Térképi információ értelmezésének mérése és az eredmények gyakorlati felhasználása személyre szabott térkép szerkesztésénél Szigeti Csaba Térképész MSc hallgató szgtcsaba@map.elte.hu
A kutatás célja Olyan turistatérképek kialakítása, amiket térképolvasási képességtől függetlenül azonos hatékonysággal lehet használni Módszertan létrehozása a térképi jelkulcsok értelmezhetőségének vizsgálatához Térképolvasók kategorizálása Az egyes kategóriák számára személyre szabott jelkulcs kialakítása A CLT (cognitive load theory, azaz kognitív terhelés elmélet) szempontjai és a korábbi kutatás (Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése GK: 2015 1 2) eredményei nyújtották az alapot Online teszttel a térképek információtartamának mérése, az eredmények feldolgozása
Az online teszt működési mechanizmusa Kezdőoldal, kapcsolódás az adatbázishoz Térképismereti teszt kérdései Válaszok kiértékelése, személyre szabott térkép kiválasztása Az adatbázissal való kapcsolat megszüntetése Válaszok feltöltése az adatbázisba Térképet vizsgáló kérdések megjelenítése
Térképolvasók kategorizálása A teszt első fele megméri a kitöltő térképolvasási képességét Az eredménye alapján besorolja három térképolvasói kategória egyikébe: 0 49% 1. csoport (átlag alatti térképolvasók) 31 fő 50 74% 2. csoport (átlagos térképolvasók) 124 fő 75 100% 3. csoport (átlag feletti térképolvasók) 147 fő A tesztalanyok térképolvasói csoportok szerinti eloszlása A tesztalanyok nemek szerinti eloszlása 10% 49% 41% 1-es csoport 2-es csoport 59% 41% Nők Férfiak 3-as csoport
Térképek kialakítása A térképek adatai: Méretarány: 1 : 40 000 Turistatérkép tematika Mintaterület a Zempléni-hegység északi része Alaptérkép: Zempléni-hegység (északi rész): Berki Z. Mészáros M. (2000) Cartographia Kft.
Térképek kialakítása Három eltérő jelkulcs a három térképolvasói csoportnak Különböző jelölésmódok a hatékony értelmezhetőség érdekében Eltérő fokú generalizálás a három térképen Minél tapasztalatlanabb az olvasó, annál nehezebben érti meg a bonyolult térképi elemeket, könnyebben lép fel kognitív terhelés
A térképi információtartam értelmezésének a mérése A kitöltő a csoportjának megfelelő térképre vonatkozó feladatokat oldott meg A naplózott válaszok és kitöltési idők segítségével lehetett vizsgálni a térképek információtartamának értelmezhetőségét A teszt végén lehetőség volt 1 5-ig tartó skálán osztályozni a térképet, és véleményt írni róla Vizsgált fogalmi kategóriák: Irány Síkrajz Domborzat Névrajz Mértékegység Fedettség Pontok
Az egyes térképolvasói csoportok eredményének átlagtól való eltérése (%) Összes elem Pontok Fedettség Mértékegység Névrajz 3-as csoport (átlag feletti) 3-as csoport 2-es csoport (átlagos) 2-es csoport 1-es csoport (átlag alatti) Domborzat Síkrajz Irány -35-30 -25-20 -15-10 -5 0 5 10 15
Jó válaszok aránya
További kutatási lehetőségek Digitális, és hagyományos (papír alapú) térképek értelmezhetőségének összehasonlítása Turistatérképek jelkulcsának összevetése nagy méretarányú topográfiai térképek jelkulcsával Egyéb térképek vizsgálata
Konklúzió A közepes és átlag feletti felhasználók térképe közel azonos mértékben használható A gyenge térképolvasók rosszabb eredményt nyújtottak, de eredményük statisztikai feldolgozása is bizonytalan Az átlagos és átlag feletti térképolvasók 4,2 pontra értékelték a térképeiket, míg az átlag alatti térképolvasók 3,6 pontra Továbbiakban érdemes lehet a jelkulcsokat az eredmények alapján módosítani, valamint a tesztet több tapasztalatlan térképolvasóval elvégezni, a pontosabb eredmény érdekében Turistatérképek szerkesztéséhez nyert új tapasztalatok