A magyar energiapolitika kihívásai Energiagazdálkodás: a jövő lehetőségei és korlátai Világgazdaság Konferencia 2013 május 9. Bencsik János
Kiinduló megállapítások BME Gazdasági és Menedzsment szakmai hetek 2010 február
Energetikai kockázatok Veszített súlyából az energiaellátás közszolgáltatási jellege. A piac koncentráltsága magas a közösségi tulajdon szintje alacsony. A liberalizációval a végfogyasztói árak nem csökkentek. Az ártámogatások a befektetők profitját növelték. Elmélyült az energiaszegénység. A távfűtés elveszítette versenyképességét. Az elöregedőben lévő infrastruktúra - erőműpark + hálózat ellátás biztonsági kockázatot jelent. Erodálódott a szabályozási hiteleség.
Elsődleges nemzeti érdek A lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátása. A legkisebb költség elvének figyelembe vétele. A környezeti szempontok fokozott érvényesítése. Az Unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása. Az ország súlyával és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában.
Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése Energiatakarékosság Energiahatékonyság Megújulók részarányának növelése Beszerzési útvonalak diverzifikálása Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének növelése (energiaárak) Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése
Eltelt három év változott-e valami?
A stratégiai irányok rendben vannak Szakítás történt a neoliberális doktrínával (alku versus diktátum) A közösségi tulajdon részaránya növekedett (nem feltétlenül ott, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá a forgatókönyvet a külső körülmények is írják). Az indokolatlan ártámogatások leépítése termelők) megtörtént. (gázalapú kapcsolt A hő oldali átvételi támogatás bevezetésével a távhőszolgáltatás versenyképessége nem romlott a szerkezetváltás elindult. A fogyasztói árak csökkentek (a megoldáson lehet vitatkozni). A gázerőművek építése befejeződött (összességében a hazai infrastruktúra állapota nem javult. A szabályozó hatóság átalakítása megtörtént (megerősítése és a szabályozói hitelesség helyreállítása még hiányzik).
A kapcsoltan termelt és kötelezően átvett villamos energia, nettó, GWh Valóságban kiadott előzetes Kötelezően átvett (KÁT) előzetes termelésre 20,7% 20,6% 20,8% 17,9% 13,5% fogyasztásra 18,7% 17,7% 18,2% 14,6% 10,9% termelésre 12,5% 14,0% 13,9% 6,5% 0% fogyasztásra 11,3% 12,0% 12,2% 5,3% 0%
A kapcsolt termelés dekarbonizációs eszköz A kapcsolt hő- és villamosenergia termeléssel 2012-ben 8 PJ import földgázt váltottunk ki! Ez 450 ezer tonnával csökkentette a szén-dioxid kibocsátást. Ez az ország teljes kibocsátásának 0.7 százaléka. A primer fűtőanyag megtakarításból 17 milliárd, a kibocsátás-csökkenésből további 1 milliárd forint, összességében 18 milliárd forint nemzetgazdasági haszon származott! Hogyan tovább ösztönzés?
Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát Kétéves felülvizsgálat esedékes!!! A nemzeti energiapolitika sarokkövei energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása
Energiastratégia, mint keretrendszer Folyamatban van a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.
Energiatakarékosság és - hatékonyság Érdemleges, intézményesített előrelépés nem történt (készül az Épületenergetikai Stratégia, voltak tanulságos mintaprogramok, szanálásra került a ZBR-panel) Az USZT KEOP átcsoportosított 106 milliárdos pályázati kerete áll rendelkezésre Megkezdődött a HDU kidolgozása (MFGI-NAK) Decemberben megtörtént az Éghajlatvédelmi törvény módosítása önálló zöldítési költségvetési sor létrehozásáról rendelkezett
Gondolatébresztő Közvilágítás korszerűsítés LED + fotovoltaik Kereskedelmi hűtés adszorpció + fotovoltaik Okos mérés okos rendszer: MIKROVIRKA Közlekedés CNG + biometán Épületenergetika innovatív finanszírozási mechanizmus MNB hitelforrások célirányos kihelyezése
Mi a NAK? > A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szervezeti egysége, mely > elősegíti, hogy a magyar társadalom az éghajlatváltozás, az erőforrásválság, a világot érintő átalakulás > során a lehető legkisebb veszteségeket szenvedje el, > tevékenységének káros hatásait csökkentse és egy fenntartható életformát alakítson ki.
A NAK tevékenységei > Kutatás stratégiai dokumentumok előkészítése: Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia > > > Kormányzati közigazgatási tanácsadás: rendszerszintű értelmezési keret felállítása - nagyléptékű modellek leskálázása Széles körű szemléletformálás: meta-adatbázis létrehozásával segíti a technológiai, gazdasági, közösségszervezési válaszok azonosítását reális alkalmazkodási csomagok kidolgozása az eltérő adottságú, társadalmi, gazdasági csoportok, intézmények számára Hálózatszervezés: tudományos intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakpolitikusok bevonása a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos tudás egymással történő megosztása
A társadalmi-gazdasági igények anyagáram szemléletű összefüggései Egy többcélú felhasználásra alkalmas adatrendszer létrehozása, amely valós információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas döntés-előkészítést, tervezést és döntéshozást.
NÉS törvényi háttere > Néhány fontosabb új törvényi előírás a NÉS-ről A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. > Új tartalmi követelmények a NÉS-re az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszer éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek Forrás: 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről (törvénymódosítás: 2012. december 18-án)
HDÚ fő egységei > Melyek azok az ágazatok, amelyek az ÜHG kibocsátásért felelősek, mi a jelenlegi helyzet, milyen valószínű és elképzelhető forgatókönyvek szerint fog alakulni egy-egy összetevő. > Ágazati szereplők bevonásával forgatókönyvek létrehozása > Forgatókönyvek adatainak felhasználásával, egy karbon kalkulátor segítségével kibocsátási jövőképek (trajektóriák) generálása
Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés = 36% Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások = 95% Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25%
NAS MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK > Sérülékenység-vizsgálat: mezőgazdaság és aszály, valamint árvíz/belvíz kockázatra > Mikrotanulmányok az éghajlatváltozás várható hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről: erdők, biológiai sokféleség, talaj, víz, mezőgazdaság, energetika, turizmus, épített környezet, egészségügy, klímabiztonság, katasztrófavédelem
Megújulóenergia a lehető legmagasabb arányban Érdemleges intézményesített előrelépés nem történt (felülvizsgálják a megújuló cselekvési tervet) Az USZT KEOP átcsoportosított 106 milliárdos pályázati kerete áll rendelkezésre Megkezdődött a HDU kidolgozása (MFGI-NAK) Rövidtávon elsősorban a hőtermelés geotermia (+ hőszivattyúk), biomassza, biogáz, nap - terén van jelentős bővülési lehetőség. Villamosenergia terén: elsősorban szél
Fenntarthatósági kritériumok meghatározása Biomassza esetében erdei faválasztékolási, és átalakítási hatásfok előírások megadása. Geotermia esetében differenciált visszatáplálási kötelezettségek, és kaszkádrendszer előírása. A tervezéshez elengedhetetlen egy természeti erőforrás kataszter összeállítása. Megkerülhetetlen egy egységes energiagazdálkodási kerettörvény megalkotása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a 2014-20 közötti uniós források igénybevételének feltételei között szerepel az éghajlatvédelmi szempontok érvényesítése.
Természeti erőforrás kataszter > A feladat célja, hogy a stratégiai tervezésben releváns, országos szintű adatbázis létrehozásával biztosítsa a bányászati, vízgazdálkodási és energetikai hatóság számára a természeti erőforrások egészére vonatkozó egységes adatbázis elérhetőségét, valamint átfogó, területi szintű értékelést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről. > A vizsgálat során az elméleti készlet azon részének meghatározására törekszünk, amely figyelembe veszi, hogy a megújuló energiahordozók készleteit természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák. > Összeállítjuk a természeti erőforrások aktuális mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó egységes települési szintű adatbázist.
Feldolgozandó adatrétegek > nemfémes ásványvagyon, fémes ásványvagyon, ásványi energiahordozó készletek, felszíni és felszín alatti vízkészletek nagysága, minősége > szélenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia, vízenergia potenciál > talaj termőképessége (szántóföldi kultúrák, erdő) és területhasználata > hulladékok energetikai célú felhasználási potenciálja
Biztonságos atomenergia Üzemidő hosszabbítás engedélyezése megkezdődött A működő blokkok kapacitás kiváltásának előkészítése folyamatban Az OAH függetlenségének felszámolása veszélyeztetheti az atomenergia biztonságos használatát! (A problémát szakmai keretek között sikerült kiküszöbölni.)
Kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához Déli Áramlathoz történő csatlakozás Magyar-szlovák határkeresztező kapacitás kiépítése Felszín alatti földgáztárolók közösségi tulajdonba vétele Árampiaci integráció Gáztőzsde elindítása
Hazai szén és lignitvagyon energetikai hasznosítása Készletek újraértékelése megtörtént Kormányhatározat tervezet a szakállamtitkárság részéről jóvá hagyva
Ásványvagyon-hasznosítási és készletezési Cselekvési Terv (MBFH-MFGI)
Elvégzett feladatok Reálisan kitermelhető vagyon meghatározása nyersanyagonként A nyersanyag-potenciál nemzetgazdasági jelentőségének áttekintése Energiastratégia céljai szerinti fenntartható ásványi nyersanyag-készletezést biztosító cselekvési javaslatok megfogalmazása
Vizsgált előfordulások Kőszén és lignit Szénhidrogének Hasadó anyagok urán Ritkaföldfémek Geotermia Gáztárolásra alkalmas földtani közegek
Az ásványvagyonmérleg térinformatikai környezetének létrehozása (248 mérlegterület) és a hazai szénmedencék összehasonlító értékelése
Súlyponti mélység szerinti megoszlás
Telepvastagság szerinti megoszlás
Bányavíz emelés szerinti megoszlás
Természetvédelmi lefedettség
Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv
Peremfeltételek I. A MAVIR előrejelzése alapján legvalószínűbb igénynövekedés: 1%/év. Az importszaldó aránya 2012-ben tovább növekedett, tehát a hazai termelés csökkent. Erőmű-parkunk állandó teljesítőképesség-hiánya - az öregedő és alacsony hatásfokú blokkok versenyképességének romlása okán - ütemesen növekszik. Nem elhanyagolható tény, hogy az időjárás függő technológiák okozta változó hiány is számottevő, és ennek fokozódása várható. Az éves középhőmérséklet növekedése a nyári kánikulák miatt az éves csúcsterhelést a nyári időszakra tolja át.
PJ Magyarország 2. primerenergia-felhasználás energia igényének alakulása Forrás: Energia Központ Kht.
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 importszaldó az összes felhasználás %-ában előzetes Importszaldó alakulása 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 8. ábra: Az importszaldó ismét növekedik Stróbl Alajos
Már minden irányból importálunk
A rendszer téli és nyári csúcsterhelése
Peremfeltételek II. 1%/év fogyasztás növekedéssel számolva, 2030-ra 12000 MW teljesítőképességű erőműparkra lesz szükségünk. Az éghajlatváltozás következtében a nyáron jelentkező csúcsterhelés elérheti a 7500 MW-ot. 2020-ig mintegy 2700 MW állandó hiány kiváltása szükséges. 2020-2030 között mintegy 5000 MW új kapacitás beléptetése esedékes. Miután az évtized közepéig csekély mértékű igénynövekedéssel számolhatunk, az import biztosítani képes a hazai piac kiszolgálását. Az évtized második felében ugyanakkor elengedhetetlen újabb, jól szabályozható erőművek belépése: ezek korszerű gázerőművek lehetnek.
Szükséges erőműfejlesztések 2020-ig 3-4 gázalapú nagyerőmű + 450-500 MW megújuló alapú (zöld)kiserőmű. 2020 után az évtized végéig 1200-1600 MW teljesítményű atomerőmű blokk. 600-800 MW teljesítményű lignit-erőmű. (A mélyművelésű bányászat életben tartása nemzetbiztonsági okokból.) 1200 MW új, megújuló energia kapacitás installálása. A 2020-as évtized végére 600 MW-os szivattyús-tározós erőmű rendszerbe állítása.