ADY ENDRE NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BERHIDA 2013.
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 4 2. Az intézmény általános jellemzői... 5 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 5 3.1 Az intézmény vezetője... 5 3.1.1 Az intézmény vezető jogköre és feladatai... 5 3.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 6 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 6 3.3 Az intézmény szervezeti felépítése... 7 3.4 Az intézmény vezetősége... 8 3.5 A vezetők közti feladatmegosztás, a kapcsolattartás rendje, formái... 8 3.6 A vezetők helyettesítési rendje, helyettesítéshez kapcsolatos felelősségi szabályok. 8 3.7 Az iskola és a művészeti iskola közötti kapcsolattartás rendje... 9 3.8 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a kiadmányozás és a képviselet szabályai... 9 3.8.1 A vezetők közötti kapcsolattartás rendje... 9 3.8.2 A képviselet rendje... 9 3.8.3 A kiadmányozás rendje... 9 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 10 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 11 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai... 12 5.2 Az intézmény pedagógiai programjáról történő tájékoztatás rendje... 12 6. Az intézmény működési rendje... 12 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 12 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 13 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 15 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 16 6.5 Gyermekek, tanulók benntartózkodásuk rendje... 17 6.5.1. Gyermekek, tanulók benntartózkodása az általános iskolában... 17 6.5.2 Gyermekek, tanulók benntartózkodása a művészeti iskolában... 17 6.6 Az intézmény nyitva tartása, belépés benntartózkodás rendje, az intézménnyel nem jogviszonyban állók számára... 17 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei... 19 7.1 Az intézmény nevelőtestülete... 19 7.2 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje... 19 7.3 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 20 7.4 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 20 7.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 21 7.5.1 A szakmai munkaközösségek feladatai... 21 7.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 21 7.6 A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje... 22 7.7 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 22 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 24 8.1 Az iskolaközösség... 24 8.2 A munkavállalói közösség... 24 8.3 A szülői munkaközösség... 24 2
8.4 A diákönkormányzat... 25 8.5 Az iskolai sportkör... 26 8.6 Az osztályközösségek... 26 9. A külső kapcsolatok rendje... 27 10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 29 11. Intézményi védő-óvó előírások... 31 11.1 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 31 11.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 32 11.3 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend... 33 11.4 Teendők bármely rendkívüli események esetére... 33 11.5 A dohányzás intézményi szabályai... 34 12. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 34 12.1 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 34 12.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 34 12.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 35 12.4 A fegyelmi eljárás folyamatábrája... 36 12.5 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 39 12.4.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 39 12.4.2 A tankönyvfelelős megbízása... 39 12.4.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 40 12.4.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 41 12.4.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 41 12.6 Az elektronikus előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 41 12.7 Az elektronikus úton előállított, hitelesített, tárolt dokumentumok kezelési rendje 41 13. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 41 14. Az intézményi hagyományok ápolása... 44 14.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 44 14.2 Ünnepségek, megemlékezések rendje... 44 14.3 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények... 44 14.4 A hagyományápolás külső megjelenési formái... 45 15. Záró rendelkezések... 45 16. Mellékletek... 47 1. számú melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 47 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Gyűjtőköri szabályzat... 51 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 57 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat. 60 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Tankönyvtári szabályzat... 62 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: A könyvtáros munkaköri leírás mintája... 64 2. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat... 69 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 79 Munkaköri leírás minták... 80 3
1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és módosítása a 2012. XXVI. tv. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről, és módosítása a 2012. CXXV. tv. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó egyetértésével az igazgató hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 4
2. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Ady Endre Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosítója: 037124 Székhelye: 8181 Berhida, Kossuth L. u.11. Tagintézmény telephelye: 8182 Berhida, Ibolya út 4. Típusa: összetett iskola Elérhetőségei: Telefon: Igazgató: 88/586-680 Titkárság: 88/455-184 Tanári: 88/586-681 Művészeti iskola: 88/455-608 Fax: Titkárság: 88/455-184 Művészeti iskola: 88/455-608 E-mail címe: adyiskola@altisk-berhida.sulinet.hu Honlap címe: www.altisk-berhida.sulinet.hu Az alapítás éve: 1962. Az intézmény működtetője: Berhida Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Nádor u. 32. 3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1 Az intézmény vezetője 3.1.1 Az intézmény vezető jogköre és feladatai A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel: az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja a Pedagógiai Programot, a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, 5
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésérért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 3.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: Az igazgató helyettes számára: az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a helyettesítési rend kialakításának jogát, az alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, az intézmény alkalomszerű képviseleti jogát. A tagintézmény-vezető számára: a tanulók felvételével kapcsolatos döntés jogát, a tagintézmény képviseletének jogát, a tagintézményben folyó munka szervezése és irányítása jogát. 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezető, az iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest és a tagintézmény-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi és tagintézmény vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. 6
Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Az iskolatitkárok távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját. 3.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. IGAZGATÓ IGAZGATÓ- HELYETTES TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ ALSÓS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ KT VEZETŐ ISKOLATITKÁR ISKOLA- TITKÁR FŐTÁRGY TANÁROK ALSÓS ÉS NAPKÖZIS NEVLEŐK FELSŐS NEVELŐK AZ ISKOLA ÖSSZES DOLGOZÓJA 7
3.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezető, az iskolatitkár, a szakmai munkaközösségek vezetői, KT vezetője. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, és a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.5 A vezetők közti feladatmegosztás, a kapcsolattartás rendje, formái Az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető feladatai: Az igazgatóhelyettes és a tagintézmény vezető kötelessége, hogy vezetői tevékenységükről folyamatosan tájékoztassák az intézmény vezetőjét. Feladataikat a munkaköri leírás részletezi. Telefonon és e-mailben munkaidőben elérhetők kell hogy legyenek. Munkaidőn kívül az üzenet átvételét biztosítaniuk kell. Emellett a tagintézmény vezetője felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt a tagintézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyekben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Biztosítja a tagintézményi személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy a tagintézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. 3.6 A vezetők helyettesítési rendje, helyettesítéshez kapcsolatos felelősségi szabályok Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 8
A vezetők helyettesítési rendje: Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes helyettesíti, ha fenntartó másképp nem rendelkezik. Az igazgató és az igazgató- helyettes távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítésüket a tagintézmény-vezető látja el. Az intézmény vezetőinek távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítésüket a munkaközösség vezetők látják el. 3.7 Az iskola és a művészeti iskola közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaigazgató és a tagintézmény-vezető személyes kapcsolata határozza meg, az intézményegységek közötti együttműködést. Az éves munkaterv részletezi a közös rendezvények és az intézménylátogatások tervezett alkalmait, e programok célját és tartalmát. A tagintézmény vezető rendszeresen kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével, valamint a vezetése alá tartozó iskola növendékeinek osztályfőnökeivel, szüleivel. Folyamatosan együttműködik az intézményvezető munkájában, és elősegíti a döntések meghozatalában. 3.8 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a kiadmányozás és a képviselet szabályai 3.8.1 A vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az iskolavezetés rendes üléseit az éves munkatervben rögzített napokon havonta 1 alkalommal az igazgató előkészítése szerint tartja. Az iskola vezetőségét bármely vezetőségi tag, írásban indokolt kezdeményezésére össze kell hívni. Az iskolavezetés tagjai feladatukat a munkaköri leírásukban foglaltak, illetve az intézményvezető utasításai alapján végzik. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető-helyettesnek, a tagintézmény esetében a tagintézmény-vezetőnek. 3.8.2 A képviselet rendje Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. A megbízott képviselő az intézmény értékrendjének megfelelő módon, felelősen jár el az intézmény képviseletében. 3.8.3 A kiadmányozás rendje Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézményvezető az intézmény nevében kiadmányozza: az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat, a fenntartóval, közigazgatási szervekkel folytatott levelezéseket, fejlesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket. 9
Saját nevében kiadmányozza: A nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat, az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét. A gyermekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket. Saját nevére érkezett kiadványok esetében a tett intézkedésekről szóló leveleket, kivéve azokat, amelyek tartalmuk alapján határozati formába kell önteni. Alkalmazási okiratokat, egyéb személyi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket. Az igazgató- helyettes és a tagintézmény-vezető kiadmányozási joga: Az igazgató-helyettes teljes jogkörrel kiadmányozhat a vezető távollétében a munkáltatói és a kötelezettségvállalási jogkör kivételével és ha a fenntartó másképp nem rendelkezik. A tagintézmény-vezető kiadmányozza a tagintézménnyel működésével összefüggő leveleket, jelentéseket, beszámolókat, a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat. Az iskolatitkárok kiadmányozási joga: Az intézmény iskolatitkárai a munkaköri leírásuk szerint jogosultak kiadmányozni az intézmény ügyvitelével kapcsolatos ügyeket. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a tagintézmény-vezető minden ügyben, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint a pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezető, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. 10
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban (személyi anyagban) kell őrizni. Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Az ellenőrzés formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, szintfelmérés, helyszíni ellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 11
5.1 A törvényes működés alapdokumentumai A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon KIR Hivatali ügyek menüpont alatt található meg. A Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó csak a ráháruló többletköltségek tekintetében hagyhatja jóvá a programot. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 Az intézmény pedagógiai programjáról történő tájékoztatás rendje Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola Nyílt Napjai a Pedagógiai Program megismertetését is szolgálják. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 6. Az intézmény működési rendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese és tagintézmény vezetője közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 12
6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain, rendkívüli esetben, a napi átlagban 8-órásnál hosszabb munkaidőre is lehet számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra kötött munkaidő (heti 22-26 óra) b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra lekötött munkaidő (heti 6-10 óra) 1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők, egyéni fejlesztés stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. 13
A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindegyike a 2. pontban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 2. pontban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, m, p, r, w pontokban leírtak. 14
Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 15
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével az igazgató készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz köteles eljuttatni. A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető írásos utasításával történik. Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását elkülönítve készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A munkaköri leírás minták az SZMSZ mellékletét képezik. 16
6.5 Gyermekek, tanulók benntartózkodásuk rendje Az intézményben tartózkodás rendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény zavartalan és biztonságos működését a szükséges létszámú és felkészültségű alkalmazott és intézkedésre jogosult vezetője biztosítani tudja. Az iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozások megtartására alkalmas helyiségeiben kell megszervezni. Amennyiben a tantermekben a két egymást követő oktatási napon nem éri el a 20 C fokot a fenntartó jóváhagyásával az igazgató szünetet rendelhet el, amelyről tájékoztatja a szülőket. A szülő kérésére a tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről gondoskodni kell. 6.5.1. Gyermekek, tanulók benntartózkodása az általános iskolában Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. A tanulók felügyeletét az iskola 7.00-16.00 óráig biztosítja. 16.00 óra után csak engedélyezett rendezvények, programok, tanfolyamok, résztvevői tartózkodhatnak az iskolában. Az ezen résztvevő gyermekek felügyeletéről a szervező gondoskodik. Tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanulók iskolában tartózkodásának szabályait a házirend rögzíti. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt, a működtető önkormányzat egyetértésével. A tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok időpontját az adott tanév rendjéről kiadott miniszteri rendelet alapján az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és az alkalmazottak tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó előírásai alapján kell megszervezni. 6.5.2 Gyermekek, tanulók benntartózkodása a művészeti iskolában Szorgalmi időben, a művészeti oktatásban résztvevő növendékek előtt 12.00 órától áll nyitva a művészeti iskola. Az intézmény hétfőtől-péntekig 8.00 tól 12.00-ig ügyeletet, 12.30-tól 19.30- ig tanítási órát tart. Tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanulók iskolában tartózkodásának szabályait a házirend rögzíti. A hétvégi, illetve tanítási szünetek ügyeleti rendje ugyanaz, mint az általános iskolában. 6.6 Az intézmény nyitva tartása, belépés benntartózkodás rendje, az intézménnyel nem jogviszonyban állók számára A szabályozás abból az elérendő célból indult ki, hogy biztosítani kell: - az intézmény zavartalan működését, az oktató-nevelő munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, - a gyermekek és tanulók védelmét, - az intézményi vagyon megóvását, 17
- az intézmény vezetőjének, vagy adott esetben az intézmény működéséért, a gyermekek, biztonságáért az intézmény vagyonállagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az intézmény területén. Az idegen benntartózkodásra az intézményvezető vagy helyettese, távollétük esetén a megbízott adhat engedélyt Az intézmény nyitva tartási ideje alatt az idegeneknek a főbejárati ajtón keresztül lehet belépni. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik munkanapokon 7 és 15 óra között. Az intézménybe belépők az emeleti társalgóban várakozhatnak. Az intézménybe lépő idegen a tanítási órákat nem zavarhatja, órára, foglalkozásra beengedni tilos, kivéve ha erre az intézményvezető vagy helyettese engedélyt adott. Az idegeneknek tilos a hangoskodás, nem oktatási intézményhez méltó szavak használata, a szemetelés, a köpködés, rongálás, valamint a tanítási órák bármilyen zavarása. ugyanezen magatartási normák vonatkoznak az intézményben javítási ill., karbantartási, felújítási munkát végzőkre is. Az intézményben szervezett egyéb rendezvények ideje alatt a helyiségek rendeltetésszerű használatáért, az épület állagmegóvásáért a rendezvény szervezője gondoskodik, azért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Az intézmény ilyen esetben 1 dolgozójával felügyeletet biztosít. Bizományosok és árusok az intézmény területén nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet. Az óvodában, iskolában csak az intézmény értékrendjének megfelelő a tanulóknak szóló, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti-, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható. Reklámtevékenység csak intézményvezető engedélyével történhet. Csak az intézményvezető által engedélyezett plakát kerülhet elhelyezésre. A szülők, kollégák, tanulók, vendégek tájékoztatására csak igényes, esztétikus, nyelvtanilag hibátlan formában kerülhet sor. A közlő nevét minden esetben meg kell jeleníteni. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása mindazon személyek kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel ill., igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglaltak betartatása kiemelten az intézményvezetők, az ügyeletet ellátók és az osztályokban tanítók kötelezettsége. A fenti szabályozással kapcsolatban az intézmény dolgozóinak, különösen az ügyeletet ellátó tanároknak kötelessége, hogy az intézmény területén tartózkodó, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek figyelmét felhívják az intézmény látogathatóságának szabályaira. Bérbeadás Az intézmény helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozások, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadása kizárólag a működtető, a fenntartó és az igazgató egyetértése alapján lehetséges. A bérleti díjat a működtető állapítja meg. Befizetése számla ellenében az önkormányzat pénztárába történhet. 18
Az intézmény helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A bérbeadás során belépő személyek felügyeletéről a bérlő gondoskodik, értük ő felel. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek állagmegóvásáért a bérbeadás esetén a bérlő anyagi felelősséggel tartozik. 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kaphatnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 7.2 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület döntési jogköréből a jogszabály szerint az alábbi feladatokat ruházhatja át: a.) a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgy felosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét b.) a tanuló továbbhaladásával, érdemjegyeinek megállapításával kapcsolatos hatáskört, a tanulót tanító tanárokra ruházza át. c.) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogot átruházza a Fegyelmi Bizottságra, amelynek tagjai: - igazgató vagy igazgatóhelyettes - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - egy, az osztályban tanító szaktanár, akit az igazgató bíz meg - a diákönkormányzat tanára A nevelőtestület az átruházott hatáskörét visszavonhatja. Nevelési, oktatási kérdésekben a munkaterv szerinti értekezleten, fegyelmi ügyben az eljárás befejezését követő 3 napon belül a hatáskör gyakorlója kihirdetéssel tájékoztatja a nevelőtestületet. 19
7.3 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. 7.4 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 20
A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsós és felsős osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 7.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.5.1 A szakmai munkaközösségek feladatai A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 7.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. 21
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 7.6 A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje Az intézmény szakmai munkaközösségei: Alsó tagozatos osztályfőnöki munkaközösség Felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség Tagintézmény szakmai munkaközössége A munkaközösségek együttműködésének összehangolása a vezetői értekezletek feladata. Ezt követően kerül sor a pedagógusok közötti szakmai egyeztetésre, feladatok megbeszélésére, óralátogatások ütemezésére, értekezletek, beszámolók, jelentések előkészítésére. 7.7 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan a következőkben ismertetett szempontok szerint osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 1. Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, 22