Tájékoztató az egészségbiztosítások adózási szabályairól 2012. április 10.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetı...3 2. Jogi nyilatkozat...3 3. Kifizetı által fizetett egészségbiztosítás díjának adózási szabályai a magánszemélynél...3 4. Társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás esetén az egészségbiztosítás adózási szabályai..4 4.1. Költségként elszámolt, adóalapban elismert biztosítási díj...4 4.2. Költségként elszámolt, adóalapban el nem ismert biztosítási díj...4 5. Egyéni vállalkozó esetén az egészségbiztosítás adózási szabályai...5 6. Egészségbiztosítás szolgáltatásának adózási szabályai...5 7. Cafetéria...6 8. Biztosítás vagy bér?...7 9. Könyvelési segédlet...8 10. Összefoglaló táblázat...9 11. Gyakran feltett kérdések...10 Függelék...12 2
1. Bevezetı Jelen tájékoztató a Generali Egészségprogram és a Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítási szerzıdéseket érintı adózási tudnivalókat tartalmazza. 2. Jogi nyilatkozat A jelen tájékoztató általános jellegő és nem vonatkozik egyetlen természetes vagy jogi személy konkrét helyzetére, nem minısül szakmai, jogi tanácsadásnak, nem minısül ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak. A jelen tájékoztató nem tartalmazza valamennyi, a témában felmerülı kérdést és az azokra adható válaszokat, csupán a leggyakoribb szerzıdéses konstrukcióra vonatkozó szabályokat ismerteti. A tájékoztató áttanulmányozása nem helyettesíti a hatályos jogszabályok ismeretét. Javasoljuk és kérjük, hogy az adott esetben alkalmazandó rendelkezések értelmezése érdekében és a szerzıdést érintı döntés meghozatala elıtt egyeztessen könyvelıjével, pénzügyi szakértıjével, kérje ki adótanácsadó, vagy ha szükséges a NAV állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a biztosítási szerzıdésekre irányadó pontos adójogi, társadalombiztosítási, és számviteli rendelkezések csak az adott eset összes körülményeinek ismeretében határozhatók meg, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nem vállal felelısséget a tájékoztatóban foglaltak felhasználásából, az abban írtak esetleges téves értelmezésébıl származó károkért. A jelen útmutatóban ismertetett jogszabályi rendelkezések, állásfoglalások hatályon kívül helyezése és/vagy megváltoztatása esetén az útmutatóban foglaltak nem tekinthetıek irányadónak. 3. Kifizetı által fizetett egészségbiztosítás díjának adózási szabályai a magánszemélynél A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján az egészségbiztosítások díja a magánszemély adómentes bevétele. 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekrıl 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegségbiztosítás díja,.. Az adómentes biztosítási díjra tekintettel adó- és járulékfizetési kötelezettség a hatályos jogszabályok szerint sem a vállalkozás, sem a biztosított estében nincs, tekintettel arra, hogy az 3
adómentes biztosítási díj nem része a járulékalapot képezı jövedelemnek és nem képezi alapját a szociális hozzájárulásnak. 4. Társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás esetén az egészségbiztosítás adózási szabályai 4.1. Költségként elszámolt, adóalapban elismert biztosítási díj A vállalkozás által kötött azon biztosítás költségként elszámolt díja, amelynek biztosítottja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének 8. pontjában meghatározott személyek valamelyike, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minısül, az így elszámolt kiadás a vállalkozás társasági adó alapját csökkenti. (A Függelékben felsorolásra kerültek a társasági adó hatálya alá tartozó és nem tartozó szervezetek.) 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minısül különösen: 8. a biztosítás díja, ha a biztosított - az adózóval munkaviszonyban vagy - önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, - az adózó vezetı tisztségviselıje, - tevékenységében személyesen közremőködı tagja, vagy - az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevı szakképzı iskolai tanuló; 4.2. Költségként elszámolt, adóalapban el nem ismert biztosítási díj Amennyiben a vállalkozás által kötött biztosítás biztosítottjaként megjelölt magánszemély nem tartozik a 4.1. pontban meghatározott személyi körbe (pl. munkavállaló hozzátartozója, társas vállalkozás személyesen nem közremőködı tagja), akkor ezen biztosítottra esı költségként elszámolt biztosítás díjrész nem tekinthetı vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ezért a vállalkozásnak ezen díj összegével meg kell emelnie a társasági adó alapját. Ennek eredményeként - pozitív adóalap esetén - ezen összeg után társasági adót fizet a vállalkozás. Amennyiben a vállalkozás ezen biztosítási díjrészt megtérítteti azon magánszeméllyel, akinek érdekkörében állt az érintett biztosított megjelölése (pl. a munkavállalótól kéri annak hozzátartozójára jutó díjrészt), akkor értelemszerően nem kell megnövelni a társasági adóalapot, hanem ezt a díjrészt követelésként kell nyilvántartani. E biztosítási díjrész megtérítése - az érintettek erre vonatkozó írásbeli megállapodása alapján például történhet pénztári befizetéssel, átutalással vagy munkabérbıl történı levonással. A magánszemély által megtérített összegrıl számviteli bizonylatot állít ki a vállalkozás a magánszemély részére. 4
5. Egyéni vállalkozó esetén az egészségbiztosítás adózási szabályai Az egyéni vállalkozóra vonatkozó költségelszámolási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Egyéni vállalkozó által az alkalmazottra kötött egészségbiztosítás díja költségként elszámolható (11. sz. melléklet I.5). Azonban, ha maga az egyéni vállalkozó a biztosított, akkor a 11. sz. melléklet I.9. pontja alapján nem javasolható az egészségbiztosítás díjának egyéni vállalkozói költségként történı elszámolása, tekintettel arra, hogy az elszámolható költségek felsorolása nem tartalmazza az egyéni vállalkozó javára kötött betegségbiztosítás díját. 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia. I. Jellemzıen elıforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következık: 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történı munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelısség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; 6. Egészségbiztosítás szolgáltatásának adózási szabályai A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.6. és 6.7. pontja alapján a biztosító egészségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása a magánszemély adómentes bevétele. Jelenleg a Generali által értékesített Generali Egészségprogram - mint egészségbiztosítás - alapján nyújtott szolgáltatásnak nincs olyan eleme, amely adóköteles jövedelempótló szolgáltatásnak minısülne. (A Függelék 3. pontjában található Nemzetgazdasági Minisztérium e témához kapcsolódó levelének részlete) 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekrıl 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 5
6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító a) szolgáltatása, kivéve: a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást, feltéve, hogy a biztosítási díj a díjfizetés idıpontjában adómentes bevételnek minısült,.. 6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában nem minısül jövedelmet pótló kártérítésnek, jövedelmet helyettesítı felelısségbiztosítási kártérítésnek, baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak: d) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegébıl a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelızı második évrıl közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés idıszakával arányos összegét meg nem haladó rész 7. Cafetéria A Generali Egészségprogram cafetéria keretében is adható. A biztosítási szerzıdések megkötése ebben az esetben kétféle módon történhet. a.) Szerzıdı a vállalkozás, a biztosítási díjat a vállalkozás fizeti, a biztosító a szerzıdı vállalkozástól várja a díjat. b.) Szerzıdı a munkavállaló, de a biztosítási díj egy részét vagy egészét a vállalkozás fizeti. A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján a biztosítási díj adómentességének nem feltétele, hogy a vállalkozás a biztosítási szerzıdés szerzıdıje legyen, így vállalkozás átvállalhatja a biztosítás díj egészét vagy annak egy részét. Ebben az esetben javasolt minden olyan dokumentum másolatát a munkáltatónak bekérnie a munkavállalótól, amelyek igazolják, hogy adómentes díjú biztosításról van szó. (pl. biztosítási feltételek, biztosítási kötvény). Továbbá célszerő, hogy a vállalkozás a biztosítási díjat közvetlenül a biztosítónak fizesse meg és ne a munkavállalónak térítse meg. Nagyon fontos: a kifizetı által fizetett biztosítási díj még akkor sem, ha belsı szabályzat alapján választható elem nem tartozik azon béren kívüli juttatások közé, amelyre alkalmazni kell az éves 500 ezer forintos összeghatárt. 6
8. Biztosítás vagy bér? Az alábbi két táblázat azt mutatja meg, hogy a vállalkozás 100 000 Ft költségbıl mekkora nettó juttatást tud adni bér és biztosítás formájában. 8.1. 202 000 Ft/hó bruttó bér feletti juttatás esetén Béremelés Egészségprogram biztosítási díja Munkáltató összes költsége 100 000 100 000 Szociális hozzájárulás (27%) 21 012 Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1 167 Biztosítási díj adója 0 Bruttó béremelés/biztosítási díj 77 821 100 000 Nyugdíjjárulék (10%) 7 782 Egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulék (8,5%) 6 615 Személyi jövedelemadó (20,32%) 15 813 Nettó juttatás összege 47 611 100 000 8.2. 202 000 Ft/hó bruttó bér alatti juttatás esetén (és amennyiben a táblázatban feltüntetett béremelés összegével sem haladja meg az éves bér a 2 424 000 Ft-ot) Béremelés Egészségprogram biztosítási díja Munkáltató összes költsége 100 000 100 000 Szociális hozzájárulás (27%) 21 012 Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1 167 Biztosítási díj adója 0 Bruttó béremelés/biztosítási díj 77 821 100 000 Nyugdíjjárulék (10%) 7 782 Egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulék (8,5%) 6 615 Személyi jövedelemadó (16%%) 12 451 Nettó juttatás összege 50 973 100 000 A fentiek alapján megállapítható, hogy lényegesen több nettó juttatást tud adni a vállalkozás, ha ezt nem béremelésként, hanem egészségbiztosítás díjaként adja. 7
9. Könyvelési segédlet 1.) Biztosítótól kapott számlán (elszámolási bizonylaton) szereplı díj könyvelése Ha költségként könyvelendı És ezen belül nem társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb kifizetések / K 4 Szállító És ezen belül társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb adóalap növelı kifizetések / K 4 Szállító 2.) A számlában szereplı díjból a magánszemély által megtérített összeg T 3 Követelések / K 4 Szállító Aktív elhatárolás könyvelése A költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak a tárgyévet követı idıszakra esı részét el kell határolni, ha az adott rendszeres díjjal fedezett idıszak vége a mérleg fordulónapja után van, majd a követı idıszakban a költségek közé vissza kell vezetni. T 3 Aktív elhatárolások / K 5 Személyi jellegő egyéb kifizetések 8
10. Összefoglaló táblázat Generali Egészségprogram egészségbiztosítás Szerzıdı Biztosított A díjat a szerzıdı elszámolhatja-e költségként (adóalapot csökkentı tételként)? Keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség a díj után? Kell-e a gazdálkodónak szociális hozzájárulást (27%) és szakképzési hozzájárulást (1,5%) fizetnie a díj után? Kell-e a magánszemélynek egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulékot (8,5%), ill. nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie a díj után? Keletkezik-e adóztatás alá esı bevétele a szolgáltatást igénybe vevınek? Magánszemély Magánszemély Nem Nem Nem Nem Egyéni vállalkozó Alkalmazott Igen (1) Nem (2) Nem (2) Nem (2) Nem (3) Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó Nem (5) Nem Nem Nem Nem Társasági adóalany gazdálkodó Alkalmazott Igen (4) Nem (2) Nem (2) Nem (2) Nem (3) (1) Az szja. tv. 11. sz. mell. I. 5. pontja alapján, az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott. (2) Az szja tv. 1. sz mell. 6.3. alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegségbiztosítás díja adómentes, az adómentes jövedelem nem képezi részét a járulékalapnak, szociális hozzájárulásnak, szakképzési hozzájárulásnak. (3) Az szja tv. 1. sz mell. 6.6., illetve 6.8. pontja alapján a biztosító szolgáltatása adómentes. (4) A Tao 3. sz. melléklet 8. pontja szerint a biztosítási díj vállalkozás érdekében (adóalapban is) elismert költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezetı tisztségviselıje, tevékenységében személyesen közremőködı tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevı szakképzı iskolai tanuló. (5) Az szja tv. 11. mell. I.5. és 9. pontja alapján nem javasolt a költségként történı elszámolás, tekintettel arra, hogy a felsorolás nem tartalmazza a vállalkozó javára kötött betegségbiztosítás díját. I. Jellemzıen elıforduló költségek / Költségként elszámolható kiadások különösen a következık: 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történı munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelısség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt 9
11. Gyakran feltett kérdések 1. Milyen esetben lehet költségként elszámolni a vállalkozás által kötött egészségbiztosítás díját? Amennyiben a vállalkozás a társasági adó törvény hatálya alá tartozik és a biztosított a vállalkozás munkavállalója, vezetı tisztségviselıje, vagy személyesen közremőködı tagja. (lsd.:4.1. pont) 2. Fizetheti-e egy vállalkozás a munkavállaló hozzátartozójának (pl. házastárs, gyermek) biztosítási díját? Igen fizetheti, de ekkor a rájuk esı biztosítási díjjal meg kell emelni a társasági adó alapját. Ha a munkavállaló megfizeti ezt a díjrészt a vállalkozásnak, akkor nem kell megemelni az adóalapot. (lsd.: 4.2. pont) 3. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az egészségbiztosítás díját, ha a biztosított az alkalmazottja? Igen, elszámolhatja. (lsd.: 5. pont) 4. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az egészségbiztosítás díját, ha a biztosított maga az egyéni vállalkozó? Ilyen esetben nem javasolt költségként elszámolni az egészségbiztosítás díját. (lsd.: 5. pont) 5. Lehet-e cafetéria elemként adni a juttatást? Igen, lehet. (lsd.: 7. pont) 6. Van-e adózást érintı korlátja az egészségbiztosítási díjnak? Nincs, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tartalmaz korlátot az adómentes biztosítási díj vonatkozásában. Azt, hogy mekkora összegig adható kedvezményes adózással az Szja-ban meghatározott béren kívüli juttatás, azt az Szja. 70. -a és a 71. -a szabályozza, míg az adómentes bevételeket ahol az egészségbiztosítás díja is felsorolásra kerül - az I. számú melléklet tartalmazza, és itt a törvény nem rendelkezik összeghatárról. Viszont fontos: a gazdasági racionalitás követelménye mindenképpen határt kell szabjon az ilyen kiadásoknak. Szja (1995. évi CXVII. törvény) 70.. szerint (4) Egyes meghatározott juttatásnak minısül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. ] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minısül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak a munkavállaló által az 10
adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. A biztosítások adómentessége, amely a díjra vonatkozóan korlátot nem tartalmaz: 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekrıl 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetı kártérítési felelısségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja; 7. Milyen szabályok vonatkoznak az ıstermelıkre? Az ıstermelıkre is a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozik. A biztosítással kapcsolatos szabályozás hasonló, mint az egyéni vállalkozók esetében, azaz nem javasolt az egészségbiztosítási díj költségként történı elszámolása, mivel nem szerepel a törvényi felsorolásban a betegségbiztosítás. 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekrıl 8. a mezıgazdasági ıstermelı által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelısség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál feltéve, hogy a mezıgazdasági ıstermelı e címen nem vett igénybe adókedvezményt; 8. Milyen szabályok vonatkoznak az ügyvédekre? Amennyiben az ügyvéd egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét akkor az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint jár el (lsd.: 5. pont), ha ügyvédi iroda tagjaként, akkor a társasági adó szabályaira kell tekintettel lennie (lsd.: 4. pont). 9. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a baleset- és betegségbiztosítás díja adómentes. Az egészségbiztosítás díja is adómentes? Erre a kérdésre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló törvény ad választ. (2003. évi LX. törvény), melynek ágazati besorolásra vonatkozó rendelkezései alapján megállapítható, hogy a baleset- és betegségbiztosítás másképpen egészségbiztosításnak is nevezhetı. Tehát az egészségbiztosítás balesetbıl és/vagy betegségbıl eredı eseményekre nyújt biztosítási védelmet, pont úgy, mint az szja. törvényben szereplı balesetbiztosítás és betegségbiztosítás, így az egészségbiztosítás díja is adómentes 2012- ben. 11
Függelék 1. Társasági adóalanynak minısülı szervezetek - Belföldi illetıségő társasági adóalany adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a közjegyzıi iroda, az erdıbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttmőködési csoportosulás, j) az egyéni cég k) az európai kutatási infrastruktúráért felelıs konzorcium (ERIC). - Belföldi illetıségő társasági adóalany adózónak minısül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. - Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthetı belföldi illetıségő adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); c) ingatlannal rendelkezı társaságban meglévı részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkezı társaság tagja). 2. Társasági adóalanynak nem minısülı szervezetek 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelıs miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati mősorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdı napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelıen mőködı, kizárólag készfizetıkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısül, 13. a költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. 12
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium jogértelmezı levele az egészségbiztosításból származó biztosítási szolgáltatások adókötelezettségérıl Részlet a Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és forgalmi adók fıosztálya által a MABISZ részére megküldött 2012. február 16-án kelt levelébıl: 2. A kifizetı által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegbiztosítások A kifizetı által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegbiztosítások (adómentes díjú szerzıdések) esetében vizsgálandó, hogy a biztosító által nyújtott szolgáltatásnak van-e jövedelempótló része. 2.1. Amennyiben egy adott biztosítói szolgáltatás (kifizetés) úgy képzıdik, hogy a magányszemélynek a betegsége, balesete bekövetkezése elıtti (e biztosítási események bekövetkezése nélkül elérhetı) és a betegsége, balesete miatti keresıképtelenségének ideje alatti jövedelem különbségeként adódó konkrét jövedelemveszteséget kell igazolnia biztosító felé (és e jövedelem-különbség részeként adódó veszteséget a biztosító kalkulálja, és e különbség képezi alapját a biztosítási eseményre tekintettel, a biztosítási feltételek szerint meghatározott biztosítási összegnek), amelynek egy részét vagy egészét pótolja a biztosító szolgáltatása, úgy álláspontom szerint felmerülhet a jövedelem pótlása, ezért alkalmazni kell az 1. számú melléklet 6.7. alpontjának d) pontjában szereplı rendelkezéseket. 2.2 Ha a biztosító szolgáltatása nem függ a magánszemély által elszenvedett konkrét jövedelemveszteségtıl (a biztosítói kalkuláció nem ez alapján történik), hanem a biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg kizárólag a befizetett biztosítási díj nagyságától függ, és az a veszélyközösség tagjai által (rájuk tekintettel) befizetett összegbıl képzett tartalékot terheli, úgy a biztosító szolgáltatását nem kell jövedelmet pótló szolgáltatásnak tekinteni. 2.3 Az elızıekben említett feltételeket a levelükben példálózó jelleggel felsorolt szolgáltatások (szolgáltatástípusok) esetében is vizsgálni kell. Ez alapján a levélben szereplı szolgáltatástípusok közül álláspontom szerint adómentes az egészségügyi szolgáltatási kiadások megtérítése, a kritikus (rettegett) betegségek bekövetkezésekor teljesített biztosítási összeg, a rokkantsági állapot bekövetkezésekor teljesített biztosítási összeg (beleértve a rokkantság járadékot is). A keresıképtelenség vagy ellátás napjaira napi térítésként (napi átalányként) meghatározott biztosítási összegek estében véleményem szerint nem merül fel jövedelem pótlása, tekintettel egyrészt a napi térítések átalányjellegébıl fakadóan arra, hogy a napi térítés jellemzıen sokféle, a megbetegedés vagy baleset elszenvedése miatti kiadásokra, veszteségekre nyújt részben vagy egészben ellentételezést, másrészt különös tekintettel arra, hogy a napi térítéses biztosítói szolgáltatás esetében a biztosító a biztosítási összeg meghatározásakor a jelen levelem 2.2 pontjában leírtak szerint jár el. Természetesen, ha a biztosítási összegnek van olyan része, amelyet a biztosító a jelen levelem 2.1. pontja szerint határoz meg, akkor az ilyen kifizetésekre alkalmazni kell az 1. számú melléklet 6.7. alpontjának d) pontjában szereplı rendelkezést. 4. A Nemzetgazdasági Minisztérium levele az adómentes díjú biztosítás díjának munkáltató által történı átvállalásáról Részlet a Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és forgalmi adók fıosztálya által megküldött 2012. január 30-án kelt levelébıl: Az Szja törvény 3. -ának 50. pontja definiálja az adóköteles biztosítási díj fogalmát. E meghatározás szerint adóköteles biztosítási díjnak minısül a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerzıdés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosító intézettıl történı járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik. A törvényi megfogalmazásból nem következik, hogy a biztosítási díjat a más személy -nek (pl. munkáltatónak) szerzıdıként kell teljesítenie, ebbıl következıen a munkáltató a biztosítási díjat a munkavállaló javára szerzıdıként és nem 13
szerzıdıként is fizetheti. Figyelembe véve, hogy az Szja törvény az adómentes biztosítási díj fogalmát az adóköteles biztosítási díj fogalmába illesztve határozza meg, ezért az elıbbi megállapítás nem csak az adóköteles díjú biztosításokra, hanem az adómentes díjú biztosításokra is érvényes (vagyis az adómentességnek nem feltétele, hogy a munkáltató a biztosítási díjat a munkavállaló javára szerzıdıként fizesse). 14