 50% részvény Tartási idő A kiadott részvényekre az alábbi tartási időszakok vonatkoznak: az első, magas összegű javadalmazás keretében átadott részvényeket 2 évig, a halasztott javadalmazás keretében átadott részvényeket 1 évig nem lehet átruházni. A változó javadalmazás folyósítási feltételei: A fent említett csoportszintű és divíziókra, illetve üzleti egységekre vonatkozó kapukat át kell lépni mielőtt az első évi magas összeg és a változó javadalmazás halasztott részei folyósíthatók lennének. A halasztott rész kifizetésének feltétele az is, hogy a munkavállaló a halasztás időtartamának végén, illetve a részvények tényleges kiadására megszabott lejárati időpontokban még a vállalatcsoport alkalmazottja legyen, továbbá az alábbiakban leírt malus feltételtől is függ, és nem történhet semmilyen negatív esemény, amely közvetlenül a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátása során tanúsított viselkedésének tulajdonítható és hátrányosan befolyásolná az eredmények időbeli fenntarthatóságát. 10
Az ösztönzésként fizetendő teljes összeg kiszámítása: A fizetendő teljes összeg (tehát az első részlet és a halasztott részek összegének) kiszámítására évente kerül sor az előző év során elért eredmények alapján, figyelembe véve (i) annak az évnek az elején meghatározott egyéni fizetési csomagot, amelyben a számítás történik, valamint (ii) azokat a hatásokat, amelyek a fenntarthatóság elvéből és a szolidaritási mechanizmusból következnek. Malus feltétel a változó javadalmazás halasztott részére: Minden halasztott rész utólag korrigálható ( malus feltétel ) úgy, hogy a vonatkozó kifizetett összeg és az átruházott részvények száma az időbeli értékképzést tükröző egyes célok teljesítése, valamint a likviditás és a tőkeellátottság tekintetében a vállalatcsoport számára elfogadható legnagyobb kockázatok mértéke függvényében csökkenthető abban az évben, amelyre a halasztott rész vonatkozik. A felsővezetői csoport egyéb tagjai, a középvezetőség és stratégiai szakemberek esetében a halasztás és prémiumfizetés egyszerűbb módja (egyszeri kétéves halasztási időszak) is lehetséges. A halasztott részt főszabály szerint teljes egészében részvények vagy hasonló eszközök formájában kell kifizetni a felső vezetők csoportjába tartozó tagok részére, az első részlet viszont ehelyett kizárólag készpénzben fizetendő az összes olyan kedvezményezettnek, aki nem tartozik a kulcspozíciót betöltő munkavállalók közé. Kockázatvállalási és kontroll funkciók vezetők esetén A kockázatvállalási és kontroll feladatokat végző szakterületek vezetőit, a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérése alapján, megfelelő javadalmazásban kell részesíteni, amely javadalmazásnak függetlennek kell lennie az általuk felügyelt üzleti területek teljesítményétől. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló további kiemelt személyek, továbbá minden egyéb munkavállalók esetén E munkavállalók javadalmazása egyszerre két különböző elvet követ: - a fizetési struktúrák összhangjának és az ISP Csoporton belüli egyenlő bánásmódnak a biztosítása; - a valós egyéni teljesítmény jutalmazása. Az első szempont vonatkozásában a képzettség, a pozícióhoz tartozó minimális elvárások és a munkakör szervezeti jellegzetességei mindig az adott szervezeti felépítéssel összefüggésben kerülnek meghatározásra. Ezen elemek összessége alkotja a munkakörökhöz kapcsolódóan alkalmazandó feltételek és juttatások viszonyítási keretrendszerét. Munkájuk során kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtó munkavállalók esetében a fenti második szempont teljesülését a rendszeres felülvizsgálatok, előléptetetések és/vagy fizetésemelés biztosítja. A munkavállalók célzott ösztönzési rendszeren keresztül részesülnek az éves jövedelmük változó elemét jelentő javadalmazásban, amely figyelembe veszi az ISP Csoport, a CIB Csoport adott társasága és az egyén által elért valós eredményeket valamint a piaci sztenderdeket. A jogi és pénzügyi korlátok figyelembevétele mellett minden bonusz esetén a kifizetett részt vissza kell fizetni vagy a még ki nem fizetett részt vissza kell tartani, amennyiben utólag kiderül, hogy a bonusz kifizetés alapját képező eredmények visszaélésre is visszavezethetők. 11
Javadalmazás elemei A CIB csoport javadalmazási elemei az alábbiak: - Fix javadalmazási elemek, mint az alapbér, valamint a hozzá kapcsolódó pótlékok, különös tekintettel az alábbiakra: o o Helyettesítés Speciális, munkakörhöz kapcsolódó pótlékok - Mozgó javadalmazási elemek, azaz a bónusz rendszer o o o o o o o Célbónusz Értékesítési bónusz Projekt bónusz Eseti bónusz Megtartási bónusz Belépési bónusz Versenytilalmi bónusz - Béren kívüli juttatások o o o o o Cafetéria Cégautó, parkolóhely Telekommunikációs szolgáltatások Nem pénzügyi ösztönzők (CIB Spirit díjak) Egyéb juttatások A javadalmazás alapjául szolgáló teljesítmény mérése Jelen Politika és a hozzá kapcsolódó más belső szabályzatok: - nem ösztönözhetnek túlzott kockázatvállalásra, és - összhangban kell, hogy legyenek a kockázatkezelési gyakorlattal, valamint be kell épülniük a pénzügyi tervezés folyamatába. A CIB Csoport egyes társaságai nem ösztönözhetik munkavállalóikat arra, hogy tevékenységük az adott társaság kockázattűrő képességét meghaladó kockázat vállalását eredményezze. Minden esetben az adott társaság hosszú távú érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Az ISP Csoport javadalmazási politikája alapján a Csoport minden alkalmazottja számára specifikus ösztönzési rendszer áll rendelkezésre. A működő ösztönzési rendszerek alapján előirányzott bonusz összeg csak abban az esetben fizethető ki, amennyiben a mindenkori csoport szintű szabályozás által meghatározott küszöbérték, azaz bónusz belépési feltétel teljesül csoport és leányvállalati szinten. Amennyiben a meghatározott küszöb teljesült, a mutató értékétől függően, arányosan kell megállapítani a tényleges bonusz összegét az előirányzotthoz képest. Igazságos és kellően ösztönző rendszer létrehozása céljából tanulmányok készültek a jelenlegi gyakorlatról és azok piaci összehasonlításáról. Tilalmak a. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt kell, hogy tükrözzék, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat. b. Nem köthető olyan, a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó megállapodás, amely alapján a kifizetés a munkavállaló teljesítményétől független, vagy a munkavállaló tevékenysége, túlzott kockázatvállalása következtében a társaságnál keletkezett veszteség ellenére történne. c. Az egyes munkavállalók nem köthetnek olyan szerződéseket vagy megállapodásokat harmadik féllel, amely: - alkalmas a munkavállaló tevékenysége kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésére, vagy 12
- harmadik félre való áthárítására. Basel2 Nyilvánosságra hozatal d. Sem a vezető állású személyek és vezető tisztségviselők, sem a munkavállalók nem köthetnek olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalásuk hatásait korlátozná. e. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér elemei között nem lehet átfedés (pl. alacsonyabb teljesítményjavadalmazás ellensúlyozása érdekében a munkáltató nem emelheti az alapbért). f. A munkavállalók és a vezető tisztségviselők nem cselekedhetnek az ISP Csoport Etikai Kódexének és a Csoport Magatartási Szabályzatának előírásaival ellentétes módon. Üzletágankénti összes javadalmazás 2013-ban Üzletág Bruttó bér, cafetéria, jutalom (millió Ft)* Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység 359 Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység 8285 Portfóliókezelési tevékenység - Egyéb tevékenység (Támogatás, Kontroll, Behajtás területek) 9677 Összesen 18321 Kiemelt személyek javadalmazása 2013-ban Kiemelt személyek száma (fő) 18 Tárgyévi összes alapbér 1034 Tárgyévi összes teljesítményjavadalmazás* n/a ebből: készpénz n/a ebből: részvény és részvényhez kötött eszközök n/a Halasztott javadalmazás n/a Garantált teljesítményjavadalmazásban részesített személyek száma (fő) 0 Garantált teljesítményjavadalmazás összege 0 Új munkaszerződéssel érintett személyek száma (fő) 1 Új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések összege 0 Végkielégítésben részesített személyek száma (fő) 2 Összes végkielégítés 78 *A 2013 évre vonatkozó teljesítményjavadalmazásról később születik döntés 13
3. A PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA Basel2 Nyilvánosságra hozatal A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelről szóló 100/2000. tv előírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tőke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedései, azok osztályozását a konszolidációba való bevonás szempontjából 2013.12.31-én: Megnevezés Szavazati arány Konszolidálás módja Számviteli konszolidációba bevont? Összevont felügyeletbe bevont? CIB Biztosítási Alkusz Kft. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Faktor Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Ingatlanlízing Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Lízing Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Rent Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Autó Kft. 100,00% Teljeskörű Igen Igen Recovery Ingatlanhasznosító Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen Brivon Hungary Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIL MNM Kft. v.a. 96,67% Tőkearányos Igen Igen CIB Lízing Holding Kft v.a. 100% Teljeskörű Igen Igen S.C. Intesa Sanpaolo Leasing Romania IFN S.A <5% Nem konszolidált Nem Nem GIRO Elszámolásforgalmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Garantiqua Hitelgarancia Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Mastercard <5% Nem konszolidált Nem Nem VISA <5% Nem konszolidált Nem Nem Hodiköt Kötöttárugyártó Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Budapesti Értéktőzsde Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Focus <5% Nem konszolidált Nem Nem Nógrád Kereskedelmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem 14
4. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK CIB Bank Zrt. szavatoló tőke adatai 2013.12.31-én: Alapvető tőke pozitív összetevői: Jegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke Eredménytartalék Auditált beszámoló alapján mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív összetevői: immateriális javak Alapvető tőke: Járulékos tőke pozitív összetevői: Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke Alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része Járulékos tőke: Levonások az alapvető és járulékos tőkéből: PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt Befektetési korlátozások miatti limittúllépések Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 145.000 millió forint 176.719 millió forint 36.000 millió forint 0 millió forint 0 millió forint -72.228 millió forint -106.791 millió forint 9.049 millió forint 169.651 millió forint 35 millió forint 66.805 millió forint 10.689 millió forint 56.151 millió forint 26.859 millió forint 1.702 millió forint 197.241 millió forint CIB csoport összevont alapú szavatoló tőkéjével kapcsolatos információk: Alapvető tőke pozitív összetevői: Jegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke Eredménytartalék Konszolidáció miatt leányvállalatok saját tőke változása Mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív összetevői: Immateriális javak: Alapvető tőke: Járulékos tőke összetevői: értékelési tartalékok Passzív/(-) tőkekonszolidációs különbözet alárendelt kölcsöntőke alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része Járulékos tőke: Levonások az alapvető és járulékos tőkéből: PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt Befektetési korlátozások miatti limittúllépések Kockázatok fedezésére figyelembe vehető csoportszintű szavatoló tőke 145.000 millió forint 176.719 millió forint 36.000 millió forint 0 millió forint 0 millió forint -51.568 millió forint -14.653 millió forint -112.791 millió forint 6.293 millió forint 172.414 millió forint 35 millió forint -30 millió forint 66.805 millió forint 10.689 millió forint -56.121 millió forint 0 millió forint 0 millió forint 228.535 millió forint 15
5. A HITELINTÉZET TŐKEMEGFELELÉSE A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák A Bankcsoport értelmezésében a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat a tőkemenedzsment keretrendszere, amelyet a CIB Bankcsoport az üzleti és a kockázati stratégiával összhangban alakít ki. A 2012 folyamán kidolgozott keretrendszert továbbfejlesztve monitorálja és méri a kockázatokat előre meghatározott mérőszámok alapján. A Csoport nemcsak a tőkemegfelelési mutatóit figyeli, hanem értékeli, és folyamatosan figyelemmel kíséri a kockázathordozó kapacitását is. Ennek keretében az üzleti tervek, azok tőkeszükséglete, valamint a várható veszteség közötti optimális egyensúly létrehozása és megőrzése a cél, így a Bankcsoport a tőkemenedzsmentet egy folytonosan fejlődő folyamatként kezeli. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat során a releváns kockázatok azonosításával egy kockázati térkép került meghatározásra, melyben a releváns kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, kompetens kockázat tulajdonosok kerültek megjelölésre. A kockázat tulajdonosok az adott szakterületek vezetői, feladatuk, hogy a CIB Bankcsoport működése során felmerülő kockázatokat rendszeresen mérjék, folyamatosan fejlesszék a kockázatmérési tevékenységüket, illetve kockázatcsökkentő terveket, akciókat dolgozzanak ki az egyes kockázatok hatékony kezelése és csökkentése érdekében. A Bankcsoport szintjén, a CIB Bank Kockázatkezelésén működő Stratégiai Kockázatkezelési terület minden évben azonosítja az összes felülvizsgálatot, értékelést igénylő kockázat típust és a kockázat tulajdonosok által végzett vizsgálatokat koordinálva javaslatot tesz a Management felé a lényeges kockázatok körének esetleges változtatására. Annak meghatározása, hogy egy kockázati típus relevánsnak minősül-e, alapvetően önértékelési és statisztikai elemzésekkel, a kockázati szerkezet felülvizsgálatával, illetve az irányadó nemzetközi ajánlások és nyilvánosságra hozott best practice -ek figyelembe vételével történik. A relevánsnak talált kockázati típusokhoz minden esetben a Management által jóváhagyott és rendszeresen figyelemmel kísért kvalitatív kockázat kezelési módszerek kerülnek kidolgozásra, mely során az egyes kockázatok minőségi változásai nyomon követhetőek, illetve amelyek segítségével hatékony kockázat csökkentési akciók kerülnek kidolgozásra. Ezen túlmenően a csoportirányelvekkel összhangban meghatározásra kerül, hogy mely kockázati típusokra készül kvantitatív gazdasági tőkeszámítás. Azon kockázatok esetében, amelyeket a bankcsoport kvantitatív eszközökkel, modellekkel is számszerűsít modelltulajdonosok felelősek a mérésért és számításokért. A kvantitatív modellek paramétereinek felülvizsgálata minden évben megtörténik. A releváns kockázatok belső tőkeigényének számszerűsítését többnyire saját fejlesztésű, kisebb részben ISP vagy szabályozói módszertan szerint végzi a CIB Csoport. Ennek megfelelően valamennyi kockázat mérését és a gazdasági tőkeszámítást az adott kockázati modellért felelős szakterület (modell tulajdonos vagy amennyiben azonos, a kockázat tulajdonos) végzi, együttműködve egyedi felelősségük erejéig más érintett szervezeti egységekkel. A teljes belső tőke meghatározásának és a felügyeleti tőkével való összeegyeztetésének végrehajtását a Tőke Menedzsment és ICAAP csoport végzi. A Validáció értékeli a belső modelleket és kockázatkezelési módszereket, mind egyedi kockázati szinten, mind portfolió szinten és megjelöli az esetleges fejlesztendő, javítandó területeket. Évente elvégzi az ICAAP önértékelést, melynek célja az adott évben történt valamennyi módosítás értékelése, valamit az aktuális jogszabályi megfelelés vizsgálata. A keretrendszert a Belső Ellenőrzés is vizsgálja. 1. pillér alatti tőkekövetelmény a CIB Bankban (millió Ft-ban): Tőkekövetelmény Hitelezési kockázat 79713 Piaci kockázat 1487 Működési kockázat 12894 Összesen 94094 16
1. pillér alatti tőkekövetelmény a CIB Bankcsoportban (millió Ft-ban): Hitelkockázat tőkekövetelménye Tőkekövetelmény Hitelezési kockázat 98 417 Piaci kockázat 2 647 Működési kockázat 17 673 Összesen 118 737 A Hpt. 76/A (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tőkekövetelmény 2013.12.31-én a CIB Bankban (millió Ft-ban): Szegmens Kitettség Tőkekövetelmény Központi kormány és központi bankok 362860 4 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 25926 2063 Közszektorbeli intézmények 42 0 Multilaterális fejlesztési bankok 36629 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 93016 2031 Vállalkozások 1285092 46198 Lakosság 158054 8188 Ingatlannal fedezett kitettségek 193877 5799 Késedelmes tételek 125761 9703 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 0 0 Egyéb tételek 94423 5727 Összesen 2375680 79713 A Hpt. 76/A (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tőkekövetelmény 2013.13.31-én a CIB Bankcsoportban, (millió Ft-ban): Szegmens Kitettség Tőkekövetelmény Központi kormány és központi bankok 367664 4 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 25996 2068 Közszektorbeli intézmények 429 30 Multilaterális fejlesztési bankok 36629 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 93017 2031 Vállalkozások 813433 53279 Lakosság 237124 12932 Ingatlannal fedezett kitettségek 193877 5799 Késedelmes tételek 142240 11204 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 327 39 Egyéb tételek 154787 11031 Összesen 2065523 98417 17
Értékvesztés, céltartalék képzés A Bankcsoport a várt (az ügyletek értékvesztésén/céltartalékolásán keresztül az eredményt érintő hatást) és a nem várt (a tőkekövetelmény hatása) veszteséget egyaránt figyelembe veszi kockázatvállalási hajlandósága meghatározásakor. Az értékvesztés/céltartalék képzés a következő alapelveknek megfelelően történik: - Teljeskörűség Valamennyi minősítési kötelezettség alá tartozó eszköznél figyelembe vételre kerülnek a hitelezési kockázatok: eszközök után elszámolt értékvesztéssel (visszaírásával), a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázatok fedezetére pedig kockázati céltartalék képzéssel. - Monotonitás a megképzett értékvesztés nem csökkenhet, ha az ügylet minősítése romlik. - Fedezettség csoportosan csak az ügylet nem fedezett részéig képezhető értékvesztés. - Objektivitás nem nulla értékvesztés csak abban az esetben képezhető, ha objektív bizonyíték van az eszköz minőségének romlására. Az egyedi minősítés körülményeit és eredményét dokumentálni kell. - Egyedi minősítés elsődlegessége az egyedileg végzett eszközminősítés mindig felülírja a csoportost. - Egyedi minősítés elve a Bankcsoport eszközeit főszabály szerint egyedileg kell minősíteni. - Minden ügyfelet/ügyletet abba a legrosszabb kategóriába kell sorolni, amely kategóriának legalább egy kritériuma teljesül az ügyfélnél/ügyletnél. A Bankcsoport az eszközeinek minősítése és a céltartalék képzése során az alábbi módszereket alkalmazza: - lakossági és mikró alszegmens kitettségei, továbbá 50 millió Ft csoportkitettség alatti vállalati kitettségek esetén a követelések termék/szegmens tulajdonságai és késedelmes státusza alapján kollektív értékvesztési kulcsokat határoz meg; - 50 millió Ft kitettség feletti, nem lakossági ügyfelek kitettségei a havi monitoring során minősítési osztályokba kerülnek besorolásra. A workouton kezelt ügyfelek és az egyedi monitoring alá sorolt ügyfelek esetében havonta készülnek egyedi értékvesztési előterjesztések. Az egyedi minősítés figyelembe vehet ügyfélcsoport szintű információkat is. Amennyiben ilyen előterjesztés nem készül, akkor a jóváhagyott monitoring színe és a diszkontált likvid értéken számolt fedezetei alapján statisztikai alapú értékvesztési kulcs kerül megadásra. A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként millió Ft-ban, valamint az átlagos kockáztatott összegek az egyes osztályokban a beszámolási időszak végén (Nettó kitettség millió Ftban/ügylet darabszám): Szegmens Kitettség Átlagos kitettség a kitettségi osztályban Központi kormány és központi bankok 362860 90715 Regionális kormányok és helyi önkormányzat 25926 393 Közszektorbeli intézmények 42 11 Multilaterális fejlesztési bank 36629 18314 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 93016 869 Vállalkozások 1285092 258 Lakosság 158054 1 Ingatlannal fedezett kitettségek 193877 7 Késedelmes tételek 125761 7 Egyéb tételek 94423 1 Összesen 2375680 110576 A vállalati és mikró ügyfelek hitelminőség romlásának előrejelzésére a monitoring tevékenység szolgál. A monitoring célja a Bankcsoport portfoliójában rejlő hitelezési kockázatok korai felismerése annak érdekében, hogy azok csökkenthetők, az ügyfelek nem-teljesítéséből adódó veszteségek minimalizálhatók legyenek. 18
Főbb területei: ügyfél monitoring; fedezet monitoring; ügylet monitoring; portfolió kockázat monitoring A Bankcsoport a pénzügyi/kvantitatív és viselkedési/kvalitatív információkból korai figyelmeztető jeleket generál. A korai figyelmeztető jelek főbb csoportjai: fizetési fegyelemre vonatkozó információk (CIB Bankcsoporttal szembeni, más pénzintézetekkel szembeni, szállítókkal szembeni tartozások, köztartozások), az ügyfél viselkedésében bekövetkezett változásokra vonatkozó jelek (megromlott kommunikáció, adatszolgáltatás hiánya, számlaforgalom csökkenése stb.), az ügyfél pénzügyi helyzetének változását jellemző mutatók (árbevétel, likviditás, tőkeáttétel, stb. változása), az ügyfél tulajdonosi és szervezeti struktúrájában bekövetkezett változások fedezetekkel, illetve az ügyletek fedezettségével kapcsolatos információk (pl., dologi adóssal / kezessel kapcsolatos negatív információk). A használt monitoring kategóriák: Problémamentes (zöld): az ügyfél pénzügyi helyzete megfelelő, nincs likviditási problémája vagy lejárt kötelezettsége, várhatóan meg tudja őrizni pénzügyi stabilitását, az általa nyújtott fedezetek mind érvényesség, mind érvényesíthetőség szempontjából megfelelőek. Várhatóan problémás (sárga): az ügyfél pénzügyi helyzete meggyengült, bár még elfogadható kockázatot képvisel. Jelentős, de még nem növekvő nehézségekkel küzd és bizonytalan, hogy képes-e külső segítség nélkül leküzdeni a problémákat. Az ügyfél által nyújtott fedezetekkel kapcsolatban kezdeti problémák mutatkoznak érvényesség, vagy érvényesíthetőség szempontjából. CIB Bancsoporton kívüli 3. fél által indított végrehajtási eljárás van folyamatban az ügyféllel szemben. Problémás (piros): az ügyfél pénzügyi adatai erős instabilitást jeleznek, a működésben rejlő kockázat a társaság folyamatos működését veszélyezteti, likviditási gondokkal, lejárt kötelezettség állománnyal küzd, külső segítség nélkül nem képes a problémáit megoldani és/vagy az általa nyújtott fedezetekkel kapcsolatban komoly problémák mutatkoznak érvényesség, vagy érvényesíthetőség szempontjából. IFRS minősítésben nemteljesítő. Work-out (fekete): az ügyfél fizetési képessége és/vagy készsége jelentős mértékben megromlott, kezelhetetlen nagyságú kötelezettség állomány halmozódott fel, csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, CIB Bankcsoport által indított végrehajtási eljárás van folyamatban az ügyféllel szemben, törlésre került a cégbírósági nyilvántartásból, vagy olyan esemény következett be pl. haláleset amely megkérdőjelezi a további működést. IFRS minősítésben nemteljesítő. Lakossági kitettségek vonatkozásában a Bankcsoport az ügyleteket késedelmi kategóriákba sorolja. A késedelmi besorolás az alapja az ügyletek minősítésének, lakossági behajtási folyamatok megindításának, továbbá a szükséges értékvesztés megképzésének is. 19
A sztenderd módszer szerint számba vett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás időpontjában (millió Ft-ban): Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmény Multilaterális fejlesztési bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Afganisztán 1 Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Amerikai Egyesült Államok 1 412 1 3 5 Andorra 1 Ausztrália 36 1 Ausztria 649 2 573 20 78 997 Belgium 514 28 28 3 Ciprus 1 1 Csehország 1 670 1 Dánia 509 1 Egyesült Királyság 1 332 61 179 334 59 European Investment Bank 36 629 Franciaország 1 668 2 7 Ghana 4 Guinea 1 Hollandia 11 Horvátország 321 10 780 3 624 Indonézia 1 2 Írország 86 229 322 Izrael 2 Japán 112 Kanada 16 1 Kína 16 10 Lengyelország 1 367 Luxembourg 31 1 2 328 Magyarország 362 860 25 926 42 6 403 1 268 840 157 631 192 684 114 287 94 423 Malaysia 1 Moldova 1 3 Németország 2 530 21 69 10 Norvégia 29 Olaszország 73 635 1 30 113 24 Oroszország 1 Portugália 384 Románia 124 117 12 24 4 080 Spanyolország 5 18 Svájc 407 2 245 6 27 Svédország 19 16 1 Szerbia 14 72 1 233 Szlovákia 6 5 14 Szlovénia 153 Új-Zéland 59 Ukrajna 1 4 Összesen 362 860 25 926 42 36 629 93 016 1 285 092 158 054 193 877 125 761 94 423 Késedelmes tételek Egyéb tételek 20