Településfejlesztési koncepció

Vászoly Településfejlesztési koncepció Véleményezési anyag Urban Landscape Design- Poltrade Bt. 2019

VÁSZOLY KÖZSÉG Településfejlesztési koncepciója 2019. szeptember VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Megbízó: Vászoly Község Önkormányzata 8245 Vászoly, Béke tér 1. Rózsahegyi Tibor László Polgármester Tel: 06 87/445 053 Email: vaszoly@canet.hu Készítette: Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23. www.uld.hu Munkaszám: ULD/03/2018

TARTALOMJEGYZÉK 1. PREAMBULUM... 3 2. VÁSZOLY JÖVŐKÉPE... 3 2.1. A településfejlesztési elvek rögzítése... 5 3. CÉLOK... 6 3.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása... 6 4. RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA... 9 4.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata... 9 4.2. A koncepció célrendszerének kapcsolata a felsőbb szintű fejlesztési célokhoz... 10 5. A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE... 11 5.1. Az ófalu területe, és közvetlen környezete... 11 5.2. Az új településrész, egykori Ereszvényi terület és a beépítésre szánt területek... 12 5.3. Történelmi szőlőhegyek... 13 5.4. Malom völgy... 14 6. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ... 15 6.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása... 15 6.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra... 15 6.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére... 17 7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE... 18 7.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz és intézményrendszer... 18 2

1. PREAMBULUM A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti (az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 9/A. (1) bekezdés). A településfejlesztési koncepció olyan alapvető dokumentum, amely megmutatja, hogy a települési önkormányzat a község fejlesztése során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. Feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszútávra (12 20 év) irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztés sikerességének záloga az egységes szemlélet, egy koncepcionális térszerkezeti vízió megalkotása, ami a településen belüli nagy struktúrákat, a főbb zónák, övezetek kívánatos állapotát vázolja fel. Ezáltal értelmezhetővé válnak a lakosság és a vállalkozások számára is a település céljai, távlati tervei. A településfejlesztési koncepció a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1 es mellékletében meghatározott szempontok alapján kidolgozott részletes, elemző megalapozó vizsgálatra épül. Vászoly településfejlesztési koncepciója a megalapozó vizsgálat részét képező SWOT analízisben feltárt erősségek, lehetőségek kiaknázására, a gyengeségekre, veszélyekre való felkészülésre és az ezekre adandó válaszokra alapozva készült. A koncepció három fő fejezetre tagolódik: meghatározza a település gazdasági, társadalmi, táji, természeti, épített környezetére, térségi szerepére vonatkozó jövőképét, megfogalmazza a jövőkép eléréséhez szükséges átfogó és részcélokat, valamint összefoglalja a további tervezési feladatok kiinduló adatait. 2. VÁSZOLY JÖVŐKÉPE Vászoly településfejlesztési koncepciója a 2030 ig terjedő időszakra kijelöli a község helyét a hazai és a térségi településhálózatban, bemutatja a község társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetének jövőbeni állapotát. A jövőkép nem a településen belül lezajló jelenlegi folyamatok előre vetítése, hanem egy új, egy másfajta gondolkodás, szemlélet eredményeként létrejövő állapot. A jövőkép (vízió) egy olyan célállapotnak a meghatározása, amely a stratégia végrehajtásában résztvevők számára megmutatja a követendő irányt. A célállapotot a koncepció minden szintjén rögzíteni kell. A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi megalkotóink értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét. A település jövőképe a helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív közreműködésével és bevonásával készült; értékek, érdekek, szándékok egymással harmonizáló 3

egysége, ami találkozik az érdekeltek egyetértésével, vonzó és motiváló erejű. Jövőképe a település társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságaira, lehetőségeire, valamint erőforrásaira (népesség, gazdaság, infrastruktúra, környezeti és egyéb értékei) épít, vonzó, megvalósítható állapotot körvonalaz. Vászoly célja, hogy olyan életteret biztosítson, amelyet az itt élőknek nem érdemes elhagyni. Szolgálja a családok, vállalkozások, szervezetek kényelmét: korszerű intézményrendszer, javuló közlekedési hálózat, biztonságos, egészséges környezet. Legyen Vászoly mindemellett a Balaton közelében élők számára egy kiváló, nyugodt rekreációs övezet. Vászoly Község Önkormányzatának Képviselő testülete az alábbi jövőképet határozza meg: Vászoly a Balaton felvidéki táj, hangulat és építészet minden jellegzetességét felmutatva és megőrizve, a fejlődést kordában tartva kívánja megteremteni az itt élő összetartó közösség számára az otthont. Vászoly társadalmi jövőképe: Vászoly társadalma 2030 ban az alábbiakkal jellemezhető: A település lakónépessége minimum stagnál vagy kismértékben nő, az országos átlagnál magasabb a településen a születéskor várható élettartam és az aktív korú lakónépesség aránya nő a népességen belül. A nyugodtabb, parttól távolibb élet miatt nő a családosok száma. A fiatalok családalapítási hajlandósága az országos átlagnál jobb, mert biztosított jövőjük, egzisztenciális biztonságban élnek. A Vászolyon élő és az ide érkező fiatalok lehetőséget látnak a helyben való boldogulásukra. A helyben nyújtott települési szolgáltatásoknak köszönhetően nő a helyben foglalkoztatottság, csökken az ingázás, és a más településektől való függőség. Vászoly lakosságának egészségi állapota jó, testi és lelki kiegyensúlyozottságukat a közösségi élet, valamint a rekreációs lehetőségek széles tárháza támogatja. A településen élők jövedelmi viszonyai jók, az egy főre jutó SZJA eléri vagy meghaladja az országos átlagot. Vászoly biztonságos község, az itt élők, ill. az ide érkezők személyi, vagyon és környezeti biztonsága az országos átlagnál jobb. Vászoly táji és természeti környezetre vonatkozó jövőképe Vászoly táji és természeti környezete 2030 ban az alábbiakkal jellemezhető: A település tájképét, a belterület hangulatát meghatározzák a sétányok, a rendezett patakpartok és a zöldfolyosók. A település belterülete egységes, rendezett zöldfelületi arculattal rendelkezik. A turizmus nem haladja meg a táj terhelhetőségét. A táji és természeti adottságokat a település kihasználja, gondot fordít az értékek megőrzésére, bemutatására. Vászoly gazdasági jövőképe: Vászoly gazdasága 2030 ban az alábbiakkal jellemezhető: A településen élők egész éves foglalkoztatottsága lesz jellemző, a munkanélküliség megszűnik. Öko és bakancsos turizmus lehetőségei kihasználtak. Malomvölgy területe turisztikai céllal hasznosított. Természeti erőforrásokkal fenntartható gazdálkodást folytat a település. 4

A turizmus új irányai megerősödnek (pl. konferenciaturizmus, borutak kialakításával a borturizmus, kerékpáros turizmus, műemlékek felértékelődése). A nagytáblás mezőgazdasági monokultúrákon mezsgyéket alakítanak ki, mezőgazdasági fasorokat ültetnek. Erdőgazdaság szerepe megnő, a kiránduló turizmus létesítményei, oktatási célú szolgáltatások jelennek meg a településen. A szőlő és gyümölcstermesztés és ezzel együtt a feldolgozás virágzik a településen. Szolgáltatások szerepe jelentősen megnövekedett, ezen belül is meghatározó az idegenforgalomhoz kötődő szálláshely és vendéglátás. Vászoly épített környezetének jövőképe Vászoly épített környezete 2030 ban az alábbiakkal jellemezhető: Az épületelemek hagyományát megőrzött felújított épületek jellemzik a települést. Az ófalu és az új rész beépítettsége nem válik el egymástól, a faluhoz illő építészet jellemző az új településrészen is. Egységes zöldfelületi arculat jellemzi és kapcsolja össze a két településrészt. A műemlék borospincéi, présházai és lakóépületei felújítottak, jól karbantartottak. A szőlőhegyi nyaralók és vendéglátóhelyek száma stagnál. Temető belesimul a településszövetbe. A Forrástó és faluház, továbbra is kedvelt rendezvényhelyszín. Magas a zöldfelületi arány. Patak menti értékes zöldfelületek jellemzik a települést. 2.1. A településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan alapelvek, amelyek meghatározóak a település fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése szempontjából. Vászoly településfejlesztési alapelvei az alábbiak: Integrált megközelítés, egészben való gondolkodás Egy egy település életének különböző dimenziói (gazdasági, társadalmi szociális, környezeti, kulturális) egymással szorosan összekapcsolódnak, ezért az egyes településfejlesztési beavatkozások csak integrált megközelítéssel lehetnek igazán hatékonyak. A települést tehát ebben az értelemben egészként szükséges kezelni. Az integrált megközelítés több szempontból érvényesíthető. Fontos, hogy egy egy felismert komplex társadalmi gazdasági problémára ugyanolyan komplex fejlesztési beavatkozás legyen a válasz, az intézkedések ne csak részproblémák megoldására irányuljanak. Az integrált megközelítés az egyes projektek összefüggéseire is értelmezhető. Egyedi projektek, pontszerű fejlesztések helyett egymás hatását kölcsönösen erősítő beavatkozások, komplex fejlesztések szükségesek. Harmonikus település, fejlődés határok között A település koncepciójának megfogalmazásakor az egyik legfontosabb vezérelv, amely minden fejlesztés alapját képezi, a fejlődés határok közé szorítása által a harmonikus település megőrzése és bemutatása. Vászoly jövőjét a település épített örökségének megőrzésében látja. Mivel a település lassan megtelik, ezért az új lakóterületek kijelölése helyett a meglévő értékek bemutatására, óvására helyezi a hangsúlyt. 5

Hatékony fejlesztések, kapcsolódás A településfejlesztés során kiemelt fontosságú alapelv a helyi, már rendelkezésre álló erőforrásokra építkezés, valamint a költséghatékonyság biztosítása. A hatékony településfejlesztés érdekében a községnek reálisan kell felmérnie gazdasági és humán erőforrásait. Az önkormányzat munkáját nagyban segítik, a társadalmi aktivitást fenntartják azok az önszerveződő csoportok, melyek a településen kulturális, sport, hitéleti vagy hagyományőrző tevékenységet végeznek. Az önkormányzat és a civil szervezetek folyamatos, egymást támogató együttműködése továbbra is szükséges. A turisztikai fejlesztések hasznát szintén a helyi vendéglátó és szállásadó vállalkozók képesek közvetlenül realizálni. Célszerű munkacsoportok, bizottságok felállítása, amelyek így az egyes szakterületeket megismerve a lehető leghatékonyabban tudják a munkát elvégezni. Nyilvánosság A településfejlesztési projektek csak akkor tekinthetők sikeresnek, ha a helyi közösség úgy érzi, hogy ezek tényleg érte készültek, neki szólnak. Ehhez a döntésektől a megvalósításig a lakossággal folyamatos kommunikáció, és átlátható döntéshozatal, feladatellátás szükséges. Az alapelvek elfogadását tükrözi a település 2030 ra vonatkozó gazdasági, társadalmi, táji és természeti, épített környezetére, továbbá térségi szerepére vonatkozó jövőképe. 3. CÉLOK 3.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A település az állandó lakosai számára szeretne otthont teremteni. A turizmus támogatása mellett nem szeretné elveszíteni a csendes lakóhely jellegét. Vászoly a Balaton felvidék települése, így nem zárhatja ki a turizmust, de szükségesnek érzi annak mederben tartását. Ezért az örökségi és természeti értékek bemutatása mellett az állandó és az ideiglenes lakosainak, a gazdaság vállalkozásainak érdekeit összehangolva szeretné megtartani a jelenleg is jellemző harmonikus település életét. NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG JAVÍTÁSA Települési szolgáltatások fejlesztése A helyi egészségügyi alapellátás javítása, orvosi ellátás fejlesztése, gyógyszertári ellátás biztosítása Polgármesteri hivatal info és telekommunikációs hálózat korszerűsítése Szent Jakab római katolikus templomhoz tartozó plébánia közösségi célú hasznosítása Bölcsődei szolgáltatás beindításának és üzemeltetésének támogatása A belterületi közterületek megfelelő karbantartásának, közparkok, járdák, járda melletti zöldterületek, emlékhelyek fenntartásának, gondozásának biztosítása Temető felújítása Faluház belső tereinek, konyhájának felújítása, korszerűsítése A Galéria és a Mesterségek házában megrendezett kiállítások, programok támogatása, kiemelt figyelmet szentelve a település bemutatását és a helyi identitástudat erősítését szolgáló rendezvényekre A szomszédos településekkel, valamint Balatonfüreddel való kapcsolatok további erősítése 6

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, KLÍMAVÁLTOZÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS Természeti értékek védelme, bemutatása A jelenleg meglévő értékes táji és természeti környezetet megőrizve és használva, a szelíd gazdálkodást, a már megindult helyi termékfeldolgozást javasolt tovább erősíteni A táji és természeti értékeket, az ökoszisztéma szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé kell tenni A környező táj kisebb ökológiai attrakciókkal való fejlesztése, a településen áthaladó turista útvonalak kihasználása Helyi lakosok tájidentitásának és a térség specifikus jelleg erősítése a természeti értékek felhasználásával A táj jellegének védelme, az értékes tájkép megőrzése Fontos cél a biológiailag aktív természeti területek fejlesztése, jó karban tartása, az okszerű tájgazdálkodásra való törekvés A déli szőlőhegy és a keleti szőlő és kertművelésű területek kis és középparcellás képének, mozaikos tájrészletének megőrzése A tagolatlan szántók között futó mezőgazdasági utak mentén, valamint a beépített és művelt területek közvetlen csatlakozásánál a biológiailag aktív tagoló szerkezeti elemek: mezsgyék, fasorok, zöld településszegélyek kialakítása, hálózatosságuk fejlesztése Klímaadaptációs megoldások kialakítása A település a kékinfrastruktúra fejlesztésének fontos alapelve, hogy helyet kell biztosítani a víznek a tájban, amit a medrek kiszélesítésével, rendszeres fenntartásával, kotrásával és a környező területeken a megfelelő felszínborítás, tájhasználat alkalmazásával (az időszakos vízborítást eltűrő gyepgazdálkodás, gyümölcsösök) lehet elérni A fenntarthatóság elve mentén a csapadékvíz gazdálkodás céljainak érvényesítése: a víz helyben tartása és hasznosítása, a lefolyási idő és így a talaj vízpótlásának növelése Esőkertekkel, szikkasztó árkokkal, vagy akár ideiglenes tározó tavakkal az esőzések idején előforduló kiöntések kezelése a patak teljes szakaszán MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉS Közlekedés és közterület fejlesztés Útfelújítások Parkolók kialakítása a jelenlegi sportpálya területén A település belterületén való parkolás korlátozása A település belterületére gépkocsival való behajtás korlátozása, gyalogos utak, sétányok előtérbe helyezése Zöldfelületek és a Szent Jakab forrás környezetének további minőségi fejlesztése, megújítása 1.1.1.1 Közmű létesítmények fejlesztése Patakok, vízfolyások folyamatos tisztítása, vízminőségének ellenőrzése Csapadékelvezető árokrendszer karbantartására folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni, a rendszert a fenntartható csapadékvíz gazdálkodás elemeivel kell kiegészíteni Tartalék vízbeszerzési lehetőség kialakítása Szennyvízelvezető hálózat felújítása Szorgalmazni szükséges, hogy minden nagyobb szolgáltató 4G szolgáltatása elérhető legyen a településen élők számára. Ingyenes wifi szolgáltatás a településközpontban 7

TELEPÜLÉSARCULAT MEGÓVÁSA, JAVÍTÁSA Épített és természeti értékek megóvása és felújítása Műemlék épületek felmérése, dokumentálása, felújításukra kiírt pályázati anyagok elkészítésének menedzselése, segítése Szőlőhegyek képének megőrzése, a szőlőművelés ösztönzése, teljesen új épületek megjelenésének visszaszorítása Településképi szabályok érvényesítése A Településképi rendelet előírásainak betartatása az Önkormányzat részéről, a rendeletben foglaltak megvalósulásának rendszeres ellenőrzése az egész faluban Egységes zöldfelületi arculat kialakítása Átmeneti, puffer zöldsáv kialakítása a két településrész között HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS Szelíd gazdaságfejlesztés A település területén csak nem zavaró hatású ipari, gazdasági létesítmények elhelyezésének engedélyezése Elsősorban a település üzemeltetését segítendő, környezetvédelmi szempontok érvényesülését segítő gazdasági beruházások támogatandóak A szőlőhegyek művelésének biztosítása az üdülni vágyók érdekeinek háttérbe szorítása árán is Szőlő termőhely védelmének biztosítása Turizmus és sport támogatása Sportpálya és öltöző kialakítása Kerékpáros turizmus fejlesztése, a hegyi kerékpárosok számára útvonal kijelölése Tematikus sétáló utak kialakítása a patakok mentén, a műemlékeket összekötve Malom völgy tematikus út kialakítása 8

4. RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA 4.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata Jövőkép Vászoly a Balaton felvidéki táj, hangulat és építészet minden jellegzetességét felmutatva és megőrizve, a fejlődést kordában tartva kívánja megteremteni az itt élő összetartó közösség számára az otthont. Integrált megközelítés, egészben való gondolkodás Harmonikus település, fejlődés határok között Elvek Hatékony fejlesztések, kapcsolódás Nyilvánosság (1) Településképi szabályok érvényesítése Átfogó célok (2) Épített és természeti értékek megóvása és felújítása (3) Települési szolgáltatások fejlesztése (4) Természeti értékek védelme, bemutatása (6) Klímaadaptációs megoldások kialakítása (8) Szelíd gazdaságfejlesztés (5) Közlekedés és közterület fejlesztés (7) Közmű létesítmények fejlesztése (9) Turizmus és sport támogatása Az ábra az EU célkitűzéseinek és Vászoly átfogó céljainak kapcsolódásait szemlélteti: EU tematikus célkitűzései (2020 2030) Foglalkoztatás: a 20 64 éves korosztály 75% ának legyen munkája K+F: az EU GDP jének 3% át fordítsa kutatásrafejlesztésre Éghajlatváltozás elleni küzdelem és fenntartható energiagazdálkodás Oktatás: a korai iskolaelhagyók aránya csökkenjen 10% alá, és a 30 34 év közötti uniós polgárok legalább 40% a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel Küzdelem a szegénység a társadalmi kirekesztés ellen (8) (9) (1) (2) (4) (5) (6)(7) (3) (3) (7) (8) (9) 9

4.2. A koncepció célrendszerének kapcsolata a felsőbb szintű fejlesztési célokhoz A Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával fogadta el a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót. Az elfogadott anyag azóta többször is módosításra került. A koncepció Veszprém megye fejlesztésének 2020 ig tartó átfogó céljait az alábbiakban határozta meg: Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés A lakosság életminősége javítása, jól léte biztosítása, a társadalom fejlesztése A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a települési térségek összehangolt fejlesztése. A megyei koncepcióban Balatonfüred várostérségére (ideértve Vászoly közigazgatási területét is) megfogalmazott fejlesztési célokat Vászoly településfejlesztési koncepciója figyelembe vette. A megyei területfejlesztési koncepció céljai közül Vászoly jövőképe az alábbi területeken kapcsolódik: Megyei koncepció Vászoly átfogó fejlesztési célja Vászoly részcélja Munkahelyteremtés terén nem zavaró hatású ipari, alapvető cél a versenyképes jövedelmet nyújtó és egész Szelíd gazdaságfejlesztés gazdasági létesítmények elhelyezésének engedélyezése éves állások biztosítása a lakosság számára, növelni a januártól decemberig történő foglalkoztatást Cél a legnagyobb jövedelemtermelő, de szezonális idegenforgalmi ágazat mellett a gazdasági több lábon állás megteremtése A népességvesztés megállítása a jellemzően kistelepüléseken, a megélhetés helyi feltételeinek biztosítása Helyi mezőgazdasági termékek előállításának támogatása, szőlőtelepítés elősegítése, spekulánsok visszaszorítása Rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben az egyedi, véletlenszerű, összehangolatlan fejlesztésekkel szemben Termék utak kialakítása a turizmusban is, vallási turizmus, műemlékek és az épített örökség védelme (finanszírozási rendszer megteremtése) Közmű létesítmények fejlesztése Épített és természeti értékek megóvása és felújítása Szelíd gazdaságfejlesztés Turizmus és sport támogatása Épített és természeti értékek megóvása és felújítása 10 Ingyenes wifi szolgáltatás a településközpontban elérhető 4G szolgáltatás Szőlőhegyek képének megőrzése, a szőlőművelés ösztönzése, teljesen új épületek megjelenésének visszaszorítása Szőlő termőhely védelmének biztosítása Kerékpáros turizmus fejlesztése, a hegyi kerékpárosok számára útvonal kijelölése Műemlék épületek felmérése, dokumentálása, felújításukra kiírt pályázati anyagok elkészítésének menedzselése, segítése

A háttértelepülések szerepének erősítése a turizmusban, pl. kulturális programok Turizmus és sport támogatása Települési szolgáltatások fejlesztése Tematikus sétáló utak kialakítása a patakok mentén, a műemlékeket összekötve Malom völgy tematikus út kialakítása A Galéria és a Mesterségek házában megrendezett kiállítások, programok támogatása, kiemelt figyelmet szentelve a település bemutatását és a helyi identitástudat erősítését szolgáló rendezvényekre 5. A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE A koncepció a történelmi fejlődést, a kialakult hagyományokat és a települési identitás erősítését figyelembe véve szinkronban a településképi arculati kézikönyvvel 4 településrészt határol le. 5.1. Az ófalu területe, és közvetlen környezete Az Ó falu által lehatárolt terület (Petőfi utca, András utca, Jókai utca, Vazul utca, Patak köz, Kinizsi utca, Kossuth utca, Táncsics utca), mely magában foglalja a Nemesdombot is tulajdonképpen a belterület jelentős része. A telkek három fő útvonal mentén sorakoznak, ez az András utca, a Kossuth utca, és a Petőfi utca. Ezekből ágaznak ki azok a kis közök melyeken a halmazok belsejében lévő telkeket lehet megközelíteni. A terület falusi arculatát meg kell őrizni. A jellegzetes épülettípusok, az utcakép, a településszerkezet komoly érték az utókor számára. Mindezek mellett fontos feladat a településképhez hozzátartozóan a magánterületek esztétikai fejlesztése. Veszprém megye gazdaság fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű a turizmus. Különösen a Balaton közelségében elhelyezkedő települések számára nyújt lehetőséget a gazdaság ezen ágazata. Vászoly ófalujában a Balatonszőlős, Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balatonakali összekötésével létrejövő hegyi kerékpáros útvonal, a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások válhatnak jelentőssé. 11

Az ófalu egyedi és a legnagyobb értéke az érinthető, az elérhető patakkal kísért, műemlékekkel, régi építészeti hagyományokat megőrző épületállománnyal rendelkező utcák sora. Vászoly ezért tematikus sétáló utakat alakít ki a patakok mentén, a műemlékeket összekötve. Vászoly ófalujának településképét meghatározó épületei közé tartozik a Szent Jakab római katolikus templom plébánia épülete. Az épület közösségi és egyházi célú hasznosításra (rendezvények, lelkigyakorlatok) történő felújítása szükséges. Tervezett beavatkozások: a műemléki épületek felújításának támogatása a kiírt pályázatokon való indulás szakmai segítésével az ófalu hulladékmentes állapotának megőrzése és segítése, patakok tisztántartása o csomagolásmentes bolt nyitása, termelői piac működésének támogatása o helyi rendezvények zöld szemléletű megtartása, az ehhez szükséges környezettudatos eszközök biztosítása o szelektív hulladékgyűjtés lovaskocsi használatával o a települési zöldhulladék elszállítása és helyben való visszaforgatása (terület biztosítása a külterületen a volt bánya helyén) nyári közösségi iroda beindítása, ehhez szükséges legjobb minőségű internetes és telefonos kapcsolat biztosítása wifi szolgáltatás elérhetővé tétele a település belterületi közterületein az ófalu gépjárműforgalmának csökkentése érdekében parkolóterület biztosítása a falurészen kívül a Faluház, Közösségi ház, a Galéria és a Mesterségek házának összehangolt és színvonalas rendezvénykínálatának támogatása a fenti turisztikai fejlesztésekhez szükséges szálláshelyek kialakítása, a szolgáltatások minőségének javítása, bővítése helyi alapanyagok felhasználásával, a helyi gasztronómiai értékeket felvonultató vendégfogadás 5.2. Az új településrész, egykori Ereszvényi terület és a beépítésre szánt területek Az Ó falutól délnyugatra helyezkedik el az a tervezett új településrész, mely önálló területként a Dörgicsei főútról közelíthető meg. A térképen is jól kivehető a kettősség, amely a valóságban még jobban szembeötlik. A régi András utcai dny i kertek végében és a főút mellett találjuk az első osztásokat. Ezeken a telkeken sorakoznak a kilencvenes évek stílusában megalkotott kisvárosias lakóépületek, melyek hátrahagyva a települési hagyományokat új, idegen stílust hoztak létre a magyar falvak arculatába. Az Imre utca nyugati oldalában aztán már a telkek kialakítása is felrúg minden helyi hagyományt. Az íves telekosztás már teljesen idegen a falusi léptéktől. 12

Az új beépítésre szánt terület a tervezett úttal, amely az András utca végéből haladna át erre a területre még nem alakult ki. A településrészre vonatkozó fejlesztési elképzelések: foghíjtelkek, a beépíthető, lakóház építésére alkalmas ingatlanok beépítése a Településképi rendelet előírásainak betartatásával a településkép egységességének elősegítése az új lakóterületi részeken is csak kizárólag hagyományos formájú, méretű és formavilágú épületek a két településrész közötti zöldfelületi ellentét kezelése egy átmeneti, puffer zöldsáv kialakításával: az így kialakuló, András utca és Imre utca között húzódó, átmeneti terület és az Ófalu markáns zöldfelületi elemeinek visszaköszönése az új településrészen alkalmas lehet arra, hogy Vászolyon a különböző építészeti karaktereket egységbe foglaló zöldfelületi rendszer jöjjön létre 5.3. Történelmi szőlőhegyek Vászoly történelmi szőlőhegyei az Öreg hegy, Bagó hegy, Kakas hegy, Hosszúmező alja. A szőlőhegyek képét befolyásolja az adott területegységre eső épületszám, az épületek minősége, a parcellák hasznosításának módja, a művelés típusa, az elhagyott, bozótos területek részaránya. A hegyek szerkezetébe való beavatkozás negatív hatást eredményezhet, a területek további darabolása csak úgy, mint a teljesen új épületek emelése, és a tájidegen objektumok. A kiemelkedő értékű tájelemet képviselő történeti, termelési és turisztikai szempontból egyedi értékű dűlőket le kell határolni, és e területek kivételes értékeinek megőrzését biztosítani kell, a védelméről gondoskodni kell. 13

A fentieknek megfelelően: a termelési és építészeti hagyományok megtartása, folytatása Vászoly szempontjából létkérdés, tudatos szabályozással elő kell segíteni a gazdálkodást, termelést segítő építmények létesítését Gátat kell szabni a nagyobb lélegzetű az adottságokat gyökeresen megváltoztató fejlesztéseknek. A borturizmus fejlesztése, ha a termelő a végterméket is maga értékesíti, a családi pincészetek létesítése a szőlő és bortermelés gazdaságossá tételének a kulcsa. A Helyi Építési Szabályzatban ezért a gazdálkodás, a gazdálkodók segítésére be kell építeni a törvények által biztosított lehetőségeket és csak kivételes esetekben célszerű szigorítani. Ki kell építeni a vászolyi borturisztikai pontokat, fogadóhelyeket és azokat integrálni kell a Káli medencei, illetve a Nivegy völgyi borút hálózatba. A műveletlen, hasznosítatlan mezőgazdasági területekkel tudatosan és következetesen kell foglalkozni. 5.4. Malom völgy A községben és határában az 1890 es években hat vízimalom működött. A Király malom; a Keszlermalom; a Bagó malom; az Esküdt malom; a Sövény malom; a Nagy malom. Többnyire a veszprémi püspökség tulajdonába tartoztak. Legtöbbjük a középkorban épült. A Vászolyi Séd vizével hajtott malmoknak a XIX. század második felében megjelenő magántulajdonosai az uraságnak vízhasználati díjat fizettek. Az 1952 es államosítások után a vászolyi malmok mind leálltak. Épületük pusztulásnak indult vagy átalakításra került. Az 1976.évi műemlékjegyzék még nyilvántart Vászoly 124 hrsz. alatt egy vízimalmot és lakóépületét. Jelenleg a Király malom épülete átépítve, a Keszler 14

malom felújítva áll. A Bagó malom helyén új épület áll, az Esküdt malom épülete avult, a Sövénymalom épülete jó állapotban van, a Nagy Imre féle volt malom felújítva panzióként működik. Malom völgy tematikus út kialakításához szükséges fejlesztések: A területet és az épületeket helyi védetté szükséges nyilvánítani A védett épületek felújításának támogatására kiírt pályázatokon való indulás támogatása, szakmai segítése Bemutató táblák kihelyezése melyek mentén végig sétálva megismertetnénk a malmok történetét, az egykoron bennük folyó munkát és a Malom völgy természeti környezetét A malmok környezetében gyümölcsfák telepítésének szorgalmazása Külterületi utak karbantartása 6. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 6.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Jelen településfejlesztési koncepcióhoz a Megalapozó vizsgálat a 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 1. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően a 2011 2018 as statisztikai adatok felhasználásával készült, ezért valamennyi olyan társadalmi, gazdasági és környezeti adatot tartalmaz, amely a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges. 6.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Vászoly jövőbeli területfelhasználása és műszaki infrastruktúra hálózata lényegében a meglévő állapottal azonos, a község úthálózata kisebb szakaszok kivételével az elmúlt évtizedekben nem változott és a történelmileg kialakult szerkezet működik ma is. Fejlesztési terület kijelölése nem várható. Vászoly belterületén a kiszolgáló utcák szilárd burkolatúak, a belső úthálózat viszonylag jól járható. A külterületi mezőgazdasági utakon szilárd burkolat nincs kiépítve. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel és turizmussal kapcsolatos. Ennek megfelelően az utak karbantartása, az esőzések utáni járhatóságának a biztosítása is kiemelten fontos. 15

Vászoly élhetőségének megőrzése érdekében és a sportrendezvények miatt a település belterületén kívüli parkolóhelyek kialakítása szükséges a sportpálya mellett. A fosszilis energiahordozókból származó szén dioxid kibocsátás jelentős csökkentése hazánk számára egyfelől szükséges, hiszen országunkat is egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás, másfelől kötelező feladat európai uniós kötelezettségvállalásainkból adódóan. Magyarországnak 5 év alatt a mostani 10 százalék körüli értékről 14,65 százalékra kell növelnie a megújuló energiák részarányát. A szén alapú energiatermelés helyett így fokozottan át kell állnunk a megújuló energiahordozókra. A napenergia az egyik leginkább korlátlanul rendelkezésre álló megújuló, tiszta energiaforrás Magyarországon. Évi körülbelül 2100 óra a napsütéses órák száma, ami azt jelenti, hogy hazánkban mindenképpen érdemes hasznosítani ezen megújuló energiát, ám egyelőre még csak igen kis hányadát használjuk ki lehetőségeinknek. Magyarországnak a környezetvédelmi kihívásokon túl, a jelentős energia importfüggőség miatt is változtatnia kell energiastruktúráján, és a helyben rendelkezésre álló zöldenergiákat kell mind hatékonyabban kiaknáznia. Fontos megjegyezni, hogy a település úgynevezett egy kutas rendszer kialakítású (tehát egyetlen vízbeszerző létesítménnyel rendelkezik), valamint a vízbázis vízbeszerzési kapacitása elégtelen, így egyes időszakokban (karbantartás, műszaki hiba, nyári csúcsigények) a megfelelő vízellátás nem tekinthető biztosítottnak, ezért fontos lenne kialakítani egy tartalék vízbeszerzési lehetőséget. A szennyvízelvezetés a modern városépítésnek nélkülözhetetlen és egyik legalapvetőbb tényezője. Vászoly település szennyvízelvezető hálózatát elsősorban a kivitelezés hiányosságai miatt szükséges felújítani. A település kiemelten pozitívan értékelhető adottsága a gazdag vízrajza. A kék infrastruktúra fejlesztése során nemcsak közvetlenül a vizek felületeiről kell gondoskodnunk, hanem a part menti vizes élőhelyek fenntartásáról is, melyek jelentős mértékben járulnak hozzá az ökológiai hálózat megfelelő működéséhez. A település nagy értéke a Vászolyi séd szurdokvölgyének (Malom völgy) vadregényes, egyedi hangulata, értékes növény és állatvilága. A település a kékinfrastruktúra fejlesztéséhez a patakokat kísérő vizes élőhelyek megőrzését segítő területhasználat kialakításával, a források környezete természetközeli állapotának megóvásával járulhat hozzá. Vászolyon a már megkezdett fejlesztések és a bevált fenntartási feladatok mindenképpen folytatandók. A kék infrastruktúrához kapcsolódva a településen újra gondolható a csapadékvíz gazdálkodás is, melynek fő eleme a rendezett patakmeder lehet. A fenntarthatóság elve mentén a csapadékvíz gazdálkodás célja a víz helyben tartása és hasznosítása, a lefolyási idő és így a talaj vízpótlásának növelése. Az említett elvek a klímaváltozás okozta megváltozott időjárási körülmények miatt az elmúlt években egyre felerősödtek. Települési szinten tervezhetünk esőkertekkel, szikkasztó árkokkal, vagy akár ideiglenes tározó tavakkal is, melyek az esőzések idején előforduló kiöntéseket is képesek lennének kezelni a patak teljes szakaszán. Az életmódváltozás, a mesterséges felületek növekedése, az állandó modernizáció az elmúlt évszázadban felgyorsították a tájváltozási folyamatokat, ami a jövőben is várhatóan hasonló ütemben fog zajlani, így a felkészülés, a táj jellegének védelme, az értékes tájkép megőrzése különösen fontossá vált. Legénd jövőképét tekintve az országos fejlesztési irányelveknek megfelelően középtávon megvalósítandó környezetstratégiai feladat kell, hogy legyen a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezetének és karakterének kedvezőtlen irányú változásának megállítása, visszafordítása, ennek kapcsán a természeti adottságokon alapuló okszerű tájgazdálkodás kialakítása. 16

6.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére Vászoly a településfejlesztési koncepcióval egy időben elkészíttette az örökségvédelmi hatástanulmányát is. Ebből emeljük ki a településfejlesztés szempontjából kiemelten kezelendő javaslatokat. A településen tizenegy objektum áll országos védelem alatt. Bár a Településképi Arculati Kézikönyv is közel még negyven objektumot javasol helyi védelemre, az önkormányzat nem kívánja egyiket sem helyi védelem alá helyezni. A régészeti, illetve az épített örökség védelmére és fenntartására vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény ad iránymutatást. A kulturális örökség elemeinek védelme az eredeti építészeti és képzőművészeti jellemzőkhöz minél inkább igazodó megőrzésen és a bemutathatóságon kell, alapuljon, mely szükségszerűen együtt jár a funkcióadással, esetenként az eszmei értékkel összhangban álló hasznosításuk lehetőségeinek bővítésével. A kulturális örökség elemeinek védelme közérdek; megvalósításában éppen ezért nem csupán az állami és az önkormányzati szervek közötti együttműködésre van szükség, hanem abba az érintett civil szervezeteket, illetve a helyi közösséget is be kell vonni, építve és ráerősítve a helyi társadalmi felelősségvállalásra és aktivitásra. Az önkormányzat részéről helyi/községi társadalmi mozgalom támogatása, faluszépítő közösségek támogatása. Program az udvarok és kerítések rendbetételére, a hatástanulmány és a TAK ajánlásainak figyelembe vételével. Kifejezetten a védett objektumok fenntartására, illetve helyreállítására vonatkozóan elsődleges, hogy a beavatkozásokat csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalával való egyeztetést követően, a műemléki alapelvek, illetve a helyi építési szabályzat maximális figyelembe vételével valósíthatják meg. Fontos továbbá, hogy a védett objektumok állagvédelme, felújítása (beleértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is), illetve fenntartható használata nem haladhatja meg a szakmailag indokolt mértéket, végül figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett beavatkozások nem ronthatják azok állapotát. Mivel a műemléki értékek megőrzésének egyik legfontosabb feladata, hogy örökül hagyjuk azokat a jövő nemzedékeknek, azt is figyelembe kell venni, hogy a helyi örökségvédelmi stratégiát az alapvető beavatkozások rögzítésén túl egységes szemlélettel és hosszú távra kell tervezni. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján Vászoly község önkormányzata megalkotta a településkép védelmi önkormányzati rendeletét, amely az örökségvédelmi hatástanulmány és az ezzel összhangban (főépítész gondozásában) elkészített Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásain alapul. Településképi területi védelmet a helyi rendelet megállapította, melybe a településképi védelemre javasolt épületek jegyzékét is belefoglalták. 17

7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE 7.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz és intézményrendszer A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott fejlesztések nyomon követése, valamint az időközi felülvizsgálatok elvégzése a testület feladata. A nyomon követésnek folyamatosnak kell lenni annak érdekében, hogy a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok a kitűzött időtáv végére megvalósulhassanak. A monitoring célja, hogy a település vezetősége átfogó képet kapjon a megvalósult célokról, valamint az időbeni ütemezés tarthatóságáról. A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A településfejlesztési koncepcióban foglalt célok érvényesülése érdekében a község képviselő testülete évenként áttekinti az időközben elvégzett településfejlesztési tevékenységeket és döntéseket. Az éves áttekintés során figyelembe kell venni a felmerült lakossági igényeket, valamint a jogszabályi környezet változásából eredő kötelezettségeket. Az évenkénti áttekintés során felmerült változtatási igényeket folyamatosan rendszerezni kell és értékelni azok társadalmi, gazdasági, műszaki, valamint környezeti vonatkozásait. Az önkormányzat alkalmazhat olyan eszközöket, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési célok elérését. Ide tartozhatnak pl.: Szabályozási tevékenységek a településrendezési eszközök eszközrendszerével Szabályozási tevékenységek a településkép védelmi rendelet eszközrendszerével Településképi véleményezési és bejelentési eljárás, településképi kötelezés Települési főépítész alkalmazása Településfejlesztési Megállapodás/Szerződés vagy Településrendezési Szerződés Az Európai Unió költségvetési ciklusaihoz igazodva az önkormányzat feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzéseket és az egyes ágazati operatív programok pályázati, forrásszerzési lehetőségeit összehangolja. A településfejlesztési koncepciót 10 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során célszerű a településszerkezeti terv átfogó elemzését is elvégezni, és szükség esetén a módosításáról önkormányzati határozatot kell hozni. 18