GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1

Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok, célok, feladatok, eszközök, eljárások 9.o. 3. Az iskola pedagógiai folyamata 3.1 Az iskolai élet munkarendje és szervezeti felépítése 19.o. 3.2 Működése 20.o. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 21.o. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 22.o. 6. A személyiségfejlesztés- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 23.o. 6.1 Hagyományőrző tevékenységek 24.o. 6.2 Diákönkormányzat 24.o. 6.3 Diákétkeztetés 24.o. 6.4 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 24.o. 6.5 Iskolai sportkör 24.o. 6.6 Szakkörök 24.o. 6.7 Versenyek, vetélkedők, bemutatók 25.o. 6.8 Osztálykirándulások, táborok 25.o. 6.9 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások 25.o. 6.10 Szabadidős foglalkozások 25.o. 6.11 Testvériskolai kapcsolat 25.o. 6.12 Iskolai könyvtár 25.o. 6.13 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 25.o. 6.14 Hit- és vallásoktatás 25.o. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 26.o. 7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók 26.o. 7.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 27.o. 7.3A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik 27.o. 7.4 A hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 28.o. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 29.o. 9.A pedagógusok helyi intézményi feladatai 31.o. 10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladata 34.o. 10.1 Az osztályfőnök feladata 34.o. 10.2 Az osztályfőnöki munka tervezése 35.o. 10.3 Az osztályfőnökök által készített statisztikák, jelentések az osztályról. 35.o. 10.4 Az osztályfőnöki órák témái 37.o. 11. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 38.o. 2

12. A szülő, tanuló iskola együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 39.o. 13. Iskolai egészségnevelési program 40.o. 14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 41.o. 15. Iskolai környezetnevelési program 42.o. 16. Erdei iskolák 43.o. 17. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 43.o. 18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 46.o. II. Helyi tanterv 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 47.o. 2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 53.o. 3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése 54.o. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 60.o. 5.. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 61.o. 6. Testnevelés tantárgy, emelt szint 61.o. 7. A tanulók fizikai állapotának mérése 64.o. III. A pedagógiai program érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok IV. Mellékletek 3

ALAPÍTÓ OKIRAT Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény Hivatalos neve: Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rövid neve: Nagy Gyula Általános Iskola és AMI Feladat-ellátási helye: Székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2. telephelye: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Típusa: összetett iskola OM azonosító: 031539 Alapfeladata: Köznevelési alapfeladatok: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133. - általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2. - általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ág: festészet, grafika tanszakok többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása: testi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 4

nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2.: 270 fő 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133.: 130 fő alapfokú művészetoktatás: 100 fő Iskolatípusonként az évfolyamok száma: általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás: előképző: 2 évfolyam, alapfok: 6 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral Speciális jellemzők emelt szintű oktatás tantárgy megnevezése: testnevelés úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján teniszoktatás, síoktatás, kézilabda A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: székhely cím: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2. helyrajzi szám: 723 hrsz. hasznos alapterület: 3171m 2 telephely cím: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133. helyrajzi szám: 797 hrsz. hasznos alapterület: 462 m 2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Gyöngyössolymos, 2013. február 19. P.H irányító, alapító jogkör gyakorlója 5

Törvényi hivatkozások, jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet 6

1. ALAPELVEINK I. NEVELÉSI PROGRAM Alapvető feladatunknak tartjuk az iskolánkba járó valamennyi gyermek alapfokú oktatásának biztosítását, továbbtanulásra való felkészülését. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy iskolánkban minden tanítványunk jól érezze magát, az iskolát érezze sajátjának, szívesen vegyen részt a közös munkában, támogató, biztonságos, szeretetteljes légkörben éljen. Ezért fontosnak tartjuk tanítványaink személyiségének tiszteletben tartását egyéni adottságaik figyelembe vételét a jó pedagógus - diák kapcsolatot, melyet a kölcsönös tisztelet hat át, melyben a pedagógus és a gyermek egyenrangú félként vesz részt a munkában a jó pedagógus - szülő kapcsolatot, mely bizalomra és őszinteségre épül az iskola követelményeinek kiszámíthatóságát, a követelmények teljesíthetőségét. Munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közlünk, a tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten biztosítjuk /tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés/ az egyéni bánásmód adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk munkánk során lehetőséget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására egyénre szabott, határozott követelményeket támasztunk lehetőséget nyújtunk a tanulási önállóság, kezdeményezőkészség, kreativitás kibontakoztatására Ahhoz, hogy a gyerek önmagával harmóniában éljen, szellemileg, testileg, lelkileg egészségesnek kell lennie. Ennek érdekében alapkészségeket fejlesztünk, hasznosítható alapműveltséget nyújtunk, olyan ismereteket közlünk, melyek segítik az eligazodást a szűkebb és tágabb környezetben fizikai fejlődésük érdekében maximálisan kihasználjuk az iskolánk és lakóhelyünk kínálta jó lehetőségeket olyan szemléletmódot alakítunk ki, mely szerint a testi egészség az élet egyik legfontosabb értéke, az egészség megőrzése érdekében folyamatosan munkálkodni kell olyan erkölcsi normák kialakítására törekszünk, hogy tanítványaink szemében becsülete legyen a szorgalomnak, a munkának, a tudásnak nevelőmunkánk eredményeképpen tanítványaink különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes normáinak kialakítására megismertetjük és gyakoroltatjuk a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat szeretnénk elérni, hogy becsüljék a természet és a környezet értékeit megismertetjük tanítványainkat nemzeti kultúránkkal, történelmünk eseményeivel, a magyarság kiemelkedő személyiségeivel, hagyományainkkal, ezáltal a haza és a szülőföld iránti szeretet kialakítására törekszünk. Esztétikai érzékét, ízlését fejlesztjük, formáljuk. Törekszünk a gyermekek művészi kifejezőképességeinek kibontakoztatására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni különböző kultúrák művészi értékeivel, hagyományaival. Tanulóinkat a természet szeretetére, a környezet értékeinek megóvására neveljük. A gyermek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, iskolánk tevékenységéről, a gyermek fejlődéséről folyamatos tájékoztatást adunk. Tanulóinkat iskolán kívüli hatások is érik, ezért támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 7

Az iskola minél jobb működése érdekében sokoldalú partnerkapcsolatokra törekszünk. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk éltéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk polgárai és más intézmények tagjai. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát különféle községi és városi rendezvényeken. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat. humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik /játékban, munkában, tanulásban / van elképzelése jövőjét illetően becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket - a természet, a környezet értékeit - más népek értékeit, hagyományait - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek /család, iskola, társadalom / együttélését biztosító szabályokat. ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit Viselkedése udvarias Beszéde kulturált Társaival együtt működik Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli Képes szeretet adni és kapni Szereti hazáját Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Szellemileg és testileg egészséges, edzett Egészségesen él Szeret sportolni, mozogni Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudjuk, hogy azon tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani, minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő-oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen 8. osztály év végére minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 8

2. KÉPZÉSI SZAKASZOK. CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A művészeti oktatás szakaszai: 1.-2. évfolyam: előképző 3.-8. évfolyam: alapfok Nevelési és képzési céljai, feladatai a művészeti pedagógiai programban A képzés szakaszai: 1-2. évfolyam: Bevezető szakasz 3-4. évfolyam: Kezdő szakasz 5-6. évfolyam: Alapozó szakasz 7-8. évfolyam: Fejlesztő szakasz Bevezető és kezdő képzési szakasz Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az első évfolyamon kezdődik. Az első iskolai évek élményei egész életre meghatározzák a tanuláshoz, a közösséghez való viszonyt. Ezért igen korán, tehát ebben az életkorban már fontos a minimális önkontroll kialakítása és fejlesztése, melynek segítségével a beilleszkedése az iskola tágas környezetébe könnyebb. A kisiskolások iskolai tevékenységei - időtartamban, változatosságban - feleljenek meg a gyermekek fejlettségének, mozgás, cselekvés és pihenés igényének. Arra törekszünk, hogy a gyermek iskolai életének kezdete az óvodás élet szerves folytatása legyen. (Óvodában, iskolai év 1. osztályában a szülőkkel több fórum legyen, ahol mind a kulcskompetenciákról, mind az általunk képviselt, megkövetelt értékekről el kell beszélgetni, természetesen az ők igényeiket is megvitatni.) Bevezető és kezdő képzési szakasz nevelési és képzési céljai: A tanítás, tanulás súlypontját a szóbeli és írásbeli elemi készségek alapos megtanítása, olvasásiszövegértési, beszédértési, írás, fogalmazási, számolási készség megalapozása képezi. Feladatunk, a manuális készségek, sportmozgások elemi szintű megalapozása. Megbízható etikai tulajdonságokat kell kialakítanunk - a kisiskolásoknak ismernie kell az iskolai élet szabályait, meg kell tanulniuk az iskolai társas környezetébe illő viselkedési szabályokat. Feladatunk az alapvető erkölcsi szokások és közösségi érzelmek kialakítása: - tisztelettudó magatartás - egymás iránti figyelmesség - tolerancia - önfegyelem - összetartás - segítőkészség - megértés - köszönés - sajátos nevelési igényű sérült, vagy fogyatékkal élő gyermektársak elfogadása. A környezetvédelmi szemlélet megalapozását már az első képzési szakaszban elkezdjük, elvárjuk, hogy a kisiskolás ügyeljen közvetlen környezetének rendjére, tisztaságára. Már a legkisebbek is részt vesznek az iskolai hulladékgyűjtésben, tudatosítjuk bennük e tevékenység környezetvédelmi hasznosságát. Tanulóink ismerjék meg településünk szokásait, tiszteljék a kialakult hagyományokat. Fontos feladatunk a testi nevelés: Célunk a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése. A fizikai és lelki tulajdonságok megalapozása /ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, alkalmazkodóképesség/. Tanulóinkban ki kell alakítanunk az esztétikus munkavégzés iránti igény elemeit /pl. az írásbeli munkák tiszta, rendes külalakja, tanszerek rendben tartása, stb. /. A tanulás tanításával már a képzés első szakaszában is foglalkozunk, helyes tanulási szokásokat alakítunk ki. 9

Alapozó képzési szakasz Ez a szakasz átmenetet képez a kisiskoláskor és serdülőkor között. Számolunk azzal, hogy 10-12 éves korban megváltozik a gondolkodás /a konkréttől egyre inkább az absztrakt felé tolódik /. A társas kapcsolatokban is változás következik be /fontossá válik a kortárs csoporthoz való tartozás/. Kialakul az egyéni érdeklődési irány, nő az önállóság igénye. Alapozó képzési szakasz nevelési és képzési céljai: Az első és második szakaszban megtanított alapkészségeket és képességeket meg kell szilárdítanunk és tovább kell fejlesztenünk. /Ezeket tudja a tanuló a tanulásában eszközként használni, ez alapvető feltétele a tananyag elsajátításának /. Színteret kell nyújtanunk a megszerzett képességek gyakorlására. Az egyéni érdeklődési iránynak megfelelő önálló ismeretszerzésre ösztönözzük tanulóinkat /könyvtárhasználat, egyéb informatikai eszközök használata, televízió, internet stb. / Önálló felelős gondolkodás kialakítására törekszünk. A tanulók tudják megnevezni az értékeket /segítséggel /, törekedjenek saját maguk megismerésére, felelősségvállalásra cselekedeteikért. /véleménynyilvánítás, ítéletalkotás, vitakészség / Az erkölcsi nevelés terén e képzési szakasz legfontosabb feladata az önismeret, az öntudat, a döntésre való képesség kialakítása. Az erkölcsi értékek a nevelés folyamatában váljanak a mindennapi élet rányitására alkalmas tényezőjévé. Az önkontroll, felelősség önmagunkért. Nevelési céljainkhoz kapcsolódva: 1-1 osztályfőnöki óra szükséges hetente, ahol meg kell próbálnunk saját magunk és meghívott előadók által csökkenteni a média negatív hatását, főleg erkölcsi nevelés terén. A természetet és az ember kultúra-környezetét veszélyeztető mellékhatások mértéke és jellege napjainkra sok területen kritikus határt ért el. El kell érnünk, hogy tanulóink képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére, növekedjen érzékenységük a globális problémák iránt. Tanulóinkban kialakítjuk az egészséges lokálpatriotizmust, elvárjuk, hogy vegyenek részt településünk hagyományainak ápolásában /ismerjék meg iskolánk névadójának munkásságát /, mert a hazaszeretet elmélyítésének érdekében az első lépcsőfok a szülőföld, szűkebb környezetünk múltjának, hagyományainak, természeti értékeinek a megismerése. A testi nevelés során differenciált terhelésre törekszünk, figyelembe véve az egyéni adottságokat. A tanórákon kívül sportolási lehetőségeket biztosítunk. /foci, tenisz, túra, tömegsport stb. /. Sportversenyeket rendezünk, melyek során becsületes helytállásra, tiszta küzdelemre ösztönözzük tanulóinkat. Tudatosítanunk kell, hogy a versenyek során iskolánkat képviselik. Az esztétikai nevelés terén alapfeladatunk az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. Élmények és érzések kreatív kifejezése a tradicionális művészetek nyelvein. A tanulás tanítása során feladatunk a szükséges alapkészségek intenzív fejlesztése /kommunikációs képesség, emlékező képesség, koncentrációs képesség, gondolkodási képesség, kreativitás, problémamegoldás /. Ebben a életszakaszban, - a prepubertás korában - nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelésre. Egészségmegőrző szokások kialakítására törekszünk: - helyes táplálkozás- és mozgáskultúra - helyes testápolási szokások - igényesség a személyi higiénia terén. Megismertetjük tanulóinkat szervezetünk biológiai változásaival. Fejlesztő képzési szakasz E képzési szakasz kiemelt feladata a továbbtanulásra való felkészítés. A felnőtt szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Segítenünk kell az egyéni érdeklődésnek, képességeknek megfelelő helyes pályaválasztást. Ismerjék az évezredes értékeket, melynek alapján rendelkeznek reális értékítélettel, s annak következményeit felelősséggel vállalják. Számolnunk kell azzal, hogy ez az életkor a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Figyelembe kell vennünk, hogy a serdülő gondolkodásra az un. formális gondolkodás szintjére jut el, képessé válik az absztrakt - logikai gondolkodásra. 10

Mivel a serdülő gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják, nevelőmunkánk eredményessége érdekében nagyon fontos az empatikus nevelői légkör. Fejlesztő szakasz nevelési és képzési céljai: Olyan általános műveltséget megalapozó alapkészségeket sajátíttatunk el, amelyekkel felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Ennek összetevői az egyéni képességek, adottságok megismerésén alapuló önismeret, pályák, foglalkozási ágak ismeret. Fontos, hogy tanulóink képet kapjanak a munka világáról, illetve az életük során esetleg jelentkező pályamódosításról. Nyerjenek betekintést tanulóink elemi szinten a piacgazdaság működésébe, a fogyasztói szolgáltatás, marketinghatások világába. Nyitottság az egyetemes emberi kultúra iránt. Ugyanakkor megértő különböző szokások, vallások, kultúrák iránt. Biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét /differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmóddal /. Tehetséges tanulóink számára - érdeklődés szerint - tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk. Tanulóinkban olyan viselkedési formákat, szokásokat kell kialakítani, amelyekre a társadalomnak szüksége van: - szolidaritás, udvariasság, állhatatosság, - előítélet-mentesség, másik ember tisztelete, - megbízhatóság, alkalmazkodóképesség, együttműködés, rugalmasság El kell érnünk, hogy a tanítványaink küzdjenek a felületesség, figyelmetlenség ellen, értékítéletük reális legyen, ismerjék az évezredes értékeket. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a környezet és az ember nem egymástól függetlenül létezik. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy megértsék a jelenségek okait, a káros következményeket és tudatosan védekezzenek ellenük. Fontos, hogy felismerjék és megőrizzék a környezet természeti, és ember alkotta értékeit. Tanulóinknak tisztában kell lenniük nemzeti jelképeinkkel, ismerniük kell nemzeti ünnepeinket, kiemelkedő emlékhelyeinket /osztálykirándulásokat szervezünk nemzeti emlékhelyeink megismerése érdekében /. Fontos a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, történelmünk ismerete, s ezzel párhuzamosan múltunk eseményeinek elhelyezése az egyetemes történelemben. Mindezek segítségével megalapozzuk az aktív állampolgári magatartást, s mi a társadalom működését világossá tehetjük. Értsék és becsüljék a velünk együtt élő és szomszédos népek kultúráját, szokásait. A kulturális sokféleség tiszteletben tartása, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Ismerjék falunk és régiónk természeti értékeit, kulturális örökségeit. A mindennapos testmozgás lehetőségét biztosítjuk. Elősegítjük, hogy a rendszeres mozgás, testedzés a tanulókban elemi igény maradjon tanulmányaik befejezése után is. Az egészséges életmódra nevelés érdekében ismereteket nyújtunk tanulóinknak az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság káros következményeiről valamint alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekből /pl. osztályfőnöki, biológiaegészségtan órákon belül filmek, felvilágosító előadások stb. / Az esztétikai nevelés érdekében tanórán kívül programokat szervezünk: színházlátogatás, múzeumok, kiállítások látogatása stb. A tanulás tanítása érdekében konkrét tanulási módszereket és technikákat ismertetünk meg: tudniuk kell jegyzeteket készíteni, a szóbeli számonkérésre felet tervvel készülni. Legyen képes önállóan is új ismeretek szerzésére könyvtár, számítógép és egyéb információhordozó segítségével, az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára. 11

FOLYAMATCÉL Nyitottság, fogékonyság az emberi kapcsolatokra Önismeret Önkontroll Megalapozása Szociális és állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladat: énkép-önismeret A beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadás és segítőkész magatartás fejlesztése, erősítése. Kiemelt fejlesztési feladat: testi és lelki egészség. Nyitottság az egyetemes emberi kultúrára. Önálló ismeretszerzés, permanens művelődési igény kialakítása. Felkészítés a pályaválasztásra. Kézügyesség, kreativitás fejlesztése. Digitális kompetencia, anyanyelvi kompetencia, hatékony önálló tanulásra való felkészítés, matematikai kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: európai azonosság tudat egyetemes kultúra KOR CSOP. 1.-2. 3. 4. 1.-2. 3. EREDMENYCÉL Meg kell tanulniuk az iskolai társas környezetbe illő viselkedési szabályokat Tolerancia, empátia a társas kapcsolatokban Olyan viselkedésformák, szokások kialakítása, melyekre a társadalomnak szüksége van. Elemi ismeretek közvetítése. Elemi készségek megtanítása, olvasási, szövegértési, beszédértési, fogalmazási, számolási, morális készség megalapozása Az első szakaszban megszerzett alapkészségek és képességek megszilárdítása, melyeket tudjon a tanuló a tanulásban eszközként használni. Helyes és kreatív nyelvhasználat. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. FELADAT Tisztelettudó magatartás egymás iránti figyelem, segítőkészség, sérült, fogyatékos gyermektársak elfogadása. Az összetartozás érzésének kialakítása, mélyítése Viselkedési minták gyakoroltatása, szituációk gyakoroltatása. Szolidaritás, előítélet mentesség, megbízhatóság, alkalmazkodó képesség Magabiztos fellépés a szóbeli kommunikáció és a nem verbális eszközök tökéletes használata. Megszerzett képességek gyakoroltatása.! Önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A tanulás tanítása során feladatunk a szükséges alapkészségek intenzív fejlesztése. Kommunikációs, emlékeztető, koncentrációs gondolkodási képességek. ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Magatartási modellek bemutatása, közvetítése, példaadás, Magyarázat, beszélgetés. Együttműködő készség fejlesztése, közösségi rendezvények során. Pl. ünnepségek, szerepjáték, vetélkedők, kirándulások. Vakmúzeum, vagy olyan park meglátogatása, ahol megtapasztalhatják a fogyatékkal élő emberek világát. Beszéd, irányított beszélgetés, meggyőzés, minta példa, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, melyre minél szélesebb lehetőséget kell biztosítanunk. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. Gyakorlás, követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret. Motiváció. Magabiztosság kialakítása. 12

Célunk, hogy tanítványaink az alapvető erkölcsi értékeket megismerjék, tudatosan alkalmazzák. Hangverseny. Irodalom, film, színházlátogatás, osztályrendezvények. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: énképönismeret, európai azonosságtudatra nevelés. 4. 1.-2. 3. 4. Olyan általános műveltséget megalapozó Alapkészségeket sajátíttatunk el, amelyekkel felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Konkrét tanulási módszerek és technikák ismerete. Saját tanulási stratégia kialakítása. Tudja használni önálló ismeretszerzés céljából a könyvtár, számítógép és egyéb információhordozókat. Az életkornak megfelelő etikai tulajdonságok kialakítása Tudjon különbséget tenni jó és rossz között, helyes döntésre való képesség. Önálló felelős gondolkodás, tudatos döntés. Felelősségvállalás. tetteinkért, közösségi tevékenységeinkért. Biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét, /differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmóddal / Tehetséges tanulóink számára nívócsoportos oktatást szervezünk. /szakkör előkészítő/. A tanulás tanítása, jegyzetkészítés, feleletterv, stb. Fegyelem, önfegyelem, tisztelettudó magatartás, köszönés, türelem a másik iránt, figyelmesség, szülők becsülése, család tisztelete, kötelességtudat. Reális ítéletalkotásra nevelés, őszinte véleménynyilvánítás, olyan minták, gyakorlati helyzetek mutatása, melyek elősegítik a helyes döntési képesség kialakítását. A saját személyiségének kibontakoztatása érdekében a helyes önismeret, önbizalom, önbecsülés kialakítása. Motiváció a tanulás iránt, pozitív attitűd erősítése. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése, gyakoroltatása. Szerepjáték. Megbeszélés, vitafórum, játékosan. Osztályfőnöki óra. Tudatosítás, meggyőződés kialakítása, vita, önálló elemző munka. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kreativitás és innováció. 13

FOLYAMATCÉL Olyan szemléletmód kialakítása, amely a testi egészség megőrzését szolgálja. Rendelkezzen saját fizikai és mentális egészségére, vonatkozó ismeretekkel. Természettudományos kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: testi-lelki egészség. KOR CSOP. 1.-2. 3. 4. EREDMENYCÉL A rendszeres mozgás iránti igény felkeltése. Az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgásigényének. A stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság kialakítása. Minden tanulót saját fizikai adottságainak megfelelően fejlesztünk. Az egészséges életmódra neveljük őket. A tanulókban elemi igénnyé váljon a rendszeres mozgás, a testedzés. Legyen tisztában az egészséges életmód legfontosabb fogalmaival. FELADAT Ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, úszás, síelés, lovaglás megalapozása. Differenciált terhelésre törekszünk. Lehetőséget biztosítunk a tanórán kívüli sportolásra. Az arra rászoruló tanulóink gyógytestnevelésen, a kiemelkedők sportversenyeken vehetnek részt. Az úszás, tenisz és síelés továbbfejlesztése. A személyi higiénia, helyes táplálkozási és testápolási szokások kialakítása. Lehetővé tesszük, a mindennapos testedzést, túrákat szervezünk. A lakóhelyünk adta lehetőségek maximális kihasználása. Ismereteket nyújtunk tanulóinknak az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerfogyasztás, a szexuális szabadosság káros következményeiről. ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Játék, gyakorlás, játszótér a napközinek, biztatás, elismerés. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek. Játék során a szabályok megtartására, a vereség elviselésére neveljük a gyerekeket. Mások sikerének is tudjon örülni, mások teljesítményét is tudja értékelni. A sportversenyek rendezése során a becsületes helytállásra, tiszta küzdelemre ösztönözzük tanulóinkat. Egészségnevelési napok keretében előadások, filmek megtekintése. Orvos, védőnő, stb. 14

FOLYAMATCÉL A haza és a szülőföld iránti szeretet kialakítása. A világ megismerésének igénye. A hazánkon kívül élő magyarságért érzett felelősség kialakítása. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Szociális és állampolgári kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, idegen nyelvi kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: környezettudatosságra nevelés. KOR CSOP. 1.-2. 3. EREDMENYCÉL Lakóhelyünk hagyományainak, nevezetességeinek ismerete. Tanulóinkban kialakítjuk az egészséges lokálpatriotizmus csíráját. Az iskolához való tartozás érzésének erősítésével elvárjuk, hogy vegyenek részt lakóhelyünk hagyományainak ápolásában. Ismerjék meg iskolánk névadójának munkásságát. A nemzeti múlt megismertetése, a nemzeti jelképek ismerete, megbecsülése, tisztelete. Szerezzenek információt az emberiség közös, globális problémáiról az ezek érdekében alakult nemzetközi együttműködésről. FELADAT Hagyományok ápolása, részvétel a helyi hagyományőrző rendezvényeken. Olyan kirándulások szervezése, melyek lehetőséget nyújtanak szűkebb környezetünk értékeinek megismerésére. Megismertetjük tanulóinkat a magyarság jelképeivel, nemzeti ünnepeinkkel, nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásaival. ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Nemzeti ünnepeinkre műsort készítünk, iskolánk névadójának tiszteletére "Nagy Gyula napot" tartunk, mely rendezvények erősítik a tanítványok kötődését a nemzethez, szülőföldhöz, iskolához /egyenruha, azonos testnevelés felszerelés, / erősítik a lokálpatriotizmust. DÖK közgyűlés. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. 15

A természet szeretete, a környezetvédelmi szemlélet megalapozása, a környezetért felelős magatartás kialakítása. 4. 1.-2. 3. 4. Alakuljon ki a nemzettudat. Értsék és becsüljék a velünk együtt élő és a szomszédos népek kultúráját, szokásait. Ismerjék falunk, régiónk természeti értékeit, kulturális örökségeit. Ismerje a rávonatkozó állampolgári jogokat. Legyen igénye a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Alapozzuk meg a felkészülés, a jogok és kötelességek Diák-önkormányzati munka, parlament, érezzék, hogy hasznos, törvényes gyakorlására. Ügyeljen közvetlen környezetének rendjére, tisztaságára. Legyen tisztában a hulladékgyűjtés környezetvédelmi hasznosságával. Tudja, hogy a környezetszennyezés milyen veszélyekkel jár. A környezet természeti és ember alkotta értékeinek megóvása. Ismerjék fel a társadalmi, gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Történelmi szerepünk tárgyszerű ismertetése, és tárgyilagos értékelése. Az állampolgári jogok megismertetése. A tanulók közéletiségének gyakoroltatására az iskolai élet ad teret. Rend megtartása az osztálytermekben, az iskolaudvaron. Rend a személyes felszerelésekben. Lakóhelyünk természeti szépségeinek megismertetése. Az állatok és a növények védelme és szeretete. Ismeretnyújtás - környezetszennyező anyagok. A természet közvetlen tanulmányozása, tapasztalatok gyűjtése, értékelése. Ismeretnyújtás - az emberi hatása a környezetre /jó és rossz /. Természeti környezetünk felelősségteljes és tudatos használata. Múltunk megismerése és elhelyezése az egyetemes történelemben, s az egyes történelmi események valós értékelése. Személyes példaadás, bemutatás, beszélgetés, magyarázat. Túrák a különböző évszakokban. Hulladékgyűjtés. Technika órán anyagtakarékosság. Megfigyelés, kísérletezés, összehasonlítás. Előadások szervezése. Víz napja Föld napja Erőmű látogatása 16

FOLYAMATCÉL Legyenek nyitottak és fogékonyak a művészeti alkotásokban megjelenő szépség iránt. A művészetek alapjainak ismerete zene tánc-és dráma vizuális művészeti ágak Ismerjék a főbb művészettörténeti korszakokat, azok kiemelkedő alkotásai Legyen képes mozgósítani a természettudományos és műszaki műveltségét, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása esetén. Esztétikai és művészeti kompetencia, anyanyelvi kompetencia, digitális kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladatok: énképönismeret fejlesztése, tanulás tanítása, környezettudatosságr a nevelés. Tartsák alapvető értéknek a munkát, mely minden más élőlénytől megkülönbözteti az embert. KOR CSOP. 1.-2. 3. 4. 1-2. EREDMENYCÉL Tanulóinkban alakuljanak ki az esztétikus munkavégzés elemei. Ennek alapja a füzetvezetés igényessége, tábla tisztán tartása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. A tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket, a drámában a táncban alkalmazni tudják. Kritikusan értékelje környezete esztétikáját. Törekedjen közvetlen környezetének ízléses alakítására. A dolgok logikus okát és érvényességét keresse. Legyen kritikus az áltudományokkal szemben. Az internet kínálta lehetőségek kritikus használata. Alakuljon ki, hogy a munka az emberiség számára értéket teremtett, melyet a történelmi korok fejlődésével egyre inkább bővített. FELADAT A tanulók munkái legyenek tiszták, rendesek. A tanszereiket tartsák rendben. Lehetőséget adni a művészi önkifejezésre és az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértésére. Ismeretadás a művészetekről. Ízlésformálás. Ízlésformálás. A média által közvetített információk, ismeretek, zene, filmek közötti válogatás - az értékes elkülönítések az értéktelentől. Tegyük kíváncsivá tanulóinkat az új technológiák és berendezések iránt. Információ megkeresése, feldolgozása, összegyűjtése. Az elektronikus média útján történő kommunikáció. A tanulás legyen érték, tudják, hogy ez az ő munkájuk. ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Rajzolás, festés, gyurmázás, egyszerűbb munkadarabok elkészítése. Ösztönzés. Műalkotások és előadások elemzése. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Színházi előadások látogatása, múzeumlátogatás, tárlat - kiállítások megtekintése, színjátszó csoport. Játék, kísérletezés, beszédgyakorlatok, jelenetsorok szerkesztése. Műalkotások bemutatása. Múzeumlátogatás, színházlátogatás. A média alkotásainak elemzése. Szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, e- mail. Tanóra füzetvezetés, gondos készülés, felszerelések hiánytalan megléte, szerepjáték. 17

Ismerjék, hogy a munka anyagi javakat, fogyasztásra alkalmas termékeket teremt. 3. Értsék elemi szinten, hogy a gazdaság szektorai hogyan működnek, hogy ennek feltételei a tervezés, a szervezés, irányítás, kockázatvállalás. Ismeretátadás, okokozati összefüggésekre rávilágítás, a történelem és a technika kölcsönhatásainak ismerete. Tanóra, könyvtáróra, tanulói kiselőadások, múzeumlátogatás. Tudják a tanulóink a gazdaság szektorait, /állami, magán/, hogy a működésnek jogi, pénzügyi feltételei vannak. Kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia, digitális, esztétikai, idegen nyelvi, 4. anyanyelvi, természettudományos, szociális és állampolgári kompetenciák. Kiemelt fejlesztési feladatok: gazdasági nevelés, felkészülés a felnőtt szerepre, egyetemes kultúra iránti nyitottság. Értsék és értékeljék, hogy az erőforrások végesek, hogy az embernek meg kell tanulni gazdálkodni a meglévőkkel, és az újakat felfedezni. Az aktív állampolgári magatartáshoz tudjanak bánni, a pénzel, eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketing hatások között. Olyan fogyasztóvá nevelés, akik tudatosan, értékek mentén válogatnak, tudnak különbséget tenni a kis egyéni vállalkozások, és nagy áruházláncok üzletpolitikája között. A média hatásai - reklámok, szórólapok. Szituációs játékok. 18

3. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA 3.1. Az iskola élet - munkarendje és szervezeti felépítése Iskolánk három épületben működik. A Szabadság úti épületben az alsó tagozat, a Jókai úti épületben alsó tagozat, a felső tagozat, a tanulószoba, valamint ott található a tornaterem, a sportudvar és a szaktantermek. A művelődési házban kapott helyet egy alsós osztály. Iskolánkban alapfokú művészetoktatás zajlik (minősített), képzőművészet (festészet.grafika ) tanszakokkal, 2 év előképzővel+ 6 év alapképzés. A foglalkozások műhelygyakorlaton művésztanár vezetésével folynak, óraadás formájában. Félévenként a tanulók munkáiból kiállítás készül. A tanév során múzeum- tárlatlátogatás évfolyamonként, terv szerint zajlik. Lehetőség szerint rajzpályázatokon és rajzversenyeken veszünk részt. Az osztályok indítása, csoportok szervezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az iskola élén az igazgató áll. Feladatát az oktatási törvény határozza meg. Munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettes segíti az alábbi hatáskörökben.: Az alsó tagozatos szakmai munka közvetlen figyelemmel kísérése. A szakmai tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs jelentési kötelezettség. A Szabadság úti épület technikai személyzetének, illetve az iskolatitkár munkájának közvetlen irányítása. Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányításával végzi. Személyi, gazdasági és az iskola szakmai tevékenységével kapcsolatos önálló döntést nem hoz. Szűkebb iskolavezetést az igazgató, a helyettese és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják. Tevékenységüket, feladataikat a tanév elején elkészített munkaterv alapján, a feladatok rendszeres egyeztetésével végzik. A munkaközösség vezetőket az igazgató bízza meg és jogszabálynak megfelelő díjazásban, illetve kedvezményben részesülnek. A munkaközösségeket a tantestület feladatainak, illetve a szakos összetételnek megfelelően szervezi és alakítja az iskola, a fenntartó által biztosított keretben. A teljes iskolavezetés tagja az igazgató, a helyettese, a munkaközösség vezetők, valamint az iskolai szakszervezet képviselője, a közalkalmazotti tanács vezetője és diákönkormányzatot segítő tanár. A teljes iskolavezető véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A munkaközösségek döntenek saját működésükről, munkatervük összeállításáról, szakmai munkájuk szervezéséről, a szakmai fejlesztés lehetséges irányairól, továbbképzésekről. Az iskola nevelőtestülete döntési és véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik az iskola szakmai ügyeit, személyi kérdéseit illetően a jogszabálynak megfelelően. Az iskola vezetése, nevelőtestülete munkájában támaszkodik a szülői szervezet segítő munkájára. Jogaik a köznevelési törvényben rögzítettek. 19

Az iskola, éves munkatervét az igazgató javaslatára a nevelőtestület fogadja el /ünnepek, továbbképzések, értekezletek, rendezvények, szülői megbeszélések, szünetek, tanítási nélküli munkanapok stb. / a gyermekközösség véleményét figyelembe véve, a diák önkormányzati képviselők útján, az őket közvetlenül érintő dolgokban. A diákönkormányzat éves eseménynaptárt készít. 3.2. Működése Mindkét épületben minden tanítási napon reggel 7.20 órától nevelői ügyelet működik. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. Tanórán kívüli, illetve szabadidős foglalkozások az utolsó tanítási órát követően kezdődnek, a csoport összetételétől függően, a gyerekekkel egyeztetett időpontban. A tanítási órák 45 percesek. A tanév rendjét a miniszter által kiadott rendelet alapján tervezi meg az iskola. Másnapra való felkészülésre illetve tanításon kívüli foglalkozásokra szülői igények alapján összeállított csoportok működnek. A tanítási napok rendje: A tanítási órák közötti szünetekben az épületben, illetve a folyosón nevelői ügyelet működik, beosztás alapján. 7.45-től és az utolsó tanítási óra után minden osztályban hetesek látják el a feladataikat, meghatározott sorrendben. /A feladatokat külön dokumentum tartalmazza./ A tanórán kívüli, illetve szabadidős foglalkozásokról iskolavezetés dönt - a nevelőtestület véleményét figyelembe véve - az igények és lehetőségek alapján. E foglalkozások rendjét a munkaterv tartalmazza. Ezek kezdési időpontja a tanév szeptemberének második hete. A foglalkozásokat megelőzően, azok tartama alatt, illetve azokat követően a foglalkozást vezető szaktanár vagy tanító látja el a gyermekek felügyeletét. Az alapfokú művészetoktatási iskola csoportjai önként vállalt módon szerveződnek. E foglalkozások rendjét a pedagógiai program kiegészítése tartalmazza. Helye az általános iskola épülete. A foglalkozást megelőzően, azok ideje alatt, illetve azt követően a foglalkozást vezető szaktanár látja el a gyermekek felügyeletét. A művészeti oktatás óráit úgy osztjuk be, hogy azok ne ütközzenek az iskola tanítási óráival. A csoportos órák oktatási ideje összevonható. 20

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 21

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 22

6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁI A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. 23

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: 1. Hagyományőrző tevékenységek Az egész iskolát érintő éves rendezvényterv alapján működő programok: Fontos feladat az iskola névadójának, Dr. Nagy Gyula emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés áprilisban a névadó születésnapjáról. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, október 23-án, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a költészet napján, Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. A gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. 2. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 3. Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Az iskola székhelyén működő önkormányzat biztosítja a diákétkeztetést, állapítja meg az étkezési térítési díjakat, és gondoskodik a térítési díjak beszedéséről. 4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 5. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is, éves terv alapján. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Foglalkozásaik alatt kirándulásokat tehetnek, múzeumokat, műemlékeket látogathatnak, meghívott előadókkal tehetik színesebbé és érdekesebbé tevékenységüket. 24