Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért
Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1 Energia nélkül Európa nem működőképes Kihívások éghajlatváltozás, a behozataltól való növekvő függőség, egyre magasabb energiaárak, EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.
Az EU célkitűzései 2020-ra 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energia ellátás stratégia, megújuló energia felhasználás évi 1 % energiatakarékossági cél COM(2007)1 EU energiapolitika -CO 2 kibocsátás csökkenés 20 % Bázis év 1990 Európai Tanács 2007. március 8-9. Összes megújuló 20 % Bio üzemanyagok 10 %
Az EU célkitűzései 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával. Az irányelv azt a nem kötelező célkitűzést tartalmazza, hogy a tagállamok 9 éven keresztül évi 1% energiatakarékosságot érjenek el, az országnak az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználásában, amelynek viszonyítási alapja az irányelvben meghatározott öt éves átlagos korábbi energiafelhasználás. Ez Magyarországra 6,94 PJ/év megtakarítási kötelezettséget jelent a 2008-2016 időszakra. Ez évi 200 millió m3 földgáz megtakarításával egyenértékű.
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI TERV Tagállami kötelezettség: 2007. június 30 Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év További célkitűzés ( Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9) 2020-ig 20 % Vetítés alapja: a CO 2 energiafelhasználás- 5 éves átlaga 695 PJ/év kereskedelemmel nem érintett FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 11 % kívánalom 9 évre 250-800 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 41 Mrd Ft ) épületek EU megítélése
Az EU célkitűzései 2020-ra 2008. január 23. Üvegházi gáz csökkentés 20 % (10.000 tonna CO 2 kibocsátás felettiekre vonatkozik, kb. 10.000 ipari létesítmény) Az ETS alá nem eső ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, stb.) 10% csökkenés, bázisév 2005; Magyarországra vonatkozó irányszám + 10% Megújuló energiafelhasználás 20 % (biohajtóanyag 10 %; A célkitűzés elfogadása esetén hatályát veszti a 2001/77 és a 2003/30 EK irányelv, mivel az irányelv kiterjed a villamos energia, a bio-üzemanyagok, és az eddig nem szabályozott hő és hűtési energia területén történő felhasználásokra is. Fontos elvárás a bio alapés üzemanyagok fenntartható módon történő termesztése /eredet vagy származási bizonyítvány/.
Megújuló energiafelhasználási elvárások Forrás: Európai Bizottság (teljes energiafogyasztás százalékában) 2005 2020 Svédország 39,8 49,0 Románia 17,8 24,0 Franciaország 10,3 23,0 Németország 5,8 18,0 Lengyelország 7,2 15,0 Nagybritannia 1,3 15,0 Szlovákia 6,7 14,0 Csehország 6,1 13,0 Magyarország 4,3 13,0 Málta 0,0 10,0 EU ÖSSZESEN 8,5 20,0
Megújuló energiafelhasználási elvárások Magyarország 2005 4,3 % 2020 13 % számítási képlet S 2005 + X(S 2020 -S 2005 )= elérendő % X % érték 2011-2012 0,25 6,47 2013-2014 0,35 7,34 2015-2016 0,45 8,21 2017-2018 0,65 9,95
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001 2007 PJ PJ % Geotermia 3,6 3,6 6,4 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,1 0,001 0 0 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,6 45,18 80,7 Biogáz 0,13 0,60 1 Vízenergia 0,67 0,76 1 Szélenergia 0 0,40 0,7 Bio-üzemanyagok 0 0,84 1,5 ÖSSZESEN 35,1 51,48 91,3 Hulladékégetés 1,3 4,53 8,7 Mindösszesen 36,4 56,0 100
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001 2007 GWh GWh % Geotermia - - - Napenergia 0,06 0,3 0 Tűzifa (szilárd biomassza) 7 1373 73 Biogáz 7,6 44 2 Vízenergia 186 210 11 Szélenergia 0,9 110 6 Összesen 201,5 1737 94 Hulladékégetés fele 56 141 8 Mindösszesen 257 1878 100
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2006 70 60 50 40 50 58 4648 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított 30 En.növény term. 20 10 0 3,6 4 0,1 7,2 5 0,38 2,02 0,7 Engedélyezett szél. kap-ból Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia
A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006 Biomassza 38.3% Geotermikus 6.6% Tűzifa 47.4% Kommunális hulladék megújuló része 3.6% Bioüzemanyag 1.7% Vízenergia 1.2% Biogáz 0.8% Szélenergia 0.3% Napenergia 0.2%
GWh 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 Megújuló alapú villamosenergia termelés Magyarországon Kommunális hulladék Fotovillamos Szélenergia Vízenergia Biogáz Biomassza egyéb forrásból Tűzifa 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Megújuló alapon termelt villamos energia 2007-ben 12% 8% 6% 2% 72% Biomassza Vízerőmű Hulladékégetés Szélerőmű Biogáz Biomassza 1194 GWh Vízerőmű 203 GWh Hulladékégetés 140 GWh Szélerőmű 107 GWh Biogáz 26 GWh Összesen 1670 GWh
Az országos primerenergia-felhasználás PJ 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 szénfélék olajok gázok primer villany megújulók gázok olajok szénfélék jelen primer villany megújulók import atom víz, szél, nap 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Forrás: Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv, 2005 és GKI előrejelzés 2007.
50 Az évente beépített 100 Az összes beépített 45 43,40 90 évente beépített új szélerőmű, MW 40 35 30 25 20 15 10 14,00 összes beépített szélerőmű, MW 80 70 60 50 40 30 20 17,48 60,88 64,88 5 0 0,25 0,60 1,20 1,20 0,23 4,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 10 0 0,25 0,85 2,05 3,25 3,58 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összes engedélyezett még 2010-ig: 261 MW, Összes 2010-ben: 326 MW
Napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~70.000 m 2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m 2. Energiatermelése 35 GWh hő = 120 TJ Ez 3,5 M m 3 földgázzal egyenértékű Napelem ~250 kw termelése 275 MWh = 1 TJ
Megújuló energiaforrások létesítmények Napelem üzemek (meglévő, épülő) SANYO Dorog HelioGrid Rétság Genesis Energy Környe 50 MW termelés 50 MW tervezett 100 MW tervezett Nagyobb napenergiás (fotovillamos) létesítmények Gödöllő Szent István Egyetem 10 kw Debrecen Agrártudományi Egyetem 9 kw M1 autópálya MOL benzinkút 10 kw Sanyo Dorog 50 kw VÁV Union Budaörs épület 16 kw TESCO Sátoraljaújhely 4,8 kw
Energiatakarékosság az épületekben 1. Cél az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás csökkentése, mellyel egyszerre lehet kisebb a fűtés- és villanyszámla, miközben csökken a klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxid és az egyéb károsanyag-kibocsátás. A házak, lakások külső szigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszerek korszerűsítése, víztakarékos szerelvények alkalmazása, illetve a háztartási gépek hatékonyabbra cserélése hozza a megtakarítást.
Energiatakarékosság az épületekben 2. Passzív ház Építési költsége 20-30 %-kal több, mint a hagyományos épületeké Fűtési, hűtési energiaigénye 15kWh/m 2 év Falának hővezetési tényezője kisebb mint U=0,15W/m 2 K Elérhető energia megtakarítás: 30-60 % Megújuló hasznosítási elemekkel kiegészíthető (napelem, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Télen mesterséges szellőztetés szükséges
Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított 2005 2,011 millió ha ( 21,6%) Erdővel borított 1967 1,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfa készlet ~340 millió m 3 (100%) Éves növekmény ~13 millió m 3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m 3 ( ~2%) Fa az erőművekhez kb. 1,1 millió m 3 Fa a Pécsi Erőműhöz kb. 0,5 millió m 3 Fa a Borsodi Erőműhöz kb. 0,3 millió m 3 Fa az Ajkai Erőműhöz kb. 0,3 millió m 3
Magyarország hévíztárolói /VITUKI/
A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY VÁRHATÓ ALAKULÁSA 4,7 15% körüli prognózis 16.0% A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján 14.0% 12.0% 10.0% 8.0% 186 136 6.0% 4.0% 2.0% 2006:54,8 tény prognózis Policy (-EVHAT) Policy BAU (-EVHAT) BAU 0.0% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
ZÖLDÁRAM RÉSZARÁNY PROGNÓZISOK 3,7 20% körüli prognózis 20.0% A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban 18.0% 16.0% 14.0% 12.0% 10.0% 9470 7557 8.0% 6.0% 4.0% 2.0% tény 2006:1571 prognózis Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%) 0.0% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
GWh 10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0 Megújuló alapú villamosenergia termlés várható alakulása energiaforrásonként Hulladék megújuló része Biogáz Biomassza Geotermikus Napenergia (napelem) Szél Vízenergia 2005 2010 2015 2020
Elérhető felhasználások (egy változat) Megújuló energiaforrás fajták Elérhető felhasználás PJ Napenergia mezőgazdasági szárítás, aszalás, stb 1,30 napkollektor 3 Mm 2 5,45 napelem ~30 MW 0,25 naptudatos építészet, passzív hasznosítás 3,00 (kb. 100e lakás) Szélenergia 2000 MW 15,00 Geotermia + 45Mm 3 termálvíz, 40 0 C hőlépcső 10,00 Vízerőmű 10 MW feletti, összesen 400 MW 10,00 Kicsi, vagy minihydro 21 MW 0,30 Biomassza ~16 Mt (száraz, biogáz, motorhajtóanyag) 204,00 Összesen 249,30
Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év
KEOP forrásallokáció Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás árvízvédelem 12,3% energiahatékonyság 3,1% megújuló energia 3,9% ivóvízminőség 14,5% vízbázis-védelem 0,5% vízgazdálkodás 5,1% kármentesítés 3,2% hulladék 8,9% PEP 4,0% TA 1,6% rekultiváció 7,6% természetvédelem 2,8% szennyvíz 29,6% fenntartható termelés és fogyasztás 2,8%
NEP 2008 1,6 MrdFt keret NEP-2008 kiírás Igényelhető maximális támogatási Igényelhető maximális támogatás kiegészítő hitel 100% hitelösszeg Ft % összeg Ft % Ft NEP-2008-1 Nyílászáró minden épületnél 15 264.000 85 1.496.000 1.760.000 NEP-2008-2 Hőszigetelés (hagyományos épületnél) 20 400.000 80 1.600.000 2.000.000 NEP-2008-3 Energetikai berendezések hagyományos épületnél 20 400.000 80 1.600.000 2.000.000 NEP-2008-4 Kombinált beruházás hagyományos épületnél 18 720.000 82 3.280.000 4.000.000 NEP-2008-5 megújulós beruházás hagyományos épületnél 25 1.000.000 75 3.000.000 4.000.000
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos bohoczky.ferenc@gkm.gov.hu